Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-10 / 108. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 10. EZT OLVASTUK Szex a munkahelyen A szakszervezetek azt követelik Olaszországban, hogy a munkaszerződésekbe vegyenek bele egy cikkelyt, amely védel­met nyújt a nőknek főnökeik és férfi kollégáik szexuális zakla­tása esetén — írja a La Stampa. Még kétgyermekes, tízéves gyakorlattal rendelkező, négy idegen nyelvet beszélő női mun­kaerőt is elbocsátanak és más városba helyeznek, ha ellenállni merészel tolakodó főnökének. A szexuális zaklatás irodákban és üzemekben szinte egy kaptafára történik. A nők — ki tudja, miért — szégyellnek beszélni róla, mintha ők lennének a tettesek. Ismeretes, hogy egy harisnyanadrágot előállító vállalat igazgatója valamennyi alkalmazottját arra kényszerítette, hogy a gyár termékeit előtte próbálják fel. Vagy gondoljunk annak a női fodrásznak a módszereire, aki női alkalmazottait meztelenre vetkőztette, azzal a felkiáltással, hogy az egyik vendégnek eltűnt a melltűje, és azt mindenáron meg kell keresni. Az is előfordult, hogy egy laktanyában takarítónői munkára jelentkező lányok megta­gadták. hogy a parancsnok „méretet vegyen róluk”, s így nem is jutottak munkához. . És ez korántsem csak Olaszországban fordul elő. Két évvel ezelőtt Michael Rubinstein brit jogász felmérést végzett e tárgyban az Európai Gazdasági Közösség valamennyi orszá­gában. Azok a dolgozók (elsősorban nők, de férfiak is), akik munkahelyükön szexuális zaklatásnak vannak kitéve,.84 szá­zalékot tesznek ki a tüzes Spanyolországban, de elérik az 51 százalékot az egykedvű Nagy-Britanniában is, és 58, illetve 59 százalékot Hollandiában, illetve a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Az Európa Parlament egyik olasz, kommunista képvi­selőnője, Marisa Rodano, aki az ilyen irányú kutatások élhar­cosa, megemlít egy sokatmondó esetet: „Mikor egy bizottság­ban a szexuális erőszakról vitatkoztunk, és véletlenül a munka­helyi zaklatásokra terelődött a szó, az egyik szimultán tolmács­nőnk bekapcsolódott a beszélgetésünkbe és elmondta, hogy ilyesmi magán az Európa Parlamenten belül is előfordul”. Új jelenség az is, hogy a nők kezdenek erről a problémáról beszélni, ami azért is jó, mert csak így lehet felvenni a harcot a jelenség ellen. A szakszervezetek vizsgálatba kezdtek a mun­kahelyi szexuális magatartásra vonatkozóan. A felmérésbe bevonták a postahivatalokat, a bankokat, a minisztériumokat, az iskolákat és a Róma központjában lévő kórházakat. Az ezekben az intézményekben dolgozó nők közel 40 százaléka jelentette ki, hogy része volt szexuális zaklatásban férfi kollégái részéről, vagy hallott olyan esetekről, amelyeknek kolléganői voltak az áldozatai. A felmérésekből kiderült, hogy ilyen szempontból a legtöbb zaklatásnak a kórházban dolgozó nők vannak kitéve. Ugyan­csak nehéz helyzetben vannak a kereskedelemben dolgozó clárusítónők, akik blúzukon kis kártyákat viselnek vezeték- és keresztnevükkel. E kártyák célja a vásárlók személyesebb ki­szolgálása lenne, ezzel szemben sokan arra használják fel, hogy az eladónőt otthonában telefonhívásokkal zaklassák. Ki vetemedik szexuális zaklatásra, és miért teszi? Mi indítja arra a férfit — és olykora nőt is—, hogy ajánlatokat tegyen még abban az esetben is, ha udvariasan ugyan, de visszautasíthatják? Egyes vélemények szerint nem a klasszikus „kakaskodás” a ma­gyarázat. Egyszerűen arról van szó, hogy a férfiak nehezen vise­lik el, hogy a nő dolgozik, és azért próbálják meg a főnököt játszani, hogy éreztessék a nővel szembeni fölényüket. A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FILM A halálra ítélt Az új magyar film abba. a ma­napság „divatosnak” számító cso­portba tartozik, amelynek darab­jai fikcióikat megtörtént tények­ből, eseményekből építik. A fősze­replő „előképe”, a szenvedő alany, a produkcióban a forgatókönyv társírójaként és rendezőasszisz­tensként közreműködő Jeli Fe­renc. Hosszú évtizedekig titkolt sztorijából: 1956 őszétől kezdődő keserves börtönemlékeinek fel- használásával született meg a film­szemlén elismerésben részesített al­kotás. A történet főszereplője egy fiatal mérnök, Gergő Ferenc, akit a ne­vezetes őszön azért ítélnek halálra, mert egy bizonyos fotón fegyverrel a kezében látható. Hogy egyálta­lán lőtt-e ezzel a fegyverrel, azt igazából senki nem tudja, vagyis mindenki úgy gondolja, ahogy akarja. A bíróság, mint akkoriban oly gyakran, a jogot a politika ér­dekében alkalmazta, tehát példát statuált. Az akasztás előtt felolvas­sák Gergő Ferenc halálos ítéletét, majd váratlan fordulattal — a kegyelmi határozatot is. Zsombolyai János, a rendező igen kitűnő munkatársakat válasz­tott forgatókönyvíróként az író Kertész Ákost, operatőrként Sza­bó Gábort. A profizmus azonban ezúttal nem a meghökkentést, a hatásvadászatot, hanem a történet visszafogott', de gondos vezetését, finom realizmusát szolgálja. Ez az egyszerűség jellemzi a két szimpa­tikus főszereplő, a nagyközönség előtt ezzel a filmmel debütáló Mal- csiner Péter és Hegyi Barbara játé­kát is. A filmbeli ávóst szokat­lan negatív szerepkörben — Bubik István kelti nagy biztonsággal és jó arányérzékkel életre. Nem volt könnyű felkutatni a megfelelő helyszíneket, az 1956-os utcaképet végül is a városszépítéstől-korsze- rüsítéstől megkímélt főváros külső kerületeiben találták meg. A mü e sokféle'' erényének köszönhetően aratott szép sikert a közelmúltban á nyúgaf-berlini filmfesztiválon. K. J. KÖNYV Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége A mozikban és a televízió képer­nyője előtt egyre több időt töltő tinédzserek a hatalmas mozgóké­pes kínálatnak köszönhetően ma­napság tökéletesen otthonosan mozognak a sci-fi minden al- és mellékműfajában. Ellentétben a képzeletet sokkal jobb hatásfokkal aktivizáló ifjúsági irodalomnál, melyben pedig jelen vannak a tu­dományos fantasztikus klassziku­sok is. Az ifjúságnak is szánt, ol­vasható kozmikus történetekben — Ray Bradbury titokzatos „drill- jeinek” megjelenése óta pedig egyáltalán nincs hiány. A közelmúltban jelent meg pél­dául a'Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában a sci-fi mesterei cí­mű sorozat legfrissebb kötete. A szerző, Arthur C. Clarke külö­nös, a realitások világához aktuali­tásokkal is kötődő, ám igen szelle­mes, fantáziadús mesét mond el. Mint a kozmikus történetekben annyiszor, ezúttal sem igazán a kozmöszról, inkább az emberről, az emberi szellem lehetőségeiről tűnődik a szerző. A kötet első feje­zete különben inkább egy kémre­gényre, mint sci-fire emlékeztet. A két politikai nagyhatalom kö­zötti fegyverkezési verseny min­dennapjaiba pillanthatunk bele az ellentétes táborba tartozó, egy­mással rivalizáló főszereplők szempontjából. Komolyabb űruta­zásra készülő űrhajóik már nem ‘ mutathatják" még, mire képésék,’ mert a Föld égboltján váratlanul 1 megjelennek az idegenek űrhajói, s * ettől a pillanattól kezdve a testi megjelenésüket tabuként kezelő lé­nyek gyámkodni kezdenek a földi evolúció felett. A semmilyen rossz szándékot nem mutató idegenek földi helytartójukon keresztül tart­ják a kapcsolatot a különböző kormányokkal. Különleges techni­kai felszereléseiknek köszönhetően az ember minden lépéséről, még a titokban szerveződő ellenzéki mozgalmakról is tudnak. Az űrből érkezettek ötven év elteltével kí­vánják felfedni kilétüket és jövete­lük valódi célját. .. Újdonságok Talán eltűnök hirtelen... Ez a címe annak a József Attila-verse- ket tartalmazó nagylemeznek, amely a napokban jelent meg. Né­hány héttel ezelőtt ezeken a hasá­bokon méltattuk a Petőfi Sándor költeményeiből összeállított hang­lemezt és megjegyeztük: örülnénk a folytatásnak, vagyis jeles poétá­ink müveinek lemezen való bemu­tatásának. És kevés ideig kellett várnunk az újabb korongra. Ezút­tal tehát József Attila legszebb ver­seiből nyújt át egy csokrot a szer­kesztő, Gyürey Vera, a rendező, Szabó István és az előadó, Cserhal­mi György. Élmény hallgatni vala­mennyi, jól ismert vagy kevésbé ismert költeményt. Cserhalmi iga­zán profi módon mondja a verse­ket. A Mamát, a Kész a leltárt, a Szállj költeményt, a Talán eltűnök hirtelent vagy a lemezzáró íme, hát megleltem hazámat című művet. Megint csak gazdagabbak lehe­tünk, ha gyűjteményünkben helyet szorítunk, esetleg az „élre” helyez­zük Cserhalmi György József Atti- la-albumát. Gazdagabbak egy iro­dalmi élménnyel. ................ A z újdonságok közül ajánlunk egy másikJprózai nagylemezt is, mégpedig a gyerekek számára. A Magyar mese- és mondavilág cí­mű sorozatban most Benedek Elek értékes és igen fordulatos történe­teket felsorakoztató meséit adta ki a Hungaroton. Az A oldalon há­rom (Üssed, üssed, botocskám!; Pé- terke; Melyik ér többet?), a B olda­lon pedig két (Szép Cerceruska; Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack) mese kapott helyet. Az előadók: Csonka Ibolya és Vallái Péter színművészek. Mindketten oly szépen és érthetően beszélnek, mesélnek, hogy méltán figyelhet­nek rájuk még a felnőttek is. A huszonöt esztendős jubileu­mát ünneplő Molnár Dixieland Band határainkon túl (és idehaza is) rendkívül népszerű. Talán van némi alapja, hogy az „idehaza" szót zárójelbe tettük, hiszen — ahogyan az lenni szokott — senki sem próféta a saját hazájában. Azért remélhetőleg sokan hallot­tak már a színvonalasan muzsiká­ló dixielandegyüttesről. Elsősor­ban koncerteken, vagy a rádióban figyelhetünk rájuk, hiszen mint ahogyan lenni szokott (már meg­int!) a televízió, a hanglemezgyár nem kényezteti el a muzsikusokat; nem azért, mert, vidékiek, hanem mert bizony-bizony, a dzsessz ke­veseket érdekel. Sajnos. Remény­kedhetünk, hogy Molnár Gyula és csapata ezúttal végre áttöri a fen­tebb emlegetett hátrányokat oko­zó korlátokat. Erre minden alap­juk megvan, hiszen friss lemezük (is) rendkivül jó. Közkedvelt, örökzöld dixiszámok váltogatják egymást Scott Joplintó), Gershwin­től és a zenekar tagjaitól. Öröm hallgatni! Kezdődhet hát a követ­kező huszonöt-esztendő... ÚJ KÖNYVEK: Halász Előd: Német—ma­gyar kéziszótár. 19. kiad. (Aka­démiai K., 295 Ft) Váci Mi­hály: Rózsák a jégen. (Magve­tő, 110 Ft) — Dale Carnegie: Sikerkalauz. Hogyan szerez­zünk barátokat, hogyan bán­junk az emberekkel? (Közgaz­dasági K.—Minerva, 86 Ft) — Kertész István: A görög perzsa háborúk. (Hadtörténe­lem fiataloknak) (Zrínyi, 45 Ft) — Nagy Péter: Párizsi kilátó. (Szépirodalmi K.. 45 Ft) Kaari Utrio: Éva lányai. (Az európai nő története) (Corvina, 275 Ft) Varga Domokos: Budapest. Angol nyelven. (Corvina, 510 FT) — Balogh Gábor—Szűcs László: Társa­dalom biztosítás nélkül. (Gyor­suló idő) (Magvető, 50 Ft) — Csurka István: Vizsgák és fe­gyelmik. (Magvető, 80 Ft) — Galántai György—Szkárosi Endre: Szellőző müvek. (JAK füzetek. 50.) (Magvető, 82 Ft) Mohás Lívia: Álmodj, kro­kodil! (Magvető, 65 Ft) Somlyó György: Palimpszeszt. (Orfeusz könyvek) (Magvető, 68 Ft) — Időben élni. Történe­ti-szociológiai tanulmányok. Werner Gergmann, Pierre Bo- urdie, Norbert Elias, Martin Kohli, Edward P. Tompson írásai. (Hermész könyvek) (Akadémiai K., 80 Ft) — Görögország, Törökország nyugati része, Albánia, Ciprus autótérképe. (Cartographia, 50 Ft). IrányjelzőJ Az utas szerepe a kocsiban A fiatal gépjárművezetők életkori sa­játosságai miatt (jó reflexek, viszonylag kevés gyakorlat, fokozott kockázatvál­lalás) produkálni akar társai előtt, ve­zetői tudását, járműve teljesítményét bizonyítani. Az utasok viselkedése az adott szituációban lehet biztatás, telje­sítménynövelésére sarkalás, és beleszó­lás a vezetésbe, a józan mérséklet, a biztonság szempontjainak figyelembe­vétele. Az utasok magatartásának ha­tása van a járművezető teljesítményére, a vezetéstechnikára, a túl hangos zené­nek vagy beszédnek hatása van az ész­lelési teljesítményre. Egy gyakorlott, a vezetéstechnikát jól ismerő és alkalmazó, 30-40 év kö­zötti gépjárművezető vezetési stílusa más és más, ha a felesége, 12 éves fia, édesanyja, barátja, munkatársa vagy „stoposként” felvett kiskatona, öreg­ember, 20 éves leányka ül mellette. Az utasok által kiváltott gépjárművezetői érzelmet az egyszerűség miatt — csak három csoportba soroljuk: szim­patikus, semleges, antipatikus. A közlekedés biztonsága szempont­jából a „semleges” hatású utas az ideá­Mikor előzzünk? „Az előzés jogszabályi feltételei (KRESZ 34. paragrafus): az előzés ki­nematikája (gyorsulás, sebesség, út az idő függvényében), relatív előzési út összetevői (sávváltási út, előzés előtti követési távolság, az előzött jármű vagy járműszerelvény hossza, az elő­zést végrehajtó jármű hossza, az előzés utáni követési távolság, a visszatérési út), az előzés technikája, az előzés meg­fontolása (érdemes-e, szabad-e), a ma­nőverben érdekelt járművek mozgásá­nak felbecsülése, a járművek sebességé­nek összehasonlítása, a jogszabályi fel­tételek megléte. Az előzés dlőkészítése, az előzés állandó sebességgel vagy gyorsítással, dinamikus mozgás, visz- szakapcsolás, irányjelzés.. Az előzés végrehajtása. Irányváltoztatás, oldal- távolság, sebesség, visszatérés a meg­lis. A szimpatikus utasnak a gépjármű- vezető tetszeni szeretne, emiatt a gép­kocsit úgy próbálja vezetni, mint ahogy ezt a filmeken az autóversenyzőktől látta. A veszély mértéke a tényleges gépjármű-vezetői képesség és a „mintá­nak” gondolt vezetéstechnika különb­ségével arányos. Az antipatikus utas is igen nagy veszélyforrás. A gépjármű- vezető reakciója — többek között — a következő lehet: szóbeli veszekedés (ez eltereli a figyelmet a forgalomról), a gépkocsi „durva” vezetése (fokozott mértékű gyorsítás, lassítás), az utas ijesztése nagy sebességgel, kockázatos előzéssel stb. A leírtakból az követke­zik, hogy az utassal szembeni „semle­ges” reakció lehet a minta, a cél. Ezt a viselkedést a taxik vezetőitől tanulhat­juk. A taxivezetők szakmai ártalma, a borravalóért nyújtott — tévesen vá­lasztott — produkció. Úgy gondoljuk, hogy önfegyelemmel — ezt is gyako­rolni kell— elérhető, hogy az utas sem­legessé válhasson arra az aránylag rö­vid időre, amíg a forgalomban haladó gépkocsi szűk légterében kell összezár­va lenni. előzött jármű elé. Az előzés után elsza­kadás a megelőzött járműtől, egyenle­tes haladási sebesség megválasztása.” Figyelembe veendő egyéb tényezők: az út (útviszonyok, vonalvezetés, belát­ható távolság, szélesség, emelkedés­lejtés, jelzések), a jármű (teljesítőképes­ség, műszaki állapot, terhelés), a part­nerek (teljesítmény, méretek, szándék, segítőkészség), forgalmi viszonyok (forgalomsűrűség, az előbbre jutás to­vábbi lehetőségei), időjárási tényezők (csapadék, szél, látási viszonyok). Ausztriában egy rosszul belátható, kanyargós, az előzés szempontjából rendkívül veszélyes útszakaszon az elő­zést tiltó táblával együtt kísérletképpen egy tájékoztató tablót is elhelyeztek, amely a hamarosan következő, a BIZ­TONSÁGOS ELŐZÉS-re alkalmas út­szakasz közelségére hívta fel a figyel­met. A megfigyelések szerint a tájékoz­tató tábla hatására a gépjárművezetők fegyelmezettebben tartották be az elő­zési tilalmat, s csökkent a veszélyes ma­nőverek száma. Jó tudni A szembejövő járművek sebességét általában alábecsüljük. Egy 130 kilo- méter/óra. sebességgel közeledő jármű esetében például a kísérleti becslések átlaga csak 89 kilométer/óra volt. A szembejövő járművek sebességének rossz becslése általában 50 kilométer/ óránál magasabb sebességeknél követ­kezik be. Az előzések egyik nagy veszé­lye, hogy a közeledő jármüvek sebessé­gének alábecslésével egyidejűleg a tá­volságot túlbecsüljük. Minél hirtelenebb az időjárás-válto­zás, annál nagyobb hatást gyakorol az emberek többségére. A melegfront ál­talában a szervezet erőit mozgósítja, többek között ingerlékenységet, türel­metlenséget okoz. A hidegfront a szer­vezet regenerálódásának, erői tartalé­kolásának irányába hat, többek között fáradékonyságot, bágyadtságot idéz elő. Ugyanez az időjárási helyzet az érzékenyek egyik csoportjánál agresz- szivitást, fokozott fölényérzetet, má­soknál depressziós hangulatot váll ki, fokozza a bizonytalansági érzést. Nyo­mott hangulat esetén a reakcióidő meg­nő. * Tíz jótanács az előzéshez: 1. Soha ne tapadjon az előzendő járműre! Leg­alább egyharmad sebesség távolságot kell tartani! (80 kilométer/óránál kö­rülbelül 25 méter). 2. Kihúzódás előtt előre-, tükörben hátranézni: az előzési úthossz szabad-e, nem kezdett-e másik jármű előzésbe? 3. Ha szabad az út: egyenletesen gyorsítani, célszerűen visszakapcsolással. 4. Előzés után a tü­körbe nézni: a megelőzöttet nem zavar­ja-e? (Ez csak akkor fordulhat elő, ha a megelőzött az előzés során gyorsí­tott.) 5. Az elöl haladót (előzőt) soha ne kövesse vakon! 6. Kanyarban, buk­kanó, útszűkület előtt soha ne előzzön! 7. Lakott terülten kívül kereszteződé­sekben soha ne előzzön hang- vagy fényjelzés nélkül! (Egy bekanyarodni szándékozó a megelőzni kívánt takará­sában lehet!) 8. A fénykürt sem éjjel, sem nappal nem garantálja a biztonsá­gos előzést. 9. Vakon soha ne bízzon másban! A fékutat a látási és forgalmi viszonyokhoz is igazítsa! 10. Jármüosz- lopot lehetőleg ne előzzön! A kritikus forgalmi helyzeteket kerülje. * Az előzés számos előzetes döntést igénylő manőver, amely végrehajtása közben is gyakran felülvizsgálandó. Az előzés háromféle indítékú lehet, erő­próba, a lendület, sebeség megtartásá­nak igénye; a saját vezetési ritmus fenn­tartására irányuló törekvés. Az a gép­kocsivezető, aki erőpróbának tekinti az előzést, igen hajlamos a tényleges for­galmi helyzet veszélyességének figyel­men kívül hagyására. A harmadik ka­tegóriába tartozó vezető megszokott ritmusát, jó közérzetét kívánja helyre­állítani az előzéssel. * Az előzésből származó balesetek kö­rülbelül 40 százaléka arra vezethető vissza, hogy a járművezető már az elő­zés megkezdésének pillanatában veszé­lyes kockázatot vállalt magára. Az elő­zés megkezdésekor a leggyakoribb hiba a tükörhasználat elmulasztása. Az au­tósok a saját és a megelőzni kívánt jármű sebessége közötti különbséget nehezen érzékeli. Sokan feledkeznek meg arról, hogy a szembejövő jármű távolsága a saját előzésiút-hosSznak legalább a kétszerese kell legyen. A tá­volságbecslésben az autósok gyakran tévednek. 80 kilométer/óra sebességnél legfeljebb 25 méterre közelítsük meg az előttünk levőt! * Az előzés jelentős stresszhatással jár. Ezt bizonyítja, hogy mig normál körül­mények között a pulzusszám a vizsgá­latba bevont személyek esetében 81 volt, ez a szám autóúton történő előzés alkalmával 95-re emelkedett. A pul­zusszám már járműkövetéskor is emel­kedett (87-re). Autópályán a pulzus­szám viszont gyakorlatilag semmit nem változott előzés alkalmával. Veszélyes előzéskor a pulzusszám még az emlí­tettnél is nagyobb értéket mutatott. * Amennyiben kocsisorban haladva, a megelőzni szándékolt jármű mögött közlekedünk: ha az előzés feltételei egyébként megvannak, a szembejövő jármű elhaladása után nyomban kezd­jük meg az előzést! így nem támadhat vita abban, hogy mi, vagy a mögöttünk közlekedő fogott-e előbb az előzésbe. Már sokkal előbb vissza kell kapcsol­nunk, és az előzést akkor kell valójá­ban megkezdenünk, amikor a szemből közlekedő jármű még mellettünk van. Ezzel lehetetlenné tesszük, hogy valaki mögülünk kivágjon a sorból és veszé­lyeztessen bennünket. * Előzés előtt győződjön meg arról, hogy milyen hosszú az a jármű, amely mellett el akar majd menni! Ha a jármű hátfalán „Long Vehicle” feliratot lát, biztos lehet abban, hogy kamion halad ön előtt. Főként ködben, sötétben fi­gyeljen erre a jelzésre, amikor az előzés különösen sok veszélyt rejt magában! LEMEZEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents