Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-21 / 144. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 21. A JÚNIUS 13-AI VÉRES ESEMÉNYEKET VANDALIZMUSNAK NEVEZTE Ion Iliescu Románia elnöke A román törvényhozás két háza, a képviselőház és a szenátus szer­dán együttes ülést tartott. Ezen az ülésen terjesztették be a legfelső törvényszék jelentését a választá­sok eredményeinek igazolásáról és az elnökválasztásról. Ennek alap­ján közölték, hogy Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jelölt­jeként elsöprő többséggel győzött, és Románia elnöke lett. Az ünnepi ülésen Ion Iliescu le­tette az elnöki esküt, majd beiktat­ták tisztébe. Székfoglaló beszédé­ben a demokratikus fejlődés foly­tatása mellett kötelezte el magát, a június 13-ai véres eseményeket vandalizmusnak nevezte. ígérte, hogy Románia a piacgazdálkodás útján haladva fejleszti országának gazdaságát, teremti meg a jólétet. Külpolitikai téren elkötelezettsé­get vállalt a helsinki egyezmények betartására, s meghirdette: Romá­nia nyitott, együttműködésre kész minden állammal. Végezetül beje­lentette: az új kormány alakításá­val Petre Románt bízta meg, aki eddig az ideiglenes kormány elnö­ke volt. Castro-Bush csúcs Tokióban? A kubai kormány nem hivatalosan felkér­te Japánt, hogy közvetítsen egy esetleges Fi­del Castro—George Bush csúcstalálkozó lét­rehozásában, ősszel, Tokióban — közölte szerdán az Aszahi Simbun című japán lap tokiói kormánykörökre és a Liberális De­mokrata Pártra hivatkozva. Értesülések szerint Castro Akihito császár beiktatási ünnepségét kívánja erre felhasz­nálni, abban bízva, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke is Tokióba utazik a szertartásra. A japán lap azonban azt is közölte, hogy Washington máris elutasította Castro aján­latát, mivel Bush elnök választási kampá­nyának a megkezdésekor nem kedvezne egy amerikai—kubai csúcstalálkozó, ami azt tükrözné, hogy az Egyesült Államok elnöke hajlandó enyhébb politikát képviselni Kubá­val, illetve Castróval szemben. Castro kéré­sét egyébként a japán külügyminisztérium­ban úgy értelmezik, mint annak a jelét, hogy Kuba első embere lényegesen változtatni kí­ván politikáján. LIGACSOV SZÍNT VALLOTT A PÁRTKONGRESSZUSON Támadásban a konzervatívok Mihail Gorbacsov szerdán, az oroszországi pártalapító kongresszuson, a fundamentalista bírálatokra reagálva je­lentette ki, hogy akár néhány napon, egy-két héten belül megválhat az SZKP főtitkári tisztétől — mondta sajtóérte­kezletén Jurij Prokofjev, az SZKP moszkvai városi bizottsá­gának első titkára. Prokofjev hozzátette, hogy a tanácskozá­son nem hangzott el egyetlen olyan felszólalás sem, amely kiállt volna a párt politikai bizottságának vonala mellett. Az alaphangot a konzervatív nézeteiről,ismert Ivan Poloz- kov, krasznodari területi pártvezető adta meg. (Polozkov volt az OSZSZSZK parlamenti elnöke tisztéért folyó versen­gésben az első két fordulóban Borisz Jelcin ellenfele.) Polozkov szerint az embereknek az a hite, hogy a párt képes kivezetni az országot a nehéz helyzetből, nem a párt, hanem vezető szerveinek válsága miatt csappant meg. Az oroszországi kommunisták kongresszusán nyíltan színt vallott Jegor Ligacsov, aki ezúttal vállalta az összeüt­közést Mihail Gorbacsowal is. O azt rótta fel, hogy a párt­vezetésben háttérbe szorult a kollektivitás, a demokratiz­mus, a vélemények tiszteletben tartása. Ligacsov, akinek nevét évek óta a pártvezetésen belüli kon­zervatív irányzattal kapcsolják össze, bírálta az SZKP főtitká­ri posztjának és a Szovjetunió elnöki tisztének összevonását. Nem lehet a pártot, ezt a vezető erőt vezetni, ha valaki nem szenteli e feladatnak minden idejét—jelentette ki. Ligacsov említette a kelet-európai események elemzése során a németkérdést is. — A szocialista közösség szétesett, az imperializmus erői pedig hihetetlenül megerősödtek — hangoztatta a KB titkára, a politikai bizottság tagja. Önkri­tikát is gyakorolt, amikor azt mondta, hogy nem ismerte fel kellő időben és elvszerűséggel a fő veszélyt, amely a pere­sztrojkát fenyegeti. — Ez a veszély a szocializmusellenes erők tervszerű és mind erőteljesebb munkája az átalakítás meggyengítésére, végső soron a kommunista párt és a köz­társaságok szocialista közösségének belülről való szétrom- bolása — hangzott Ligacsov véleménye. A szerdai ülésnap viharai dacára Jurij Prokofjev óvatos derűlátással úgy vélekedett, hogy július 2-áig, a 28. párt- kongresszus kezdetének tervezett időpontjáig konszolidáló­dik a párton belül a helyzet, s ezáltal jók lesznek az esélyek Gorbacsov újbóli főtitkárrá választásához. A moszkvai pártvezető szerint a Szovjetunió jelenlegi hely­zetében feltétlenül szükség van a két poszt — az SZKP-főtit- kári és az államfői — összevonására. A Magyar Hírlap munkatársának arra a kérdésére, hogy mire lehet számítani akkor, ha Mihail Gorbacsovot a kongresszus mégsem vá­lasztja újjá, Prokofjev kijelentette: — Ez esetben konfliktus­helyzet alakulhat ki. Úgy vélekedett, hogy ha a párt élére nem olyan ember kerül, akinek politikai gondolkodása azo­nos Gorbacsovéval, vagy legalábbis közel áll hozzá, akkor az konfliktusokat okozhat. Az nem került ezúttal szóba, hogy Prokofjev vélekedése továbbra is feltételezi az SZKP politikai vezető szerepét, a jelenlegihez hasonló meghatározó társadalmi súlyát. A KORMÁNY GAZDASÁGI CSOMAGTERVE-- Júliusban a magyar kormány az Országgyűlés elé terjeszti azt a csomagtervet, amely a gazdaságot bénító kölcsönös adósságok, a hitelezői „sorban állások” prob­lémájának rendezését célozza. Egyebek között ez is el­hangzott azokon a fontos megbeszéléseken, amelyeket az NSZK-beli látogatáson tartózkodó Antall József minisz­terelnök szerdán folytatott vezető nyugatnémet üzletem­berekkel, bankszakemberekkel. A négypontos program első intézkedéseként banki jóváírással kölcsönösen kiegyenlítenék a magyar gazdál­kodók közötti tartozásokat. A számítások szerint ezután mintegy 30-40, továbbra is eladósodott nagyvállalat ma­radna: főként olyanok, amelyek eddig a keleti piacra szállítottak, és most nem képesek önmaguk megújításá­ra, helyzetük rendezésére. A terv szerint csődeljárást kez­deményeznek ellenük, felszámolják ezeket, ám nem a teljes megszüntetés a cél, hanem részenként — üzemegy­ségenként — eladják, illetve bérbe adják ezeket a cégeket, vagy lízingelik termelési eszközeiket. A program harmadik pontja 600-700 olyan kis- és középvállalattal számol, amely az intézkedések következ­tében átmeneti finanszírozási nehézségekkel állna majd szemben. Ezeket a gazdálkodókat három-négy hónapos banki segélyben részesítik. Végül külön programot készít a kormány arra, hogy miként akadályozzák meg a sor­ban állás újratermelődését. Matolcsy György, a gazdasági kormányintézkedések koordinálását végző miniszterelnökségi államtitkár azt is elmondta a német tárgyalópartnerek érdeklődésére, hogy a kormány még a mostani, sürgős cselekvési programja részeként jelentős forrásokkal rendelkező külön alapot kí­ván létrehozni a munkanélküliség hatásainak enyhítésére. Ehhez felhasználja majd más országok tapasztalatait is. Ennek kapcsán megjegyezte, egy „sajátos magyar poli­tikai tévedés” volt olyan vállalati önkormányzatokat lét­rehozni, amelyek inkább bért emeltek, mintsem befektet­tek volna. Kijelentette, hogy jövő januártól az állami vállalatok új közösségi tulajdonba mennek át: tulajdonosaik nyug­díjalapok és -pénztárak, holdingtársaságok és önkor­mányzatok lesznek. Antall József ezeket az elképzeléseket így összegezte: — A privatizáció előtt éppen az állami beavatkozást kell fokozni. Mindehhez ki kell épülnie a független bankrend­szernek és az igazi munkavállalói érdekképviseletnek, a szakszervezeteknek is, s e független érdekérvényesítő rendszer megteremtésében a kormánynak is részt kell vállalnia. GYORSLISTA Nyereményjegyzékajúnius 19-én megtartott TELE- LOTTÓ tárgynyeremény-sorsolásról, amelyen a júni­usi telelottószelvények vettek részt. A nyereményjegy­zékben az alábbi rövidítéseket használtak: A Vásárlási utalvány (5000 Ft) B Wartburg Standard tipusú szgk.-ra szóló utalvány C Dacia 1310 TLX típusú szgk.-ra szóló utalvány D Szerencse utalvány (40 000 Ft) E Vásárlási utalvány (20 000 Ft) F Vásárlási utalvány (10 000 Ft) G Vásárlási utalvány (9000 Ft) H Vásárlási utalvány (7000 Ft) A nyertes szelvényeket július 16-áig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy a Posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Nádor u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzek június 25-étől megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kiren­deltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szege­di és pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szelvé­nyek számait tartalmazza. 2 917 507 G 2 926 460 F 2 935 413 H 2 944 366 G 2 953 319 F 2 962 272 G 2 97' 225 D 2 980 178 F 3 884 431 D 3 893 384 G 3 902 337 H 3 911 290 F 3 929 196 G 3 938 149 H 3 947 102 H 3 956 055 H 3 965 008 H 3 973 961 G 3 982 914 G 3 991 867 E 58 005.316 G 58 014 269 E 58 032 175 G 58 041 128 H 58 059 034 E 58 067 987 E 58 076 940 G 58 085 893 F 58 094 846 E 58 103 799 G 58 112 752 H 58 121 705 E 58 130 658 H 58 139 611 E 58 157 517 H 58 166 470 G 58 175 423 H 58 202 282 F 58 229 141 G 58 256 000 F 58 264 953 F 58 300 765 G 58 318 671 D 58 327 624 F 58 336 577 H 58 354 483 H 58 363 436 H 58 372 389 E 58 381 342 F 58 417 154 F 58 426 107 H 58 435 060 H 58 452 966 H 58 470 872 F 58 479 825 H 58 488 778 G 58 506 684 G 58 524 590 D 58 533 543 G 58 551 449 F 60 001 835 H 60 010 788 H 60 028 694 D 60 046 600 F 60 064 506 F 60 073 459 H 60 109 271 F 60 136 130 E 60 145 083 H 60 171 942 D 60 180 895 F 60 189 848 D 60 198 801 F 60 207 754 H* 60 225 660 H 60 243 566 H 60 297 284 D 60 306 237 D 60 315 190 E 60 324 143 H 60 342 049 F 60 368 908 E 60 377 861 G 60 386 814 D 60 404 720 D 60 440 532 E 60 458 438 F 60 467 391 F 60 476 344 G 60 485 297 G 60 494 250 H 60 503 203 H 60 512 156 H 60 530 062 G 60 539 015 F 60 547 968 G 60 556 921 F 60 574 827 F 60 583 780 H 60 592 733 H AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSEIRŐL Alkotmányügyi bizottság • Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Solt Pált a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, dr. Györgyi Kálmánt legfőbb ügyésszé válassza meg. A testü­let szerdai ülésén tehát támogatta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének indítványát a két jelölt személyére. A bizottság meghallgatta mindkét jelöltet. Solt Pál elmondta, hogy harminc éve kezdődött bírósági pályafu­tása, többször dolgozott a Legfelsőbb Bíróságon külön­böző posztokon, 1980 óta a Legfelsőbb Bíróság bírója­ként, 1989 óta pedig tanácselnökeként tevékenykedik. Ugyancsak tavaly választották meg alkotmánybírónak. Szakmai hitvallásának tartja, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének képviselnie kell az egész bírói kart, el kell hárítania minden külső befolyást, és fontos, hogy szemé­lyében őre legyen a bíró függetlenségének. Túl ezen, természetesen az intézmény vezetői, igazgatási, szervezési feladatait is el kell látnia. Hangoztatta: csak az egyenlő, egyféle bírói tisztséget ismeri el. Bár a Legfelsőbb Bíróság elnöke némileg első az egyenlők között, azonban vezetői hatását a bírói működésre csak példamutatásával, igé­nyességével érvényesítheti, s nem az ügyek elbírálásával. Ugyancsak alapvető fontosságúnak tartotta a Legfel­sőbb Bíróság információs rendszerének korszerűsítését, hiszen, mint mondotta, alig hozzáférhetőek, még maguk­nak a bíróknak is, a testület határozatai. Valamivel rövidebb időt vett igénybe Györgyi Kálmán meghallgatása. Életpályájáról elmondta, hogy az ügyészi területen — rövid időt kivéve nem dolgozott, de jól ismeri e szakterületet egyetemi tevékenységéből. A leg­főbb ügyészi posztra jelölt véleménye szerint az ügyész­ségnek erkölcsileg, szakmailag és politikailag magas szín­vonalon kell működnie. Ez utóbbira kérdezett rá az egyik képviselő: mit ért a megfelelő politikai munkán? Válaszul Györgyi Kálmán kifejtette: köztudott, hogy az ügyészek nem lehetnek tagjai politikai pártnak, tartózkodniuk kell a politikai tevékenységtől, és általában az ügyészség nem lehet politikai tényező. Oktatási albizottság Száz-százhúsz millió dolláros, ok­tatási célú kölcsönt kap hazánk a Világbanktól — jelentette be And- ,rásfal\y Bertalan művelődési és köz­oktatási miniszter az Országgyűlés oktatási albizottságának szerdai ülé­sén. A tárca vezetője elmondta: a kölcsön feltétele, hogy körvonala­zódjék az új oktatási törvény, vala­mint, hogy újból összekapcsolódjék a tudományos kutatás és a felsőok­tatás. A dollárkölcsönből pályázati úton, illetve alapítványi rendszerben támogatják majd az oktatásügy egyes részterületeit. Jóllehet a miniszter újabb lehetsé­ges alapítványokat említett, koránt­sem volt elégedett az előző kormány­zat által létrehívott, a kultúra és mű­velődésügy számos ágára kiterjedő Pro Cultura alapítvánnyal. Mint mondta: az alapítvány felülvizsgálat­ra szorul, hiszen ennek révén a köz- művelődés anyagi forrása és költség- vetési támogatása teljes egészében 36 részalapítványba került. Andrásfalvy Bertalan részletesen szólt az új oktatási koncepció alap­ján felállítandó Nemzeti Közoktatá­si Tanácsról, amely koordinálná mind az alsó-, mind a középfokú oktatást. A miniszter — a tárca ko­rábbi vezetőitől eltérő álláspontot képviselve — nagy szerepet tulajdo­nított emellett a megyei pedagógiai intézeteknek, ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy ezeknek a feladatköre elsősorban nem adminisztratív, ha­nem szakmai. A készülő nemzeti alaptanterv kapcsán rámutatott, hogy valamennyi iskolatípusnál pontosan meg kell határozni, milyen célt kívánnak elérni, s e célhoz kell alakítani az egyes iskolatípusok tan­tervi koncepcióit is. Az albizottság ülésén szóba került az egyházi, illetve a magániskolák működése is. Ezekről szólva a tárca új vezetője hangsúlyozta: mind az egyházi, mind a magániskolák mű­ködésével az önkormányzati tör­vénynek is foglalkoznia kell. Végeze­tül leszögezte: szeretné, ha a jövőben az ágazati felügyelet terén nagyobb szerep jutna a tárcának. Ez elsősor­ban az országos feladatok és teendők összehangolása miatt fontos, s éppen ezért nem tekinthető a demokrácia elleni támadásnak — összegezte vé­leményét Andrásfalvy Bertalan. Költségvetési bizottság Egy héttel elhalasztották az Állami Vagyonügynök­ségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről, illetve hasz­nosításáról szóló törvényjavaslat megvitatását a parla­ment költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságában. A testület szerdai ülésén ugyanis dr. Becker Pál (MDF) szóvá tette: a törvényjavaslat anyagát az is későn vehette kézbe, aki egyáltalán megkapta áttanulmányozásra, rá­adásul — bár a kormány sürgősségi indítványa nyomán, a jövő héten, a plenáris ülés elé került volna megvitatásra a módosítás — a kormány egyetlen képviselője sem jelent meg a bizottsági tanácskozáson. A bizottsági tagok kérdéseket tehettek fel a kiosztott anyaggal kapcsolatban, vagyis érdemi ^vita helyett csak konzultációt folytattak a képviselők. így szóba került, hogy a privatizációs folyamat idején az áílami vállalatok esetében az állam minden tulajdonosi funkcióját elláthat­ja, beleértve a vezetőkinevezési jogkört is. Képviselői felvetésekre a vagyonügynökség munkatársai elmond­ták: mivel a privatizáció része a kormány gazdaságpoliti­kájának, szükséges, hogy az befolyást is gyakorolhasson a szervezetre. Ezért célszerű, ha az operatív vezetőket maga a kormány nevezi ki, viszont a kettős függés, illetve kontroll biztosítására az igazgatótanács tagjait az Or­szággyűlés válassza meg. Több képviselő szóvá tette: az országnak ma még nincs privatizációs programja. Úgy tűnik, hogy a kormány a törvénymódosítással egyfajta eszközt igényel privatizáci­ós politikájához, anélkül, hogy annak elemei ismeretesek lennének. Amíg nem tudni, mit és hogyan akarnak priva­tizálni, talán nem is kellene a törvényt módosítani — fogalmazták meg többen. Egyébként is ez a törvény szo­rosan összefügg a privatizációs törvénnyel, továbbá az önkormányzatival is. Az elnöklő Békési László úgy vélte: teljes az anarchia a törvénymódosítások terén, az előterjesztők esetenként, mint most is, meg sem jelennek a bizottsági ülésen, rá­adásul ismerni kellene a kapcsolódó törvények vagy tör­vénymódosítások alapkoncepcióit is. — A jövőben le­gyünk következetesek, mint ezúttal, amikor nem tárgyal­tuk meg ezt a napirendi pontot — tette hozzá. Várakozó állásponton a termelők A MÚOSZ közleménye Az elmúlt napokban, hetekben egyre több vitára ad okot az újságírók szemé­lyes szabadságának, véleménynyilvání­tásának kérdése, a nemzeti közszolgálati médiáknál is. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége Elnökségének az az elvi álláspontja, hogy a nemzeti közszol­gálati médiák információs szolgálata kö­telezően pártsemleges és objektív. Ettől azonban jól elkülöníthető műfaji jelleg­gel helyet kell biztosítani adott kérdések­ben az ott dolgozó újságírók személyes véleményének is, amelynek természete­sen nem kötelező a mindenkori kormány véleményét tükrözni. Javaslatunk, hogy ez az álláspont ér­vényesüljön a most hamarosan megvita­tásra kerülő új sajtótörvényben is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) számára nem jelent előnyt, hiszen ne­kik az áremelkedésekkel és a rosszabb kamatfeltételekkel is meg kell birkózni­uk.) Az úgynevezett tőkepótló hitel in­tézménye is fennmarad, és az export- - előfinanszírozási konstrukció is a ter­melők rendelkezésére áll. Azt, hogy a fogyasztó a vita nyomán mire számíthat, csak körvonalazni le­het, hiszen az idei gabonafelvásárlással kapcsolatos lényeges döntések egy része még nem ismeretes. A Földművelésügyi Minisztéritim szakértői szerint egyes sütőipari termékek hatósági árának módosításáról döntés csak később vár­ható, ez a fehér kenyeret és a péksüte­ményt érintené. A liszt a szabadáras ka­tegóriába tartozik, így a sütőipari válla­latok számára kínálkozik a lehetőség: megemelt árakon jelentkezzenek az új őrlésű gabonával. (Ehhez természete­sen hatósági jóváhagyásra lenne a ké­sőbbiekben szükség.) Nehéz viszont el­képzelni azt, hogy a hatósági árakat ne módosítsák abban az esetben, ha a ter­melő és a feldolgozó egyaránt fut a pén­ze után. Viszonylag kevés szó esett az idei aratásról. A gabonafélékből közepes termés várható, a kalászos gabonát ha­zánkban 1,64 millió hektárról takarít­ják be. A technikai eszközök rendelke­zésre állnak, úgyhogy kedvező időjárás esetén 20 nap alatt elkészülhetnek a nagy munkával. Az idei aratás eredmé­nyessége azonban nem a gabonakom- bájnosokon fog múlni. Bontás helyett megegyezést (Folytatás az 1. oldalról) Az első — valóban kellemes — meglepetés az volt, hogy egy szé­pen gondozott, rendben tartott, nyírt, öntözött pázsittal, sok fával körbevett épületegyüttest láthat­tak a szakemberek. A méretekről annyit, hogy mintegy 800 lakást tartalmaz — a 60-as évek blokkos épületeitől, a házgyári panelházig, központi fűtéssel, villany- vagy pa­lackos gáztűzhellyel, fürdőszobá­val felszerelve —, az árpádvárosi iskola ikertestvére ott épült fel, van két 600 férőhelyes színházterem, 2000 személyes étkezde, korszerű konyhával, s két ABC-áruház, ká­vézó, óvoda is található itt. Természetesen akadnak régeb­ben készült legénységi körletek, raktárak, harckocsitárolók, de va­lamennyi lefestve, kitakarítva. A műszaki létesítmények is sok célra hasznosíthatók, például kitű­nő tűzoltóállomást lehetne ott léte­síteni — a megfelelő garázsok, benzinkutak, műhelyek hasznosí­tásával. Az épületek egy részét már elő­készítették az átadásra, festés, ta­karítás után már senki nem mehet be a kiürített helyiségekbe, érről őrség gondoskodik. Más részüknél azonban az még nem történhetett meg, hiszen mintegy 2500 katona, s mellettük természetesen civil ki­szolgáló személyzet, és családta­gok, gyerekek is tartózkodnak a katonai városrészben. A tegnapi szemlén, persze, való­ban csak benyomásokat lehetett szerezni arról, vajon mi is az az érték, amellyel a városnak számol­nia kell. (Remélhetőleg ugyanis az objektumok a helyi önkormányza­tok birtokába kerülnek, s az egész város látja majd hasznukat. Akkor is, ha közösségi célra hasznosítják, s akkor is, ha azokat vállalkozók­nak adják majd el, vagy adják bér­be.) Kecskeméten több, a szovjet katonaság által használt objektum is van. Rövidesen azokat is felkere­sik a szakemberek, s a régebbi tervrajzok és a friss tapasztalatok alapján felmérik az építmények ál­lagát, értékét, az esetleges felújítás, korszerűsítés költségeit, s talán ar­ra is tudnak alternatívát kínálni, hogy mire is hasznosítsák a létesít­ményeket. A kecskeméti homokbányái épü­letkomplexumot látva itt egyetlen dolog jöhet számításba. Meg kell őrizni az összes épületet, úgy, ahogy van. Vétek lenne ugyanis most bár­mit lebontani. Meg kell viszont egyeznie a magyar és a szovjet tár­gyaló feleknek a reális pénzügyi fel­tételekben. Figyelembe véve, hogy mit ki, és kinek a pénzéből épített, mi volt már meg régen, mi az, ami új. Zsuravljov hadosztályparancsnok — igaz csak durva becslésként — mintegy 150 millió rubelt tartana indokoltnak az általuk végzett munkák ellenértékeként. De hang­súlyozta, ez nem pontos szám, s a részletek kimunkálása nem az ő fel­adata. Azzal viszont ő is egyetértett, amit a városi tanács illetékesei mondtak, hogy a hasznosításról arról, hogy melyik épületre van szükség, azt mégiscsak a települések maguk tudják eldönteni. Reméljük hogy a megegyezés mindenkinek ér­deke, s nem lesz felesleges pénzkido­bást jelentő épületpusztítás sem Kecskeméten, sem másutt. V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents