Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-28 / 123. szám
1990. május 28. • PETŐFI NÉPE • 3 MÉH-telep, 1990 május Ilurci jármüvek ;i Mhll-lelepen. A hír lulán nem is annyira megdöbbentő, mint amennyire örömteli. A pacifisták legmerészebb álmait felülmúló képsorokat készíthettünk Kecskeméten, a vashulladékok között. A katona viselt férfiak melyike ne tudná, mi az a PSZ11 Legtöbbjük utazott már ezeken a „páncélozott szállító harcjármüveken”, vagy ha nem. akkor a tűző napon loholt utánuk a gyakorlópályán. Akárhogy is: a háború rémképeit idézik fel mindannyiunkban. Talán ezért különösen kellemes érzés nézegetni a felszeletelt, kibelezett monstrumokat. Jó látni, hogy már soha nem árthatnak senkinek . . . A MEH-vállalat dolgozói úgy mondják, számukra nem újdonság ez a fajta látvány. Igaz, korábban kisebb visszhangja volt a leselejtezett honvédségi eszközök megsemmisítésének és békésebb újrahasznosításának. Újságíró sem érdeklődött ez iránt. Most „érzékenyebb” lett a közvélemény ezen a téren is, s tulajdonképpen mindegy: szovjet vagy magyar felségjelzés virított eredetileg a gépek oldalán. Valóban, a roncstemetőben ez a kérdés feleslegessé vált. Talán mondhatnánk ezt úgy is: „A halott PSZH a jó PSZH”. Nemzetiségétől függetlenül az.- Nekem aztán mindegy, kié volt — zárja el a vágópisztoly lángját Hegedűs László, akire a szétbontást bízták —, egyformán szidom őket a „pléhdobozuk” miatt. Bonyolult a szerkezete, nehezen haladok a munkával. Sok gázt pocsékolok el, mire végzek. így múlik el a félelmetes harci dicsőség. Hegedűs mester azért néha dúdolgat munka közben, talán a „puskadalt”, talán ezt a rigmust: „Azt mondják a virág lelkű pacifisták, ne háborúskodj, szeretkezz inkább . ..” A roncsok előtt szétázott, színes prospektus hever a földön. Nyugatnémet utazási iroda hívogat benne távoli tájakra. Legfelül egy Korfu-szigeti ajánlat, mellette Tel- Avivba szóló program. Mindez együtt, a kecskeméti MÉH-telepen, 1990 májusában. — noszlopy — (A felvételeket Tóth Sándor készítette) Országos MDF-fórum az önkormányzatokról Az ország demokratikus átalakulásának mérföldköve és a közeli hónapok egyik legfontosabb feladata lesz a valódi önkormányzatok kiépítése. Ehhez létfontosságú, hogy a parlament június végéig megalkossa az önkormányzatokról, illetve az önkormányzati választásokról szóló törvényeket — mondotta Horváth Balázs belügyminiszter, szombaton Budapesten, az MDF és a Hanns Seidel Alapítvány országos fórumán. A több száz résztvevő előtt szólt arról is, hogy csak egy erős, gazdaságilag független önkormányzat ellensúlyozhatja a túlzott központi hatalmat. Ennek érdekében szükségszerűnek tartotta, hogy egy valóban átgondolt önkormányzati törvénytervezetet vitasson meg a parlament. Utalt azonban arra is, hogy már a régi Belügyminisztérium — amelyben rövidesen kardinális változások kezdődnek —, és az akkori ellenzéki pártok képviselői már múlt év óta folyamatosan dolgoztak az önkormányzatokat érintő jogszabályokon. A tevékenységük szintetizációjaként elkészült koncepciókat már a jövő heti ülésén megvitatja majd az új kor-, mány. így még júniusban megalkotható lesz a két törvény, s ezt követően a köztársasági elnök kiírhatja szeptember 23-ára a helyhatósági választásokat. Bízik abban — hangsúlyozta a belügyminiszter —, hogy a törvénytervezetek vitája nem válik majd parttalanná, és sikerül felülemelkedni a pártpolitikai érdekeken. Ugyanis szerinte valós a veszélye annak, hogy egyes parlamenti pártok későbbi időpontra szeretnék kitolni a helyhatósági választások idejét. Horváth Balázs utalt arra is, hogy a rendszerváltás már lezajlott ugyan a parlamenti választásokkal, de az ország számára a képviselő- választásoknál meghatározóbbak a helyhatósági választások. Abban az esetben, ha nem sikerülne szeptemberben megtartani az önkormányzati választásokat, akkor nem lesz lehetőség arra sem, hogy az új testületek kellő körültekintéssel készítsék elő a jövő évi költségvetésüket. Ezzel pedig egész jövő évi működésük kerülne veszélybe. A fórumon felszólaló szakértők foglalkoztak az önkormányzatok történelmi múltjával és várható szerepével. Hangsúlyozottan szóltak a megye szükségességéről, de funkcióinak tervezett változásairól is. Fontos kérdésként ismertették az önkormányzati rendőrség létrehozása esetén szükségszerűen jelentkező feszültségeket, a központi államrendőrség és az önkormányzati rendőrség között. Az egész napos tanácskozás résztvevői számos észrevételt fogalmaztak meg az önkormányzatok optimálisabb működése érdekében. (MTI) Több pénzért — kevesebbet Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelem az év első négy hónapjában 269,1 milliárd forint értékű árut értékesített ugyan — ez az összeg folyó áron 15,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában —, ám a mennyiségi forgalom 7,4 százalékkal csökkent. A forgalom volumene élelmiszerekből 6,9 százalékkal, ruházati cikkekből 13,2 százalékkal, vegyes iparcikkekből 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A vendéglátásban a forgalomcsökkentés mértéke 13,3 százalék. A Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint áprilisban megtorpant a fogyasztás nagymértékű csökkenése, sőt valamelyest növekedett is a forgalom a korábbi hónapokhoz képest. Az élelmiszerek iránti kereslet húsvét körül élénkült meg, s miután hamar beköszöntött a jó idő, a ruházati cikkek iránt is nagyobb volt az érdeklődés. A tavalyihoz képest azonban még mindig 3 százalékkal kevesebb élelmiszert és 5 százalékkal kevesebb ruhát vásárolt a lakosság. A nagykereskedelem az év első négy hónapjában kevesebb árut szerzett be, mint az előző évben. A belföldi áruvásárlások 0,7 százalékkal, az importbeszerzések 5 százalékkal csökkentek. A fogyasztásicikk-kereskede- lem készleteinek értéke április 30-án 142,7 milliárd forintot tett ki, folyó áron 5,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Elsősorban az élelmiszer-kereskedelem készletei bővültek, a ruházati szakmában és a vegyesiparcikk-keres- kedelemben valamivel kevesebb áru halmozódott fel. (MTI) NEGYEDÉVENKÉNT ELLENŐRIZNEK Hazánkban tartózkodnak a Nemzetközi Valutaalap szakértői Hazánkban tartózkodik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőiből álló küldöttség, és áttekinti az ország első negyedéves gazdasági adatait. Magyarország 1990. március 14-én az IMF-fel mintegy 200 millió dollárról szóló készenléti hitelszerződést írt alá, és ennek feltételeként a nemzetközi pénzintézet szakértői negyedévenként vizsgálják meg az ország gazdasági teljesítményét. A látogatás alkalmat ad arra is, hogy az IMF küldöttsége találkozzon az új kormány képviselőivel, és ennek során valószínűleg újra áttekintik az IMF-megállapodás egyes pontjait —r tájékoztatta az MTI-t Cserés Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese. Mint emlékeztetett rá, a szerződés értelmében Magyarország ösz- szességében mintegy 160 millió SDR (körülbelül 200 millió dollár) hitelt kap egy év alatt a Nemzetközi Valutaalaptól. A hitelt egyenlő részletekben folyósítják, első részletét a szerződés aláírása után rövid időn belül felvette hazánk. A második részletet a májusi áttekintés után lehet majd igénybe venni a nemzetközi pénzintézettől, utána pedig negyedévenként kerülhet sor a fennmaradó részletek folyósítására. A Nemzetközi Valutaalappal a készenléti hitel feltételeként hazánk a következőkben állapodott meg: idén a költségvetés hiánya 10 milliárd forintnál nem lehet több, a konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg a 550 millió dollárt, a nem konvertibilis elszámolású folyó fizetési mérleg aktivumát éves szinten nullára kell csökkenteni, és az országban a pénzmennyiség csak legfeljebb 14-15 százalékkal növekedhet 1990-ben. Kiemelte, hogy Magyarország első negyedéves eredményei a program teljesítése szempontjából bizakodásra adnak okot. A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya nem haladta meg az 50 millió dollárt, a dollárelszámolású áruforgalmi exportban pedig hazánk március végéig mintegy 200. millió dolláros aktívumot ért el, azóta ez az összeg még növekedett is. Szombati Tiborné, az MNB osztályvezetője az IMF alaptőkéjének közelmúltban eldöntött emeléséről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország az emelést határozottan támogatta, mivel hazánk a jövőben még inkább be kíván kapcsolódni az IMF-hitelek felvételébe. Ez a lehetőség pedig nagymértékben függ attól, hogy mekkora kvótával rendelkezik az illető ország. Magyarország 1982 májusában lett az IMF tagja, jelenlegi kvótája 530,7 millió SDR. A nemzetközi pénzintézet alaptőkéjének 50 százalékos emelése nem érinti egységesen a tagországokat. Magyarország jelenlegi kvótájához képest valószínűleg 750 millió SDR körüli összegben állapítják meg hazánk új részesedését az IMF alaptőkéjéből. Az erről szóló javaslatot várhatóan június végéig küldik meg az IMF magyarországi kormányzójának, és az ország új kvótáját a törvény- hozásnak is jóvá kell hagynia. Hazánk hitelfelvételi lehetőségei csak potenciálisan nőnek ezáltal; a kvóta szerinti nágyobb kölcsön felvételére majd egy újabb készenléti hitelmegállapodás aláírásakor nyílik lehetőség. Hazánk jelenleg valamivel több, mint 190 millió SDR-rel (250 millió dollár) tartozik a nemzetközi pénzintézetnek. Magyarország várhatóan az év második felében egy középtávra szóló megállapodást köt majd a Nemzetközi Valutaalappal. (MTI) se tevékenységét. Ugyancsak sürgető a személyi jövedelemadó és a vállalkozási nyereségadó rendszerének időben történő, a vállalkozók érdekeinek megfelelő megreformálása. Többen úgy vélték, tarthatatlan, hogy míg bruttó jövedelmük után fizetik a 43 százalékos társadalom- biztositási járulékot, a kapott szolgáltatás csupán 240 ezer forintnyi befizetett összeg után jár. E területen lehetőség van az évközi intézkedésre, s azt sürgették, hogy a 43 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 27 százalékra csökkenjen a kötelező járulék. A vállalkozók gondjai A Vállalkozók Országos Szövetségének szombaton tartott közgyűlésén Palotás János, a VOSZ elnöke beszámolt a vállalkozók érdekképviseleti szervezetének elmúlt évi tevékenységéről, és felvázolta a szervezet legfontosabb teendőit. Mint mondotta: olyan jogszabályok mielőbbi megalkotására van szükség, amelyek révén a vállalkozók a jelenleginél kedvezőbb köz- gazdasági környezetben tevékenykedhetnek, s így felgyorsulhat a privatizáció, a gazdaság szerkezetének átalakulása. Szorgalmazta a vállalkozásokat érintő adók mértékének csökkentését, a befektetések adóztatásának megszüntetését, a társadalombiztositási járulék ' mérséklését. A közgyűlés módosította a szervezet alapszabályát, délután vitával egybekötött vállalkozói fórumot rendeztek, amelyen megvitatták a vállalkozókat érintő legégetőbb problémákat. A vitában többen hangoztatták: amíg a befektetéseket 20 százalékos forrásadó terheli, nehezen várható el a vállalkozótól, hogy bővít-
