Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-10 / 84. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 10. Legfontosabb cél: bejutni az egységes Európába AZ MDF NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A választásokat követően, hétfőn délelőtt nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Antall József, a győztes párt elnöke. Örömét fejezte ki az MDF nagyarányú győzelme felett, amely, mint mondot-. ta: biztos záloga a leendő kormány stabilitásának. A pártelnök különös jelentőségűnek minősítette, hogy a középpárti választási szövetség, azaz az MDF, a Független Kisgazdapárt és a Keresztény- demokrata Néppárt összességében annyi mandátumot szerzett, amennyit 1945 novemberében az akkori Független Kisgazdapárt. Ez a tény bizonyítja, hogy a magyar nép politikai reflexei a több évtizedes diktatúra nyomására sem változtak meg. Hangoztatta: bízik abban, hogy a választások után lecsillapodnak az indulatok, a sértések a múlté lesznek, s mincj a kormányzatban részt vevő pártok, mind pedig az ellenzék egyforma felelősséggel, a nemzet érdekében tevékenykedik. A koalíciós elképzelésekről szólva kijelentette: az MDF vitathatatlanul az ország legerősebb politikai pártjaként került ki a választásokból, s ez lehetőséget ad arra, hogy koalíciós partnereivel szilárd kormányt alakítson. Az MDF továbbra is fenntartja együttműködési készségét a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal, de számít a kormányban azoknak a független képviselőknek a részvételére is, akik rokonszenveznek az MDF-fel. Mindent egybevetve, az MDF úgy számítja,.hogy sikerül a mandátumok 60 százalékát elérni a kormánykoalícióban. A pártelnök kifejtette: amennyiben az MDF kormányra jut, úgy legfontosabb céljának az egységes Európába jutást tekinti. Szólt arról, hogy a párt az európai integráció mellett híve az atlanti gondolatnak is, és meggyőződése, hogy az egyesült Európa és Eszak-Amerika szervesen összetartozik. Az MDF azonban más régiókkal szintén jó kapcsolatokra törekszik, így például Japánnal, valamint azokkal a kelet-közép-európai nemzetekkel, amelyekkel eddig Magyarország a KGST-be volt belekényszerítve. A Szovjetunióval korrekt gazdasági kapcsolatok kiépítése a cél — folytatta Antall József —, s reményét fejezte ki, hogy a szovjetunióbeli folyamatok végül is sikeres reformot eredményeznek, s nem egy új diktatúra irányába hatnak. Kérdésekre válaszolva a pártelnök elmondta, hogy a koalíciós tárgyalások még csak most kezdődnek meg, korai még végleges megegyezésekről beszélni. Az bizonyos: a szóba jöhető koalíciós partnerek és az MDF között nincsenek áthidalhatatlan konfliktusok, s megvan a remény arra, hogy — a nemzet érdekét szem előtt tartva — egyeztessék programjaikat, szervezeti, személyi elképzeléseiket. Elmondta: a Független Kisgazdapárttal elvben egyetértenek a földtulajdon kérdésében, hiszen az MDF is vallja, hogy a magyar parasztságot erkölcsi rehabilitáció illeti meg. Jó esély ígérkezik arra, hogy a földtulajdon gyakorlati rendezésében is sikerül közös álláspontot kialakítani. A kormányalakításról Antall József úgy vélekedett, hogy arra leghamarabb egy hónap múlva kerülhet sor. Addig össze kell ülnie a magyar országgyűlésnek, meg kell választani annak elnökét, aki egyben az ideiglenes államfői tisztséget is ellátja, s felkéri a kijelölt miniszterelnököt a kormány- alakításra. Egy kérdésre válaszolva a pártelnök’ leszögezte: bizik abban, hogy mind a hadsereg, mind pedig a rendőrség tudomásul veszi a történelem döntését, és hűek lesznek a nemzethez, csakúgy, mint 1956-ban. Romániával kapcsolatban Antall József kifejtette, hogy jó kapcsolatokra törekednek e szomszédos országgal, de valójában csak akkor lehet jó thágyar—román viszonyról beszélni, ha a román kormánynak sikerül európai megoldást találnia a magyar nemzeti kisebbség emberi és kisebbségi jogainak biztosítására. Remélhetőleg Románia is megérti, hogy számára is fontos érdek a magyarokkal való tényleges kiegyezés. Az MDF egyébként — folytatta Antall József — a magyarság minden tagját a nemzet részének tekinti, függetlenül attól, hogy melyik állam polgára. (MTI) Nemzetközi sajtóvisszhang A nemzetközi ^ajtó reagálása a két héttel ezelőtti eredmények tudatában jóval visszafogottabb volt. Immár nem a rendszerváltás volt a tét, mint korábban, hanem az ellenzéki pártok közötti választási harc kimenetele. A brit rádió-, televízióállomások, valamint a napilapok a kommunista korszak végleges lezárulásának nyilvánítják a vasárnapi második forduló eredményét. Az MDF diadalát a konzervatív- keresztény irányzat győzelmének minősítik, s egyúttal kiemelik, hogy az SZDSZ nagyon erős ellenzék lesz az Országgyűlésben. A választások második fordulóját úgy minősítik, hogy az MDF földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, mely sikerének igazi titka a konzervatív filozófiájában és erőteljes kommunistaellenes fellépésében rejlett. Mindenekelőtt abban, hogy a hazafias érzelmekre apellált, arra a vágyra, hogy a magyarok ismét büszkék lehessenek magyarságukra. A szabaddemokraták reagálását illetően Tamás Gáspár Miklós megjegyzését idézik, amely szerint „a két forduló közötti két hétre az ebben az évszázadban lebonyolított korteskampányokban tapasztalt legmocskosabb választási rágalmazás nyomta rá a bélyeget. „A fórum győzelme annak a rágalmazási kampánynak tulajdonítható, amelyben a szabaddemokratákat kommunistáknak minősítették.” A francia lapok kiemelik, hogy a piacgazdaság győzött a választásokon, és az új kormányzat elsődleges feladata a gazdaság privatizálása lesz. A választások konkrét eredményéről úgy látják, hogy a magyar választók kevéssé érezték motiválva magukat a második fordulóban, s ezért nagy számban maradtak távol a szavazástól. A legfontosabb kérdés: a kommunizmus rendszerének elutasítása ugyanis már az első fordulóban megtörtént. Az olasz sajtó, amely a második forduló előtt az MDF és az SZDSZ nagykoalícióját tartotta a legmegnyugtatóbb megoldásnak a magyar gazdasági gondok súlyossága miatt, a jelek szerint megnyugtatónak fogadta az MDF nagyarányú győzelmét. A figyelme máris afelé fordult: hogyan tudja az új magyar politikai vezetés valóra váltani terveit. Az amerikai sajtó kiemeli, hogy 43 év után az első szabad választások eredményeként az MDF első számú politikusa, Antall József fog kormányt alakítani. A győztes párttal kapcsolatban megjegyzi, hogy a társadalmi szempontból konzervatív fórum hagyományos keresztény értéket hangsúlyozza, melyet más országokban kereszténydemokratáknak neveznének. A szocializmusból a szabad piacgazdaságba vezető óvatos átmenetet és a konvertibilis pénz megteremtését támogatja. Az országnak Nyugat-Európába történő integrálódása, és Amerika további európai szerepe mellett van. Megemlíti, hogy a két forduló közötti időszakban — mint a két legnagyobb párt — igen sok időt és energiát fordított arra, hogy egymást lejárassák. A vádak között a kommunizmus, a nácizmus, a maoizmus, a félelemkeltés és a provincializmus egyaránt szerepelt. A japán sajtó aláhúzza, hogy az MDF várakozáson felüli sikert aratott Budapesten is, ahol mindenekelőtt az SZDSZ-től hódított el döntő szavazatokat. Megjegyzi, hogy a 44 százalékos részvételi arány azért volt alacsony a választásokon, mert a nép a politika iránt egyre kevésbé érdeklődik. Mindinkább a gazdasági nehézségek kötik le figyelmét. A középutas pártok programjai között alapvető eltérés nem volt. A politikai helyzet sem volt kiélezett, hisz a demokratizálódási folyamat már jó ideje tart. A szovjet lapok közül a Novoje Vremja közöl tudósítást „Jobboldali fordulat” címmel legutóbbi számában. A tudósító véleménye szerint a magyar baloldal belátható időn belül nem lesz képes visszanyerni a választók bizalmát. A hatalom olyan pártokhoz került, amelyek nyugat-európai és egyesült államokbeli rokon pártoknál találnak támogatásra. Olyan pártokról van szó, amelyek nemcsak szocializmuselle- nesek, de szovjetellenesek is. A demokrácia feltétele a parlamenti ellenzék jogainak biztosítása Az SZDSZ nemzetközi sajtótájékoztatója — Gratulálok a győztes pártnak, a Magyar Demokrata Fórumnak —- ezekkel a szavakkal nyitotta meg Magyar Bálint ügyvivő hétfőn, a Szabad Demokraták Szövetségének nemzetközi sajtóértekezletét. A választási eredményeket értékelve elmondta: az SZDSZ a közvélemény-kutatási adatokból kiindulva, illetőleg az első forduló eredményeit figyelembe véve jobb eredményre számított. Az első és második forduló végkimenetelében tapasztalható jelentős eltérést egyebek közt azzal magyarázta, hogy Magyarországon a politikai pártok struktúrája új, s meglehetősen nagy a bizonytalan szavazói réteg. A második fordulóban az MDF jelentősen növelte előnyét, ami egyrészt azzal a nemzetközi tapasztalattal is magyarázható, hogy a bizonytalan szavazók szívesebben voksolnak a vezető pártra. Ugyancsak nagymértékben közrejátszott a fórum győzelmében, hogy az első fordulóban a más pártokra szavazók jelentős része rá voksolt. így a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt hívei, valamint az MSZP szimpatizánsai is inkább az MDF-et részesítették előnyben. Magyar Bálint megemlítette, hogy az SZDSZ gyengébb eredményében közrejátszott a szabaddemokraták egyes jelöltjei ellen folytatott negatív kampány is. Az SZDSZ a többpártrendszerű demokrácia fontos feltételének tartja, hogy a parlamenti ellenzék jogai, a kisebbségek jogai biztosítva legyenek, továbbá, hogy a sajtó és a médiumok függetlenül működhessenek — mondta egy kérdésre válaszolva Pető Iván, az SZDSZ szóvivője. Kifejtette: remélhető, hogy a kormányzó párt biztosítani fogja a nyugat-európai szokásoknak megfelelő jogokat az ellenzéknek mind a parlamentben, mind azon kívül. Egy másik kérdésre válaszolva Magyar Bálint elmondta, hogy a kétharmados szavazati többséget szükségesnek tartják az alkotmányerejű törvények esetében, kivéve a költségvetést. Annál is inkább — fűzte hozzá —, mert ellenkező esetben a parlamenti ellenzéket könnyen páriaszerepre kényszeríthetnék a kormánykoalíciót alkotó pártok. Arra a kérdésre, hogy a rendszerváltást követően mi lesz az MSZMP csaknem nyolcszázezres, egykori tagságával, Magyar Bálint kifejtette: a szabaddemokraták nem kívánnak boszorkányüldözést folytatni. Bár mindig is az állampárt következetes ellenségei,voltak, nem szeretnék, ha bárkit is joghátrány érne a „tavaszi nagytakarítás” idején csupán amiatt, mert valaha az MSZMP tagja volt. Hangsúlyozta: az SZDSZ bármiféle felelősségre vonást csak a törvényesség szigorú betartásával képzel el. A Szabad Demokraták Szövetsége szociálliberális párt, amelynek szociáldemokrata tradíciói is vannak, így természetesnek tekinthető, hogy a szociáldemokrácia teréh keletkezett űr betöltésére is vállalkozhat — mondta, ugyancsak egy kérdésre válaszolva, Magyar Bálint. Természetesen az MSZP is törekszik majd a jövőben a szociáldemokrata érzelmű választóközönséget befolyásolni. Az SZDSZ ügyvivője szerint ezt a szabad versenyt valószínűleg az dönti majd el, hogy melyik párt játszik majd döntő szerepet az egykori állampárti szak- szervezetek lebontásában. (MTI) ROMÁNIA Kongresszusi kiáltvány A romániai Nemzeti Megmenté- si Frontot a decemberi forradalom hozta létre s ennek megfelelően pluralista deiúokratikus politikai rendszer kialakítására, hatékony gazdaság létrehozására, a nemzeti kultúra újjászületésének megvalósítására törekszik. Védelmezi az emberi jogokat, így a kisebbségi jogokat is tiszteletben tartja. — Ezeket tartalmazza az a kiáltvány, amelyet vasárnap este, a Nemzeti Megmentési Front kongresszusának zárónapján tettek közzé Bukarestben. A Nemzeti Megmentési Front a forradalom utáni hetekben egyetlen politikai tényezőnek számított. Később, amint létrejöttek az új politikai csoportosulások és rendezték soraikat a történelmi pártok, egyre több támadás érte. Az ellenzéknek végül is sikerült kettéválasztania a frontot. A kongresszuson elfogadott program meghirdeti a gazdaság liberalizálását, a magánszektor fejlesztését, ösztönzést ígér a külföldi beruházásoknak. Népszerű ígéreteket csillogtat a dolgozók előtt azzal, hogy meghirdeti a 40 órás munkahét bevezetését, a lakásépítkezések folytatását, a lakossági ellátás javítását. A KISGAZDAPÁRT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Teljesíteni kell a választási ígéreteket A választások második fordulóját követő napon, hétfőn a Kisgazdapárt képviselői a nemzetközi sajtóközpontban tájékoztatták az újságírókat választási eredményeikről, s beszámoltak koalíciós elképzeléseikről. Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt választási irodájának vezetője elmondotta: eredményesnek tartják a párt választási szereplését. Azt a célt tűzték ki, hogy létrejöjjön a többpártrendszerű kormányzás, megszűnjön az állampárt egyeduralma, s Magyarország ismét a nyugati világhoz tartózzon. Ezek a célok a választási eredmények alapján teljesültek, mivel az ellenzék elsöprő győzelmet aratott. Az tény, hogy a Kisgazdapárt a vártnál kevesebb mandátumhoz jutott, de így is a harmadik legerősebb pártként került ki a második választási fordulóból. A párt legfontosabb feladatának azt tartja, hogy választási ígéreteit teljesítse, s ezért mindenképpen részt kíván venni az ország kormányzásában. A választási együttműködés igen sikeresnek bizonyult az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Néppárttal. Az előzetes megbeszélések alapján úgy tűnik, szabad az út, hogy ezekkel a pártokkal megkezdjék az előzetes koalíciós elképzelések egyeztetését. Mindkét párt elfogadta a kisgazdák földprogramját, ami alapvető a koalíció létrehozása szempontjából. Torgyán József leszögezte, hogy az MDF- től ígéretet kaptak: a kisgazda- párti földkoncepció alapján dolgozzák ki az új földtörvényt. Természetesen a törvény szövegének megfogalmazásánál számos vitára kerülhet sor, és a részletkérdésekben kompromisszumos megállapodások is várhatók. Kérdésekre válaszolva a kisgazdapárti vezetők elmondták, hogy amennyiben az új kormányban részt vesznek, a földművelési tárcát mindenképpen kisgazdapárti miniszternek kell vezetnie. Semmiféle garanciát nem kérnek a tekintetben, hogy az esetleges koalícióban a partnerek betartják-e a megállapodásokat. Torgyán József elmondta, hogy számára garaheia Antall Józsefnek, az MDF és Keresztes Sándornak, a Kereszténydemokrata Néppárt első számú emberének az ígérete. Olyan kérdés is felmerült: vajejn, ha az SZDSZ lett volna a választás győztese, velük is koalícióra lépne a Kisgazdapárt. A párt képviselői kifejtették: a Kisgazdapárt mindenképpen kormánytényezővé akar válni, ugyanis csak így tudja megvalósítani földprogramját, legfontosabb választási Ígéretét. Az SZDSZ-szel egyébként már korábban, a népszavazás során együttműködtek, mégpedig eredményesen. (MTI) Magyar— lengyel— csehszlovák csúcstalálkozó Pozsonyban Hétfőn, a déli órákban, zárt ajtók mögött folytatta munkáját Pozsonyban, a magyar—csehszlovák —lengyel csúcstalálkozó. Az eddig jobbára konkrétumok nélküli elvi deklarációkra szorítkozó, meglehetősen laza tematikájú tanácskozás néhány főbb megállapítását Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök foglalta össze, a magyar sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolva. Szűrös Mátyás elmondta: a tanácskozáson elhangzott bevezető nyilatkozatában — a magyar álláspontot képviselve — egyetértett azzal a megközelítéssel,' miszerint a mostani tanácskozás legfontosabb célja, hogy a résztvevők megvitassák, hogy miként lehetne együtt, s nem egymás rovására, visszailleszkedni az európai folyamatokba. A magyar megítélés szerint ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy jól működő demokráciák épüljenek ki az érintett országokban: ez annak felismerését tükrözi, hogy demokráciákkal csak demokráciák tudnak gyümölcsözően együttműködni. Az egymást erősítő kapcsolat- rendszer kialakításához szükség van arra is, hogy az együttműködő felek rendezzék kétoldalú kontaktusaikat is. Ezen túlmenően a katonai tényező szerepének csökkenésével párhuzamosan előtérbe kell helyezni a gazdasági együttműködés feladatait, az érintettek viszony- rendszerében. Végül a prosperáló kapcsolatépítés megkívánja az em- beH éi nemzetiségi 'jogok szavatolását, érvényre juttatását is mondta Szűrös Mátyás,'htóFáfédé; hogy a tanácskozás résztvevői nagyjából ezeknek az elvi álláspontoknak megfogalmazásáig jutottak el a déli órákig. Közölte még, hogy magyar részről azt szorgalmazták, hogy a tanácskozás résztvevői maradjanak meg az európai régió határain belül, s más térségek problémáit egyelőre ne bolygassák. A tanácskozáson elhangzott felszólalásában a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke beszélt arról is, hogy Európa egyesülése szem- ’ pontjából óriási jelentősége van a német újraegyesítés kérdésének. Az együttműködés elmélyítésére törekvő Magyarországnak, , Csehszlovákiának és Lengyelországnak európai szempontból kell megközelítenie a német egység problematikáját — hangoztatta. Havel elnök tíz témát sorolt fel, amiről szerinte véleményt cserélhet- ; nének a találkozón. Mint mondotta, egyebek között arra kellene vá- laszt adni,' hogy lehetséges-e az együttműködés az Európához való : visszatérésben, milyen legyen a vi- j szony a Varsói Szerződéshez és a j KGST-hcz, együtt tudnak-e mű- j ködni az érintett államok a környe- ; zetvédelmi, szociális, kulturális, f gazdasági, politikai és biztonsági í problémák megoldásában? Szót f kellene ejteni Lengyelország prob- ■ lémaköréről, az emberi jogi és nem- ’ zetiségi kérdésekről is — mondta. A nemzetiségi probléma a térségben a totalitárius rendszerek örök- , sége, mert azok nem oldották meg ezt a problémát, és egyformán elnyomták az összes nemzetet és 1 nemzetiséget — hangoztatta Václav Havel. Szerinte fel kell tenni azt a kérdést: „Képesek vagyunk-e egyesíteni akaratunkat, hogy mindent megtegyünk azért, hogy körülöttünk senki se szenvedjen pusztán azért, mert más nyelvet beszél, mert az egyik vagy a másik nemzethez ’■ tartozónak érzi magát? Képesek vagyunk-e minden nemzetnek és nemzeti kisebbségnek olyan környezetet kialakítani, amelyben sza- . badon fejlesztheti identitását? Ké- * pesek vagyunk-e a kollektív jogok érvényesítésének a hatékony garanciarendszerével gátat vetni bármiféle nacionalizmusnak és sovinizmusnak?”