Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-18 / 141. szám
1990. június 18. • PETŐFI NEPE • 3 Nem szégyen takarítani, és a libatartás is hasznos Móricgáton nincs munkanélküliség Móricgáton elöljáróban csupa kis számmal ajánlhatunk olvasnivalót. Egy élelmiszerboltot nyitott a Petőfi Tsz. Ez a harmadik üzlet a Jászszentlászló és Bugac közt fekvő, kilencszáznegyven fős településen. Falu? Tanya? Amolyan keveréke a kettőnek. Azt itt épült 40 ház és a tavaly elkészült 9 kilométeres gázvezeték mindenesetre azt mutatja: a „gáton” van élet. Robi, ez szép! Zongoraszót hallunk az iskolából kiszűrődni. Bemegyünk. Nem a tanévet nyújtották meg. Azt már befejezte az ide járt tizenkét alsó tagozatos. Közülük az elsős Győri Krisztina kitűnő bizonyítvánnyal és oklevéllel térhetett haza, mint azt Varga Jánosné takarító, az iskolavezető felesége elmondja. Az ő fia, a 13 éves Robi ül a zongoránál. — Más gyereknek Simson motor kell ebben a korban — lép a láthatóan átéléssel játszó fiú mögé —, ennek meg a zongora és a szintetizátor a mindene. A Hét műsor szignálját más-más változatban adja elő. A zenét a férjemtől szerette meg, annak is megvan hozzá a képessége. — Elkezdek játszani egy dallamot, „elveszem" belőle a fekete billentyűs hangokat és csak a fehérekkel folytatom tovább, egyéni variációban: ezt nevezem saját szerzeményemnek — mutatkozik be most már Robi is, kedvenc hobbiját illetően. Tódort, a kutyát sem hagyja magára sokáig az udvaron. Olyan jó barátok, hogy csak neki engedi megfogni a csontot, amíg rágja. Amúgy szófogadó, játékos házőrző. Űj munkakörben: termelőként Vargáné borotai, a férje bácsszentgyörgyi születésű, munkájuk és megélhetésük viszont már jó ideje Móricgáthoz fűzi őket. Hol van 1969, amikor a Szemerédi-féle iskolába még száztíz gyerek járt! „Elfogytak” — felnőttek, dolgoznak és családot alapítottak ők is. Felső tagozatos gyermekeiket Jászszentlászlón tanítják. Móricgáton csak a kisiskolásokat oktatják, tizenkettőt. Ennyien maradtak ... Közben az asszony életében is történt változás. Az idén felmondták az állását a Petőfi Tsz-ben, ahol a konyhán élelmezésvezetőként dolgozott. Megértette: a szövetkezetnek kevesebb pénzébe kerül, ha a szentlászlói vendéglőből hozatja az ebédet. Nem orrolt meg volt munkaadójára ezért, mint manapság egyesek hajlamosak rá. Szerinte Sebestyén János elnök „nagyon jó ember”, nem másítja meg róla a véleményét ma sem. Korábbi munkaköre vált feleslegessé, nem ő. Nem érez csalódottságot. Hamar feltalálta magát. Takarítónő az iskolában, emellett libákat tart. — Fáradságos, de megéri — készülődik most is az állatokhoz. — Jöjjenek velem, nézzék meg az állományt! Az udvaron át egy színbe vezet bennünket. A szomszéd libatartóktól kapták a területet, ingyen, hogy könnyebben boldogulhassanak. Elkapja az egyik liba nyakát, a szárnyassal a tölcséres tömő mellé telepszik, melyet mosógépmotor hajt. Bekapcsolja. Nem telik bele 20 másodperc — a liba jóllakik. Húsz nap alatt 1600 kilogramm kukoricát esznek meg ilyen módon, hogy aztán jó súlyban átadhassa valamennyit — mind a 108-at — egy budapesti kereskedőnek. — Mennyi bevételre számít? — Körülbelül 25 ezer forintra. A fiam is szokott segíteni. — Mikor kel? — Fél 5-kor. Estig ötször etetek. Napközben 100-as égővel világítok, különben az ólban sötét lenne. — Elégedett? — Nézze, városban és tanyán is dolgozni kell. Itt azért jobb, mert magam oszthatom be az időmet. Nem szükséges annyira kiöltöznöm sem, ha át akarok menni a boltba. Csontoséknál is ez megy ... A szomszédban, Csontos Mátééknál is gágogástól hangos a porta. Ott több, 780 Baba- ti liba várja, hogy felhizlalva, a kereskedő értük jöjjön. — Sem feketék, sem szürkék. Feltűnik a felemásság — jegyzem meg az üzletből épp akkor hazatért háziasszonynak. — Ezek ilyen fajták. A növekvő infláció viszont nagyon is azonos, egyértelműen sújt bennünket, tanyasiakat is — válaszolja. — Egy üveg üdítőért 60 forintot fizettem! Csak úgy bírunk haladni valamire, hogy a férjem a tsz-ben művezető — pogácsaszaggatókat, süteményformákat, uborkareszelőt meg más háztartási eszközöket készítenek —, itthon pedig libázunk és ... — És? — ...reggelenként útnak indulok az ARO gépkocsinkkal, s 14-15 tanyából összegyűjtöm a termelőktől a tejet. Háromszáz litert viszek be Bugacra. — Nem lehet könnyű a kannákat emelgetni. — Tanyán megedződik az ember. A libatartással különösen. Nyolc hónapos terhes voltam — ezzel a kislányommal —, amikor még tömtem! . — Mit tapasztal, milyen a kukorica? — Kevés benne a táperő. Egyre többet kell belőle adni az állatoknak. Sok ideje nincs a beszélgetésre Csontos Máténénak. Siet a konyhába. Főzéshez készülődik, hiszen itt vannak a kőművesek is. Kívül vakolják a falat. Egy ekkora házban — ekkora gazdaságban — ők is találnak munkát. Móricgáton talál munkát, aki nem rest. Kohl Antal • V argánét nem érte csalódás. Van munkája, biztos megélhetése. • Simson motor vagy a zenélés? A kérdés már eldőlt... A HÉTEN ESEDÉKES LÁTOGATÁS ELŐTT Antall-interjú a Welt am Sonntagban — A magyar—német kapcsolatok különleges jellege évszázados gyökerekből táplálkozik, és jelenleg mindkét német állammal jók a kapcsolataink. Az egyesülés után legalább ezt a szintet szeretnénk megtartani. Véleményem szerint azonban nagyon is reális, hogy kapcsolatainkban egészen új minőséget érhetünk el, s ehhez az egyesült Németországban és a szabaddá vált Magyarországon minden korábbinál jobbak lesznek a feltételek — hangsúlyozta egyebek között a Welt am Sonntag című hetilapban vasárnap megjelenő exkluzív nyilatkozatában Antall József. A magyar miniszterelnök a héten hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. A kormányfő kifejtetne, hogy látogatása során folytatni kívánja azokat az eszmecseréket, amelyeket az utóbbi időben vezető német személyiségekkel, elsősorban Kohl kancellárral megkezdték. Arra a kérdésre, hogy az erkölcsi méltatáson túlmenően kapott-e elismerést Magyarország azért, mert tavaly ősszel az első keleti tömBbeli országként szétvágta a vasfüggönyt, Antall József megállapította: a magyarok mindig ro- konszenvvel figyelték a németeknek az egységért és a megosztottság megszüntetéséért vívott majdnem reménytelen harcát. Az akkori döntést lényegében ez a körülmény határozta meg. Természetesen számolni kellett a politikai következményekkel is, amikor Magyarország átengedte az NDK-ból érkező németeket. A körülmények úgy alakultak, hogy a magyar lépést szerte Európában kedvezően, elismeréssel fogadták. Az intézkedés hozzájárult az 1989-es esztendő földcsuszamlásszerű változásaihoz az NDK-ban, Csehszlovákiában és más országokban. A változások visszahatottak Magyarországra is, bátorítást jelentettek a békés rendszerváltozásra — mondotta. A miniszterelnök jelezte: a vasfüggöny megnyitása a rokonszenv megnyilvánulásának valóságos hullámát indította el, ami a németeknél még ma is érezhető. így például az idegenforgalmi szakemberek eddigi előrejelzései szerint 1990-ben az NSZK-ból minden korábbinál több vendégre lehet számítani'. Antall József kifejtette, hogy Magyarország a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kiegyensúlyozott mérlegre törekszik, s ezt nem korlátozások útján akarja elérni. A mindkét irányú liberalizálás jótékony hatása már most érezhető, a magyar kivitel az év első öt hónapjában átlagon felül, 32 százalékkal emelkedett. A magyar erőfeszítések azonban nem az egyszerű árucsere fokozására, hanem arra irányulnak, hogy az országot mind vonzóbbá tegyék a német beruházók számára. A magyar kormányfő síkraszállt az eljövendő egyesült Németország NATO-tagsága mellett, és hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy egy „leszerelt” vagy „semleges” Németország Európa és a világ számára lényegesen nagyobb bizonytalansági tényező lenne, mint a NATO-ba integrált Németország. A HARMADIK IS SIKERES VOLT — VÁROSKÖZPONTI TÖMBREHABILITÁCIÓ, FOGHÍJBEÉPÍTÉSEK — KIADVÁNYOKBAN ÖSSZEGEZIK ELGONDOLÁSAIKAT BAJA ÉPÍTÉSZETI JÓ HÍRÉT SZOLGÁLJA Tízezrekért milliók • Csanádi utcai beépítési terv. Spccher Attila munkája. — A néhány órája befejezett bajai nyári építész alkotótábor egyik ki- gondolóját, vezetőjét, az Ybl-díjas Farkas Gábort kérdezem néhány órával a harmadik műhely „bezárása” után, hogy az elsőnek a megszervezése volt nehezebb, vagy a mostanié? — Az elsőé, mert nem volt kialakult gyakorlata. Azt tudtuk, hogy mit akarunk — hídverést bajai építészeti múlt és a jelen építési gyakorlata között —, de nem tudtuk, hogyan kezdjünk hozzá. — Elnézést a közbeszólásért: hol, kik által formálódott ki ez az elképzelés? — Az 1986-ban rendezett bajai építészeti triennálén dr. Kincses Ferenc tanácselnökkel állapodtunk meg: a Bajai Városi Tanács, az építéstudományi egyesület helyi szervezete és a Magyar Építőművészek Szövetségének megyei csoportja tevékeny közreműködésével fórumot teremt az építész szakma legjobbjainak a Sugovica-parti várossal kapcsolatos építészeti elgondolásaik kifejtésére, konkrét vázlattervek formájában. Visszatérve az eredeti kérdésre: az volt a legnagyobb gondunk, hogy nem tudtuk, hányán és kik jelentkeznek, mit várnak a tábortól. Utólag úgy érezzük, hogy sikerült Bajához vonzódó, tehetséges építészeket két hétre együttes, műhelyszellemű munkára összehozni. — Ha a mai garasos világban harmadszor is meghirdethette a bajai tanács az építőtábort, azt jelenti, hogy mind a résztvevők, mind a házigazda város és a meghívott előadók, megtalálták a számításaikat, a szó nemes értelmében mondva. —- A tanács viszonylag kis befektetéssel — a tizenöt tervező elszállásolását és étkeztetését vállalták, szerény keretek között — milliós értékű tervekhez jutott. A résztvevők számíthatnak arra, hogy beruházási igény esetén munkához juthatnak a munkaínséges világban. — Szívesen hallanánk néhány példát. — A vízügyi igazgatóság mellé hamarosan épülő lakóházat az első táborba meghívott Bolberitz Henrik budapesti építész tervezi. Szintén az 1987- ben szervezett műhelymunkában részt vevő Nedák Ferencet bízták meg a kis szerb templom mellett felépült üzletház és lakóépület kiviteli tervének elkészítésével. — Talán a három éve készült „előtervek” nélkül ma is azon tanakodnának a beruházók, hogy érde- mes-e, lehet-e és ha igen, miként az adott telekre építkezni ? — Az érdekeltek — a tanács műszaki osztálya és a beruházók — a vázlattervek birtokában könnyebben és biztosabban dönthettek a legcélszerűbb beépítésről. — Farkas Gábor táborvezető hogyan összegzi a közös munka tanulságait? Eltérő jellegű feladatokat fogalmazott meg a városi tanács: városközponti tömbrehabilitációt, foghíjbeépítést, Pctőfi-szigeti panzió elhelyezését, jellegzetes építészeti motívumok gyűjtését. Összesen kilenc feladatot kaptunk. — Az érdeklődés kisebb vagy nagyobb volt a korábbiaknál? — Változatlanul népszerű szakmai körökben a bajai műhely. — Magam is tapasztalhattam az előző táborokat meglátogatva, hogy a tanács — az elnökkel az élen — személyes ügyének érezte és az adott lehetőségek szerint segítette a kezdeményezést. — Továbbra is azt a körültekintő gondoskodást éreztük Barna György megbízott tanácselnök, s a szervezésben közreműködő szakemberek részéről. Tudják, az építész alkotótábor nem jó szándékú emberek személyes ügye. hanem a város alapvető érdekeit, építészeti fejlődését szolgálja. így kerülhetett Baja lépéselőnybe a világkiállítással kapcsolatos előkészületek során. — Miként? — Városi érdek, hogy elsősorban a vízi turizmus révén hazánk legdélibb városa bekapcsolódhasson a világkiállítás programjaiba. A táborokban készült dokumentációkat már több jelentkező beruházónak, érdeklődőnek fölajánlhatta a tanács. így szemléletesebben és meggyőzőbben bizonyítható: van fantázia a bajai beruházásokban, érdemes pénzt befektetni Baján. — Mikor találkozunk legközelebb a Sugovica-parti építőtáborban? — Remélem, hogy két év múlva; az új önkormányzat is igényt tart a szakma segítségére. Baja, építészkörökben kialakult jó hírét megőrzi. A három táborban részt vett több mint negyven építésszel — mivel kötődésük egyértelmű — a jövő évi bajai építészeti triennálén biztosan találkozhatunk. A tri- ennálé meghívottjai, a szakma tekintélyei az addigra elkészülő kiadványok segítségével véleményezhetik, gazdagíthatják az elkészült vázlatterveket, érlelődő városépítészeti elgondolásokat. Heltai Nándor ADÓSBESOROLÁS KÖVETKEZIK Magyar szamurájkötvények Japánban A Magyar Nemzeti Bank bízik abban, hogy az MNB- kötvényeknek sikerül megőrizniük eddigi minősítésüket a japán pénzpiacon. A bizakodásra az ad okot, hogy Magyar- ország az év első negyedében mind a konvertibilis elszámolású exportban, mind a konvertibilis folyó fizetési mérlegben lényegesen jobb eredményeket ért el, mint az előző években. Május végére a konvertibilis exportban mintegy 350 millió dolíáros volt a többlet, a konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya pedig az év első negyedében csak mintegy 50 millió dollar volt, és a második negyedévben ez a kedvező irányzat várhatóan folytatódik nyilatkozta Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy a jövő héten a JCR japán hitelkockázat-minősítő ügynökség újraértékeli Magyarország adósi besorolását, pénzpiaci pozícióit. Mint ismeretes, az elmúlt év őszén a japán ügynökség „A mínusz” kategóriába sorolta be az MNB-kötvényeket, abba a kategóriába, amely alatt már nem lehet a japán pénzpiacon nyilvánosan kibocsátott kötvényeket forgalomba hozni. A MNB elnökhelyettese elmondotta, hogy a magyar jegybank már régóta várja a japán ügynökség esedékes minősítését, mert ez a feltétele annak, hogy hazánk Japánban újabb, publikus kötvényeket, úgynevezett szamurájkötvényeket bocsásson ki. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben is kötvénykibocsátás útján kívánja hazánk hiteleinek egy részét felvenni, ezért fontos, hogy megőrizzük adósi pozícióinkat,a nemzetközi pénzpiacokon, így Japánban is. Hárshegyi Frigyes hangsúlyozta, hogy nem a Magyar Nemzeti Bankot, hanem a kötvénykibocsátást megbízó szuverén állam gazdasági teljesítményét vizsgálják az egyes kötvényminősítéseknél. A hazánkban lezajlott politikai fordulat, a magyar gazdaság első negyedévi, reménykeltő adatai alapján az MNB bízik abban, hogy a kötvények megőrzik eddigi minősítésüket. A japán ügynökség szakemberei egyébként májusban egy hétig vizsgálták Magyarország adatait, és bizakodóan nyilatkoztak hazánk teljesítményéről. Az elnökhelyettes kifejtette, hogy várhatóan a konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya az év első felére sem lesz több, mint 100 millió dollár, ami azért jelentős teljesítmény, mert Magyarország a tavalyi évet a konvertibilis folyó fizetési mérlegben 1,4 milliárd dollár hiánnyal zárta. A japán pénzpiacon egyébként 1987 óta hatszor bocsátottunk ki MNB- kötvényeket, összesen 175 milliárd jen értékben. (MTI) • Sem szürkék, sem feketék. Babati libákkal ... • ... az infláció ellen. (Csontosné és kislánya.) • A háttérben: az új élelmiszerüzlet.
