Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-15 / 112. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 15. „A kommunizmus végérvényesen kimúlt Kelet-Európábán” Göncz Árpád amerikai sajtóértekezlete Kelet—nyugati párbeszéd Londonban (Folytatás az I. oldalról) Amerikai tudósítók kérdéseire vála­szolva Göncz Árpád hangoztatta: — A Magyar Köztársaság jó viszonyt kí­ván a Szovjetunióval, s úgy véljük, hogy a Szovjetunió is erre törekszik, bár nem tudhatjuk, milyen politikát fog a Szovjetunió a jövőben követni. Véleményem szerint a kommunizmus végérvényesen kimúlt Kelet-Európá- ban. s a magyarországi változások visz- szafordíthatatlanok. (...) Országunk sorsa immár nem Gorbacsov elnöktől, hanem elsősorban önmagától függ — mondotta az elnök azokra a kérdések­re, hogy mennyire függhet Magyaror­szág sorsának alakulása Mihail Gorba­csov pozíciójától. Göncz a sajtó képvi­selői elötkkijelentette. hogy az új kor­mánynak mindenekelőtt gazdasági kérdésekkel kell megbirkóznia, s e kér­désekben számíthat az ellenzék támo­gatására is. A mozgástér annyira szűk, hogy mindenféleképpen a politikai, a nemze­ti összefogás szolgálhat alapul a prob­lémák megoldásához — mondotta. Az előttünk álló fél évben meg kell alkotni a törvényes kereteket, amelyek között az alkotmányos élet megszilár­dítható. E szilárd keretek között a de­mokratikus társadalom öngyógyító ké: pessége működni fog. Elnökként fel­adatom az ellentétek kiegyensúlyozása. Meggyőződésem, hogy a nemzeti célok dolgában a közvélemény többé-kevés- bé egységes, bár pillanatra sem taga­dom, hogy a demokratikus megszilár­dulás nagyon kemény parlamenti vi­ták, harcok között fog végbemenni — mondotta a köztársaság ideiglenes elnöke. — Göncz Árpád rendkívüli szemé­lyiség mondotta az MTI tudósítójá­nak Richard Lugar republikánus szená­tor. Az új magyar államfőt már régeb­ben ismerték barátja, Horváth János, indianapolisi egyetemi tanár révén (aki egyébként a napokban lett a republiká­Magyar kulturális központ Moszkvában Moszkvában Györke Sándor magyar nagy­követ hétfőn hivatalosan megnyitotta Magya­rország Kulturális, Tudományos és Tájékoz­tató Központját. A megnyitón részt vett és be­szédet mondott Csoóri Sándor költő, az M DK vezetőségének tagja, valamint Nyikolaj Gu­benko szovjet kulturális miniszter. Csoóri Sándor beszédében annak a véle­ményének adott hangot, hogy ezt az intéz­ményt 10. 20 vagy 30 évvel ezelőtt kellett volna megnyitni. Mint mondotta, „ha lett volna már ilyen, akkor sok gomolygó félre­értést lehetett volna eloszlatni". Hangoztat­ta, hogy a magyar kulturális központnak a „szellem házává" kell válnia, amely a rokon vonásokat kutatja. Kitérve a két nép történelmi vonatkozása­ira, a 48-as magyar szabadságharc orosz közreműködéssel történt leverésétől az 56-os forradalmon át napjainkig. Csoóri Sándor kijelentette: „Azt hiszem, nyugodtan bevall­hatjuk egymásnak, hogy a kommunizmussal mindketten egy gonosz kört futottunk be." A magyar költő beszédét zárva, mintegy az intézet mottójának ajánlva a következő­ket mondta: „Csak az az ország, nemzet ma­radhat fenn a történelem számára, amely kultúrát tudott teremteni." Nyikolaj Gubenko szovjet kulturális mi­niszter kifejtette: reméli, hogy az intézmény a jövőben nem csupán a magyar kultúra, hanem az európai civilizáció háza is lesz, „mert ilyen házakkal kezdődik a közös euró­pai otthon”. A neves művészből miniszterré lett Gubenko végezetül kijelentette: „Ebben a házban egymás megismerésére töreked­jünk, hogy elkerülhessük a korábbi hibá­kat . ..” A rövid beszédek után Györke Sándor nagykövet adta át jelképesen a kulcsot Kéri József tanácsosnak, a moszkvai magyar kul­turális intézet igazgatójának. A hivatalos ceremónia után kulturális mű­sor zárta a központ ünnepélyes megnyitóját. NEMZETKÖZI KOLLOKVIUM VELENCÉN A szabad iskola és az állam A szabad iskola és az állam címmel hatnapos nemzetközi kollokvium kezdődött hétfőn Velencén, az Állami Számvevőszék Továbbképzési Intézetben 15 ország száznál több jogi. közgazdasági, pedagógiai és pszichológiai szakértőjének a részvételével. A rangos tudományos fórumot az Országos Pedagógiai Intézet iskolafejlesztési Központja rendezte több neves külföldi és hazai szervezettel, illetve intézettel közösen. A rendezők sorában többek között ott van a Nevelés Megújításának Világszövetsége, a bonni Henrich Böll Alapítvány és a witteni Waldorf Pedagógiai Intézet. A kollokviumon a szabad iskolarendszer és az állam viszonyának legfontosabb kérdéseit vitatják meg. Eszmecserét folytatnak egyebek között arról, hogy az állam miként finanszírozza a szabad iskolarendszert, s milyen mértékű szabadsága lehet az oktatási intézményeknek a tanterv alkalmazásánál. A tanácskozás alkalmával kerül sor az iskolai szabadság európai fórumának megalakítására is. (MTI) KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA A MÉM-BEN Csillagrend több megyei szakembernek A Magyar Köztársaság ideigle­nes elnöke eredményes tevékenysé­gük elismeréséül a Magyar Köz­társaság Csillagrendje kitüntetést adományozta Babicz Ferencnek, a Rémi Dózsa Tsz elnökének, Be- rettyán Lászlónak, a MÉM sze­mélyzeti főosztálya helyettes veze­tőjének, Borbély Gyulának, a MÉM jogi és igazgatási főosztálya vezetőjének, Fekete Bélának, a Helvéciái Petőfi Tsz általános el­• A MOBIL MK • lakossági igényre • újra indít * ; TANFOLYAMOKAT l • az alábbi kategóriákban: * • ► NEMZETKÖZI • GÉPKOCSIVEZETŐI * • ► ADR * • ► TARGONCAVEZETŐI • • A 15 órás áruszállítói tan­• folyamokra folyamatosan * • lehet jelentkezni, • • vállalatoknak, intézmé- • • nyéknek a saját telephe- • • lyén, hét végén is vállaljuk! • • Cím: Kiskőrös, • Ligeti tér 1. • nökhelyettesének, Kovács István­nak, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatójának, Köttő Jó­zsefnek, a KA-HYB Kaposvári Hibridsertés Tenyésztő Vállalat főosztályvezetőjének, Madari Je­nőnek, a nyárlőrinci tsz elnökének. Marosi Károlynak, a Homokmégyi Aranykalász Tsz elnökének. Mezei Jánosnak, a MÉM mezőgazdasági főosztálya helyettes vezetőjének, Nagy Lászlónak, a MÉM élelmi- szeripari főosztálya vezetőjének, Pozsgai Mihálynak, a Kisalföldi Állami Gazdaság igazgatóhelyet­tesének és Szemők Józsefnek, az Izsáki Sárfehér Tsz elnökének.« Eredményes munkája elismeré­séül, nyugállományba vonulása al­kalmából ugyancsak a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitünte­tést kapta: Bátyai József, a János­halmi Petőfi Tsz elnöke, Csetreki Ernő, a Hajdú-Bihar Megyei Álla­mi Gazdaságok Szakszolgálati Ál­lomásának igazgatója, Dull Fe­renc, a MÉM kereskedelmi főosz­tályának vezetője, Gottlieb György, a Fertődi Nádgazdasági VállalaUgazgatója, Gyuricza Béla, a Héki Állami Gazdaság általános igazgatóhelyettese, Holfer István, a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának hivatalvezetője. Ko­vács László, a Bács-Kiskun Me­gyei Teszöv titkárhelyettese, Nagy Miklós, a Tiszavasvári Vasvári Pál Tsz elnöke és Szabó Loránd, a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum fő­igazgatója. ~ A kitüntetéseket Hiitler Csaba miniszter hétfőn adta át a MÉM- ben. (MTI) nusok képviselőjelöltje). Arra a kérdés­re, hogy mit jelent majd Washington­ban a7. új. demokratikus magyar politi­kusok megjelenése, a befolyásos szená­tor hangoztatta: nagy az érdeklődés s a készség az együttműködésre az ilyen kiemelkedő személyiségekkel, mint Václav Havel vagy Göncz Árpád. í— Sok amerikai nehezen tudja megérteni az ilyen sorsot: hogyan szentelte a Göncz-házaspár, négy kisgyermekkel, életét a forradalomnak, hogyan vállal­ta a férj a sok évi börtönt, sőt, életét is kész volt feláldozni. Természetesen érezteti majd hatását kapcsolataink­ban, hogy ilyen emberekkel dolgozha­tunk együtt — mondotta Richard Lu­gar. A szenátor egyébként kijelentette: A törvényhozók kitűnő kezdemé­nyezésnek tartják Bush elnöknek azt a tervéi; hogy önkéntesen jelentkező gaz­dasági és más szakembereket küld az új kelet-európai demokráciákba. A kong­resszus támogatni fogja a javaslatot. JAPÁNBAN DÖNTÖTTEK: Esztergomban építik fel a Suzuki-gyárat Kedvező hírt kaptak az Esz­tergomi Városi Tanács vezetői a Suzuki gyártására alakult ve­gyes vállalat Japánból vissza­tért vezetőitől. Eszerint meg­született a végleges döntés ar­ról, hogy mindenképpen Esz­tergomban építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik össze­szerelésére alkalmas új üzem­csarnokot. Az esztergomiak nagy örömmel fogadták a hírt, hiszen az új gyár jó munkalehe­tőséget kínál az egyébként fog­lalkoztatási gondokkal küszkö­dő és évtizedek óta hátrányos helyzetben lévő városnak. Ez év elején írták alá a szer­ződést Budapesten a Suzuki személygépkocsikat gyártó ja­pán magyar vegyes vállalat megalakítására, s már akkor Esztergomot jelölték ki az új gyár telephelyéül. Rövidesen azonban bizonytalanná vált, hogy Esztergom kapja-e meg a sok előnnyel járó gyárépítés jo­gát. Időközben ugyanis még 5-6 magyar város pályázta meg a letelepítési jog megszerzését az­zal az ígérettel, hogy az eszter­gomiaknál jobb feltételt, inf­rastruktúrát biztosítanak a Su- zuki-gyár felépítéséhez, mű­ködtetéséhez. E városok pályá­zatát is gondosan mérlegelve döntött most Esztergom javára a japán cég. így az építkezés az. év második felében már meg­kezdődhet. A tervek szerint 1992 második felében indul a gyártás, s ettől kezdve a harma­dik év végére ötvenezer darab 1000 és 1500 köbcentiméteres, ötajtós Suzuki személyautót szerelnek össze Esztergomban. Ebből harmincezret értékesíte­nek Magyarországon. AUSZTRIA LOTTO A« Lottó Unió Kft. közlése szerint a 19. heti osztrák lottó nye­reményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos 4 darab, nyereményük egyenként 2 279 860 schilling. 5 plusz 1 találatos 25 darab, nye­reményük egyenként 145 592 schil­ling. 5 találatos 612 darab, nyeremé­nyük egyenként 8921 schilling, 4 találatos 25 144 darab, nyere­ményük egyenként 289 schilling, 3 találatos 363 589 darab, nyere­ményük egyenként 25 schilling. A Joker-számra fizetett nyeremé­nyek: A Joker-szám: JP 2 291 573 schil­ling. A Joker-szám egymás melletti utolsó 5 szám jegye: 100 000 schilling; 4 számjegye 10 000 schilling; 3 számjegye 1000 schilling: 2 számjegye 100 schilling. (MTI) Douglas Hurd brit külügymi­niszter bevezetőjével hétfőn négy­napos kelet -nyugati párbeszéd kezdődött Európa jövőjéről a lon­doni Lancaster House-ban har­minc ország fiatal politikusainak részvételével. A fiatal politikusok atlanti tö­mörülése brit tagozatának rende­zésében összehívott tanácskozáson Magyarországról jelen van a Fi­desz képviseletében Németh Zsolt országgyűlési képviselő és Wachs- ler Tamás, az MDF részéről Paizs Ábel és Palotai Attila, továbbá az SZDSZ két országgyűlési képvise­lője, Bretter Zoltán és Bertha Zol­tán. Németh Zsolt kérdésére vála­szolva a brit külügyminiszter hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását a létező határok között kell biztosítani, megfelelő európai fórumot teremt­ve e jogok nemzetközi képviseleté­nek is. Súlyos aggodalmait fejezte ki — Erdélyre és Jugoszláviára utal­va — nemzeti feszültségek fokozó­dása miatt. Pozitív fejleményként emelte ki, hogy ezek a problémák „nincsenek többé a régi kelet— nyugati egyenletbe zárva és így megpróbálhatjuk, hogy szomszé­dokként együtt megbirkózzunk ve­lük”. Megjegyezte, hogy kormánya „bizonyos nyugtalansággal figyeli a romániai és bulgáriai fejleménye­ket”. Ebben az összefüggésben em­lékeztetett arra, hogy az Európai Közösséggel való társulás mélyre­ható politikai és gazdasági refor­mok véghezvitelének feltételéhez fűződik. A konzultáció során Németh Zsolt felvetette: vajon nem lenne-e időszerű változtatni a klasszikusan államközi kapcsolatokra épülő nemzetközi intézményrendszeren, oly módon, hogy a „felszín alatt megjelent új politikai szereplők, a nemzeti kisebbségek is hallathas­sák hangjukat”. A brit külügyminiszter emlékez­tetett arra, hogy keleten és nyuga­ton is már sokszor próbálták ha­tárváltoztatásokkal megoldani a nemzetiségi problémákat, mind­annyiszor sikertelenül. „Ez nem határok kérdése, a létező határok között kell biztosítani és tisztelet­ben tartani a nemzeti kisebbsége­ket és érdekeiket” — mondotta. Szerinte a nemzeti kisebbségek képviselői aligha kaphatnak helyet az ENSZ-ben, de elképzelhetőnek tartja, hogy az EBEÉ égisze alatt kialakuló új európai felépítmény­ben kapjon elismerést a világosan megfogalmazott nemzeti kisebbsé­gi jogok képviselete. A kelet-európai szövetséges or­szágokban végbe ment változások a világban zajló demokratikus fo­lyamatokat tükrözik, s azok lénye­gét a totális rendszerektől a parla­menti pluralizmushoz, a polgári társadalomhoz, a jogállamhoz va­ló átmenetként lehet meghatározni — ezt állapította meg a Pravda hétfői számában Valerij Muszatov, az SZKP KB nemzetközi osztályá­nak helyettes vezetője. Ezeket a népi forradalmakat ér­tékelve az SZKP vezető külpoliti­kai szakértője hangsúlyozta, hogy a „pártállam” adminisztratív- parancsuralmi rendszerére épülő társadalmi berendezkedés megvál­toztatásának folyamatairól van szó, a „létező szocializmus” ideo­lógiai koncepciójának hitelveszté­séről, külpolitikai tekintetben pe­dig mindez elszakadást jelent Éu- rópa háború utáni felosztásától, és a szövetségi rendszer átalakulásá­nak vagyunk tanúi. Muszatov szerint az egypárti uralomra épülő társadalmi modell a haladó átalakulások fékezőjévé vált és ezt az SZKP sem ismerte fel idejében. Sokáig éltek még azok az illúziók, hogy az egypártrendszer- ben még rejlenek alkotó lehetősé­gek. S a döntő pillanatban kide­rült, hogy a hatalmat hosszú évti­zedeken át mindenfajta ellenőrzés nélkül gyakorló pártok elvesztet­ték megújhodási képességüket, bü­rokratikusán elfajultak, dogmati­kus nézeteket védelmeztek, elvesz­tették kapcsolataikat a tömegekkel és ennek eredményeképpen elvesz­tették a néptömegek bizalmát. A kelet-európai országokban a kommunisták elkéstek a refor­mokkal, s ott, ahol mégis elkezd­ték azokat (Lengyelországon, Ma­gyarországon), a pluralizmus kö­rülményei között a kezdeményezés hamarosan más politikai erők ke­zébe került át. Muszatov a jelenleg zajló kelet­európai folyamatok kölcsönhatá­sait az SZKP XX. kongresszusa után kialakult helyzethez hasonlít­ja, azzal a különbséggel, hogy a Szovjetunió most másképpen vi­selkedett: elvetették a „korlátozott szuverenitás” brezsnyevi doktríná­ját. Felvetődik azonban, hogy ha a Szovjetunió látta a közelgő válto­zásokat, akkor miért nem avatko­zott be, miért nem állította félre a konzervatív vezetőket, akik csele­kedeteikkel kárt okoztak a szocia­lizmus ügyének? Muszatov úgy ér­vel, hogy ezek az eszmefuttatások a „pangás esztendeinek” korszaká­ból valók, hiszen 1985 áprilisa óta, illetve a szovjet csapatok Afganisz­tánból való kivonása után szó sem lehetett erőszakos beavatkozásról. Másodsorban ismeretes, hogy a szovjet vezetés kétoldalú találko­zókon kifejtette véleményét part­nereinek, de a reagálás elég széles skálán mozgott: az egyetértéstől és a hízelgő igenléstől a merev elutasí­tásig. Ugyanakkor a korábbi veze­tőket maguk a pártok váltották le a néptömegek fellépésének hatásá­ra, majd további személyi változá­sok következtek, hiszen az új veze­tőknek is közük volt a régebbi ve­zetés ügyeihez. Kiderült, hogy a szovjet biztonsági háló — s annak végső eszköze, a szovjet katonai beavatkozás — nélkül a tekintély­uralmi rendszerek stabilitása rend­kívül gyenge volt. :— A baloldali erők nehéz idő­szakot élnek át, több-kevesebb si­kerrel igyekeznek korszerű balol­dali pártokat kialakítani. A kap­kodás, a névváltoztatások, a gyors programátszabások az ideológiai befolyás csökkenésével jártak és 1989-hez képest az egyharmadára esett vissza a kommunista pártok tagjainak létszáma. A többpárt­rendszerhez közelítve és az SZKP társadalmi szerepét meghatározva, a Szovjetunióban is le kell vonni a megfelelő következtetéseket a ba­ráti kommunista pártok vereségei­ből, visszavonulásaiból — állapítja meg Muszatov. Szorgalmazza a szakadároktól, frakciózóktól való mielőbbi elhatárolódást és javasol­ja: — Az SZKP-nak a szocialista utat választó, demokratikus tömeg­pártnak kell maradnia, olyan rugal­mas szervezeti kereteket létrehozva, amelyek lehetővé teszik a parla­menti és a parlementen kívüli küz­delem feladatainak megoldását. LETT, ÉSZT FÜGGETLENSÉG Gorbacsov: ellentétes az alkotmánnyal Mihail Gorbacsov hétfőn a szovjet alkotmánnyal el­lentétesnek minősítette és érvénytelennek nyilvánítot­ta a lett és az észt parlament függetlenségről hozott dön­tését. A szovjet elnök rendeleté­ben rámutatott: a két balti­kumi parlament független­ségről hozott döntései sértik a szovjet alkotmány több pontját, s ellentétben állnak az idén áprilisban elfoga­dott, a köztársaságoknak a Szovjetunióból való kiválá­sát rögzítő törvénnyel és sér­tik más szovjet köztársasá­gok érdekeit is. A rendelet megállapítja, hogy a lett döntés ellentétes a Lett SZSZK alkotmányával is, amely népszavazást ír elő a kiválásról. Az elnöki rendelet érvény­telennek nyilvánítja azon döntéseket is, amelyeket a függetlenségről hozott nyi­latkozatok alapján hoztak. Prarda-cikk a demokratizálódó kelet-európai országokról Mubarak Moszkvában Moszkvába érkezett hét­főn Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök, akinek szemé­lyében tizennyolc év után először tesz hivatalos baráti látogatást egyiptomi állam­fő a Szovjetunióban. Muba­rak Mihail Gorbacsov szov­jet elnök meghívásának tesz eleget. Az egyiptomi elnök láto­gatása kapcsán a hétfői Iz­vesztyija rámutat: a Szovjet­unió a megbeszélésektől a kétoldalú kapcsolatok fejlő­désének elősegítésén túl a közel-keleti konfliktus ren­dezését célzó együttműkö­dés erősítését várja. Belgrádi lap bírálja a magyar nemzetiségi politikát Magyarországon a közvélemény nagyon érzékeny akkor, amikor az ország hatarain kívül élő nemzeti kisebbségek helyzetéről van szó, de közömbös a magyarországi nem­zeti kisebbségekkel szemben, mert úgy ítéli meg, hogy Magyarországon csak magyarok élnek, vagy olyan magyarok, akiknek az anyanyelve szerb, horvát vagy szlovén — véli a belgrádi Politika. A szerb népfront orgánuma „Magyaror­szágon nemcsak magyarok élnek" címmel hosszú cikkben foglalkozott a magyarorszá­gi délszláv kisebbség helyzetével, s kifejtette azt a véleményét, hogy a többpártrendszer bevezetése sem hozott semmi újat a magyar- országi kisebbségek számára. A pártok a választási kampány eufóriája során — írta a lap — egyetlen szót sem ejtettek a hazai nemzetiségekről. Ugyanakkor maximálisan hangsúlyozták kiállásukat az ország határa­in kívül élő magyar nemzetiség mellett. A ki­sebbségek parlamenti képviseletét a válasz­tási törvény nem oldotta meg. A Politika kidomborította, hogy a ma­gyarországi délszláv kisebbség törekvéseinek megvalósítása során számíthat az anyaor­szág legmesszebbmenő támogatására. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte meg, hogy mindegyik nemzetiség a — tehát a szerb, a horvát és a szlovén - külön-külön csak a saját érdekeit tartsa szem előtt. Zsivkov végül már senkinek sem hitt 200 ezer besúgó Bulgáriában Beteges rettegés és hatalomféltés uralkodott el Todor Zsiv- kovon országlásának utolsó éveiben. A megbuktatása előtti hónapokban néhány bizalmasán kívül már nerp hitt senki­nek. a környezetével szembeni bizalmatlansága is napról napra erősödött — mindezt tcstőrségének parancsnoka, Ge- orgi Milusev vezérőrnagy, a sokak által rettegett és ma már feloszlatott bolgár belbiztonsági szolgálat, az UBO (Bizton­sági és Védelmi Szolgálat) vezetője nyilatkozta az „Anteni” című bolgár hetilap legutóbbi számában. Milusev szerint Zsivkovot olyan információs hálózat szol­gálta ki, hogy az egykori bolgár vezető pontosan tudta: gyülekeznek a viharfelhők országa fölött. (A bolgár ellenzék szerint legalább 200 ezer besúgó működött a zsivkovi Bulgá­riában.) Todor Zsivkov olyannyira féltette hatalmát, hogy az utób­bi három évben több külföldi útját is lemondta, egyszer sem tette lábát Szófia utcáira, csak a protokolláris ünnepségeken vett részt. Páncélozott gépkocsival közlekedett. Vidéki láto­gatásai alkalmával megkövetelte, hogy a biztonsági szolgálat alaposan szűrje meg: kikkel találkozhat. A kiválasztottak csak különleges engedélyekkel juthattak közelébe. Zsivkov egyre dölyfösebb és ellentmondást nem tűrő ma­gatartást tanúsított a biztonságára felügyelő és kiszolgáló személyzetével szemben. Nem akadályozta meg, hogy csa­ládjának tagjai — néha a biztonsági szolgálat számlájára pazarolják a külföldi devizát. A vezérőrnagy cáfolta, hogy Zsivkov rendszeres vérátöm­lesztést kapott volna egészsége megőrzése érdekében. Cáfol­ta azt is, hogy a több tucat kormányrezidencián mindennap külön főztek volna azért, mert nem tudták, hogy a bolgár vezetőnek és kíséretének éppen mikor szottyan kedve vala­melyik luxuslétesítmény felkeresésére. / i

Next

/
Thumbnails
Contents