Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-18 / 90. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 18. MA A LEGNEHEZEBB FIZETŐ MEGRENDELŐT TALÁLNI A vállalati túlélés egyik lehetősége Az év elején a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat belépett a Stra- bag Hungária Kft.-be. A házasság megkötése sem volt könnyű, a „mézeshetek” pedig egyenesen, ha átmenetileg is „pokoli” helyzetet hoztak. Nem könnyű, sőt kifejezetten nehéz szocialista vállalatból kapitalistává változni. — Az 1990-es év — mondta Perge László a vállalkozási osztály vezetője — a szervezeti változások esztendeje, s minden eddigi évnél nehezett megrendelőt, munkát találni. Az átalakulás vajúdással jár, az adminisztratív létszámot csökkenteni kell, s bizonyítani a Strabag előtt életképességünket. Mint minden vállalat, — főleg azok, amelyek kénytelenek voltak tőke és munka megszerzése érdekében vegyes vállalatba belépni — a KÉV is kialakította éves gazdasági stratégiáját, bebizonyítandó, igenis, alkalmas, életképes, akár ilyen feltételek között is dolgozni, munkát adni, nyereséget termelni. — Valóban így van! Ezért meglévő betonkeverő telepeinket igyekszünk maximálisan kihasználni. Olcsóbban elégítjük ki a lakossági igényeket. Egyetlen példa: a B—140-es beton köbméterét 1700—1800 forint helyett 1150— 1200 forintért adjuk. Megkezdtük szakembereink átképzését új technológiát alkalmazunk. A tanácsok és egyéb építtetők számára komplett munkát vállalunk út, járda, közmű, de akár elelktromos hálózat kiépítésénél. Hangsúlyozni szeretném, mindezt jelentősen alacsonyabb áron. A nagy- és szakmegrendelőink előtt nyitottak vagyunk, részt veszünk minden bármilyen kis nyereséget jelentő versenytárgyaláson, világbanki hitelből épülő létesítmény megvalósításában. Ezt korábban nem mertük vállalni, mert sem célgépeink, sem minőségi alapanyagunk nem volt. A Strabag Hungária Kecskeméti Területi Igazgatósága — remélhetőleg — csak átmenetileg került ilyen kiszolgáltatott helyzetbe. Bizonyára ebben az évben is dolgoznak a megyében, mert munkájukkal a megrendelők elégedettek voltak. — Igen, természetesen dolgozunk. Épül 28 millió forintért a Hetényegyháza—Kerekegyháza közötti összekötő út, megkezdtük Kecskemét—Katonatelep között a 441 -es számú út mellett a kerékpárút elkészítését, Kecskeméten mi építjük meg a Mérleg utca burkolatát. Kiskunhalason a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat részére 18 millióért kutatóállásokat építünk. A bitumen ára ebben az évben már kétszer emelkedett. Mi azért tudunk olcsóbbak lenni, mert például a Kiskunhalasi bitu- menemulzió-előállító telepünkről kikerülő nyersanyag tonnáját 1500 forinttal kevesebbért számoljuk. Ott tartunk, ha kevesebb lesz is a nyereség, ha talán le is kell mondani róla, meg kell, meg akarunk élni, s ehhez minden eszközt megragadunk. Gémes Gábor Nemzetközi borkörkép A világ tavalyi bortermelése az 1988. évihez képest nőtt, de így is elmaradt a régi átlagtól. A Nemzetközi Borászati Hivatal (OIV) információi alapján a legnagyobb termelők (Olaszország, Franciaország, Spanyolország) termelése is visszaesett. A Szovjetunióban jó, az USA-ban viszont gyenge volt a szüret. Az 1989-es év minősége kiugrónak számít. Ezért a francia bortermelők 30 százalékos áremelést sem tartanak irreálisnak, miután erősen csökkentek a készletek. Az olasz borpiacon a kereslet-kínálat egyensúlyának kialakulására számítanak a már második éve rossz termés és az ennek következtében megcsappant készletek miatt. Az 1989-ben termelt 62-64 millió hektoliter bor minősége jó. A pincészetek így 20—50 százalékos éremelésre készülnek. Spanyol- ország 32 millió hektoliteres, az előző évihez képest megszokottnak mondható termelése az árak „normalizálódását” eredményezheti. Portugáliában 120 százalékos termésnövekedést regisztráltak 1988-hoz képest; a Szőlőből előállított bor mennyisége 8,4 millió hektoliter. A Szovjetunió 20 millió hektoliteres bortermelésével világviszonylatban rögtön a legnagyobbak után következik. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája következtében azonban a kiváló minőségű borok mennyisége nem érte el a bortermelés 10 százalékát sem. Az Egyesült Államokban is kevesebb bort állítottak elő az 1989-es termésből KÖNYVESPOLC Hitelválság 21 milliárd dollár adósság nyomja az ország vállát, s nyomja az egykori kommunista rezsim politikusainak lelkiismeretét. Ez az irdatlan meny- nyiségű teher egy háborús csapás veszteségeivel ér fel, vagy más becslések szerint legalább 1 millió kétszobás lakás árát jelenti. Máig nem világos, hogy kiknek, hogyan és mire sikerült eltékozolni ezt a tömérdek pénzt. E kérdésre keresi a Bozai Rita—Farkas Zoltán szerzőpáros a választ az utóbbi hetekben piacra dobott Hitelválság című interjúkötetében. A meg- szólaltatottak között van számos, a közvélemény előtt jól ismert személy, akik felelős pozíciót töltöttek be az utóbbi két évtizedben. Havasi Ferenc egykori kommunista KB-titkár, Hetényi István volt pénzügyminiszter, Bartha Éerenc, az MNB elnöke, Fekete János, az MNB elnökhelyettese. A kor más kulcsfigurái — így Fock Jenő, vagy Németh Károly — nem vállalták a beszélgetést. A 70-es évek gazdaságpolitikai KB-titkára, Németh feltehetően azért nem nyilatkozott, mivel a kérdések többségét talán nem is értette volna, hisz eredeti szakmája szerint hentessegéd volt, nem pedig közgazdász. Az interjúkból egyértelműen kiderül, hogy az eladósodási folyamat már jóval a kölcsönfelvételek előtt elkezdődött. Mégpedig akkor, amikor a konzervatív apparátus szabotálta a 68-as reformokat, konzerválva így a gazdasági szerkezetet, melyet a világpiac majd a 70-es évektől kezdve.foko- zatosan leértékel. Részben ez vezetett később az ismert külkereskedelmi cserearányromláshoz, melyből következő pénzügyi hiány pótlására kellett hiteleket igényelnünk Nyugatról. Kevésbé ismert tény, hogy a 68-as reformok modernizációs hatását kívülről is lehetett volna erősiteni. A Világbankba történő belépéshez már csak egy aláírás hiányzott Budapest részéről. Moszkva ekkor is közbeszólt. A 70-es évekre datálják a magyar gazdasági csodát, amikor is az ország gazdasága évi 5-6 százalékkal fejlődött. Az aranykorszak olajdollárra épített fejlődése az évtized második felére összeomlott, miközben ezzel egy időben az adósságállomány 9 milliárdra szökött fel. S ettől kezdve az adósságválság a keJtelhetetlenség rémével fenyegetett. 1982-ben a fizetésképtelenségünk csak a véletlenen múlott. Míg Románia, Lengyelország, s más országok bejelentették a fizetésképtelenséget, addig mi első osztályú adósok maradtunk. Bankáraink a nemzetközi pénzpiac hősei lettek, miközben az ország helyzete lényegében változatlan maradt. Eközben Keletről is nyomás alá került az ország. A szovjet kőolaj ára tíz év alatt a tízszeresére nőtt. Lassan 16 milliárd felé járt az adósság, amikor 1988-ban — az azóta levitézlett — Grósz Károly és Berecz János kijelentette, hogy fogalmuk sincs a hitelek nagyságáról - miközben csak 1985— 1987 során 6 milliárddal nőtt eladósodásunk. Ez még a naiv optimistákat is meggyőzhette arról, hogy a kommunista apparátus kezében az ország „Csáky szalmájává” vált. Az interjúk egyike — melyet Kopátsy Sándor közgazdásszal készítettek — eladósodásunk pozitív elemeit is említi. A felelőtlen kormányzat, hogy mentse tekintélyét, a süllyedő életszinvonal miatt megengedte a magángazdálkodás bevézetését. Ma ez a magán- — második, harmadik — szektor segít az életszínvonal jelenlegi tartósságáért. Mit lehet tenni az adósságokkal? A vélemények megoszlanak. Szegő Andrea, az MTA munkatársa szerint elkerülhetetlen a fizetésképtelenség,.s jobb lenne átütemezést kérni — bár ezt 1988-ban nyilatkozta. Mások szerint belátható időn belül az adós- ságterhet nem lehet ugyaiy visszafizetni, legfeljebb kezelni. Azaz a további eladósodást megállítani, növelni az exportbevételeket, csökkenteni vagy legfeljebb szinten tartani az importfelhasználást. S mindez csak a gazdasági szerkezetváltás komolyan vételével lehetséges. Munkanélküliség, infláció, újabb „hétszűkesztendő” az adósságválság „damoklészi kardja” alatt. Ezek is részesei lesznek a 90-es évek remélhető fejlődésének. (Bozai Rita—Farkas Zoltán: Hitelválság.) Morál—Codex Kiadó. Barta Zsolt Amiben gazdagok vagyunk — avagy sok az íróasztal Ismerősömnek a nem tudom hányadik vodka után előbújt az őszintesége. — Leruccanok ide napközben — mondotta — egy-egy koccintásra, mert utálom az íróasztalomat. Mindig ugyanaz a verkli: dossziékat nyitogatok, süket aktákat nézegetek, buta levelekre válaszolok, ide-oda rendezgetem az elintézetlen ügyeiéről' szóló papírokat. Unalmas, szürke és legtöbbször felesleges is. Például, ha olyan jelentéseket írok, amiket a kutya sem olvas el soha. Megértettem a dohogását, néhány keresetlen szóval tudtára is adtam neki, mire ő drámai tömörséggel ezt mondta: — El kellene égetni az íróasztalokat! Először meglehetősen különösnek tartottam a kifakadá- sát, ám aztán igazat adtam neki. Elindított a mondata bennem egy gondolatsort. Az jutott eszembe, hogy kollégámmal egy kisközségi kis téesznek a nagy irodaházában kerestünk valakit, akit kevéske súgás segítségével a presszóban találtunk meg. Ott volt „munkamegbeszélése” naponta többször is. És az is eszembe jutott, hogy Pesten, a Hazafias Népfront székházában — nem emlékszem, hány emeletes volt — kerestünk barátommal egy bizonyos nem létező Nádházi elvtársat, csak úgy szórakozásból és kíváncsiságból. Látni szerettük volna, hogy a rengeteg íróasztal-gazda mivel tölti az idejét munkaidő alatt. Láttunk és hallottunk könnyed csevegést, csészecsörömpölést, telefont a hétvégi halászlé főzés ügyében, színházjegyrendelést, mosolygós bókokat, íróasztal sarkán ülő miniszoknyás tüneményeket, egymásba feledkezett tekinteteket. De munkát azt sehol. És eszembe jutott katonakorom. Amikor a híradózászlóaljnak a parancsnokon kívül volt egy törzsfőnöke — ő volt az egység lelke, esze (a parancsnok félanalfabéta volt, de jó kommunista, osztályhű), ő csinált mindent. De volt egy általános helyettes is, aki viszont semmihez nem értett, és amolyan hivatásos dologkerülő volt. Volt politikai helyettes is, aki a nyolcórás munkaidőből tízet a sarki kocsmában töltött el, márcsak az ulti és a pia kedvéért. Az ő egyetlen feladata volt irányítani a politikai képzést, amit az ugyancsak függetlenített párttitkár végzett hatástalanul és eredménytelenül. Utólag megállapíthatjuk immár, hogy szerencsére eredménytelenül. Azután az is eszembe jutott, hogy egy volt funkcionárius hónapok óta új munkahelyén van. Am az íróasztal üres. Mi is lenne benne, rajta, amikor nemhogy más, de ő maga sem tudja még, hogy mi is az ő feladata, hogy mit is kellene csinálnia, ha netán értene hozzá? És eszembe jutott annak a filmes szakembernek a mérge- lődése, aki nem győzte hangoztatni, hogy egy olyan kis cégnek, mint a moziüzemi vállalat, miért kell három igazgatóhelyettes? Ezek után nincs más hátra, minthogy kijelentsem: ez a kicsi, elrontott ország bármiképpen is cselekszik ezután, nem lesz képes helyrehozni önnön baromságait, ha nem teszi úgy a dolgát, értelmesen, cselekvőképesen, aktivan és emberien, ahogyan az a „nagy könyvben” meg van Írva. Mindezek után csak arra futja a töprengő ember tollából, hogy amennyire mi gazdagok vagyunk tettrekészségből, és gazdagok vagyunk íróasztalokból, olyan gazdagoknak kellene lennünk — fordított értelemben — a jót akarók és jót keresők szándékával. „ Varga Mihály Él (16,4 millió hektoliter), mint az 1988. éviből (18,2 millió hektoliter). Több évi. stagnálás után az NSZK borexportja ismét nő. A német szőlősgazdák szerint emberemlékezet óta a második legjobb szüret volt az 1989-es. Az európai piaci helyzet arra készteti a legnagyobb termelőket, hogy folytassák a távol-keleti országok, elsősorban Japán meghódítását. Az alkoholtartalmú italok bevitelével kapcsolatos reform segíti ezeket a törekvéseket. Japán Franciaországnak máris az ötödik legnagyobb partnerévé lépett elő. ( ZALAFORM- | VÁSÁR | Kecskeméten, az Erdei Ferenc f Művelődési Központban | április 20-án 11—15 óráig, j | • holland bálásruhák, | • olasz „Piuma" kézi kötőfonal, | • „Marklin" összerakó® játékok, • bébi-, gyermek-, női és férfi f pamutzoknik. 1075 j W/S////////////////M^^ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ KAO-DIDAK : lemezek hivatalos forgalmazója az ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A AGENT-INFO Kit 5.25" mágneslemez Nettó ár Ft/doboz 1—9 doboz .. 10—49 50 doboz esetén doboz esetén felett ♦ ♦ ♦ ♦ KAO MD 2D (360 Kbj 1120,— 1000,— 900,KAO MD 2HD (1.2 Mb) 2160,— 1900,— 1700, VÁSÁROLJON AZ AGENT-INFO KFT.-TÖL! 6000 Kecskemét, Tel.: 76/47-848, Fax: 76/47-848. ♦ Irinyi út 17. Pf. 99. 76/47-211/40. Tx.: 26-583. ♦ 1115 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ \ Kecskeméti Közúti Igazgatóság I. számú üzemmérnökségénél folytatódnak a szezonális munkák. Tavasszal az útpadkákról távolítják el a felesleges földet és füvet, később az utak szélesítésével és portalanításával foglalkoznak. Most az 54- es úton, Kecskemét határától az orgoványi útelágazásig — 18 km hosszan — tisztítÜtpadka-igazítás ŰJ KÖNYVEK Olaszország. Polyglott útikalauz. (Pegazus RT, 129 Ft) —Schar- nitzky Viktor: Égyetemi felvételi feladatok matematikából. VIII. 1986—1988. (Tankönyvkiadó, 89 Ft) — Virágoskert, pihenőkert. Szerk.: Lelkes Lajos. 4., átdolg. kiad. (Mezőgazdasági K., 390 Ft) — Walt Disney: Donald kacsa szakácskönyve. (Egmont—Pannónia, 110 Ft) — Schlett István: Az opportunizmus dicsérete. (Magvető, 78 Ft) — Arany Bálint: Koronatanú. Emlékirat 1945—1957. (Püski, 98 Ft) — Bozzai Rita— Farkas Zoltán: Hitelválság. (Adósságaink története) (Morál —Codex, 139 Ft) — Gombos Gyula: A harmadik út. (Püski, 98 Ft) — Házi praktikák, fortélyok. (Paramédia, 138 Ft) —Liscsinszky Béla: Négy évszak ételei az Arany- sárkány vendéglőben. Német nyelven. (Corvina, 350 Ft) — Liscsinszky Béla: Reform szakács- könyv. (Corvina, 198 Ft) — Popper Péter: Az önmagába térő ösvény. (Zsebbe való kis könyvek) (Szépirodalmi K., 54 Ft) — Remekművek a Szépművészeti Múzeumból. Angol nyelven. (Képző- művészeti K. 450 Ft) — Venesz József: Magyaros konyha. (Köz- gazdasági és Jogi K. — Minerva, 155 Ft) — Bertók László: Kő a tollpihén. (Orpheusz könyvek) (Orpheusz, 60 Ft) — Takáts Gyula: Szonettek a Styxen túlra. (Magvető, 76 Ft) — Szelényi Károly: Magyarország. Német nyelven. (Officina—Nova, 420 Ft). jak, rendezik az út szelét, hogy az eső lefolyhasson róla. Az első művelet a padka lésimítása földgyaluval, utána a Volvo rakodógéppel megpakolják az IFA teherautót, s az elszállítja a földet. (Kép és szöveg: Méhesi Éva)
