Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-19 / 91. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 19. Nagyvállalat vastüdőben Még mindig hat az „algériai átok”? A Dutép vállalati tanácsa márciusban tárgyalt a vállalat 1989. évi eredményeiről, s az 1990. évi terveiről. Ezt követően kerestük fel Korom Sándort, a tanács elnökét, a közgazdasági főosztálv vezetőjét, arra kérve, tájékoztassa olvasóinkat az említett témákról. — Vállalatunknál az 1985-ben elkezdett szanálás után a legeredményesebb év volt 1988, mert 167 millió forint nyereséget értünk cl. Ezzel az ágazat harmadik legjobb vállalata volt a Dutép. Ugyanakkor már ez végén érezhető volt a megrendelések leszűkülése, különösen vonatkozik ez a lakásépítés területére, ahonnan az OTP kivonulni készült, s ez mára be is következett. A nagy működési területtel járó irányítási zavarok további decentralizálást követeltek meg.Q 989. január 1-jétől vállalatunk bajai és budapesti- szervezetei leány- vállalatokká alakultak át. S míg 1988-ban 4600, 1989. január 1-jén 4000, 1989 végén pedig már csak 3200 volt a vállalati létszám, a részlegek kivágásával együtt járó átszervezés miatt. 1989-ben, az ország általános gazdasági helyzetéből adódóan, az eddigi legnagyobb megrendelőnk, általánosan fogalmazva, a költségvetés, ez által a tanácsok, az OTP vásárlóereje rendkívüli módon visszaesett csakúgy, mint a nagy pénzintézetek és vállalatok beruházási szándéka. Mindezek következtében nagy megrendeléseket mondtak le, mint például az APF.H- és OKHB-székház, a kecskeméti megyei könyvtár, levéltár építése. Ezért kellett a szervezetet szűkebbre szabni, a megrendeléseket a piachoz igazítani. Ezzel egyidejűleg decentralizáltuk a termelő és az ellátó szervezetet, a vállalati központot pedig funkciók, megszüntetésével, feladat-összevonásokkal jelentősen szűkítettük. — Hol tartanak most az átalakítással? — Az 1989. január l-jétöl hatályos társasági törvény szellemében, illetve annak jogi és gazdasági keretei között, megtörtént a nagy Dutép Vállalat kisebb, önálló piaci érdekeltségű, a piaci kihívásokra érzékenyen reagáló szervezetekké való átalakítása. A múlt év közepén életbelépett átalakulási törvény pedig arra indított bennünket, hogy a Dutép-et. mint a vállalati tanács általános irányításával működő állami vállalatot - a tulajdonviszonyok letisztulása mellett tovább dinamizáljuk. Ennek eredményeként 1989 végétől 14 önálló jogi személy, leányvállalat, kft., részvény- társaság kapcsolódik a céghez, mint törzsvállalathoz. — Mindettől, nyilvánvalóan, még ennél sokkal eredményesebb gazdálkodást várnak. De hát ül még a vállalaton az „algériai átok". Hogyan hat ez a gazdálkodásra ma és a közeljövőt illetően? — A kérdés jogos. Mint sokak által ismeretes, 1981-ben az akkori Bácsép Vállalat két lakásépítési szerződés alapján, 170 millió dollár erejéig Algériában kényszerült munkát végezni. Nem firtatva az akkori kormányzati kényszer és az akkori vállalatvezetés szándékának a különbözőségét vagy egybecsengését, vállalatunkat három alapvető vonatkozásban a mai napig sújtja az algériai kudarc, ezek: 1. 1985-ben, az 1984-es, megrendítő 240 milliós veszteséget követően, állami szanálás kezdődött vállalatunknál, ami máig sem fejeződött be. 2. A befejezetlen szanálás miatt 1987 végén a vállalat önszanálásra kényszerült, több mint 1 milliárd forint hosszú lejáratú hitel felvételével, ami azóta, s még öt évig több mint 300 millió forint kamat- és tőketörlesztési kötelezettséget jelent évenként. 3. Az algériai hitelvisszafizetési kötelezettség a belföldi fizetőképességünket veszélyezteti 1985 óta, egyfolytában. A vállalat napi fizetési gondokkal küzd, amihez a bankok egyetlen forint termelésfinanszírozó hitellel sem járulnak hozzá, jóllehet, a vállalat fenntartása lenne a záloga hiteleink visszafizetésének. —■ Kemény helyzet, az biztos. Mégis, hogy zárult a legutóbbi gazdasági év a vállalatnál? Tizennégymillió forint eredménnyel zártuk az 1989-es évet. Emellett elszámoltuk az algériai veszteségeket finanszírozó hitelek kamatköltségét. visszafizettük az esedékes algériai hitel 120 millió forint tőkerészét csakúgy, mint a 47 millió forint ablakgyári beruházási hitelt. Ehhez fontos tudni, hogy az ágazat legjobb építőipari vállalata 240 millió forint adózatlan nyereséget ért el 1989- ben, ami kevesebb, mint amit a Dutép az algériai terhek nélkül realizálni tudott volna, hiszen ez valamivel több mint 300 millió forint lett volna. Tehát ezek figyelembevételével kell értékelni a vállalat piaci helyzetét, eredményességét. A korrekt tájékoztatáshoz tartozik, hogy az 1988. évi 167 millió forint nyereséget is az utolsó fillérig a múlt adósságainak törlesztésére kellett fordítani, s abból sem adózott bérfejlesztésre, sem eszközfejlesztésre nem futotta. Mintha vastüdőben élnénk, az algériai veszteségek következményeként. S ez az állapot végeredményben oly módon sújtja a jelenlegi kollektívát — a segédmunkástól a vezér- igazgatóig —, hogy a mozgásszabadságot, ami az újtípusú vállalkozások és társaságok alapítását, s új munkahelyek megteremtését segítené, a minimálisra szűkíti. Minden fejlesztési elgondolásunknál, és állíthatom, az ágazatban egyedülálló kibontakozási koncepciónk megvalósításánál, visz- szaköszöo a múlt sötét árnya. — Mégis, mi ad reményt a vállalatvezetés számára a hanyatló gazdasági környezetben a munkahelyek megőrzésére, a kényszerű terhek viselésére? Miért a jövőbe vetett hit? A reményt az 1990. évi termelési és gazdálkodási terv-előirányzatunk és a szervezetfejlesztési stratégiánk állékonysága adja, olyan környezetben, mely a politikai ballasztoktól mentes piac- gazdaságot, s ezen belül az áruk és a szolgáltatások keresleti-kínálati szabályozását, a tőkepiac élénkülését garantálja. Idei tervünk állékonysága abban van, hogy munkaellátottságunk — a hagyományos paneles lakásépítéstől eltekintve — kielégítőnek mondható, szerződéses állományunk, ezen belül újtípusú vállalkozásaink kellő mennyiségű munkát biztosítanak termelési és jövedelmi céljaink eléréséhez. Itt hadd mondjam el, szerepel terveink között a kihasználatlan állóeszköz-tömeg és infrastruktúra mobilizálása, részben eladás, másrészt társaságba vitel, illetve egyéb hasznosítás formájában. Ilyenek lennének a következők: irodaházunk értékesítése fizetőképes vevő esetében, vagy a gyakorlatilag bezárt panelüzem más technológiára való átadása, akár külföldi partner számára is, társasági formában, vagy eladással. — Térjünk még vissza röviden a vállalati szervezet átalakítására. Lehetséges, hogy ez még folytatódik? — A vállalkozások és a szervezeti korszerűsítés rendkívül szorosan összefügg egymással, hiszen egy új üzletág, mint vállalkozás és munkahelyteremtés, új szervezeti formában képzelhető el. Erre jó példa a Dutép—Bramac vegyes tulajdonú kft. létrehozása, mely a szilikátiparban foglalkoztatottak egy részének biztosít munkát, a vállalat számára pedig egy holt vagyonrész újra-hasznosí- tását jelenti. Szervezetfejlesztésünk két úton halad. A jól működő részek szabad tőkével párosulva, önálló társasági keretek között kell, hogy folytassák működésüket. A kihasználatlan üzemi kapacitások és a munkaellátottsági gondokkal küszködő szervezeti egységek pedig új üzletágakban kell, hogy tovább folytassák működésüket, illetve a tőkepiacon értékesüljenek. Mindezek azonban egycsapásra nem oldják meg a hosszú távú adósságproblémát, ezért lenne nagyon fontos — a bankok vállalkozókészségével, a tulajdonviszonyok tisztázása után —, hogy a banktőke egyesüljön a működőtökével, amire viszont ebben az inflációs környezetben vajmi kevés remény van. — S ez a lehetetlen állapot, mint másutt, a Dutép Vállalatnál is, az átlag-dolgozókat sújtja a legjobban. Jól gondolom? — Igen, s ha azt akarjuk, hogy terveink megvalósuljanak, akkor be kell látni: munka- vállalóinkat egyáltalán nem érdekli az Algériában elszenvedett veszteség. S mivel ezt beláttuk, ezért volt viszonylag könnyű a megegyezés a szakszervezettel az 1990. április elsejétől esedékes, 20 százalékos alapbéremelés, plusz 5 százalékos teljesítményösztönző bérfejlesztés ügyében. Ám mindaddig, amíg valamilyen kormányzati döntés le nem veszi az algériai terheket a vállalatról, a háromezer fős kollektíva egzisztenciája veszélyben van. Rapi Miklós I A' PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FILM Emmanuelle II. A nézők többsége valószínűleg semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a hazai mozikat is elérte — nagyjából tíz-tizenötéves késéssel — az erotikus filmek kisebb hulláma. Már csak azért sem lehet oka panaszra, mert ezek a produkciók — mint az Emmanuelle-széria első darabja vagy Tinto Brass Erotikus fantáziák-ja — a műfaj leg- nézhetőbb. legszalonképesebb darabjai közé tartoznak. Hogy a kissé divatjamúlt stilusú, dekorativ hátterek és képi megoldások sem semmisítik meg a kissé megkésett mozidarab varázsát, az — sokak véleménye szerint — egyértelműen Sylvia Kristelnek köszönhető. Ebben a meglehetősen szűk kereteket magáénak mondható műfajban ugyanis elengedhetetlen feltétel, hogy legalább egy vonzó nő legyen a színen, s tegye jelenlétével némiképp izgalmassá a különben agyonbonyolítottnak, eredetinek nem mondható eseménysort. A művésznő, akit hívei az első részben sem kivételes intellektusáért szerettek meg, ismét hozza „régi” formáját. Az első részben már több beavatási szertartáson átesett hölgy most látható új kalandjai elején fogékony tanítványként már a szabad szerelem híve. Friss ismeretségei között említésre méltó is akad. az első egy kellemes külsejű svéd fiatalaszszony, akivel egy Thaiföld felé haladó luxushajó turistaosztályán akad össze. Aztán egy Nizsinszkij- rajongó néger balett-táncos, majd egy tetovált felületű, marcona tekintetű úr következik. A meglehetős változatossággal végrehajtott, kitűnően fotografált „egymásrata- lálások” hátterei (a már az előző részben is jellemző) turistacsalogató képeslapok, utazási irodák gusztusos reklámfüzeteinek megelevenedett illusztrációi. A desztil- lált-disztingvált beállítások (az előző részt rendező Just Jaeckin utódaként) egy újabb divatfotós: Francis Giacobetti ízlését jellemzik. Következetes munkálkodásának köszönhetően Hongkong éppúgy turistalátványosság, mint — hasonlóképpen rendezett viszonyokat mutató — Báli szigete. Bizonyára akad majd a nézők között, aki úgy véli, hogy az Emmanuelle második darabja csupán szerényebb utánzat, ám korai még a hasonlítgatás és minősítés: a mintegy féltucatnyi folytatás — ha a forgalmazás szeszélyei is úgy akarják — még hátravan ... FOLYÓIRAT Nagyvilág A világirodalmi folyóirat legfrissebb száma változatlanul igényes, változatos tartalommal jelentkezett. A szépirodalmat a szokásosnál is több nemzet írója képviseli. Novellával mutatkozik be az osztrák Jutta Schütting, a francia Georges Olivier Chateaureynaud, a dél-afrikai Mtutuzelli Matshoba.t Graham Swift két regényrészlettel vanjelen. Graham Swift-ről—a regények bevezetőjében — olvashatjuk, hogy azok közé a fiatal szerzők közé tartozik, akik a nyolcvanas években „újraírták” az angol irodalmat. Abból a bizarr változatosságból, amit műveik képviselnek, elég jól kivehető egy bizonytalan körvonalú, de jellegzetes színfolt: a más-más módosításokkal így nevezhető, ám mégiscsak történelmi regényeké. Ezek a munkák azonban közelebbi rokonságban állnak egymással, mint az angol irodalom korábbi periódusainak bármely történelmi regényeivel. Téveszthetetlenül magukon viselik az évtized stiláris, nyelvi bélyegét”. A Nagyvilág — a művek, műrészletek bemutatása utáni,— Tájékozódás című, kitekintő második fejezetében az egyik legizgalmasabb irás a francia újságirónő, Francoise Giroud, és a közismert író: Günter Grass beszélgetése. A kötet, melynek egy részletével most a magyar olvasó is találkozhat, egy rendhagyó interjúkötet része. Szabálytalanságát annak köszönheti, hogy az interjú valójában dialógus, eszmecsere, melynek során egyenlő, egymástól független felek fejtik ki véleményüket múltjukról. E „kétszemélyes drámában” felidéződik európai múltunk, két felháborító tragédiájával. KÖNYV MIHAIL BULGAKOV: Kakasmintás j •• "11 •• FF torulkozo A szovjet irodalom egyik legaktuálisabb klasszikusa ma is Bulgakov. A Mester és Margarita, a Színházi regény és A fehér gárda szerzőjéről viszonylag kevesen tudják, hogy szívesen gondolkodott kisebb formákban is. Elbeszéléseinek, kisregényeinek legújabb — a Kriteri- on Könyvkiadó gondozásában megjelent — kötetét veheti kézbe most az olvasó. Ezek a rövidebb lélegzetű írások is bizonyítják, hogy az életében sok méltánytalanságot elszenvedett, 1940-ben elhunyt szerzőt a huszadik század legnagyobb írói között tarthatjuk számon. Az Egy fiatal orvos feljegyzései alatt olvasható elbeszélésfüzére egy kezdő orvos falusi élményeinek izgalmas tükre. Ezek a különleges, más írásait nem jellemző tárgyilagos, realisztikus kis remekek szorosan kötődnek Bulgakov életrajzához. (Az ismert író ugyanis 19lóban, orvosi diplomájának megszerzése után kétéves vidéki gyakorlatot is folytatott.) A kötetben szereplő másik két elbeszélés: a Végzetes tojások és az Ördögösdi már az írói életmű jól ismert jegyeit: a groteszk és a fantasztikum iránti vonzódását mutatják fel. BELGA GÉPEKKEL Fejlesztették a libanevelést Botás Zsófia berakja a tojásokat a/ egyik keltetőbe. A Kecskeméti Magyar—Szó vjet Barátság Termelőszövetkezetben több mint két évtizede foglalkoznak baromfikeltetéssel és -tartással. 1988-ig szakcsoportokban nevelték a szárnyasokat, azóta ez a tevékenység háztáji ágazattá fejlődött. Az idén, januártól júliusig 150—200 ezer ji- bát keltetnek ki, majd egy későbbi időszakban —• októbertől decemberig — még 30 ezret. A naposlibákat nyolchetes korukig nevelik — 2-3 hét a tömési idő —, s 7-7,5 kilogrammos súlyban adják át a termelők a helyi baromfi-feldolgozó vállalatnak, amellyel értékesítési szerződést kötöttek. A szövetkezet saját keverőüzemében. a háztáji libatartókat hitelben takarmánnyal is kiszolgálja. A múlt esztendőben tíz, belga gyártmányú, Peter sin 192-es automata libakeltető gépet helyeztek üzembe. Ezekben négy hét alatt kelnek ki a libák, évente összesen 350 ezer darab. A belga gépekért megérte kiadni a 32 és fél millió forintot. Munkába állításukkal egy-egy kistermelőnek 4000-5000 naposliba felhizlalására nyílik lehetősége. Egy kisliba 80-100 forintba kerül. k — 1 • I latházi Zsuzsa és Gyurász Istvánná leszedi a kislibákat a gépről. (Tóth Sándor felvételei) L0TARTASRA alkalmas istállót — nagy szabad területtel — hosszabb távra BÉRELNÉNK Víz, villany szükséges. Érdeklődni: Táltos Kft., Bp. Tel.: 111-6313 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ HMK MELIORÁCIÓS LÁV. Kecskemét, Mártírok u. 36. sz. . autójavítást, karosszéria- javítást, vonóhorog-felszerelést, műszaki vizsgáztatást vállal magánszemélyek részére. 1102 ♦ ♦ 1042 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦< QmrnmmoxixmmTriimipqxi^^ cq co i; ...és ha a könyvesboltra------------------------------------------------------------------------- s co 03 ill CŰ tű CQ 03 03 00 CQ 03 03 03 03 03 □ CQ CQ co L.J CQ CQ 03 03 03 03 03 CQ 03 CQ CQ CQ 00 CQ 03 CO m co co 03 CQ 03 szavazna? A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bajai könyvesboltjába (Baja, Tóth Kálmán tér 1.) boltvezetőt és -helyettest keres azonnali belépéssel AZ ÜZLET FÖ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: könyvek (szak- és szépirodalom, ifjúsági könyvek stb.), hanglemezek és műsoros kazetták forgalmazása, döntően passage-on keresztül, de külső terjesztők segítségével is történhet. A VEZETŐK FŐBB FELADATAI: — A vállalat által a bolt számára előírt eredménykövetelmény teljesítése, ill. túlteljesítése. — Az értékesítési munka szervezése, irányítása, új piaci lehetőségek felkutatása, a bolti profil korszerűsítése. — Az értékesítéshez szükséges árualap biztosítása, döntően a vállalat nagykereskedelmi szervezetén keresztül. — Baja és környéke tankönyvellátásának biztosítása. — A bolt működéséhez szükséges személyi állomány kialakítása, munkájuk közvetlen irányítása, ellenőrzése. — A vállalat ügyviteli utasítása alapján a bolt adminisztrációs tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése. — A rájuk bízott anyagi javak védelme (leltárfelelősség). FELTÉTELEK: — humán vagy kereskedelmi felsőfokú végzettség — vagy kereskedelmi, illetve közgazdasági érettségi + boltvezetői vagy kereskedelmi gyakorlat, vagy nem szakirányú érettségi + boltvezetői, vagy 5 éves kereskedelmi gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A pályázatát írásban kérjük, szakmai önéletrajzzal és bérigény megjelölésével: MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT 6701 Szeged, Postafiók 156. 168377 CQ CQ CQ 00 m 03 03 03 03 CQ 00 CO OQ 03 CQ CQ 03 00 03 03 03 03 CQ 00 03 CQ CQ co 03 03 00 00 CQ 03 CQ L0 03 03 co CQ CQ 03 (0 CQ CQ CQ CQ OQ 03 CQ CQ ej 00 ^cmrimirflmoxffimaQCiiii^^
