Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-03 / 102. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 3. A SZÍ GM A MERT, NYERT A Batthyány utcai akció Megnyugodhatnak a Szigma il­letékesei: jól üzletpolitizáltak az ezerkétszáz négyzetméter kecske­méti, Batthyány utcai eladó- és rak tártér megvásárlásával. A nyolcvanas évek elején már a kereskedelem is érzékelte gazdasá­gunk elerőtlenedését. Mind többen féltek az általános visszaeséstől, hanyatlástól. Központi keretekből kevesebb jutott létesítményekre. A kereskedelmi vállalatok sem bó­lintottak azonnal, ha a területileg illetékes pártbizottság vagy tanács kirukkolt hálózatfejlesztési elkép­zelésekkel. A beruházók alaposab­ban megnézték, hogy mire fordít­ják forintjaikat, vállalják-e az emelkedő építési árak miatt is mind nagyobb kockázatot. Üzletnyitás építési területen A tervezettnél nehezebbnek bi­zonyult az újjáépülő kecskeméti Árpádváros üzletsorainak kialakí­tása is. Módosítani kellett a városi tanácsnál formálódó elképzelése­ket. Mindenképpen szerettek vol­na — például — egy nagyobb élel­miszerüzletet az új Batthyány utca derekára, szívesen láttak volna még több pénzintézetet az új épüle­tekben. Végül is csak nagy üggyel- bajjal, esetenként enyhe politikai, hatalmi nyomással sikerült gazdát találni számos, elsősorban Bat­thyány utcai üzlethelyiségnek. A Bács-Kiskun megyei Szigma enyhítette a beruházók gondjait. A vállalatnál jó néhányan helytele­nítették a döntést. Úgy gondolták, hogy ez az utca sohasem vonzotta a kereskedőket, ráadásul a még évekig elhúzódó átépítés is csök­kenti a gazdaságos működtetés esélyeit. Kalmár Pál igazgatótól tudom, hogy milliókat költöttek öt üzlet vásárlására, berendezésére. Igaz, a városrendezés miatt fel kellett ad- niok néhány kisebb üzletet. A jö­vőre is gondoltak. Úgy okoskod­tak: előbb-utóbb más cégek vásá­rolnák meg az új boltokat, gyen­gülnének a Szigma pozíciói. Az első hónapok mintha az óva­toskodókat igazolták volna. Az 1984 áprilisában megnyitott háztartási boltba szinte csak vélet­lenül esett be néhány vevő. A kö­vetkező évben egészen komolyan gondolkodtak a megszüntetésén. Végül is azoknak lett igazuk, akik biztosra vették, hogy ugrás­szerűen növekszik a forgalmuk, ha a szinte megközelíthetetlen, átlá- bolhatatlan építési területből újra utca lesz a Batthyány utca. A tervezők dicsérete Zsikla Béla üzletvezető elégedett a bolt jövedelmezőségével. A ta­valy részvénytársasággá alakult kereskedelmi szervezet leggyorsab­ban fejlődő egységei közé tartozik a nagy alapterületű üzlet. A ráfize­téses első év után hosszabb ideig évente kétszereződött a forgalom. Tiszteletre méltó a fejlődés, még az áremelkedések figyelembevételével is. Idén 60 milliós forgalomra szá­mítanak. (Sajnos, a bekövetkezett és várt áremelkedések inkább könnyítik, mint nehezítik teljesíté­sét.) A tágas, jól áttekinthető eladó­térben elfér a bolt árukészletének 70-75 százaléka. Jól megközelíthe­tők a hátsó bejáratokon a raktá­rak. Könnyebb az árumozgatás, mert nincsenek lépcsők, szintkü­lönbségek. Az itt dolgozók kerese­te valamivel jobb a hasonló üzle­tekben alkalmazott kereskedőké­nél. Talán ennek is köszönhető, hogy jó néhányan — Dinnyés Ist­ván helyettes vezető, Martonosi Mária, Huszka Tünde és mások — az üzlet alapítása óta itt dolgoz­nak. Újabban anyagilag is érdekel­tek üzletkörük bővítésében, a bolt jövedelmezőségében. Pólyák helyett számítógépek Hasonlóan elégedetten tájékoz­tatott a szintén 1984-ben megnyi­tott papír- és nyomtatványbolt ve­zetője, Fejes Istvánná; A rendelke­zésükre álló hely lehetővé tette üz­letkörük bővítését. Jut elegendő polc a különféle tapétáknak, itt vásárolhatnak szakkörök, műkedvelők, művé­szek festékeket, a fél megye idejár nyomtatványokért. A közeli jármű-alkatrész bolt­ban is azt jegyezhettem föl, hogy az eladók jól érzik magukat a ko­rábbinál lényegesen nagyobb üz­letben. A Katona József tér es a Batthyány utca sarkán kicsi volt az eladótér, szűkös a raktár, emiatt bérelt helyiségekben tárolták áru­készletük egy részét. Itt ők is bővít­hették profiljukat. Kezdettől nye­reséges a három éve a vásárlók rendelkezésére álló bolt. A megyeszékhely kereskedelmi hálózatában jellegzetes színfolt a Szigma divatáruüzlete. Itt is érzé­kelhető, hogy mind nagyobb teret kapnak az üzletvezetők kezdemé­nyezései. Csupán a magyartalan nevű bé­biboltot voltak kénytelenek meg­szüntetni. Helyén a Petőfi Sándor utcai papír- és irodaszerbolt egy részlege próbált szerencsét. Ok is megtalálták számításaikat. 4= * * Végül is sikerrel járt a Batthyány ut­cai akció. Jól járt a Szigma, jól járt a megyeszékhely és vonzáskörzete is. Bár az ősi nyomvonalé utca közel sem vált annyira mutatóssá, mint azt a régi há­zak lebontásakor ígérték, de kétségte­len, hogy sikerült megnövelni a belvárosi üzleti negyedet, nagyvárosiasabbá vált Kecskemét. Remélhető, hogy a helyzet javulásával boltként hasznosítják kiren­deltségük mostani helyiségeit is. Heltai Nándor ÚJ GLOBE SZÍNHÁZ ÉPÜ LONDON Ösz- szcscn 120 ember tartja 1990. ápri­lis 24-én azt az óriásplakátot, amelyet egy ame­rikai művész raj­zolt megegy 1623- ban készített met­szet után. Az ere­deti metszeten Droeshout ábrá­zolta William Shakespeare-t, a nagy angol drá­maírót. Gordon Schwontkowski plakátját azon a helyen terítették ki, ahol az új Sha­kespeare Globe színház épül majd. (Telefoto - MTI) Jh z a nagy kérdés most Ho- mokmégyen. Ugyanis a falu több lakója levelet kapott az Aranykalász Termelőszövetke­zettől, amiben az áll, megvehetik egykori földjeiket. Az új földtör­vényre áhítozók bizony idegesen forgatták az értesítéseket, s hitet­lenkedve böngészték a sorokat. Amennyiben az eredeti gazdák tulajdonjogilag visszakapják a földeket, nehéz megérteni, miért akarja a tsz speciális szűrőn áten­gedni ezeket a folyamatokat. Leg­inkább az 1977-es telekkönyvi rendezés okozta a fő gubancot. Ugyanis akkor valamelyik köz­ponti apparátcsik fejéből mindent elsöprő gondolat pattant ki; egy térképészeti vonalhúzással el le­het intézni, hogy ami eddig belte­lek volt, az külterület lesz. Hogy ez mekkora káoszt okoz, mennyi ember lelkivilágát dúlja föl, ki fi­gyelt oda? Vonalak kerültek hát a földtérképekre, s harag költö­zött a szántóvetőkbe. Nos, ez a harag erősödik. Erről tanúskodik az érintettek vélemé­nye. A tizenhárom esztendővel ezelőtti, akárhogy is nézzük: el­kobzott földeket megvásárolhat­ják a volt tulajdonosok. Nem is akármennyiért: „potom” tíz fo­rintért négyzetméterét. Ez lenne a második kopasztás. Ebbe viszont már nem megy bele a paraszt. An­nál az egyszerű oknál fogva, hogy nem esett a feje lágyára. Kinyitja hát a száját és protestál. Csanádi Mártától például ezt tudtam meg „kihallgatás” előtt a homokmégyi tsz-központban: — A szóban forgó kert, amit most meg akarnak vásároltatni velem, eredetileg belterület volt és nagyapám tulajdona. Be is számí­tották a háztáji területbe. A telekrendezéssel azonban kül­területté vált, a tsz tulajdonába került. Mivel nem volt alkalmas HOMOKMÉGYI FÖLDÜGYEK: Osztanak vagy fosztanak? nagyüzemi művelésre, évekig par­lagon maradt. Most szeretném új­ból birtokba venni, hiszen én va­gyok az örökös. Erre jött a válasz, hogy rendben, enyém az elővételi jog, tíz forint négyzetméterenként és'áll az üzlet. De hát milyen ala­pon fizessek én a saját földemért? — Én béreltem egy kisebb par­cellát —- csatlakozik Kerekes Ist­vánná. Belterület volt, de ez is át­ment tsz-tulajdonba. Jön az értesítés nekem is, ajánl­ják a vételt. Igen ám, de ez a terü­let a Vörös testvéreké volt. Ők, mint várható tulajdonosok, mit szólnak hozzá? Felkerestem őket, mondják, igényt tartanak rá. Na- mármost, ha visszaállítja az új törvény az eredeti tulajdonjogot, az a testvéreket illeti. Ha kifize­tem a tsz-nek az árát, csak átme­netileg lesz az enyém. Még meg sem száradnak a pecsétek a papí­ron, már ők teszik a kapavágást. És akkor én majd futok a pénzem után? Nem, ezt nem gondolhatják komolyan. Van hát zűrzavar Homokmé- gyen. Úgy is vélhetnénk, az Aranykalász a huszonnegyedik órában kapadozik és húzná a sá­pot, préselné a parasztot, mert ez az utolsó lehetőség. Ám Marosi Károly elnök szavai nem.ezt tá­masztják alá. — Jelenleg nincs törvényes alapja a volt tulajdonosok köve­telésének. Azért hívtuk össze az érintetteket, hogy megpróbáljunk közös nevezőre jutni — így az elnök. A vételre való felhívás saj­nálatos tévedés. Ügyintézőnk nemrég foglalkozik földügyekkel, ez okozhatta a bonyodalmat. Egyáltalán nem vezérelt bennün­ket olyan hátsó gondolat, hogy megragadjuk az utolsó lehetősé­get és valamiféle méltánytalan manőverrel pénzt zsebeljen be a téesz. Csupán pontot akartunk tenni a zűrzavar végére. — Mi egyik érdekelt felet sem akarjuk megsérteni. Most olyan javaslatot teszünk, halasszuk el a tárgyalást az új földtörvényig. Addig maradna a jelenlegi álla­pot. Beszéltem a földhivatallal is. A beltelek határvisszarendezése százezer forintba kerül. Erre nincs pénze sem a tanácsnak, sem a szövetkezetnek, sőt nekünk kü­lönösebben nem is érdekünk. Ezért hozott a közgyűlés olyan határozatot, hogy vissza lehet ad­ni a földet, részben tagi részarány terhére, részben vásárlási akció­val. Rendezni akarjuk a dolgo­kat, hogy ne maradjon parlagon terület. Lám-lám, milyen bonyodalma­kat tud okozni egy korábbi meg­gondolatlanság! Nehéz lesz kibo­gozni jövendő földbirtokosaink­nak, kinek mennyi jár a tagosított vagy csak egyszerűen elhanyagolt parcellákból. Sok földműves ké­szül mostanság karóverésre. Va­jon simán mennek majd a dol­gok? Ki sérti majd kinek az érde­két? Esetleg pofonok is csattan­nak? Úgy illene, ha a tulajdon szabadságával békésen élnénk. Különben lekéssük a vonatot, mely Európába száguld(ana) ve­lünk!, Zs. Kovács István Kullancs okozza az újfajta betegséget Szakember a megelőzésről és a gyógyításról Közeleg a nagy túrák, a kirándulások ideje. Ám a szabadban, a természetben is — no, nem ijesztés- képpen — számos veszély leselkedik a kikapcso­lódni vágyókra. A legkellemetlenebb következmé­nyekkel a kullancscsípés járhat, ami újfajta beteg­ség kórokozóját viheti át a szervezetbe. De szóljon erről a szakember, dr. Török László, a megyei bőr­és nemibeteggondozó főorvosa: — Bár kullancs okozta betegségtünetek eddig is léteztek, csak a származásuk és kezelésük sokáig nem volt ismert. Ám, mielőtt többet mondanék, érdekes lehet egy kis történeti visszapillantás. Más­fél évtizeddel ezelőtt az amerikai Lyme faluban a szülők azt vették észre, hogy a tíz-tizenkét éves gyermekeken ízületi betegségre utaló jelek alakul­tak ki. Ezt a helyi orvosok reumás betegségnek tartották, ám az érintettek a diagnózisba — éppen a fiatalok nagy száma miatt — nem nyugodtak bele. A „faggatásnál" azonban kiderült, e csemeté­ket korábban kullancs csípte meg. aminek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. A megfigyelés és kutatás ekkor kezdődött igazán. Innen is egyéb­ként a szóban forgó újfajta betegség neve, a Lyme- (az említett falu) borreliozis (kórokozó neve). — Milyen kárt tehet ez a szervezetben, ha időben nem fordulunk orvoshoz? —- Az USA-beli tapasztalatok után Európában is felfigyeltek a jelenségre és kiderült, lényegében több szervet károsíthat ez a kór, de elsősorban a következőket: a kültakarót (bőrt), a mozgásszer­veket, a szívet, s legjelentősebben az idegrendszert (agy-, gerincvelő-gyulladás). — Gondolom, azért nem ilyen ijesztő ez a kór, mint első hallásra tűnik ... — Valóban nem. Hiszen ennek is. mint minden betegségnek, van előjele, lappangási ideje, mielőtt a súlyosabb szervi tünetek kialakulnak. Ám a leg­fontosabb a megelőzés! De ha ez sem jár ered­ménnyel, időben orvoshoz kell fordulni, mert nem felismerhetetlen és szerencsére nem gyógyíthatat­lan betegségről van szó. — Végül is ne menjünk ki a szabadba, bokros, fás, erdős részre, ami köztudottan a kullancsok ta­nyája? — Nem erről van szó! De a kirándulásokra is igaz, hogy az alkalomnak megfelelően kell öltözni: jól záródó ruhát vegyen fel az, aki bozótos helyre indul. Az sem árt, ha előtte 3-4 szem Poly—B tab­lettát bevesz, mert az a verejtékkel kellemetlen, taszító hatású szagot vált ki, amit ezek a rovarok nemigen kedvelnek éppúgy, mint a különféle, ne­kik készült rovarelriasztókat. Kirándulás után pe­dig soha ne mulasszuk el — jól látható fény mellett — egymás bőrfelületének átvizsgálását. Ha pedig gombostűfejnyi nagyságú, feketés képletet talá­lunk, az kullancs, amit különféle háziszerekkel el lehet távolítani. Olyan anyagot kell rátenni, ami elzárja az oxigéntől, a levegőtől. Ilyenek a zsíros kenőcsök, a vazelin, az alkohol, akár parfümös, kölnis vagy benzines vatta. Utána ide-oda csavaró mozgással meg kell próbálni kivenni a „betolako­dót”. Ha félóra múlva sincs eredmény, orvoshoz kell fordulni. — Feltétlenül bőrgyógyászt kell keresni? — Nem, hiszen minden gyakorló orvosnak tud­nia kell a kellemetlenkedő eltávolítását. Bőrgyó­gyászhoz az forduljon, akinek már kialakult a szö­vődménye. Ez gyulladásos csomó, körkörösen na­gyobbodó bőrpír lehet. Persze nem feltétlenül, azonnal az említett kórról, a Lyme-borreliozis be­tegségről van szó, hanem esetleg „csak” egyszerű bőrgennyesedésről. Ám a korai stádiumban elkez­dett kezelés hatásos. Ha az említett, újfajta betegséget mégis meg­kapta a fertőzött kullanccsal csípett? — A korai stádiumban megkezdett terápiával — antibiotikumok — megakadályozható a továb­bi terjedése, azaz a már említett szervszövődmé­nyek kialakulása. Tíz, tizenöt, legfeljebb harminc nap alatt mindenképpen eredményes a kezelés. Fontos tudni, hogy ez a kórokozó — bár a szifilisz kórokozójának a családjába tartozik és a betegség lefolyása hozzá hasonló —, mégsem fertőző, egyik emberről a másikra nem terjed! — Hogy a szakemberek által mennyire felismert és gyógyítható betegségről van szó, azt jelzi a közel­múltban a megyei kórházban Önök által szervezett szimpózium is? — Valóban. Március végén — a társszakmák képviselőivel — hasznos volt ez a találkozó. Az előadók által elmondottak is azt jelzik, hogy a fertőzött kullancs csípése milyen sok szervet érint­het. Vendégünk dr. Bozsik Béla Pál, az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa volt, dr. Takács Anikó, a megyei KÖJÁL-tól A kullancsok szerepe egyes természeti gócú fertőzésekben címmel mond-r ta el tapasztalatait. Dr. Raffai Sára a kullancscsí­pés okozta bőrtünetekről beszélt dr. Görög Árpád a reumatológiai vonatkozásokat adta elő, dr. Csornai Márta az ideggyógyász, dr. Tímár Sándor a kardiológus szemszögéből tartott előadást, míg dr. Tóth György A Lyme-kór gyermekkorban cím­mel mondta cl idevonatkozó tapasztalatait. Pulai Sára

Next

/
Thumbnails
Contents