Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-09 / 107. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 9. A püspök: Tőkés László • Tőkés Lászlót tegnap, a nagyváradi református templomban a Király­hágó melletti református egyházkerület püspökévé szentelték. (MTI-fotó) 15 millió menekült hagyta el hazáját a 80-as években Az elmúlt évtizedben megduplá­zódott - 7,3 millióról 15 millióra nőtt a hazájukat elhagyni kény­szerülő menekültek száma. Külö­nösen súlyos a menekültkérdés Af­rikában és Afganisztánban —jelen­tette ki az amerikai külügyminiszté­rium menekültügyi kérdésekkel foglalkozó igazgatója egy hétfői szenátusi meghallgatáson. Princeton Lyman közölte, hogy az Egyesült Államok 1991-ben 475 millió dollárt kíván a menekültek helyzetének javítására fordítani, és reményét fejezte ki, hogy a mene­kültek többsége a 90-es évtized vé­gére hazatérhet hazájába. A szenátusi vitában elhangzott adatok szerint Afrikában ma négy- millónyi menekült van: ebből 800 ezer a Malawiban élő mozambiki menekültek száma. A szudáni, ctió- piai és Szomáliái polgárháború kö­vetkeztében kétmillió ember hagyta el hazáját, s az elhúzódó afganisztá­ni harcok miatt ötmillió afgán él Pakisztánban és Iránban. Az Egye­sült Államokat aggodalommal tölti el az Izrael által megszállt területe­ken élő palesztinok sorsa — han­goztatta Lyman, majd kifejtette, hogy némi javulás érzékelhető a ni- caraguai és namibiai menekültek hazatérési lehetőségeiben. Gyerekek, gyűjt Tegnap, a vöröskeresztes világnapon országszerte pénzgyííjtési akciót szervezett a Magyar Vöröskereszt, azzal a jelszóval: „segítsen, hogy segíthessünk!” A kecskeméti Zrínyi általános iskola két hatodikos kisdi­ákja —- Baltás Réka és Tóth Katalin őszinte lelkesedéssel vállalták ezt a nem is mindig hálás feladatot. • • Össze kell fogni a Baltikumot Moszkvával szemben Ivars Godmanis, Lettország hétfőn megválasztott miniszterelnöke a független­ségre törekvő balti államok összefogását sürgette egyik első állásfoglalásában. Godmanis, aki megválasztása előtt a lett népfront elnökhelyettese volt, úgy vélekedett, hogy Lettországnak a lehető legnagyobb mértékben egyeztetnie kell lépéseit Litvániával, Észtországgal, valamint a többi szovjet köztársasággal, mivel nem lehet kizárni, hogy Moszkva a lett függetlenségi nyilatkozat elfogadása után Rigával szemben is gazdasági korlátozó intézkedéseket léptet életbe. A kormányfő szavait a lett népfront egyik tisztviselője idézte a Reuter tudósítójának. Eközben Vytautas Knasys litván mezőgazdasági miniszter, egy vilniusi sajtóér­tekezleten bejelentette, hogy Litvánia újabb tíz százalékkal csökkenti a Moszkvá­ba irányuló hús- és tejszállítmányokat. — A hús és a tej valódi fegyver harcunk­ban, mivel minden ötödik liter tej, és minden harmadik kiló hús, amit Moszkvá­ban fogyasztanak, tőlünk származik mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a visszatartott hús egy részét a szankciókat nem támogató szovjet városokkal kiépítendő közvetlen kereskedelmi kapcsolatokban kívánják értékesíteni. A konzervatívok vezére az SZKP megtisztítását követeli Az SZKP-nak meg kell szabadulnia a párt eszmei alapjait aláásó szeparatista és nacio­nalista erőktől. A többpártrendszer körül­ményei között a párt nem engedheti meg magának, hogy parlamenti tömörüléssé vál­jon, amelyben szabadon működhetnek a frakciók — jelentette ki Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a szovjet tévének adott — számos kérdésben korábbi álláspontjához képest pragmatikusabb néze­teket tükröző nyilatkozatában. A hétfőn este sugárzott, egyórás nyilatko­zatában a központi bizottságon belüli konzer­vatívok vezéralakjának tartott Ligacsov — aktuális gazdasági és politikai kérdések kap­csán—■ kifejtette: a jelenlegi válság oka azálta­lános hiányon és környezetvédelmi problé­mákon túl a szocializmusellenesésnacíonalis-1 taerők tevékenysége. Figyelemre méltó, hogy ez utóbbi okot korábbi megnyilatkozá­saival szemben csak harmadik helyen emlí- ' tette Ligacsov. Elmondta, hogy az átalakítás * kezdetén nem látta előre a szovjet vezetés a jelenlegi válságjelenségeket. Ligacsov ugyan­akkor kifejtette: a korábbi hibákat tetézve a jelenlegi vezetés is súlyos mulasztásokat kö­vetett el a reform megvalósítása soráé. A hi­bák közé sorolta Ligacsov. hogy a kezdet kezdetén a kellő jogi alapja sem volt meg a reformoknak A válságból kivezető utat a szabályozott piacgazdaságban jelölte meg. Ligacsov sze­rint egyidejűleg kell megerősíteni a tervezés szerepét és a piaci szabályozást, ugyanakkor kifejtette, hogy elképzelhetetlennek tartja a munkanélküliséget. PARLAMENTI ÜLÉS ELŐTT (Folytatás a: 1. oldalról) ről, miszerint dönteni kellene arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a katonai bizton­sági osztály és a katonai felderítő osz­tály ellenőrzése is a bizottság feladata legyen. Demszky Gábor hangsúlyozta: a bizottsági tagok szerint ez csak törvé­nyi felhatalmazás alapján kerülhet a nemzetbiztonsági bizottság hatásköré­be. Végezetül elmondta, hogy a közel­jövőben sor kerül az igazságügy­miniszter havonta esedékes meghallga­tására a különleges titkosszolgálati esz­közök engedélyezése kapcsán. Az emberi jogi. kisebbségi és vallás­ügyi bizottság alakuló ülésén úgy dön­tött, hogy négy albizottságot hoz létre. Külön-külön albizottság foglalkozik majd a határainkon belül, illetve azo­kon túl élő kisebbség ügyeivel, az em­beri jogi és a vallásügyi kérdésekkel. A képviselők kifejtették véleményü­ket a hazánkban élő nemzetiségek par­lamenti képviseletéről. A témáról való előzetes eszmecserét azért ítélték fon­tosnak, mert Németh Zsolt, a Fidesz képviselője közölte: értesülései szerint az MDF és az SZDSZ megállapodásá­nak a nemzetiségek parlamenti képvi­seletére vonatkozó részét mihamarabb plenáris ülés elé kívánják terjeszteni, s a témát várhatóan visszautalják majd a bizottságnak. Előzőleg már egyéb­ként is a fontos feladatok között emlí­tették a nemzetiségi törvény mielőbbi megalkotását. Az eszmecsere során is többen utaltak arra, hogy a témának komoly politikai súlya van, s a nemze­tiségek parlamenti képviseletére a nem­zetiségi törvény elfogadása, illetve a vá­lasztójogi törvény módosítása hozhat megoldást. A képviselők általában el­vetették a „behivásos” képviseleti for­mulát. Többen utaltak arra, hogy a nemzetiségi ügyek szószólója (ombuds­man) szerencsésebb megoldás lenne, ám egyesek ezt sem találják teljesen megnyugtatónak, hosszú távon fenn­tarthatónak. A bizottság egyébként úgy határo­zott, hogy a következő ülésre készüljön lista azokról a képviselőkről, akik nemzetiséginek vallják magukat. A képviselők közeljövőbeni fontos fel­adataik között határozták meg, hogy foglalkozzanak a menekültügy sürgős rendezésével. Ugyancsak ezek közé so­rolták több vallásügyi kérdés rendezé­sét, legfőképp azt, hogy a vallásügy kerüljön a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, és szűnjön meg min­den más, vallásüggyel foglalkozó álla­mi intézmény. Az emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottság táviratban üdvözölté Tőkés Lászlót, püspökké szentelése al­kalmából. A külügyi bizottság keddi döntése szerint létrehoz egy, a szovjet csapatok kivonásával foglalkozó ad hoc bizott­ságot. Szükségesnek ítélte egy, a hatá­rainkon túl élő magyarság ügyét szem előtt tartó albizottság megalakítását is, hozzátéve, hogy ezt az albizottságot az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi ügyekkel foglalko­zó képviselőinek egy csoportjával együtt célszerű működtetni. Ezért csak e társbizottság véleményének ismereté­ben döntenek majd az albizottság létre­jöttéről. Vjegfontolandó, illetve pontosabb tájékozódást igénylq javaslatként könyvelte el a bizottság azt, hogy meg­figyelő küldöttség vegyen részt a Ro­mániában május 20-án tartandó vá­lasztásokon. A bizottság tagjai érdek­lődtek a magyar honvédelem helyzeté­ről és az idegen csapatok teljes kivoná­sának, illetve a NATO és a VSZ meg­szüntetésének lehetőségéről, 1995-ig Európában. A bizottság az elkövetkező hetekre, hónapokra csaknem 10 olyan átfogó témakört jelölt meg, amelyekben ülése­in feltétlenül ki kell alakítania állás­pontját. Ilyen, a többi között, a hazai és nemzetközi feltételek módosulásá­nak hatása az ország helyzetére; a kül­politikai prioritások; a Magyar Köz­társaság integrációs igényei (Európa Tanács, Európai Gazdasági Közösség, Nyugat-Európai Unió stb.); a Varsói Szerződés helyzete és jövője, a magyar - -román viszony; a külképviseleti há­lózat korszerűsítése. A külügyi bizottság ülésén szó esett arról is, hogy szükséges lenne a külkép­viseletek működését komplexen, sze­mélyes tapasztalatok alapján is átte­kinteni. Mielőtt azonban erről döntene a testület, megvárja az új külügymi­niszter kinevezését, illetve megismerke­dik konkrét elképzeléseivel is. így el kívánja kerülni a külügyi bizottság, hogy szándékát bizalmatlanságként kezelje akár a jelenlegi, akár az új kül­ügyi kormányzat. A bizottság megvitatta azt is, hogy az Interparlamentáris Uniónak a ma­gyar országgyűlés egységesen legyen-e tagja, avagy az eddigi gyakorlatnak megfelelőpn csak azon képviselők cso­portja, akik részt kívánnak venni az IPU munkájában. Miután azonban a bizottság számos tagja külföldi elfog­laltság miatt nem vehetett részt az ülé-* sen, ezért erről csak az ő véleményük ismeretében döntenek, és tesznek ja­vaslatot a plénumnak. A környezetvédelmi bizottság a mi­nisztériumok felsorolásáról szóló tör­vényjavaslattal összefüggésben javasla­tot fogadott el a Környezetvédelmi Mi­nisztérium elnevezéséről és hatásköré­ről. Érvek és ellenérvek csaptak össze a környezetvédelmi, a környezet- és ter­mészetvédelmi, a környezetügyi, a kör­nyezetgazdálkodási elnevezés mellett és ellen. A többség végül is úgy véleke­dett, hogy a minisztériumnak és a par­lamenti szakbizottságnak is a konst­ruktív ellenzék szerepét kell betöltenie a gazdálkodókkal szemben, a termé­szet és az ember által létrehozott kör­nyezői 1 védelme érdekében. Ebből a megfontolásból döntöttek úgy: egyet- értenek a. Környezetvédelmi Miniszté­rium elnevezéssel, továbbá nem java­solják, hogy e minisztérium hatásköré­be tartozzék a vízügyi ágazat, valamint a terület- és településfejlesztés, -gazdál­kodás irányítása. A szociális, családvédelmi és egész­ségügyi bizottság — tagjainak rövid be­mutatkozása után — megismerkedett mindazokkal a tennivalókkal, amelye­ket elődje esetlegesen örökül hagyott számára, majd szakalbizottságokat — szociálpolitikai és családvédelmi, társa­dalombiztosítási, valamint egészségügyi albizottságot — hozott létre. (MTI) Radikális átalakítás előtt a hírlapterjesztés Rövid időn belül piacorientált, kereskedelmi szellemű tevékenység­gé alakítja a hírlapterjesztést a Ma­gyar Posta Vállalat — nyilatkozta az MTI munkatársának Asztalos Ferenc vezérigazgató-helyettes ked­den Balatonszéplakon, ;iho! részt vett a lapterjesztéssel foglalkozó nemzetközi , konferencia megnyitó­ján. (A tanácskozáson Csehszlová­kia, az NDK, Románia és a Szov­jetunió postai szervezetei képvisel­tetik magukat.) — A Posta ezen a területen is szívesen lemondana monopolhely­zetéről, ezt már az előző vezérigaz­gatónk évekkel ezelőtt kinyilvání­totta — hangoztatta Asztalos Fe- rec. — A monopóliumhoz azonban nemcsak jogok, hanem kötelessé­gek is fűződnek. Ez utóbbiak közül hadd említsem, hogy az ország ap­rófalvas vidékeire vagy a dél-alföldi tanyavilágba is el kell juttatni az újságokat. Sajnos, az a tapasztala­tunk, hogy ezekért a területekért senki sem akar versenyezni velünk. Az eddigi próbálkozások csak a vá­rosokra korlátozódtak, de ezek sem bizonyultak igazán sikereseknek, Hosszabb-rövidebb idő után azok a kiadók is hozzánk szegődlek, akik korábban más módon gondol­ták kiadványaik terjesztését. Ma már több mint négyszázhatvan ki­adói vállalkozással van kapcsola­tunk és ezerkettőszáz, rendszeresen megjelenő hazai kiadvány terjeszté­séről kell gondoskodnunk. Tehát reális feltételek mellett valóban szí­vesen megosztanánk más vállalko­zókkal ezt a tevékenységet. Bármilyen furcsának tűnik is a versenytársak nélküli „piacosí­tás”, meg kell tenni, mert a sajtóter­mékek előállításának, kiadásának területén kialakult piaci viszonyok mellett a terjesztés sem nélkülözheti a kereskedelmi szemléidet, a foko­zottabb érdekeltséget, az eddiginél rugalmasabb szervezeti formát. Határozott szándékunk, hogy szét­válasszuk az árusítást és az előfize­tést, illetve megkezdjük az árushe­lyek bérbeadását. Bizonyos, hogy ezen a területen sem nélkülözhetjük tovább a korszerű információs rendszert, a számítástechnikai esz­közök alkalmazását. S minderre nem is kell sokáig várni: — Az át­alakuláshoz szükséges döntések na­pokon belül megszületnek - mondta a Magyar Posta vezérigaz­gató-helyettese. (MTI) Haraszti Miklós lett a képviselő A Legfelsőbb Bíróság kedden — tárgyaláson kívül — elutasítot­ta Maróti László Ferenc jogor­voslati kérelmét, mivel azt nem tartotta alaposnak. A legfőbb bí­rói fórum nem látott indokot az Országos Választási Bizottság má­jus 4-ei határozatának megsemmi­sítésére, és a budapesti 11. válasz­tókerületben a választás megismé- teltetésére. Eszerint ebben a választókerü­letben Haraszti Miklós szerzett képviselői mandátumot. (MTI) A WALESI HERCEGI PÁR TEGNAPI PROGRAMJA (Folytatás az 1. oldalról) A beszéd' végeztével a brit trón­örökös pár a közgazdaság-tudomá­nyi egyetemről átsétált az univerzi­tás melletti Nagycsarnokba. A karácsonyi vagy húsvéti ünne­pi bevásárlások idején sem látott tömeg fogadta Károly herceget és hitvesét, a bőséges áruválasztékú piacon. Károly herceg és Lady Diana a csarnokban tett séta után a Várban folytatta programját. Megtekintet­ték a Mátyás-templomot, a Halász- bástyáról pedig a főváros panorá­májában gyönyörködhettek. Ezt követően a trónörökös pár programja kettévált, á Lady Diana az Iparművészeti Múzeumba in­dult, hogy megtekintse a brit követ­ség által szervezett, az elmúlt évti­zed angol divatját bemutató kiállí­tást. A rövid tárlatvezetés után a Petőfi Csarnok Dior-divatstúdiója divatbemutatóval kedveskedett a hercegnőnek, aki a magyar terve­zők kreációiban nem csupán a mo­dern európai divatot, a franciás zsá­nerű modelleket láthatta viszont, hanem megismerkedhetett a felvi­déki és az erdélyi népviselet darab­jaival is. Miközben Lady Diana az Ipar- művészeti Múzeum divatbemutató­jának ruhakreációiban gyönyörkö­dött, Károly herceg a Budapest Kongresszusi Központba látoga­tott, ahol megszemlélte a Transcom címmel hétfőn megnyílt kiállítást. A bemutatóra neves brit közlekedé­si és távközlési cégek érkeztek Ma­gyarországra, hogy képet adjanak tevékenységükről, s megismertes­sék magukat a magyar gazdasági vezetőkkel, az üzleti körök képvise­lőivel. A herceg — aki a közgazda­ság-tudományi egyetemen elhang­zott beszéde tanúsága szerint szívén viseli a szigetország és a kelet-euró­pai régió gazdasági kapcsolatainak élénkítését — elvállalta a brit nagy- vállalatok magyarországi bemutat­kozásának fórumot biztosító kiállí­tás fővédnöki tisztét. A trónörökös Közép-Európa iránti fokozott ér­deklődéséről tanúskodnak azok a sorok is, amelyekkel KáVoly herceg a kiállítási katalógus bevezető sza­vaiban fordul a bemutató látogatói felé. A trónörökös a kiállítás vendé­geinek figyelmét felhívja arra, hogy a brit kormány örömmel vette azo­kat a lépéseket, amelyeket Magyar- ország, a közép-európai politikai és gazdasági reformok élharcosa tett a piacgazdaság fejlesztésének irányába. Az Egyesült Királyság két- és többoldalú alapon egyaránt segítséget nyújt ezekhez a törekvé­sekhez. A brit know-how alap például számos területen így a vezetőképzésben és a pénzügyi szol­gáltatásokban is — tanácsokkal és szakvéleménnyel kívánja segíteni a magyar gazdaság élénkítését. Nagy-Britannia elismeri a külföldi beruházás jelentőségét a magyar gazdaságban. Ennek már néhány kézzelfogható jele is van, hiszen brit vállalatok számos vegyes vállalatot alapítottak, s nagy lehetőségek van­nak a további gazdasági együttmű­ködésre. A kiállítási katalógus be­vezetőjének zárógondolataként a trónörökös fővédnök szívből jövő reményét fejezi ki, hogy az együtt­működés gyümölcsöző lesz és előse­gíti a két ország közötti lehető leg­szorosabb kapcsolatok kialakítá­sát. Károly herceg az őt kísérő ma­gyar gazdasági szakemberek és a népes újságíróhad kíséretében vé­gigjárta a kiállítás standjait, köztük a világhírű Rolls-Royce cég, a DHL Worldwide Express, a British Airways és az STC csoport kiállító­helyeit. A trónörökös elismeréssel szólt a brit cégek magyarországi be­mutatkozásáról. Jánoshalmára sereglettek a magángazdák, az agrár szakemberek (Folytatás az l.. oldalról).. • Fiatalt és idősebbet érdekelt Varga Lajos szántóbemutatója — a Kislángi Béke Téesz dolgozója — több világ- és Európa- bajnokság hazai résztvevője, győztese. (Straszer András felvé­telei) képesek lehes­sünk Európában. Ilyen szellemű be­szédet mondott a megnyitón Hor­váth János, a Hungexpo igaz­gatója és kifejezte azt is, hogy vár­hatóan több ez­ren nézik meg a május 12-éig nyit­va tartó kiállítást és vásárt. A szakma ki­váló tanulója or­szágos versenyre 19 társintézetből érkezett húsz har­madéves tanulót, valamint tanárait dr. Gaborják József, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Egyebek mellett vissza­emlékezett a gazdaképzés jánoshalmi múltjára, az 1929-es indulásra, az 1931-ben létrejött Magyar Királyi Téli Gazdász Iskola hasznára, a későbbi aranykalászos gazdaxépzésre. A mezőgazdasági szaktudás kohójává váló iskola egyre több fiatalt vonzott, akik 1941-ben a Kalászos Gazdák Szövetségébe tömörültek. Erre a múltra alapozva folytatódott a háború utáni években is a szakemberkép­zés, és alakult ki az 1960-as években — a nagyüzemi igényekhez alkalmazkodó mezőgazdasági gépszerelő, majd a növénytermesztő gépész szakiskola. Az intézmény jó hírnévre tett szert és felkészült arra is, hogy a szakemberképzésben a jövő igényeinek eleget tudjon tenni. Foglalkoznak például a gazda- és gazdasz- szonyoktatás bevezetésével, a magángazdálkodásra való felkészítéssel, nemcsak a nappali tagozaton, hanem az esti, illetve levelező tagozaton alap- és továbbkép­zések keretében. A Bács-Kiskunhoz közeli hét megyéből várják a látogatókat Jánoshalmára ezekben a napokban, akik részére még egyéb programokról is gondoskodtak. Ma tartják meg a „Gazdák fórumát” a gépkiállítás helyszínén (Béke tér 13.), ahol pénzügyi, adózási, hitelezési, biztosítási, ügykezelési, szervezési témákban orszá­gosan elismert szakemberek tartanak előadást és válaszolnak a résztvevők kérdé­seire. Cs. I. • T öbbszöri mozgóbemutatóra kényszerült a US Steinhoif osztrák cég olasz (GOL­DONI) kistraktora. A 21 lóerős dízclgép kilencféle adapterrel, a kisüzemek ideális munkaeszköze.

Next

/
Thumbnails
Contents