Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-18 / 90. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 18. MA A LEGNEHEZEBB FIZETŐ MEGRENDELŐT TALÁLNI A vállalati túlélés egyik lehetősége Az év elején a Kecskeméti Köz­úti Építő Vállalat belépett a Stra- bag Hungária Kft.-be. A házasság megkötése sem volt könnyű, a „mézeshetek” pedig egyenesen, ha átmenetileg is „pokoli” helyzetet hoztak. Nem könnyű, sőt kifeje­zetten nehéz szocialista vállalat­ból kapitalistává változni. — Az 1990-es év — mondta Perge László a vállalkozási osz­tály vezetője — a szervezeti válto­zások esztendeje, s minden eddigi évnél nehezett megrendelőt, mun­kát találni. Az átalakulás vajúdás­sal jár, az adminisztratív létszá­mot csökkenteni kell, s bizonyíta­ni a Strabag előtt életképességün­ket. Mint minden vállalat, — főleg azok, amelyek kénytelenek voltak tőke és munka megszerzése érde­kében vegyes vállalatba belépni — a KÉV is kialakította éves gaz­dasági stratégiáját, bebizonyítan­dó, igenis, alkalmas, életképes, akár ilyen feltételek között is dol­gozni, munkát adni, nyereséget termelni. — Valóban így van! Ezért meg­lévő betonkeverő telepeinket igyekszünk maximálisan kihasz­nálni. Olcsóbban elégítjük ki a la­kossági igényeket. Egyetlen példa: a B—140-es beton köbméterét 1700—1800 forint helyett 1150— 1200 forintért adjuk. Megkezdtük szakembereink átképzését új tech­nológiát alkalmazunk. A taná­csok és egyéb építtetők számára komplett munkát vállalunk út, járda, közmű, de akár elelktro­mos hálózat kiépítésénél. Hang­súlyozni szeretném, mindezt jelen­tősen alacsonyabb áron. A nagy- és szakmegrendelőink előtt nyi­tottak vagyunk, részt veszünk minden bármilyen kis nyereséget jelentő versenytárgyaláson, világ­banki hitelből épülő létesítmény megvalósításában. Ezt korábban nem mertük vállalni, mert sem célgépeink, sem minőségi alap­anyagunk nem volt. A Strabag Hungária Kecske­méti Területi Igazgatósága — re­mélhetőleg — csak átmenetileg került ilyen kiszolgáltatott hely­zetbe. Bizonyára ebben az évben is dolgoznak a megyében, mert munkájukkal a megrendelők elé­gedettek voltak. — Igen, természetesen dolgo­zunk. Épül 28 millió forintért a Hetényegyháza—Kerekegyháza közötti összekötő út, megkezdtük Kecskemét—Katonatelep között a 441 -es számú út mellett a kerék­párút elkészítését, Kecskeméten mi építjük meg a Mérleg utca bur­kolatát. Kiskunhalason a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat ré­szére 18 millióért kutatóállásokat építünk. A bitumen ára ebben az évben már kétszer emelkedett. Mi azért tudunk olcsóbbak lenni, mert például a Kiskunhalasi bitu- menemulzió-előállító telepünkről kikerülő nyersanyag tonnáját 1500 forinttal kevesebbért szá­moljuk. Ott tartunk, ha kevesebb lesz is a nyereség, ha talán le is kell mondani róla, meg kell, meg aka­runk élni, s ehhez minden eszközt megragadunk. Gémes Gábor Nemzetközi borkörkép A világ tavalyi bortermelése az 1988. évihez képest nőtt, de így is elmaradt a régi átlagtól. A Nemzetközi Borászati Hivatal (OIV) információi alapján a legnagyobb termelők (Olaszország, Franciaország, Spanyolország) terme­lése is visszaesett. A Szovjetunióban jó, az USA-ban viszont gyenge volt a szü­ret. Az 1989-es év minősége kiugrónak számít. Ezért a francia bortermelők 30 százalékos áremelést sem tartanak irre­álisnak, miután erősen csökkentek a készletek. Az olasz borpiacon a kereslet-kíná­lat egyensúlyának kialakulására számí­tanak a már második éve rossz termés és az ennek következtében megcsap­pant készletek miatt. Az 1989-ben ter­melt 62-64 millió hektoliter bor minő­sége jó. A pincészetek így 20—50 szá­zalékos éremelésre készülnek. Spanyol- ország 32 millió hektoliteres, az előző évihez képest megszokottnak mondha­tó termelése az árak „normalizálódá­sát” eredményezheti. Portugáliában 120 százalékos termésnövekedést re­gisztráltak 1988-hoz képest; a Szőlőből előállított bor mennyisége 8,4 millió hektoliter. A Szovjetunió 20 millió hektoliteres bortermelésével világviszonylatban rögtön a legnagyobbak után követke­zik. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája következtében azonban a kiváló minő­ségű borok mennyisége nem érte el a bortermelés 10 százalékát sem. Az Egyesült Államokban is kevesebb bort állítottak elő az 1989-es termésből KÖNYVESPOLC Hitelválság 21 milliárd dollár adósság nyomja az ország vállát, s nyomja az egykori kommunista rezsim politikusainak lelkiismeretét. Ez az irdatlan meny- nyiségű teher egy háborús csapás veszteségeivel ér fel, vagy más becslések szerint legalább 1 millió kétszobás lakás árát jelenti. Máig nem világos, hogy kiknek, hogyan és mire sikerült eltékozolni ezt a tömérdek pénzt. E kérdésre keresi a Bozai Rita—Farkas Zoltán szerzőpáros a választ az utóbbi hetekben piacra dobott Hitelválság című interjúkötetében. A meg- szólaltatottak között van számos, a közvélemény előtt jól ismert személy, akik felelős pozíciót töltöt­tek be az utóbbi két évtizedben. Havasi Ferenc egykori kommunista KB-titkár, Hetényi István volt pénzügyminiszter, Bartha Éerenc, az MNB elnöke, Fekete János, az MNB elnökhelyettese. A kor más kulcsfigurái — így Fock Jenő, vagy Németh Károly — nem vállalták a beszélgetést. A 70-es évek gazdaságpolitikai KB-titkára, Né­meth feltehetően azért nem nyilatkozott, mivel a kérdések többségét talán nem is értette volna, hisz eredeti szakmája szerint hentessegéd volt, nem pe­dig közgazdász. Az interjúkból egyértelműen kiderül, hogy az eladósodási folyamat már jóval a kölcsönfelvéte­lek előtt elkezdődött. Mégpedig akkor, amikor a konzervatív apparátus szabotálta a 68-as reformo­kat, konzerválva így a gazdasági szerkezetet, me­lyet a világpiac majd a 70-es évektől kezdve.foko- zatosan leértékel. Részben ez vezetett később az ismert külkereskedelmi cserearányromláshoz, melyből következő pénzügyi hiány pótlására kel­lett hiteleket igényelnünk Nyugatról. Kevésbé is­mert tény, hogy a 68-as reformok modernizációs hatását kívülről is lehetett volna erősiteni. A Vi­lágbankba történő belépéshez már csak egy aláírás hiányzott Budapest részéről. Moszkva ekkor is közbeszólt. A 70-es évekre datálják a magyar gazdasági csodát, amikor is az ország gazdasága évi 5-6 szá­zalékkal fejlődött. Az aranykorszak olajdollárra épített fejlődése az évtized második felére összeom­lott, miközben ezzel egy időben az adósságállo­mány 9 milliárdra szökött fel. S ettől kezdve az adósságválság a keJtelhetetlenség rémével fenyege­tett. 1982-ben a fizetésképtelenségünk csak a vélet­lenen múlott. Míg Románia, Lengyelország, s más országok bejelentették a fizetésképtelenséget, ad­dig mi első osztályú adósok maradtunk. Bankára­ink a nemzetközi pénzpiac hősei lettek, miközben az ország helyzete lényegében változatlan maradt. Eközben Keletről is nyomás alá került az ország. A szovjet kőolaj ára tíz év alatt a tízszeresére nőtt. Lassan 16 milliárd felé járt az adósság, amikor 1988-ban — az azóta levitézlett — Grósz Károly és Berecz János kijelentette, hogy fogalmuk sincs a hitelek nagyságáról - miközben csak 1985— 1987 során 6 milliárddal nőtt eladósodásunk. Ez még a naiv optimistákat is meggyőzhette arról, hogy a kommunista apparátus kezében az ország „Csáky szalmájává” vált. Az interjúk egyi­ke — melyet Kopátsy Sándor közgazdásszal készí­tettek — eladósodásunk pozitív elemeit is említi. A felelőtlen kormányzat, hogy mentse tekintélyét, a süllyedő életszinvonal miatt megengedte a ma­gángazdálkodás bevézetését. Ma ez a magán- — második, harmadik — szektor segít az életszínvo­nal jelenlegi tartósságáért. Mit lehet tenni az adósságokkal? A vélemények megoszlanak. Szegő Andrea, az MTA munkatársa szerint elkerülhetetlen a fizetésképtelenség,.s jobb lenne átütemezést kérni — bár ezt 1988-ban nyilat­kozta. Mások szerint belátható időn belül az adós- ságterhet nem lehet ugyaiy visszafizetni, legfeljebb kezelni. Azaz a további eladósodást megállítani, növelni az exportbevételeket, csökkenteni vagy legfeljebb szinten tartani az importfelhasználást. S mindez csak a gazdasági szerkezetváltás komo­lyan vételével lehetséges. Munkanélküliség, inflá­ció, újabb „hétszűkesztendő” az adósságválság „damoklészi kardja” alatt. Ezek is részesei lesznek a 90-es évek remélhető fejlődésének. (Bozai Rita—Farkas Zoltán: Hitelválság.) Mo­rál—Codex Kiadó. Barta Zsolt Amiben gazdagok vagyunk — avagy sok az íróasztal Ismerősömnek a nem tudom hányadik vodka után elő­bújt az őszintesége. — Leruccanok ide napközben — mon­dotta — egy-egy koccintásra, mert utálom az íróasztalomat. Mindig ugyanaz a verkli: dossziékat nyitogatok, süket aktá­kat nézegetek, buta levelekre válaszolok, ide-oda rendezge­tem az elintézetlen ügyeiéről' szóló papírokat. Unalmas, szürke és legtöbbször felesleges is. Például, ha olyan jelenté­seket írok, amiket a kutya sem olvas el soha. Megértettem a dohogását, néhány keresetlen szóval tud­tára is adtam neki, mire ő drámai tömörséggel ezt mondta: — El kellene égetni az íróasztalokat! Először meglehetősen különösnek tartottam a kifakadá- sát, ám aztán igazat adtam neki. Elindított a mondata bennem egy gondolatsort. Az jutott eszembe, hogy kollégámmal egy kisközségi kis téesznek a nagy irodaházában kerestünk valakit, akit kevés­ke súgás segítségével a presszóban találtunk meg. Ott volt „munkamegbeszélése” naponta többször is. És az is eszembe jutott, hogy Pesten, a Hazafias Népfront székházában — nem emlékszem, hány emeletes volt — kerestünk barátommal egy bizonyos nem létező Nádházi elvtársat, csak úgy szórakozásból és kíváncsiságból. Látni szerettük volna, hogy a rengeteg íróasztal-gazda mivel tölti az idejét munkaidő alatt. Láttunk és hallottunk könnyed csevegést, csészecsörömpölést, telefont a hétvégi halászlé főzés ügyében, színházjegyrendelést, mosolygós bókokat, íróasztal sarkán ülő miniszoknyás tüneményeket, egymásba feledkezett tekinteteket. De munkát azt sehol. És eszembe jutott katonakorom. Amikor a híradózászló­aljnak a parancsnokon kívül volt egy törzsfőnöke — ő volt az egység lelke, esze (a parancsnok félanalfabéta volt, de jó kommunista, osztályhű), ő csinált mindent. De volt egy általános helyettes is, aki viszont semmihez nem értett, és amolyan hivatásos dologkerülő volt. Volt politikai helyettes is, aki a nyolcórás munkaidőből tízet a sarki kocsmában töltött el, márcsak az ulti és a pia kedvéért. Az ő egyetlen feladata volt irányítani a politikai képzést, amit az ugyan­csak függetlenített párttitkár végzett hatástalanul és ered­ménytelenül. Utólag megállapíthatjuk immár, hogy szeren­csére eredménytelenül. Azután az is eszembe jutott, hogy egy volt funkcionárius hónapok óta új munkahelyén van. Am az íróasztal üres. Mi is lenne benne, rajta, amikor nemhogy más, de ő maga sem tudja még, hogy mi is az ő feladata, hogy mit is kellene csinálnia, ha netán értene hozzá? És eszembe jutott annak a filmes szakembernek a mérge- lődése, aki nem győzte hangoztatni, hogy egy olyan kis cégnek, mint a moziüzemi vállalat, miért kell három igazga­tóhelyettes? Ezek után nincs más hátra, minthogy kijelentsem: ez a kicsi, elrontott ország bármiképpen is cselekszik ezután, nem lesz képes helyrehozni önnön baromságait, ha nem teszi úgy a dolgát, értelmesen, cselekvőképesen, aktivan és emberien, ahogyan az a „nagy könyvben” meg van Írva. Mindezek után csak arra futja a töprengő ember tollából, hogy amennyire mi gazdagok vagyunk tettrekészségből, és gazdagok vagyunk íróasztalokból, olyan gazdagoknak kel­lene lennünk — fordított értelemben — a jót akarók és jót keresők szándékával. „ Varga Mihály Él (16,4 millió hektoliter), mint az 1988. éviből (18,2 millió hektoliter). Több évi. stagnálás után az NSZK borexportja ismét nő. A német szőlős­gazdák szerint emberemlékezet óta a második legjobb szüret volt az 1989-es. Az európai piaci helyzet arra készteti a legnagyobb termelőket, hogy folytas­sák a távol-keleti országok, elsősorban Japán meghódítását. Az alkoholtartal­mú italok bevitelével kapcsolatos re­form segíti ezeket a törekvéseket. Ja­pán Franciaországnak máris az ötödik legnagyobb partnerévé lépett elő. ( ZALAFORM- | VÁSÁR | Kecskeméten, az Erdei Ferenc f Művelődési Központban | április 20-án 11—15 óráig, j | • holland bálásruhák, | • olasz „Piuma" kézi kötőfonal, | • „Marklin" összerakó­® játékok, • bébi-, gyermek-, női és férfi f pamutzoknik. 1075 j W/S////////////////M^^ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ KAO-DIDAK : lemezek hivatalos forgalmazója az ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A AGENT-INFO Kit 5.25" mágneslemez Nettó ár Ft/doboz 1—9 doboz .. 10—49 50 doboz esetén doboz esetén felett ♦ ♦ ♦ ♦ KAO MD 2D (360 Kbj 1120,— 1000,— 900,­KAO MD 2HD (1.2 Mb) 2160,— 1900,— 1700, VÁSÁROLJON AZ AGENT-INFO KFT.-TÖL! 6000 Kecskemét, Tel.: 76/47-848, Fax: 76/47-848. ♦ Irinyi út 17. Pf. 99. 76/47-211/40. Tx.: 26-583. ♦ 1115 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ \ Kecskeméti Közúti Igazgatóság I. számú üzemmérnökségénél folyta­tódnak a szezonális munkák. Tavasszal az útpadkákról távolítják el a felesleges földet és füvet, később az utak szélesítésével és portalanításával foglalkoznak. Most az 54- es úton, Kecskemét határától az orgoványi útelágazásig — 18 km hosszan — tisztít­Ütpadka-igazítás ŰJ KÖNYVEK Olaszország. Polyglott útikala­uz. (Pegazus RT, 129 Ft) —Schar- nitzky Viktor: Égyetemi felvételi feladatok matematikából. VIII. 1986—1988. (Tankönyvkiadó, 89 Ft) — Virágoskert, pihenőkert. Szerk.: Lelkes Lajos. 4., átdolg. ki­ad. (Mezőgazdasági K., 390 Ft) — Walt Disney: Donald kacsa sza­kácskönyve. (Egmont—Pannó­nia, 110 Ft) — Schlett István: Az opportunizmus dicsérete. (Magve­tő, 78 Ft) — Arany Bálint: Koro­natanú. Emlékirat 1945—1957. (Püski, 98 Ft) — Bozzai Rita— Farkas Zoltán: Hitelválság. (Adósságaink története) (Morál —Codex, 139 Ft) — Gombos Gyula: A harmadik út. (Püski, 98 Ft) — Házi praktikák, fortélyok. (Paramédia, 138 Ft) —Liscsinszky Béla: Négy évszak ételei az Arany- sárkány vendéglőben. Német nyel­ven. (Corvina, 350 Ft) — Lis­csinszky Béla: Reform szakács- könyv. (Corvina, 198 Ft) — Pop­per Péter: Az önmagába térő ös­vény. (Zsebbe való kis könyvek) (Szépirodalmi K., 54 Ft) — Re­mekművek a Szépművészeti Mú­zeumból. Angol nyelven. (Képző- művészeti K. 450 Ft) — Venesz József: Magyaros konyha. (Köz- gazdasági és Jogi K. — Minerva, 155 Ft) — Bertók László: Kő a tollpihén. (Orpheusz könyvek) (Orpheusz, 60 Ft) — Takáts Gyu­la: Szonettek a Styxen túlra. (Mag­vető, 76 Ft) — Szelényi Károly: Magyarország. Német nyelven. (Officina—Nova, 420 Ft). jak, rendezik az út szelét, hogy az eső le­folyhasson róla. Az első művelet a padka lésimítása földgyaluval, utána a Volvo ra­kodógéppel megpakolják az IFA teherau­tót, s az elszállítja a földet. (Kép és szöveg: Méhesi Éva)

Next

/
Thumbnails
Contents