Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-29 / 124. szám
ME PE • 1990. május 29.- ••••; '— • 1 —■ ÚJ ALKOTMÁNYRA VAN SZÜKSÉG Az elszakadás törvényesítését szorgalmazza a jugoszláv elnök Jugoszláviának új alkotmányra van szüksége, hogy elkerülhesse a polgárháborút és stabilizálhassa a helyzetét — mondta hétfőn a szövetségi parlamentben Jovics jugoszláv elnök. Egyúttal leszögezte: nincs szándékában szükségállapotot kihirdetni és a szabad választások eredményét megsemmisíteni Szlovéniában és Horvátországban. Jovics, a kemény vonalas szerb politikus „kaotikusnak” nevezte az ország helyzetét és sajnálattal állapította meg, hogy mindinkább ellenőrizhetetlenné válnak az elszakadási törekvések. „Mutatkoznak bizonyos eredmények a gazdasági reformban és társadalmunk demokratizálásában, de az ország a-súlyos Válság állapotában van” — mondta. Rámutatott: az utóbbi hónapokban létesült mintegy 130, jobbára nacionalista párt durván sérti a jugoszláv alkotmányt. Ezért amellett foglalt állást, hogy új törvényeket kell hozni, amelyek lehetővé teszik az egyes köztársaságok elszakadását Jugoszláviától. „Ha szélsőjobboldali erők ragadják magukhoz a hatalmat, akkor nagy nehézségeket támasztanak, polgárháborút idézhetnek elő és külföldi fegyveres erők beavatkozását válthatják ki” — mondta Jovics. Az elnök sem a szélsőjobboldali erőket, sem a külföldi hatalmakat nem nevezte meg. A május elején hivatalba lépett államfő nem támadta közvetlenül a voltaképpen illegális albán ellenzéki mozgalmakat. Hangsúlyozta azonban, hogy az albán etnikai mozgalmaknak el kell határolniuk magukat a szeparatizmustól és Nagy-Albánia álmától. A koszovói albán ellenzék vissza akarja szerezni a tartomány autonómiáját, amelytől Szerbia tavaly fosztotta meg egy sor sokat vitatott alkotmánymódosítás révén. NÉMET HADSEREGEK Köteléképítés Június elsejétől kezdve hivatalos kapcsolatok jönnek létre az NDK és az NSZK hadserege között. Erről állapodott meg hétfőn Strausbergben tartott második hivatalos találkozóján a két német állam védelmi minisztere. Rainer Eppelmann, az NDK leszerelési és védelmi minisztere, illetve Gerhard Stoltenberg, az NSZK szövetségi védelmi minisztere a két és fél órás, konstruktív légkörű megbeszélésen valamennyi lényeges kérdésben azonos nézetet vallott. A találkozó után aláírt keretmegállapodás rögzíti a Nemzeti Néphadsereg (NDK) és a Bundeswehr (NSZK) törzsei, kötelékei és egységei, illetve katonái közötti szolgálati és szolgálaton kívüli kapcsolatokat. A megállapodás konkrét lépéseket irányoz elő a két hadsereg közötti együttműködés további mélyítése céljából. Ez utóbbi többek között biztonságpolitikai, fegyverzetellenőrzési kérdésekre, a fegyverzet polgári célú hasznosítására, a belbiztonsági kérdésekre, ly- és továbbképzésre vonatkozik. Mint Rainer Eppelmann a sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott, kollégájává! együtt tudatában vart anftak, hogy a katonai együttműködés folyamata nem csupán a németeket érinti. „A katonai szférára kiterjedő német - német együttműködést megfontoltan, a két szövetségi rendszer tagállamainak biztonsági érdekeit figyelembe véve kell folytatni” — jelentette ki az NDK leszerelési és védelmi minisztere. Eppelmann és Stoltenberg hitet tett a leszerelési és fegyverzetkorlátozási folyamat mellett. Hangot adva dcrülá- táfctknak. úgy vélték, hogy a bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon még az idén jelentős eredményt lehet elérni, ami előfeltétele egy újabb Helsinkiértekezletnek. / • '■ KIK HÍVTAK „SEGÍTSÉGET” PRÁGÁBA? Moszkva nem segédkezik politikai perekben Csehszlovákia belügye, milyen ügyészi vizsgálatot folytat 1968 ügyében, de a Szovjetunió sem közvetlen, sem pedig közvetett módon nem nyújt segédkezet ahhoz, hogy visszatérjen a politikai koncepciós perek vészterhes korszaka — jelentette ki hétfői moszkyai sajtóértekezletén Vagyim Pcrfiljev. Szavai szerint a szovjet vezetés ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy a két ország történészei tudományos együttműködést alakítsanak ki a kérdés vizsgálatában. A szovjet külügyi szóvivő bejelentésével a csehszlovák főügyész áprilisi megkeresésére reagált, amelyben kérték Moszkvát: közöljék, hogy az akkori csehszlovák vezetők közül kik folyamodtak levélben a szovjet csapatok, a Varsói Szerződés erőinek bevetéséért. Perfiljev hivatalos nyilatkozata szerint az-akkori szovjet vezetés más szocialista országok vezetőivel együtt nem ilyen vagy olyan „levelekre” — még ha lettek volna is ilyen megkeresések — alapozva hozta döntését a csapatok bevetéséről, hanem a szocializmus és a szocialista országok közötti viszony torz értelmezéséből kiindulva. A Szovjetunió és a VSZ más tagországai elismerték felelősségüket a hibás lépésért, s döntés született a szovjet csapatok kivonásáról: ezzel a kérdést lezártnak tekintik. A szovjet külügyi szóvivő szerint a jogi felelősségrevonás nem segíti elő a megértés, a kölcsönös bizalom és közmegegyezés légkörének kialakítását a két ország kapcsolataiban, s ezért Moszkvának nem áll szándékában politikai perekhez segédkezet nyújtani. OSZTRÁK LOTTÓ A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 21. heti osztrák lottó nyereményei — az illeték levonása után - a következők: 6 találatos nem volt. A Jackpot következő hétre átvitt nyereményösszege 10 546 795 schilling. 5 plusz I találatos 10 darab, nyereményük egyenként 351 559 schilling; 5 találatos 338 darab, nyereményük egyenként 15 601 schilling; 4 találatos 17 049 darab, nyereményük egyenként 412 schilling, 3 találatos 291 756 darab, nyereményük egyenként 30 schilling. A Joker-számra fizetett nyeremények: a Joker-szám: 754 067 schilling. A Joker-szám egymás melletti utolsó: 5 számjegye: 100 000 schilling; 4 számjegye: 10 000 schilling; 3 számjegye: 1000 schilling; 2 számjegye: 100 schilling. FORDULAT VARHATO Arab csúcs Bagdadban Bagdadban hétfő délben megnyílt az arab országok rendkívüli csúcsértekezlete. Az iraki fővárosba érkezett küldöttségek szintje alacsonyabb, mint a legutóbbi, egy évvel ezelőtt tartott tanácskozáson: az Arab Liga 21 tagjából Szíria és Libanon még jelképes képviselőt sem küldött, három ország pedig csak alacsonyabb szinten képviselteti magát. Moamer cl-Kadhafi líbiai vezető a vendégek közül utolsóként, közvetlenül az ünnepi megnyitóra ért csak Da- maszkuszból Bagdadba, így az ülésen 16 első számú arab vezető: elnök, király vagy emír van jelen. A tanácskozás hivatalos napirendje szerint a résztvevők foglalkoznak a nemzetközi életben lezajlott változások nyomán az arab országokban kialakult helyzettel, valamint az arab - izraeli konfliktussah-ezen belül is kiemelten a szovjet zsidóknak a megszállt területeken való letelepítésével. Ennek kapcsán elemzik majd a politikai cselekvés lehetőségeit is, elsősorban az egyiptomi békekezdeményezéseket. Az ülés negyedik napirendi pontként tárgyalja az irak—iráni helyzetet. Megfigyelők-úgy vélik, hogy a csúcson várható éles vita nyomán határozott fordulópont következik be az arab világnak a két világhatalomhoz, valamint a nagy változásban lévő Közép-kelet-Európához fűződő kapcsolataiban. A csúcs résztvevőit védő biztonsági intézkedések ezúttal valóban rendkívüliek: az Iránnal vívott háború befejeződése ellenére változatlanul katonás szigorral ellenőrzött és irányított Bagdadban megsokszorozták az utakat, kereszteződéseket, középületeket védő biztonságiak létszámát és mindez fokozottan vonatkozik a csúcs helyszínére, a Kongresszusi Palotára és környékére. Ami az érdemi politikai munkát illeti: a szombat-vasárnap érkezett arab vezetők és a házigazda, Szaddám Huszszein iraki államfő is az igy nyert időt aktív két- és többoldalú tárgyalásokra használta,fel. Ezek egyértelműen a két pólus között elhelyezkedő országok támogatásának megszerzését célozzák. Irak és több kérdésben a PFSZ is „nem csupán papíron lefektetett nyilatkozatokat, hanem határozott tetteRet” követel az értesülésük szerint fenyegetett arab pozíciók (a PFSZ esetében a megszállt területek és az intifada) védelmében. Ez pedig elsősorban az Egyesült Államokkal fenntartott eddigi viszony „megkeményítését” kívánná — amit Egyiptom és Szaúd-Arábia mindenképpen el akar kerülni. Nyilván e témakörben van a legélesebb vita: messze nem formális kérdés, hogy a csúcs határozatában „az izraeli fenyegető politikát és az ehhez nyújtott amerikai támogatást" bírálja-e, vagy— mint azt a tervezetek egyike írta — „az izraeli és amerikai fenyegetést”. Mindez tükröződni fog a közel-keleti válságkörrel, a palesztin problémával kapcsolatos döntésekben, is. Ami Közép-Kelet-Európát illeti, a csúcshoz igen közeli források szerint lényegében már meg is született a konszenzus, aminek lényege: a Szovjetunióval és a többi e térségbeli állammal a végbemenő változások nyomán a fenntartott kapcsolatokat „a kölcsönös érdekek alapján" működtetik és fejlesztik. Ez lényegében azt jelzi, hogy az arab fővárosokban vagy legalábbis többségükben immár realizálták: alapvető a változás a korábbi, döntéseikhez és kéréseikhez szinte automatikusan támogatást adó Kelet-Európábán. A régi szövetségesek politikai támogatásának elnyeréséhez -A vagy netán egyesek semlegességéhez is — a jövőben nekik is intenzív diplomáciai munkát kell végezniük. Vízumkényszer Nyugat-Berlinbe Hamarosan vízumra lesz szükségük azoknak a kelet-európai utasoknak, akik Nyugat-Berlin területére kíván- nak,lépni. Mint Werner Kolhoff, a nyugat-berlini szenátus szóvivője hétfőn elmondta, a bonni kormány jóváhagyta a szenátus ez irányú kérését. A végső döntés a város biztonságát szavatoló három nyugati szövetséges hatalomtól várható, Kolholf szerint rövidesen. A várható intézkedés értelmében a Nyugat-Berlinbe tartó személyeknek turistavízumot kell beszerezniök a hazájukban lévő NSZK-képviseleten. Az ellenőrzés július 1-jétől mindenképpen az NDK keleti határain történik majd. Ettől a szenátus azt reméli, hogy a hatóságok „hatékonyabban tudnak fellépni az üzletszerű csempészéssel, lánckereskedelemmel és az illegális munka- vállalókkal szemben” — mondta a szóvivő. A megfogalmazásból következik, hogy a szigorítás csupán azokra a kelet-európai állampolgárokra vonatkozik, akiknek az NSZK-ba irányuló turistautazáshoz is vízumra lenne szükségük — például lengyel állampolgárokra. A szenátus felmérései szerint hetente mintegy 120 ezer lengyel tartózkodik a "városban, illegális kereskedelmi tevékenységet folytatva a „Polenmarkt”- okon, s kaotikus állapotokat teremtve e lengyel piacok környékén. Egyes szupermarketek már korlátozó intézkedéseket vezettek be a boltjaikat elárasztó és kifosztó lengyelekkel szemben. Felértékelődőben Kelet-Európa Rabár Ferenc bécsi és párizsi tárgyalásairól A jövőben rendszeresen találkoznak az NSZK, Svájc, Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia pénzügyminiszterei — mondotta Rabár Ferenc pénzügyminiszter hétfőn az MTI-nek azután, hogy hazaérkezett Ausztriából, ahol részt vett az öt ország pénzügyi kormányzata ■ vezetőinek megbeszélésén. Mint ismeretes a hét végén Ausztria, az NSZK és Svájc pénzügyminiszterei az alsó-ausztriai Schlosshofban tartották meg évi szokásos eszmecseréjüket, amelyen első ízben részt vett magyar és cseh pénzügyminiszter is. Rabár Ferenc elmondotta, hogy a közös eszmecserén elsősorban a magyar —német kapcsolatokról és a Magyarországnak nyújtandó támogatásokról volt szó. NSZK-beli kollégája megnyugtatta Rabár Ferencet, hogy a német valutaunió nem fog károsan hatni a magyar—német kapcsolatokra. Az egységesülő Németországban továbbra is érvényesnek tekintik az NDK-nak Magyarországgal kötött szerződéseit. A hosszabb távon fellendülő német gazdaság mindenképpen előnyös piaci lehetőséget kínál Kelet-Európa, főleg Magyarország és Csehszlovákia számára. Arról azonban nem volt szó, hogy az egyesülés során felmerülő, s a keleti kapcsolatokra kiható rövid távú gondokat hogyan tudják majd megoldani. A magyar pénzügyminiszter szerint azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy a három nyugat-európai ország pénzügyminiszterei eszmecseréjükbe a jövőben bevonják Magyarországot és Csehszlovákiát. Ez jelzi, hogy a térség számára mindinkább felértékelődőben van Kelet-Euró- pa. Ezekre a találkozókra várhatóan évente kerül sor, de szükség esetén sűríteni fogják. Rabár Ferenc hétfőn Párizsba utazott, ahol sor kerül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapító okmányának hivatalos aláírására. Az okmányt a 42 részvényes, köztük Magyarország képviselői írják alá. A magyar pénzügyminiszter szerint hazánk számára a bank igen fontos intézmény, jelentős segítséget nyújthat — a magánszféra és az infrastruktúra finanszírozása révén — a struktúraváltáshoz, a piacgazdaság feltételeinek gyorsabb megteremtéséhez. Magyarországnak jók az esélyei a bank által nyújtott kölcsönökre, mivel várhatóan Kelet- Európában itt lesz a leggyorsabb a privatizáció. Ez a bank egyben alkalmas arra is, hogy a KGST egyre kevésbé működő intézményeit helyettesítve, információval lássa el a Kelet-Európábán kialakuló piacgazdaságokat és az új kormányokat a térség gazdaságainak helyzetéről, a tervezett és folyó beruházásokról. AMERIKAIAK KERTEK IKARUS-AJANLATOT Szakmai rendezvények a BNV-n A magyar—szovjet kereskedelemben a jelenlegi struktúra változatlanul hagyása mellett másfél milliárd dollár szovjet aktívum keletkezne évente. Éppen ezért a jövőben magyar vállalatoknak lényegesen több élelmiszer-ipari terméket és közszükségleti fogyasztási cikket kell a szovjet piacra exportálnia, hiszen a jelenleg szállított magyar árucikkeknek csupán 30 százalékát lehetne konvertibilis valutáért a világpiacon eladni. Mindezt a szovjet kiállítók képviselői mondták el az MTI munkatársainak hétfőn a BNV-n, amikor folytatódtak a szakmai rendezvények. Véleményük szerint a szovjet exporttételek 70 százaléka már ma is olyan áru, amelyet jó áron el tudnának adni Nyugaton is. Úgy vélték, hogy a konvertibilis elszámolásra való jövő évi áttérés jelentősen megváltoztatja a kereskedelem áruszerkezetének összetételét. A vegyes vállalatok számának növekedését is várják az új elszámolási rendszertől, különösen az egészségügyi készülékek gyártásában, az elektronikában és a csomagolóberendezések előállításánál. Jelenleg 31 magyar—szovjet vegyes vállalat működik, s rövidesen megalakul egy kft. a műholdas tévéadások vételéhez szükséges nagyközösségi kábeltévé-hálózat kiépitésére. Ami a BNV-n való szereplésüket illeti, a szovjet kiállítók közölték, hogy másfél millió dollárért vettek Ganz-darukat, és ugyancsak dollárért adtak el szerszámgépeket. Sajtótájékoztatót tartottak a francia Alcatel cég vezetői is. Elmondták, hogy az utóbbi időben már három vegyes vállalatot hoztak létre Magyarországon; mikrohullámú berendezések gyártására és forgalmazására, a System 12 digitális távbeszélő-főközpont gyártására és telepítésére, illetve hasonló rendszerű telefonalközpontok előállítására. A Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat bemutatta a Joker számítástechnikai programot, amelyet az értékelemzésnél és a termékminősítésnél alkalmaznak. Tárgyalnak szovjet cégekkel is a program forgalmazási jogának átadásáról. Az Ikarusnál elmondták, hogy az egyesült államokbeli WOWIT cég budapesti képviselete 3 ezer iskolabusz szállítására kért ajánlatot. * Ma délelőtt ismét szakmai napot tartanak a vásáron. A kórházi vezetés új alapokra helyezése Az Országgyűlés Egészségügyi Albizottságának ülése £ _________________________ Államtitkári meghallgatás Az Országgyűlés szerdai ülését megelőzően két napon át tanácskozik az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bizottság. A testület hétfőn elsőként két köz- igazgatási államtitkárt, illetve jelöltet hallgatott meg. Kajdi József 32 esztendősjogász, jelenleg még az Igazságügyi Minisztérium közjogi főosztályának helyettes vezetője, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára lesz, míg Bogdán Tibor igazsá- gügyminiszter-helyettes a minisztérium közigazgatási államtitkári posztjának várományosa. • Az alkotmányügyi bizottság foglalkozott a sürgősséggel benyújtott indítványokkal, törvényjavaslatokkal. Mivel nem ért ezek végére, kedd délelőtt folytatja munkáját. A parlament Környezetvédelmi Bizottsága hétfői, rendkívüli ülésén egyetértett azzal, hogy Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának jelenlegi elnöke legyen a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Az ülés egyetlen napirendi pontja az volt, hogy a képviselők meghallgassák az államtitkárjelöltet, és tájékozódjanak elképzeléseiről. Az egészségügyi intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó jogszabályok megváltoztatását szorgalmazza az Országgyűlés Egészségügyi Albizottsága. A testület hétfői ülésén úgy határozott, hogy az új vezetési rendszer kidolgozására felkéri a Népjóléti Minisztérium illetékes osztályát, valamint a Reform Titkárságot. Az albizottság megítélése szerint a kérdés megoldásában irányadók lehetnek a Cegléden és Győrött meghonosodott demokratikus vezetési struktúrák, a kiválasztás, a kinevezés mikéntjében. A testület indokoltnak tartja, hogy a témát a minisztérium sürgősséggel kezelje, s egy hónapon belül tájékoztassa az albizottságot az elképzelésekről. A testület ülésén a legtöbb' támogatást az az elképzelés kapta, amely szerint az igazgatók, főigazgatók, osztály- vezetők, főorvosok munkaviszonyát „határozatlan időre létesített munkaviszonyra” kellene módosítaniuk az illetékes tanácsoknak. E munkaszerződéssel az átmeneti időre — a helyhatósági választásokig — nem szenved csorbát az intézetek, illetve osztályok vezetése, ugyanakkor az új önkormányzatok létrejötte után törvényes lehetőség nyílik az esetleg szükségessé váló felmondásokra a pályázati rendszer révén. A jogszabálymódosítást a képviselők azért sürgetik, mert a jelenlegi rend szerint a határozott időre kinevezett intézményvezetőket csak alkalmatlanságukra hivatkozva lehet eltávolítani posztjukról, ám azt bizonyítani is kell. Ez önmagában még nem lenne baj, az eddigi kinevezési rendszerben azonban a társadalmi kontroll nem érvényesült. A tapasztalt összefonódások miatt a személyes, baráti kapcsolatokat támogató vezetési stílus volt az uralkodó. Az a fajta vezetés, amely nem egyhelyütt presztízsokokból csak egyes osztályok, kiemelt részlegek fejlesztését részesítette előnyben, számos panasz forrása volt. A kórházi vezetés új alapokra helyezése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valóban a legrátermettebbek kerülhessenek a vezetői posztokra. Az egyik képviselő kimondta azt is, hogy nem B-listázásról van szó, ám érvényt kell szerezni az egészségügyben dolgozók akaratának, a vezetők kinevezésekor széles körű véleménykutatást kell folytatni. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) ban — a tett intézkedéseket ke- vesellve közel háromszázan agresszív rombolásba, kezdtek, törtek-zúztak, szidalmazták az őröket abban a hiszemben, hogy az utcán ronokszenvtiin- tetés folyik mellettük. Vasárnap reggel Kozma Pál vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettese, tájékoztatta a foglyok képviselőit az amnesztia kérdéseiről, s megígérte, hogy nem kezdeményeznek büntető eljárást a lázadók ellen, ám az illetékesek javasolni fogják a kormánynak: ezután ne részesülhessenek általános kegyelemben azok, akik zendülés részesei. Hétfőn a foglyok újabb petíciót fogalmaztak meg, amelyben továbbra is a >. teljes körű amnesztiát követelik. A tájékoztatón közölték, hogy a csaknem 300 ezer forintnyi kárt maguknak az elitélteknek kell megtéríteniük. Fellázadtak a foglyok
