Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám

MA: \ ROMÁNIAI VÁLASZTÁSOK ÖSSZESÍTÉSE ELŐTT Iliescu má elnök A KORMÁNYPROGRAM IRÁNYELVEI Befejezte munkáját a 4. nemzetközi alupigment-szimpózium Kedden plenáris szakmai elő­adásokkal folytatta munkáját Kecskeméten, a 4. nemzetközi alupigment-szimpózium. A kon­ferencia egyik szünetében a ren­dezvény résztvevői gyárlátoga­táson ismerkedtek meg a Kőbá­nyai Könnyűfémmű Kecskeméti Gyáregységével. Ezt követően újabb előadáso­kat hallgathattak. A szimpózium dr. Hatala Pál­nak, a Kőbányai Könnyűfémmű igazgatójának zárszavával ért véget. G. B. sea Sok játékot kínál a kereskedelem a közelgő gyermeknapra író- és varrógép, felfújható pelenkázót kórházi ágy A közelgő gyermeknapra mintha megtáltosodott volna a kereskedelem. Talán még a leg­nagyobb ajándékozási nap, a ka­rácsony közeledtével sem volt ilyen a kínálat, mint most. A rá­adás pedig a sok helyütt ma, illet­ve az elkövetkezendő napokban: az árkedvezmény. Kiskunfélegyházán, a Szigma 251. sz. kultúrcikkáruház já- fékosztályán mára több mint 1,4 millió forint értékű készletet hal­moztak fel, aminek pár nappal ezelőtt még fele sem volt. A ke­rékpár, a roller, az igazi babának való kocsik kivételével minden áruból 20 százalék engedményt adnak, összehangoltan a Cent­rum Áruházzal. A megyeszékhelyi Alfpld Áru­házban holnap kezdődik a gyer­meknapi vásár, amikor is egyes játékok árából 30 százalék ked­vezményt adnak. A kínálatot nézve, hamarjában rávágja az ember: ez már igen! Hiszen „ko­moly”, életszerű darabok kínál­ják magukat. Mert milyen is a gyermek? Leginkább a felnőtte­ket szereti utánozni. Bizonyára erre találták fel a felfújhatós pe­lenkázót, a kisebb-nagyobb edé­nyeket, lábassorozatokat, az elemmel világító vasalókat. (Folytatás a 2. oldalon) • A gyer­mekintézmé­nyeknek is jól jön a kedvez­ményes játék­vásár. A pefő- fiszállási óvo­da dolgozói ötezer forint értékű árut válogattak össze. (Mébesi Éva felvétele) 1 BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP ______XLV. évf. 119. szám Ára: 4,30 Ft 1990. május 23., szerda M MBMPMWMMWBBBBMMBMMMHMaBBMBMMBBMaMBBBWMWWBBBBWKMIirTfHlllWiBWIIWail* ''Ilii l 'IilHMIW IHllifl IMTlWIMéHMWWMMMMMMHj Kormányalakító parlamenti ülés Az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­ságának Fabizottsága és a FAO Európai Erdészeti Bizottsága hazánkban tartja szokásos évi szakmai tanulmányútját. Az eseménnyel kapcsolatban Gémesi József, a MÉM Erdészeti és Faipari Hi­vatalának vezetője elmondta: a nemzet­közi bizottság képviselői három évtizede vesznek részt a mostanihoz hasonló ta­nulmányutakon. Ezek célja cgy-cgy or­szág fagazdaságának részletes megisme­rése. Hazánkban elsősorban a gyorsan növő fajok (a nyár és az akác) termeszté­sét és hasznosítását ismerik meg. Az öt­napos rendezvényen, 16 országból, várha­tóan 40 szakember vesz részt. Magyarországi útjuk során a szakem­berek — egy kisebb tanácskozást követő­en — megismerkednek a Duna-ártéri és a Duna—Tisza közi nyárfáserdőkkel, a pusztavacsi akácosokkal. Magyar kollé­gáikkal kicserélik tapasztalataikat a me­zőgazdasági termelők által „elhagyott'’ földterületek erdősítéséről. A szakértők vizsgálják a hazai erdőpusztulás okait is. (MTI) ; RBBnRMm rint Románia elnöke különle­ges jogokkal rendelkezik. Ha­tásköréhez tartozik, hogy mi­niszterelnöknek jelöli annak a pártnak vagy politikai alaku­latnak a képviselőjét, amely a választásokon megszerezte a parlamenti mandátumok több­ségét. Elnöki jogkör az is, hogy jóváhagyja a kormány összeté­telét, és azt a képviselőház és a szenátus elé terjeszti. Kinevezi a legfelsőbb törvényszék elnö­két és tagjait, valamint a leg­főbb ügyészt. Az elnök rendkí­vüli ülésszakra hívhatja össze a parlamentet, de egyben a képvi­selőház és a szenátus elnökének hozzájárulásával fel is oszlat­hatja azt. Az eddigi román joggyakorlattól eltérően újítás az elnöki jogkörben az, hogy évente üzeneteket terjeszt a par­lament elé a nemzetet érintő fő politikai kérdésekről. A parla­ment előzetes jóváhagyásával elrendelheti a hadsereg részle­ges vagy általános mozgósítá­sát, rendkívüli állapotot vezet­het be az ország egesz területén vagy egyes helységekben. Nem­zetközi szerződéseket köt, és azokat a törvényhozás elé ter­jeszti ratifikálásra, ezenkívül jogköre kiterjed rendeletek ki­bocsátására is. Közkegyelmet gyakorol, s ítéleteket módosít­hat. Az érvényben levő választó­jogi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a köztársasági elnö­köt méltatlan cselekmények el­követése esetén a képviselőház és a szenátus közös szavazatá­val felfüggesszék tisztségéből. A felfüggesztett elnököt viszont (Folytatás a 2. oldalon) gyarmatról, Márianosztráról, Pál- halmáról és Szegedről — több száz elítélt aláírásával érkeztek petíciók a T. Házhoz. A petíciók az igazság­szolgáltatással, illetve az ítélet-végre­hajtással foglalkoznak, ezért vélemé­nyezésre megkapta azokat az alkot­mányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi, valamint az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság. A megbízott házelnök arra kérte a bizottságokat: mihamarabb írásban terjesszék véleményüket a plénum elé. A plénum határozatképességének megállapítása után — 353 képviselő volt jelen a teremben — vette kezde­tét az érdemi munka. „Dr. Antall Jó­zsef kijelölt miniszterelnök úr benyúj­totta a kormányprogram irányelveit és megnevezte az új kormány minisz­terjelöltjeit. A Házszabály rendelke­zéseinek megfelelően hétfőn és ked­den délelőtt az illetékes bizottságok a miniszterjelölteket meghallgatták” mondotta az ülésszak tárgysoro­ii ifiii »I im ii un ll]lllll^l■■■ll■—wi——■— A nemzeti megújhodás programja címet viseli az a dokumentum, ame­lyet a hétfői és kedd délelőtti bizottsági üléseken — még mielőtt a kedd délutáni plenáris ülésen előterjesztette a megbízott miniszterelnök — kézbe vehettek az országgyűlési képviselők. Az Antall-kormány programjának irányelvet négy alapelvet határoznak meg, amelyek a kabinet működését vezérlik majd. A program első alapelvként kimondja, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Ez azt jelenti, hogy „minden magyar állampolgár, ugyaa-uio^kal .a jogokká! és kötelezettségekkel rendelkezzen a törvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is”. Az új kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadságának, a nevelési és oktatási szabadságnak, s korszakos feladatnak tartja a vállalkozási, gazdasági szabadság helyreállí­tását. A második alapelv: az új kormány a nép kormánya kíván lenni, amely „végleg leváltja az elnyomatás rendszerét és áttér a szabadság rend­szerére”, amelyben a nép az állam intézményeit magáénak tekintheti, olyanoknak, amelyek az ő érdekében, védelmében, szolgálatában működ­nek. Az irányelvek harmadik alapelvként jelölik meg. hogy az Antall- kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, s tisztában van azzal, hogy e téren lesz a legnehezebb feladata. „Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyitottságát szoci­ális és környezetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki” — szögezi lé a dokumen­tum. Végül negyedik alapelvként európai kormányként határozza meg önmagát az Antall-kormány, hangsúlyozva: vissza akarunk térni az euró­pai örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékekhez is, amelyet Európa az elmúlt negyven év alatt alkotott meg. A kormány elkötelezi magát az európai integráció gondolájának; az integráció első fejezete a szabad Magyarország felvétele lesz az Európa Tanácsba, a végső cél pedig az Európai Közösség tagságának elnyerése az elkövetkező évtized során. A program középpontjába az embert állították; ezt jelzik az elképzelése­ket részletesebben kifejtő fejezetek címei is: Ember és környezete; Ember és művelődés; Ember és társadalom; Ember és gazdaság; Ember haza nagyvilág. Az irányelvek végül a kormány rövid távú cselekvési prog­ramját vázolják fel. megjelölve a kormányzati irányítás szervezeti és műkö­dési rendjének átalakításával, az inflációellenes és vállalkozásélénkítő program, meghirdetésével, bizonyos kiemelt területek felülvizsgálatával és a társadalmi-gazdasági helyzet hiteles feltárásával kapcsolatos teendőket. Végül a nemzeti megújhodás programja célul tűzi, hogy a kormány rövide­sen részletes programot dolgoz ki, amely a működésének első három évére érvényes feladatokat foglalja majd össze. (MTI) zatának megállapításakor bevezető- jj: jében Szabad György, majd hangsú­lyozta: a kormányalakítás olyan jelle­gű esemény az Országgyűlés és az ország életében, amely indokolja, hogy a plénum önálló ülésen tárgyal­ja­Ezért indítványozta — s ezzel a parlament tagjai 349 igenlő szavazat­tal, 3 tartózkodás mellett egyetértet­tek —, hogy az ülésszak napirendje a kormányprogram ismertetése, továb- | bá vitája, a program elfogadásáról és -j a miniszterelnök megválasztásáról szóló határozathozatal, a Miniszter- tanács tagjainak bemutatkozása, va­lamint a miniszterelnök és a kormány tagjainak ünnepélyes eskütétele le­gyen. Ezután dr. Antall József kijelölt miniszterelnök mintegy kétórás be­szédben ismertette a kormányprogra­mot, melyből az alábbiakban annak irányelveit foglaljuk össze. (Folytatás a 2. oldalon) Április végén járt Magyarországon a francia szenátus centrista csoport­jának delegációja, amely itt-tartózkodása során felkereste Bács-Kiskun megyét >s. Kecskeméten * küldöttség egyik tekintély es sagj? René Monory szenátor, egykori miniszter, ma Vienne megye tanácsának elnöke, fölvetet­te: érdemes lenne kapcsolatot létesíteni a franciaországi terület és Bács- Kiskun között. Az elhatározást néhány tclexváltás követte, majd hétfőn este már meg is érkezett Kecskemétre Monory úr személyes megbízottja, Laurent Viguier, hogy tárgyaljon az előkészületekről, a lehetséges együtt­működés részleteiről. (Folytatás a 3. oldalon) Alakulóban a francia kapcsolat Fontos állomásához érkezett a másfél hónappal ezelőtt újonnan megválasztott Országgyűlés: kedden 15 órakor kormányalakító ülésszak­ra szólította a képviselőket a parla­menti csengő. A korszakos jelentőségű üléssza­kot Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke nyitotta meg. Rö­vid köszöntő szavai után azonnal arra kérte jegyző képviselőtársát, ismertesse az igazoltan távol lévők névsorát. Mindössze öt név hangzóit el: Bokros Lajosé (MSZP), dr. Ká- vássy Sándoré (FKgP), dr. Horváth Lászlóé (FKgP), dr. Omolnár Mik­lósé (FKgP) és Haraszti Miklósé (SZDSZ). Mint a bejelentésekből kitűnt, az igazoltan távol lévők kö­zül négyen az Interparlamentáris Unió bonni leszerelési világtalálko- * zóján képviselik a magyar ország- gyűlést. Szabad György a bejelenté­sek sorában szólt arról is, hogy az elmúlt napokban több büntetés­végrehajtási intézetből — Balassa­■■■■■■■■—■niiMwmiwwi—iiiw—in—in—im——i mi i' " TŰNŐDÉS A VEZETŐVÁLTÁSRÓL J Elitcsere, de van-e csereelit? (4. oldal) A pénztelenség a Tüzép Kft-nél is érezteti hatását (5. oldal) VIENNE MEGYE ÉS BÁCS-KISKUN KÖZÖTT: A kedd reggel ha tórái össze­sítés szerint Ion Iliescu megsze- tezte a köztársasági elnöki tiszthez szükséges szavazato­kat, azaz a szavazatok több mint felét. A bejelentést a köz­ponti választási iroda tette, kö­zölve, hogy ezzel Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front jo- löltjeként a megszámlált 11 mil­lió 640. ezer szavazatból több mint 9 millió voksot kapott, s így törvényesen a Román Köz­társaság elnöke lett. A választójogi törvény értel­mében Románra elnökévé azt a jelöltet nyilvánítják, aki a vá­lasztási névjegyzékbe felvett vá­lasztóknak legalább fele, plusz egy szavazatát megkapta. Hi­vatalosan 16 millió 83 ezer vá­lasztópolgárt vettek fel a név­jegyzékbe, s a reggeli órákig megszámlált szavazatokkal Ili­escu a szükséges szavazatok számát jóval túlszárnyalta és változatlanul 80 százalék fölötti eredménnyel vezet. A másik két jelölt közül a liberális Campea- nu még a 10 százalékot sem érte el, a parasztpárti Ratiu pedig csak „a futottak még” listáján van. Mivel az elnökválasztás el­dőlt, nem kerül sor második fordulóra. Ha a három jelölt közül egyik sem érte volna el az abszolút többséget, június 3-án tarfotíák vdtn a? cltiőkvdlasz-' tás második fordulóját, az első fordulóban legeredményeseb­ben szerepelt két jelölt között. Ebben a második fordulóban a győzelmet az szerezte volna meg, aki a legtöbb szavazatot kapja. A választójogi törvény sze­0 Kap-e amerikai vízumot Arafat? Az arab országok kérésére ked­den összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa az Izra­elben és a megszállt területeken történt, hét végi véres eseménye­ket. Egyelőre.bizonytalan, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) TEGNAP ÉS MA BÁCS-KISKUNBAN Az ENSZ erdészeti bizottságok magyarországi tanulmányútja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents