Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-09 / 107. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 107. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 9., szerda E0S9HH HOLNAP: Hibridüzemi A Petőfi Népe kukoricázások ajánlata 4. oldal Elszabták és Irányjelző 4. oldal továbbálltak — Titkos vállalkozót A horgászoknak keresünk nem kell „vízfej” ' 4. oldal 5. oldal A WALESI HERCEGI PÁR TEGNAPI PROGRAMJA „Európa valamennyi újjáéledő demokráciája adósa Magyarországna A trónörökös beszéde a közgazdaság-tudományi egyetemen A walesi hercegi pár: Károly trónörökös és Diana hercegnő magyarországi látogatásának második napi programja délelőtt 10.30 órakor a Budapesti (a közelmúltig Marx Károly nevét viselő) Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdődött, ahol Charles herceg nagy érdeklő­déssel fogadott beszédet tartott az aulában összegyűlt több száz érdeklődő, meghívott vendég, egyetemi hallgató előtt. A magas rangú brit vendéget Csáki Csaba rektor köszöntötte, az egyetem életének fontos eseményeként értékelve a hercegi pár látogatá­sát. A köszöntőszavak után Károly trónörökös lépett a szónoki emelvényre. Charles herceg a kelet-európai régió történelmét röviden átte­kintve hangoztatta: Kari Marx, Lenin és Sztá­lin nevében olyan kurzust valósítottak meg, amely elszigetelte Oroszországot Európától, majd a II. világháború után erőszakkal elsza­kította Magyarországot Nyugat-Európától, s a kontinens felét marxista lágerré változtatta. Kijelentette: Magyarország kulcsszerepet ját­szott az elmúlt év forradalmi jelentőségű vál­tozásaiban. S ami különösen fontos, a magyar nép vérontás és erőszak nélkül vívta ki újra jogait és függetlenségét. A népnek volt elég bátorsága szembeszállni a rendszerrel és az irányítók végül is szembekerültek a változta­tás igényének „hideg realitásával”. Európa va­lamennyi újjáéledő demokráciája adósa Ma­gyarországnak. Mindenki emlékszik arra, ki vágta át az első drótot a vasfüggönyön, ki ütötte az első rést a berlini falba és ki volt az a bátor erdélyi lelkész, aki román és magyar híveitől támogattatva múlt év decemberében szembeszállt a tirannus rendszerrel. Ezen ese­mények nyomán egész Európa történelmi je­lentőségű változások küszöbén áll. A kommunista rezsim „öröksége” és az el­múlt hónapok eseményei rendkívüli gazdasági kihívásokat támasztanak Magyarország népé­vel szemben. Ugyannakkor Károly herceg fi­gyelmeztetett arra is, hogy a gazdasági lehető­ségek mellett Magyarországnak igen jó alkal­ma kínálkozik arra, hogy a humánumra, a kreativitásra és az innovációra épülő új kultú­rával váltsa fel a korábbi központi rendszert. Károly herceg véleménye szerint feltétlenül szükséges, hogy Európa népei újra felfedezzék közös kulturális örökségüket és vallásos gyö­kereiket. Ugyanakkor azt is tudatosítaniuk kell, hogy különbözőségeik valójában Európa erejét jelentik. Európa népei előtt most meg­nyílt a lehetőség, hogy újraformálják a konti­nens morális és politikai jövőjét. (Folytatás a 2. oldalon) Vilnius válasza a blokádra Litvánia kedden tetemesen csökkentette a Szovjetunióba irányuló hús- és tejtermékszállítá­sokat, válaszul a Moszkva által Litvániával szem­ben foganatosított gazdasági intézkedésekre. Az Izvesztyija című lap kedd esti jelentése szerint Vilnius ezentúl az eddig szállított élelmiszer- mennyiségnek mindössze 10 százalékátjuttatja a szovjet központi ellátási rendszernek. A litván parlament különbizottsága egyúttal döntést hozott a Litvániából a Szovjetunióba irá­nyuló „stratégiai” termékek szállításának leállítá­sáról, s e cikkel listájának összeállításáról. A szovjet újság az intézkedést kommentálva úgy fogalmaz, hogy Litvánia „ütésre ütéssel vála­szol, hiszen nincs vesztenivalója”. Az Izvesztyija szerint egyébként az intézkedés az eredményezi, hogy a szállítások visszafogásával 2 ezer tonnával több hús és tejtermék jut a litvániai fogyasztóknak. A litván gazdaság függetlenedésével függ össze, hogy Vilniusban kormányszintű döntés született állami kötvények kibocsátásáról. Az Izvesztyija beszámolt arról is, hogy bizo­nyos Kari Habsburg, a páneurópai mozgalom egyik vezetője, Litvániába érkezett, s orvosi esz­közöket, valamint gyermekgyógyszereket adott át a köztársaságnak. Gorbacsov: „Nincs szükség újabb Versaille-ra” Németországgal kötendő békeszerződéssel kell lezárni a második világháborút és a hidegháború korszakát. A szerződésnek meg kell határoznia az egy séges német állam katonai-politikai státusát, az európai biztonsági rendszerben elfoglalt helyét, és rögzítenie kell a háború utáni határok sérthetetlen­ségét is — fejtette ki Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő kedden Moszkvában, a győzelem napja al­kalmából rendezett ünnepi gyűlésen, amelyet a szovjet televízió egyenesben közvetített. Gorbacsov hangoztatta, hogy a szovjet vezetés­től idegen egy olyan dokumentum gondolata, amely diszkriminálná Németországot, sértené a németek önérzetét. „Nincs szükség újabb Ver- saille-ra. Ennek a dokumentumnak a szó legtelje­sebb értelmében békeszerződésnek kell lennie” - jelentette ki. A szovjet elnök, aki az ünnepségen az európai kérdések sorában foglalkozott a német egyesítés ügyével, ismét megerősítette Moszkva álláspont­ját: a Szovjetuniónak megbizható garanciákra van szüksége biztonsága, védelmi érdekeinek szavato­lása érdekében. Hazánkban az ENSZ főtitkára Csehszlovákiai látogatása befejeztével ra, akit a komáromi határállomáson So- kedden délután Magyarországra érkezett mogyi Ferenc külügyi államtitkár foga- Javier Pérez de CuéUar, az ENSZ főtitká- dott. (MTI) Konrád György lett a Nemzetközi PEN Klub elnöke Konrád György magyar írót választotta meg a Nemzetközi PEN Klub elnökének a szerve­zet Madeira szigetén ülésező el­nöksége. A húszas években ala­kult, UNESCO-támogalással is működő, írókat és költőket tö­mörítő szervezetnek több mint száz országban van tagozata, s olyan elnökök álltak az élén, mint Artur Miller vagy Mario Vargas Llosa. Konrád György a nemrég elhunyt francia költőt, René Tavernier-t követi e tiszt­ségében. VERSENYEZNEK A FIATALOK — ÉS A FARMEREKNEK VALÓ GÉPEK IS Jánoshalmára sereglettek a magángazdák, az agrár szakemberek Ünnepélyes külsőségek között nyi­totta meg Győri János, a jánoshalmi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet igazgató­ja tegnap Jánoshalmán, az ott első íz­ben megrendezett „Kisgazdaságok és farmergazdaságok gépei” kiállítást, va­lamint az ugyancsak első alkalommal itt szervezett növénytermesztő gépész szakma kiváló tanulója országos verse­nyét. Intézeti ötletként és szervezésben a Hungexpo közreműködésével igen gazdag kisgép- és eszközkiállítás — egyben vásár is — vonzhatja ezen a héten Jánoshalmára a magángazdálko­dókat. Mintegy negyven gyártó és for­galmazó (négyszáz négyzetméter fedett és háromszáz négyzetméter szabad te­rületen) felvonultatta azokat a gépeket és berendezéseket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy hazánkban is fellendülhessen a magántermelés és ugyancsak nélkülözhetetlen a mennyi­ségi és minőségi termelésben, valamint a jövedelmezőségben, hogy verseny- (Folytatás a 2. oldalon) • Megtelt az iskola udrara és műhelyei kiállítókkal és nézőkkel mar a „hivatalos" megnyitó előtt. A PARLAMENTI ÜLÉS ELŐTT Alakuló bizottságok Sorra-rendre tartják alakuló üléseiket az Országgyűlés állandó, illetve különbizottságai. Kedden, a Parlament épületében, zárt ülést tartott a házbizottság, illetve a nemzetbiztonsági bizottság, nyil­vános ülésen körvonalazta tenni­valóit a külügyi, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a környe­zetvédelmi, valamint a szociális, családvédelmi és egészségügyi bi­zottság. A házbizottság egyebek között a szerdai plenáris ülés előkészítésé­vel foglalkozott, továbbá számba vette azokat a technikai feladato­kat, amelyek feltétlenül szüksége­sek a folyamatos parlamenti kép­viselői munkához. A házbizottság ülésén szó esett arról is, hogy a plénum várhatóan 15-én és 22-én is ülést tart. A nemzetbiztonsági bizottság alakuló ülésén a bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy mielőbb szükség van a nemzetbiztonsági törvény kidolgozására, majd elfo­gadására, illetőleg az állami és a szolgálati titok védelmének újra­szabályozására— erről tájékoztat­ta az MTI munkatársát Demszky Gábor, a bizottság elnöke, a zárt ülést követően. Az ülésen Demszky Gábor is­mertette a belbiztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló korábbi parlamenti bizottság zárójelenté­sét. Ebben a már leköszönt bizott­ság felhívta a figyelmet a különle­ges titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának enge­délyezéséről szóló 1990. évi 10. tör­vény alkalmazása során felmerült két problémára. Nevezetesen, hogy egyrészt gondot okoz a sür­gős intézkedések engedélyezése. Másrészt pedig az igazságügy­miniszter csak egyszer engedélyez­heti egy hónapra a titkos eszközök alkalmazását, s garanciális okok­ból csupán egyszer van lehetősége, ugyanilyen időtartamra szólóan, hosszabbításra. A zárójelentés szintén jelzi, hogy egyes megfigyelt személyek lakásában lehallgató berendezéseket, illetve más, megfi­gyelésre alkalmas eszközöket he­lyeztek el, amelyeket el kell távolí­tani. A régi bizottság ajánlásként fogalmazta meg, hogy az érintett személyeket erről értesíteni szüksé­ges, valamint bocsánatot kell tőlük kérni. A zárójelentés kapcsán, továbbá az új bizottság hatáskörét kialakí­tandó a következő bizottsági ülé­sen meghallgatják Nagy Lajost, a Magyar Köztársaság Nemzetbiz­tonsági Hivatalának vezetőjét és Dercze Istvánt, a Magyar Köztár­saság Információs Hivatalának ve­zetőjét. A nemzetbiztonsági bizottság ugyancsak tárgyalt a titkosszolgá­latok vezetői részéről jelzett igény­(Folytatás a 2. oldalon) Háborúban: elszántság. Vereségben: dac. Győzelemben: nagylelkűség. Békében: jóindulat. Winston Churchill erkölcsi tanulságként ezt a négy jelmon­datot írta a második világhábo­rús emlékiratának „címlapjá­ra". A negyvenöt esztendővel ezelőtti május 9-ét, Németor­szág elfoglalásának dátumát azóta győzelem napjaként ünne­pelték a győztes nagyhatalmak. A fasizmus fölött aratott diadal — a majd’ öt évtizedes távlatból, immár történelmi eseményként szemlélve —- semmit nem veszí­tett fényéből. Milliók véráldoza­ta, rengeteg kín, szenvedés, könny, de azóta sem gyógyuló sebek nyitották meg a II. világ­háború utáni történelmet. Természetes, hogy akik ak­kor éltek, másképp „éreztek", mint az azóta felnőtt, s mindent újraértékelő generációk. Es köz­ben fellebbentek a fátylak a tit­kokról, taktikákról: volt idő rá­jönni, megint egyszer játékszer­ként kezelték az emberek hitét, életét. Az sem volt kevésbé kis tanulság, hogy a győztesek —- már akikhez nekünk volt (van) szerencsénk, a naevlelkűsée gyakorlásában, enyhén szólva, nem jeleskedtek. Hogy a II. vi­lágháború véget érhessen, negyvenöt év nem volt elég. Negyvenöt év után ültek tárgya­lóasztalhoz a győztesek, hogy 'a két Németország —jelzők nél­kül, lerombolva a nem jelképes falat — befejezhesse a háborút. Churchill írta pár évvel a világégés után: „Ahogy a fasiz­mus a kommunizmusból, ugyan­úgy a nácizmus a fasizmusból bontakozott ki. E két rokon mozgalom azután minden addi­ginál hátborzongatóbb élethalál­küzdelembe taszította a világot, s pusztulásuk után sem állíthatja senki bizonyosan, hogy ez a küz­delem immár véget ért." 1990. május 9-én, érdemes er­ről újra elgondolkodni... Es arról is, hogy ahol a győze­lem születik, ott legyőzőitek is lesznek. Túlélők, áldozatok, szenvedők. Amíg léteznek szem­tanúk, a történelem bennük él tovább. A sebek ugyan beheged­nek, de nem nyomtalanul. A nagylelkűséget, a jóindula­tot — győzelemben és békében —pedig továbbra is erkölcsi kö­vetelményként csak állíthatja az emberiség. wmamaummmm LILA PAPÍRBAN MILKA CSOKI, KECSKEMÉTRŐL Egy vállalkozás, amely szinte mesébe illik Gondolta volna néhány hete valaki, hogy várhatóan rövidesen svájci licenc alapján Milka csokoládét gyártanak majd Kecskeméten? Azt hiszem, nem, pedig a Jakobs—Suchard cég finomul ér­mékét már sokan kóstolták, a különle­ges, lila színű csomagolás számukra már messziről jelzi ezt a csokoládét. A rnű- hofdprogramok reklámfilmjeiből pedig emlékezhetünk az alpesi tejből készült csoki emblémájára, a tehénre, amelynek eredetijét ■— hu moros ötlettel — ugyan­csak lilára festik a filmen. Nos, ez a csokoládé talán már ez év végén - hazai, kecskeméti gyártású ter­mék lesz. Egy' magyar- francia céget hoztak létre az előállítására. A vállalko­zók elkészítették a terveket, behozták a gépek, berendezések nagy részét, mint­egy 30 vagonnyit, s kinézték a helyet is. Eredetileg Gyulán tervezték az üzem­csarnok, és a hozzá tartozó kiszolgáló lé­tesítmények felépítését, ám az ottani ta­nácson nemigen foglalkoztak velük — ki tudja, miért, nem tartották fontos­nak, elég vonzónak a különösebb erőfe­szítés nélkül házhoz jövő munkalehető­séget (?!) —, így az üzletemberek kényte­lenek voltak más várost keresni. Hogy miként jött az üzlet a megye­székhelyre, az is egy különleges történet. A magy ar vállalkozó. &£« Bálint vala­mikor Kecskeméten lakott, s miután helykeresésre kényszerült, megemlítette a dolgot egy itteni ismerősének, akihez ebédelni tért be a piaccsamoki étterem­be. Az illető pedig rögtön továbbította a hírt a Bácsber ugyancsak ott ebédelő osztályvezetőjének. Mondván: hallotta, hogy ők foglalkoznak telkekkel, hátha tud segíteni. A szakember azonnal vitte magával a vállalkozót a vállalathoz, s in­nentől a sztori komoly és intenzív mun­kába váltott át. A Bácsber igazgatója, Györgyi Ká­roly - a város számára üzletet látva a dologban azonnal vállalta, hogy se­gít. Ez, persze, egyelőre csak munkát je­lentett a cég számára, pénzt nem, de le­het, úgy kalkulált: hosszabb távon meg­térül ez a befektetés. Szerencsére a váro­si tanács illetékes szakemberei: dr. Fáy Ferencné elnökhelyettes és Öveges László főépítész „vették a lapot", s több, az üzem számára szóbajöhető tel­ket is javasoltak. Ezeket a Bácsber szakemberei bejár­ták, .közműadottságaikat megvizsgál­ták. és szerdától hétfőig több kidolgo­zott elképzelést tettek le a műszakilag szóba jöhető telkekre. Ennek alapján döntött a vállalkozó, aki a házgyárral szemben fekvő területen lévő telket vá­lasztotta, s az adásvételi szerződést a múlt héten meg is kötötte. Gyors volt a tanácsi döntés is: azon- nál véleményezte az építészeti szakbi­zottság a benyújtott terveket, s a városi tanács ígéretet lett arra, hogy az egyéb­ként hosszabb időt is igénylő eljárást le­rövidítve, az építésiengedély-kcrelmct soron kívül bírálja el. A mennyi ben az üzletet végleg tető alá hoznák - s ez feltett szándéka a közös vállalatnak, hisz a gépeket már besze­rezte, és érdeke a tanácsnak is —. akkor 100 új munkahely létesül Kecskeméten, nyilván a helybéliek foglalkoztatási gondját-csökkentve, és a gyár évi 100 milliós termelése pedig más formában is hasznot hoz a településnek. A 7000 négyzetméteres területen 2000 négyzet- métert foglal el a gyártócsarnok és a ki­szolgáló létesítmények. Az építkezés még májusban megkezdődik, s na min­den a terv szerint alakul, akkor ezev vé­gén indíthatják a próbaüzemet. V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents