Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-16 / 140. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 16. A falvakból még ma is menekül a jövő: a fiatalság és a tőke Miért jobb, ha a parlament választja a köztársasági elnököt? Hát már te is, fiam, MSZP? — csodálkozhatna el a kedves olvasó, látva az aláírást gyűjtő szocialistákat. De hát a jobbtól tanulni nem szégyen, válaszolhatna erre az SZDSZ, de nem tesz- szük, hisz ez szerénytelenség lenne. És nem mondjuk azt se, hogy aki aláírást gyűjt, az egy erőszakos kisebbség, aki épp kierőszakol valamit, hiszen az illető csak törvényadta jogával él. amit mi tiszteletben tartunk. S végül arra is port hintünk, hogy az MSZP ősszel azt mondta, hogy a népszavazásunk tétje az elnökválasztás módja volt, míg most nyáron pedig — ó, szeszélyes évszakok! — azt, hogy á, nem, csak az időpontról volt szó. Ami igaz is, csak kár, hogy ez a késői megvilágosodás nem jött hamarabb, sok munkától megkímélt volna minket. De fátylat a múltra, nézzük, milyen érvek szólnak a közvetlen elnökválasztás ellen és mellette! 1. Ahelyett, hogy egységesítené, megosztja a nemzetet A köztársasági elnök legfontosabb szerepe éppen az, hogy a kényszerűen pártokra szabdalt parlamenti rendszerben hidat verjen a pártok közt húzódó szakadék fölött és személyével tudja reprezentálni a nemzetet. És csodák csodája, sikerült! Az elnök személyével minden parlamenti párt egyetért. Viszont ha az elnököt a nép választja, akkor a kampány során, valószínű, se az MDF, se a kisgazdák nem engedhetnék meg maguknak, hogy egy SZDSZ- es elnökjelöltet támogassanak, így az elnök egy pártpolitikus lenne, tehát maga a szakadék! Legjobb példa erre Ausztria. Semmi sem osztotta meg az országot jobban, mint épp Kurt Waldheim megválasztása. 2. Nem tudja a kormányzást stabilizálni Nagyon fontos szerepet játszik az elnöki szék a parlamenti pártok megegyezéseiben, amit manapság sokan félreértenek. Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a két legerősebb párt közül az egyik a kormányfőt támogatja, a másik pedig az elnököt. Ez azért hasznos, mert csökkenti a két legnagyobb párt egymás iránti bizalmatlanságát, és jobban kifejezi a-fválasztók differenciáltságát. Míg közvetlen választásnál nagy az esély, . hogy a legerősebb párt jelöltje győz, addig a másik esetben azáltal, hogy a többi párt látja, hogy a kormányzópárt nem törekszik minden poszt megragadására, több toleranciát fog nyújtani a kormányzás mindennapjaiban. Ez pedig az ország stabilitását növeli. 3. Nem az egész népé lenne, csak a választók egynegyedéé Tévedés azt hinni, hogy egy nép által választott elnök az ország túlnyomó többségének akaratát jelentené. Épp ellenkezőleg, kb. csak egy 1/4-nyi kisebbségét, hiszen biztosan sok jelölt lesz, s így kétfordulós lesz a választás. Azonkívül pedig, amíg egy testületet választunk (pl. Országgyűlés), az töb- bé-kevésbé képes kifejezni a választók politikai erőviszonyait, hiszen több emberről van szó, addig az elnökválasztáson vagy ez győz, vagy az. S míg most egy MDF-es vagy egy kisgazda nyugodtan tekinthet Göncz Árpádra, hisz pártjuk vezetősége is támogatja őt, annál kevésbé lenne ez igaz egy kampány után megválasztott Pető Ivánra vagy Magyar Bálintra, ahogy mi sem éreznénk magunkénak egy olyan Für Lajost, aki épp a mi jelöltünket győzte le, a kis pártokról nem is szólva. 4. Nem követi a nyugat-európai modellt Nyugat-Európában a legtöbb országban királyok vannak és királynők, akiket különös módon nem a nép választ, mégis mindenki szeret, és mégsem mondhatjuk, hogy pl. Anglia a diktatúra melegágya. Nem mintha visszasírnánk a drága jó Ferencz Jóskánkat, de ez egy jó konszenzusteremtő módszer. Ezt próbálja modellezni a német modell, sikeresen. A király iránti rokonszenvet a parlamenti bizalommal helyettesíti, így kiküszöböli az elnöki székért folyó pártharcokat, esélyt adva ezzel egy. a nemzetet egységesíteni tu(Folytatás az I, oldalról) hét végenként a szabadidejük vagy a külön pénzszerző munkájuk terhére építették meg. Csatornák, átereszek, utak, járdák. Szép es hősies munka volt ez, de sajnos néhány százezer forint jutalom és a sajtó dicséretek, tulajdonképpen „lerendezetté" tették a falufejlesztés ügyét a hatalmi klikkeknél és az úgynevezett „képviseleteknél’'. Mindehhez természetesen a „felsőbbek" kegyelméből kinevezett vidéki vezetők mosolyogva asszisztáltak. Köszönték mindenkinek a nagy-nagy jóságot. Ez az állapot nem tartható tovább s az önkormányzati választásoknak feltétlenül változtatni kell majd ezen a helyzeten. Nem lehet belenyugodni, hogy a falvakból menekül a jövő, a tehetséges fiatalság és a tőke is. A falufórumok, ha tényleg jól működnek, ennek a folyamatnak kell, hogy gátat szabjanak. — Ez igaz, de az apostagiak biztosan konkrét feladatokat is adtak ...- Sajátos gondunk, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat. Nem látják a jövőt! A község egyetlen gazdálkodó egysége — amely szinte egyedüli elhelyezkedési lehetőség a faluban — a Dunamenti Termelőszövetkezet, igazából nem kínál perspektívát. Azzal, hogy — szerintünk törvénytelenül — eladják a szövetkezet területeit a közös gazdaság vezetői, a jövő farmerei elől orozzák el a legelőket, a termőföldet. Az emberek új arcokat, új programokat kívánnak és a korábbinál harcosabb föllépést a felsőbb haálláspontjáról Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatta a szóvivői értekezlet keretében az újságírókat. A törvényjavaslat kimondja, hogy Magyarországon a helyi közösségeknek elidegeníthetetlen kollektív joga az önkormányzás. Valamennyi település megkapja, illetve visszakapja tehát az önkormányzás jogát, beleértve ebbe a főváros kerületeit is, amelyek vissza fogják kapni történelmi tradíciókon alapuló elnevezésüket. A helyi önkormányzati törvény rendezi az önkormányzati működés demokratikus kereteit, s visszaadja az önkormányzatok tulajdonát, illetve vagyont juttat számukra. Az még nem teljesen tisztázott, hogy milyen vagyontárgyak juthatnak az önkormányzatok tulajdonába, ezzel a kérdéssel az úgynevezett vagyonátadó bizottságok foglalkoznak majd. Miután vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nem oldhatók meg egy-egy település határain belül, így létrehozzák az önkormányzó vármegyéket — mondta Verebélyi Imre. Ezek azonban nem ellenőrizhetik a községeket. A törvényesség felügyeletére a kormány állami szerveket bíz meg. Ilyen lesz például a főispán. Áz államtitkár szólt arról is, hogy a törvényjavaslatban három különböző választási rendszer szerepel. A települések létszámuk nagyságától függően választhatnak a javasolt megoldások közül. A legkisebb településeken, amelyeken a lakosság száma nem haladja meg az 5 ezret, az úgynevezett kislistás rendszert alkalmazhatják. Ennek lényege, hogy egy listán választják meg a teljes képviselő- testületet. Az 5 ezertől 50 ezerig terjedő lélekszámú településeken egyéni választókerületi módszer alapján választhat a lakosság. Ott pedig, ahol a lakosság száma meghaladja az 50 ezret, kettős választási rendszert javasol a törvénytervezet. Ez azt jelenti, hogy ajelöltek kétharmadát egyéni választókerületben, egy- harmadát pedig pártlistán választanák meg. tóságokkal szemben. Fontos, hogy az új ön- kormányzati rendszer ne indulhasson az elmaradott térségek megfelelő kompenzációja nélkül. Mindezek mellett természetesen számos más, apróbb kérdésben adtak feladatot a népgyűlések résztvevői a falufórum 13 tagú vezetőségének. Sok a problémánk a vízhálózattal, az esővíz-elvezetéssel, az utakkal, járdákkal. — Hogyan látja: ma milyen légkörben indulhat egy ilyen, lényegében pártsemleges kezdeményezés. Lehet-e ez a szervezet a helyhatóság alapja?... — Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. Mi úgy szerveztük a megalakulást, hogy ne fogadja senki sem bizalmatlanul a munkálkodást. Egyeztettünk a helyi pártok vezetőivel és a tanács illetékeseit is tájékoztattuk terveinktől. Sajnos, volt aki még mindig régi jogszabályokra hivatkozgatott, hogy „csak úgy” nincs is jogunk összehívni a lakosságot. Meg, hogy mit akarunk mi egyáltalán?! Véül persze minden sikerült. Úgy gondolom, ogy élvezzük a lakosság bizalmát. Ez abból is kitűnik, hogy Jócskán adtak feladatokat az emberek. A másik kérdésre sokféle válasz van: legyen-e továbbra is ilyen szervezet, ha majd megválasztják az elöljáróságot? Én úgy látom, igen, legyen! Mert a kontroll sohasem árt. Egy jól működő népi fórum mindig tud jó tanácsokat adni a megválasztott testületeknek. És a kritika is építő lehet. Szeptember 23-a után is ... Farkas P. József A szóvivő bejelentette, hogy személyi döntéseket is hozott a kormány. A külügyminiszter előterjesztése alapján újabb nagyköveteket és főkonzulokat mentett fel. Érdemei elismerése mellett felmenti Barity Miklós prágai, Dobos István rabati, Ferró József laf osi és Horváth Ernő teheráni nagykövetet. lazatérésük után valamennyien nyugállományba vonulnak. Felmentik Kisfalvi János oslói, Kiss János montevideói, Németh József luandai, Varga Tamás bagdadi nagykövetet. Ők mindannyian tovább szolgálnak majd a Külügyminisztériumban. Hazajön Szűts Pál bukaresti nagykövet is, ám ő nyugállományba vonul. A főkonzulok közül felmentettek Bánlaki György New York-i, Horváth István isztambuli, Makiári György leningrádi és Szerencsés János pozsonyi diplomatákat. Az utódok kinevezésere később tesz javaslatot a külügyminiszter. A kormány megbízta a földművelésügyi és az igazságügy-minisztert, hogy újfent módosítsak a földről szóló 1987. évi I. törvényt. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a legutóbbi törvénymódosítás alkalmával nem vettek figyelembe bizonyos szempontokat. Hibája a törvénymódosításnak az is, hogy lehetetlenné teszi bizonyos ingatlanok és vagyontárgyak jelzáloggal való megterhelését, s ezáltal finanszírozási fennakadásokat okoz. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Szocialista Párt lemondott a Hírlapkiadó Vállalat alapítói, illetve a vállalati ingatlanok esetében kezelői jogáról. így a Hírlapkiadó Vállalat ezentúl államigazgatási vállalatként működik, az alapítói jogkört pedig a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a vállalat által használt, korábban az MSZMP kezelésében levő különböző ingatlanok kezelői jogát a Hírlapkiadó Vállalat nevére kell átírni. Amennyiben az MSZP a megyei lapkiadó vállalatok kezelői jogáról is lemond, a Minisztertanács az alapítói jogkört átadja a majdan létrejövő önkormányzatoknak. . í Tisztelt Skultéty Úr! ( Én egész életem 56 évét égy ijgazídemokrácia álmával éltem át. így nem tartom különlegesnek, hogy van az enyémtől eltérő vélemény is. Nem is nyílt levelének ellenkezése, hanem véleménynyilvánításának szakszerűsége késztetett válaszadásra. Ez a profi szak- szerűség ugyanis nem annyira érvel, mint nézeteim elleni hangulatkeltésre irányul. Érzelmileg szembe akarja velem az ötvenhatosokat állítani és mindazokat, akik nem szeretik Lenint! Ez pedig fondorlatos és nem intellektuális szándék! Szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy azért, mert írásom egy megyei lapban jelent meg, én mint országgyűlési képviselő egy országos jelenség elleni állásfoglalásra hívtam fel a közvéleményt. Debrecenben például bűnvádi eljárást kezdeményezett az államügyészség egy demokrata fórumos képviselő ellen, aki igenis szobordöntögetésben találtatott károkozónak és garázdának. Azt is figyelmébe ajánlom, hogy én a kecskeméti tanács eljárását közvetlenül nem kifogásoltam, mert az éppen a „szobordöntögetés hisztériája” helyett a szobor-eltávolításra irányult! Bizonyára Ön is tudja, hogy Lenin 1924- ben meghalt, így a magyar nemzetnek semmit nem árthatott. Bennünket az általa köz- veszélyesnek ítélt utóda: Sztálin kényszerített gyarmati sorba. Ráadásul a kecskeméti Le- nin-szobor Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, aki nemzetközileg elismert művész, országunk büszkesége. Őt még az angol királynő is felkérte, hogy a magyar „bolsevizmus” kellős közepén elkészítse a portréját! Azt pedig végképp nem hiszem, hogy Boticelli minden festményét meg kellett volna semmisíteni, mert kora szabályai szerint csak Szűz Máriákat festegetett! Ön negatívumként rója fel, hogy írásomban nem említem: a Sztálin-szobrot a rádiónál lezajló katasztrófával egy időben kezdték döntögetni! Ne is haragudjon, de akkor a rádió elfoglalása politikai cél volt, míg a szobordöntés csak indulati gesztus. Nem véletlen, hogy az első gyilkos Sortűz a rádiónál dördült el és nem a szobordöntögetésnél. Aki tehát a politikai célokért küzdött, a rádiónál volt és adott esetben ott is halt vagy sebesült meg, míg akik csak ösztönös gyűlöleteiket élték ki, azok a Sztálin-szobrot rángatták le talapzatáról. Az sem véletlen, hogy 1956-os mártírjaink közül senkit sem emlegetnek azért, mert kizárólagosan csillagokat vert le, vagy szobrokat döntögetett. Történelmi mártírjaink a harcokban és a nemzeti politika küzdőterén aláztattak mártírokká. Éppen én, aki éveket töltöttem a régi rendszer börtöneiben, tudván tudom, hogy a szabadság- harc áldozatait és a politikai front képviselőit éreztük igazi hősöknek és hem a lincselő- ket, vagy jelkép-rombolókat. Ezeket a jelenségeket a politikai vihar uszadékának tekintettük, ha megértést is éreztünk irántuk. Olyan megértést, mely minden forradalom tisztán érzelmi jelenségeinek kijár! Amikor Ön örül, hogy egyes utakat 1945 * Skultéty János írása lapunk június I-jei számában jelent meg. .. .1 . után átkereszteltek;■ niár hamisítja áz én állásfoglalásomat, meri í háborgáséin arra is vonatkozik, mikor az Andrássy utat fasiszta diktátorokról nevezték el. A további névváltoztatások már, csak az akkori barbárság folytatásai voltak. Amikor Ön borzong egy horogkereszt meglátása esetén, vagy nemzeti felháborodást érez egy Lenin-szobor miatt, amely esetleg világhírű szobrászunk alkotása, akkor engem igazol, mert én azt mondom írásomban, a szobrok nem szabják meg, mit is gondoljunk velük kapcsolatban, legfeljebb kiprovokálják aktuális állásfoglalásunkat! A szobrok nem csupán „nem lőnek”, de nem is kényszeríthetnek bennünket arra, hogy mit is gondoljunk velük kapcsolatosan. Lesz, aki undort érez irántuk és lesz, aki tiszteletet. Ez azonban a demokráciák csorbithatatlan velejárója! Aki a dolgok újragondolását igyekszik korlátozni, az természetszerűen a társadalmi demokrácia jogosultságát vonja kétségbe. Mondja meg nekem őszintén: miért nem tartja természetesnek azt, hogy valakik tisztelettel gondolhassanak Leninre, aki hazánknak valóban nem árthatott? Nézeteit ugyanis Sztálin megtagadta és meghamisította, miközben egyéni céljait megvalósította! Ráadásul miért tartja ön sérelmesnek, hogy a művészek által alkotott szobrok „döntögetési ingerét” én a könyvégetéssel hozom azonos színvonalra? A zenemüveket, könyveket, képéket, szobrokat művészek alkották. Minőségileg más, ha az emberiség önként megtagad bizonyos alkotásokat, vagy rákényszerítenek egy tilalmi listát! A Demokrata Fórum egyes képviselői által Szorgalmazott akciók egy ilyen politikai kényszer megnyilvánulásai — a kár tetszik ez Önnek, akár nem! Ráadásul egészen más dolog fölrobbantani egy Gömbös-szobrot az uralkodó hatalom akarata ellenére, mint szobordöntögetéssel és szoboreltávolíttatá- sokkal kezdeni egy politikai hatalom gyakorlását! Ez az utóbbi mindenképpen azt jelenti, hogy az uralkodó erő nem a társadalmi érteimet, hanem a rétegindulatokat kívánja meglovagolni! Mindennek végére még szeretném megjegyezni, hogy írásomban én magam is természetesnek mondtam, ha idővel egyes szobrokat szebbekre és méltóbbakra cserélünk ki. Csak az ellen ágáltam, hogy ezt tekintsük elsődleges politikai feladatunknak. Pénzt és áldozatokat nem kímélve tereink megcsonkítására és utcaneveink néha milliókba kerülő megváltoztatására koncentrálunk. Igaz ugyan, hogy egy tér megfosztása jelenlegi szobfátóí nem horribilis összeg, de új dísszel való ellátása már milliókba kerül majd. Országosan milliárdokba. Amíg erre nincs pénzünk, addig minek politikai hisztériából tereinket kiüresíteni. Erről szóltam én ominózus írásomban! Eddig is csak azért szóltam az ügyben, mert egy társadalmi hangulat és néhány ezt kiszolgáló egyén a változások előterébe kívánták emelni a szobordöntögetések és -eltávolítások ügyét. Én a magam részéről ezt a kampányt a politika huszadrangú kérdésének tekintem. Éppen ezért ezzel a szükségszerű válaszommal a szóváltást lezártnak tekintem. Üdvözlettel: Nagy Attila országgyűlési képviselő dó, pártok fölött álló személy megtalálására. így hát ez az egységesítő állam- fői/királyi elképzelés uralja Európát, míg a megosztó közvetlen elnökválasztás csak néhány országban divat. 5. Válsághelyzetekben veszélyes lehet Válságok esetén nem igaz az a tétel, hogy az elnök mozgásterét csak a törvényben kapott funckiók szabják meg. Egy olyan elnök, akit több millió ember választott meg, joggal mondhatja majd a népnek, hogy én vagyok a népakarat letéteményese, nekem kell átvennem a hatalmat, hisz a parlamenti képviselőket csak néhány ezer ember választotta. S birtokolván a hadsereg föparancsnoki tisztét, ez örök veszélyt jelentene a parlamenti demokráciára, különösen ha tudjuk, hogy nehéz idők elé nézünk. 6. Felesleges, hiszen gyenge elnöki posztról van szó A magyar parlamenti konstrukcióban egy köztársasági elnök sqhasem jelentette azt az erős hatalmi bástyát, amit Mitterrand Franciaországban vagy Bush az Egyesült Államokban. Régi demokráciák megtehetik ezt, de nekünk csínján kell bánni az egyszemélyi vezetéssel. A mostani (és a most készülő) alkotmányos rendszerben az elnök csak egy olyan tisztségviselő, aki elvégzi mindazon feladatokat, amelyekre a pártok nem alkalmasak. Egy tisztviselőt pedig fölösleges a néppel választatni. 7. Jóképű lesz, de nem biztos, hogy jó lesz az országnak A nyugati statisztikák mutatják, hogy a tv-ben szereplő politikus népszerűségének hozzávetőlegesen 70%-a a külső megjelenés, 22%-a a hangja és csak 8%-a, amit mond. Ez persze természetes, hiszen emberek vagyunk, s végül is nem baj, ha az elnök nem egy gnóm, de talán fontosabb az a kenőolaj szerepe, amely a pártok fogaskerekei közötti csikorgásokat hivatott csökkenteni azáltal, hogy ő nevezi ki pl. a tévé elnökét a miniszterelnök helyett, a Jeszenszky Géza külügyminiszter az utóbbi napok sűrű külföldi útjai után időt szakított arra, hogy találkozzon a hazai külpolitikai újságírókkal pénteken, a MUOSZ-székházban. A miniszter rövid bevezetőjében aláhúzta, hogy ma nemzeti érdek fenntartani Magyarország jó hírnevét a külvilág előtt, amihez tevékenyen hozzájárulhat az újságírás is, korrekt, tárgyilagos és lojális(!) tájékoztatásával. Árra a kérdésre, hogy katonai szövetségeseink mit szólnak a VSZ-ből történő kilépési terveinkhez, illetve a tömb felszámolására tett javaslatainkról, Jeszenszky Géza a következőket válaszolta:- — Úgy tűnik, Moszkva a legmegér- tőbb és -toleránsabb az összes szövetséges közül. Budapest viszont Moszkva biztonsági érdekeit a messzemenőkig figyelembe veszi. Hazánk is kezdeményezője, s a Szovjetunió sem zárkózik el egy összeurópai biztonsági rendszer megteremtésétől. Majd kiemelte, hogy a korábbi szovjet orientáció megszűnt, melyet azonban nem válthat föl egy másik, kizárólagos politikai kötődés. A kormányon belül Antall József inkább a német közeledés szorgalmazója, mig ő — mivel főleg az angolszász világot ismeri, két évig az USA-ban tanított — a brit és amerikai kapcsolatok megerősítésén fáradozik. De megemlítette, hogy egy francia orientáció is létezik a kabineten belül. Arra a kérdésre, hogy vajon nevezheti-e magát Antall József 15 millió többi között megszabadítva ezzel őt a legkeményebb támadásoktól, aki így idejét a gazdaság sürgetőbb teendőire összpontosíthatja. Azonfelül ne feledjük, hogy ez az új demokratikus gépezet még bejáratos, s ilyenkor az olaj még sokkal fontosabb. 8. Nem éri meg a fáradságot Ha a kedves olvasó szereti a választási kampányokat, a pártharcokat, ahogy az egyes szervezetek egymás torkának esnek, akkor nosza! Mi azonban úgy látjuk, hogy ez olyan kemény ár, ami indokolt egy törvényhozó vagy egy önkormányzati testület választásánál, de felettébb indokolatlan egy hivatalnoknál. Márpedig itt arról van szó. 9. Üti az önkormányzati választásokat Önkormányzati választások előtt állunk. Ha elnököt is választunk, akkor ezt tehetjük előtte, utána vagy egyszerre. Azonban egyik megoldás sem jó. Ha előtte tartanánk, akkor tovább halogatnánk a már így is elkésett önkormányzati választásokat. Ha egyszerre, akkor teljesen összezavarnánk a politikai porondot. Két párt a két választáson egyszerre lehetne szövetséges és ellenfél, s az elnök személye szükségszerűen elterelné a figyelmet a helyi jelöltekről (egyszerre nem lehet TVl-et és KTV-t nézni), s különben se keverges- sük a szezont a fazonnal! Ha pedig utána tartjuk, akkor már úgy fogja unni mindenki a politikát, hogy ha valaki meghallja azt a szót, hogy választás, rögvest bicskát ránt. Ezek voltak az ellenérvek. Mellette úgyszólván csak az szól, hogy olyan demokratikusnak hangzik. Kérünk mindenkit, tegye mérlegre ezeket az érveket pro és kontra, és mielőtt aláírna valamit, gondoljon arra, hogy igaz, a közvetlen elnökválasztásnak roppant demokratikus illata van, de ha bejön, épp azokat a lehetőségeket veszi el ettől a poszttól, amiért létrehozták. Szabad Demokraták Szövetsége Kecskeméti Szervezete magyar miniszterelnökének, Jeszenszky azt válaszolta, jogilag természetesen nem, de érzelmileg mindenképpen. Majd megjegyezte, hogy érzése szerint — mindenekelőtt — a nyugati magyarság a Demokrata Fórum politikájával szimpatizál. A háború utáni emigránsok a jelenlegi választásokat fogadták el legitimnek, s vele együtt az új kormányt. A bukaresti nemzetiségi politikával kapcsolatban aláhúzta, hogy bármikor hajlandó találkozni a román politikusokkal. Azonban a románoknak ideje volna beváltaniuk januári ígéreteiket, azaz az iskolák és a kolozsvári egyetem visszaadását a magyaroknak, illetve engedélyezni a kolozsvári konzulátus visszaállítását. A rendszerváltás a külképviseleteket sem kíméli. Mindenekelőtt a nyugdíjaskorú, s a nem szakapparátusi ismeretekkel bíró régi káderek leváltásáról van szó. — A jó szakemberektől nem kívánunk megválni, hisz sok közülük jobb, mint én vagyok. A leendő diplomaták vizsgát tesznek, mindenekelőtt az adott ország ismeretéből, s csak ezek után számít a lojalitás. Az elmúlt negyven év során nem egy esetben fordított volt a sorrend. Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e magát rutintalannak, a külügyminiszter mosolyogva azt válaszolta, hogy nagyon jó külügyi tanácsadókkal dolgozik együtt, s reméli, az „amatőrből” hamarosan „profi” politikus lesz. Barta Zsolt A Külügyminisztérium állásfoglalása a bukaresti eseményekkel kapcsolatban A Külügyminisztérium pénteken állásfoglalást juttatott el az MTI-hez a bukaresti eseményekről: „A Magyar Köztársaság kormánya és közvéleményünk n\ély aggodalommal követi a politikai feszültség fokozódását a szomszédos Romániában, és megdöbbenéssel értesült az ismételten tragikus, erőszakba torkolló bukaresti eseményekről. Magyar részről már a márciusi magyarellenes marosvásárhelyi, pogromjellegű események idején felhívtuk a román vezetés figyelmét arra. hogy Romániában fasisztoid erők szítanak gyűlölködést, igyekeznek lehetetlenné tenni a romániai magyarok, valamint a politikai-érdekvédelmi szervezeteik működését, amelyek pedig a románság józan erőivel összefogva a demokrácia megteremtésén munkálkodnak. Már akkor nyomatékosan megfogalmaztuk: a román kormány kötelessége állampolgárai biztonságának, a demokratikus jogok gyakorlásának szavatolása, az erőszakhullám terjedésének megakadályozása. A vértelen rendszerváltást végrehajtó magyar társadalom a saját gyakorlatából is tudja, hogy a politikai nézetkülönbségeket európai módon, a demokrácia általánosan elfogadott normái alapján lehet csak megoldani. Az erőszak, különösen a korábbról már ismert brutális módszerek alkalmazása, a politikai ellenzékkel szembeni arrogáns, szervezett támadó fellépés, a túlzott erő alkalmazása összeegyeztethetetlen az európai normákkal, visszavetheti a román társadalomban megkezdődött demokratizálási folyamatot. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma önmérsékletre, politikai bölcsességre, toleranciára szólít fel a további erőszakos cselekmények megakadályozása, a békés, demokratikus kibontakozás érdekében." (MTI) Az AGENT-INFO Kft. szolgáltatást kínál működő és megalakulás előtt álló TÁRSAS VÁLLALKOZÓK részére Szolgáltatásaink: — jogi szaktanácsadás; — gazdasági társaságok alapítása, cégbejegyzésig; — társaságok működésével kapcsolatos szabályzatok elkészítése; — közgazdasági, számviteli tanácsadás; — társaságok nyilvántartási, elszámolási szabályzatai; — számítástechnikai tanácsadás; — számítógépes nyilvántartások bevezetése (program-, eszközkiválasztással). Tanácsadás: minden héten hétfőn 14.00—16.00 óráig, csütörtökön 13.30—17.30 óráig a KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának épületében, Kecskemét, Irinyi út 17. ül AGENT-INFO 6001 Kecskemét Tel.: 76/47-848 Fax: 76/47-848 Pf 99 76/47-211/40 Tx.: 26-583 1708 Minden kereskedelmi egységben F 1990. június 14-étől— a Party család kivételével — I f' engedményes G VAJVÁSÁR Y kezdődött E Átlagos árcsökkenés 20%. L Az akció időtartama: várhatóan kb. 2 hónap. E A vásárláshoz a választékot biztosítja M a Középmágyarországi Tejipari Vállalat Kecskeméti Üzeme. • • 1---17 68 _J Főispán és önkormányzó vármegye (Folytatás az 1. oldalról) « A KÜLÜGYMINISZTER KÜLPOLITIKAI ÚJSÁGÍRÓKKAL TALÁLKOZOTT VSZ-ügyben Moszkva a legmegértőbb Nyílt válasz dr. Skultéty Jánosnak!*
