Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-22 / 145. szám
2 • PETŐFI'NÉPE • 1990. június 22. / Antall József bonni programja Az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottságának ülése A készülő sajtó- és médiatörvény tervezetéről hallgatta meg a szakmai szervezetek véleményét, valamint az MTI tevékenységéről és terveiről tájékozódott csütörtöki ülésén az Ország- gyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottsága. A törvénytervezetekről elmondottakból kitűnt, hogy a szakmai szervezetek túlnyomó többsége azok jelentős átdolgozását tartja szükségesnek. A sajtószabadsággal kapcsolatos tervezettel kapcsolatban például többen is felvetették: van-e egyáltalán szükség külön sajtótörvényre. Róth Miklós, a Független Jogász Fórum képviselője kifejtette: egy ilyen törvény megalkotásánál két dologból lehet kiindulni, nevezetesen, hogy a sajtószabadságot abszolút jogként kell felfogni, illetőleg a személyiséghez fűződő jog védelméből. Az FJF képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény megalkotásával egyidejűleg módosítani szükséges a Ptk. és a Btk. egyes passzusait is. Tamói Gizella, a MUOSZalelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a sajtószabadságot eleve az alkotmányban kellene rögzíteni, az Országgyűlésnek pedig nem szabadna olyan törvényt hoznia, amelyik korlátozza a sajtószabadságot. A sajtótörvény tervezetéről szólva bírálta, hogy abban a megengedő szemlélet az alapállás, pedig helyette azt kellene rögzíteni, mit nem szabad. Babus Endre a Nyilvánosság Klub .képviseletében szóvá tette a tervezet kidolgozatlanságát, differenciálatlanságát, továbbá, hogy található benne számos „üres deklaráció”. Szerinte csak azért lenne szükség külön sajtótörvényre, hogy szabályozza azokat a kérdéseket — kaució, sajtójogi felelősség -, amelyekre más törvényekben nincs lehetőség. A véleményekből az tükröződött, hogy a médiatörvény kidolgozásának preferenciát kellene élveznie a sajtótörvénnyel szemben. Az előbbinek belátható időn belüli elfogadását többen lényegesnek ítélték azért is, mert napirenden van a nemzeti médiumok új vezetőinek kinevezése. Györlfy Miklós, a Magyar Rádiós Kamara elnöke például kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a törvény híján minek alapján nevezik ki majd a Magyar Rádió új elnökét. A médiatörvény őszi elfogadása és a júliusi vezetőkinevezés kapcsán — mint mondta — olyan „lebegtetést” érez, amellyel a szakmát szándékosan félelemben próbálják tartani. Rózsa Péter, a Magyar Televíziós Kamara elnöke fontosnak minősítette, hogy a törvénytervezetben szereplő rá- : diós és tévés bizottság létrejön-e az elnök kinevezése előtt, továbbá, hogy miként szabályozzák majd a bizottságban helyet kapó tévés képviselők, és az elnök viszonyát. Rózsa Péter is felhívta a figyelmet arra a nemkívánatos jelenségre, hogy szakmai berkekben — alappal vagy alaptalanul — megindult a „pártirányultságra” hivatkozó címkézés, ami senkinek nem tesz jót. Molnár Péter (Fidesz) is lényegesnek ítélte, hogy a médiatörvény elfogadásáig tartó időszakban ideiglenes szabályozással szavatolják a médiumok működőképességét. Kívána.tos, hogy a médiumok vezetőjének kinevezéséig — július 15-éig kialakuljon a véglegeshez közelítő médiatörvény-tervezet koncepciója. A képviselő hozzátette: szükséges lenne, hogy a médiumok javaslatokat tegyenek a vezető személyére, s azokat mérlegelni lehessen. Az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítőinek képviseletében jelen lévő Molnár Zoltán megköszönte az elhangzott javaslatokat, s kérte azokat a koncepcionális elemeket tartalmazó észrevételeket is, amelyeket írásban adtak be. Hasznosnak tartaná — mondotta —, ha a törvénytervezetek kidolgozását közösen folytatnák. (Folytatás az I. oldalról) Az eszmecsere során Antall József egyértelművé tette, hogy a Varsói Szerződésből tervezett kilépésünkkel, illetve a VSZ felülvizsgálatára tett javaslatunkkal semmiképpen sem kívánjuk veszélyeztetni sem a német egyesülés folyamatát, sem az új európai biztonsági rendszer megteremtését, sem pedig a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások kilátásait. — Sőt. még Mihail Gorbacsov szovjet elnök helyzetét is figyelembe vesszük, nem kívánjuk azt nehezíteni — tette hozzá. Jelezte: — A szovjet vezető ezt az álláspontunkat a kétoldalú moszkvai tárgyaláson megértette, tudomásul vette. Kilépési szándékunk a VSZ-ből tehát szilárd, de megvalósítására igen körültekintően, fokozatosan kerül sor. Ez alkalommal is fenntartás nélkül támogatta a német egységet. Ugyanakkor emlékeztetett a Magyarországra nézve esetleg kedvezőtlen hatásokra is, például arra, hogy veszélybe kerül az NDK-val kiépített évi kétmilliárd dolláros, Magyarország számára fontos kereskedelmi forgalom. Ennek visszaesése súlyosan érintené a magyar gazdaságot. — Ezért ennek a gondnak az elhárításához az NSZK-tól ötleteket, segítséget kérünk - mondta. A nyugatnémet külügyminiszter meggyőződése szerint az egységet mielőbb meg kell valósítani lehetőség szerint még ez év végéig —, mert ez minden érintett fél érdeke: gazdasági, politikai és sok más szempontból is fontos. A bonni magyar nagykövetségen Horváth István, immár Berlinbe is akkreditált nagykövet fogadást adott Antall József tiszteletére. A fogadáson a nyugatnémet politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselője volt jelen. Innen a Hammerschmidt-villába, az elnöki rezidenciára vezetett a magyar kormányfő útja: Richard von Weizsäcker szövetségi elnökkel folytatott szívélyes megbeszélést. Ezután került sor a szövetségi kancellári hivatalban Antall József és Helmut Kohl találkozójára. A magyar miniszterelnököt katonai tisztelet- adással üdvözölték. A két kormányfő együtt hallgatta meg a magyar és az NSZK-himnuszt, fogadta a díszegység köszöntését. rGöncz Árpád fogadta Kim Un Hjongot Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke csütörtökön fogadta Kim Un Hjongot, a Koreai Köztársaság elnökének különmegbí- zottját. A távol-keleti politikus átadta Ro Te Vu elnök üdvözletét a magyar vezetésnek, és tájékoztatott a közelmúltban San Franciscóban megtartott szovjet—koreai magas szintű találkozóról. Göncz Árpád kifejtette, hogy Magyar- országon egységes álláspont van a Koreai Köztársasággal való kapcsolatok építésének kérdésében. Fejleszteni kívánjuk a kétoldalú együttműködést, amelyhez jó alap, hogy a demokrácia azonos értékrendjét valljuk. (MTI) Világbank-hitel Magyarországnak Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, a Világbank Magyarországot képviselő kormányzója június 21-én Washingtonban a gazdasági szerkezetátalakítást segítő kölcsönről írt alá megállapodást a Világbankkal. A 200 millió dollár összegű hitel, amely folyó import finansztrozásáA német lapok Antall József látogatásáról Nem diplomáciai fogásról volt szó, amikor Antall József, NSZK-beli látogatása előtt, Bonnt Budapest legfontosabb nyugati partnerének nevezte állapítja meg a látogatásról írt cikkében a Süddeutsche Zeitung. Hozzáteszi: az sem puszta diplomácia, hogy Kohl kancellár barátokhoz érkező barátként fogadja vendégét. A terjedelmes írás kiemeli: „Az Európai Közösségbe való belépés még távolabb van, a gazdasági válság viszont közeli, ezért a magyar kormányfő mindéit bizonnyal további kérésekkel a csomagjában érkezett. Helmut Kohl már korábban biztosította Antall Józsefet, hogy Bonn kész a magyar reformok további támogatására.” A Süddeutsche Zeitung rámutat, hogy a magyar kormány feltétel nélküli híve a német egységnek és Németország NA- TO-tagságának; ezt jelezte azzal a döntésével is, hogy elsőként képviselteti magát Bonnban és Berlinben ugyanazzal a diplomatával, Horváth István nagykövet személyében. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Antall József és Max Streibl tárgyalásairól szólva kiemeli: a bajor miniszterelnök javasolta, hogy ne csak közös vállalatokat, hanem kisebb és közepes magyar üzemeket is finanszírozzanak a nyugatnémet hitelekből, továbbá ajánlatot tett magyar szakemberek képzésére is. A Die Welt beszámolója szerint Antall és Streibl megbeszélésein megállapították: a Bajorország és Magyar- ország közötti sokéves kitűnő együttműködést úgy kell tovább fejleszteni, hogy az modellje lehessen a Közép- és Kelet-E urópa immár demokratikus országaival való nyugati kooperációnaK. ra szolgál, egyben a kölcsön feltételét is képező gazdaságpolitikai program megvalósítását segíti elő. A program kulcselemei a következők: a strukturális reformokat elősegítő mikrogazdasági feltételek kialakítása és fenntartása, a pénzügyi fegyelem erősítése, a támogatásleépítési program folytatása, a privatizálási folyamat erősítése, és egy hatékony szociális védőháló létrehozása. A kölcsön két egyenlő részletben vehető igénybe. Az első részlet lehívása a kölcsönmegállapodás hatályba lépését követően kezdődhet meg, míg a második részlet 1991 első negyedévében vehető igénybe. A Világbank a kölcsönt a szokásos feltételekkel, 15 éves lejáratra, ezen belül öt év- türelmi idővel és fél évenként változó, a Világbank hitelfelvételi költségeihez igazodó kamatlábbal (ez jelenleg 7,75 százalék) nyújtja. Megnyílt a Budapesti Értéktőzsde (Folytatás az 1. oldalról) A magyar tőkepiac hozzásegíti az országot az Európába történő gyorsabb integrálódáshoz, hozzájárul a külföldi tőke érdeklődésének növeléséhez. Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a politikai változásokat következetes gazdasági átalakulásnak kell követnie, csak ezek vezethetnek el a piacgazdasághoz. Az átalakulás egyik legfontosabb lépése a tőkepiac kiépítése. Itt valóságos verseny lesz, szabályozott körülmények között; a piac, nem pedig .az állam fogja kijelölni a nyerteseket és a veszteseket. A tőzsde pontosan és folyamatosan méri a gazdaságot, és jelzi az irányítók számára annak bajait is. Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának elnöke kiemelte: lényeges eredménynek tekinthető, hogy a tőzsde jóval több — 43 — alapító taggal és nagyobb alapítói vagyonnal alakult meg, mint amennyit az értékpapírtörvény előír, s az alapító tagok száma annál is lényegesen nagyobb, mint amit az előzetes várakozások mutattak. A budapesti tőzsde alulról építkező tagsági, tőzsde, saját belső, választott testületekkel, autonom szabályzattal. Az európai szabályoknak megfelelően külön képviselője van a tőzsdetanácsban a befektetőknek, és képviselővel rendelkeznek a kibocsátók is. A tőzsdeszabályokról szólva hangsúlyozta, hogy azok európai mértékkel mérve is nagyon liberálisak. Az alapító hazai kereskedelmi bankok, értékpapír-ügynökségek mellett, azonos szabályok szerint lehettek alapítók a külföldi bankok budapesti képviseletei, illetve vegyes tulajdonú értékpapir-ügynök- ségek. Ezt követően Richard Breeden, az Egyesült Államok Értékpapír- és Valutá- ris Bizottságának elnöke tolmácsolta George Bushnak, az Egyesült Államok elnökének a levelét, amelyben gratulált a tőzsde megalapítóinak. Hangoztatta, hogy, Magyarország számíthat az Egyesült Államok támogatására a szabad gazdaság kiépítésében és a versenypiac visz- szaállitásaban. Friedrich von Metzler, a frankfurti tőzsde elnöke azt hangoztatta, hogy a demokrácia és a piacgazdaság feltételezi egymást. Ez Kelet-Európábán is egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Magyar- ország után Lengyelországban és a Szovjetunióban is hamarosan megalakul a tőzsde, ami nagyban elősegíti Európa gazdasági egységesülését. Emlékeztetett arra is, hogy NSZK-ban az 50-eS években az újjáépítés során sokan attól tartottak: a külföldi tőke beáramlása az ország kiárusítását jelenti. Ez a félelem — mint ismeretes — azóta alaptalannak bizonyult. Ezt követően a Budapesti Értéktőzsde alapítói rövid sajtótájékoztatót tartottak a kongresszusi központban. Az újságírók kérdésére válaszolva elmondták, hogy a mai tőzsdenapon a szokásosnál nagyobb volt a forgalom, a kötött tranzakciók értéke meghaladja a 60 millió forintot. Több mint száz kötvény, részvény cserélt gazdát, és az árfolyamok á korábbi lanyha üzletmenet után — emelkedő tendenciát mutatnak. Beszámoltak arról is, hogy várhatóan újabb vállalatokat fognak bevezetni a magyar tőzsdére. Ehhez hozzájárul a privatizáció felgyorsulása. Több cég, így a Novotrade, a Skála és néhány magán- vállalkozás is tervez alaptőke-emelést, s az így kibocsátandó értékpapírokat a tőzsdén keresztül akarják értékesíteni. A jelenleg forgalomban lévő részvények, kötvények az év végéig forgalomképesek, ezt követően azonban meg kell felelniük az új, szigorúbb előírásoknak, így várhatóan egy részük kikerül a tőzsdei forgalomból. Főkonzulátus Zágrábban Jeszenszky Géza Jugoszláviában Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön délelőtt, kétnapos hivatalos látogatásra, Jugoszláviába érkezett, Bu- dimir Loncsar szövetségi külügyminiszter meghívásának eleget téve. A magyar diplomácia vezetője úton Belgrádba rövid időre megállt Újvidéken, ahol megbeszélést folytatott Radoman Bozsoviccsal, a vajdasági tartományi kormány elnökével, a két ország közvetlenül határos vidékei együttműködésének időszerű kérdéseiről, majd a Hungarológiai Intézetben találkozott a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének vezetőivel. A magyar külügyminiszter Újvidékről a kora délutáni órákban folytatta útját Belgrádba, ahol először vendéglátójával, Budimir Loncsarral tárgyalt. Ezután fogadta őt Szlo- bodan Milosevics, a szerb köztársasági elnökség elnöke, majd Ante Markovics, a jugoszláv kormány elnöke. Jeszenszky Géza a pénteki napot Zágrábban tölti, ahol megnyitja a magyar főkonzulátust, s Horvátország legmága- sabb szintű politikai vezetőivel, dr. Franjo Budjmannal, a köztársaság elnökségének elnökével és Stjepan Mesiccsel, a köztársasági kormány elnökével tárgyal. FELÉT DOLLÁRBAN, FELÉT FORINTBAN Dél-koreai gépkocsik importja Dél-koreai gépkocsik behozataláról kötött szerződést a MO- GÜRT és a Hungaro- szerviz a koreai köztársaságbeli Hyundai konszernnel. Eszerint néhány héten belül megkezdik az 1,3-as és 1,5- ös Hyundai Excel-Pony autók konszignációs raktárról való értékesítését, mégpedig olyan konstrukcióban, hogy a fogyasztói ár egy részét konvertibilis devizában kell kifizetni. Ennek megfelelően az 1,3-as típus ára 6700 dollár és 199 ezer forint; az 1,5-ös típus ára pedig7200dollár és 208 ezer forint. Az idén várhatóan 300 ilyen kocsit hoznak be, de megfelelő kereslet esetén az importkeret 2000-re is növelhető. A megállapodás alapján a MOGÜRT ezentúl ellátja a Hyundai gépkocsik értékesítését Magyarországon, egyúttal döntöttek arról is, hogy különféle magyar termékek exportja ellenében több dél-koreai kocsi érkezik hazánkba, s a kompenzációs ügyletek keretében behozott autókat már forintért lehet majd megvásá- rdm. (MTI) JÖVŐ HETEN Sokasodnak a problémák a magyar—NDK gazdasági kapcsolatokban Megalakul a román kormány A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában úgy látják, hogy — elsősorban a két német állam között hamarosan megvalósuló gazdasági-pénzügyi es szociális unió következményeként — veszélybe kerülnek az NDK-val kialakított pvtizedes gazdasági kapcsolataink, s megkérdőjelezhető az is, hogy Magyarország és az NDK között teljesíthető-e az 1990. évre kötött kereskedelmi és fizetési megállapodás. A szakemberek jogos aggodalma abból adódik, hogy az NDK importőrök és felhasználók egyre gyorsabb ütemben jelentik be: le kívánják mondani magyar partnereikkel kötött magánjogi szerződéseiket. Ez a jelenseg lassan kiterjed a teljes expottpalettára, de elsősorban az energetikai felszerelésekre, környezetvédelmi berendezésekre, vasútijármü-részegységekre, autóbuszokra, friss es feldolgozott zöldségekre és gyümölcsökre, gyógyszerekre, építési, szerelési és tervezési szolgáltatásokra. Az eddigi sztornírozás 50-60 millió rubel értékű. S miközben az NDK importigénye Csökken, egyre több árut ajánlanak fel a magyar partnereknek. Ha a tendencia nem változik, aligha talószínű, hogy a tervezett idei kétmilliárd rubeles áruforgalmat kiegyensúlyozottan lehet teljesíteni. A jelenlegi tendenciák arra utalnak, hogy a jegyzőkönyvben rögzített megállapodással ellentétben igen magas értékű lesz az’ év végére a magyar passzívum. Mivel Magyarország érdekeltsége nem vitatható az NDK-val kialakult gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megőrzésében, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma a problémák megvitatására és megoldására haladéktalanul két-, illetve háromoldalú tárgyalásokat indítványozott Magyarország, az NDK és az NSZK részvételével. Különösen fontosnak tartják az év végén keletkező fizetési szaldó rendezéséről szóló mielőbbi megállapodást, mert Magyarország nem lesz képes a passzívum szabad devizában való törlesztésére. A problémákat tartalmazó memorandumot Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára a napokban adta át bonni partnerének. (MTI) Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: — A jövő héten megalakul a román kormány — jelentette be csütörtökön este, a román televíziónak adott interjúban, Petre Roman, akit Ion Iliescu elnök szerdán bízott meg az új kabinet létrehozásával. Kijelentette: ami a megalakuló kormány összetételét illeti, nem lehet beszélni koalíciós kormányról, mert ez nem állna arányban a jelenlegi tényekkel: a parlamenti többségnek tükröződnie kell a kormány szerkezetében. Mégis hozzáfűzte: — Vannak azonban pártok, amelyek különböző szinteken helyet kapnak a kormány csapatában. Á jövendő kormány feladatairól csak annyit fejtett ki, hogy a kabinetnek elsősorban a gazdasági szerkezet gyökeres átalakítására kell törekednie. — Ez az ország érdeke, ebben valamennyi politikai párt egyetért. Az általa vezetett ideiglenes kormány tevékenységének mérlegét nem vonta meg, de úgy vélekedett, hogy egyes területeken a kabinet megtalálta a kivezető utat. Ide sorolta a mezőgazdaság területén kifejtett — általa eredményesnek nevezett — tevékenységet. NDK-márka: július 1-jétől nem fizetőeszköz Az NDK—NSZK valutaunió következtében az NDK-márka 1990. július 1-jétől nem használható fizetőeszközként. A Magyar Nemzeti Bankban arról tájékoztatták az MTl-t, hogy az NDK-beli utazáshoz megvásárolt és fel nem használt NDK-márka bankjegyek és a meghatározott címletű NDK-márkára szóló utazási csekkek 1990. július 20-áig válthatók vissza forintra — az NDK-márka június 30-ai árfolyamán — a valutaeladó helyeknél, kiviteli engedély alapján. Július 20. után a valutaeladó helyek NDK-márka bankjegyet nein váltanak vissza; az utazási csekkeket pedig csak beszedésre veszik át, utólagos foríntelszámolásra. Az NDK-márkában vezetett devizaszámlákra július 1-jétől már nem lehet befizetni. Az ilyen devizaszámlákon lévő követelések NSZK-márkára való átváltásáról a döntés az illetékes német szervek hatáskörébe tartozik. Kedvező döntés hiányában az NDK-márkában vezetett devizaszámlákon lévő követelések a június 30-án érvényes árfolyamon vezethetők át más, rubelelszámolású ország törvényes pénznemére vagy e pénznemekre átváltható forintban vezetett devizaszámlára. Mivel az NDK illetékes bankjai csak a június 29-éig beérkező átutalásokat fogadják, a Magyar Nemzeti Bank azoknak a fizetési megbízásoknak feldolgozását vállalja, amelyek 1990. június 25-én reggel 8 óráig az MNB deviza- forgalmi főosztályára beérkeznek. Kétezer halottja van az iráni földrengésnek Mintegy kétezerre emelkedett a szerdáról csütörtökre virradó éjjel történt iráni földrengés áldozatainak a száma. A jelentések szerint csaknem ötezren megsebesültek. Nem tudni, hányán vannak még a romok alatt. A mentési munkálatokat nehezíti, hogy sok falut lehetetlen megközelíteni,‘és hogy a hatvan másodpercig tartó lökések után tizenkét órával még egyszer megmozdult a föld. A második rengés erőssége elérte a 6,5 fokot. Sok település teljesen romba dőlt. A katasztrófa sújtotta területekkel megszakadt az összeköttetés, és szünetel az áramszolgáltatás. A földrengést Teheránban is érezték, ahol a labdarúgó-világbajnokság Brazília —Skócia mérkőzését néző irániak rémülten rohantak ki az utcára. A földmozgást még a szomszédos Azerbajdzsánban is érezni lehetett, de ott károk nem keletkeztek. Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani, iráni államfő, háromnapos gyászt rendelt el. Roland Dumas francia külügyminiszter iráni kollégájának, Ali Akbar Velajati- nak küldött üzenetében felajánlotta, hogy Franciaország minden olyan humanitárius segélyt folyósít Iránnak, amire szükség lehet. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 25. játékhetén a következő nyerőszámokat húzták ki: 16, 25, 38, 78, 83 Kell-e egyáltalán sajtótörvény?
