Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-26 / 122. szám
I 4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 26. EZ A RÉGI TELEP LENNE AZ A HÍRES? Kombináció a kombinátban Sok jó tejet gazdaságosan Nemigen múlt el országos tejtermelési verseny — amíg volt —, hogy a Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinát tehenészetét ne említették volna, gyakorta a legelső helyek egyikén. Ma e versenyek elmúltával mi lehet a benyomás a telepről? Mondják, sok szakember látogatja, nemcsak határainkon belülről. Megnézik a telepet kívülTŐl, és csalódottságuknak adnak hangot: „Ez a régi telep lenne az a híres? Nem is néz ki olyan jól”. Aztán beljebb mennek, megtudnak dolgokat és a véleményük így változik: „Igaz, hogy nem néz ki jól, de jól működik”. Persze az elmúlt 16 évben -— akkor kezdődött ugyanis a fajtaátalakító keresztezés — a fontosabb pontokon korszerűsítették a technikát, a telepi épületekét is. Újabb lett a fejőház, néhány istálló, a takarmányozás egyes tárgyi elemei. De igazán nagy, látványos változás a termelés mennyiségi változása. Ez idő alatt kétszerese lett a tehenenkénti tejtermelés. A tejtermelés megalapozása már az üszők kiválogatásánál, és ami a legfőbb, azok tartásánál, takarmányozásánál kezdődik. Általános gyakorlat, hogy a növendékek a takarmányozási sor vége felé kullognak, nem minden esetben kapják meg a teljes értékű takarmányt, nem beszélve némi pluszokról. Hosszúhegyen ezt nem tartják helyesnek, mondván, a jó, válogatott genetikai képességű üszőkből így nem lesznek kiválóan tejelő tehenek. A mezőgazdasági kombinát kapcsolatokat ápol a genetikai háttér megteremtése, folyamatos fenntartása érdekében. Az amerikai IBS rendszer, az Agrokomplex és az Állami Gazdaságok Egyesületének szarvasmarha-tenyésztési szakbizottsága szakembereivel együtt bábáskodnak azon, hogy a tejelő állományba azok az egyedek kerüljenek, amelyek a legjobb genetikai kódokat hordozzák. Egy idő után aztán „önállósodik” a program, hiszen a számítógép, az itteni kiképzett bírálók már nem szorulnak az állandó külső segítségre. Kötelezettségük „csak” a/ adatok szolgáltatása, és a jobbító szándékú szakmai tanácsok meg- fogadása marad. Igen ám, de a szépen felépített programba nemegyszer beleszólt már a valóság, mondjuk a hazai közgazdasági feltételek. A válogatás elsődleges feladata és célja a minél nagyobb tejmennyiség elérése, hiszen a befektetett költségek megtérülése csak ennek növelésével volt lehetséges. A szemlélet, a piac igényeinek változása, illetve a közös piaci normák bevezetésének eshetősége kikényszeríti a változtatást. A nagyon jól tejelő tehenek tejének zsírtartalma meglehetősen alacsony. A múlt évben a 8125 literes fejési átlaghoz 3.11 százalékos zsírtartalom párosult. A genetikai programot tehát módosították. Ehhez csatlakozik az elengedhetetlen takarmányozási változtatás. A tömegtakarmányok mennyisége látványosan növekedett az elmúlt időszakban, a minőségi kívánalmaknak azonban határt szabott és szab ma is a technikai háttér. Ugyanakkor van lehetőség, többféle mód arra, hogy a tehenek rost- és fehérjedúsabb tömegtakarmányhoz, és persze megfelelő abrakhoz jussanak. Sőt, az Agrokomplex puliéi anyagai etetésének már 0,2 százalékos tejzsír- százalék-emelkedést tulajdonítanak. Mindezt természetesen lehet, kell egy másfajta szeínüvegen keresztül is nézni, a gazdaságosságot szemlélve. A kombinát vezetői leszögezik: a telep sorsát a továbbiakban a finanszírozás kérdései döntik el. Tavaly a kiemelkedően nagy tejtermelési mutatókkal még akkor is, ha ezek eléréséhez természetesen nem kis költségek csatlakoztak — meglehetősen jó eredményt értek el. Az idén, éppen a termelési költségek növekedése miatt, a kalkulációk szerint jóval szerényebb lesz az elkönyvelhető haszon. Márpedig, jöhet olyan idő, amikor mondjuk a megtermelt takarmányokat kifizetődőbb lesz eladni, mint akár ezekkel a nagy értékű, sokat termelő állatokkal megetetni. . . Gál Eszter EZT OLVASTUK Milyen kapitalizmust akarunk? A szocialista gazdálkodás teljes csődjét megélt kelet-európaiakat ma már aligha kell győzködni arról, hogy a szabad piac — nevezzük nevén —, a kapitalizmus felé vezet az oly nagyon keresett kiút. Csakhogy ez a piacgazdaság, ahogy közeledünk hozzá, egyre bonyolultabbnak látszik, s sajnos az is. A kapitalizmus is sokféle, és nem biztos, hogy például Magyarország máris megtalálta azt a piacgazdasági modellt, amely az ország adottságainak megfelel. Az újonnan „piacosító” országok egyik nagy buktatójára hívja fel a figyelmet az International Herald Tribune cikke, amely a kelet-ázsiai gazdasági csoda néhány tapasztalatát veti egybe a Kelet-Európábán kibontakozó folyamatokkal. Dél-Koreát, Tajvant és a többi „kis tigrist” gyakran állítják elénk példaképként, ám mint a cikkből is kitűnik, az ott alkalmazott módszerek gyökereiben eltérnek a níinálunk most tervezettektől. Széles körben elterjedt nézet, hogy a szabadpiaci sokkterápiára van leginkább szükségünk: azaz győzzön a jobb; ha a Videoton nem életképpes, jöjjön a Samsung; ha a Tisza Cipő képtelen felzárkózni a cipőnagyha- tálmakhoz, jöjjön a kínai cipő- dömping! A tekintélyes amerikai lap szerint a „kis tigrisek” ezt nem így csinálták. Az ottani kormányok évtizedeken át tudatosan eltérítették az árakat a világpiactól, hogy ösztönözzék a hazai beruházásokat és a kereskedelmet. Sőt, a nálunk most teljesen felszámolásra ítélt állami támogatást is bevetették, hogy versenyképessé tegyék a hazai termelést. Dél-Korea és Tajvan exporttámogatással és kereskedelmi korlátokkal védte a belső piacot és kedvező feltételek mellett nyújtott hiteleket. Államosították a magánbankokat, és a kölcsönöket azoknak az iparágaknak nyújtották, amelyek más országokban már bizonyították versenyképességüket. A szöuli kormány következetesen vállalta a költségvetési hiányokat, hogy ily módon finanszírozza az infrastruktúra hallatlan korszerűsítését, és létrehozza többek között a világon a legkisebb önköltséggel működő acélgyártását. Dél- Korea ugyanakkor szigorúan fellépett a hazai monopóliumok létrejötte ellen. A mai hazai liberális gazdaságszemlélet mellett talán furcsának tűnik, hogy a szöuli kormány olyan részletekig szabályozza a gazdaságot, mint a nejlonharisnya vagy a cement maximális ára. Mindez azért történik, hogy az egész gazdaság versenyképességét veszélyeztető monopóliumokat visszaszorítsák. Persze, az állami támogatás igen sok veszéllyel jár, visszaélésekre adhat lehetőséget. Ezért sok múlik az illető ország politikai intézményein. Az amerikai lap szerint Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon a kormány alaposan szemügyre veszi azt a vállalatot, amelynek támogatást ad. Kedvezményes hitelt folyósít neki, de az nem fordulhat elő, hogy ezzel a pénzzel később, mondjuk, Svájcban spekulálnak. A kelet-ázsiai intézmények valószínűleg nem honosíthatok meg Kelet-Európábán — írja az International Herald Tribune. A tanulság azonban leszűrhető; nálunk is olyan intézményeket kell létrehozni, amelyek kamatoztatják a piac ösztönző hatását, de ugyanakkor ezt korlátozzák is addig, amíg az új iparágak el nem érik a külföldi versenytársak színvonalát. Az effajta védelem nélkül a szabadpiac valószínűleg tovább csökkenti a hazai ipar versenyképességét, ráadásul igen súlyos társadalmi áldozatokkal is jár — írja a kelet-európai gazdaságok kívánatos átalakulásáról az amerikai napilap. P. É. PRIVÁT PROFIT Hogyan alapítsunk kft A és rtA? Jövő — alumíniumba öntve Magyar—japán vegyes vállalattá alakul az Aluszöv A gazdsági társaságok két olyan formáját ismertetjük, amelyeket leggyakrabban hoznak létre magánszemélyek. A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tag felelőssége törzsbetétjének szolgáltatására és — a társasági szerződésben megállapított -- egyéb vagyoni hozzájárulására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért nem felel. A törzstőke minimális összege egymillió forint, a törzsbetéteké százezer forint. Minden tagnak egy üzletrésze lehet. Az üzletrész a bejegyzést követően — a törzsbetétekhez igazodó vagyoni részesedést testesíti meg. Kft.-t jogi és magánszemélyek egyaránt alapíthatnak. Sőt a törvény lehetővé teszi, hogy tisztán magánszemélyekből álló kft. is alakulhasson. Lehetőség van arra is, hogy egyetlen személy hozzon létre korlátolt felelősségű vállalkozást. Ebben az esetben a vállalkozni kívánó személy választhat: vagy egyéni vállalkozóként, szigorú felelősségi szabályok szerint, vagy a társasági jog szigorú hitelezővédelmi rendelkezéseinek alkalmazásával működik. Egyszemélyes kft. esetén is biztosítani kell ugyanis az egymillió forintos törzstőkét, és kötelező könyvvizsgálót alkalmazni* A korlátolt felelősségű társaságjogi személy, a tagok korlátolt felelősségével. A közös vállalkozásban üzleti kockázatukat a befektetett tőkéjük erejéig korlátozzák. A kft. a néhány tagból álló, kisebb méretű, de tőkeerős gazdasági vállalkozások legjellemzőbb típusa. Legfőbb szerve a közgyűlés. Minden tagnak legalább tíz szavazata van, ugyanis a törzsbetétek minden tízezer forintja egy szavazatra jogosít. Amíg a korlátolt felelősségű társaság félig személy-, félig tőkeegyesítő forma, addig a részvénytársaság tipikusan tőkeegyesülés. Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló, alaptőkével alakuló társasági forma. A tag, vagyis a részvényes felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság tartozásaiért a tag nem felel. Az alaptőke minimum tízmillió forint, a részvény — a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír — minimális összege korábban tízezer forint volt. Március 1-je óta nem szabják meg az alsó határt. A részvénytársaság alapítói, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló részvényesei jogi és magánszemélyek egyaránt lehetnek. Lehetőség van arra is, hogy tisztán magánszemélyek — zártkörű alapítással — hozzanak létre részvénytársaságot. Egyszemélyes részvénytársaságot alapítani azonban nem lehet. Az rt. tulajdonosi szerve a közgyűlés. A tagok szavazatának mértéke a részvény névértékéhez igazodik. V. M. A múlt esztendő — annak ellenére, hogy növekedtek az alapanyagok árai — nem sikerült rosszul a kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezetnél. A 726,5 milliós árbevétel nem kevesebb, mint 57,5 milliós nyereséget hozott, amelyet 493- an értek el. Igaz, a piacon — legalábbis a tőkés relációban — jól eladható a létracsaládból, alumíniumkofferekből, csővázas és öntött bútorokból, kerítéselemekből álló kínálat. Ezekből 260 millió forint értékű mennyiséget szállítottak a világ több tájára, de a 466 milliós belföldi forgalom — a Jászberényi Hűtőgépgyárnak húzott cső, a tévéantennák, a nyitott és zárt konténerek, a napkollektorok — sem nevezhető alacsonynak, bár ennél sokkal többre is képesek lennének. '— Sajnos a belföldi vállalatok ebben az évben sorra visz- szavették, csökkentették megrendeléseiket— mondta Sándor József elnök. — Ezért az első negyedév nem a legjobban sikerült, kisebbek voltak érté- * kesítési számaink. Az éves terv 780 milliós árbevételt ír elő, amely 7,4 százalékos belső piaci és 58 százalékos tőkésexportnövekedést irányoz elő. Az első negyedévi export 21 — igaz, áprilisra már 31 —, a hazai termelés csak 23,5 százalékra sikerült. Ezek után a tőkés export 58 százalékos növelésének terve nem kis merészség a szövetkezet részéről, még akkor sem, ha külföldön jelenleg konjunktúra van. Ennek természetesen más összetevői, okai is lehetnek. Az elnök elsősorban a hazai igények csökkenésében, s ugyanakkor a külföldi partnerek érdeklődésének növekedésében látja azt, ami a döntést reálissá teszi. — Nyugaton, főleg Ausztriában és az NSZK-ban, kerti bútoraink, alukofferjeink, létráink minőségével és a szállítás ütemezésével elégedettek, nőtt irántunk a bizalom, s ezért újabb és újabb megrendelők keresnek fel bennünket. Az új vevők között van Svájc, amelynek egyik jelentős sportszer- gyára alumínium sátortartókat készíttet velünk, négyféle méretben. Ez számunkra is új termék, amelyből évente 8-10 ezer darabot kell előállítanunk. Érdekessége ennek a vállalkozásnak, hogy ide hozzák a sátorhoz szükséges ponyvákat, s mi innen kompletten szállítunk. Több ipari létrát, alumíniumkoffert rendeltek nyugati partnereink, s a japánok dupla mennyiségű öntött kerítéselemet kívánnak tőlünk. Térjünk vissza egy pillanatra a hazai megrendelések csökkenésére. A Jászberényi Hűtőgépgyár, s más cégek is, amelyek a húzott alumíniumcsövet felhasználják, 50 százalékkal kevesebbet rendeltek. Azok a vállalatok, amelyek a tv-anten- nákat forgalmazzák, ugyancsak 50-60 százalékkal csökkentették igényüket. Mi lett azokkal a munkásokkal, akik ezeket a gyártmányokat előállították? * — Nem a szerencse, hanem a gazdasági élet vastö/vénye érvényesül. Egyes termékeink keresettek, mások nem, tehát átcsoportosítottuk dolgozóinkat, ezért nem kellett senkit elküldeni, sőt, többet is keresnek. Ebben az évben 21 százalékos béremelést hajtunk végre, s az átlagkereset eléri az évi 148 500 forintot. Ahhoz, hogy fizetni tudjunk, s a fejlődés ne álljon le, természetesen törődni kell a modernizálással. Exportfejlesztő pályázaton új gépek beszerzésére 25 millió forintot sikerült szereznünk. S ez nem minden. A japán Mitsubishi és a Toex 22 millióért öntőcélgépeket és szerszámokat adott csupán azért, hogy a már szóba került kerítéselemekből még többet tudjunk gyártani. Az óvatos japán cégek — amelyeknek megtetszett az Aluszöv munkája és gazdasági stratégiája — a múlt héten tettek ajánlatot: alakítsanak közös vállalatot. A nagyon korrekt vita a kft.-nél állapodott meg. Nemsokára magyar—japán kft.-ként működik a kecskeméti Aluszöv, ahol a külföldi részesedés először 11, később 18, s végül 30 százalékos lesz. Arra is született megállapodás, hogy a japánok gépekben, berendezésekben és tőkében óhajtják részüket betenni a közös vállalkozásba. — Sajnos, a hazai pénzügyi helyzet — mondta panaszkodva az elnök — enyhén szólva nem túl kedvező a gazdasági egységek számára. A múlt évben 26 milliót fizettünk ki különböző finanszírozási és beruházási kölcsönök után. Indokolatlan volt az alumínium árának és a többi alapanyag árának emelése is. Két tűz között vagyunk. A fejlesztéshez, a tőkés export növeléséhez, de a munka költségeinek fedezéséhez is pénz szükséges. Kölcsönhöz normális kamatok mellett nem lehet hozzájutni. Kunye- rálni kényszerülünk, a tőkés partnerektől — ez rontja hitelünket — bankgaranciát kérünk, hogy meg tudjunk élni. Egyetlen példát: a múlt évi pénzügyi forgalmunk 3,5 százalékát tette ki a bankkamat költsége. Megélni, fejleszteni, exportra gyártani, új termékekkel meghódítani a piacot — ehhez egy dolog szükséges; pénz! Igaz, ebből sok, mert ha már rendszerváltásról beszélünk, akkor érvényesülnie kell a régi igazságnak: csak pénz szüli a pénzt, s csak kőből lehet és érdemes várat építeni. Gémes Gábor Válogatott borjakból... ... válogatott tehenek.
