Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
1990. május 19. • PETŐFI NÉPE • .1 A KORSZERŰSÍTÉS NÉLKÜLÖZHETETLEN, DE KEDVEZŐ HATÁSA NEM MINDENÜTT ÉREZHETŐ Számítógép húsz megyei patikában A kecskeméti Szabadság téri gyógyszertárban nagy a sorban állás. Most nem az orvosságokat vásárolják fel a betegek vagy az előrelátóak — meglehet ez is bekövetkezhet, amint közelebb jutunk a júliusra beharangozott újabb nhgyarányú gyógyszerár-emeléshez —, hanem munkába állt a számítógép. S úgy tűnik, ez nem okozott osztatlan elismerést a dolgozók, s főként nem a várakozásra kényszerülők körében. A jelenség immár hetek óta megszokott, s ezért is jártunk utána a dolognak. Vajon mik a tapasztalatok általában? A konkrétak, amint írtuk is, nem kedvezőek. Lesz-e ez jobb vagy mostantól a zsúfoltsággal kell elkönyvelni a patikákat? Azt is tudakoltuk: lehetett volna-e másképp szervezni, hogy a számítógép ne a korábbinál is hosszabb várakozást jelentsen az ügyfeleknek ? A témában megkérdeztük a megyei gyógyszertári központ képviseletében dr. Nagymarosi Károly igazgatót és dr. Körmöczi Magdolna főgyógyszerészt, valamint a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, dr. Ligeti Zsuzsát, és a megyei társadalombiztosítás igazgatóját, dr. Lapp Jenőt. íme a vélemények: Előnyök és hátrányok — Az 1989 januári nagy áremelést megelőzően megnőtt a forgalom— tekint vissza dr. Nagymarosi Károly. — Akkor azonban még pénztárgépekkel és összeadógépekkel győztük a munkát. Igaz, 1989 január 9-éig csak a térítésmentes receptekkel kellett elszámolnunk a társadalombiztosításnak. Ez pedig töredéke volt csupán az összes receptforgalomnak. — Ezen időpont után azonban látszott, hogy a munkát a régi menet szerint nem lehet elvégezni, nem fér bele a nap 24 órájába — fogalmaz dr. Körmöczi Magdolna. — Először korszerűbb pénztárgépek beszerzésére gondoltak az illetékesek, de tavaly májusban már ki lehetett mondani, addigra voltak bizonyos tapasztalatok, hogy számítógép nélkül teljes lesz a csőd. A társadalombiztosítás országos központja, a minisztérium és a megyei gyógyszertári vállalatok együttesen teremtették elő a számítógép-vásárláshoz szükséges összeget. Bács^Kiskun megye 92 gyógyszertárából a 20 legnagyobb forgalmúban helyeztek el egy-egy komputert, egyenként 2—6, összesen 60 kezelőegységgel. A gépek munkába állítása ez év márciusától folyamatosan történt, ám a programok csak tavaly szeptember táján kezdtek körvonalazódni a rendszerfejlesztőknél. Követelmény volt ugyanis, hogy a gép készítse el az árazást, s a társadalombiztosításnak a számlát. Használatának előnye, hogy a korábbi három sorban állás helyett (árazás, pénztár, gyógyszerkiadás) csak kettőre van szükség, s megszűnik az a manuális háttérmunka, ami a gyógyszerészekre nehezedett. A gép naprakészen nyilvántartja a teljes készletet, egyszerűbb így az utánrendelés, a gyógyszer-előkészítés, a közületi számlázás, a leltár. (A két sorban álláshoz azonban hozzátartozik, s ez kecskeméti. Szabadság téri tapasztalat, hogy ha két helyen is, de tovább kell várni!) Dr. Nagymarosi Károly tényként említi,.hogy tavaly augusztusban érkezett az első számítógép, azt a kecskeméti Czollner téri patikában használták kísérletképpen. Két programot is kipróbáltak. Végül a húsz legnagyobb gyógyszertárba — amelyek a megye összes forgalmának 53 százalékát bonyolítják le —januártól kerültek a gépek, s ekkor kezdődött az oktatás is. Ám több mint háromszáz ember foglalkozik a számítógéppel s a kezelés elsajátítása nem egyszerű. Ezért talán érthető — különösen eleinte — a dolgozók fenntartása. Ahol viszont már megszokták, begyakorolták a használatát, ott kedvezőek a tapasztalatok. Ilyen Tiszakécske vagy Baján a 19-es patika, ahol nincs torlódás, sorban állás — ezt az igazgató saját megfigyelése alapján állítja^ A gyógyszertárak egyébként maguk döntöttek a bevezetés megkezdéséről, márciustól májusig, s az is tény, hogy az új berendezés a korábbitól eltérő munkaszervezést igényel. Aki például nem tudja kezelni a számítógépet, annak más munkát kell végeznie. A főgyógyszerész szerint is igazából csak a kecskeméti főtéri patikában jelentkezik gond. (Erről írtunk hétfői lapunkban!). A vállalat elismeri: a cél, hogy a beteg, a vevő ne jáfrjon rosszul, akkor sem, ha a 73 négyzetméter alapterületen akkora a forgalom, hogy havi 50-52 ezer receptet dolgoznak fel a patikusok. Bár a piac mellett rövidesen megnyíló magánpatika némileg enyhíthet majd a Szabadság téri egység zsúfoltságán, házon belül is keresik a megoldást. Már egy nagyobb kapacitású számítógép működik, így egy újabb kiszolgálóhelyet alakítanak ki, s felkértek egy külső céget átszervezési javaslat kidolgozására. Rövidesen korszerűbb, fürgébb nyomtatókra cserélik az ideiglenesen itt levő kisebb egységeket, gyorsabb lesz a program is, s változtatni akarnak a 12/4-es gyógyszertár „kijelölt” státusán. Ugyanis ez adja az állandó ügyeletet, itt kaphatók a hiánycikknek számító külföldi gyógyszerek is. Ezen utóbbi változtatásnak azonban feltétele a gyógyszer-liberalizáció, vagyis ki-ki a legbiztosabb, legolcsóbb forrásból szerezhesse be a medicinákat mondja dr. Nagymarosi Károly. A kicsikben jó, a nagyokban kicsi A számítógépek gyógyszertári alkalmazásánál az első nagy hiba akkor történt, amikor nem alakítottak ki országosan egy egységes rendszert — állítja dr. Ligeti Zsu- 'zsa, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Igya 100milliós nagyságrendű összeget szétosztották közvetlenül a megyei gyógyszertári központoknak, hogy ők próbáljanak megfelelő rendszert találni. Bács-Kiskunban a megyei társadalombiztosítási igazgatóság nagy segítséget adott azzal, hogy tesztelt, szakvéleményezett több szóba jöhető számítógépet. Végül kettőt ajánlottak megvásárlásra, de aztán egy harmadik, az egyik kipróbált gép egyszerűbb változata került a patikákba. A gyógyszertárak többségében ez is megfelelő, de az öthat, kiugróan nagy forgalmú egységben — s ilyen a kecskeméti Szabadságtéri vagya félegyházi körpá- tika — lassú, kis kapacitású. A gyógyszertárakban,,, különö- • sen az előbb említettekben, várakozni régebben is kellett, és sajnos a számítógép sem szünteti meg a sorban állást. Van, ahol gyorsítja a kiszolgálást, de követelmény, hogy semmiképp se lassítsa. A megoldás lehet: új patikák nyitása a nagy forgalmú helyeken, növelni kell a kiszolgálópultok számát, és gyorsabb, nagyobb kapacitású gépeket kell alkalmazni. Mert a számítógépre mindenképpen szükség van. így ugyanis nő a gyógyszerkiadás biztonsága, jelentősen csökken az adminisztráció, egyszerűbb az árváltozások követése, s a felszabaduló időt — ha majd jól működik á gép a gyakorlatban is — a patik us a szakmára és a betegre fordíthatja. A tanácsi osztályvezető szerint a központi hiányosságok mellett a számítógépek bevezetésének előkészítése Bács-Kiskunban sem volt mintaszerű. Kevés idő jutott például a dolgozóknak a betanulásra Öt midi helyett maxi kell A megyei társadalombiztosítás igazgatója, dr. Lapp Jenő egy dosz- sziét lapoz végig, amelyből a fontosabb megállapításokat idézzük —- időrendben. 1989. január 1 -jétől a tb feladata a gyógyszer-finanszírozás. Bács- Kiskun megye a társadalombiztosítástól 8,9 millió forintot kap számítógépvásárlásra. (Később ehhez adódott a minisztériumtól kapott mintegy 4,2 millió.) 19.89 áprilisában a tb tesztelte a gyógyszertári központ által megrendelt pénztárgépeket, s azok nem feleltek meg. Az üzlet lemondása miatt jelentős költség merült föl. Ugyanakkor ajánlották a Baranya megyében alkalmazott HIGl-rend- szer kipróbálását. Júliusban a két partner megegyezett, hogy együtt tesztelik a számítógépeket, és a kiválasztásról közösen döntenek. Októberben a gyógyszertári központ egy Videoton számítógépet próbált ki, a tesztelésbe végül a tb is bekapcsolódott. Novemberben összegezték a tapasztalatokat, és a társadalombiztosítás elsőként a, Budapesten bevált, gyors könnyen kezelhető, egyszerűen megtanulható Novodata rendszert ajánlotta, másodikként a HI- GI Maxit. Decemberben viszont a gyógyszertári központ a senki által nem tesztelt H1GI Midi rendszert vásárolta meg. A tb erről nem tudott; ezért magáról a felelősséget is elhárította. 1990. február 2-án egy megbeszélésen a gyógyszertári központ vállalta, hogy felkészülnek, s március 31 -éré élesben mehet a számítógépek használata. Május 3-ától a társadalombiztosítás folyamatosan ellenőrzi a gyakorlatban is a számítógépes patikákat. A tapasztalatokról dr. Lapp Jenő elmondja, hogy megerősítik az előzetes várakozásokat: a kiválasztott 20-ból a kisebb forgalmú gyógyszertárakban nincs gond, a nagyobbakban azonban nem vált be a kis kapacitású gép, ezért öt helyen ki kell cserélni azokat HIGI Maxira. A komputer a sorban állók várakozási idejét néhány patikában valóban nem csijkksnteíte, de,a háttérmunka, a receptfeldolgozás a hiányosságok mellett is felgyorsult,, . A fölösleges, időrabló várakozást" úgy lehetett volna elkerülni, ha a tb által szükségesnek tartott négy hónapos aktív gyakorlási időt mindenki eltölti a számítógépnél. A betanuláshoz, s minden egyéb gond megszüntetéséhez a társadalombiztosítás ismét felajánlja a segítségét. Természetesen nem akarja csorbítani a vállalat önállóságát, viszont szükségesnek tartja az általa— de a dolgozók pénzéből történő finanszírozás, fejlesztés alakulásának figyelemmel kísérését, ellenőrzését. Váczi Tamás Visszaadják az egyházi ingatlanokat Baján Az egyházaktól elvett ingatlanok visszaadásának kérdése változatlanul a közérdeklődés homlokterében áll. A bajai tanácsi vezetőség már a kezdet kezdetén készségét ícjezte ki, hogy az ügyet, természetesen a jogszabályok megszabta keretek között, a lehető legjobban rendezze. — Mi történt eddig és mire lehet a következőkben számítani ? Barna Györgytől, a bajai városi tanács elnökhelyettesétől kértem néhány kérdésre választ. — Úgy tudom, hogy Baján csak a római katolikus egyházi vagyont államosították annak idején. A tanácstestület döntésének tiszteletben tartásával a város vezetése úgy gondolkozik, hogy az említett vagyonok egyházi célú hasznosítását elősegíti. Ugyanis várható, hogy mindazt az egyházi vagyont, mely az egyház belső életének működéséhez, illétve az oktatáshoz szolgált, vissza fogják adni. — Milyen ingatlanokra gondol? — Támogatjuk például a Ferenc-rend visszatelepítését a régi rendházba. Ebben az épületben, a Deák Ferenc utca 4. szám alatt, a városi tanács, az egyházzal történt egyeztetés után, az öregek számára napközi otthont alakít ki. A működtetésből, a szeretet-szolgálat keretében, az egyház is részt vállal. A napközi otthon elsősorban a belvárosban lakó idős emberek ellátását vállalná. — Mi az álláspontja a másik nagymúltú renddel, a ciszte- rckkel kapcsolatban? — A ciszterci rend tulajdona volt a III. Béla Gimnázium és a Tóth Kálmán tér 5. szám alatti rendház. A rend visszatelepítésére az utóbbi épületben biztosítunk helyet. A szerzetesek — az iskola vezetésével történt tárgyalás alapján a gimnáziumi oktató-nevelő munkában vállalnak részt. — Érkezett kérés a Miasszonyunkról elnevezett kalocsai iskolanővérek visszatérésére és a kiscsávolyi olvasókör visszaadására is. — Valóban. A kalocsai iskolanővérek a Tóth Kálmán Szakközépiskolában, egy udvari épületben kezdenék meg működésüket. A későbbiekben fokozatosan bekapcsolódnának a tanításba, főként a hit- és erkölcstan oktatásába, de a nevelőtestületi munkában is számítanak rájuk. Ami a Kiscsávolyi Katolikus Olvasókört illeti, az egyház- községgel és az érseki hivatallal való tárgyalás során felajánlottuk, hogy a tanács öregek napközi otthonát létesítene itt Interjú Barna György tanácselnök-helyettessel AZ OLVASÓ HANGJA: Mit várunk az új kormánytól? Mit várunk az új kormánytól? Olyan kormányprogramot, mely áthidalja és meghatározza a tervgazdálkodástól a piacgazdaságig vezető utat. El kell dönteni, hogy akarnak-e élni azzal a természeti kinccsel, ami Magyarország területének 67%-a, - mezőgazdaságilag művelhető terület. Állást kell foglalni egy gazdasági irányzat mellett, mely szerint agrár ipari országgá válhatunk. Ez iránti törekvésekről tájékoztatni kell a világgazdasági fórumokat, esetleg tőkebefektetőket, hogy beruházásuk célzott és koordinálható legyen. Nem elegendő a földtulajdon privatizációja, ha nem kíséri az ipar a termelőeszközök gyártásában. Tudomásul kell venni, hogy erős mezőgazdaság nem teremthető meg erős ipari háttér nélkül. Olyan termelőeszközök gyártása szükséges, melyek az 5-10 ha-os kisgazdaságok beindításához nélkülözhetetlenek. Kis és középkategóriájú erőgépek és tartozékaik Ki kell váltani az elöregedett, gigantomániában tervezett gépparkot, de nem importtal. Természetesen nem kell kizárni az import lehetőségét, de nem erre kell alapozni. A hazai gyártás megélhetést, vásárlóerőt biztosít az ipari munkásoknak. Az erőgépek árát rövid távon nem a kereslethez kell igazítani — ami árfelhajtó —, hanem a vásárlóerőhöz. Egy középkategóriájú keleti gyártmányú személygépkocsi árába beleférne egy középkategóriájú erőgép. A mezőgazdaság és az ipar egymáshoz váló új viszonya meghatározó, húzóágazattá teheti az élelmiszer-termelést. Azonban a feldolgozóipar élelmiszer-ágazatában nem szabad érvényesülni a külföldi érdekeknek, még vegyes vállalati formában sem. Ezt az ágazatot 5 nemzeti jövedelem legfőbb forrásává kell tenni! Az exportra kerülő termékfelesleg gyártási és csomagolási színvonalát világpiaci szintre kell emelni az előirányzott szerkezetátalakításra kapott hitelek egy részéből. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a szegedi Pick szalámi helyett svájci szegedi Pick-Zwack szalámi jelenik meg a világpiacon, tíz évig adómentesen. (Lásd: Rába). Ne élő birka hagyja el az orszá- , got. hanem hús, irhábunda, szövet vagy készruha. A vegyes feldolgozóipar felé kell fordítani a tőkebefektetők érdeklődését. Az adó- és hitelkonstrukcióknak követni kell a megvalósíthatóság szempontjait. A gazdákat nem utalhatják a vállalkozók bankjához. Attól nem lesz vállalkozó, ha a mezőgazdaság újraindításához hitelre lesz szüksége. A vegyes gazdálkodást folytató állatainak takarmányt, az országnak húst termelő gazdálkodó nem tagadja paraszti mivoltát, akár szövetkezeti, akár magángazda. A szövetkezetek elleni propaganda helyett a fent említett feltételrendszert kell biztosítani, hogy a földtulajdon privatizációja után'a nagyobb rezsiköltséggel működő szövetkezetét vagy a magángazdaságot választhassa, esetleg bizonyos termék előállítására szövetkezzen. Tettek nélkül rosszízű az érvelés! Mint harminc éve a „szövetkezetkalodába”, most a „magánkalodába” terelik a parasztot. Most a leendő kormányon a sor, hogy megszervezze a hozzávalókat is. Béres János I ülöpháza. Kossuth Lajos u. I. Tisztelt Szerkesztőség! Önök nem nagyon törekednek a minőségre. 15 éve előfize- • tője vagyok a Petőfi Népének és nagyon sokszor előfordult már. hogy YósszúV nyomott, szakáéit, gyűrött, jestékpecsétes újságot kaptám, mint most is, május 12-én. Az újság színvonalasabb lett, azt elismerem, de még mindig kevés a világi és országos események közlése. Nagyon sok a hirdetés, persze ezen van a haszon. Kívánságom a következő: ekkora nagyságú festékfoltot egy hónapig az arcán hordjon az a felelős személy, aki ezt az újságot bedobta a forgalomba. . Jó egészséget kívánva Önöknek Tóth Bertalan, Kecskemét, Kelemen László u. 9. • Látlelet a május 12-i Petőfi Népéből. A szerkesztő megjegyzése: Köszönjük Tóth Bertalan észrevételeit. Ugyanakkor tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a pecsétes újságért nem mi vagyunk a felelősek, hanem a nyomda, ahol a Petőfi Népe készül. Feltételezhető, hogy többen és máskor is kaptak hasonló újságot, amiért a nyomda nevében is elnézést kérünk. Egyben ezt az alkalmat is megragadva kérjük tisztelt nyomdász kollegáinkat, jobban ügyeljenek a festék adagolására. Az ilyen pacnik- kal tarkított újság ugyanis mindkettőnk jó hírnevét rontja. G. S. is, a kiscsávolyi és a katonavárosi lakosságnak, de úgy, hogy ezzel párhuzamosan az.épület egyházi célokat is szolgálhatna. E kérdésben még nem jött létre megállapodás. — Van-e még a város területén régi, egyházi tulajdont képező ingatlan? Igen. A Dózsa György Általános Iskola egyik épülete ennek visszaigényléséről nincs tudomásunk , és a Bajától mintegy 6 kilométer távolságra levő mártonszállási iskola. Kértük az egyházat, hogy az utóbbi ingatlant, (felújítás után) vegye át, és biztosítson önálló lelkészt az itt élő fél ezer ember hitéletéhez. Az iskola megszűnése óta ugyanis nincs a kerületnek közösségi vezetője, ezért kértük az egyház segítségét. — Mi az elnökhelyettes úr véleménye, maradhatna k-e a jelenlegi bérlők az épületekben az egyházi ingatlanok visszaadása után? Igen, de a bérleti díjat az egyháznak fizetik és az egyházat illetik a bérbeadói jogok is. Az ingatlanok folyamatos kiürítése az egyház és a bérlők közös megegyezésével történik, amiben a városi tanács készséggel közreműködik. — Miben számít a tanács az egyházak együttműködésére? Mindenekelőtt a karitatív szolgálatban, de bízunk abban, hogy az oktató-pevelő munkába is bekapcsolódnak. Nem kétséges, hogy mindkét területen komoly feladatok vannak, melyekkel az állam egymagában nem tud megbirkózni. Az együttműködést elősegíti az a máris életbe lépett rendelkezés, miszerint az egyház által működtetett intézmények ugyanolyan támogatásban részesülnek, mint a tanácsok intézményei. — Hogyan kellene a váltást megoldani? Lassan, lépésről lépésre, hiszen az intézmények kizárólagos működtetésére jelenleg az egyház sincs felkészülve, hogy az említett feladatoknak eleget tehessen. Ezért többszöri egyeztetéssel, fokozatosan alakítjuk ki az intézkedéseket, melyek a vázolt célok megvalósítását szolgálják. ' Gál Zoltán KÉSŐ VÁLASZ, UTÁNA A TANULSÁG! Sűrűbb ellenőrzést ígér Pálmonostorán is az Integrál ÁFÉSZ Ők mondják, mi mondjuk: ott nem hallják .Tűmmel május 8-án egy jegyzetet adtunk közre. Megírjuk, hogyan intézkedett a megyei tanács ipari-kereskedelmi osztálya azután, hogy március 8-án, a 13-as számú pálmonostorai élelmiszerboltban vásárlói érdekeket sértő cselekményeket fedeztek fel. Az üzlet vezetőjét hat-, helyettesét háromezer forintra bírságolták. A felügyelők, velünk egy ütt. akkor sajnálkoztak, hogy a tulajdonos, a Kiskunfélegyházi Integrál ÁFESZ. visszhang nélkül hagyta a szabálysértési eljárást. A márciusi ellenőrzés után több mint két hónappal, a napokban pótolta mulasztását a szövetkezet. „Tisztelt Szerkesztőség! Természetesen ismerjük az újságban megjeleni cikkel (1990. március 21.), az ellcnőr- zókönyvbe tett bejegyzést, sőt a kereskedelmi felügyelőség által kiszabott bírságot is kezdi levelét Huszka Sándor kereskedelmi főosztályvezető. Olvastam a május 8-ai számban megjelent, visszhangra várócikket is. Ez a cikk késztetett válaszadásra, mivel jómagam nem akartam (ovábblihegni (?) a témát. A tények azok tények. A rossz szájízű dircktezéseket pedig nem érdemes fokozni. Mindenesetre tájékoztatom Önöket, továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy az információ akkor helytálló, ha többoldalú vagy jól körüljárt. Néhány tény az üggyel kapcsolatban: Azt gondolom, hazánkban ezután kezdünk tanulni az elosztás helyett kereskedni, szakmailag is. Ennek a csíráival ismerkedik a kereskedelem, a vásárló és a kívülálló kritikus is, ki-ki a maga módján, érdekeinek és egyéni felfogásának megfelelően. Az élelmiszer-kereskedelem nehéz helyzete a szakmán belül is jól ismert.. A nevezed (pálmonostorai) egy seg vezetői mintegy féléves gyakorlattal rendelkeznek. Azon, hogy miért rájuk esett a választás, lehet vitatkozni. így azon is. hogy alkalma sak-ca beosztásukra. Meg tudnánk-e fizetni jobban képzett szakembereket egy ekkbra községben? Az egység állapota? Bérlemény, évi 105 ezer forintért. Tatarozása a bérbeadó feladata lenne, hu elvégezné. Sajnos, nekünk kell, ha üzemeltetni akarjuk, és ez jelentős többletköltség. A bérleményi mivolta ellenére a szövetkezet vezettette be á gázt és a telefont, a saját költségen. Nem lehel tehát azt mondani, hogy nem áldozunk az ellátásért. Azév eleji nagymérvű árnövekedések után a rutinos, jól képzett szakemberek sem tudták felmérni a keresletet a kü- lönbözőárufélcségekből. Még ma sem rendeződtek át teljesen a vásárlói szokások. Szövetkezeti szinten nem kis veszteségünk keletkezett és keletkezik az áruromlás miatt. A megállapított tényeken nem lehet vitatkozni, azok ‘súlyos hibák, amelyek nem fordulhatnának elő. Biztosíthatom a Petőfi Népét, hogy az Integrálra nőm ez a jellemző.Hibát, hiányosságot tyagam is ott találok, ahol akarok Nem tudom elképzelni, hogy ha ilyen szándékkal bemegyek bármelyik kereskedelmi egységbe, akkor ne találjak rendellenességet, szabálytalanságot. Összegezve: magam és munkatársaim hatékonyabb és sűrűbb ellenőrzési hajtunk végre egységeinkben. A pálmonostorai üzlet dolgozói nem részesültek az időközben végrehajtott bére metésben. A vezető kétezer, a helyettes 1500 forintos havi béremelését visszatartottuk. Ismerve a körülményeket és a bírság nagyságát, ezt a büntetést elegendőnek tartjuk a jövőre nézve."
