Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 14. A németek Európa „építőmestereivé” válhatnak Kormányalakítás májusra várható Sajtótájékoztató az MDF országos gyűléséről Genscher a berlini koalícióról A keletnémet kormány megalakulása és a berlini koalíciós megállapodás külpolitikai része kapcsán Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügymi­niszter nyilatkozatban állapította meg. hogy a cé­lok sokban megegyeznek a bonni kabinet törekvé­seivel. — Ilyen sok egyezés láttán mi, németek, az egy­séges, osztatlan Európa épitőmestereivé válhatunk- jelentette ki a kölni Express című újság nagy- szombati számában megjelenő interjújában. Az azonos elképzelések éppúgy vonatkoznak a helsin­ki folyamat megerősítésére, az egységes Németor­szág NATO-tagságára, az NDK-nak az Európai Közösségbe való szervesülésére, mint a leszerelésre és az együttműködési szerkezetre alapozott euró­pai biztonság rendszerének megalkotására. Genscher üdvözölte azt a tényt is, hogy az NDK az NSZK-hoz hasonlóan szintén követeli az atom-, a biológiai és a vegyi fegyverek előállításá­ról, birtoklásáról és továbbadásáról való lemon­dást, nemkülönben az atomsorompó-szerződés hatályának további hatályát. „Ugyanez érvényes az Odera—Neisse-vonalnak nyugati lengyel határ­ként való elismerésére is” — hangsúlyozta a mi­niszter. Jelezte, hogy mielőbb szeretne találkozni Mar­cus Meckel új NDK-külügyminiszterrel, hogy együttesen előkészíthessék a „2 + 4"-es megbeszé­léseket a négy hatalom képviselőivel a német egye­sülés külső vonatkozásainak tárgyában. Az interjúban Genscher megint kiállt azért, hogy „bontsák le az Európát átszelő COCOM- falat”. „Nekünk is érdekünk — jelentette ki —, hogy az NDK és a többi közép- és kelet-európai állam a legújabb technológiával növelhesse terme­lékenységét. Le kell küzdenünk Európa technoló­giai megosztottságát is” — mondotta. A bonni államférfi a nyugatnémet és a szovjet álláspontok figyelemre méltó megegyezését fedezte fel Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter­nek azt a javaslatát vizsgálva, hogy intézményesít­sék az európai biztonsági és együttműködési érte­kezletet. „Mi is azon vagyunk mondotta —, hogy elmélyítsük és intézményesítsük az EBEÉ- folyamatot”. Az új kormány leghamarabb május közepén alakul meg — hangzott el a Magyar Demokrata Fórum pénteki sajtótájékoztatóján. A sajtókonferencia legfőbb témáját a párt előző napi országos gyűlésének eseményei adták. Az MDF vezető képviselői egyebek között elmondták, hogy a gyűlés — mint az MDF legfontosabb fóruma fel­hatalmazást adott az elnökségnek a kormányalakítás­ra, s az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdésére, illetve folytatására a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. Ugyancsak dön­tött a pártfórum arról is, hogy az MDF képviselőcso­portjának megalakulása miatt szükséges az alapsza­bály kiegészítése. Egy kérdés arra vonatkozott, vajon miképpen lehet értelmezni az MDF-nek azt — az Országos Sajtószol­gálatnak eljuttatott — közleményét, miszerint „az országos gyűlés feljogosította az elnökséget arra, hogy folytasson tájékozódó tárgyalásokat az Or­szággyűlés független képviselőivel és a Fidesszel”. Kulin Ferenc alelnök kijelentette, hogy bár a választá­sok előtt több helyen is jó kapcsolat alakult ki az MDF és a Fidesz helyi szervezetei között, sőt, előfor­dult, hogy a fideszes jelölt az MDF javára visszalé­pett, mégsem jött létre megállapodás a két párt legfel­ső vezetése között, s így szoros koalíció nem is várha­tó. Arra azonban számítanak, hogy a Fidesz jól felké­szült szakemberei részt vállalnak a kormány munká­jában, ha nem is a legmagasabb szinteken. A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy sok fontos téma nem szerepelt az országos gyűlés napi­rendjén. így például nem tárgyaltak személyi kérdé­sekről, nem döntöttek arról sem, hogy konkrétan melyik tárcára tart majd igényt az új kormányban a Magyar Demokrata Fórum. Ugyancsak nem volt szó a tömegtájékoztatási médiumok felügyeletéről. Ezzel a témával kapcsolatban azonban Kulin Ferenc leszö­gezte, hogy egyelőre az MDF-nek nincs hivatalos álláspontja, erről mindenképpen az új parlamentnek kell döntenie, figyelembe véve a pártok véleményét. Az MDF a teljes sajtószabadság híve, de nem tartja feleslegesnek a nemzeti médiumok, nevezetesen a Ma­gyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda parlamenti ellenőrzését. A tájékoztatón szóba került az is, hogy vajon a gyűlésen nem vetődött-e fel a sokak által kívánatos­nak tartott nagykoalíció igénye. Keresztes K. Sándor alelnök ezzel kapcsolatban határozottan kijelentette, hogy a pártfórumon a részt­vevők egyöntetűen támogatták Antall József elnök koalíciós javaslatát. A nagykoalíciót csak a választá­sok előtt emlegette az MDF, de kizárólag abban az esetben tartotta elképzelhetőnek, ha valamiféle patt­helyzet alakul ki a magyarországi politikai életben. A sajtótájékoztatón elhangzott még az is, hogy lényegesen közeledett a földtulajdon kérdésében az MDF és az FKgP álláspontja. A tárgyalások során kiderült: a kisgazdáknak azon követelése, hogy állít­sák vissza az 1947-es földtulajdonviszonyokat, tulaj­donképpen a kommunista diktatúra előtti állapotok­hoz való visszatérést jelenti. Az MDF bizik abban, hogy megegyezik a két párt, s ez a kisgazdapárt tagjai­nak is megelégedésére szolgál. Bethlen István, a párt gazdasági szakértője az MDF gazdasági elképzelései­ről elmondta: olyan megoldást keresnek, amely a szo­ciálpolitikai szempontokat is messzemenően figyelem­be veszi. (MTI) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának közleménye A lengyel vámszervek tájé­koztatása szerint 1990. április 1-jétől a Lengyel Köztársaság­ba belépő külföldi állampolgá­rok a határvámhivatalnál köte­lesek bejelenteni minden, náluk lévő árut, beleértve személyes útiholmijaikat is. írásban köte­lesek a devizanyilatkozaton be­jelenteni minden, náluk lévő fi­zetőeszközt és devizaértéket is. A fenti rendelkezések megsze­gése esetén a lengyel vámható­ságok eljárást indíthatnak, amely bírság kiszabásával és el­kobzással végződhet. Az útiholmin kívül vámmen­tesen vihető be Lengyel- országba 200 USA-dollár érté­ket meg nem haladó ajándék- tárgy, 10 százalékos vámmal a 200 dollár fölötti, de 500 dollárt meg nem haladó értékű aján­déktárgy, ha azok mennyisége, jellege vagy fajtája nem utal ke­reskedelmi jellegre. Amennyi­ben a külföldi utas által bevitt áru nem minősül vámmentes­nek, az áruk vámértéke után 5-től 100 százalékig terjedő im­portvámot kel az utasnak len­gyel fizetőeszközben megfizet­nie. Tilos Lengyelországba — az útiholminak minősülő mennyi­ségen túl — alkoholtartalmú italt bevinni. Ugyancsak április l-jével a lengyel vámszervek a bevitt áru után forgalmi adót szednek, amelynek mértéke az áruk vámmal növelt vámértékének 10—25 százalékáig terjedhet. Lengyelországból csak azok az ajándéktárgyak, vihetők ki, amelyeknek értéke nem haladja meg az ottani hivatalos árfo­lyam szerinti 200 USA-dolláros értéket. Ennél magasabb értékű áru kivitele esetén a vámhiva­taltól kiviteli engedélyt kell be­szerezni. A kiviteli korlátozás nem vonatkozik azokra az árukra, amelyeket az országba útiholmiként, vámmentesen vittek be. Tilos külön engedély nélkül Lengyelországba bevinnie, ille­tőleg kihozni lengyel fizetőesz­közt és lengyel devizaértéket. Külföldi fizetőeszközt és kül­földi devizaértéket korlátlanul be lehet vinni Lengyelországba, és aZ ott rendszeresített deviza­nyilatkozaton, a vámhivatal igazolása alapján, az Lengyel- országból ki is vihető. (MTI) Feszültségek a generálisok között Amerikai értékelések a szovjet katonai vezetésről Mihail Moiszejev tábornok, szovjet vezérkari főnök — a csúcs- találkozó előkészítésére hivatkoz­va — meghatározatlan időre elha­lasztotta május közepére tervezett washingtoni látogatását. A The Washington Post pénteken ameri­kai kormánytisztviselőket idézett arról, hogy a lemondás jelzi: Miha­il Moiszejev nagyobb befolyást kí­ván gyakorolni a fegyverzetkorlá­tozási tárgyalásokra, mert elége­detlen Szergej Ahromejev marsall szerepével. Az utóbbi Mihail Gorbacsov ta­nácsadójaként vesz részt a tárgya­lásokon. Az idézett amerikai forrá­sok szerint Szergej Ahromejev a manőverező robotrepülőgépek kérdésében a korábbi megbeszélé­seken engedményeket tett, de azo­kat Mihail Moiszejev és Dmitrij Jazov védelmi miniszter elfogad­hatatlannak találta. Ez vezetett ah­hoz, hogy a szovjet álláspont mó­dosult a közelmúltban tartott washingtoni külügyminiszteri tár­gyalásokon. A The Washington Post — és a A Szovjetunió először ismerte el hi­vatalosan, hogy a második világhábo­rú idején a jelenlegi állambiztonsági bi­zottság elődje, az NKVD végezte ki Katynban azt a tizenötezer lengyel tisz­tet, akiknek haláláért eddig Moszkva a náci Németországot tette felelőssé. A BBC a moszkvai rádió csütörtök késő esti adására hivatkozva jelentette, hogy mostanra egyértelmű bizonyíté­kok kerültek napvilágra a katyni tragé­diáról. A moszkvai rádióban és a tele­vízióban is beolvasott közlemény a Reuter szerint a TASZSZ-ra hivatko­zott. A TASZSZ külföldre szóló adásá­ban ez a hir nem szerepelt. Az AFP francia hírügynökség érdeklődésére a TASZSZ egyik felelőse azt válaszolta: nem tildja, a moszkvai rádió honnan szerezte értesülését, mert a szovjet hír- ügynökség ilyen jelentést nem is közölt. The New York Times is — az ame­rikai haderők támogatásával mű­ködő kaliforniai Rand kutatóinté­zet szakembereit idézte, akik sze­rint a szovjet haderők — a vezetés újjászervteése ellenére — lényegé­ben konzervatív vonalat képvisel­nek, és ellenzik Mihail Gorbacsov legtöbb javaslatát a kiadások csökkentésére, a hadsereg átszer­vezésére. A katonai körök attól félnek, hogy megismétlődnek a hruscsovi korszak változásai, ame­lyek súlyos zavarokat okoztak a haderőknél. A Rand adatai szerint egyéb­ként csak 1989 első felében tizen­két élvonalbeli katonai vezetőt vál­tottak le annak érdekében, hogy polgári irányítás alá kerüljön a szovjet hadsereg, s végül a védelmi tárca élére is polgári személyt ne­veznek majd ki. Más vezető amerikai illetékesek — a lapjelentések szerint — cáfol­ják a szovjet katonai körök na­gyobb befolyásáról szóló híreket. Szerintük lényegében alkudozási taktikáról van szó a Szovjetunió részéről. A szovjet fél mélységesen sajnálja a tragédiát és a sztálini időszak egyik legszörnyűbb bűntettének tekinti azt idézi a Reuter brit hírügynökség a moszkvai rádiót. A katyni erdőben tör­tént tragédia felelőseinek megnevezése egybeesik Wojcziech Jaruzelski lengyel államfő háromnapos hivatalos látoga­tásával. A moszkvai rádióban elmon­dottak szerint „a TASZSZ szovjet hír- ügynökség hivatalos nyilatkozatot tett közzé annak a tizenötezer lengyel tiszt­nek és katonának a sorsáról, akiket az NKVD 1939 szeptemberében internált. A jelenleg feltárt dokumentumok értel­mében a foglyokat több NKVD- kommandóra bízták 1940 április—má­jusában, majd ezt követően a doku­mentumok már nem említették őket. Egyértelművé vált, hogy a bűntettért a felelősség az akkori NKVD vezetősé­gét terheli”. Az egyesült Németország nem lehet a NATO tagja A Szo\jetunió számára el­fogadhatatlan az egyesült Németország NATO-tagsá- ga — jelentette ki Jurij Gre- mits/kih szovjet külügyi szó­vivő I.othar de Maiziere-nek, az NDK kormányfőjének ko­rábbi állásfoglalására rea­gálva. Az NDK miniszterelnöké­nek újságírók előtt elhang­zott azon kijelentésével kap­csolatban. amely szerint a NATO jelenlegi stratégiájá­nak jövőbeni feladásával és az összeurópai biztonsági rendszer létrehozásával az egyesült Németország a NA­TO tagja lesz, a szovjet kül­ügyi szóvivő pénteki moszk­vai sajtóértekezletén rámuta­tott: a Szovjetunió már több­ször kifejtette álláspontját, s nemegyszer a legmagasabb szinten. Gremitszkih utalt Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszternek a NATO egyik lapjának májusi számában megjelenő cikkére, amelyben a szovjet diplomácia vezetője kifejtette: az egységes Né­metország NATO-tagsága elfogadhatatlan a Szovjet­unió számára, s ezért minden bizonnyal kompromisszumos megoldást kell majd keresni. A tádzsik jól, az orosz rosszul érzi magát otthon A Szovjetunió mintegy száznegyven nemzetisége közül a zsidók és az oro­szok a leginkább elégedetlenek sorsuk­kal — ez derül ki a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Szociológiai Inté­zetének felméréséből, amelynek ered­ményeit a Nyegyelja hetilap pénteken megjelent száma ismerteti. „Össz-szövetségi szinten” a megkér­dezettek 68 százaléka mondta magát elégedetlennek, s ez 22 százalékkal több, mint a tavalyi felméréskor. A zsi­dók 80,7 százalékban, az oroszok pedig 80,1 százalékban sorolták magukat az elégedetlenek közé. Mindössze nyolc- százalékos „zúgolódási rátával”, a Szovjetunió legelégedettebb nemzetisé­ge — legalábbis a kérdezőbiztosoknak adott válaszok tükrében — a tádzsik. ÁRVERÉS! 1 db MTZ B—82, 2 db RCW—3 műtrágyaszóró, 1 db DETK—5 szippantó, 1 db EB—7/70 pótkocsi, RM—8 EES MBP 6.5 pótkocsi, 2 db E—516 kombájn, Alfa—Laval EES Melotte sajtáros fejőberendezések, tejkádak. Ideje: 1990. április 18., de. 9 óra. Helye: Cece, Újmajor, 61. sz. út mellett. 1139 v_______________________________y Csak a választások után térhet haza Mihály király Mihály román exkirály szerint Románia számára a jelenlegi helyzetben egy alkotmányos monarchia lenne a legmegfelelőbb államforma. A ki­rály genfi nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy a román kormány, a választási kampány biztonságára hivatkozva, visszavonta a volt ural­kodó korábban kiadott romániai beutazási vízumát. Mihály király „igen súlyosnak” nevezte a román kormány döntését, és azért a „felelősséget” a bukaresti vezetésre hárította. Határozottan kitartott amellett, hogy látogatása szigorúan személyes jellegű lett volna: a húsvéti ünnepeket kívánta Romániában tölteni. A látogatással kapcsolatban Petre Roman miniszterelnök csütörtökön este a román televízióban röviden nyilatkozott és elmondta: kezdetben örömmel fogadták az uralkodó személyes látogatásának hírét, ugyanak­kor a király programja túlmutatott egy megánlátogatás keretein. A mi­niszterelnök megismételte, hogy a látogatás politikai jelleget öltött, és annak lemondása a román kormány egyhangú döntése volt. Egyben emlékeztetett arra, hogy február 23-án a volt uralkodó levelet küldött a román vezetésnek, amelyben a monarchia helyreállításáról népszavazás kiírását követelte. Ezzel együtt javasolta az exkirálynak, hogy a május 20-ai választásokat követően keresse fel Romániát jelentette az MTI bukaresti tudósítója. 50 ÉV UTÁN BEISMERTÉK A KATYNI MÉSZÁRLÁST Sztálin hóhérait terheli a felelősség Tizenkétezer vendéget vár a Magony-tanya Megkezdődött az idegenforgalmi szezon a Magony-tanyán. A Kecs­kemét közelében lévő fogadó péntektől megújulva várja a külföldi és hazai vendégeket. A decemberben megkezdett, s négy hónap alatt befeje­zett átalakítás, bővítés során megnövelték a konyhát, új hűtőkamrákat építettek, s hat szobához fürdőszobát is kialakítottak. így most, a bunga­lók férőhelyeit is beszámítva, 48 vendég kaphat szállást egy időben, s 320 látogatót fogadhat az étterem. Vörös Tibor vezető elmondta, hogy öt év alatt hatezerről tizenkétezerre nőtt az évi vendégforgalom. A hagyományos partnerországokból így az NSZK-ból — csökkenő forgalomra számítanak, igyekeznek viszont új piacokra is bejutni: Spanyolországból, valamint Eszak-Európából várnak idén újabb látogatókat. Legfőbb partnerük továbbra is a Coop- tourist, valamint a Pusztatourist mint a megyébe érkező vendégek házi­gazdája. A megújult Magony-tanyán maradnak a hagyományos programok: lovasbemutató, szüret, disznóvágás, emelni akarják viszont a szolgáltatá­sok színvonalát. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • RMDSZ-tiltakozás. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos ideiglenes intézőbizottsága felvilágosításért fordult a Nemzeti Megmentési Fronthoz a sajtóban megjelent magyarellenes rágalmakkal kapcsolatban. Az „Azi” cimű, a NMF kiadásában megjelenő országos napilap április 11-ei szá­mában ugyanis valótlan állításokat tartalmaza magyar kisebbséggel szemben, a cikk ellentétes az NMF ez év január 5-én kinyilvánított, a nemzetiségek jogai­ra vonatkozó deklarációjának szellemével. A péntek este Bukarestben közzétett RMDSZ-dokumentum hangoztatja: a soviniszta ihletésű cikk többek között kifejti, hogy „a Romániával szomszédos országban több román él, mint amennyi a kisebbségek száma az országban, hozzávetőleg 4,5 millió. Emiatt Románia a legjogosultabb arra, hogy kérje a határok revízióját. Mindemellett éppen Románia van abban a helyzetben, hogy megkérdőjelezik a határait.” Ez az állítás teljességgel hamis. Sem a romá­niai magyarok képviselői, sem a Magyar Köztársaság nem kérdőjelezte meg a határokat. Acikknekazajavaslata, hogy a kisebbségek szervezeteinek ünnepé­lyes hűségnyilatokozatot kellene tenniük, egyenlő a félrevezetéssel szögezi le az RMDSZ. Az is hamis beállítás, hogy a magyarok és a székelyek lénycgbevá- góan különböznek egymástól. Ajánlja, hogy a székelyek számára létesítsenek külön iskolát, amelyekben a fiatalok „székely nyelven” tanulhatnának és nem magyarul! Az RMDSZ magyarázatot kéra Nemzeti Megmentési Fronttól, mivel a cik k a front állásfoglalásait tükröző lapban jelent meg. „Amennyiben a szerző véle­kedései nem az NMF álláspontját fejezik ki, a front nyilvánosan határolja el magát azoktól! Ellenkező esetben kénytelenek leszünk levonni a szükséges kö­vetkeztetéseket az NMF és az RMDSZ jövőbeni politikai együttműködését il­letően.” • NB I-cs férfiröplabda-rájátszás a 3-4. helyért: Szegedi Építők Spartacus KecskemétiSC3 :2(I5,-10,-1,10,14) • Lottónyercményck A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 15. heti lottó­nyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 5 találatos szel­vény nem volt. A 4-esekre egyenként 184 246, a 3-asokra egyenként 1075, a 2- esekre egyenként 36 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt jutalom nettó összege 13 millió forint. A közölt ada­tok nem véglegesek, a nyereményösszegek változhatnak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents