Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-19 / 91. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 19. Nagyvállalat vastüdőben Még mindig hat az „algériai átok”? A Dutép vállalati tanácsa márciusban tárgyalt a vállalat 1989. évi eredményeiről, s az 1990. évi terveiről. Ezt követően kerestük fel Korom Sán­dort, a tanács elnökét, a közgazdasági főosztálv vezetőjét, arra kérve, tájékoztassa olvasóinkat az említett témákról. — Vállalatunknál az 1985-ben elkezdett szaná­lás után a legeredményesebb év volt 1988, mert 167 millió forint nyereséget értünk cl. Ezzel az ágazat harmadik legjobb vállalata volt a Dutép. Ugyanakkor már ez végén érezhető volt a megren­delések leszűkülése, különösen vonatkozik ez a lakásépítés területére, ahonnan az OTP kivonulni készült, s ez mára be is következett. A nagy műkö­dési területtel járó irányítási zavarok további de­centralizálást követeltek meg.Q 989. január 1-jétől vállalatunk bajai és budapesti- szervezetei leány- vállalatokká alakultak át. S míg 1988-ban 4600, 1989. január 1-jén 4000, 1989 végén pedig már csak 3200 volt a vállalati létszám, a részlegek kivá­gásával együtt járó átszervezés miatt. 1989-ben, az ország általános gazdasági helyzetéből adódóan, az eddigi legnagyobb megrendelőnk, általánosan fogalmazva, a költségvetés, ez által a tanácsok, az OTP vásárlóereje rendkívüli módon visszaesett csakúgy, mint a nagy pénzintézetek és vállalatok beruházási szándéka. Mindezek következtében nagy megrendeléseket mondtak le, mint például az APF.H- és OKHB-székház, a kecskeméti megyei könyvtár, levéltár építése. Ezért kellett a szerveze­tet szűkebbre szabni, a megrendeléseket a piachoz igazítani. Ezzel egyidejűleg decentralizáltuk a ter­melő és az ellátó szervezetet, a vállalati központot pedig funkciók, megszüntetésével, feladat-össze­vonásokkal jelentősen szűkítettük. — Hol tartanak most az átalakítással? — Az 1989. január l-jétöl hatályos társasági törvény szellemében, illetve annak jogi és gazda­sági keretei között, megtörtént a nagy Dutép Vál­lalat kisebb, önálló piaci érdekeltségű, a piaci kihívásokra érzékenyen reagáló szervezetekké va­ló átalakítása. A múlt év közepén életbelépett átalakulási törvény pedig arra indított bennünket, hogy a Dutép-et. mint a vállalati tanács általános irányításával működő állami vállalatot - a tulaj­donviszonyok letisztulása mellett tovább dina­mizáljuk. Ennek eredményeként 1989 végétől 14 önálló jogi személy, leányvállalat, kft., részvény- társaság kapcsolódik a céghez, mint törzsvállalat­hoz. — Mindettől, nyilvánvalóan, még ennél sokkal eredményesebb gazdálkodást várnak. De hát ül még a vállalaton az „algériai átok". Hogyan hat ez a gazdálkodásra ma és a közeljövőt illetően? — A kérdés jogos. Mint sokak által ismeretes, 1981-ben az akkori Bácsép Vállalat két lakásépí­tési szerződés alapján, 170 millió dollár erejéig Algériában kényszerült munkát végezni. Nem fir­tatva az akkori kormányzati kényszer és az akkori vállalatvezetés szándékának a különbözőségét vagy egybecsengését, vállalatunkat három alapve­tő vonatkozásban a mai napig sújtja az algériai kudarc, ezek: 1. 1985-ben, az 1984-es, megrendítő 240 milliós veszteséget követően, állami szanálás kezdődött vállalatunknál, ami máig sem fejező­dött be. 2. A befejezetlen szanálás miatt 1987 végén a vállalat önszanálásra kényszerült, több mint 1 milliárd forint hosszú lejáratú hitel felvéte­lével, ami azóta, s még öt évig több mint 300 millió forint kamat- és tőketörlesztési kötelezett­séget jelent évenként. 3. Az algériai hitelvisszafize­tési kötelezettség a belföldi fizetőképességünket veszélyezteti 1985 óta, egyfolytában. A vállalat napi fizetési gondokkal küzd, amihez a bankok egyetlen forint termelésfinanszírozó hitellel sem járulnak hozzá, jóllehet, a vállalat fenntartása lenne a záloga hiteleink visszafizetésének. —■ Kemény helyzet, az biztos. Mégis, hogy zárult a legutóbbi gazdasági év a vállalatnál? Tizennégymillió forint eredménnyel zártuk az 1989-es évet. Emellett elszámoltuk az algériai veszteségeket finanszírozó hitelek kamatköltsé­gét. visszafizettük az esedékes algériai hitel 120 millió forint tőkerészét csakúgy, mint a 47 millió forint ablakgyári beruházási hitelt. Ehhez fontos tudni, hogy az ágazat legjobb építőipari vállalata 240 millió forint adózatlan nyereséget ért el 1989- ben, ami kevesebb, mint amit a Dutép az algériai terhek nélkül realizálni tudott volna, hiszen ez valamivel több mint 300 millió forint lett volna. Tehát ezek figyelembevételével kell értékelni a vállalat piaci helyzetét, eredményességét. A kor­rekt tájékoztatáshoz tartozik, hogy az 1988. évi 167 millió forint nyereséget is az utolsó fillérig a múlt adósságainak törlesztésére kellett fordítani, s abból sem adózott bérfejlesztésre, sem eszközfej­lesztésre nem futotta. Mintha vastüdőben élnénk, az algériai veszteségek következményeként. S ez az állapot végeredményben oly módon sújtja a jelenlegi kollektívát — a segédmunkástól a vezér- igazgatóig —, hogy a mozgásszabadságot, ami az újtípusú vállalkozások és társaságok alapítását, s új munkahelyek megteremtését segítené, a mini­málisra szűkíti. Minden fejlesztési elgondolásunk­nál, és állíthatom, az ágazatban egyedülálló ki­bontakozási koncepciónk megvalósításánál, visz- szaköszöo a múlt sötét árnya. — Mégis, mi ad reményt a vállalatvezetés szá­mára a hanyatló gazdasági környezetben a munka­helyek megőrzésére, a kényszerű terhek viselésére? Miért a jövőbe vetett hit? A reményt az 1990. évi termelési és gazdál­kodási terv-előirányzatunk és a szervezetfejleszté­si stratégiánk állékonysága adja, olyan környezet­ben, mely a politikai ballasztoktól mentes piac- gazdaságot, s ezen belül az áruk és a szolgáltatá­sok keresleti-kínálati szabályozását, a tőkepiac élénkülését garantálja. Idei tervünk állékonysága abban van, hogy munkaellátottságunk — a ha­gyományos paneles lakásépítéstől eltekintve — kielégítőnek mondható, szerződéses állomá­nyunk, ezen belül újtípusú vállalkozásaink kellő mennyiségű munkát biztosítanak termelési és jö­vedelmi céljaink eléréséhez. Itt hadd mondjam el, szerepel terveink között a kihasználatlan állóesz­köz-tömeg és infrastruktúra mobilizálása, részben eladás, másrészt társaságba vitel, illetve egyéb hasznosítás formájában. Ilyenek lennének a kö­vetkezők: irodaházunk értékesítése fizetőképes vevő esetében, vagy a gyakorlatilag bezárt panel­üzem más technológiára való átadása, akár kül­földi partner számára is, társasági formában, vagy eladással. — Térjünk még vissza röviden a vállalati szerve­zet átalakítására. Lehetséges, hogy ez még folyta­tódik? — A vállalkozások és a szervezeti korszerűsítés rendkívül szorosan összefügg egymással, hiszen egy új üzletág, mint vállalkozás és munkahelyte­remtés, új szervezeti formában képzelhető el. Erre jó példa a Dutép—Bramac vegyes tulajdonú kft. létrehozása, mely a szilikátiparban foglalkozta­tottak egy részének biztosít munkát, a vállalat számára pedig egy holt vagyonrész újra-hasznosí- tását jelenti. Szervezetfejlesztésünk két úton ha­lad. A jól működő részek szabad tőkével párosul­va, önálló társasági keretek között kell, hogy foly­tassák működésüket. A kihasználatlan üzemi ka­pacitások és a munkaellátottsági gondokkal küsz­ködő szervezeti egységek pedig új üzletágakban kell, hogy tovább folytassák működésüket, illetve a tőkepiacon értékesüljenek. Mindezek azonban egycsapásra nem oldják meg a hosszú távú adós­ságproblémát, ezért lenne nagyon fontos — a bankok vállalkozókészségével, a tulajdonviszo­nyok tisztázása után —, hogy a banktőke egyesül­jön a működőtökével, amire viszont ebben az inflációs környezetben vajmi kevés remény van. — S ez a lehetetlen állapot, mint másutt, a Dutép Vállalatnál is, az átlag-dolgozókat sújtja a legjob­ban. Jól gondolom? — Igen, s ha azt akarjuk, hogy terveink megvalósuljanak, akkor be kell látni: munka- vállalóinkat egyáltalán nem érdekli az Algériá­ban elszenvedett veszteség. S mivel ezt belát­tuk, ezért volt viszonylag könnyű a megegyezés a szakszervezettel az 1990. április elsejétől ese­dékes, 20 százalékos alapbéremelés, plusz 5 százalékos teljesítményösztönző bérfejlesztés ügyében. Ám mindaddig, amíg valamilyen kor­mányzati döntés le nem veszi az algériai terhe­ket a vállalatról, a háromezer fős kollektíva egzisztenciája veszélyben van. Rapi Miklós I A' PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FILM Emmanuelle II. A nézők többsége valószínűleg semmi kivetnivalót nem talál ab­ban, hogy a hazai mozikat is elérte — nagyjából tíz-tizenötéves késés­sel — az erotikus filmek kisebb hulláma. Már csak azért sem lehet oka panaszra, mert ezek a produk­ciók — mint az Emmanuelle-széria első darabja vagy Tinto Brass Ero­tikus fantáziák-ja — a műfaj leg- nézhetőbb. legszalonképesebb da­rabjai közé tartoznak. Hogy a kis­sé divatjamúlt stilusú, dekorativ hátterek és képi megoldások sem semmisítik meg a kissé megkésett mozidarab varázsát, az — sokak véleménye szerint — egyértelműen Sylvia Kristelnek köszönhető. Ebben a meglehetősen szűk ke­reteket magáénak mondható mű­fajban ugyanis elengedhetetlen fel­tétel, hogy legalább egy vonzó nő legyen a színen, s tegye jelenlétével némiképp izgalmassá a különben agyonbonyolítottnak, eredetinek nem mondható eseménysort. A művésznő, akit hívei az első részben sem kivételes intellektusá­ért szerettek meg, ismét hozza „ré­gi” formáját. Az első részben már több beavatási szertartáson átesett hölgy most látható új kalandjai elején fogékony tanítványként már a szabad szerelem híve. Friss ismeretségei között emlí­tésre méltó is akad. az első egy kellemes külsejű svéd fiatalasz­szony, akivel egy Thaiföld felé ha­ladó luxushajó turistaosztályán akad össze. Aztán egy Nizsinszkij- rajongó néger balett-táncos, majd egy tetovált felületű, marcona te­kintetű úr következik. A meglehe­tős változatossággal végrehajtott, kitűnően fotografált „egymásrata- lálások” hátterei (a már az előző részben is jellemző) turistacsaloga­tó képeslapok, utazási irodák gusztusos reklámfüzeteinek meg­elevenedett illusztrációi. A desztil- lált-disztingvált beállítások (az előző részt rendező Just Jaeckin utódaként) egy újabb divatfotós: Francis Giacobetti ízlését jellem­zik. Következetes munkálkodásá­nak köszönhetően Hongkong épp­úgy turistalátványosság, mint — hasonlóképpen rendezett viszo­nyokat mutató — Báli szigete. Bizonyára akad majd a nézők között, aki úgy véli, hogy az Em­manuelle második darabja csupán szerényebb utánzat, ám korai még a hasonlítgatás és minősítés: a mintegy féltucatnyi folytatás — ha a forgalmazás szeszélyei is úgy akarják — még hátravan ... FOLYÓIRAT Nagyvilág A világirodalmi folyóirat legfris­sebb száma változatlanul igényes, változatos tartalommal jelentke­zett. A szépirodalmat a szokásos­nál is több nemzet írója képviseli. Novellával mutatkozik be az oszt­rák Jutta Schütting, a francia Georges Olivier Chateaureynaud, a dél-afrikai Mtutuzelli Matshoba.t Graham Swift két regényrészlettel vanjelen. Graham Swift-ről—a re­gények bevezetőjében — olvashat­juk, hogy azok közé a fiatal szerzők közé tartozik, akik a nyolcvanas években „újraírták” az angol iro­dalmat. Abból a bizarr változatos­ságból, amit műveik képviselnek, elég jól kivehető egy bizonytalan körvonalú, de jellegzetes színfolt: a más-más módosításokkal így ne­vezhető, ám mégiscsak történelmi regényeké. Ezek a munkák azon­ban közelebbi rokonságban állnak egymással, mint az angol irodalom korábbi periódusainak bármely történelmi regényeivel. Téveszthe­tetlenül magukon viselik az évtized stiláris, nyelvi bélyegét”. A Nagyvilág — a művek, mű­részletek bemutatása utáni,— Tá­jékozódás című, kitekintő máso­dik fejezetében az egyik legizgal­masabb irás a francia újságirónő, Francoise Giroud, és a közismert író: Günter Grass beszélgetése. A kötet, melynek egy részletével most a magyar olvasó is találkoz­hat, egy rendhagyó interjúkötet ré­sze. Szabálytalanságát annak kö­szönheti, hogy az interjú valójában dialógus, eszmecsere, melynek so­rán egyenlő, egymástól független felek fejtik ki véleményüket múlt­jukról. E „kétszemélyes drámá­ban” felidéződik európai múltunk, két felháborító tragédiájával. KÖNYV MIHAIL BULGAKOV: Kakasmintás j •• "11 •• FF torulkozo A szovjet irodalom egyik legak­tuálisabb klasszikusa ma is Bulga­kov. A Mester és Margarita, a Szín­házi regény és A fehér gárda szerző­jéről viszonylag kevesen tudják, hogy szívesen gondolkodott kisebb formákban is. Elbeszéléseinek, kis­regényeinek legújabb — a Kriteri- on Könyvkiadó gondozásában megjelent — kötetét veheti kézbe most az olvasó. Ezek a rövidebb lé­legzetű írások is bizonyítják, hogy az életében sok méltánytalanságot elszenvedett, 1940-ben elhunyt szerzőt a huszadik század legna­gyobb írói között tarthatjuk szá­mon. Az Egy fiatal orvos feljegyzé­sei alatt olvasható elbeszélésfüzére egy kezdő orvos falusi élményeinek izgalmas tükre. Ezek a különleges, más írásait nem jellemző tárgyila­gos, realisztikus kis remekek szoro­san kötődnek Bulgakov életrajzá­hoz. (Az ismert író ugyanis 19ló­ban, orvosi diplomájának megszer­zése után kétéves vidéki gyakorla­tot is folytatott.) A kötetben sze­replő másik két elbeszélés: a Végze­tes tojások és az Ördögösdi már az írói életmű jól ismert jegyeit: a gro­teszk és a fantasztikum iránti von­zódását mutatják fel. BELGA GÉPEKKEL Fejlesztették a libanevelést Botás Zsófia berakja a tojásokat a/ egyik keltetőbe. A Kecskeméti Magyar—Szó vjet Barátság Terme­lőszövetkezetben több mint két év­tizede foglalkoz­nak baromfikel­tetéssel és -tartás­sal. 1988-ig szak­csoportokban ne­velték a szárnya­sokat, azóta ez a tevékenység ház­táji ágazattá fej­lődött. Az idén, januártól júliusig 150—200 ezer ji- bát keltetnek ki, majd egy későbbi időszakban —• októbertől de­cemberig — még 30 ezret. A naposlibákat nyolchetes koru­kig nevelik — 2-3 hét a tömési idő —, s 7-7,5 kilo­grammos súlyban adják át a terme­lők a helyi ba­romfi-feldolgozó vállalatnak, amellyel értékesí­tési szerződést kötöttek. A szö­vetkezet saját ke­verőüzemében. a háztáji libatartó­kat hitelben ta­karmánnyal is ki­szolgálja. A múlt esztendőben tíz, belga gyártmányú, Peter sin 192-es automata libakeltető gépet helyeztek üzembe. Ezekben négy hét alatt kelnek ki a libák, évente összesen 350 ezer darab. A belga gépekért megérte kiadni a 32 és fél millió forintot. Munkába állításukkal egy-egy kistermelőnek 4000-5000 naposliba felhizlalására nyílik lehetősége. Egy kisliba 80-100 forintba kerül. k — 1 • I latházi Zsuzsa és Gyurász Istvánná leszedi a kislibákat a gépről. (Tóth Sándor felvételei) L0TARTASRA alkalmas istállót — nagy szabad területtel — hosszabb távra BÉRELNÉNK Víz, villany szükséges. Érdeklődni: Táltos Kft., Bp. Tel.: 111-6313 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ HMK MELIORÁCIÓS LÁV. Kecskemét, Mártírok u. 36. sz. . autójavítást, karosszéria- javítást, vonóhorog-felszerelést, műszaki vizsgáztatást vállal magánszemélyek részére. 1102 ♦ ♦ 1042 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦< QmrnmmoxixmmTriimipqxi^^ cq co i; ...és ha a könyvesboltra------------------------------------------------------------------------- s co 03 ill CŰ tű CQ 03 03 00 CQ 03 03 03 03 03 □ CQ CQ co L.J CQ CQ 03 03 03 03 03 CQ 03 CQ CQ CQ 00 CQ 03 CO m co co 03 CQ 03 szavazna? A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bajai könyvesboltjába (Baja, Tóth Kálmán tér 1.) boltvezetőt és -helyettest keres azonnali belépéssel AZ ÜZLET FÖ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: könyvek (szak- és szépirodalom, ifjúsági könyvek stb.), hangle­mezek és műsoros kazetták forgalmazása, döntően passage-on keresztül, de külső terjesztők segítségével is történhet. A VEZETŐK FŐBB FELADATAI: — A vállalat által a bolt számára előírt eredménykövetelmény teljesítése, ill. túlteljesítése. — Az értékesítési munka szervezése, irányítása, új piaci lehetősé­gek felkutatása, a bolti profil korszerűsítése. — Az értékesítéshez szükséges árualap biztosítása, döntően a vállalat nagykereskedelmi szervezetén keresztül. — Baja és környéke tankönyvellátásának biztosítása. — A bolt működéséhez szükséges személyi állomány kialakítása, munkájuk közvetlen irányítása, ellenőrzése. — A vállalat ügyviteli utasítása alapján a bolt adminisztrációs tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése. — A rájuk bízott anyagi javak védelme (leltárfelelősség). FELTÉTELEK: — humán vagy kereskedelmi felsőfokú végzettség — vagy kereskedelmi, illetve közgazdasági érettségi + boltveze­tői vagy kereskedelmi gyakorlat, vagy nem szakirányú érettsé­gi + boltvezetői, vagy 5 éves kereskedelmi gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A pályázatát írásban kérjük, szakmai önéletrajzzal és bérigény megjelölésével: MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT 6701 Szeged, Postafiók 156. 168377 CQ CQ CQ 00 m 03 03 03 03 CQ 00 CO OQ 03 CQ CQ 03 00 03 03 03 03 CQ 00 03 CQ CQ co 03 03 00 00 CQ 03 CQ L0 03 03 co CQ CQ 03 (0 CQ CQ CQ CQ OQ 03 CQ CQ ej 00 ^cmrimirflmoxffimaQCiiii^^

Next

/
Thumbnails
Contents