Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-10 / 108. szám

ALKOTMÁNYT MÓDOSÍTOTT A TISZTELT HÁZ Törvény a minisztériumok felsorolásáról Az Országgyűlés szerdai, plenáris ülésén 278 egyetértő szava­zattal elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény- javaslatot. A Minisztertanács megalakulásával'egyidejüleg hatályba lé­pő alkotmányerejü törvény szerint a Magyar Köztársaságban 13 minisztérium működik majd: a Belügyminisztérium, a Föld­művelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Hír­közlési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Népjó­léti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. A törvény hatályba lépésével megszűnik az Országos Tervhi­vatal, feladatát és hatáskörét a Pénzügyminisztérium veszi át. Ez időtől fogva az Országos Árhivatal működését is a pénzügy- miniszter irányítja majd. tő munkát végezzen, ehhez pedig elengedhetetlen az ellenőrizhető­ség korrekt, egyértelmű, határo­zottjogi szabályozása. Dr. Kónya Imre (MDF) ismételten szót kér­ve ügyrendi javaslattal állt elő: az elnök függessze fel a vitát addig, amíg dr. Szigethy István javasla­táról az illetékes bizottság állást foglal. Dr. Szűrös Mátyás jogos­nak ítélte a felvetést, a módosító indítványt tárgyalásra kiadta az alkotmányügyi, törvény-előké­szítő és igazságügyi bizottság­nak, kérve, hogy állásfoglalásá­ról írásban tegyen jelentést az Or­szággyűlésnek. A munkába az előterjesztő és az igazságügymi­niszter is bekapcsolódott. Cuellár a Parlamentben A részletes vita közepette ma­gas rangú vendég tisztelte meg a Házat: a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Pé­rez de Cuéllar foglalt helyet a díszpáholyban. Dr. Szűrös Mátyás kiemelte: személyében első ízben üdvözöl­heti az ENSZ főtitkárát a ma­gyar országgyűlés, majd utalt ar­ra, hogy Pérez de Cuéllar hat év­vel ezelőtt már járt hazánkban. Képviselőtársai nevében kelle­mes és hasznos magyarországi programot kívánt. Ezt követően az alelnök a bi- ‘ zottsági ülés idejére felfüggesztet­te az ülést. Szavazás A parlament — az alkotmány- ügyi bizottság hosszúra nyúlt ülése után — több mint másfél óra múlva folytatta munkáját. A vitában elhangzott felvetésekre dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin válaszolt, megismételve az expozéjában hangoztatott ér­veket. Ismertette, hogy a bizott­ság — miként korábban is — el­vetette dr. Vastagh Pál (MSZP) mindkét indítványát, s' nem tá­mogatta dr. Szigethy István (SZDSZ) javaslatát sem. Ezt követően elsőként a módo­sító indítványokról szavazott az Országgyűlés. Mivel az alaptör­vény módosításához kétharma­dos többség szükséges, az elnök­lő dr. Szűrös Mátyás először megállapította: a teremben 353 képviselő — a megválasztott tör­vényhozók 91 százaléka — fog­lalt helyet. A testület mindhárom módosító indítványt elvetette. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot — amely kihirdetése napján lép hatályba — a parlament 308 igen, 14 nem szavazattal, 37 tartózkodás mel­lett elfogadta. Az ebédszünet után új levezető elnök kezdett munkába: Vörös Vince, az Or­szággyűlés alelnöke első ízben foglalt helyet az elnöki pulpitu­son. Bejelentette: az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesz­tett törvényjavaslat megvitatásá­val folytatódik. E törvényjavas­lathoz módosító indítványt nyúj­tott be Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP), valamint dr. Mészáros István (SZDSZ). A jogalkotásról szóló törvény módosítása A napirend előadója — az alkot­mányügyi, törvény-előkészítő és igaz­ságügyi bizottság nevében — dr. Kó- nyáné dr. Kutrucz Katalin elöljáróban utalt arra: a jogi bizottság indítványa a törvény azon szakaszainak hatály­vesztését célozza, amelyek előírják, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tárgyalása előtt az indítványokat társadalmi vi­tára kell bocsátani. A hatályon kívül helyezendő szabály értelmezése azt jelenti, hogy nem kell kötelező társa­dalmi vitát tartani valamennyi tör­vény meghozatala előtt. Ha viszont a szabályt nem törlik el, várhatóan for­mális vitákra kerülne sor, amelyek­hez az érdekeltek érdemi módon nem tudnának hozzászólni. Javasolta: tö­röljék el a vonatkozó törvényszaka­szokat, azzal, hogy ha szükséges, ak­kor meghatározott kérdésekben tart­sanak társadalmi vitát. Felhívta a figyelnet arra, hogy a népszavazásról szóló törvény a jogal­kotásról szóló törvény után már kiér­leltebb helyzetben született. Lehető­séget ad arra, hogy bizonyos, fontos­nak ítélt törvényeket népszavazással erősítsenek meg. Hangsúlyozta, hogy nem a nép közvetlen részvételének a lehetetlenné tételéről vagy kizárásá­ról van szó, hanem arról: nem lenne kívánatos, ha a törvényalkotás for­málisan vagy a szabályok felrúgásá­val történne. Módosító javaslat érkezett a bi­zottsághoz az MSZP-től, Kósáné dr. Kovács Magda előterjesztésében. Az indítvány leszögezi: az Országgyűlés­hez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szerveze­tek és érdekképviseleti szervek jogo­sultak véleményüket kifejteni az ille­tékes országgyűlési bizottság előtt. Kérte a képviselőket, hogy a szakbi­zottság javaslatát az eredeti formá­ban fogadják el. A törvénymódosító javaslat általá­nos vitájában elsőként dr. Mészáros István ’(SZDSZ) pártja parlamenti csoportjának nevében mondta, hogy osztják azt a nézetet, hogy különféle szakmai szervezetek valóban garan­tált módon szólhassanak bele a tör­vényalkotás folyamatába, de — mint mondta — annak rendezése nem a jelenlegi ülés feladata, arra a jogalko­tásról szóló törvény későbbi átvizsgá­lása során kerülhetne sor. Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) a korábban ismertetett módosító ja­vaslatával kapcsolatban pedig kifej­tette: a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek véleménynyilvánítási le­hetősége a törvény-előkészítés szaka­szában feltétele egy olyan szociális partneri viszony kialakításának, ame­lyet a parlament nem nélkülözhet. Csépe Béla (KDNP) állást foglalt a társadalmi vita teljes megszüntetése mellett. Nagy Attila (MSZP) frakciótársa indítványa mellett érvelt. Szerinte a társadalmi és érdekképviseleti szervek bevonása a törvényalkotásba azért is szükséges, mert a jelenlegi parlament nem fejezi ki pontosan a magyar nem­zet érdek- és nézettagoltságat. Több hozzászóló nem lévén, az el­nök lezárta az általános vitát, majd a képviselők többsége megszavazta, hogy bocsássák részletes vitára a tör­vényjavaslatot. Mielőtt azonban arra sor került volna, Vörös Vince felfüg­gesztette az ülést, s az általános vitá­ban elhangzott módosító indítványo­kat kiadta véleményezésre az illetékes bizottságnak. Az ülés folytatásakor a képviselők tapssal köszöntötték a vendégpá­holyban helyet foglaló Heinz Westphalt, a Német Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Gyűlésének alel- nökét és kíséretét. A' részletes vitában elsőként dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) ismertette az alkotmányügyi bizottság véleményét dr. Mészáros István (SZDSZ) javas­latáról. A testület szerint a képviselő felvetése jogos, megalapozott, de an­nak gyakorlati megvalósítása továb­bi vizsgálódást tesz szükségessé. Ezért a bizottság felkérte a Miniszter- tanácsot, hogy a törvénytervezetek nyilvánosságra hozatalának kérdését komplex módón vizsgálja meg, és a jogalkotás rendjéről szóló törvény át­fogó felülvizsgálata során tegyen ja­vaslatot ennek új rendjére. Dr. Mészáros István (SZDSZ) visszavonta indítványát. A törvényjavaslat előadója, dr. Kónya Imréné dr. Kutrucz Katalin (MDF) a vita lezárását követően is­mét azt kérte képviselőtársaitól: tá­mogassák az előterjesztést, s vessék el Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) módosító indítványát. Ezen indítványt a törvényhozás nagy többséggel elvetette. Ezután szavaztak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítá­sáról. Az alkotmányerejű törvényt 278 egyetértő, 10 elutasító szavazattal, 33 tartózkodás mellett elfogadták. A minisztériumok felsorolása A plénum ezt követően — Szűrös Mátyás elnökletével — a Magyar Köztársaság minisztériumainak fel­sorolásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. Dr. Salamon László (MDF), az al­kotmányjogi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke a terve­zet mellett érvelve hangoztatta: a tör­vényjavaslat a magyar közigazgatás központi szervei, a kormányzati rendszer korszerűsítését célozza. Na­pi aktualitását az új kormányzat lét­rehozásának feladata adja. Dr. Salamon László hangsúlyozta: a magyar közjogi hagyományok felú­jítása tükröződik a korábbi miniszté­riumi elnevezések felelevenítésével, így a művelődési tárca elnevezésében megjelenik a közoktatás, a mezőgaz­dasági minisztérium helyett pedig a földművelésügy elnevezés. Koncepci­onális kérdés, hogy a gazdasági ügye­ket az ország gazdasági helyzetét komplexen kezelő pénzügyminisztéri­um kezébe kell adni. Hasonlóképpen központi kérdés, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolataink kezelésére önálló minisztériumot szükséges lét­rehozni. A törvényjavaslat általános vitájá­ban négyen fejtették ki véleményü­ket. Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) vélekedése szerint például a gazdasági szabályozást és a kincstárü­gyet nem szerencsés a Pénzügyminisz­tériumba olvasztani, mert nálunk ez azzal a veszéllyel járhat, hogy túlzot­tan eluralkodik a fiskális szemlélet. A felszólaló utolsó megjegyzéséhez kapcsolódott Ráday Mihály (SZDSZ) is, aki az építésügy, a mű­emlékvédelem sorsának megnyugta­tó rendezése mellet érvelt. Bokros Lajos (MSZP) úgy vélte, Hankó Faragó Miklós hozzászólása teljes egészében összecseng önálló módosító indítványának lényegével. Az általános vitában utolsóként felszólaló dr. Lotz Károly (SZDSZ) felhívta a figyelmet arra, hogy bár a törvénytervezetben formailag meg­van a helye a műszaki fejlesztés utód­lásának, az Ipari és a Kereskedelmi Minisztérium keretében nem látszik megnyugtatónak a műszaki fejlesztés irányítása, s finanszírozásával össze­függésben is kétségeinek adott han­got. Az Országgyűlés ezt követően úgy határozott, hogy a törvényjavaslatról részletes vitát nyit. Szünet után a törvényjavaslat rész­letes vitájára tértek át a képviselők. Elsőként dr. Balsai István (MDF) a törvény-előkészítő bizottság előadója jelentette be, hogy megtárgyalták Bokros Lajos javaslatát, s azt szó­többséggel elutasították, továbbra is az eredeti indítványt támogatják. Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) pártja képviselőcsoportjá­nak nevében hangsúlyozta, hogy nem értenek ugyan egyet az MDF javasla­tával, de hogy megelőzzék a kormányalakítás elhúzódását, kény- szerűségből igennel szavaznak majd. Dr. Bőd Péter Ákos (MDF) elis­merte, hogy a Bokros Lajos által vá­zolt kormányzati modell akár hasz­nos is lehet, de — mint mondta - csoportjuk úgy gondolja, az általuk elképzelt struktúra működőképes, és változatlanul ahhoz kérik a Tisztelt Ház támogatását. Határozathozatal Ezután következett a határozatho­zatal a Magyar Köztársaság minisz­tériumainak felsorolásáról szóló al­kotmányerejű törvényről. (Az ülés el­ső napirendi pontjaként módosítot­ták az alaptörvény azon rendelkezé­sét, miszerint a minisztériumok felso­rolásáról szóló törvényhez a jövőben nem szükséges minősített többség. Mivel az alkotmánymódosítás csak a kihirdetése napján lép hatályba, ezút­tal még kétharmados többségre volt szükség.) A törvényhozás — mivel a bizott­ság sem értett egyet Bokros Lajos (MSZP) indítványaival — mind a hat módosító javaslatot elvetette. Törvényt alkottak viszont a mi­nisztériumok felsorolásáról: 278 egyetértő, 20 elutasító szavazattal, 29 tartózkodás mellett 13 minisztériu­mot állítottak fel, a Minisztertanács megalakulásával egyidejűleg. Interpelláció a fegyvereladások ügyében Az új parlament első interpelláció­ját Király Zoltán (MDF) nyújtotta be az ügyvezető kormány honvédelmi és kereskedelmi miniszteréhez olyan, nem konkrét tényeken alapuló hí­resztelésekkel kapcsolatban, amelyek a törvénysértés gyanúját feltételezik. A képviselő szerint a közelmúltban Budapesten meghiúsított KGB-s provokáció reflektorfénybe állította Magyarországot is, feltételezve olyan fegyvereladási akciókat, amelyek nem felelnek meg az ország törvényes előírásainak. Ennek egyik megnyilvá­nulása az Aviaspace Kft. léte és üzleti tranzakciói. A képviselő arról tuda­kozódott: milyen törvényes alapja van a kft, létrejöttének és működésé­nek, illetve kik az alapítói, milyen „áruk” közvetítésével foglalkozik, mekkora forgalmat bonyolított le, s milyen viszony van az Aviaspace és a HM katonai felderítése között. A képviselő utalt a The Washington Post azon híradására, amely szerint az elmúlt években magas rangú ma­gyar személyiségek is üzleteltek fegy­verekkel és fegyverzeti rendszerekkel az Amerikai Egyesült Államok érde­kében. Jóllehet ez is csupán feltétele­zés, mégsem lehel elmenni mellette szó nélkül, mert több százmilliós ma­gánbankbetétekről keringenek hírek. Kik azok a magas rangú személyisé­gek, akik fegyverkereskedelmi üzlete­ket kötöttek, köthettek az Egyesült Államokkal, s minderről volt-e tudo­mása a kormányzatnak kérdezte a képviselő. Beck Tamás, az ügyvezető kor­mány kereskedelmi miniszter/ vála­szában közölte: az Aviaspace Külke­reskedelmi és Szaktanácsadási Kft.-t 1989. július 21-én jegyezte be a Fővá­rosi Bíróság. A társaságot a Solar Ke­reskedelmi és Szaktanácsadási Kft. és egy liechtensteini cég alapította 6 mil­lió 300 ezer forint törzstőkével, 50-50 százalékos részesedéssel. A kft. enge­délye feltünteti: a mindenkori kivételi listákon nem szereplő termékekkel csak konvertibilis viszonylaté külke­reskedelmi' tevékenységet végezhet. A fegyver pedig szerepel a kivételi lis­tákon. A kft. 1989. augusztus 30-án kiviteli engedélyt kért és kapott 100 ezer dollár értékű gázturbina liech­tensteini exportjára. Az engedélytűs a kötésbejelentést 1989. évről áthúzódó tételként tartja ma nyilván a Kereske­delmi Minisztérium. A kft. forgalma­zási adatokat nem közölt, ami azt je­lenti, hogy árumozgás nem történt. Importengedély-kérelmet a kft. a tár­cához nem nyújtott be. Az Aviaspace Kft. exportjára engedélyezett gáztur­bina kódszáma az általános gépipari termékek kódszámának felel meg, a cég számítógépes nyilvántartási lapja­in a katonai megkülönböztető kódok nem szerepelnek. A téma kivizsgálása folyamatban van — mondta Beck Ta­más. Kárpáti Ferenc, az ügyvezető kor­mány honvédelmi minisztere válaszá­ban előrebocsátotta: ismeretei szerint semmiféle törvénysértő fegyvereladá­si akció nem történt Magyarországon. A szovjet repülőgép-hajtóművek­kel összefüggésben elmondta: azok még tavaly kerültek szabad vámterü­letre, tehát nem Magyarországra — egy polgári kft. közvetítésével. A "nagy port felvert ügy kapcsán a miniszter úgy vélte, hogy az valamifé­le szovjet belpolitikai küzdelemmel függhet össze. A miniszter cáfolta, hogy Magyar- országról bármiféle korszerű hadi- technikai eszközt szállítottak volna az Amerikai Egyesült Államokba. Kétségtelen, hogy négy darab MÍG 21-est eladtak egy amerikai üzlet­embernek,' azokat azonban régen ki­vonták a rendszerből, muzeális érté­kűek, s a MÉH sem tartott igényt rájuk. Az interpelláló képviselő és a plé­num is elfogadta a válaszokat azzal a megkötéssel, hogy Beck Tamás írás­ban tájékoztassa a képviselőket a fo­lyamatban lévő vizsgálatról. Ezt követően az elnöklő dr. Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés Házbizottságának javaslatára a par­lament legközelebb május 15-én, ked­den, 10 órakor ül össze. Az ülés napi­rendjén szerepel várhatóan: 1. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat. 2. Nagy Ferenc egykori képviselő posztumusz állampolgárságának ren­dezése az alkotmányügyi bizoltság előterjesztése. 3. A Magyar Köztársaság és a Var- sói Szerződés viszonyáról szóló hatá­rozati javaslat. 4. A szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségekkel kap­csolatos országgyűlési határozati ja­vaslat. 5. A sajtóeladással kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítása. A tanácskozást követően a tervek szerint megalakul az Interparlamen­táris Unió magyar tagozata. A következő ülés várhatóan május 22-én, kedden, 10 órakor kezdődik, amikor is - az elképzelések szerint - az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt, megvitatja a kor­mány programját, s bemutatkoznak a kormány tagjai. FÓRUM JÁNOSHALMÁN Buktatók és útvesztők előtt a magángazdák A délelőtt nem éppen a legideáli­sabb az értekezletek megtartására, különösen nem, ha arra magán­gazdák, vállalkozók érkezésére számítanak. Tegnap Jánoshalmán a mezőgazdasági szakmunkáskép­ző intézetben, délelőtt 10 órára várták a vállalkozókat. Noha egy tanteremnyi érdeklődő el is jött — többnyire állami gazdaságok, szövetkezetek, vezető, vállalkozást tervező, szervező munkatársai — közöttük két-három magángazda foglalt helyet. A gazdák fóruma — amelyet a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület szervezett a „Kisgazdaságok, farmergazdasá­gok gépei” kiállítás és vásár kiegé­szítő programjaként — igen tanul­ságos és hasznos volt, a tájékozott, szakképzett előadóknak köszön­hetően. Dr. Bártfai Béla, a Legfel­sőbb Bíróság tanácsvezetője adóü­gyekről beszélt, Birtalan Csaba, az Alko—Skála Kft. ügyvezető igaz­gatója pénzügyekről, Márton And­rás, az Agrobank ügyvezető igaz­gatója bankhiteltémákról, Kurucz Mihály, a MÉM kistermeléssel foglalkozó osztályának vezetője föld- és szabályozási kérdésekről, Sepeghy Pál, a Elungária Biztosító osztályvezető-helyettese a farmer­gazdák részére (várhatóan jövő esztendőben már bevezetendő) új biztosítási konstrukcióról tájékoz­tatta a résztvevőket, majd az elő­adók kérdésekre válaszoltak., A háromórás eszmecserén — amely olykor vitává is alakult — különösén a pénzhez, a hitelhez jutás érdekelte a kérdezőket, s az, hogy a visszafizetés garanciájaként miért nem fogad el a bank például bérelt földterületen létesített saját ültetvényt, vagy családi házat stb. Felmerült az is: a kedvezőtlen terü­leten gazdálkodó egyéni vállalko­zók miért nem kapnak olyan ked­vezményeket, támogatást, mint a szövetkezetek, állami gazdaságok? E témakörben kiderült, hogy a fej­lesztéshez, beruházáshoz a törvény lehetőséget ad a magángazdálko­dóknak is a támogatások igénybe­vételére, viszont a ^gtermék érté­kesítése után árkiegészítésben már nem részesülhetnek. Az előadók egyhangúlag megállapították: ez a megkülönböztetés helytelen, ver­senysemleges helyzetet, azonos fel­tételeket kell törvénnyel garantálni minden szektor részére. Azt is megtudhatták a résztve­vők: milyen procedúrán kell végig­vergődniük ahhoz, hogy pályáza­tuk alapján hitelhez jussanak, amelynek vázlatos ismertetése is jó fél órába tellett Márton András­nak. Erre és a fórumon elhangzot­takra a későbbiekben még vissza­térünk. Cs. I. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A kereszténydemokraták nem lépnek ki a koalícióból — Igaz-e, hogy a Keresztényde­mokrata Néppárt kilép a kormány- koalícióból, illetve megszakítja a koalíciós tárgyalásokat — ahogyan az a Népszabadság szerdai számá­ban hivatalosan meg nem erősített hírként megjelent — tette fel a kér­dést a parlamenti ülésszak első szü­netében az MTI munkatársa Füzes- sy Tibornak, a KDNP alelnökének. a párt parlamenti frakciója vezető­jének. A párt alelnöke kategorikusan cáfolta azt, hogy szó lenne a kilé­pésről, s elmondta, hogy a szocialis­ta napilapban megjelent állítások többsége nem fedi a valóságot. 9 Eladták a Szabad Földet Százmillió forintért új gazdája van az egyik legsikeresebb és leg­nyereségesebb magyar hetilapnak, a Szabad Földnek. Az erről szóló megállapodást a Hírlapkiadó Vál­lalat képviseletében Vágncr Ferenc vezérigazgató, az új tulajdonos, a Közép-Európai Fejlesztési Társa­ság nevében pedig Demján Sándor írta alá kedden. 9Herder-díjak Szerdán adták át, ünnepélyesen, az idei Herder-díjakat Bécsben, a hét újonnan kitüntetett európai sze­mélyiségnek, köztük Vízkelety András magyar filológusnak. Megyei alapítványé a bajai volt KISZ-iskola (Folytatás az 1. oldalról) A megyében hetven idősek klubja működik, 2270 férőhellyel, közülük tíz klub szállást is biztosít. Bővül a szociális étkeztetést igénylő nyugdíjasok köre, ez részben azzal is magyarázható, hogy a nyugdíjasok 54 százalékának nyugdíja 5400 forintnál kevesebb. Csak 16 százalékuké több, mint 6400 forint, cs összesen 12 sze­mélynek van 20 000 forintnál magasabb nyugdíja. Változatlanul folyamatosan emelkedik a szociális otthoni elhelyezésre várako­zók száma, jelenleg mintegy 8-900 igényt tartanak nyilván. A vitában felvetődött, hogy rendezni kellene a szállást is bizto­sító idősek klubjának helyzetét, mivel azok óhatatlanul, idővel szociális otthonná alakulnak. Állami támogatást viszont csak a hivatalos átalakulás után kaphatnak. Ezt a helyi tanácsoknak kell kezdeményezniök. Felvetették, hogy a nyugdíjasok szabad­idős klubjaira változatlanul szükség van, de gondot jelen t a fönn­tartásuk. A végrehajtó bizottság döntése alapján ezért pénzügyi­leg is támogatják működésüket. A megyei tanács pénzéből elsősorban a szakosított szociális otthonok fejlesztését segítik. Kaskantyún áprilisban már meg­nyílt egy új létesítmény, Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén jö­vőre várható, s már csak a döntés hiányzik a garai határőrlakta­nya épületeinek átvételéről, amit szintén e célra hasznosítanak. Javaslat született arra, hogy az uszódi gondozóházat ugyancsak célszerű lenne szociális otthonná alakítani, s ezt felvetették a ti- szakécskei panzió esetében is. A következőkben a művészeti mecenatúrában lehetséges tár­sadalmi részvétel új feltételeiről szóló tájékoztatót vitatta meg a testület. Az írásos anyagban is megemlítik, hogy Bács-Kisk un­ban is két, egymástól jelentősen elkülönülő művészcsoport hatá­rozható meg: az intézményhez kötődő és az azoktól független. Egyik részük ennélfogva intézményesült módon kap támogatást, másikuk esetlegesen, pályázatok, ösztöndíjak, elkészült alkotá­sok révén. Jelenleg a művészeti műfajok nagyobbik hányada ren­delkezik intézményi háttérrel: színház, animáció, szimfonikus és vokális zene, irodalom, képző- és iparművészet, ám természete­sen ez nem jelent csak tisztán megyei támogatást. A megyei szakemberek előterjesztése szerint két fontos tenden­cia várható: a szakmai, művészeti ágak önkormányzati igénye erősödik, és megjelennek a művészetek területén is a piaci viszo­nyok. Ezért a mecenatúrát is jóval szélesebben lehet és kell értel­mezni. Beletartozik az alkotás támogatása, a megjelentetés és a műkereskedés is. A művészetmenedzselés is előtérbe kerül, de az átmeneti időre, amig nincs fizetőképes kereslet, addig ez utóbbi tevékenységhez is szükséges az állami támogatás. A kulturális intézmények, művek, művészek támogatása mellett az adóköny- nyítés is szóba jöhet, akár a publikum, a vásárló, a fogyasztó közönség részére is. Döntő kérdés azonban az értékek megítélése, s az ítéletalkotás társadalmasítása. Most Bács-Kiskunban négy támogatási alap­hoz mintegy negyven szakértőt kértek fel a pályázatok vélemé­nyezésére. Ez pedig gyökeres szakítás a régi gyakorlattal, tehát nem lehet „kibulizni” a pénzeket. Az előteijesztés készítői szerint szükség lenne egy alkotókból álló megyei művészeti tanácsra, amely döntene a művészeti díjak és ösztöndíjak odaítéléséről. Ugyanakkor véleményezési joga lenne a kulturális kérdésekben, városképi jelentőségű fejleszté­seknél, a hazai és nemzetközi művelődési kapcsolatok kialakítá­sában. Ugyancsak megfogalmazódott, hogy a különböző művé­szeti ágak mellett a müvészetkritiká is kapjon támogatást, hiszen az szintén állami feladat. A végrehajtó bizottság egyetértett abban, hogy a művészetek mecénálásának kereteit majd az új önkormányzati törvény szab­ja meg, ám a mai folyamatok, amelyek Bács-Kiskunban elkez­dődtek. már az első lépéseket jelentik. Ezt követően a végrehajtó bizottság egyéb ügyekben döntött. Jóváhagyta az alapítványok alapító okiratait. Ezek tételesen a következők: Megyei könyvtár 100 millió forint + telek és terv Nemzetiségi alapítvány 4 millió forint Szociális alapítvány 6 millió forint Művészeti alapítvány 3 millió forint Környezetvédelmi 4,5 millió forint Műemléki alapítvány 3 millió forint Vidékfejlesztési és falufelújí­tás 7 millió forint Gyermekekért, ifjúságért 7 millió forint + két létesítmény Ezen utóbbi alapítvány két létesítménye közül az egyik a bala- tonfenyvesi ifjúsági tábor, amely éppúgy kormánydöntés alap­ján került ide, mint a bajai volt K ISZ-iskola. Ez utóbbi döntéssel Baja Város Tanácsa is egyetértett. A megyei tanács a fenyvesi tábor közművesítésére és rendbehozatalára — hogy az idén is tudjon gyerekeket fogadni — további 7,1 millió forintot adott. Á végrehajtó bizottság tegnapi ülésével lényegében megszűnt a megye régen volt elosztó szerepe. Két jelentős döntés még, hogy a megyei szakfőorvosok véleménye alapján újabb 15 millió forin­tot fordítanak kórháziműszcr-vásárlásra, és 11 millió forinttal megkezdődik idén egy sugárkezelő telepítése a kecskeméti kór­házban. A befejezés jövő év közepe, és feltétele további 32 millió forint. , V.T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents