Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-19 / 142. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 142. szám Ára: 4,30 Ft 1990. június 19., kedd MA Az MSZP az európai baloldalhoz akar tartozni (3. oldal) Miért nem láthatja az apa a gyermekeit? (4. oldal) Egyelőre „tanulóvezetőként” a bársonyszékben (4. oldal) Sötétlila hangulatok (5. oldal) Magyar—osztrák kormányfői találkozó Sopronban Magyar—osztrák kormányfői találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár és Antall Jó­zsef miniszterelnök előbb négy- szemközti tárgyalásokat folytat­tak, majd az osztrák és a magyar delegáció plenáris ülésén vettek részt. Még délben folytak a megbe­szélések, amikor László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit az addig elhang­zottakról. A megbeszélések első szakaszában — mondotta — kül­politikai eszmecsere zajlott. Antall József kifejtette: kormánya szeret­né, hogy hazánk mielőbb beléphes­sen az Európa Tanácsba. Kérte (Folytatás a 2. oldalon) AZ ORSZÁGGYŰLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA MDF: hamarabbi helyhatósági választásokat! MSZP: a kötelező hitoktatás sérti az alkotmányt SZDSZ: az elnököt a választott parlament válassza Hétfőn megkezdődött az Or­szággyűlés rendkívüli ülésszaka. Mielőtt a képviselők megkezdték volna az első ülésnap napirendjé­nek, a Magyar Köztársaság al­kotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vi­táját, az Országgyűlés határozott a kormány áltál sürgősséggel kért törvényjavaslatok napirend­re tűzéséről, valamint több kép­viselő is szót kért a napirend előtt. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon tár­gyalják meg a bírósági népi ülnö­kök megbízatásának meghosz- szabbításáról szóló törvényjavas­latot; a lakáscélú kölcsönök utá­ni 1990. évi adófizetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályá­nak rendezéséről szóló törvény- javaslatot; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítását; az ál­lam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rende­let módosítását; valamint az Ál­lami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot. Az elnöklő Szabad György be­jelentette: Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnök javaslatot tett a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek és a legfőbb ügyésznek a sze­mélyére. A megbízott házelnök közölte: a jelölteket meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előké­szítő és igazságügyi bizottsága, s ezután kerülhet sor megválasztá­sukra. A napirend előtt szót kérő kép­viselők sorát Debreczeni József (MDF), a sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság elnöke nyitotta meg, majd Szokolay Zoltán (MDF) emelt kifogást Hankó Faragó Miklósnak, az SZDSZ frakcióvezetőségi tagjá­nak a Batthyány Lajos—Nagy Imre emlékmécsesnél szombaton mondott beszéde egyik kitétele ellen. Kónya Imre a Magyar Demok­rata Fórum képviselőcsoportjá­nak nyilatkozatát ismertette a helyhatósági választások idő­pontjával kapcsolatosan. Az MDF frakcióvezetője emlékezte­tett arra, hogy a Magyar Köztár­saság ideiglenes elnöke október 14-ére tűzte ki az önkormányzati választásokat. Az MDF képvise­lői nyilatkozatukban leszögezik: vállalják az önkormányzatokról és a helyhatósági választásokról szóló törvény megalkotásával összefüggő munka felgyorsítását. Javasoljak a többi parlamenti frakciónak, hogy támogassák ezt a törekvést. Az MDF frakciója szerint amennyiben a szóban for­S ;ó törvényalkotó munkát sikerül élgyorsítani, kérjék az ideiglenes köztársasági elnököt: módosít­son a helyhatósági választások időpontján oly módon, hogy az első fordulóra a lehető legkoráb­bi időpontban kerüljön sor. Orbán Viktor, a Fidesz parla­menti csoportjának vezetője az MDF frakcióvezetője által is­mertetett nyilatkozatra utalva le­szögezte: egyetlen pártnak sincs joga, sőt, Tehetősége se szabad hogy legyen, felhívásokat intézni napirend előtt a többi párthoz és a közvéleményhez. Kifejtette: ál­datlan állapotokat fog előidézni, ha a parlamenten kívüli munká­ban is az a kapkodás uralkodik el, ami az Országgyűlés utóbbi (Folytatás a 2. oldalon) MEGHALLGATTÁK A SZAKSZERVEZETI VEZETŐT ÉS A GYÁRIGAZGATÓT Vasasok az ország minden részéből Tőrös Antal, a mosonmagyaróvári Mofém, Kóos Vendel, az egyik dunaújvárosi gyár szakszer­vezeti bizottságának titkára, a budapesti Kékesi István — sok társukkal együtt —, már a tavalyi, kisérletinek mondott vasas nyári egyetemen részt vettek. Mostani ittlétük azt jelzi, hogy hasznos­nak ítélték a Kecskeméten eltöltött napokat. A várossal és e rendezvénnyel most ismerkedők közül megemlítem a salgótarjáni Perger Ferencet és a debreceni Kun Lajost, akiket a tavaly őszi választások emeltek funkciójukba. A nevezettek és mindazok, akikkel alkalmam volt hétfőn, a nyitónapon szót váltani, kifejtették, hogy helyes­lik a régi oktatási gyakorlat megszüntetését. Oda­figyelésre érdemes, igencsak időszerű ügyekről hallhatnak illetékesek szájából tájékoztatást. Hódi Zoltánnak, a Vasas Szövetség alelnökének megnyitója után Kay Ohl, az IG Metal, a nyugat­német vasasszakszervezet osztályvezetője tartott előadást a szakszervezetek tárgyalási módszerei­ről, a nemzeti össztermék felosztására épülő tarifa- politikáról. Megtudtuk, hogy az NSZK-ban nagy a tekintélye a vasas (fémipari) szakszervezetnek, noha csak az ágazatban dolgozó munkavállalók fele szakszervezeti tag. Befolyásukat jelzi, hogy az üzemi bizottságok tagjainak túlnyomó többsége szervezett dolgozó. Nagy létszámú, Frankfurtban működő kutatóintézetük segíti a távlatos szakszer­vezeti magatartás kialakítását. A piaci viszonyok, a külföldi tapasztalatok tanulmányozásához dol­gozzák ki az IG Metál stratégiáját. A kecskeméti szakszervezeti székház nagyter­mében helyet foglaló, mintegy 80-100 tanfolyam- (Folytatás a 2. oldalon) Ezzel a köztársaságielnök-választással hovatovább már úgy járunk, mint a nép­szerű mesehős, Micimackó a nyomolva­sással. Addig járt ugyanis körbe-körbe a frissen esett hóban — a saját nyomán —, hogy már nemcsak egy menyét rémképe idéződön föl csekélyértelmű agyában, de úgy vélekedett, hogy a nem létező menyét elhozta magával a menyét, hisz a lépések száma szaporodott... Olvasóink az idő múlása ellenére sem fe­lejtették még el azt a nevezetes napot, ami­kor a „négykockás” szavazólappal (négy­igen, négynem, egynem, háromigen, vagy amit akartok!) bevonulhattunk — már aki nem bojkottált éppen — a szavazófülkébe. Tudjuk, hogy az ikszelés végeredménye mi lett: minimális különbséggel ugyan, de győ­zött a négy igen, s ez jelentette a nemet! Ez- zel egy időre „letudtuk" a köztársasági el­nök megválasztásának gondját, vegye azt a nyakába a majdani legitim parlament. A kétfordulós, szabad választással „össze­jött" ez is, most meg új aláíróívek keringe­nek : mégse a parlament válassza az elnö­köt, döntsön inkább a nép. A nép, persze, ez idő alatt sem ült tétlen, volt még gondja-baja a választásokon, szavazásokon kívül is. Mert a rendszervál­tozás vajúdásai közepette is etetni kellett a gyerekeket, támogatni az idős szüléket, s amúgy, mellesleg, a vágtató inflációval is megkísérelni a versenyfutást. No, ez utób­binem sok sikerrel kecsegtető, ígéretekkel meg már rég teli a padlás ... Nagyon nem is csodálkoznék azon, hogy az elnökválasztás pártpolitikai csa­tározásai valahogy hidegen hagynák az amúgy sem lelkes hazámfiáit. (Beszédesek azok a választásokon részt vevőket lajst­romozó adatok!) Túlságosan is kilóg már a lóláb, megint egyszer a politika patika­mérlegén kotyvasztanak gyógyírt, de hogy megfelelő szer lesz-é a demokrácia gyer­mekbetegségeire?! A gyermekbetegségek­ről meg csak annyit, a néhai nagykőrösi gyermekorvos szentenciája szerint, „dacá­ra az orvosi beavatkozásnak, legtöbbször meggyógyul a beteg!” Az, hogy összejön-e a százezer (hitele­sített) aláírás, nem tűnik lehetetlennek. Ha a parlament — időközben — nem mó­dosítja az 1989/17. förvény 31. paragrafu­sának 4. bekezdését, akkor — a helyható­sági választás után legkorábban három hónappal — mehetünk népszavazni. Vá­laszthatunk magunknak köztársasági el­nököt, csillagot, akarom mondani: címert. És végre eljutunk a rendszerváltozás első — legnehezebb — fejezetének végére: amit a népmesékben a derék, legkisebb legény és a királylány menyegzője jelké­pez. A többit már tudjuk: az ásó és a kapa következik. Egy kicsit másképpen: kézbe venni, dolgozni kell velük ... A nagyharangot meg majd meghúzza valaki. Vagy az örömre, vagy a gyászra. Ha lesz még harang... Nagy Mária 173 EZER ALÁÍRÁS A KÖZVETLEN ELNÖKVÁLASZTÁS MELLETT Döntsön a nép? Az MSZP képviselői hétfőn átnyújtották Szabad György­nek, az Országgyűlés megbízott elnökének azt a 173 ezer aláírást tartalmazó listát, amellyel a párt azt indítványozza, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza meg — jelentette be Polgár Viktor szóvivő a pártszékházban tartott hétfői sajtótájékoztatón. Hozzátette: azért választot­ták a bejelentésnek ezt a módját, mert a parlament házelnöke ezúttal úgy döntött, hogy az aktus nem igényli a nyilvánossá­got. Nem az MSZP Elnöksége kezdeményezte az aláírás-gyűj­tési akciót, e testület hivatalosan nem is foglalt ebben állást — hangsúlyozta Szekeres Imre, az MSZP elnökségi tagja —, hanem vidéki párt- és társadalmi szervezetek, közösségek. A párt a helyi politikai akaratot támogatta, felismerve azt a tényt, hogy az MDF—SZDSZ paktum keretében a kormány­zó pártok módosítani kívánják az alkotmányt ezen a ponton is. A párt titkára felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a koalíciós pártok és az SZDSZ kitart a paktumban kötött megállapodás mellett és az alkotmánymódosításról folyó részletes országgyűlési vita keretében módosítják az alkot­mány vonatkozó pontját, majd kedden megválasztják a köz­társaság elnökét — erre ugyanis a jogi lehetőség fennáll —, a • népszavazás kiírása akkor is kötelező. A népszavazásra pedig legkorábban a jövő év elején kerülhet sor. (Folytatás a 2. oldalon) Gyakorlatilag három éve működik a megyei fejlesztési alapítvány, tegnap a megyeházán mégis új alapokra helyezé­séről hoztak határozatot azok, akik je­lentős összegekkel létrehozták. Ennek oka nem a korábban megfogalmazott célok módosítása, hanem a jogi, pénz­ügyi működtetéssel kapcsolatos új sza­bályokhoz, rendelkezésekhez való al­kalmazkodás. Az alapítvány 2,6 millió forintos összege utáni kamatot eddig is jó célokra használta föl a megyei ta­nács szakigazgatási szerveiből alakult ad hoc bizottság, mint ahogyan erről Gaborják József megyei tanácselnök tájékoztatta a meghívott alapítványte­vőket. A Bács-Kiskunban kiemelkedő teljesitményt nyújtó fiatal diplomás szakemberek alkotói munkájának, to­vábbképzésének támogatására, talál­mányok, újítások ösztönzésére, hazai és külföldi ösztöndíjak, tanulmány­utak finanszírozására nyílt az alapít­vány segítségével lehetőség. A három év alatt 52 pályázóból huszonhármán kaptak kisebb-nagyobb összeget, ösz- szesen 560 ezer forintot. Többek között egy orvos is részesült ebben, aki nyu­gat-németországi klinikán tanult meg egy speciális csontműtétet, amit a me­gyei kórházban már alkalmaz. A pályázati feltételek és elvek válto­zatlanok, az alap viszont tegnap valódi — az új szabályozásban meghatározott — alapítvánnyá alakult. A pénzt adók közgyűlése megválasztotta a tizenegy tagú kuratóriumot. Döntöttek arról, hogy 29 százalékos kamattal — amit a bank az infláció szerint módosít — az Agrobank Rt. kezeli a pénzt. Pályamű­vek hasznosításával, menedzselésével nem foglalkoznak, s abban is állást foglaltak, hogy bárki csatlakozhat az alapítványhoz, ha legkevesebb 200 ezer forinttal hozzájárul. A közgyűlés után a kuratórium tag­jai Kiss István szociológust választot­ták elnöknek, s abban is határoztak, hogy rövidesen elbírálják az eddig be­érkezett húsz pályázatot. A hagyomá­nyoknak megfelelően augusztus 20-án, ünnepélyes külsőségek között adják át a megítélt pénzösszegeket a pályázat nyerteseinek. Cs. I. T alálkozó a vesztfáliai béke napján A vesztfáliai Münster városában hétfőn délelőtt újabb nyugatnémet— szovjet külügyminiszteri találkozó kez­dődött a legutóbbi szovjetunióbeli breszti tárgyalások folytatásaként. Hans-Dietrich Genscher azon a tanács­házán fogadta hivatali kollégáját, Edu­ard Sevardnadzét, amelyben 1648 ok­tóber 24-én aláírták a 30 éves háború végét jelző vesztfáliai békét. A Békete­remben a külügyminiszterek beírják nevüket a város aranykönyvébe. A münsteri megbeszélések tehát jelké­pes értelműek, s — miként a vendéglá­tó előzetes nyilatkozatában hangsú­lyozta — érzékelteti a német sorsnak az európai sorsba való beilleszkedését. A felek a német egység helyreállítá­sának külső vonatkozásairól cserélnek véleményt, s ily módon előkészítik egy­ben a pénteken Kelet-Berlinben folyta­tandó második külügyminiszteri szin­tű Németország-politikai 2 plusz 4-es megbeszéléseket is. Ennek a témakör­nek lényeges eleme az eljövendő egysé­ges Németország NATO-tagságának kérdése. Ebben az évben Genscher immár a nyolcadik alkalommal találkozik Se- vardnadzéval. ÉRSEKCSANÁD: Emléktábla Losonczy Géza szülőházán • Jobbról dr. Losonczy György és felesége. „Ebben a házban született Losonczy Géza (1917 —1957), az 1956-os forradalom mártírja. E táblát tisztelete jeléül állította 1990-ben Ér- sekcsanád község lakossága.” Az idézett szöveg vasárnap délelőttől az érsek- csanádi református parókia homlokzatát ékesíti. Az egész falu lakossága — pártokra és felekeze­tekre való különbség nélkül — határozott úgy, hogy Losonczy Gézának, az egykori református lelkész fiának méltó emlékjelet állít. Az avatóünnepségen dr. Vörös János nyugal­mazott tanár mondott beszédet, méltatva Lo­sonczy Géza életútját, majd Losonczy György professzor, a Nagy Imrével együtt kivégzett Lo­sonczy Géza testvéröccse megköszönte a község lakosságának, hogy kegyelettel őrzi mártírhalált halt bátyja emléket. Az ünnepségen Végh Barna helybeli református lelkész vendégeként részt vett egy Erdélyből érke­zett kis küldöttség is — Benczédi Albert bonyhai református lelkipásztor és Becze Béla egyházköz­ségi elöljáró —, akik a két község közötti testvéri kapcsolatot készítik elő. Kép és szöveg: Gál Zoltán MEGYEI FEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents