Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-25 / 121. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 25. Munkarendi viták a T. Házban (Folytatás az 1. oldalról) A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tájékoztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok kinevezése a kormányzat munkájának megerősítését célozza. E tisztségviselők elsősorban a parlamentben képviselik tárcájukat: távollétük esetén az illetékes miniszterek székében foglalnak helyet. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási államtitkárokat a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a miniszterek előterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parlamenti bizottságok meghallgatják az államtitkárjelölteket. Várhatóan a jövő hét közepéig az alapvető fontosságú minisztériumok élén álló miniszterek mellett ők is elfoglalják helyüket. Ezt követően az Országgyűlés rátért az első napirendi pont megvitatására. Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ahogyan korábban a tervezetet beterjesztő önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság ülésén, a plenáris tanácskozáson is főként azt vitatták: meghatározott .naptári naphoz kössék-e a tanácstestületek mandátumának lejártát, avagy rugalmasabban, de mégis konkrét eseményhez — a helyi önkormányzatok alakuló üléséhez — viszonyítva jelöljék ki a határidőt. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői — a bizottsági előterjesztést támogatva — amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-áig hosszabbítsák meg, hiszen így megszüntethető az egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a meghatározott időpont fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági választásokra való felkészüléshez, s az ideiglenes köztársasági elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított három hónapon belül köteles kitűzni a helyhatósági választásokat. Felszólalt Józsa Fábián (MDF), és Nagy Attila (MSZP) is. Más véleményekben megfogalmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy a helyhatósági választásokat még az idén és minél előbb megtartsák, lehetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz tartható, mert ehhez szükség van például az önkormányzatokról, az önkormányzati vagyonról, a helyhatósági választások rendjéről és a közszolgálatról szóló törvények megalkotása. (A vita kezdetén Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a plénumot, hogy az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény tervezetét még csütörtökön reggel megküldte az érintett minisztériumoknak, és még a jövő hét közepén megkapja a parlament illetékes bizottsága is.) Kérdések következtek. Schamschula György (MDF) a belügyminiszternek tette fel a kérdését a tanácsi és ingatlankezelő szervek ellenőrizetlen privatizálásainak megakadályozása tárgyában. A képviselő szóvá tette, hogy a lakosság úgy érzi, nem minden esetben indokoltak azok a privatizációs kísérletek, amikor a tanácsok és az ingatlankezelő vállalatok a kezelésükben lévő épületeket különféle vállalkozásokba adják. Az esetek jogszerűsége ugyan nem mindig vitatható, de erkölcsösségük igen. Horváth Balázs belügyminiszter elmondta, hogy nap mint nap érkeznek hasonló jelzések a minisztériumhoz. A tárca szándéka és célja, hogy útját szegje ezeknek a sajátos tulajdonkeresési kísérleteknek. A miniszter elhatározta, hogy felülvizsgáltat minden olyan tulajdonosváltozást, minden olyan ügyletet, amely a majdani önkormányzatok tulajdonát érinti. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az lenne megállapítható, hogy a tanácstestület jóváhagyásával talán törvényesnek tűnő, de mindenféleképpen erkölcsbe ütköző akció eredményeként csúsztatnák ki a vagyont a majdani ön- kormányzat rendelkezési jogából, megteszik a szükséges lépéseket. E lépésekhez kérte a parlament segítségét az idevonatkozó törvény majdani tárgyalásakor, mert hiszen a legálisan szerzett tulajdonhoz, még ha ahhoz erkölcstelen módon is jutottak hozzá, rendkívül nehéz hozzányúlni. Tájékoztatott arról is, hogy felveszi a tanácsok vezetőivel a kapcsolatot, s (elhívja a figyelmüket arra, hogy az ilyen akciókért nemcsak erkölcsi, de,akár jogi felelősséggel is tartoznak. A képviselői kérdések és az arra adott válaszok ■ után Kulin Ferenc (MDF) olvasta fel a kulturális bizottság nyilatkozatát, amely szerint a bizottság a hozzá beérkezett észrevételek alapján felhívja a Magyar Televízió műsorszerkesztőségének a figyelmét, hogy az Országgyűlés eseményeinek hű közvetítésére nagyobb gondot fordítson. A bizottság véleménye szerint a demokratikusan, szabadon választott Országgyűlés kormányának bemutatkozása, eskütétele, a miniszterelnök beszéde az egész nemzetet érintő, sorsfordító esemény volt. Ezt a különleges jelentőségű, túlzás nélkül történelminek nevezhető, emelkedett pillanatot egy nemzetközi kupamérkőzés közvetítése miatt megszakítani, háttérbe tolni, feldarabolni súlyos vétség volt, amely nem szolgálta azokat a nemzeti célokat, amelyekért a magyar társadalom a Magyar Televíziót fenntartja. Kulin Ferenc hozzátette: a nyilatkozattal a bizottságnak nem minden tagja értett egyet. A műsorszerkesztés szabadságának védelmében, a bizottsági kompetencia túllépése miatt a nyilatkozatot nem írta alá, s egyben tiltakozását fejezte ki Bretter Zoltán (SZDSZ), Rajk László (SZDSZ), Hága Antónia (SZDSZ), és Molnár Péter (Fidesz). Bretter Zoltán mindehhez annyit fűzött hozzá: tiltakozásuk egyetlen oka, hogy a bizottság ezzel a nyilatkozatával olyan súllyal nehezedik rá a televízióra, ami megengedhetetlen. Ők azzal nem értettek egyet, hogy ezt a véleményüket bizottsági állásfoglalásban fogalmazzák meg, mert azzal a bizottság szerintük túllépte hatáskörét. Ezzel a képviselők a csütörtöki munkanapjuk napirendjének végére értek. Szabad György elnök bejelentése szerint az ülés jövő hét szerdán folytatódik. Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtökön tartja, amikor is várhatóan megkezdik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, valamint a hazánkban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény, módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalását. (MTI) Vendégvárás a termelőszövetkezeti üdülőkben (Folytatás az 1. oldalról) gyerekek is vannak. Örömhírünk van számukra. Az idén eredménynyel járt az a sok éve tartó vita és küzdelem, amit azért folytatják az érdekképviseleti szervek, hogy a szakszervezeti tagok üdüléséhez hasonlóan, a tsz-tagok kikapcsolódását is támogassa az állam'. A sors iróniája, hogy a siker akkor született meg, amikor úgy hírlik: ezt a tételt teljes egészében törlik majd az állami költségvetésből. Az idén azonban még sokan örülhetnek annak, hogy a közös üdülőkben napi 300 forinttal csökkent a részvételi díj, személyenként. így sem kevés azonban (a teljes összeg 630 és 752 forint között változó), de a szövetkezetek is adnak hozzájárulást, így retnélhe- tő, hogy az idén megtelnek a szövetkezeti üdülők. Mint Nagy Lászlóné, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség munkatársa elmondta, fájlalják, hogy a tsz-ek saját és bérelt üdülőire nem terjed ki a támogatás. Az államtól 150 millió forintot kapott e célra a mozgalom, s úgy gondolják, hogy ha ebből maradna pénz, azt a saját üdülőt fenntartó szövetkezetek között kellene felosztani. Megtudtuk azt is, hogy a főleg idősek, nyugdíjasok által kedvelt harkányi és gyulai üdülő egész éven át üzemel, ugyanígy a balatonfüredi is, amelyhez most építenek fedett medencét. Az üdülőtársulások non-profit jelleggel működnek, ám azért mindent megtesznek, hogy veszteségük ne legyen, így különböző szolgáltatásokat — például étkeztetést — vállalnak a környékbeli, konyhával nem rendelkező üdülők számára, holtszezonban pedig tanfolyamoknak adnak helyet. Most azonban — közeledvén az iskolai év vége - elsősorban a gyermekes családok fogadására készülnek. B. N. É. FÜR LAJOS A HM-BEN Új katonai doktrínára van szükség Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök is részt vett a Honvédelmi Minisztériumban csütörtök délelőtt tartott vezetői értekezleten, amelyen bemutatták Für Lajost, a tárca új vezetőjét, illetve elbúcsúztatták Kárpáti Ferencet, a nyugdíjba vonult minisztert. Kárpáti Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a katonák lépést tartottak a társadalmi változásokkal, megértették az átalakulás szükségességét, s így ő nyugodt lelkiismerettel adja át posztját az új miniszternek. Für Lajos bevezetőjében kiemelte: most őrségváltás zajlik az országban, s a katonai életben is. A pártállam időszaka a Magyar Honvédség életében is véget ért. Az Országgyűlés és a kormány előtt két nagy feladat áll: a demokratikus rend megteremtése a gazdaságban, a társadalomban és a politikában; valamint az ország és a nemzet szuverenitásának helyreállítása. E két cél eléréséhez időre van szükség, de néhány éven belül ki kell vívni, hogy az ország valóban méltó, egyenrangú partnere lehessen az európai népek közösségének. A miniszter hangsúlyozta, hogy nemcsak nálunk zajlanak mélyreható változások, gyökeres elmozdulás észlelhető egész Európában. A kontinens kettéosztottsága, az egymással élesen szembenálló katonai tömbök fellazulóban, átalakulóban vannak. Ismeretes a magyar kormány álláspontja a Varsói Szerződésről. E szerint az ország végső célja a nemzeti szuverenitás megteremtése, azaz a szövetségi rendszerből való kilépés. A kormánykoalíció azonban tudja, hogy ezt a döntő fontosságú lépést nem lehet elhamarkodottan, egyoldalúan megtenni. Kizárólag tárgyalásos alapon, az érdekelt felek közös megegyezésével lehet a kiválás feltételeit megteremteni. Az előző kormány, illetve honvédségi vezetés által megkezdett haderőreformot összhangba kell hozni a nemzetközi változásokkal. Mindez azt kívánja tőlünk, hogy a magyar kormányzat új biztonságpolitikai koncepciót dolgozzon ki. Ennek alkalmazkodnia kell a változó Európához és a változó magyar viszonyokhoz. Ki kell alakítani az új magyar katonai doktrínát is, amelynek kizárólag az ország védelmére kell koncentrálódnia. Fel kell adni a Magyar Honvédség támadó jellegét, és el kell oldani a V arsói Szerződéshez kötött szálakat —jelentette ki Für Lajos. Tovább kell folytatni a hadsereg átszervezését, és területi elhelyezkedésének átalakítását. Amint a gazdasági források lehetővé teszik, szükség lesz a védelemhez szükséges korszerű felszerelések beszerzésére is. Für Lajos hangsúlyozottan szólt arról, hogy a hivatásos állomány erkölcsi és anyagi megbecsülését növelni kell, vissza kell adni a katonaság társadalmi presztízsét. Mint mondta: ahol mindennapi kenyérgondok vannak, nehezen várható el a magas erkölcsi és szakmai színvonal, a nemzethez való szoros kötődés. A miniszter végezetül arról szólt, hogy a legfontosabb feladat a hadsereg nemzeti szellemének megteremtése. Minden erővel és minden eszközzel biztosítani kell, hogy ez a hadsereg valóban a magyar nemzet hadserege legyen. Hosszú évek régi beidegződéseit kell most átalakítani. Nem könnyű feladat a marxista, internacionalista, a Szovjetunió iránti hűséget sulykoló ideológiából kizárólag a nemzethez való tartozás gondolkodására és érzelmi húllámhosz- szára átállni. Für Lajos pontosságot, tisztességet és hűséget kért a katonáktól. Lőrincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka biztosította az új minisztert arról, hogy a katonák a jövőben is becsületesen szolgálnak majd. Utasította a jelen lévő parancsnokokat, hogy e hónap végéig állománygyüléseken ismertessék a tárca vezetőjének koncepcióját a Magyar Honvédség jövőjéről. (MTI) Mivel fizessen Kelet-Európa a Szovjetuniónak? (Folytatás az 1. oldalról) sára változnak meg a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben: az előbbiek 1991-től konvertibilis valutával fizetnek az energiáért, nyersanyagért, míg a Szovjetunió szűkös konvertibilis pénzkereteit nem fogja kelet-európai termékekre fordítani. így, amikor ép- ■ pen az átállás kritikus szakaszában hárulnak új, nagy terhek Kelet-Európára, nagy érdejdődést kelt Nyugaton egy fizetési unió gondolata, mondotta. Ugyanakkor több érdekelt ország jelezte, hogy ellenzi az elgondolást, mivel az a régi struktúrákat konzerválná. (Míg a tervet magyar szakértők érdeklődéssel fogadják, Václav Klaus csehszlovák pértzügyminiszter az ülésen élesen kikelt a fizetési unió ellen: mint mondotta, az nem reális, a cél nem a további elkülönülés, hanem a „visszatérés Európába”.) Otto von Lambsdorff, az FDP elnöke elutasította a feltételezéseket, hogy az NSZK e2entúl csak az NDK-t támogatná: változatlan politikai és gazdasági érdek Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia sokrétű segítése is, mondotta, hiszen a Kelet politikai reformjai gazdasági sikerek nélkül nem győzhetnek. Az amerikai külpolitikának hosszú távon is elsőrendű célja a kelet-európai reformok segítése, hiszen azok sikere modellként szolgálhat a fejlődő világ számára, mondotta Lawrence Eagle- burger első külügyminiszter-helyettes. Washington a segítség jobb összehangolására törekszik e célra nemzetközi viszonylatban jó fórumnak bizonyult a 24 fejlett ország grémiuma, mondotta. A Bretton Woods-bizoltság ülésén Tarafás Endre, az MNB első elnökhelyettese adott tájékoztatást a magyar pénzügyi helyzetről, a külföldi pénzügyi támogatásra vonatkozó elgondolásokról. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Megszűnik a vízumkényszer Dániával és Spanyolországgal A magyar külügyminisztérium egyelőre nem kapott hivatalos értesítést azzal kapcsolatban, hogy a svájci kormány a vízumkényszer eltörlését tervezi a két ország között. Ezt Sztankovics Imre konzuli főosztályvezető közölte az MTI érdeklődésére. Hozzátette: a magyar kormány már korábban javaslatot tett a nyugati kormányoknak a vízumkényszer eltörlésére. Biztató jel, hogy Svájc nemrég eltörölte a magyar állampolgárok számára az országba való belépéskor előírt 300 dollár kötelező beváltását, s az is, hogy a hírek szerint júniustól megszűnik a vízumkötelezettség a Svájcba utazó NDK-állampolgárok számára. Elmondta még a főosztályvezető, hogy a.következő hónapban minden bizonnyal sor kerül Dániával és Spanyolországgal a vízumkényszer teljes eltörlésére. (MTI) • NB I-es női kosárlabda-mérkőzés az 5—8. helyért: Kecskeméti SC—Szarvas 77—78 (38—42), Kecskemét, városi sportcsarnok. • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 21. heti játékhéten a következő számokat húzták ki: 9, 21, 46, 57, 69. Az Országgyűlés. kulturális bizottságának ülése a megyei napilapokról A csütörtöki plenáris ülés után ülést tartott az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottsága. Napirendjén a megyei napilapok új rendszerben történő működtetése szerepelt. Erről tájékoztatta az MTI-t Balázsi Tibor, az MDF frakciójának tagja, a javaslat előterjesztője. Hangsúlyozta, hogy a változtatáshoz egyrészt a tulajdoni helyzet, másrészt a szakmai kérdések tisztázására lenne szükség. Az indítványnak ebből következően két része van. Az egyik azzal foglalkozik, hogy jelen pillanatban a megyei lapkiadó vállalatokat — amelyek ma még az MSZP tulajdonában vannak — célszerű államosítani, illetve azokat állami felügyelet alá kellene vonni. Ezért a javaslat szerint a bizottság felkéri az igazságügy-minisztert, hogy ilyen értelmű intézkedést hozzon. Indítványozza: az új töryény hatalmazza fel a kormányt, hogy az állami tulajdon működtetésének lehetőségét gondolja át. Az ülésen elhangzott: a legmegfelelőbb forma a részvénytársaság lenne. A testület csütörtöki ülésén — a Fidesz és az MDF képviselőjének javaslatára — egy módosítást fogadott el, amely szerint a hat parlamenti pártból megalakult kuratórium hirdessen pályázatot a főszerkesztői székek betöltésére. A pályázatokat ez a hattagú kuratórium bírálja el, illetve a szerkesztőségek véleményének figyelembevételével, egyetértésével jelöljék ki a lapok új főszerkesztőit. A bizottság c javaslat tárgyalását keddi ülésén folytatja. (MTI) Horn Gyulát kitüntették Nagy Károly császár egykori városa, az NSZK-beli Aachen történelmi tanácsházának koronázási termében csütörtökön, a rádió- és tévéállomások által is közvetített ünnepség keretében a nemzetközi Károly-díjjal tüntették ki Horn Gyula volt magyar külügyminisztert. A becses kitüntetést dr. Jürgen Linden aacheni főpolgármester, a Károly-dij kuratóriumának tagja nyújtotta át. A kuratórium megállapítása szerint az egész magyar népet képviselő Horn Gyula személyében olyan egyéniséget tisztelnek meg a nemzetközi Károly-díjjal, aki európai mércéjü döntéseket hozott, hozzájárult ahhoz, hogy Európa tavaly az ismert módon megváltozott, s hogy ez a változási folyamat Magyarországnak Európába való visszatérésével átfogta a többi európai államot is. Kónya Imrét választották az MDF parlamenti frakciójának vezetőjévé Az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának befejezését követően zárt ülést (ártották a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői, s titkos szavazással Kánya Imrét választották meg a frakció elnökévé. A képviselőcsoport újdonsült vezetője elmondta, hogy az ülésen a terveknek megfelelően megválasztották a kilenctagú frakcióelnökséget, amelynek az elnökön kívül tagja még Balás István, Bánffy György, Beke Kata, Bethlen István, Bogárdi Zoltán, Csengey Dénes, Salamon László, Szabó Iván. Abban is megállapodtak, hogy az elnökség saját munkarendjét a későbbiekben alakítja majd ki, s arról is később döntenek. hogy melyik elnökségi tagra milyen feladat hárul majd. Kónya Imre arról is szólt, hogy az MDF frakciójának alakuló ülésén szándékosan nem választottak vezetőséget, csak egy elnököt Antall József személyében, s mellé munkájának segítésére — szervező- bizottságot jelöltek ki. Számítottak ugyanis arra, hogy a párt képviselői közül többen is jó eséllyel pályázhatnak kormánypoziciókra. Ez a néhány héttel elhalasztott személyi döntés egyébként arra is jó volt, hogy a képviselők megismerhessék egymást, es valóban a legalkalmasabb személyeket választhassák a vezető testületbe. Még jelölőbizottságot sem állítottak, s hivatalos.je- löltek sem voltak, kizárólag a képviselőkre bízták, hogy kit jelölnek maguk közül az elnökségbe. Antall József — aki elfoglaltsága miatt nem tudott #észt venni ezen a tanácskozáson — még az ülés megkezdése előtt leköszönt frakcióvezetői tisztségéről, hiszen az összeférhetetlen miniszterelnöki megbízatásával. Az MDF vezetését egyébként semmilyen módon nem érintik a pártfrakció élén történt változások, hiszen a kettő nem függ össze egymással. Ez mutatja azt is, hogy jelenleg több olyan személy is van, aki mind az MDF elnökségének, mind pedig a frakció vezető szervezetének tagja. (MTI) Kosáry Domokos az MTA elnöke Az MTA közgyűlése Kosáry Domokost választotta csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. A válaszatás előtt igen élénk, éles vita alakult ki. Számosán úgy ítélték meg: ilyen nyílt, őszinte, felszabadult eszmecsere még nem volt az Akadémián. A közgyűlési vitában ezután a testület megújításáról tanácskoztak. A tudósok hangsúlyozták: mindenkinek tudnia kell, hogy az Akadémia tagjai szakterületük kiváló művelői, akiket eredményeik alapján választottak akadémikussá. Elmondták: az Akadémia új vezetőire nehéz feladatok hárulnak. Meg kell őrizni az Akadémia vezető szerepét az alapkutatásban, és meg kell akadályozni a kutatóhálózat összeomlását, a kutatók emigrálását. Fontos, hogy a tisztségviselők is szakterületük nemzetközileg elismert tudósai legyenek. * Ismét Láng Istvánt választották meg a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárává. A zárt közgyűlés ülésének további részében kerül sor az alelnök, a főtitkárhelyettes, valamint az etikai és a felügyelőbizottság megválasztására. (MTI) * Az akadémiai közgyűlésen csütörtökön felszólalt Antall József miniszterelnök. Külön öröm számomra - mondotta egyebek között -—, hogy Kosáry professzor személyében olyan elnök került az Akadémia élére, aki politikai magatartásával, emberi tudásával, megszenvedett börtönbüntetésével szinte szimbóluma a megújhodásnak. Olyan időszakban tartotta egyszerre ülését a magyar ország- gyűlés és az Akadémia, amikor az ország válaszutak előtt áll. Elhatározott szándékunknak kell lennie, hogy a fordulatot végrehajtjuk, hitet adunk a nemzetnek, hogy képesek vagyunk kitörni ebből az ördögi körből. (MTI) Kosáry Domokos 1913-ban született régi értelmiségi családból. Tanulmányait az Eötvös-kollégium tagjaként a Budapesti Tudományegyetemen végezte, 1936-ban szerzett doktorátust. Ezután Franciaországban, Angliában, majd az Egyesült Államokban volt tanulmányúton. Az Eötvös-kollégium tanáraként 1937-től 1949-ig dolgozott. Egyidejűleg az 1941-ben létrehozott Teleki-intézet igazgatóhelyettese, majd 1945-től igazgatója volt. Szekfű Gyulát helyettesítve, 1946-tól a Budapesti Tudományegyetem az újkori magyar történeti tanszék professzora. 1949-ben mindhárom funkciójából menesztették. 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnökévé választották. 1957-ben letartóztatták, 1960 tavaszán szabadult. Ezután levéltárban, majd az Akadémia Történettudományi Intézetében folytatta kutatómunkáját. A történettudomány doktora címet 1977-ben szerezte meg. Az Akadémia levelező tagjává 1982-ben, rendes tagjává 1985-ben választották. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az Akadémia Történettudományi Bizottságának elnöke. Tudományos munkássága során elsősorban a 18—19. századi magyar történelem fő kérdéseivel foglalkozott. Egyik legjelentősebb műve a 18. századi Magyar- ország átfogó művelődéstörténete. Magyar es több idegen nyelven számos könyvet és tanulmányt publikált. A magyar történészek nélkülözhetetlen kézikönyve a Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába című munka, amelyet az 1950-es években készített. Számos külföldi egyetemen tanított, illetve tartott előadásokat. (MTI).
