Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-25 / 121. szám

MA:

HOLNAP:

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évi. 121. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 25., péntek

KENDERMAGOS A KÁDÁR- REZIDENCIÁBAN • HÁROM PERCRE A MINISZTERELNÖKI SZÁLLÁSHELYTŐL • NÉVTÁBLÁT HIÁBA KERESTEM

Jól védett villa a tetőn

(5. oldal)

Kombináció a kombinátban

(4. oldal)

Kincsesház a Klapka utcában

(5. oldal)

Örömteli, hogy az ellenzék gyakorolta kötelességét

Az új kormány első sajtótájékoztatója

Munkarendi viták a T. Házban

Szűrös Mátyás, az Ország.- gyűlés alelnöke fél 10 után néhány perccel nyitotta meg az Országgyűlés csütörtöki ülését.

Megállapították, hogy a kezdéskor 289 képviselő foglalta el helyét a padsorokban; az ülésterem patkójának bársonyszékeiben ülő új miniszterek is bekapcsolódtak a törvényalkotó munkába.

Napirenden kívül kért szót Király Béla független képviselő: ismertette a Raoul Wallenberg Egyesület felhívását. A szervezet arra szólítja fel a pártokat, társadalmi szervezeteket és az ország lakosságát, hogy vessenek véget a nemzeti, etnikai kisebbségek elleni uszításnak, nyilvánítsák ki: a jövő Magyarországa a humanizmus és a demokrácia Európájához tartozik. Ennek jegyében az egyesület május 28-án 17 órától szimbolikus díszőrséget szervez a meggyalázott Wallenberg-emlékmű előtt.

Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra következett.

Ennek eredményeként a Tisztelt Ház önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött, majd az időközben jelenlétükben gyarapodott képviselők 285 igen, 8 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett elfogadták az Országgyűlés tárgysorozatát.

Eszerint az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának napirendje: — a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat;

— a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

— a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és a földről szóló 1987. évi I. törvény egyes rendelkezései végrehajtásának felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat;

— a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvényjavaslat;

— a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat;

— a 81/1990. (IV. 27.) minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezésére vonatkozó indítvány.

Végül: képviselői kérdéseket is napirendre tűztek.

A kormány kérésére elrendelt rövid szünetet követően a jegyző bejelentést olvasott fel, amely arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárok kinevezéséröldöntött. Eszerint a miniszterelnökjavaslatára a köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárrá nevezte ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába Bogár Lászlót (MDF); a Pénzügyminisztériumba Botos Katalint (MDF); a Miniszterelnöki Hivatalba Entz Gézát (MDF), Ma- tolcsy Györgyöt (MDF) és Pálos Miklóst (KDNP); az Igazságügyi Minisztériumba' Isépy Tamást (KDNP); a Külügyminisztéri umba K atona T amást (MDF); a Népjóléti Minisztériumba Kelemen Andrást (MDF); a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumba Rajkai Zsoltot (FKgP); a Földművelésügyi Minisztériumba Sárossy Lászlót (MDF), a Munka-' ügyi Minisztériumba Szabó Tamást (MDF) és a Környezetvédelmi Minisztériumba Tarján László- nét (FKgP). A kinevezett politikai államtitkárok a miniszterelnök előtt letették a hivatali esküt.

(Folytatás a 2. oldalon)

Döntött a kuratórium

Az egyéni pályázókat vásárlással támogatják

A sajtó képviselőitől is száznapos türelmi időt kért kormányának Antall József miniszterelnök a kormány megalakulását követő első sajtótájékoztatón, csütörtökön, a parlamentben.

A miniszterelnök kérte az újságírók megértését, tekintettel a rendkívüli történelmi szituációra, s a kormánya előtt álló feladatok súlyára. Elmondta, hogy a kormány céljai, programjának irányelvei immár ismertek. Az Országgyűlés mindent elkövetett — fűzte hozzá —, hogy megmutassa a világnak: itt igazi parlamentarizmus van kibontakozóban. Örömtelinek nevezte, hogy az ellenzék gyakorolta kötelességét: ízekre szedte az irányelveket á parlamentarizmusnak megfelelő kritikai hangvétellel.

Ezt követően a sajtó képviselői megismerhették a már felesküdött politikai államtitkárokat: Bogár László (MDF) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma; Botos Katalin (MDF) a Pénzügyminisztérium; Isépy Tamás (KDNP) az Igazságügyi Minisztérium; Katona Tamás (MDF) a Külügyminisztérium; Kelemen András (MDF) a Népjóléti Minisztérium; Mészáros István (KDNP) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium; Pohankovics István (FKgP) az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium; Rajkai Zsolt (FKgP) a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium; Sárossy László (MDF) a Földművelésügyi Minisztérium; Szabó Tamás (MDF) a Munkaügyi Minisztérium; Tarján Lászlóné (FKgP) a Környezetvédelmi Minisztérium politikai állam- titkári funkcióját kapta meg.

A Miniszterelnöki Hivatalba kinevezett, politikai államtitkárok közül hármat mutattak be: Entz Gézát, a nemzeDiákkoromban, a Kádár-rendszer fénykorában, emlékszem: milyen bi- zsergetően jó érzés volt megváltani, ha kérdezték: piarista diák vagyok. Bár az iskolám nem nagyon dicsekedhetett velem (az eredményeimmel), én mindvégig,egy olyan nagy közösség részesének éreztem magamat, amely a marxizmust—leniniz- must éltető — jól élő, prosperáló — világban deviánsnak számít. Magával a létezésével bomlaszt, kritizál, sőt, lázit. Abban , a korban ugyanis, amelyben majd’ minden „befutott" és „okos" ember ateistának és materialistának mondta magát, jól felkészült, tudós tanárok szóltak az anyagi és szellemi világ titkairól magas színvonalon, de idealista alapvetéssel. Aki egyházi iskolába járt — akárhogy is tanult — egyről meggyőződhetett: nem lehet csupán ráérő öregek hobbijának minősíteni a vallásosságot.

„Más” volt az az iskola. Vészé1 lyesen más! Egy olyan korban, ami- g kor minden gyarlóságot elnézett az

2 uralmon levő pártállam (és az ál- 1 lampárt), csak a „különbözőséget"

vette zokon.

Hogy mi volt az a különös devian- i cia? Nem volt könnyű felfedezni. Az í oskolákat ugyanis ősidők óta — érthetően — a tanulmányi versenyeken elért eredmények, a sportsikerek, az

I egyetemre, a főiskolára bejutók száma alapján osztályozzák.

A piár. valódi értéke — legalábbis a számomra — nem elsősorban a I tantárgyak oktatásának magas színvonalában mutatkozott meg. Az egy

I gimnáziumnál legyen természetes. Mint forrongó ifjút elsősorban a látens ellenállás szelleme kerített hatalmába. Ami az ősi magyar iskoláknak évszázadok óta sajátja volt. A piaristák voltak például az elsők

1

a római katolikus iskolák között, akik a scuola-nyelv, a latin, majd a német helyett magyarul kezdték oktatni a fizikát, a kémiát és a matematikát. Természetesen a nemzeti ellenállás jegyében. Kecskeméten a

tiségi és kisebbségi ügyek felelősét, Ma- tolcsy Györgyöt, aki a gazdaságpolitikai titkárság irányítását végzi majd, s ő lesz a miniszterelnök közvetlen gazdaságpolitikai szakértője, továbbá Pálos Miklóst (KDNP), aki az egyházpolitikai titkárságot vezeti majd.

Antall József külön hangsúlyozta, hogy a politikai államtitkárok kinevezésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a minisztériumokon belül is érvényesüljön a kormányzati koalíció egysége. így lehetőleg arra törekedtek, hogy azokban a minisztériumokban, ahol a tárca vezetője MDF-es politikus lett, ott a másik két koalíciós párt állíthatott államtitkárt, ahol pedig kisgazda vagy kereszténydemokrata politikus állt a tárca élére, MDF-es politikai államtitkárt neveztek ki.

László Balázs, a frissen kinevezett kormányszóvivő bejelentette, hogy a kormány megkezdte a minisztériumok átvételét, s meghatározta a tárcák illetékességét. Döntés született arról is, hogy a kormány minden héten csütörtökön délelőtt 11 órakor tart ülést.

Kérdésekre válaszolva Horváth Balázs belügyminiszter bejelentette, hogy a legközelebbi minisztertanácsi ülésre az eredeti menetrendtől eltérően, ezúttal a délutáni órákban kerül sor még a nap folyamán; áttekintik az önkormányzati törvény előkészületeit, és foglalkoznak a helyhatósági választásokkal. Ugyancsak szólt arról is, hogy a Belügyminisztériumban és az Országos Rendőr-főkapitányságon a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szakújságírókra. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy valamennyi tárca szóvivőt jelöl ki, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a minisztérium és az újságírók között. Az új

testvéri szovjet, ifjúsági szervezetről elnevezett téren olyan iskolában kezdték s zárták imával a napot az eminens meg a szekundás tanulók, amelyben másként szólt a tanár a történelemről, irodalomról, földrajzról, de a kémiáról, a fizikáról, a biológiáról is, mint másutt. Természetesen, nem a tényeket meg a törvényeket írták, fogalmazták át a mestereink. Az órák vitái, s rögeszmecseréi alkalmasak voltak az igazság megmutatására, bizonyítására. Titkos üzenetek átplántálására. Az 1956 körül, budapesti egyetemeken tanuló tanáraink természetesen mindent tudtak arról, hogy milyen ördögi gépezetek lapulnak, mozognak a napsugaras kádári aréna scénéje mögött. Szerették az iskolájukat.

Bajlódtak a hálátlan sihederekkel, fáradságosan. Es bíztak az elképzelhetetlenben, biztosan építettek az alaptalannak látszóra. Kitartással, odaadással nevelték, tanították jövendő családapák százait, a magról való erdőültető kemény reménységével.

S mit hoz az idő, a történelem — vagy stílusosan — mit ad Isten: tegnap kinyitom az újságot, s olvasom történelmi kormányunk tagjainak életrajzait. Nem lehet véletlen az, hogy többségünkben piarista, bencés és „réfis" öregdiákok kaptak megbízást a romeltakarításra és az újjáépítésre.

A számok, az elemzések ismeretében, már-már reménytelennek tűnik a bajokból való kilábalás, vagyis az, hogy kapcsolódni tudjunk azokhoz az országokhoz, ahonnét leszakadtunk.

Ősi alma materek öregdiákjai legyetek tisztességesek és ne adjátok föl a reményt. Gondoljatok azokra a tanárainkra, akik nem uszítottak, nem beszéltek fölöslegeset: jól ismerték a tudás felelősségét. Akik hittek, s tették a dolgukat. Tanítottak a botrányban és a reménytelenségben. Csendben, reménnyel...

Farkas P. József

szóvivők többségét még a jövő hét folyamán kinevezik.

Az államtitkárok legelső feladatait firtató kérdésekre Tarján Lászlóné elmondta, hogy Bős—Nagymaros mellett kiemelt figyelmet fordítanak a Dráván kialakítani tervezett vízlépcsőkre, ugyanis szeretnék megelőzni, hogy egy újabb „vízlépcsőügy” keletekezzen. Még a jövő hét folyamán delegáció utazik Jugoszláviába, ahol közösen vizsgálják meg az eddig kötött keret- szerződéseket. Botos Katalin ugyancsak az előző kormány által örökül hagyott feladatok végrehajtását említette, amelyek, úgymond, harapófogót jelentenek a mostani kormány számára. Mint mondotta, megteszik a szükséges lépéseket, hogy teljesíthessék a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás feltételeit.

Az új külügyminiszterhez is számos kérdés érkezett. Jeszenszky Géza a minisztériumban végrehajtandó szervezeti változásokról szólva kiemelte, hogy indokoltnak látszik a nagykövetek lecserélése, továbbá a képviseletek személyi állományának részbeni kicserélése. Elmondta: június elején Koppenhágában emberi jogi konferenciát tartanak, amelyen részt vesznek az európai országok külügyminiszterei is. Ez jó lehetőséget teremt arra, hogy találkozzon több kollégájával. A romániai választásokról szólva örömtelinek nevezte az RMDSZ szereplését. Kedvezőnek minősitette, hogy a szomszédos országokban végbement változások során a magyar kisebbségek szerepe valamelyest felértékelődött. Ezt jelzi, hogy Romániában képviseletet nyertek a parlamentben és a szenátusban, s várható, hogy Szlovákiában is sikerül bejutniuk majd a törvényhozásba. (MTI)

Vendégvárás a termelőszövetkezeti üdülőkben

Valamikor vicclapok és kabarétréfák kedvenc témája volt a nyáron üdülő téesztag. Feledvén, hogy az ipari munkás sem azért nyaral, mert a pénzét már nem tudja hová tenni, hanem szüksége van (volna) a regenerálódásra, és feledvén azt is: attól nem kell tartani, hogy a parasztember üdülni megy, ha otthon dolga van. Ám a lehetőség a szakszervezeti üdülők révén valóban csak az ipari dolgozók — és más alkalmazottak — számára volt adott, mígnem a hetvenes évek derekán a mezőgazdasági szövetkezetek is eljutottak oda, hogy saját erőből elkezdték megalapozni tagjaik üdültetését.

Legelőször Debrecenben, aztán Harkányban, Gyulán, Balatonfü- reden és Balatonszabadiban épülI

tek tsz-üdülők, összefogással és társulási formában. Ezekben ösz- szesen 1500 üdülőt tudnak fogadni egyszerre. A hetvenes évek közepére tehető az úgynevezett TOT— SZOT akció, melynek keretében a szövetkezetek 400 ezer forintos részjeggyel vásárolhattak a SZOT- tól 21-szer kéthetes beutalóra szóló jogot.

Mindezekben részt vesznek a Kiskunság szövetkezetei is, s en-> nek köszönhetően az utóbbi időben összesen 2300-2500 tagjukat tudták üdültetni évente, teljes ellátással. E lehetőségeket tíz tsz saját üdülője, valamint 15-20 bérelt üdülő egészíti ki. Ez utóbbi visszaesőben van, a pénzszűke ezt érinti elsősorban, de egyre nagyobb fejtörést okoz az illetékeseknek a közös üdülők fenntartása is.

Ugyanakkor csökken az üdülésre, a kikapcsolódásra szánható pénz a családokban is, főleg, ahol

(Folytatás a 2. oldalon)

ötvennégy pályázat érkezett be, csaknem 20 millió forint igénnyel, a Bács-Kiskun Megyei Tanács 4 millió 830 ezer forintos művészeti alapjára. A tizenegy tagú kuratórium tegnap döntött. Tagjai közül Erdei Péter karnagy időközben lemondott tagságáról azzal az indokkal, hogy az általq dirigált, Kecskeméti Pedagógus Énekkar is pályázott e megyei támogatásra. így a következőkre maradt a döntés: Benes József festőművész, Buda Ferenc költő, Dratsay Ákos fuvola- művész, Dobozi Eszter költő. Farkas Gábor építész, Fekete Tibor színművész, Probstner János iparművész, Szilágyi Zoltán grafikus. Walter Péter fotóriporter és Nagy István főelőadó (megyei tanács).

A döntnökök arra az elhatározásra jutottak, hogy az egyéni pályázatokat kivétel nélkül elutasítják. Ugyanakkor egymillió 60 ezer forintot elkülönítettek ajelzett, rendelkezésre álló összegből, s ezt a megyében élő képző- és iparművészek alkotásainak megvásárlására fordítják ez év végéig, folyamatosan. Hogy kitől hány képet, szobrot vásárolnak és milyen összegben, arról a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, e kuratórium képzőművész tagjainak és a Katona József Múzeum szakembereinek képviselői döntenek majd, s ez

utóbbi intézmény tulajdonába kerülnek a megvásárolt alkotások.

A fennmaradt, csaknem 3 millió 800 ezer forintot huszonhárom pályázó között osztották szét. A legkevesebb 10 ezer, a legtöbb 370 ezer forint volt. Az alábbiakban csak a támogatott intézményeket soroljuk fel:

Kiskőrösi Vásári Pál Általános Iskola, Forrás folyóirat, Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, bajai Pro Musica Zenepártolók Egyesülete, Hajósi Képzőművészeti Alkotótábor, bajai Liszt Ferenc Énekkar, kecskeméti Ráday Múzeum, Képkeret III. Művészeti és Tudományos Alkotó Műhely, Les- kowsky-hangszergyüjtcmény, kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, tiszaalpári általános iskola, kecskeméti Kodály- iskola. Kecskeméti Pedagógus Énekkar, Kiskunhalasi Városvédő és Szépítő Egyesület, bajai Nagy István Társaság, Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep, Kecskeméti Képtár, Maecenas Könyvkiadó, kecskeméti rajzfilmstúdió, a Szóra- katénusz alkotóközössége, valamint a bajai Dunánál című folyóirat.

A felsorolt intézmények, társulatok mindegyike konkrét művészeti tevékenységhez kérte a támogatást.

KE.

Mivel fizessen Kelet-Európa a Szovjetuniónak?

Soros György új ötlete

A kelet-európai országok 12-15 milliárd dollárt veszítenek azzal, hogy kereskedelmüket a Szovjetunióval dolláralapra állítják át. E súlyos terhek enyhítésére — nyugati támogatással — fizetési uniót kell létrehozni, hasonlóan ahhoz, amely a Marshall-terv idején működött, javasolta Soros György. Az unióba a balti köztársaságok is bekapcsolódhatnának. Az ismert magyar származású amerikai bankár szerdán, a Bretton Woods- bizottság ülésén beszélt Washingtonban, ahol a világ más vezető szaktekintélyei sorában mondott véleményt a kelet-európai pénzügyi kibontakozás lehetőségeiről.

Soros egyúttal javasolta: teremtsenek a Szovjetunióval részben nyugati hiteleken, részben a szovjet aranykészleteken nyugvó szilárd új fizetőeszközt, s párhuzamosan vezessenek be általános jegyrendszert a fogyasztási cikkekre.

Frans Andriessen, az EK kül- kapcsolatokért felelős alelnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a cserearányok Kelet-Európa rová(Folytatás a 2. oldalon)

mmuammsamm

ISKOLAPÉLDA