Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-24 / 120. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 24. TŰNŐDÉS A VEZETŐVÁLTÁSRÓL Elitcsere, de van-e csereelit? Az elmúlt másfél-két év személyi változásainak tanulságai fölött tűnődve, megválaszolható- nalHátszik az a kérdés, hogy kik fogják vezetni — „Európa felé. . -— az országot a kilencvenes években. 'Elegendő talán megnézni az új Országgyűlés — négyszáz főre tehető csapatának — összetételét, s máris szembetűnő az a jelenség, amit úgy hívnak, hogy: ELITCSERE. Talán nincs más olyan kifejező erejű eszközünk a változások megmérése, mint az 1985-ös és az 1990-es parlamenti összetétel vizsgálata. Minderről éppen eleget írt már a sajtó; a lényeget azonban érdemes felidézni. A jelenlegi képviselők elsöprő többsége a humán értelmiséghez tartozik. Mintegy száz fő szűkén vett foglalkozását tekintve is az, további másfél százan pedig jogászok, közgazdászok és orvosok. A korosztály szerinti összetétel vizsgálata még egyértelműbben mutatja ki azt, hogy alapvető változás történt. A többség ugyanis ahhoz a — sokáig fiatalként kezelt — derékhadhoz tartozik (a 35—45 közöttiekhez), akiknek eddig NEMHOGY POLITIKAI VEZETŐSZEREP, DE VALÓSÁGOS KÖZÉLETI. CSELEKVÉSI TÉR SEM NAGYON JUTOTT. Úgy látszik, hogy végképp elvesztette befolyását az a pártelit, amelyik 1956 után fokozatosan vált hatalomgyakorlóvá, s egészen a legutóbbi hónapokig meghatározta nemcsak az országos, de a helyi politika alakulását is. x Mi lesz a helyhatósági választásokon ? S ez az a pont, ahol a magyar vidék politikai sorsának távolabbi jövője szemszögéből is érdemes továbbgondolnunk az eddig elmondottakat. A kérdést úgy is föltehetjúk, hogy a parlamenti összetétel megváltozása azt mu- tatja-e, amit majd a helyhatósági választásokon is várhatunk? Kétségtelenül kockázatos dolog jövőbeni politikai események következményeit találgatni, de Jéte- lezzük fel azt, hogy a tavaszi változások ősszel is hasonló feltételek, adottságok mellett folytatódnak a helyhatósági választások során. Az ország majd másfél száz városában polgármestereket, új vezetői testületeket választanak, miként a néhány ezer kisebb településen is. S ezek eredményeként könnyen jósolható alapvető személyi változások lesznek a köz- igazgatás által felügyelt, s majdan az önkormányzatok által fenntartott oktatási, egészségügyi, gazdasági, kulturális s egyéb intézmények élén is. Mindez azt jelenti, hogy tízezres nagyságrendeket elérő vezetőcserélődésre kell felkészülnünk — egyetlen éven belül. Erre gondolva nem túlzás azt mondani, hogy az igazi rendszerváltás majd ezzel kezdődik, s a képviselő-választás csak a nyitánya volt e folyamatnak. Ä pártok maguk is érzik ezt, s egyre-másra jelennek meg a különböző önkormányzati, helyhatósági elképzelések a pártlapokban. Remélhető azonban, hogy maga a lakosság is tudatában lesz az óriási tétnek, s e nagyarányú vezetőcsere nem reked meg a pártok jelöltállításának szintjén. Bizonyára kemény küzdelmek között alakul majd ki a helyi jelöltek névsora, s nagy kérdés az, hogy a föntebb vázolt tendencia — vagyis a 35—45 közötti értelmiségiek előretörése — folytatódik-e tovább? Vezetőszerepben az új nemzedék Úgy tűnik, hogy erre minden esélyünk megvan, éppen ezért érdemes legalább körvonalaiban szemügyre venni e — várhatóan domináns — társadalmi típus néhány jellemzőjét. Alapvetően az 1945 után, de 1956 előtt született korosztályról van szó. Tanulmányaik, pályakezdésük a hetvenes évekhez kötődik. Ekkor még a rendszer elemi gondjairól nyíltan és nyilvánosan nemigen lehet beszélni, de magántársaságban és kisebb szakmai közösségeken belül már igen. A gondolkodóbb fajta ember előtt fiatalon is nyilvánvaló az, hogy e sehova nem vezető rendszerperspektíva nem mutat a végtelenség irányába. Ezért ez a típus már nem lelkes, hanem nagyon is óvatos, és igyekszik minél távolabb kerülni a hatalmi-politikai Szervezetek csábításától. Ehelyett inkább a szakmai és az anyagi érvényesülés útjait keresi — s a hanyatlásnak induló Kádár-korszak ekkor már eléggé puha ahhoz, hogy e — „depoliti- zált” — érvényesülés elé túl nagy akadályokat tudjon állítani. A hetvenes évek látszatnövekedése még éppen ahhoz elég, hogy ez a korosztály — ha szülői segítséggel is, de — be tudta fejezni a kínos-keserves pályakezdő — családépítő évtizedet. Van lakás, kocsi, utazhatott is néha, a gyerek tanulhat, a szakmát érti (a világot már kevésbé), a rendszert nem szereti, de nem is lép föl ellene; többre tartja szőkébb baráti — lakóhelyi — szakmai környezete elismerését a politikai előléptetésnél. így éri el ezt az értelmiségi típust a nyolcvanas évek második felének mindinkább kibontakozó gazdasági-politikai-szel- lemi-erkölcsi válsága. Először azt veszi észre, hogy EGYRE TÖBBET kell dolgoznia UGYANAZON életszínvonalért (a nyolcvanas évek legeleje). Azután azt is észreveszi, hogy a dolgok nyilvánvalóan megfenfek- lettek, mégis UGYANAZOK vezetik az országot, meg a vállalatot, iskolát, hivatalt a saját településén (nyolcvanas évek dereka). Végül észreveszi azt, hogy mindezt a kollégái is tudják és látják. Elkezdenek összejárni vezetőképzés, ilyen-olyan mozgalom, egyletszervezés ürügyén. Hétről hétre megvitatják mindazt, amiről nem szól a tévé és nem ír az újság. Most már tudják, hogy „ezek” hazudnak, s azt is, hogy „azok” készülődnek valahol valamire. Véletlenül elkapott féllegális kiadványok (vagy csak a hírük), botrányos hírű előadók és előadások a helyi művelődési házban — észre sem veszi, hogy akarata-szán- déka ellenére: politizál. Véleményt formál. Nem csak a magáét, a másokét is. Egyre többet kérdezik tőle az utcán, boltban, megállóban: doktor úr (tanár úr, mérnök úr stb. . .), mit szól hozzá? (Nyolcvanas évek második fele.) Ezért, amikor 1988—89- bcn sorra alakulnak az addig ellenzékinek tartott szervezetek helyi csoportjai, akkor ő is ott van az MDF- vagy SZDSZ- csoportban. (Vagy valamelyik másikban, ami épp ott, náíuk erős.) Belesodródott a rendszerváltásba; környezete képviselőjelöltnek, polgármesternek, helyi pártvezetőnek, vágy valami más de mindenképpen mások képviseletét ellátni képes embernek tartja. Belőlük lesz az új Magyar- ország új politikai elitje. Vannak-e elegen? Akad-e minden városban, nagyobb faluban elég jelölt belőlük? Ki mernek-e majd elegen állni, vállalják-e a választási versenyek (sokszor alpári) piszkoskodásait? Hiszik-e azt, hogy jelenlegi agitálóik segítenek a megválasztásuk után is? Hihetik-e ezt? Kibírja-e a család a közéleti vezetővé választással járó anyagi veszteségeket? S végül, ha mind elmennek tanácstagnak, pártvezetőnek, polgármesternek, akkor lesz-e elegendő helyettesük, aki ugyanúgy gyógyít, tanít, ismeri az állatokat s a fél város baját . . . A rendszerváltás még előttünk áll , E kérdéseket ezrek és ezrek fogják maguknak feltenni a következő hónapokban. Megnyugtató válaszokat pedig mindenki csak magának adhat majd. A rendszerváltás: kockázat. Mindenkinek az. Aki vezetni fog, azoknak meg duplán vagy sokszorosan az. A magyar értelmiség érintett része — százezres csoportja — újkori történelmünk egyik legnagyobb vizsgája előtt áll. Pedig nem is erre a vizsgára készült. Sem értelmiségi, sem pedig igazi szakemberi alapjait nem rakhatta le a gyönge, erőtlen és kisszerű felsőoktatásban. A közéleti szerepek alapjait pedig végképp nem volt alkalma eltanulni. Amit tud, mindazt az elmúlt évtized válsága során egymástól tanulta el. Nemsokára elválik, hogy ez mire elegendő. De jobb előre felkészülni a minden vezetést elvállalónak arra, hogy ez az ismeret nagyon szerény. Csak a rendszer döntögetésére volt alkalma», ami nem olyan nagy tett, hisz a rendszer már korábban elkorhadt, kívül-belül régóta recsegett. A rendszerváltás — maga mint feladat még előttünk áll. Egyelőre politikai előfeltételei teremtődnek meg — igaz, hogy szívósan és naponta. Európa felé terelgetni egy nem Európához nevelt és szoktatott .népet: óriási feladat lesz. Mindenütt. Iskolában, üzemben, hiva- ' talban egyaránt merőben új vezetői képességeket, ismereteket igényel majd az új elittől. Tanuló vezetők lesznek tehát •minduhá- nyan, mindahány ezren ezt nem szégyen bevallani. S ha nem lesz elegendő mersz, erkölcsi erő, szándék és képesség, akkor ki tudja hányadszor már? — belesimulnak a készen kapott vezetőrutinokba, -szerepekbe: kapcsolatokat építgetve, lakásokat, privilégiumokat osztogatva, ígérgetve, és mindenről elfeledkezve marad az erőszak a „hálátlan nép” fölött, amikor eljátszanak egy újabb — talán utolsó — történelmi lehetőséget. • Kár lenne értünk is, értük is; jobb tehát nagyon pontosan, becsületesen és nyilvánosan fölkészülni e helyi választásokra. Nem megelégedve a célszerű paktumkötések pillanatnyi hasznával. A vidéki értelmiségnek ennél többre kell tartania magát. Kéri László Ingyenes vérnyomásmérés Félegyházán Kiskunfélegyházán, a Sanitas Egészségkultúra Egyesület és a Fédisz közreműködésével, ismét megkezdi az ingyenes vérnyomásmérést, orvosi tanácsadást dr. Garai István belgyógyász. Május 31-én, csütörtökön, délután 15 és 16 óra között várja az érdekelteket a Félegyházi Demokratikus Ifjúsági Szövetség Fadrusz János utca 11. szám alatti helyiségében. AZ ÉVIG VILLAMOS SZERELVÉNYGYÁRA pályázatot hirdet SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐI állás betöltésére. Feladata: a számviteli kalkulációs és pénzügyi feladatok elvégzésének irányítása. A munkakör betöltésének feltételei: • legfeljebb 45 éves kor, • szakirányú főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettség, • legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés: megállapodás alapján, a vonatkozó rendelkezések keretei között. A pályázatot 1990. június 15-éig lehet benyújtani a kör vetkező címre: ÉVIG Villamos Szerelvénygyár Baja, Szegedi út 115. Személyzeti és szoc. iroda. 1500 A telefon a gazdaság idegrendszere A számítógép-chip úgy alakította át a megbízható telefonvonalat, hogy majdnem mindent továbbítson, a kompuleradatoktól kezdve az automata pénztárgépekhez, a telefax-berendezésekhez és a légi forgalomirányításához szükséges adatokig és információkig. Ama telekommunikációs technológia elterjedésével.nő a hibalehetőség is. ' A hajszálvékony száloptikakábelek napjainkban több százszor annyi információt továbbítanak, mint rezdrótból készült elődeik. Az üzemzavar ritkább, de ha előfordul, igen nagy bajt okozhat. 1968-ban például tűz ütött ki Hindsdale-ben, az Illinois Bell telefontársaság egyik kezelő nélküli kapcsolóközpontjában; a látszólag apró zavar az egész vidék telekommunikációs rendszerét üzemképtelenné tette, és megnehezítette a légi forgalom irányítását is az O’Hara nemzetközi repülőtéren. Törölni kellett a légijáFatok húsz százalékát, a környéken sok lakásban és hivatalban több mint két hétig nem működött a telefon. Egy ekkor készült New York-i tanulmány szerint óriási- rá rúgott aöőzsdén az elmaradt pénzügyi tranzakciók értéke. , Ilyen kockázat mellett a cégek alternatív kommunikációs lehetőségek után néztek. Az American Express, amely a hitelkártyák ellenőrzése miatt nagymértékben függ a telefonvonalaktól, és világméretű számítógép-hálózattal rendelkezik, a biztonság kedvéért tartalékként mikrohullámú összeköttetést és saját tulajdonát képező adattovábbító rendszert épített ki. Ebben a helyzetben nagy konkurenciaharc folyik a különböző telefontársaságok között. A helyi telefontársaságoknak új csoportja alakult ki az Egyesült Államokban. Á Merril Lynch például annyira kereste azt alternatívát a helyi telefontársasággal szemben, hogy csatlakozott a Western Union távközlési céghez, amellyel új telefonhálózatot alakított ki. Ez. most már hetedik éve működik Teleport Communications Group néven, és sikerrel vette fel a versenyt a New York Telephone vállalattal. Tíz nagy tőzsdei ügynöki céget és a New York-i értéktőzsdét kapcsolták be a Telepőrt száloptikus hálózatba, és ez a kommunikációs vállalat nemrég elnyerte a kikötői hatóság szerződését arra. hogy telefonszolgáltatást nyújtson New York repülőterei, hidjai és közlekedési létesítményei számára. A feleport más nagyvárosokra Boston. San Francisco is kiterjesztette tevékenységét. . , . Mindez, persze, nem csak az Egyesült Államokra érvényes: Londontól Hongkongig a világ országainak fővárosai a XXL század telekommunikációs hálózatának kiépítésén munkálkodnak. A száloptik us hálózatok és más, nagy hatékonyságú rendszerek olyan fontosak egyebek között a nemzetközi pénzügyi és tőzsdei világban . mint annak idején a jó szállítási lehetőségek voltak az acélműveknek. A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FDLYÓIRAT A Forrás májusi számának megjelentetését a kecskeméti Cent rum Áruház támogatta. Úgy látszik, megyei irodalmi-művészet i- szociográfiai folyóiratunk is küzd a fennmaradásért. Nem tudni, milyen sors vár a/ eddig huszonhét évfolyamot maga mögött tudható havilapra, de az bizonyos, az ország többi táján sem rózsás a helyzet, egyre-másra szűnnek meg, alakulnak át a folyóiratok. A Forrás továbbra is hű marad eddigi irányvonalához. A legújabb szám tartalmát tekintve színvonalas anyagok kerültek az olvasó elé. A versösszeállításban Faludv György, Sz.epesi Attila, Sárándi József, Takács Zsuzsa, Zelei Miklós és Pintér Lajos költeményei mellett Jánosy István Vers és álom címmel ad közre érdekes fejtegetést. Szekér Endre pedig az elmúlt esztendő magyar verseiről írja le véleményét. A könyvrecenziók között is felfedezhető egy verseskötetről szóló szabálytalan kritika, ami Sárándi József válogatott és újabb költeményei kapcsán született. A domináns líra mellett természetesen más olvasnivaló is akad a májusi Forrásban. Üzenetek szálláshelyemről ez a címe Jurij Vella művének, melyet Buda Ferenc fordított. Sándor Iván Vízkercszttől Szilveszterig cimet viselő esszésorozata véget ért; ütolsó írásának témáját az új évtized kezdete adta. Fekete Gyula az' „önpusztító jövedelem- elosztásról” fejti ki véleményét, Ab- lonczy László pedig bretagne-i jegyzeteit ajánlja figyelmünkbe. A Forrás ötödik számában Balogh Gyula festményei, valamint Walter Péter szociofotó- ja láthatók. KIÁLLÍTÁS Dob-show FoR RáS 90 >5 Százéves a d/.sesszdob. Ennek apropójából rendeznek kiállítást a kecskeméti Táncsics Mihály Művelődési Központban. Ez a tárlat azonban egy kicsit más lesz a többitől, ugyanis nemcsak a csodás hangszereket lehet majd megtekinteni, hanem megszólaltatóikat is meghallgathatják az érdeklődők. Gon- da János zongoraművész zeneszerző bevezetőjét követően Kovács Gyula, Kőszegi Imre, Jávori Vilmos ismert dzsesszdobosok dob-show-ja ígér izgalmas zenei csemegét. Ä kiállítás egyébként június elsején, pénteken délután öt órakor nyílik, és naponta 10 és 18 óra között látogatható. Még egy információ: a közszemlére tárt hangszerek helyben előjegyezhetők, utána megvásárolhatók. LEMEZ 1990 f ekete leme/boríió, rajta teher betűk: Solaris 1990. A rockzene hívei talán emlékeznek még arra, hogy volt egyszer egy Solaris együttes. Kitűnő muzsikát játszottak, elsősorban hangszeres zenét produkáltak. Fiatal, tehetséges tagjaik később külön utakra tértek, és a csapat egyik fele megalkotta a Napóleon Bld.-t, a másik fél pedig az Első Emeletet. Kár, hogy akkoriban nem gondoltak egy búcsúlemezre. Most, néhány év eltelte óta határoztak úgy, hogy mégis kellene egy album. De nem ám új, teljesen friss, hanem a korábbi szerzemények megjelentetése. Éppen ezért egy kicsit megtévesztő szerepeltetni a lemezborítón az 1990-es évszámot. Két korongra kerültek fel a instrumentális számok, egy-egy cím köré csoportosítva. 1980, Los Angeles 2026, Éjszakai tárlat, Ünnepi koncert — ezek a tételcímek. Köztük önállóan is megállja a helyét a „sörnevekre” átalakított szerző- és előadógárda műve, az Ünnepi koncert. Bizonyára öröm volt ezt a lemezt összehozni, így utólag is. Mindenképpen rocktörténeti darab. Legalább nem felejtjük el: volt egyszer egy Solaris. (SLPM 37310—11 — Pepita) FILM A kis Afroditék A görög filmművészet vezető triászába tartozó rendező: Nikosz Kondurosz neve ismeretlennek számít Magyarországon, még a filmbarátok köreiben is. Pedig a szobrászpályát a rendezésért elhagyó alkotó már több olyan produkciót is készített, mely a nemzetközi filmklubhálózatok egyik állandó darabja szerte a világon. A kis Afroditék — árnyalatgazdag fekete-fehérben — nagyon tudatosan az ógörög szobrászat világával igyekszik rokonságba lépni. Elkészültekor a vezető európai filmkritikusok azzal rágalmazták, hogy — a XX. századvég aktualitásainak mellőzésével — az örök görögség eszményét sugallja: A film két párhuzamos szálon futtatja a tragikus szerelmi történetet. Felnőttek és gyermekek kapcsolatai bontakoznak ki — egymást erősítve és jelen- tésámyalatokbdn gazdagabbá téve — a kétszálú dramaturgiában. A cselekmény magva ugyancsak klasszikus eredetű; a közismert Daphnisz és Klóé történetből merített. Ä végeredményt illetően ugyan igaz az egykori „rágalom”, mely szerint általánosságban játszódik ez a költői produkció, ám az idő mára egyértelműen eldöntötte, hogy erényeit ez nem föltétlenül csorbítja. A jelen bajaitól való szándékos elfordulás ugyanis valamiképpen mégiscsak válasznak tekinthető, Kondurosz valószínűleg egyfajta menekülésként teremtette meg antik kis „oázisát” a hatvanas évek diktatúrába száguldó Hellá- szában. (Képünkön: jelenet a filmből.) ÚJ KÖNYVEK: Vicki Baum: Grand Hotel. (Do- vin, 135 Ft) — Keszthely, Festetics- kastély. (Magyar Távirati Iroda, 329 Ft) Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák. (Első Vertikális Kis- szöv., 142 Ft) - Jamadzsf Masza- nori: Japán nyelvkönyv. (Ariadné- könyvek, tankönyvk., 474 Ft) — Vojnits András: Útazás a rejtelmes Kelet-Afrikában. Teleki Sámuel nyomában. (Mezőgazdasági—Natura, 100 Ft) Kártyikné Benke Etka: Lélegzünk és létezünk. Jóga a mindennapokban. (Magyar Természetgyógyászok Tudományos Egyesülete, 119 Ft) Hermann Wouk: Végső győzelem. (Victoria Kft:, 185 Ft) — Hollós István: Búcsúm a sárga háztól. (Cserépfalvi, 149 Ft) - Simonffy András: Rozsda ősz: (Magvető, 80 Ft) — Andrew Szonyi- Dán Steinhoff: Kisvállalkozások menedzselésének alapjai. (Park K., 350 Ft) — Donald Weiss: Az életszervezés művészete. (Menedzserek kiskönyvtára, Park K., 70 Ft) — Anthony Burgess: Beteg a doktor. (Vidám könyvek, Európa, 80 Ft) — John Cle- land: Egy örömlány emlékiratai. Fanny Hill. (Glória, 128 Ft) — Pentti Saarikoski: Bomba a hűtőszekrényben. Válogatott versek. (Napjaink költészete, Európa. 40 Ft) — Kozma Tóth István: Czinege Lajos mundér nélkül. (Zrínyi K., 63 Ft) — Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember. (Kossuth K., 138 Ft) — Maus egy túlélő regénye. (Napra-forgó, 140 Ft) — Rejtély. Kovács Erzsi emlékiratai. (Nosztalgia Kft., 99 Ft) — Leo Sillner: Fokhagyma, a gyógyító csoda. Természetes gyógymódok. (Medicina, 75 Ft) — Váncza: A mi süteményeskönyvünk. 14. kiad. (Közgazd. K. — Minerva, 98 Ft) — Falomlás. Szerk. Csirbin P. (Intcrprint, 250 Ft).
