Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-14 / 88. szám
1990. április 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Szükségköltségvetés A gazdasági kamara javaslattervezete az új kormánynak A megalakuló új kormánynak szükségköltségvetés kidolgozását fogja javasolni az év második felére a Magyar Gazdasági Kamara. A keretszámokat nem érintve, a mostani költségvetést felül kell vizsgálni mind a bevételek, mind a kiadások vonatkozásában hangsúlyozta Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok, gazdálkodó szervek érdek- védelmi szervezete az új kormánynak a gazdaság problémáinak kezelésére javaslattervezetet dolgozott ki. Fodor László alelnök Tóth Balázsnak, az MTI munkatársának elmondotta, hogy a gazdasági kamara szükségesnek ítéli az állami hivatalok, azok háttérintézményei, általában az állami bürokrácia finanszírozásának csökkentését. A költségvetést azért is szükséges jelentősen lefaragni, mert ez a magyar gazdaságra nehezedő, mostani inflációs nyomást nagymértékben csökkentené. Az új kormánynak egyben teljesen új adófilozófia kidolgozását ajánlja az MGK. Ennek keretében csökkenteni kellene az adókulcsokat átlagosan mintegy 5-10 százalékkal —, s az adórendszeren belül szűkíteni kell a kivételek, kedvezmények körét. Az adószínvonal, az adókulcsok mértékének csökkentése jelentős mértékben növelheti a vállalkozói kedvet, és a nagyobb számú vállalkozás összességében — a kisebb adókulcsok mellett is több pénzt biztosíthat az állami költségvetésnek. A gazdasági kamara javasolni fogja az új kormánynak, hogy átfogó programot dolgozzon ki a gazdaság belső működése feltételeinek megteremtésére. Ennek részeként ajánlatos lenne olyan pénzügyi szabályozást kimunkálni, amely nagymértékben csökkentené a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást, többek között a vállalatoknak nyújtott hitelek kamatszínvonalát. A kamarai vezető szerint a magyar gazdaság három legsúlyosabb problémáját: a rubelelszámolású export és a hadiipari megrendelések csökkenése következtében fellépő feszültségek kezelését, valamint a likviditási válságot egységes kormányprogrammal kellene orvosolni. Ennek keretében a fizetési gondokkal küzdő vállalatokat szelektíven kellene kezelni. Központi intervenciós alapot ajánlatos létrehozni azoknak a vállalatoknak a megsegítésére, amelyek saját erőfeszítés útján ugyan nem, de bizonyos anyagi támogatással képesek megvalósítani a rubelelszámolású piacokról dollárelszámolású piacokra történő váltást. A tartósan fizetésképtelen, valamint a piacváltásra távlatilag sem alkalmas cégek felszámolását viszont rövid időn belül meg kell kezdeni. A gazdasági kamara szerint lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok azokat a hiteleket, amelyeket 1987 előtt nem saját döntéseik alapján, hanem központi elvárásoknak, beruházási elképzeléseknek megfelelően vettek fel, egyszerűen leírhassák. Visszafizetésükre a fedezetlen fizetési megbízások jelenlegi magas szintje miatt amúgy sincs túl sok remény, viszont a leírás tisztázná, hogy mely vállalatok gazdálkodnak jelenleg nyereségesen, illetve veszteségesen. Az új kormány gazdasági programjának keretében olyan intézkedéseket kellene előirányozni, amelyek felgyorsítanák a külföldi tőke bejövetelét. Ajánlatos a jelenleg önigazgatási vállalatok minél gyorsabb privatizálása, ennek során azonban az Állami Vagyonügynökségnek partnerként, nem eladóként kellene fellépnie a külföldi féllel folytatott tárgyalások során. Fodor László hangsúlyozta, hogy az új kormánynak minden szempontból vállalkozásbarát gazdaságpolitikát kellene folytatnia, és ennek során újabb jelentős lépéseket szükséges tenni az importliberalizálás útján. A vállalkozásélénkítő program a magyar gazdaságban kínálatbővülést eredményezhetne, és ez is a növekvő infláció ellen hatna. Egyidejűleg az új munkahelyteremtő beruházásokat is határozottabban szükséges támogatni, mivel a munkahelyek tömeges megszűnése következtében a piacgazdaság első időszakában jelentős számban növekedhet a munkanélküliek száma. Szabadabb földmérési és térképészeti tevékenység Ezentúl nem csak a földhivatalok, néhány vállalat és a magánszemélyek szükebb köre vállalkozhat földmérési, illetve térképészeti tevékenységre. Lényegében ezt tartalmazza a Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny 30. számában megjelent rendelete, amely egy korábbi jogszabály módosításaként kimondja: földmérési és térképészeti munkát folytathat minden olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely ennek a feltételeivel rendelkezik. Mint azt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elmondták: a rendelet a vállalkozási, illetve a társasági törvénnyel egyetemben lehetővé teszi, hogy a földmérésben, térképészetben szakképzett egyének az ilyen jellegű munkára vállalkozhassanak. Sőt, a szakterület szolgáltató munkájában fantáziát látó, tőkével rendelkező egyének — szakemberekkel társulva vagy alkalmazva — ezentúl szintén folytathatnak földmérést. A nyugat-európai országok nagy részében ismertek az ilyen jellegű, magánvállalkozásban működő mérnöki irodák. Létrejöttük kétségtelenül versenyhelyzetet teremt nálunk a továbbra is funkcionáló, állami irányítású földmérési cégek és a földhivatalok számára. A földmérési, úgynevezett telekkitűzési, telekgondozási és a vitás ügyek telekkönyvi rendezését elősegítő térképészeti munkák fel- gyorsítása régi lakossági kívánság, Az új rendelet — miközben továbbra is védelmet nyújt az állami szolgálati titoknak'—"azt az alapvető állampolgári jogot érvényesíti a gyakorlatban, hogy a tulajdonviszonyokat tükröző térképekbe bárkinek szabad betekintést kell engedni. Ennek — éppen a szolgálati titokra hivatkozva — eddig sok tekintetben korlátái voltak. A rendelet a földmérési adatokat, azaz a nyilvántartási, gondozási munkával létrehozott értékeket védi. Ha ezekhez magánszemély, szakavatott felhasználó hozzá akar férni, a szolgáltatást meg kell fizetnie. (MTI) A magyarok az idei húsvétot szabad hazában ünnepük PASKAI LÁSZLÓ NYILATKOZATA A kereszténység, az egyház legnagyobb tavaszi ünnepe, a húsvét alkalmából Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek nyilatkozott az MTI-nek. — Négy évtized után, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, megtörtént az első szabad választás, s a magyarok az idei húsvétot már egy demokratikus és szabad hazában ünnepük — mondotta. —- A társadalmi változások az egyház szabad működésének a lehetőségét is meghozták. Ezt a változást kiemelkedő események jelezték: február 8-án, Esztergomban országos megemlékezés volt Mind- szenty József bíboros, herceg- prímás, esztergomi érsek igazságtalan elítélésének 4L évfordulóján. A Szentatya külön levélben méltatta az elhunyt hercegprímás személyét. Az egyházi és társadalmi megemlékezés jelképesen lezárt egy szomorú időszakot. Február 9-én a Vatikánnal megtörtént a diplomáciai kapcsolat újrafelvétele, amely jelképesen egy új korszakot nyitott meg a magyar egyház számára. Mindkét eseményen a Szentatya megbízottjaként jelen volt Agostino Casa- roli bíboros, államtitkár, aki ünnepélyes hálaadó misét mutatott be, és a Magyarok Nagyasszonya pártfogásába ajánlotta népünket. További jelentős változás, hogy február 12-én hatályba lépett a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény. — Manapság sokfelé és sokféle módon reflektálnak a Közép-Kelet-Európában bekövetkezett társadalmi változásokra. Az egyház szerepkörét illetően Ön miképp vélekedik erről? — 1988-ban ünnepeltük országalapító első királyunk. Szent István halálának 950. évfordulóját. A Szent Jobb-ereklyét elvittük az ország valamennyi székesegyházába, kérve közbenjárását hazánkért. Augusztus 20-án pedig — Szent István király magyarországi ünnepén — ünnepélyesen megújítottuk országalapítónk felajánlását a Boldogságos Szűznek. A történelem folyamán Szent István király volt az első, aki halála előtt népét a Boldogságos Szűz pártfogásába ajánlotta. A magyar nép ezt a felajánlást drága örökségként megőrizte, és a Boldogságos Szüzet mint a Magyarok Nagyasszonyát tisztelte. — Az egyetemes kereszténység szempontjából hogyan értékeli a magyarországi változásokat? Nyílt levél Faddi József képviselőhöz Nem kis felháborodással olvastuk a parlamenti mandátum elnyerése alkalmából tett nyilatkozatát a Petőfi Népe április 10-ei számában. Összpontosított erővel való fellépést sürget a termelőszövetkezetek ellen és a jghíítők emlegeti <^zt az agrárvezető réteget, amelynek nemrégen még Ön is tagja volt. Á környezetében élő tsz-tagok jól tudják Önről azt, amit a Petőfi Népe olvasótábora nem, pedig az Ön munkásságához hozzátartozik? Nevezetesen, hogy 1966 és 1978 között a Kunszentmiklósi Egyetértés Tsz főmezőgazdásza volt, utána főagronómus-helyettese 1980-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig, s a tsz tagjaként jelenleg is élvezi azokat a szociális juttatásokat, amelyeket a szövetkezet idős tagjainak biztosít. Ezen tények és az Ön nyilatkozata közötti ellentmondás nem csak az agrárértelmiségiek körében kelt visszatetszést, felháborítónak tartják azok a kétkezi munkát végzők is, akik azt várják az új demokráciától, hogy most már végre nem a párt(ok) mondják meg a szövetkezeteknek, hogy mit kell csinálniuk, hanem maguk a tagok dönthessék el. Igaz, hogy Ön a kisgazdapártnak és a programjával rokonszenvezőknek köszönheti parlamenti megbízatását, de a Tisztelt Ház az egész nemzet iránt tartozik felelősséggel. Szeretnénk, ha ezt Ön sem felejtené el, és az éledező demokráciát nem mocskolná be annak a rétegnek a sértegetésével, amelybe nemrégen még Ön is tartozott. Egyetértés Tsz vezetősége, Kunszentmiklós (Készséggeladunk helyet Faddi József képviselő úr válaszának A szerk.) A szalki komp ... Ritka, mint Magyarországon a híd. így szokták ferdíteni a Duna-melléki településeken a „fehér hollós” mondást. Mely igen gyakran eszébe jut az ott élőknek. Hisz lehet hogy csupán néhány száz méterre laknak a dunaújvárosi uszodától, Skála Áruháztól, kórháztól... órákat autózhatnak egy úszásért, bevásárlásért. A nagyváros füstje és szennye jut csak cl közvetlenül a túlpartokhoz. A környezetromboláshoz ugyanis nem szükséges a híd. Nem véletlen, hogy igen népszerű a környék egyetlen „vízjáró” masinája, a szalkszcntmártoni komp. Ez a járat az ország harmadik legforgalmasabb kompja. A turistaszezon kezdetétől, májustól már gyakrabban, egész nap s óránként indul a szalki partról a teher- és személygépkocsikat is szállító járat. Sajnos, igen drága a vízi közlekedés! Egy dunaújvárosi bevásárlás egy trabantos családnak, kétszáz forinttal is megemelheti a számláját. A szalki parton sajnos még nincs kerékpár- és gépkocsimegőrző. Talán ilyen esetekben másképpen kellene értelmezni a piacgazdaság elveit. Mert ki tehet arról, hogy a Dunán oly kevés a híd? És ha van is: félig le van zárva, mert megrokkant, mint a solti átjáró ... F. P. J. (WALTER IM I HR FELVÉTELEI) l — Az elmúlt négy évtizedben a vallás elleni erős nyomás ellenére is sokan hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett. Lelkiismeretes munkájuk, becsületes helytállásuk tanúságtétel volt amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építőjellegű a társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Az egyháznak a történelme folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a kereszténység nem visszahúzó, hanem épitő erő a közösségben, mert azokat az erkölcsi értékeket hordozza, amelyek az egész társadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják. — A Bíboros Úr nyilatkozatából leszűrhető-e, hogy a szabad légkörben nem csökken a keresztények társadalmi felelőssége és feladata? — A szabadság magával hozza azt a kisértést is, hogy a liberalizmus szellemében az evangéliumi tanításból sokan egyénileg válogatva értelmezzék a keresztény életet. Csakis Krisztus tanításának fenntartás nélküli elfogadása és követése lehet igazi világosság és kovász egy szebb, emberibb és szabadabb társadalom kialakításában. Ezért folytonosan tanúságot kell tenni arról, hogy az evangéliumi tanítás a rendezett társadalmi élet alapját alkotja. A TAVASZI NAPOK MÉRLEGE A legjobb volt, és az utolsó? A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva, immár ötödik alkalommal rendezték mega Kecskeméti Tavaszi Napokat. A szervezők a napokban értékelték e rendezvénysorozat idei sikereit. A zenei rendezvényekre több mint négyezren váltottak jegyet, a különböző folklórműsoroknak pedig csaknem 30 ezer látogatójuk volt. S akkor még nem beszéltünk a szakmai találkozók, irodalmi, színházi rendezvények. sportprogramok, kiállítások iránt érdeklődők tömegéről. .. Ahogy a korábbi fesztiválok, az idei is különleges élményt kínált a komolyzene rajongóinak: a Magyar Virtuózok, a Liszt Ferenc Kamarazenekar vagy a Kecskeméti Pedagógus Énekkar és a megyeszékhely szimfonikus zenekara —- hogy csak néhányat említsünk — nagy sikerű hangversenyt adott, ahogy a Győri Balett és a Londoni Pantomim Színház előadásai is sok száz tenyeret ingereltek tapsra. A szervezők értékelése szerint, minden eddiginél jelentősebb forgalmat eredményeztek Kecskemét szállodáinak, vendéglátó, kereskedelmi üzleteinek az idei tavaszi napok. Mintegy háromezer külföldi kereste fel városunkat ez idő alatt, holott korábban alig tévedt felénk a «tavaszi hónapokban külföldi turista. E rendezvénysorozat lebonyolítására vállalkozó Bács-Kiskun Megyei Rendező Iroda vezetője. Mátyás Anna szerint a jövőben csak nagyobb összefogással, segíteni akarással lehel sikerre vinni ezt a fesztivált. Kérdés persze, hogy egyáltalán megrendezik-e a következő esztendőben? Az örökölt gazdasági, illetve a rendszerváltással cgyüttjáró társadalmi nehézségek lehetővé teszik? Reménykedjünk, hiszen minden tekintetben csak hasznot hozott országunknak eddig is ez a fesztivál, amit az idegenforgalom és kultúra boldog házasságaként szoktunk emlegetni. Ám ha egy házasság felbomlik, akkor törvényszerűen mindegyik fél veszít... K. E.
