Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-14 / 111. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 14. HELYSZÍNI SZEMLE BŐS—NAGYMAROSON Ők építeni akarják... Csehszlovákiában a hatóságok változatlanul a bősi vízi erőmű mielőbbi teljes felépítését szorgalmazzák. Az épitőipari szakszervezet kezdeményezésére a csehszlovák és a szlovák kormánynak (erdő- és vízgazdálkodási minisztériumnak), az -pítőipari, fém- és szerelőipari és az energetikai ágazat szakszervezetének a képviselői szombaton helyszíni szemlét tartottak a bősi építkezésen. Állás- foglalásukban szorgalmazták a vízi erőmű mielőbbi üzembe helyezését. Szerintük ha mindkét szerződő fél betartaná a határidőket, a bősi vízi erőmű már néhány hónapon belül energiát termelhetne. A kört- vélyes dunakiliti víztározó azonban még nem épül meg, ezért az első megawattqkkal csak két év múlva lehet számolni. Egy év csúszás 3,2 milliárd koronát jelent a csehszlovák gazdaságnak, öt év 18,4 milliárd koronát. A helyszíni szemlét követő sajtó- tájékoztatón Milan Jurceka, az Állami Tervbizottság alelnöke kijelentette, hogy az észak-csehországi hagyományos hőérőművek leállítása érdekében folytatják a temeli- ni atomerőmű két blokkjának az építését. A jelen levő szlovák illetékes miniszterek a maguk részéről azt hangoztatták, hogy a Felső- Nyitra vidéket szennyező Novaky- hőerőmű leállítása érdekében van szükség a bősi vízi erőmű teljes felépítésére. Hogy a csehszlovák közvéleményt más szentpontok alapján is a bősi vizi erőmű teljes felépítésének a szükségességéről kívánják meggyőzni, az abból is kitűnik, hogy a CTK kiemelte: a helyszíni szemlén szó volt arról, hogy milyen szociális problémákat okozna az építkezés leállítása, illetve be nem feje zése. „Már most az a veszély fenyeget, hogy július elsejétől háromezer-ötszáz dolgozónak kell elmennie az építkezésről, mert július 15-ével kimerülnek a pénzalapok" írta a csehszlovák hírszolgálati iroda. A RÁDIÓ ÖTEZER KATONA GYŰRŰJÉBEN Sikertelen puccs Madagaszkáron A madagaszkári rádió vasárnap délelőtti adása szerint meghiúsult az az államcsíny, amelynek szervezői — egy ismeretlen csoport tagjai — két órával korábban elfoglalták a rádiót, és bejelentették, hogy megdöntötték Didier Ratsiraka elnök hatalmát. Közleményük úgy szólt, hogy a katonai fejlesztési bizottság volt elnöke, Jean Rako- toharison vette át a hatalmat, és az ország neve Madagaszkári Demokratikus Köztársaság helyett Madagaszkári Köztársaság lett. A közlemény elhangzása után nem sokkal a rádió épületét mintegy ötezer kormánykatona vette gyűrűbe. A puccskísérlet lefolyásának részletei nem ismeretesek, politikai felfordulásról és fegyveres összecsapásról nem érkeztek hírek. A volt francia gyarmaton, az 1958-ban függetlenné vált Madagaszkáron idén márciusban engedélyezték hivatalosan a többpártrendszert. Ezzel egy időben harmadszor is elnökké választották a 1975 óta hataP- mon lévő Didier Ratsirakát, éspedig a szavazatok 62,2 százalékával. Az elnök baloldali pártja, a Malgasi Forradalom Élcsapata (AREMA) a 137 parlamenti mandátum közül 120-at szerzett meg, igaz, egy korábbi — tavaly májusban tartott — választás eredményeképpen. ÉRTHETŐ, DE NINCS JELENTŐSÉGE A Varsói Szerződésnek fenn kell maradnia „Belpolitikai szempontból érthető, ha Magyarországon felmerül a Varsói Szerződés tagságának kérdése, gyakorlati szempontból azonban ennek nincs különösebb jelentősége” — jelentette ki Stephen Larra- by, a New Yorkban működő Kelet—Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetének helyettes vezetője az MTI tudósítójának kérdésére. Ő volt az egyik meghívott előadó az észak-atlanti közgyűlés, a NATO-tagállamok parlamenti képviselői szervezetének párizsi tanácskozásán a katonai szövetségek jövőjéről folytatott vitában. Az amerikai szakértő véleménye szerint természetes, hogy a közép- és kelet-európai államokban előbb-utóbb felmerül a varsói szövetség tagságának kérdése. A nyugat katonapolitikai szakértőket azonban ez a téma jóval kevésbé érdekli, sőt még az atlanti szövetsége'n belül is az a nézet a leginkább elterjedt, hogy a Varsói Szerződésnek fenn kell maradnia, legalábbis addig, amíg nem jön létre a megállapodás a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet Csökkentéséről, illetve a 2 + 4 tárgyalásokon Németország státusának rendezéséről. A NATO számára ugyanis a leszerelési tárgyalások keretét jelenleg is a két katonai szövetség közötti megbeszélés jelenti, a megállapodás elérését csak így látják lehetségesnek. Kétségtelen, hogy a Varsói Szerződés katonai-politikai szövetségként széthullóban van — jelentette ki az amerikai szakértő. — Éppen ezért a NATO-tagállamok számára az adott pillanatban legalábbis közömbös, hogy annak egyik vagy másik tagállama a bennmaradást vagy a kilépést választja-e, annál is inkább, mert szemmel látható, hogy a Szerződés, ezen belül a Szovjetunió, már nem képes arra, hogy bármilyen mértékben ellenőrzése alá vonja a tagok külpolitikai vagy katonapolitikai lépéseit, -s jelenleg ez nem is áll szándékában. Mivel előbb-utóbb az európai biztonság kérdései a tömbök közötti tárgyalások helyett szélesebb körű európai fórum hatáskörébe kerülnek át, a katonai szerződések szerepe csökkenni fog, sőt egyes kérdésekben meg is szűnik majd — mondta. Tanácskozás a MÚOSZ-ban Mégsem oszlik fel a HNF? (Folytatás az 1. oldalról) azoknak a pártoknak, amelyek nem jutottak be a parlamentbe. A meghívott parlamenti pártok közül az MDF, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz képviselői voltak jelen, s a vitában csak az MDÉ-et képviselő Csurka István, illetve az SZDSZ-es Pető Iván fejtette ki véleményét. Egyes vélemények szerint a látszólagos érdektelenség mögött a pártok és a sajtó változatlanul rossz viszonya húzódik meg. Bencsik Gábor a MÚOSZ képviseletében kifejtette, hogy a választásokon nem volt tét a sajtó felosztása, valamint a szólásszabadságot nem lehet pártok szerint felosztani. Több felszólaló beszélt arról, nem lehet a sajtót csak hatalmi eszközként kezelni, mivel a sajtónak más funkcióit is meg kell valósítania, tükröztetnie kell a társadalmi folyamatokat, befolyásolni a politikai eseményeket. Elsősorban a tö- _ megtájékoztatási eszközök működtetésének gazdasági feltételeit szükséges kialakítani, és számolni kell a kereskedelmi televíziózás, rádiózás és sajtó által okozott versenyhelyzettel. Más vélemények szerint nem a sajtót kell szabályozni, hanem annak működési feltétéIliescu tisztességes választást ígér Ion Iliescu ideiglenes román államfő szombat esti sajtóértekezletén Bukarestben kijelentette, hogy „minden lehetséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy a május 20-án sorra kerülő szabad választás korrekt és tisztességes legyen”. Ezzel szemben Ion Ratiu, a Nemzeti Liberális Párt Nagy- Britanniából hazatért milliomos elnöke — ugyancsak szombaton — úgy vélekedett, hogy a hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front megfélemlíti az ellenzéket. Állításának igazolására Ion Iliescu elmondta, hogy a választások előkészítésében az ideiglenes kormányban képviselt valamennyi párt részt vett. Emlékeztetett arra is, hogy Románia legalább nyolcvan külföldi személyt meghívott a választások megfigyelésére. Az ideiglenes elnök az Egyesült Államok belügyének minősítette azt, hogy Washington a romániai ellenzék megfélemlítése miatt visszahívta bukaresti nagykövetét. „A Nemzeti Megmentési Front nem vett részt megfélemlítő akciókban. Nem szabad túlzásokba esni” — jelentette ki. A front eltűri, hogy a kommunistaellenes tüntetők három hete akadályozzák a közlekedést Bukarest központjában, márpedig ez a véleménynyilvánítás szabadságát bizonyítja — tette hozzá. Ion Iliescu úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Megmentési Front, amely a közvélemény-kutatások szerint abszolút többséget fog szerezni — koalíciós kormányt alakít a választások után. Ion Ratiu azonban kijelentette: csak akkor vesz részt koalícióban, ha a front nem jut abszolút többséghez. leit és környezetét. Határt kell szabni a pártok beavatkozásának, a külföldi tőke részesedésének a sajtó egészében, illetve a nemzeti médiumokban. Ehhez kapcsolódott az a gondolat, mely szerint tisztázni kell a nemzeti, avagy köz- szolgálati tájékoztatási eszközök jogállását. Megengedhetetlen az a mai állapot, hogy a tömegtájékoztatás vezetői felosztják és értékesítik a kezelésükben, de nem tulajdonukban levő tájékoztatási lehetőségeket. Példának az állami televízió műsoridejének reklámcélokra való eladását hozták fel. Többen úgy vélekedtek, hogy a sajtóban dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek jelenlegi megosztottsága helyett, helyre kell állítani a sajtóban dolgozók közös érdek- védelmét, illetve a meglevő szervezetek együttműködését. Csurka István második felszólalásában kifejtette: igazak azok a hírek, hogy ellenzi a kamarák tevékenységét, mivel tudomása szerint a televíziós, rádiós, illetve hírügynökségi kamarák az eddigi struktúrát akarják megőrizni. Mint mondta: az átalakulásnak a sajtóban is végbe kell mennie, a sajtóban dolgozóknak el kell viselniük a helycseréket. (MTI) (Folytatás az l. oldalról) vezető testületének állásfoglalásával. Élesen, nemegyszer indulatosan, vagy kimondottan vádaskodva bírálták a népfront vezetőit — így e tanácskozás alaphangja jelentősen különbözött az ezt megelőző októberi kongresszusétól, ahol a küldöttek a szavazatszámlálás alatt még dalra is fakadtak, Szokolay Sándor karnagyi vezényletével. A felhőtlen éneklés helyett most — egyebek között — olyan vádakat kellett meghallgatnia az akkor nagy rokonszenvvel elnökké választott Kulcsár Kálmánnak, mint hogy a jelenlegi népfrontvezetés felülről rombolta, tudatosan szétverte a Hazafias Népfrontot. A többórás vitában a jelenlevők főként azzal érveltek: a Hazafias Választási Koalíció nem azonos a népfronttal, s a választásokon a párt szenvedett vereséget, nem pedig a mozgalom. Hozzátették: a népfront napi politikai funkciójával, pártjellegével valóban szakítani kell, ám a mozgalom nem temethető el. Több mint hatórás vita után jutottak végül odáig a kongresszus résztvevői, hogy döntsenek az eleve adott kérdésben: feloszlik-e a népfront, esetleg jogutódot megjelölve, vagy marad a jelenlegi szervezet. Bár a többség a feloszlásra voksolt, e szavazatok száma nem érte el az alapszabály szerint szükséges kétharmadot, így nem maradt más hátra, mint az újabb kongresszus előkészítése. Ennek lelkes szervezését az sem zavarta meg, hogy az Országos Tanács tagjai sorra bejelentették lemondásukat és elhagyták a termet, mondván: a most hozott határozat zsákutcába viszi a népfrontot. Végül döntés született az alapszabály felfüggesztéséről, majd ügyvivő testületet választottak, amely előkészíti a Hazafias Népfront következő — nyolc hónapon belül immár harmadik — kongresszusát. Jóllehet, a 13 tagú ügyvivői testületbe való bekerülés baráti ajánlások révén történt és nem választások útján, a kongresszus nem kérdőjelezte meg mindennek legitimitását. Mindennek ellenére a júniusi újbóli kongresszuson a küldötteknek ismételten szembe kell nézniük a mozgalom megmaradásának kérdésével, mert — miként a szombati tanácskozás egyik felszólalója megjegyezte — a mostani döntéssel csupán a népfront halálának időpontja tolódott el. (MTI) A Szocialista Párt megyei küldöttértekezlete (Folytatás az l. oldalról) A tanácskozáson kérdéseinkre Pozsgay Imrétől kértünk választ. — Németh Miklós kormányfő kilépett az MSZP elnökségéből, ám úgy tudom, a választások után két ülésén részt vett. —- Pontos az információ, de ki kell egészítenem. A választások óta több elnökségi ülést is tartottunk, ám ezek közül a párttag miniszterelnököt csak kettőre hívtuk meg, azokra az ülésekre, amelyeken a tapasztalatokat vitattuk meg. — Tehát továbbra sem tagja az elnökségnek, azaz: nem közeledett a korábbi távolodás után. — így van; ő azt mondta, hogy az MSZP tagjaként, de független képviselőként vesz résit a további parlamenti munkában is. — Dr. Szabó Károlyt arra kértük, összegezze az elmúlt féléves munkájának tapasztalatait. — Pesszimista, az újrakezdés gondjaival küzdő párt megyei elnökévé választottak decemberben. HUNYADI-HET A szükséges szervezeti változásokat segítettem lebonyolítani, és ma optimistábbnak, egyetértőbbnek láttam a küldötteket. Ez jó jel a kongresszus előtt. — Több felszólaló is óvott az esetleges B-listázásoktó). — Én pusztán annyit és nem többet kérek magunknak is, mint amennyi jogot és lehetőséget a régi ellenzék tagjai kértek. Nagy Attila mint új elnök mit tekint feladatának? — Én ifjúkoromban is baloldali voltam, a Petőfi kör szellemiségén nőttem föl. Ma ugyan sok párt kiáll 1956 mellett, de az 1956-os, lázban megfogalmazott baloldaliság- nak szerintem egyedül a szocialista párt felel meg. Ézért is léptem be a pártba. Engem 1956-ban már megválasztottak egy megye vezetőjének Miskolcon. Most 1990-ben Bács-Kiskunban bíztak meg ugyanilyen tisztséggel. Úgy látom, hogy mintha a történelem is összehajolna önmagával... B. J. ÁLLÁSFOGLALÁS Megyei küldöttértekezletünk kitart a Szocialista Párt korábbi álláspontja mellett, melynek értelmében az ország legfőbb közjogi méltóságáról — a köz- társasági elnök személyéről — való döntés joga a magyar népet illeti meg! Tiltakozik az MDF és az SZDSZ megegyezése ellen, ami más pártok meggyőződésével szemben is érvényesíteni kívánja azt az alkotmánymódosítási törekvést, amely több kérdésben.. kivenné a nép kezéből a döntés jogát. Ragaszkodunk hozzá, hogy a nemzet alapvető ügyeiben továbbra is a népakarat érvényesüljön, ne legyen kiszolgáltatva pártérdekeknek és átmeneti erőviszonyoknak. A parlament döntésétől függően élni kívánunk az állam- polgári kezdeményezés jogával. Kecskemét, 1990. május 13. Szocialista Párt Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete KIÁBRÁNDULT GORBACSOVBÓL Kaszparov pártot alapít Garri Kaszparov, a világhírű szovjet sakkbajnok kijelentette, hogy elvesztette bizalmát Mihail Gorbacsovban, és még ebben a hónapban új, ellenzéki pártot alapít Moszkvában. A brit The Observer című lap vasárnapi számában nyilatkozva elmondta, hogy kilépett az SZKP-ból, és most azon fáradozik, hogy különböző politikai csoportok részvételével kommunistaellenes pártot hozzon létre. A világbajnok, aki korábban az azerbajdzsáni Komszomol központi bizottságának tagja volt, kijelentette: már nem hiszi, hogy Mihail Gorbacsov képes lesz reformokat végrehajtani a Szovjetunióban. „Az elnök soha nem fog csalatkozni a demokratikus erőkhöz, mert pártapparátcsik és mindig is az marad” — mondta Garri Kaszparov a szovjet államfőről. Itt az ideje, hogy a szovjetunióbeli antikommunista csoportok „kivonuljanak az utcákról és bevonuljanak a parlamentbe” — hangoztatta. A sakkfenomén május 27-ére tervezi pártja alakuló értekezletét. Tanárok tiroli nadrágban Rendkívül színes és poénokban gazdag rendezvénysorozatot tartottak az elmúlt héten a Hunyadi János Általános Iskolában. A hagyományos szakmai, valamint a műveltségi és irodalmi jellegű versenyeken kívül különböző tréfás vetélkedőket, pol- kaszinót és bolhapiacot hirdettek, videofilmeket vetítettek, kiállítást nyitottak, néptáncbemutatót és táncházat szerveztek. A gyerekek szülei öt napon át saját szemükkel láthatták, tapasztalhatták a nyílt tanítási órákon, hogyan bánnak csemetéikkel. Az intézet tanárai a közös sportmérkőzéseken klottnadrágban vagy melegítőben, a Ki mit tud szereplőiként tiroli nadrágban futkostak, bebizonyítva, hogy nemcsak szervezni, de játszani is tudnak. „Jól viselkedtek a padokban” az ún. fordított napon és részt vettek iskolájuk és a Mátyás Király Általános Iskola közös „nagy futásán”, melynek végén — a hét eseményeinek záróakkordjaként — a diákok koszorút helyeztek el a Hunyadiszobornál. — Szeretnénk, ha ez a rendezvénysorozat hagyománnyá válna — mondta Lengyel László, az iskola igazgatója. — Korábban elhatároztuk, hogy nem aprózzuk el az erőnket, hanem felkészülünk egy ilyen alkalomra, s ezzel elindítjuk a Hunyadi-hetek sorozatát. A jövőben mindkét hunyadivárosi iskola - a mienk és a Mátyás Király Általános Iskola — erre a hétre szervezi a rendhagyó programjait, a Ki mit tud-ot, a tanár—diák összecsapásokat, s a mostanihoz hasonló mindenféle eseményeket. Úgy tervezzük, hogy már ősszel egyeztetjük a terveinket és úgy hangoljuk össze a rendezvényeket, hogy ne legyenek átfedések . . . Egyébként a komoly versenyeinkre — a matematikaversenyre, a vers- és prózamondóversenyre, a Hunyadi és kora című műveltségi versenyre — a mi iskolásainkon kívül még hat másik intézmény tanulói beneveztek. Ebből már látjuk: odafigyeltek ránk. Reméljük, jövőre még többen lesznek. p Fellebbeznek a magyar heroincsempészek Fellebbezett a római törvényszéken heroincsempészésért elítélt két magyar, Gábor Sándor és Vághyné Erdó- kövy Henriette. A bíróság február 13-án Gábort 12 évi, Vághynét 8 évi börtönre ítélte mintegy húsz kiló, a férfi gépkocsijában megtalált heroin becsempészése miatt. Guido Cesarini, a MALÉV-utaskísérőnő védőügyvédje kijelentette, hogy meg van győződve védence ártatlansá7 gáról és mindenáron cl szeretné érni az „igazságtalan ítélet" megváltoztatását, Erdőkövy Henriette végig azt állította a tárgyaláson, hogy nem tudott a gépkocsiba rejtett kábítószerről, s az ügyvéd ezt igyekszik alátámasztani fellebbezésében. Úgy tudni, hogy Gábor Sándor ezzel szemben (szintén ügyvéd útján készített beadványában) elismeri a kábítószercsempészést, vélhetően azért, merta beismerő vallomással esetleg enyhitésben reménykedhet. Azolasz igazságszolgáltatási gyakorlat ugyanis a „megbánó" bűnelkövetőket kedvezményesen kezeli, miután ez a terrorizmus és a maffia elleni harcban többször eredményesnek bizonyult. A fellebbezési tárgyalást legkorábban őszre tűzhetik ki. I Hálaadó hangverseny A decemberi romániai forradalom idején Arad városának nyújtott gyors kecskeméti segítségért köszönetképpen Mátrai képek címmel hálaadó hangversenyt ad az Aradi Filharmonikusok kórusa. A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban május 15-én, kedden este 7 órakor kezdődő előadáson magyar kórusművek hangzanak el. Karnagy: Serban Doru, közreműködik Illyés Kinga. Az egységes, 50 forintos belépődíjakból befolyó bevételt a rendező szervek — a kecskeméti református egyházközösség és a művelődési központ a romániai menekültek megsegítésére ajánlják fel. t
