Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-19 / 142. szám
1990. június «9. • PETŐFI NÉPE • 3 Az MSZP az európai baloldalhoz akar tartozni Villáminterjú Horn Gyulával Horn Gyula Európa egyik ismert és népszerű politikusa volt akkor, amikor a rendszerváltás következtében át kellett adnia a külügyi tárca vezetését. A választások után a legtöbb ismert személyiség eltűnt a szemünk elől. Ő nem. Munkája sem lett kevesebb, hiszen ma a parlament külügyi bizottságának vezetője és az MSZP elnöke. Múlt vasárnap a kecskeméti MSZP-csoport által szervezett juniális vendége volt, itt kértük egy rövid beszélgetésre. — A mai parlamenti pártok inkább gyűjtőpártokhoz hasonlítanak, mint markáns arculatú szervezetekhez. S ez vonatkozik az MSZP-re is. A lakosság mely rétegét kívánják képviselni? Nyitnak-e a munkások irányába? — A mai pártok valóban keresik még sajátos arculatukat, köztük a szocialisták is. A piacgazdaság kiépítésének támogatói vagyunk, képviseljük a vállalkozók érdekeit is, de úgy, hogy a munka- vállalók százezrei szociálisan ne sérüljenek. S ezért is sürgetjük mindenképpen egy széles körű szociális háló kiépítését. Talán a párt egyik legnagyobb gondja ma az, hogy megtalálja azokat az eszközöket, amelyekkel a munkások felé közelíthet. A szavazások során például Budapesten a nagy munkáskerületekben a dolgozók nem a szocialista jelölteket támogatták, hanem az SZDSZ-t, mivel benne látták a radikális változtatás hiteles képviselőjét. — Az MSZP egy sztálinista párt reformszárnyaként jött létre októberben. Azóta azonban egy európai típusú szociáldemokrácia irányába lép el. Sikerül-e belépnie a Szocialista Internacionáléhoz, illetve kapcsolatot kiépítenie a hazai szociáldemokratákkal? — A párt a szociáldemokrata értékek képviselője kíván lenni, s az októberi szétválásnak is ez volt az egyik célja. A szervezetnek pozitív a külföldi megítélése. Szeretnénk az Internacionálé tagja lenni, de ez nem csak rajtunk múlik. A hazai szociáldemokratákkal kerékasztal-tárgyalásokat folytatunk, amelyeken az együttműködés lehetséges formáit keressük. — Nézve a parlamenti közvetítéseket, az embernek az az érzése támad, mintha némely honatya a tévészereplés miatt lett volna képviselő. — Némely képviselő, úgy tűnik, valóban azért szólal föl, hogy a saját hangját hallja. Egyébként a komoly szakapparátusi munka nem a plenáris üléseken, hanem a szakbizottságokban folyik. Főleg itt van lehetőség egy-egy vita során a pártok közötti kompromisszumokra. Az itt folyó munka nem nyilvános, mint a parlamenti üléseken, ahol a szemben álló pártok nyílt megegyezése nem képzelhető el. — Lát-e lehetőséget egy- vagy kétpárti diktatúrára most, amikor az MDF és az SZDSZ egy, a közvélemény által nyíltan tárgyalt paktumban kiegyezett egymással? — Minden bizonnyal létezhet egy megegyezés a két legerősebb párt között. Azt, hogy kialakul-e ilyen diktatúra, előre nem lehet megjósolni. Ha az ország helyzete jelentősen romlik, akkor elképzelhető egy erőteljes kormányzati irányítás, amelyhez az SZDSZ beleegyezése szükséges. — Mi a véleménye Jeszenszky Géza külügyminiszterről, aki egy európai presztízzsel bíró külügyi tárcát vett át Öntől? Sikerülhet-e a korábban kivívott nemzetközi elismerést fenntartania? — Az ő személye nem egyedüli biztosítéka a külügyi apparátus eredményes munkájának. Az eddigi tapasztalat szerint, az Antall-kormány kiegyensúlyozott tevékenységet folytat a további sikeres nyugati nyitás szempontjából. — Ön továbbra is beleszólhat a magyar külpolitika irányításába? — Mint képviselő, s a külügyi bizottság elnöke, igen. Egyébként minden lényeges kérdés először a bizottság elé kerül, s csak ezután a parlament elé. A bizottság s a parlament garantálja, hogy a kormány külpolitikája véletlenül se sértsen nemzetközi érdekeket. Barta Zsolt RÁDIÓJEGYZET Élénkülés Kissé megélénkült a Rádió munkatársainak politizáló kedve. Része volt ebben biztosan az utóbbi hetek közéleti mozgásának is. Főként a napi aktuális műsorokhoz kapcsolódóan elég gyorsan reagálnak az eseményekre, politikai hírekre. Reggelente mikrofonhoz kérnek olyan szakértőket, vezetőket, akik készséggel válaszolnak időszerű kérdésekre. Háromnegyed hétkor pedig — a Reggeli Krónika élénkí- tőjeként — gyakran kerekedik kisebb „purparlé” egy-egy ismert személyiség között a stúdióban. Csak azt sajnáljuk, hogy néhány percben nem bontakozhat ki igazi vita. Sportnyelven szólva: ringbe eresztik a küzdőket és egy-két ütésváltás után le is fújják a mérkőzést Nemrég Pozsgay Imre és Tor- gyán József képviselők csaptak volna össze a parlamenti szópárbajuk folytatásaként. Az ügyben, hogy kinek és miért lenne jó vagy rossz, ha népszavazással választaná az ország a köztársasági elnököt. A vitából csak az ütköző véleményt ismerhette meg a hallgató, a dolgok lényegét nem. Még szerencse, hogy később megszólaltattak egy politológust is, így a kérdés — megint csak köznapian szólva — nem maradt „elvarratlan”. Az Esti Krónika utáni hírmagyarázó, kommentáló Ráadás is egyre nagyobb figyelmet kelt, bár időnként terjengős külpolitikai magyarázatok foglalják el a helyet. Hiányoljuk változatlanul, hogy elmélyültebb, tájékoztató, beavató politikustémák még mindig ritkák a műsorok között. A létezés joga Kemény szavakkal szóltak a magyarországi beolvasztási törekvésekről a hazánkban élő nemzetiségek képviselői a Tanakodó című sorozat múlt heti adásában. Valójában a nemzetiségek anyanyelvű oktatásáról lett volna szó Mezei Károly és Szúnyogh Szabolcs műsorában, de az évtizedek mulasztását elszenyedők jogos panaszait nem lehet ilyen szűk keretek közé szorítani. Erezték ezt a témát jól ismerő szerkesztők is, ezért csak elvétve fogták vissza a műsoridőre nem mindig tekintő, telefonon is jelentkező véleménymondókat. A kormány nemzetiségi titkárságának új államtitkára, Pálos Miklós szavaiból is az derült ki, hogy teljes megújulásra van szükség. Közismert, hogy 1961-től elsorvadt a nemzetiségiiskola-rend- szer, uniformizálódott, hasonult a magyar iskolákhoz. Az anyanyelvűket beszélők száma egyre csökkent, az identitás, a hovatartozás tudata — a hagyományőrző környezet hiányában is — elhalványult. A jövőt illetően az igények egyértelműen megfogalmazódtak, s ennek lényege: minden állampolgárnak emberi joga, hogy a „bölcsőtől a koporsóig”, az óvodától az egyetemig saját nemzetiségi léte elismerést nyerjen. S ez a személyi, tárgyi, politikai és gazdasági feltételek megteremtésében az állami szervekre, a nemzetiségre és az anyaországokra is jelentős feladatokat hárít. Ami a rádiót illeti — Krassó László főszerkesztő fogalmazta így — az „arcpirítóan kevés” műsoridő kibővítése a mielőbbi cél. Operabérlet Jó ez a cím: Operabérlet. Bár a látvány élménye hiányzik, Ruitner Sándor okos, értő, a cselekményt is láttató szavai nyomán megelevenedik a képzeletbeli színpad. S ami a lényeg, kiváló énekesek hangján megidézve halljuk a legszebb áriákat, az opera legjellemzőbb részleteit. Legutóbb a múlt héten csütörtökön este, a Kossuth rádióban Erkel Hunyadi László című operájának hallgatói lehettünk, Orosz Júlia, Takács Paula, Udvardy Tibor, Külkei László, Melis György és mások közreműködésével. A Magyar Rádió zenekarát és énekkarát Komor Vilmos vezényelte ezen a felvételen. Az 1844. január 17-ei bemutató óta több mint másfél század telt el, az opera mai változata is a komoly érzelmek és tiszta hazafiság hordozója. Érdemes lesz máskor is, újra és újra „beülni” erre a rövid órácskára elképzelt bérleti helyünkre. F. Tóth Pál Gyermeksebészek továbbképzése amerikai támogatással A magyar gyermeksebészek szakmai fejlődését szolgáló, előzetes megállapodás született a Magyar Gyermeksebész Társaság, a Népjóléti Minisztérium, valamint a „Sebészi Segítség a Világ Gyermekeinek” (SACOW) elnevezésű amerikai szervezet között. Erről az együttműködést előkészítő dr. Pintér András, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Gyermekklinikájának docense tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a program a hazai gyermeksebészek számára, ad lehetőséget az Egyesült Államokban alkalmazott, fejlett sebészeti módszerek elsajátítására. A „SACOW” szervezetet tíz éve alapította a New York-i Einstein Egyetem gyermeksebész professzora, Burton Bronsther és felesége, azzal a céllal, hogy elősegítsék a legfejlettebb eljárások elterjesztését a, világon. Eddig Afrikában, Ázsiában és Dél-Ameri- kában nyújtottak segítséget az amerikai szakemberek, tapasztalataik és módszereik átadásával. A magyar gyermeksebészek — a fél éven belül kezdődő program keretében — hazánkba látogató neves amerikai kollégáiktól tanulhatják majd meg a különösen nehezen kezelhető gyermekkori fejlődési rendellenességek műtéti úton történő gyógyításának legújabb módszereit. Évente három gyermeksebészünk utazhat majd az Amerikai Egyesült Államokba, hogy a helyszínen tanulmányozza a szakma élvonalába tartozó kollégák munkáját. A kétéves program költségeit a SACOW és a Népjóléti Minisztérium fedezi, de ez az összeg kevesebb, mint ameny- nyibe két magyar gyermek külföldi kezelese kerülne. (MTI) A VADKERTI-TÓNÁL: A hínár ismét feladta a leckét • A strand területén már gondtalan a pihenés. • A költségvetési üzem dolgozói két hete nyújtott műszakban takarítják a tavat. A speciális kiképzésű hajó — ami egyébként a horgászokat dicséri — örökös kapitánya Lchoczki Sándor, az MTZ-traktorra szerelt hínárfésűt pedig Endrődi László húzatja. Megyénk vízparti üdülőterületein a víz, milyensége gyakori gondot jelent. így van ez Soltvadkerten is, ahol különösen szezonban ostorozzák a tanácsvezetést. A közelmúltban szerkesztőségünkhöz is érkezett nem tetszés-nyilvánítás. Megkerestem az illetékest, akinek az olvasói vélemény továbbításával nem mondtam újat, sőt, elém tett további adalékot: — így írtak például a „kisemberek, az ország különböző részéről”, majd’ kéttucatnyi névvel, cimmel ellátva: „mi, itt adófizető polgárok, nem csupán kérjük, de követeljük a sürgős intézkedést a tó rendbe hozására, hínártalanítá- sára”. Berkecz László tanácselnöktől kérdezem: — Jogos a kérés? — A hínár nekünk még több gondot okoz, mint a nyaralóknak, a horgászoknak, az adófizető polgároknak. Nem mentségként — és nem is viccnek szánom —, de az Orbán-napi szeleket vártuk, hogy a part felé kinyomják a hínárt. Ugyanis akkor egy vágással nagyobb tömeget tudunk kitolni. Tudom, az összkép látványnak is rossz volt, de megérte várni. Egyébként, ha előbb kezdjük a munkát, akkor éppen a szezon közepén újra belobban e kellemetlen növény. Persze, az is igaz, hogy nincs annyi hínár, ha nem nyomatunk félmillió köbméter vizet a tóba. Csakhogy akkor meg kiszárad. — Ez úgy néz ki. akármelyik ujját harapja az ember, mindegyik fáj ■ ■ ■ — Valahogy így. Próbálkoztunk gyomirtóval is, 150 ezer forintért, öt hektár területen. Most várjuk a hatást. A kiskőrösi tanáccsal pedig 80 ezer forintért közösen vettünk növényevő halakat. Ám több amurt már nem telepíthetünk, mert akkor következik a másik ujj: azaz az emlékezetes 1982-es hal- pusztulás. — Végül is már itt a szezon. Hogyan fest a tó, és mennyibe került a tisztítás? — Mindenekelőtt a helyi horgászegyesületnek is köszönetét kell mondani. Ha Zsikla Zoltán elnök és Lehoczki Sándor hajóskapitány, s legalább kétszáz horgász nem se• Teherautóra várva. (Méhesi Éva felvételei) git társadalmi munkában, akkor sok százezer forinttal többe került volna az 500 (!) teherautónyi hínár elszállítása. De ha bent marad, akkor híven a névhez, valóban büdös lesz a Büdös-tó. Nem sajnáltatásra mondom, de sok honi látta a kínomat, és baráti alapon ajánlott segítséget. Az pedig tévhit, hogy az üdülőtulajdonosoktól a 600 forint tehó, meg az üdülőhelyi díj, díjátalány elég a tóra. Hogy stílusos legyek, meg hideg vízre is kevés. A tó fenntartását a kemping üzemeltetéséből is fedezve, kínosan-szűkösen sikerül megoldani. Arra is nagyon vigyázunk, hogy ne a nagyközségi adófizetők pénzét vigye a víz. Ebben az évben egyébként több mint másfél millió forintot fordítunk az egyre zsúfoltabb és közkedveltebb tóra, ahol nyolc esztendeje nem volt olyan jó víz, mint most. Ám azért a környezetre is koncentrálunk, nem beszélve az ellátásszervezésről. Szerintem a többi „tavas” község nagyon örülne, ha a miénkhez hasonló „paradicsoma” lenne. P. S. Kecskeméten megalakult a II. Világháborús Bajtársak Szövetsége A Kereszténydemokrata Néppárt részbeni kezdeményezésével és teljes segítségével A szövetség kecskeméti szervezőbizottsága várja és kéri a háborúban részt vett, még élő katonák rangra, beosztásra való tekintet nélküli jelentkezését írásban vagy személyesen. Szeretettel várjuk a volt csendőrök jelentkezését is. A bajtársi szövetség célja: a még élő bajtársak ösz- szegyűjtése, hogy a 40 év kommunista diktatúrája után elesett bajtársainkat végre tisztelettel eltemethessük, hogy a háborúban életüket áldozott katonáknak szerte a világon megillető,tiszteletben legyen részük, hogy honfitársaik, az egész nemzet kegyelettel emlékezhessen meg iszonyú áldozatukról. Az évszázados nemzeti hagyományainkon nevelt Magyar Királyi Honvédség katonái büszkék lehettek teljesítményeikre. Fél évszázad után elmondhatjuk: rendelkeztek mindazon erényekkel, melyek a katonát katonává teszik, hogy méltók voltak dicső katonai elődeikhez, hogy engedelmesek, kötelességtudók, fegyelmezettek, bátrak, bajtársiasak, becsületesek, önfeláldozóak voltak. És nem haboztak az életüket feláldozni a legreménytelenebb helyzetekben is, hősi helytállásukkal megmentve a társak ezreinek életét a Haza és a Nemzet dicsőségére. Helyre kell végre tennünk a harírg frázisokkal, cinikus okfejtésekkel elferdített hadtörténeti eseményeket is. A hihetetlen teljesítmények tudatos lealacsonyítá- sával. hazudozással, ellenséges szemlélettel gyászmagyarokká, másodrendű katonává degradált hőseinket megillesse végre a nekik kijáró tisztelet és a hon szere- tete. Jelentkezni lehet: Kereszténydemokrata Néppárt irodájában személyesen vagy levélben. Kecskemét, Katona József tér 8. Hétfő, kedd, csütörtök délután 5—7 óráig. Bártfai Szabó László, Dr. Molnár Sándor, a szövetség elnöke a KDNP Bács-Kiskun megyei elnöke
