Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-19 / 142. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 19. .KÉTSÉGBEEJTŐ A HELYZET, BÁRMI TÖRTÉNHET’ Folytatódó kormány ellenes tüntetések Bukarestben A román kormány homályos ígéretekkel igyekszik kiköszörülni azt a csorbát, amelyet az Egyetem téri erőszakos beavatkozás, a bányászok „behívása” ejtett az ország nemzetközi tekintélyén, az immár politikai jelképpé vált téren azonban vasárnap este ismét kormányellenes tüntetést tartottak. Hivatalos közlés szerint a biztonsági erők több mint ezer embert tartóztattak le „kormányellenes lázadásban” való részvétel miatt, közöttük 51 kiskorút. Mint Oltványi Ottó, az MTI bukaresti tudósítója jelentette, a parlament hétfőre kitűzött ülésének előestéjén ismét több ezer kormányellenes tüntető gyűlt ösz- sze az Egyetem téren. A tömeg Ili- escu-ellenes jelszavakat skandált, és követelte a letartóztatottak azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátását, az Egyetem téri tüntetések átértékelését, valamint Ion DE MAIZIERE ÚJ EURÓPAI BIZTONSÁGI RENDSZERT Az NDK miniszterelnöke Párizsban- A német egység kérdését úgy kell megvalósítani, hogy az országon belül megoldják a szociális kérdéseket, s olyan német államot hozzanak létre, amely „békében tud együttélni szomszédaival” — jelentette ki Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke, a Le Figaro című párizsi lapnak adott interjújában. Maiziere hétfőn kezdte meg kétnapos párizsi munkalátogatását, amelynek egyik fő témája éppen ezeknek a kérdéseknek megvitatása lesz. Maiziere egymás után látogat el a 2 plusz 4-es tárgyalásokon részt vevő országokba. • Az NDK kormányfőjét fogadja Mitterrand elnök, találkozik Ro- card miniszterelnökkel és a francia kormány több tagjával, valamint az üzleti körök képviselőivel is. De Maiziere az interjúban megismételte, hogy az egységes Németország tagja lesz mind a NATO- nak, mind az Európai Közösségnek. A NATO-tagság nem zárja ki, hogy a jelenlegi NDK területén állomásozó szovjet csapatok kivonása csak lassabb ütemben történjék, úgy, ahogy az a Szovjetunió számára is elfogadható. A miniszter- elnök ugyanakkor megismételte azt az elképzelését, hogy mielőbb létre kell hozni az új európai biztonsági rendszert, amely alapvetően az európai államok szervezete lesz, de abból sem az Egyesült Államokat, sem a Szovjetuniót nem zárják ki, sőt, részvételük fontos a biztonság gyakorlati megvalósítá- sához. „Németország integrációja a fennálló európai szervezetekbe lesz a legjobb biztosítéka Európa biztonságának” — hangoztatta az NDK kormányfője. Iliescunak, a parlament és a fő politikai pártok vezetőinek hivatalos állásfoglalását. A környező utcákban nagy erőkkel felvonultatott katonaság nem avatkozott be. A tüntetés éjfél után szétoszlott, a közúti forgalom ismét megindult. Tőkés László vasárnap Temes- várott arra figyelmeztetett, hogy az ország a polgárháború felé tarthat, ha nem szakítanak a diktatórikus módszerekkel. A Királyhágó melléki református egyházkerület püspöke részt vett a Ceausescu-ellenes felkelés kitörésének féléves fordulóján tartott vasárnapi megemlékezésen. A bányászok bukaresti fellépését a pekingi diáklázadás elfojtásához és a marosvásárhelyi magyarellenes kilengésekhez hasonlította temesvári sajtóértekezletén. — Kétségbeejtő a helyzet, bármi történhet. A bukaresti események a tavaly júniusban Pekingben és a márciusban Marosvásárhelyen történtekre emlékeztetnek minket — mondotta. Tőkés László rámutatott, hogy a hatóságok Ceausescu módszereit alkalmazzák ellenfeleik lejáratására, így a külföldiek, fasiszták és huligánok emlegetésének módszerét. Szükségesnek tartotta a nemzetközi nyomást annak érdekében, hogy a kormány a diktatúra és demokrácia közül az utóbbit válasz- sza. A szocialisták nyerték a bulgáriai választásokat A kommunistából lett Bolgár Szocialista Párt — kelet-európai „testvérpártjai” közül egyedül — megnyerte az első, szabad, demokratikus választásokat, melyek második fordulóját vasárnap tartották. A BSZP a Nagy (alkotmányozó) Nemzet- gyűlés 400 mandátumának pontosan a felét birtokolta reggel, amikor 25 választó- kerületben még hátravolt a szavazatok összeszámlálása. Ebből a legszerényebb számítások szerint is a szocialistáké lesz legalább 10 mandátum. Saját emberein kívül a BSZP Számíthat majd több független, de a szocialisták szavazataival megválasztott képviselő támogatására. Az utolsó 25 választókerületben leadott szavazatok összeszámlálása előtt tehát a mandátumok megoszlása a következő: Bolgár Szocialista Párt: 200; Demokratikus Erők Szövetsége: 132; Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (török— muzulmán párt): 22, Bolgár Népi Földműves Szövetség: 16. Egy-egy mandátuma van a Bolgár Hazafias Frontnak és a Hazafias Munkapártnak, egy a nem marxista Szociáldemokrata Pártnak (ez már a harmadik ilyen párt Bulgáriában), végül két független. • • ütemterv szerint halad a szovjet csapatok kivonása Továbbra is az ütemterv szerint halad a szovjet csapatok kivonása hazánk területéről. Erről Keleti György ezredes, a HM szóvivője tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: hétfő reggelig 136 csapat- és 116 anyagszállító vonat hagyta el az ország területét. A kétoldalú magyar—szovjet egyezményben rögzítétt csapatkivonási ütemterv szerint június végéig 312 sze- relvénynekkelleíhagyniaazországot. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tevékenységét jellemezte, Az ideiglenes köztársasági elnöknek joga van meghatározni a helyhatósági választások idejét, s nem lenne szerencsés, ha ebben a parlament befolyásolná. Orbán Viktor egyébként is kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a szükséges törvények hiányában jelölte meg az ideiglenes köztársasági elnök a választások napját. Különösen szerencsétlen lenne egyelőre azt szorgalmazni, hogy az időpontot hozzák előre — mondta a Fidesz frakcióvezetője, s kérte Kónya Imrétől az indítvány visszavonását. Kónya Imre válaszában azzal érvelt, hogy az ország érdekét szolgálná az önkormányzati választások előrehozása. Végezetül szót kért Torgyán József is, aki a kisgazdapárt nevében támogatásáról biztosította az MDF előterjesztését. Mielőtt hozzákezdtek volna a képviselők az alkotmánymódosítás részletes vitájához. Szabad György reagált azokra a petíciókra, amelyek tiltakoznak a magyarországi zsidóság kisebbséggé történő nyilvánítása ellen. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti törvénytervezet nem is tartalma-- zott erre vonatkozó kitételt. Ezek után következett az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyben éppúgy szóba került a jövendő címer számos heraldikai vonatkozása, mint a politikai csatározások középponti •kérdésévé lett köztársaságielnökválasztás. Ez utóbbi kérdést érintve több képviselő is visszautasította azt a nemegyszer hangoztatott vádat, miszerint a parlament általi elnökválasztás a nép feje felett született döntés lenne. Mint Darvas Iván (SZDSZ) rámutatott: a törvényhozás szerepe értékelődne le, ha komoly politikai döntéseket nem hozhatnának meg a képviselők. Hozzátette: az országgyűlési képviselőket éppen azért választották, hogy a politikai döntéseket s azok felelősségét vállalják. A köztársaságielnök-választás ügyében végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellentéteket. Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgalmazó aláírás- gyűjtési akciójával összefüggésben azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalanságának csökkentése érdekében most a parlament válasszon köztársasági elnököt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. Németh Miklós világossá tette hozzászólásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a köztársaságielnök-válasz- tással összefüggésben semmiféle személyes ambíció nem vezérli. A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelentette, hogy visz- szavonják az alkotmánymódosítással kapcsolatban a köztársaságielnökválasztás módját érintő módosító indítványaikat. Ugyancsak az elnökválasztás tekintetében az MSZP-t ért vádakat ' utasította vissza határozottan Horn Gyula, hozzátéve: a szocialista frakció éppoly legitim, mint a többi párt parlamenti csoportja, s így nem vitatható el tőle a népszavazás kezdeményezésének joga. Horn Gyula felszólalásának ezt követő gondolatai kisebb polémiát váltottak ki, ugyanis az MSZP elnöke kijelentette: széles körű tiltakozást eredményezett az új művelődési miniszter vallásoktatással kapcsolatos koncepciója. A felszólalásra reagáló Lukáts Miklós államtitkár Hóm Gyulával vitába szállva egyértelműen aláhúzta, hogy fakultatív tárgyként szerepel majd a hittan az iskolai tantervekben. A művelődési tárca vezetőjének nyilatkozatai nyoynán keletkezett félreértéseket eloszlatva leszögezte: a diákok, illetve szüleik szabadon dönthetnek a tárgy felvételéről. Horn Gyula ennek ellenére úgy vélte, hogy a hitoktatás ebben a formában tervezett bevezeté-. se sincs összhangban az alkotmány azon rendelkezésével, amely egyértelműen szól az állam és az egyház szétválasztásáról. Fontos szerepet kapott a vitában a korona és a címer, illetve ezek együttes jelképként való alkalmazása. Kéri Kálmánnak (MDF) a történelmi címerhez való ragaszkodását kifejtő felszólalása után Szabad György (MDF) történészként fogalmazta meg véleményét. Elöljáróban hangoztatta: a szent korona tiszteletét és védelmét mindenképpen biztosítani kell, s indokolt, hogy önálló törvény szülessen erről. Címernek csak az tekinthető — mondotta —, ami a címerpajzson helyezkedik el, így a korona legfeljebb csak „melléklete” a címernek. Történelmi tényekre utalva kijelentette, hogy a címer és a ko- jona ezeréves összekapcsolódása pusztán egy szép álom, hiszen a szent korona és az államcímer először Mária Terézia idején jelent meg együttesen. Zétényi Zsolt (MDF) arra emlékeztetett: Kossuth annak idején a Habsburg-ház jelképeinek eltüntetését rendelte el a címerből, nem pedig a koronáét. Orbán Viktor (Fidesz) a konstruktív bizalmatlansági indítvány ellen emelte fel szavát. Kifejtette, hogy bár módosító javaslatát az illetékes bizottság elvetette, igazi ellenérvet nem tudott felhozni ennek az intézménynek alkotmányossá tétele mellett. Példaként említette meg, hogy volt, aki azzal érvelt a módosító javaslat elfogadása mellett, hogy nem lát különbséget a kétféle bizalmatlansági indítvány között. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy korábban is felhívta a figyelmet: a konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával egy fizikai aktus három jogkövetkezményt vonna maga után. Nevezetesen, hogy a miniszterelnöknek adott bizalom megvonásával egyidejűleg a parlamentnek bizalmat kellene szavaznia az új kormányfőnek úgy, hogy a programját a képviselők nem is ismerik. Mindez a parlament súlyos gyengülését idézné elő, s felborítaná a parlament és a kormány közötti egyensúlyt. Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezére pártpolitikai propagandától sem mentes felszólalásával ismét derűs perceket varázsolt az ülésterembe. A kisgazda képviselő elsősorban a fiatal demokraták módosító javaslatait „ostorozta”. Szájer József (Fidesz) a földtörvény kétharmados elfogadását szorgalmazó indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősorban a kisgazdapártnak kíván gondot okozni. Ugyancsak bírálta Orbán Viktornak a konstruktív bizalmatlansági intézmény bevezetése elleni javaslatát, mondván, ez az intézmény éppenséggel arra irányul, hogy ne lehessen könnyen megbuktatni valakit. A hétfői ülésnap munkáját hat óra után néhány perccel rekesztette be Szabad György, megjegyezve, hogy az alkotmánymódosítás részletes vitáját folytatja majd az Országgyűlés. ■•jj •?i i«S ......... O lajfaló baktériumok Úgy tűnik, hogy beváltak azok az „olajevő” baktériumok, amelyekkel a Mexikói-öbölben a múlt héten keletkezett hatalmas olajfoltot próbálták semlegesíteni a szakértők. A Mega Borg nevű norvég tartályhajó fedélzetén keletkezett tűz nyomán mintegy 11 millió liter kőolaj ömlött a tengerbe, és ez ökológiai katasztrófával fenyegette Galveston környékét. A baktériumokat, amelyek zsírsavak emulziójává átalakítva semlegesítik a tenger élővilágára rendkívül veszélyes kőolajat, az Egyesült Államokban most első ízben alkalmazták: repülőgépekről permetezték be velük a több tucat négyzetkilométer kiterjedésű olajfoltot. A vasárnapi helikopteres ellenőrzés azt mutatta, hogy a szennyeződés nagy része eltűnt, csak kisebb, elszórt foltok maradtak. Mivel egyes szakemberek kételkednek az Európában korábban már bevált módszer hatékonyságában, a hét elejére újabb kísérletet terveznek. Ez alkalommal csak a megmaradt foltok egy részét permetezik be a baktériumkultúrával, s ily módon kiderülhet, hogy valóban a baktériumok voltak-e „erősebbek” a kőolajnál, vagy a tengeri áramlatok távolították el a térségből a szennyeződést. Istentisztelet az Izsák-székesegyházban Borisz Jelcin jelenlétében vasárnap ünnepi istentiszteletet rendeztek a leningrádi Izsák-székesegyházban. A 1920-as évek óta ez volt az első eset, hogy ez a templom ilyen rendezvény színhelye lehetett. Az istentiszteletet a nemrégiben fölszentelt új orosz, pátriárka, Alekszij tartotta. Jelcin — akit három héttel ezelőtt választottak meg az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának elnökévé —- a szovjet televíziónak adott rövid interjújában úgy vélekedett, hogy az államnak és az egyháznak a szellemi és morális értékek nevében együtt kell dolgoznia. Az istentisztelet olyan tömeget vonzott, hogy az — mint a TASZSZ hírül adta — néhány órára még a városközpont forgalmát is megzavarta. Döntsön a nép? (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban kifejtette: az MSZP — mint ahogy Horn Gyula parlamenti beszédében leszögezte — elvi kérdésnek az általános és közvetlen titkos választást tartja, azt pedig a politikai pártok közötti megállapodás tárgyává lehet tenni, hogy ez mikor, hogyan és milyen formában történjen meg. Hangsúlyozta* nem Göncz Árpád személye ellen van kifogása a pártnak. Abban az esetben azonban, ha a népszavazás eredménye szerint a nép -közvetlenül kívánja az elnököt választani, az akkor funkcióban lévő köztársasági elnöknek le kell vonnia a konzekvenciát. Ugyanakkor elképzelhető — tette hozzá —, hogy a népszavazás nyomán is Göncz Árpád tölti be e tisztséget. Polgár Viktor szólt arról is: ma felmérhetetlen, hogy a társadalomban azok vannak-e többségben, akik a választást a parlamentre bízzák, vagy azok, akik népszavazást kívánnak. Kt tény azonban, hogy egy hét alatt 173 ezren írták alá az MSZP listáit, és Király Zoltánnak is sikerült 20 ezer további aláírást gyűjtenie. Ugyanakkor az is közismert, hogy más pártok — az MDF, a Fidesz, az SZDSZ — tagjai közül is többen pártvezetésüktől eltérő véleményt képviselnek e kérdésben. Vége a csoportos NDK-utaknak ? Július elseje után minden bizonnyal minimálisra csökken az NDK-ba csoportosan utazó magyarok szama. Az IBUSZ az MTI érdeklődésére elmondta: az idén 2848 személy kiutazását tervezték, s közülük az első fél évben 740-en jártak az NDK-ban. Júniusban valamennyi NDK-beli útra túljelentkezés volt, a magyar turisták megragadták az utolsó olcsó utazási lehetőséget. A nemet valutaunió következtében az NDK-beli partneriroda felmondta az IBUSZ-szál kötött szerződést. Az új ajánlatot még nem küldték el, de a magyar számítások szerint az arak akár 3-4-szeresre is növekedhetnek. Magyar—osztrák kormányfői találkozó Sopronban (Folytatás az 1. oldalról) Ausztria támogatását, hogy lehetőleg ne kelljen ezt a lépést más keleteurópai ország bevárásához kötni, bár e téren nem vetélkedünk Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Köszönetét mondott Vranitzky kancellárnak, amiért Ausztria elősegítette az EFTA-val — az Európai Szabadkereskedelmi Társulással — való szerződéskötésünket. Mindkét kormányfő hangsúlyozta, közös cél közeledni az Európai Közösséghez, majd- a teljes jogú tagság. Közös meggyőződésünk, hogy ez csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően lehetséges. Magyarország azt szeretné, ha a teljes jogú tagságot Ausztriával egyidejűleg, vagy röviddel utána kapnánk meg, az 1990-es évek második felében. Vranitzky ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most nem lenne érdemes külső nyomást gyakorolni a felvétel érdekében a Közös Piacra, mert láthatólag el vannak foglalva az egységes belső piac megteremtéséhez szükséges integrációs terveikkel, elsősorban a valutaunió megteremtésének gondjaival. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan építsük ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől, több lépcsőn át, a regionális együttműködésig vezet. Arról beszélt, hogy a jól működő osztrák—magyar kapcsolatokra fokozatosan építsük rá a két- háromoldalú, illetve az 5 országra alapozódó regionális együttműködés speciális viszonylatait. LEGTÖBBEN ÁLLAMPUSZTÁRÓL SZABADULTAK Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény Hétfőn hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló, 1990. évi XXXIX. törvény. A jogszabály felhatalmazása szerint a végrehajtás részletéit az igazságügy-miniszter határozta meg, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben. Ennek alapján délelőtt a kegyelemben részesült elítéltek első csoportjai elhagyták a fegy- házakat, börtönöket és fogházakat. A kora délutáni órákig több száz elítélt kapta vissza szabadságát. Amint a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságán az MTI munkatársát tájékoztatták: áz amnesztiatörvény rendelkezései az előzetes felmérések szerint 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érint az országban lévő 32 büntetés-végrehajtási intézet lakói közül. A körültekintő előkészületek eredménye, hogy már hétfőn délutánig több mint 600 elítélt kapta vissza szabadságát. Június végéig várhatóan további 2500 személy részesül kegyelemben. Az elhúzódás oka több esetben az, hogy a bíróknak különböző okiratokat kell beszerezniük, vagy igazságügyi orvosszakértőt kell igénybe venniük döntésük meghozatalához. Hétfőn a legtöbben, 247-en, az Állampusztai Börtön és Fogházból szabadultak. A Kalocsai Fegyház és Szigorított Börtönben 102 női elítélt kapta vissza szabadságát. A Sopronkőhidai Fegyházban több mint 1100 elítélt van jelenleg; döntő többségük visszaeső bűnöző, ezért továbbra is fegyházban marad. Nagyobb részükre csak az egynyolcados, a többire pedig az egynegyedes vagy az egyharmados kedvezmény érvényes. A Szegedi Fegyház és Börtön közel 1500 elítéltje közül 214-en szabadultak; nem kapott semmilyen kedvezményt az a mintegy 170 elítélt, akik életfogytiglani büntetésüket töltik. Vasasok az ország minden részéből (Straszer András felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) hallgató, érdeklődő, némi meglepetéssel értesült arról, hogy a nyugatnémet vasasszakszervezet nem a különféle prémiumok, nyereségrészesedések növelését tartja fontosnak, hanem az alapbérek lehetőség szerinti emelését. A résztvevők számtalan kérdése közül nem hiányoztak az NSZK és az NDK várható egyesülésével kapcsolatosak. Kay Ohl úr elmondta, hogy a keletnémet szakszervezetek az NSZK- ban meghonosodott szervezeti, működési rendet veszik át, természetesen folyamatosan. Úgy vélik, hogy 1991. január 1-jétől egyesülhet az NDK vasasszakszervezete az NSZK IG Metal tömörülésével. Délután Harold A. Codd, a GANZ- Hunslet vezérigazgatója tartott előadást a „lerobbant” gyár talpra állításáról. (A részben magyar származású gazdasági szakemberrel készített interjúnkat a közeli napokban közöljük.) Ma, kedden a svéd vasasszakszervezet egyik vezetője tart előadást a Kisfaludy utcai székházban. Tájékoztatójában és az ezt követő vitában bizonyára felhasználja a kecskeméti üzemekben hétfőn szerzett tapasztalatait is. H. N.
