Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-14 / 111. szám
1 PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 111. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 14., hétfő A TERVEZET KÉSZ Német— német államszerződés Helmut Kohl szövetségi kancellár hétfő délután Kelet- Berlinbe utazik, hogy találkozzék Lothar de Maiziere NDK- beli miniszterelnökkel. Nyugatnémet rádióállomások közlései szerint a két kormányfő még egyszer át akarja tekinteni a helyzetet azután, hogy Bonnban a hét végén befejeződtek a szakértői szintű megbeszélések a pénzügyi, gazdasági és szociális uniót keretbe foglaló német —német államszerződés tervezetéről. A kancellári hivatalban elégedetten nyilatkoztak a megbeszélések lefolyásáról és eredményeiről. A tervezet készen áll, noha némely részkérdésben, így például a nyugatnémetek telek- és ingatlanvásárlása, vagy a mezőgazdasági és üzemigazgatási problémák területén még szükség van tisztázó érintkezésre. E tárgyköröket azonban — mint Bonnban hírlik az államszerződés keretein kívül, külön megállapodásokban is rendezhetik. Hétfőn Theo Waigel pénzügyminiszter is Kelet-Berlinben tárgyal. Hiteles tájékoztatás alapján pontos képet szeretne alkotni magának az NDK belső gazdasági-pénzügyi helyzetéről. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Otto von Lambsdorff, az FDP elnöke fogadta Günther Krause államtitkárt, az államszerződésről tárgyaló keletnémet küldöttség vezetőjét. A külügyminiszter újra kinyilvánitotta: mindent meg akar tenni azért, hogy a 2 plusz 4-es megbeszélések keretében a német egység külpolitikai szempontjait még a helsinki folyamatban részt vevő államok őszi csúcsértekezletéig megoldják. . SAJTÓ ÉS HATALOM — A SAJTÓ HATALMA Tanácskozás a MÚOSZ-ban A rendszerváltás helyzetében a sajtó az egyik legnagyobb hatalom. Nem képzelhető el az átalakulás a sajtó legaktívabb bevonása nélkül. Ezért érthetően minden párt vagy társadalmi erő legközvetlenebb célja, hogy a választások eredménye alapján részt kérjen ebből a hatalomból — mondta Csurka István, a kormányzó Magyar Demokrata Fórum képviseletében azon a tanácskozáson, amelyet a sajtószabadság magyarországi helyzetéről, a sajtó és a parlamenti pártok viszonyáról tartottak szombaton, a Magyar Sajtó házában az újságírószövetség, a Nyilvánosság Klub, a Rádiós és Televíziós Kamara, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró-Kamara képviselői. Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tájékoztatás és a szólás szabadságát biztosítani kell azoknak is, akik nem vettek részt a parlamenti választásokban, illetve (Folytatás a 2. oldaton) A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ KÖZREMŰKÖDIK Kezdődnek az érettségi vizsgák Ma megkezdődnek az 1989/90. évi érettségi vizsgák, amelyre az idén 2963 osztály 78 364 tanulója jelentkezett. Az Országos Pedagógiai Intézetben 105 tantárgyi tétel 305 variációját készítették el, amelyeket a szükséges biztonsági szempontokat is figyelembe véve, már az iskolák rendelkezésére bocsátottak. A középiskolák nappali tagozatos tanulóinak a tételek kihirdetése magyar nyelv és irodalomból, matematikából, fizikából és kémiából a Televízió és a Rádió közreműködésével történik. Magyar nyelv és irodalomból a tétel kihirdetésének napján állítja össze egy szakmai bizottság a tételjavaslatot, és ebből a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese választja ki az adás előtt a megoldandó feladatokat. Matematikából, fizikából, valamint kémiából öt-öt tételsorozat készült, ezekből a nyilvánsosság előtt történik majd a „húzás” és a tétel ismertetése. A megoldási útmutatók — amelyeket az iskolák postán kapnak meg — csak a tételkihúzást követően készülnek majd el, s azokat május 18-án 15.40-kor a Televízió 1-es programja is bemutatja. (MTI) Buckatúra 3. oldal ■ ■ ígm m .Twtő Igazi kirándulásra való idő volt vasárnap. Pirtón legalább háromszázan — a falu apraja-nagyja — töltötték együtt vidám hangulatban a napot: a vöröskereszt helyi szervezetének „mozgósításában”. Volt ott minden, ami a „szolid” szórakozáshoz szükséges, a gyerekek különféle sportvetélkedőkön mérhették össze ügyességüket vagy forgóhintázhattak egy környezetbarát (kézzel hajtott) sörgőn, akadt, aki gombászással ütötte agyon az időt. A nap fénypontja — a több kilométeres kirándulás után kellően farkaséhes közönségnek — a bográcsban főtt körömpörkölt volt. Lapunk harmadik oldalán olvashatják a fotós beszámolónkat. EGY OLCSÓ HITEL: AZ EXPORT-ELŐFINANSZÍROZÁS Csak a vevőnek nem tetszik Változatlanul nehéz a vállalatoknak, vállalkozóknak hitelhez jutni, s amit mégis kapnak, azt igen drágán adják a bankok. Ezért meglepőnek tűnik, hogy az olcsóbb hitelkonstrukciókat a cégek kevésbé veszik igénybe, esetleg nem is ismerik. Ilyen például az export-előfinanszírozási hitel, amely igazán nem mondható drágának: a kamat félévre 9, háromnegyed évre 10, egy évre pedig 11 százalék. Bács-Kiskun megyében ennek ellenére eddig csak négy vállalat élt ezzel a lehetőséggel. Szabómé Kovács Katalint, a Budapest Bank kecskeméti fiókjának vezetőjét — a fiók három megyei cégnek nyújtott már ilyen hitelt — arról kérdeztük, mi lehet a látszólagos érdektelenség oka. — Milyen feltételek mellett lehet export-elöfinanszírozási hitelhez jutni? — A hitelt a Magyar Nemzeti Bank saját keretéből nyújtja, a kereskedelmi bankok tulajdonképpen csak közvetítő szerepet játszanak, ők szerzik a partnert. Alapvető feltétel, hogy a hitelkérelem mögött megfelelő bankári biztosíték legyen arról, hogy az áru beérkezését követően a vevő fizetni fog. Ennek legelterjedtebb, legszokványosabb formája az úgynevezett akkreditív, de lehet például kezesség vagy bankváltó is. Ha van ilyen, akkor lehet szó az export-előfinanszírozásról. A hitel a szerződésben feltüntetett vételárnak legfeljebb 80 százaléka, és a közvetlen költségeket finanszírozza a termékké válásig. Hitelképesség szempontjából a hagyományos feltételek szerint minősítjük a vállalatokat. A konstrukció hátulütője, hogy a hitelt azonnal vissza kell fizetni, amint a termelés befejeződött. holott a külföldi partner általábán csak 60-80 nap, vagy ennél hosszabb idő után fizet. Egyik üzletfelünk például az első hatvan napot csak újabb hitelfelvétellel tudta áthidalni. Idén február 15-étől a Budapest Bank — miután már önállló devizagazdálkodási joggal rendelkezik — ezt az ügyletet összekapcsolhatja az úgynevezett exportokmány-leszámítolással. Ez azt jelenti: ha az eladó az áru kiszállítása után megkapja az exportokmányt, leszámítolással a bank meghitelezi a 60 napos átfutási időt. Az export előfinanszírozás kamatai elég alacsonyak, a kereskedelmi bankok csak fél százalékot tesznek hozzá a jegybanki kamatlábhoz. Ezen túl semmilyen járulékos költség nem terheli. — Mégis, itt a megyében, mintha nem szeretnék ezt a konstrukciót. — Talán szeretnék, de tapasztalataink szerint sok exportáló cég nem tud bankári biztosítékot szerezni. A régi kapcsolatoknál, ahol minden flottul megy, nem mernek ilyesmit kérni, félnek, hogy megrendül a partner bizalma. Ennél komolyabb ok, hogy gyakran a partner nem egyezik bele, vagy ha igen, akkor azonnal alacsonyabb árért vásárolna. Erre volt is példa, és a magyar eladó, akinek nagyon fontos a devizabevétel, inkább lemond a fizetési garancia kéréséről. Az ügylet ráadásul agyonadminisztrált. A jegybank havonta kér jelentést a termelés menetéről és a hitel felhasználásáról, a prolongálásról is az MNB dönt. Ezzel együtt a Budapest Banknak országosan elég jó tapasztalatai vannak, úgyis mondhatnám, szépen megy az üzlet. — Magánvállalkozó is kérhet ilyen hitelt ? Természetesen van rá lehetőség, ugyanazokkal a feltételekkel, mint a nagyvállalatoknak. De nekünk még nem volt ilyen ügyfelünk. A Budapest Banknak van egy új ajánlata is, a devizahitel. Nem kell hozzá semmilyen már megkötött szerződés, elég, ha a hitelkérő cég benyújtja az 1989-es mérlegét. Abból körülbelül látható, van-e nyugati exportkapcsolata, és mennyire alapozhat erre. A kérelmezőnek csak a vezérdevizát kell megjelölnie. — Ennyire könnyű lenne? Es a fedezet? — Nos, igen, az illető cégnek a devizahitel legalább három-négyszeresét kell árbevételként a bankhoz irányítania. A hitel egy évig él, hónapról hónapra prolongálódik, a cég havonta fizeti vissza. A kamat 10—11 százalék, függ attól, hogy milyen devizában kapták a kölcsönt. Ez a konstrukció március 1 -jétől létezik, egyelőre szabad a pálya. Korlátot természetesen az szab, hogy a Budapest Bank devizahitellel csak betétjei erejéig finanszírozhatja üzletfeleit. M. Á. RENDKÍVÜLI KONGRESSZUS Mégsem oszlik fel a HNF? Egyelőre mégsem oszlik fel a Hazafias Népfront — így döntöttek a szombaton tartott rendkívüli népfrontkongresszus résztvevői, akik e határozatukkal elvetették az Országos Elnökség javaslatát, miszerint jogutód nélkül oszlassák fel a szervezetet. A népfrontmozgalom vezetése ugyanis úgy ítélte meg, hogy a HNF belső válsága mára kezelhetetlenné vált, s a népfrontot —- okulva a Hazafias Választási Koalíció gyenge választási eredményeiből is — nem lehet többé elfogadottá tenni. Ezt erősítette meg a mozgalom két vezető politikai személyisége is felszólalásában. Ku- korelli István ügyvezető elnök azt hangsúlyozta, hogy csak a Hazafias Népfront jogutód nélküli megszűnése révén lehet a múlt terheitől megszabadítani a szervezet örökösét. Hozzátette: a népfront sorsáról a döntés voltaképpen már megszületett, csupán fel kell azt ismerni. E gondolatokhoz csatlakozva Kulcsár Kálmán elnök rámutatott: amennyiben a Hazafias Népfront valóban segíteni akarja a civil társadalom szerveződését, a legjobb, amit tehet, hogy feloszlatja magát. Éppen ezért nem értett egyet azzal, hogy a népfront jogutód megnevezésével mondja ki feloszlását, mert — mint hangsúlyozta — ez esetben az új szervezetet végigkíséri mindaz, ami a Hazafias Népfrontot is „visszahúzta”. A kongresszus résztvevői azonban nem értettek egyet a népfront (Folytatás a 2. oldalon) A SZOCIALISTA PÁRT MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Elnökválasztás: döntsön a nép! Megyei küldöttértekezletet tartott tegnap Kecskeméten a Magyar Szocialista Párt. A legcsekélyebb ünnepi külsőség nélkül rendezett tanácskozáson a hónap végén tartandó országos kongresszusra készültek föl a mintegy 1500 tag képviseletében. Dr. Szabó Károly megyei elnök beszámolójában jelezte, hogy a falvak felében nincsen alapszervezet, és az ifjúság körében sem tudtak pozíciót szerezni (a régi pártnak Bács-Kiskunban egykor 30 000 tagja volt). Hangsúlyosan foglalkoztak természetesen a választási szerepléssel. Már „az országgyűlésiképviselő-jelöltek kiválasztása igen nehéz feladat volt” — állt a küldöttek rendelkezésére bocsátott anyagban. Sok megkérdezett nemmel válaszolt a felkérésre, mások az utolsó pillanatban vonták vissza beleegyezésüket. A megyei eredmények még az országosnál is lényegesen rosszabbak lettek, a második fordulóra saját jelöltjük nem maradt állva. A cél világos: már most koncentrálni a közelgő helyhatósági választásokra és minél több szocialistát vagy szimpatizánst bejuttatni a helyi képviselőtestületbe. A párt — anyagi helyzete alapján — a szegényebbek közé tartozik (ingatlanjainak 87 százalékát átadta a helyi tanácsoknak) —, amit egyebek között az apparátusi létszám is jelez. A megyei irányítást egy irodavezető, egy félállású adminisztrátor és egy tiszteletdíjas gazdasá- gis végzi. Rajtuk kívül 8 függetlenített alkalmazottat tartanak egész Bács-Kiskunban. A vitában Pozsgay Imre — aki a kongresszuson Kecskemét küldötteként vesz majd részt — azt mondotta, hogy a szocialista párt legitimitását 530 ezer választópolgár törvényes szavazata is mutatja: ez j tízszer több, mint amennyi a párt egész tagsága (ami egyébként 43 000). „Újabb fordulatra nincs szükség” — fejtette ki, hozzátéve: ha a szocialisták továbbra is csak azt nézik, hogy mások számára hogyan tudnak megfelelni, akkor az az önfelszámoláshoz vezethet csupán. Komoly véleménycsere folyt Szabó Jánosáé szabadszállási küldött javaslata nyomán arról is, milyen álláspontot képviseljen az MSZP a köztársaságielnök-választás kérdésében. Végül is a többség elfogadta azt az állásfoglalást, mely szerint ragaszkodnak ahhoz, hogy a nép döntsön. Pozsgay Imre egyébként közölte, hogy magát immár nem tekinti többé elnökjelöltnek. A megyei küldöttértekezlet végezetül személyi ügyekben is döntött, és Nagy Attilát választotta az MSZP megyei elnökévé. A színészrendező az MSZP támogatásával indult a választásokon — függetlenként —, és az országos listán szerzett mandátumot. Ezt követően belépett a pártba. A tegnapi tanácskozáson mellesleg éppen az ő egyik megjegyzését fogadta derültség. Azt mondta: „minket most nem valamiféle karrierizmus köt össze”. (Folytatás a 2. oldalon)
