Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-23 / 119. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 23. Kormányalakító parlamenti ülés Antall József nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődött a kormányprogram vitája. Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) a kormányprogram értékelésében kifejtette: az SZDSZ több ponton, kiváltképpen a külpolitika területén azonos, vagy hasonló elveket vall, mint amelyeket a kormányprogram megfogalmazott. Egyetért azzal, hogy a Varsói Szerződés ellentétes a nemzet akaratával és a szerződés szükségtelen. A szabaddemokraták ugyancsak támogatni fogják a kormánypártok, illetőleg a kormány fellépését a határokon túl élő magyarság mellett. Kitért arra, hogy a kormányprogram rögzíti: szakítani kell a megelőző több mint negyven esztendővel, s vissza kell térni a múlt magyar hagyományaihoz. Ezzel az SZDSZ egyetert, ugyanakkor leszögezi, hogy az említett hagyományok nem lehetnek a két világháború közötti Magyarország keresztény kurzusának hagyományai. Az SZDSZ frakcióvezetője a legfontosabb teendők közé sorolta a helyi rendszerváltás levezénylését, s szükségesnek nevezte, hogy az önkormányzati törvény méltó megfontolása után mielőbb helyhatósági választásokat tartsanak. Tölgyessy Péter kulcskérdésnek nevezte a magyar gazdaság átalakítását. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy a kormányprogram a gyors privatizálás mellett kötelezte el magát, ugyanakkor határozottan bírálta a program agrárrészét. Kifejtette: ez egyszerre két célt fogalmaz meg, nevezetesen a kormány az 1947-es birtokviszonyokat kívánja gyorsan helyreállítani, s ezzel egyidejűleg fenn akarja tartani az élelmiszer- gazdaság teljesítőképességét. Az SZDSZ véleménye szerint ezt nehezen lehetne megvalósítani. Végezetül kifejtette: az SZDSZ úgy látja, hogy a kormány vonzó célokat állít az ország elé, ugyanakkor a célok közötti összhang nincs biztosítva. Kónya Imre (MDF) elöljáróban méltatta a beterjesztett kormányprogramot. Úgy vélte: olyan feladatokra vállalkozik az új kormány, amelyeket a korábbiak nemhogy száz nap alatt, de hosszú évek során sem voltak képesek végrehajtani. Ilyen tennivaló például az ütőképes és korszerű közigazgatás kialakítása, az inflációellenes és vállalkozásélénkítő program beindítása, s jó néhány más fontos kérdés, köztük a létminimum alatt élő nyugdíjasok helyzetének felülvizsgálata, a szovjet csapatok kivonulásának optimális lebonyolítása. Hangoztatta: nem érheti az a vád a kormányt, hogy kevésre vállalkozik, hiszen figyelembe kell venni azt is, hogy egy újonnan alakuló testületről van szó, amely ráadásul még nincs is az összes szükséges információ birtokában. Kónya Imre nagyjelentőségűnek ítélte. hogy a kormányprogramban — a földkérdéstől eltekintve — tükröződik a koalíciós partnerek összhangja. Ez a tény — véleménye szerint — az egyik legfőbb biztosítéka a koalíció egységének, s a kormány sikeres, összehangolt működésének. Mutatja egyúttal azt is, hogy a koalícióban eszmeileg, politikailag egymással közeli rokonságban álló pártok léptek szövetségre. Az erők ilyetén egyesítése nemhogy gyengíti, inkább erősíti a kormány irányvonalának határozottságát, szemben az egymástól távolabb álló pártok kényszerházasságával. amilyen például az MDF— SZDSZ nagykoalíció lett volna. Bevallott elfogultsággal tette hozzá: számára a kormányprogram hitelességét elsősorban emberközpontúsága jelenti, amelyben meghatározónak érzi a* ‘Demokrata Fórum által képviselt eszmeiséget. Végül utalt a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ képviselőjének hozzászólására, amelyből az őszinte bizalom hangját vélte kihallani. Mint mondotta, ez az a bizalom, amelyre nemcsak a kormánynak, hanem az egész országnak szüksége van. A Magyar Szocialista Párt képviseletében Pozsgay Imre fűzött megjegyzéseket a kormányprogramhoz. Kijelentette: a bizalom annak a politikai szándéknak, közmegegyezési törekvésnek szól, amelyet Antall József fogalmazott meg előadói beszédében; a fenntartás a program illuzórikus, a realitásoktól itt- ott elrugaszkodó elgondolásait illeti, amely szerint a társadalom minden csoportja számára azonnal kivezető utat kell mutatni, miközben erre nincs meg az adottság, a lehetőség. Az új kormánynak — az ország ismert állapota miatt — nincs lehetősége a közeljövőben mindenkit kielégítő, sőt. kedvező döntéseket hozni. Ennek belátásában is megvan a felelős közmegegyezés lehetősége — hangsúlyozta, majd rámutatott: akik ebben egyetértésre tudnak jutni — s a kormány is azon fáradozik, hogy a kétoldalú közeledés meglegyen —, azok valóban törvényes jogot nyertek választóiktól arra, hogy amikor a kormány tervekké formálja a most bemutatott programot, nagyon is kritikusan, ha kell, elutasítóan viselkedjenek az elképzelésekkel szemben. Ez ugyanis legalább annyira értéke a demokráciának, mint az. hogy a képviselők némely do-, logban egyetértésüket fejezzék ki. Pozsgay Imre annak a véleményének adott hangot, hogy ez az a gondolkodásmód, amely parlamentet „csinálhat" a Házból, amely hosszú időn át méltatlanul viselte a parlament nevet. Az MSZP képviselője a továbbiakban utalt arra: nem véle.tlen, hogy némely kormányzástechnikainak tűnő. ám vaskos politikai tárgyú kérdésben nagyon is összecsengtek az előtte felszólaló MDF-, illetve SZDSZ-képvise- lők szavai: a két párt közötti paktumból ez közvetlenül következik. A közjogi problémák közös, tárgyalásos megoldásával a kormányalakító párt olyan helyzetbe hozott egy nagy ellenzéki pártot, hogy az könnyedén résztvevője a döntési hatalomnak anélkül, hogy a kormányzásért felelősséget viselne. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője partja és a kormány földprogramját magyarázta- népszerűsítette. Mint mondotta, a programnak a földtulajdonra vonatkozó része gazdaságilag racionális, mert valóságos vagyonúnkkal számol, azzal az ágazattal, ahol a legkisebb beruházással lehet eredményt elérni, s amelyben már most is a magántermelők adják a termékek igen nagy hányadát. Ugyanakkor politikailag is racionálisnak nevezte az elképzeléseket, mert miként az államberendezkedésben, a mezőgazdaságban is így jöhet létre a többhatalmi struktúra. Az 1947-es tulajdoni állapotok visszaállítása abból a szolgasorból fogja kiemelni a parasztságot, amelybe annak idején az erőszakos téeszesítés taszította — jelentette ki. Torgyán József fenntartás nélkül elismeréssel szólt a beterjesztett rövidített kormányprogramról; csupán néhány olyan kérdésre mutatott rá, amelynek megoldása a kisgazdák álláspontja szerint különös figyelmet, vagy sürgősséget igényel. így a rendkívül sürgető feladatok köze sorolta az új földtörvény megalkotását. Pártja nevében arra kérte a kormányt, hogy az államigazgatás átszervezése során kerülje el a kormányzati munkában fenyegető fennakadásokat, mert — mint mondotta — a minisztériumokban, a tanácsoknál már ma is alig-alig dolgoznak. Végül „Isten áldását, a magyar nép odaadó segítségét, a parlament jóváhagyását” kérte „e csodálatos kormányprogramra”. Orbán Viktor, a Fidesz frakciójának nevében leszögezte: szerintük sem a beterjesztett dokumentum, sem a miniszterek bizottsági meghallgatása nem adott garanciákat arra, hogy a most megalakuló kormány képes lesz megoldani az ország égető gondjait. A beterjesztés, véleményük szerint, nem ütötte meg a kormányprogram mércéjét, ezért is kaphatta az „irányelvek” megnevezést, utálva arra: nincs kormányprogram, vagy ha van is, az, ami a képviselők előtt fekszik, nem az. Orbán Viktor megjegyezte: az alkotmány nem a kormányprogram irányelveinek vitáját írja elő, hanem magáét a programét. A beterjesztett dokumentum nem más, mint tényleírásokat és kívánságokat tartalmazó kijelentések laza gyűjteménye — mondotta —, amelyből éppen az hiányzik, ami a szöveget programmá emelhetné, vagyis hogy miképpen jutunk el a jelen helyzetből a kívánt célokhoz. A szöveget súlyos belső ellentmondások feszítik, nem ismerhető fel benne egyértelmű kormányzati koncepció, és teljességgel hiányzik belőle a világos preferenciasorrend. Úgy vélte: joggal tehető fel a kérdés, mi a biztosíték arra, hogy nem olyan jószándékú kívánságok és ígéretek soráról van-e szó most is, mint amilyeneket már számtalanszor lehetett hallani ebben a házban, korábbi kormányok stabilizálási és kibontakozási programjaként. Kifogásolta: a kormány úgy kér bizalmat, hogy nem mondja meg, ez a bizalom mire alapozható. Nem tartotta elfogadhatónak azt az érvet, hogy részletesebb intézkedéseket azért nem dolgoztak ki eddig, mert erre nem volt elegendő idő. Egy olyan nyugodt erőnek, mint a kormánykoalíció gerincét alkotó pártnak — hangsúlyozta — már a választások előtt is kötelessége lett volna felkészülni a kormányzati feladatokra, legalább hat hete lett volna erre. Megkockáztatta azt a véleményt, hogy a kormánytöbbséget képviselők azért igyekeztek a lehető legszűkebbre szorítani a program nyilvános vitájának lehetőségét, mert tisztában voltak azzal, hogy ez a program nem állhatja ki a nyilvánosság próbáját, s bizonyára komoly kétségek fogalmazódhattak meg bennük a kiválasztott miniszterjelöltek némelyikének szakértelmét illetően is. Végül a fiatal demokraták nevében leszögezte: tiszteletben tartják a választás eredményét, s helyesnek tekintik, hogy a legnagyobb párt elnöke kapott megbízást kormányalakításra. Elismerik: nem lehet könnyű negyven év után először szabadon kormányt alakítani. Ennek ellenére csalódottak a fiatal demokraták, akik — bár szándékuk szerint a konstruktív ellenzék szerepét kívánják betölteni a parlamentben —, most kormányprogram hiányában nem tudják, hogyan lehetnek konstruktívak. A Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását Keresztes Sándor ismertette. Részletesen szólt pártja keresztény világnézeten alapuló eszmerendszerérői. Utalt arra, hogy a KDNP nem vett részt az MDF es az SZDSZ egyezségében, azonban tudomásul veszi, hogy ezt szükségszerűen meg kellett tenni: az új kormánynak meg kellett alakulnia és működésének stabilitását is biztosítani kellett. Ezért pártja elfogadta a megállapodást, akkor is, ha nem ért egyet annak minden pontjával. Példaként említette, hogy programjukban nyíltan állást foglaltak a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztása mellett, a megállapodás viszont mást tartalmaz. Leszögezte: a KDNP nem vallási vagy felekezeti, hanem világnézeti párt, amely azt vallja: a társadalomnak, az államnak és a gazdasági életnek egyaránt az emberi személyiséget kell szolgálnia. A kormányprogramot elemezve kiemelte: a szociális és egészségügyi ellátási rendszer megújításának szükségessége megfelel a keresztény világnézeti programnak. Hiányolta azonban, hogy az előterjesztés nem tér ki a hitoktatás és az erkölcsi nevelés kérdésére. Ezt — mint mondta — a párt képviselői szorgalmazni fogják. Véleménye szerint az állam és az egyház teljes es valóságos szétválasztása elvének hangsúlyozása helyett irjkább a „szabad egyház — szabad államban” eszméjét kellene érvényre juttatni, hiszen az egyházak tevékenységükkel erkölcsös és etikus embert formálnak, a közjót szolgálva. Az önkormányzatok jogait érintve kifogásolta, hogy a testületi ön- kormányzatokat nem említi az előterjesztés. Átgondoltnak, megfontoltnak ítélte Keresztes Sándor a kormányprogram külpolitikai célkitűzéseit. Ä képviselő végül kérte az Ország- gyűlést: fogadja el a kormányprogramot. A független képviselők álláspontját Fodor István fejtette ki. Mint mondotta: helyénvaló, hogy ma, a kormány bemutatásának időpontjában Antall József kijelölt miniszterelnök kizárólag irányelvek előterjesztésére szorítkozik. Éppen azért, mert csak irányelvekről van szó, túlzott elméletieskedés lenne a program egyes téziseivel érdemben vitába szállni. Elvi alapon ugyanis lehetne kifogásolni például azt, hogy a program párhuzamosan gondolkodik a gazdaság stabilitását és a társadalom fejlődését megalapozó célokról, azaz nem állítja ezeket szembe egymással. Ez a tény társadalompolitikai, lélektani szempontból megnyugtató, szakmai szempontból viszont vitatható, mert a politika, a gazdaságpolitika olyan térségben kénytelen mozogni, ahol a különböző célok — a gazdasági megélénkülés, a szociális biztonság, az infláció, a munkanélküliség — egymással ellentétes irányba hatnak. A politikai döntés tudománya abban rejlik — s ezt az anyag készítői érezhetően tudják —, hogy felismeri a társadalom reális érdekviszonyait, meghatározza az ellentétes célok kompromisszumos halmazát, amely mellett a politikai stabilitás létrehozható, illetve fenntartható. Ez a program egyidejűleg ígéri meg a gazdaság élénkülését és a szociális biztonság erősödését. Ez a szociális piacgazdaság lényege, amely a gazdaságilag stabilabb, és a szociális ellátási rendszer szempontjából fejlettebb országokban működőképes, távlataiban pedig hazánk számára is elfogadható — hangoztatta. Az elvi alapon vitatható pontokat sorolva említette azokat az elképzeléseket, amelyek egyidejűleg tartalmaznak inflációgerjesztő és -fékező intézkedéseket, vagy azokat a koncepcióban meg nem jelölt kiadásokat, amelyek a költ/ ségvetés számára többletterhet jelentenek. Végezetül hangsúlyozta: a miniszterelnök-választáshoz bizalom kell, és a független képviselők bizalmat szavaznak Antall Józsefnek, a kormányprogram irányelveit nem vitatják. Végleges álláspontjukat azonban a részletek kidolgozásakor alakítják majd ki, s szavazataikkal juttatják kifejezésre. A független képviselők álláspontjának meghallgatását követően az elnöklő Szabad György 19 óra előtt néhány perccel a kormányprogram vitáját felfüggesztve az ülésnapot bezárta. A képviselők ma reggel 9 órakor folytatják munkájukat. (MTI) Doina Cornea nem hisz a választások tisztaságában Hihetetlennek minősítette a vasárnapi választások előre jelzett eredményét és a temesvári nyilatkozat alapján a küzdelem folytatása mellett kötelezte el magát Doina Cornea asszony a The Independent keddi számában közölt nyilatkozatában. „Egyszerűen nem hihető, nem logikus, számoljon utána" — mondotta Cornea asszony, akit, mint Isabel Hilton, a The Independent Kolozsvárról tudósító munkatársa írja, megdöbbentett a Nemzeti Megmentési Front és Ion Iliescu elnök elsöprő győzelmét rögzítő számítógépes előrejelzés. „Négymillió ember írta alá a temesvári nyilatkozatot (amely a vezető kommunisták jelölésének kizárását követelte), vegyük hozzá a magyarokat, akik bizonyosan nem szavaztak Iliescura, és adjunk még ehhez további egymillió ellenszavazatot Bukarestből és az ország más részeiből. Az eredmény egyszerűen nem hihető” — hangoztatta Cornea asszony. — Ezek szerint azt mondja, hogy a választás csalás volt? — kérdezte a brit újságírónő. A válasz: „Nem bízom benne, hogy a szavazatszámlálás tisztességes, mivel nincs mód az ellenőrzésre. De egyelőre várunk a végeredményre. Ha beigazolódnak a közvélemépy-kutatási felmérések előrejelzései, akkor remélem, hogy a pártok nem ülnek ölbe tett kézzel, hanem tiltakoznak. Remélem, hogy a fiatalok folytatni fogják a küzdelmet a hazugságok és az igazságtalanság ellen”. • Bukarest: Diákok zárják el az utat a főváros Egyetem terén május 22-én, így tiltakozva a vasárnap megtartott választás eredménye ellen. (MTI—telefotó) Kap-e amerikai vízumot Arafat? (Folytatás az I. oldalról) Sok játékot kínál a kereskedelem a közelgő gyermeknapra ' (Folytatás az 1. oldalról) A barkácsoló apukával jól ellesz az a fiúcska, amelyik — bár műanyagból készült — szerszámkészletet kap. Bizonyára nem csak az én gyermekem kényszerül — vagy kívánkozik —néha a munkahelyemre. S mit lát? A nem szabad bántani írógépet, a sűrűn szóló telefont. A játékosztály polcain ezek is vannak. Az írógép, a valódi betűk leütése után igazából ír, a telefonkészülék árát pedig akár össze is gy üjtheti a kis megajándékozott, hiszen á szerkezet csak akkor működik—mintazigazi—,hapénz- érme kerül bele, legyen az 10 fillér vagyhúszforint. S ha a nagyszülőhöz, ismerőshöz kórházi látogatóba sietünk, hazaérve, az azóta megbékélt, kora miatt otthon maradt gyermeknek azt is eljátszhatjuk, milyen körülmények között fekszik a nagyi, s milyen is az a kórházi ágy, a kerekeken guruló, hozzá való étkezőasztal. Ugyanis ilyennel is szolgál a gyermeknapra jól felkészült kereskedelem. P. S. ülésen részt vesz-e Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, aki hétfőn az ENSZ közvetítésével amerikai vízumot kért. Amennyiben az amerikai hatóságok megtagadják a palesztin vezető beutazási engedélyét, elképzelhető, hogy az ülést nem New Yorkban, hanem Genf- ben vagy Bécsben tartják meg. Amerikai részről kedd reggelig nem reagáltak a vízumkérelemre. 1988 novemberében az Egyesült Államok megtagadta Arafattól a beutazási engedélyt, s az ENSZ-közgyülés palesztin vitáját emiatt Génibe kellett áthelyezni. Áz ENSZ megalakulása óta mind(Folytatás az I. oldalról) pák egy, hónapon belül kiírt népszavazással lehet eltávolítani. A 60 éves Ion Iliescu aktív politikai pályát futott be. Különböző párttisztségeket töltött be, majd eltávolították, mellőzték. Vízügyi mérnökként vezette az országos vízügyi szolgálatot is, de a diktatúra utolsó éveiben a műszaki könyvkiadó igazgatójaként dolgozott. A forradalom első pillanatától vezette az ország demokratizálódását, és munkája sikeresnek, a választások bizonysága szerint népszerűnek bizonyult. A politikai harcokban eredményesen irányította a Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek elnöki tisztét látta el. Ö volt az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke is, amely, ha ideiglenes jelleggel is, de majdnem államfői feladatkört jelentett. össze két esetben fordult elő, hogy a 15 tagú Biztonsági Tanács nem a New Yorki-i ENSZ-központban tanácskozott: 1972-ben Addisz Abebában, 1973-ban pedig Panamavárosban volt kihelyezett ülés. Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár hétfőn nyilatkozatban ítélte el a hét végi vérengzést Izraelben és a megszállt területeken, valamint az' Ammanban francia turisták ellen elkövetett merényletet. — Az incidensek rámutatnak arra, milyen sérülékeny az izraeli megszállás alatt élők helyzete hangoztatta a főtitkár, és megfelelő intézkedéseket sürgetett a palesztinok biztonságának szavatolásara. A részeredmények alapján a második az RMDSZ A pártok versenyében a Nemzeti Megmentési Front kétharmados többséggel várta a végeredményt. Második helyen továbbra is a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség állt, míg harmadik a Nemzeti Liberális Párt volt. A képviselőházba jutásért a Front jelöltjeire 7 millió 894 420 szavazat jutott (67.5 százalék). Az RMDSZ szavazatainak száma 871 566 (7,4 százalék). A Nemzeti Liberális Párt jelöltjei 691 905 vokssal rendelkeztek (5,9 százalék). A szenátusba jutásért ez a legfrissebb összkép: NMF 8 millió 160 198 (68,4 százalék). RMDSZ 885 899 (7.4 százalék), Nemzeti Liberális Párt 753 639 (6,3, százalék). Romániai választások % összesítése előtt Európa a Parlamentben (biciklivel) Miközben az ülésteremben a nyugodt erő kormány- programjának ismertetése folyt, a kupolacsarnokban három — nem egészen a parlamenti módinak megfelelően öltözött — úr osztogatott napellenzős sapkákat. (Egyet természetesen a Petőfi Népe szemfüles riporterének is átnyújtott.) Mint kiderült, nem őrültek tévedtek véletlenül a magyar parlamentbe, hanem egy küldöttség: az Európa Parlament delegációja. — Tulajdonképpen kik önök ? — Én magam az EP tagja vagyok — mondotta a Petőfi Népe kérdésére a legidősebb úr —, egyúttal pedig kis küldöttségünk vezetője. — Mivel utaztak idáig? — Az öltözetünkből kitalálhatta volna: közönséges biciklin. — Ugye, nem akar becsapni? — Első hallásra tényleg hihetetlen, de nézze meg, ott állnak a bringák az Országház előtt. — És miért választották éppen a biciklit. . .? Nincs, pénzük autóra? — Látom, nagyon foglalkoztatja ez a kérdés. De vajon ha lát itt három nyakkendős urat, olyanfc amelyikből tizenhárom egy tucat, egyáltalán pillantásra méltat minket? Na ugye, hogy nem! Mi Strasbourgból indultunk, az NDK-n és Ausztrián át érkeztünk Pestre, végcélunk pedig Törökország, mely szintén jelentkezett az Európa Parlamentbe. — És egész odáig két keréken mennek ? — Na jó, elárulom: van kísérőkocsink is. De az út java részét tényleg biciklizzük. így ugyanis közvetlenebb kapcsolatba léphetünk az emberekkel, sokkal személyesebb benyomásokat szerezhetünk. Aztán meg Európa nem olyan nagy: pár ezer kilométer útról van csak szó. Ezt vállalnunk lehet. — Hát akkor jó utat, kevés esőt és hátszelet! — Köszönjük! A röpinterjú véget ért, a kerékpáros öltözékű urak eltávoztak — mint ahogy az a kolléganőm is, akinek jegyzetfüzetébe beírták a nevüket. így csupán a kép alapján lehet a különös küldöttséget azonosítani . . . (Ballai)
