Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-17 / 89. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. április 17. ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT? Hol van, és mit ábrázol? MEGFEJTÉS: A megfejtő neve: Lakcíme: (Beküldési határidő — a pénteki rejtvény megfejtésével együtt —: április \23.) KELLEMES ÉBRESZTŐ Virradóra a televízióban Új vállalkozásba kezdett a Magyar Televízió Szegedi Stúdiója. Kéthetenként pénteken, reggel 6 és 9 óra között, jelentkezik az I-es csatornán négy megye — Bács-Kiskun, Csong- rád, Békés és Szolnok megye területére kiterjedően az a kora reggeli színes, hét végi műsor, amely fiataloknak és időseknek egyaránt szórakozást, tájékoztatást és érdekes ismereteket nyújt. Az első két alkalommal a műsor felelős gazdái — Gel- lérfy László, Hell István, Kovács Zsolt, Sári Zsuzsa — bebizonyították, hogy az álmos szemű embereket képesek reggelenként elgondolkoztatni, szórakoztatni és felvidítani. Többek között azokkal a játékos ötletekkel, „fogásokkal”, amelyek az ismétlődő televíziós műsorokhoz nélkülözhetetlenek. A Virradatot jelképező kakas mint embléma alatt van ebben a műsorban utazásokkal, kirándulásokkal, bevásárlásokkal, piaci keresgélésekkel kapcsolatos sok-sok téma, van megannyi játék, játékosság, érdekes és izgalmas, valóságigényű riport, tudósítás stb. Akik eddig látták a bemutatkozó műsorokat, azoknak ez- idáig egybecsengő volt a véleményük, a vallomásuk: kellenek — kellettek volna már idáig is — az ilyen jellegű adások. Törekvése a tévés stábnak az is, hogy sokféle eszközzel és módon akarja bekapcsolni a nézőket a Virradóra jövőbeni összeállításába. Felhívták a figyelmet arra, hogy ki-ki álljon elő javaslatával a műsor gazdagítása színesítése érdekében. Nádházi Pál Szakkönyvespolc A kordonos szőlőtermesztés a ház körüli termesztésben évszázadok óta ismert, az üzemi termesztésben csak az 1950-es évek második felétől terjed, növekvő mértékben. Sokféle módon alakítható ki ez a ma már oly népszerű termesztési forma; kiválasztásához, alkalmazásához, előnyeinek és hátrányainak megismeréséhez nyújt segítséget a Kertész praktikák sorozatban most megjelent A kordonművelésű szőlő című kötet. Dr. Sz. Nagy László megismerteti olvasóit a szőlőmetszés alapjaival, elmondja — és rajzokkal illusztrálja — a legfontosabbakat a szőlő rügyeiről (áttelelő vagy téli, nyári, alapi rügy stb,), a metszés hatásáról, formai elemeiről (rövidcsap, háromrügyes csap stb.), a metszés idejéről, eszközeiről, majd részletesen szól a kordonművelésű tőkék alakító metszéséről. Megismertet a kordonművelésű tőkék törzsének nevelésével, az egy- és kétkarú kordon művelésű tőkék, valamint a Sylvoz-müvelésű tőke alakító metszésével, az egyesfüg- göny-művelés főbb tudnivalóival, végül néhány tanácsot ad a szőlő alakító és termőre metszésével kapcsolatban. A közérthető, jól illusztrált, praktikus tanácsok sorával szolgáló kötet a kezdő kertészek számára a szőlőtermesztés alapjainak elsajátítását teszi lehetővé, de a gyakorlott szőlészek számára is sok újdonsággal, egyéni fortéllyal szolgál. (Mezőgazdasági Kiadó, 59 Ft). k. m. ÓRIÁSI A KAVARODÁS, A KAPKODÁS „Pénzt kell szerezni, vagy palotaforradalom lesz!” Ismét egy megalapozatlan rendelkezés. Egy a sok közül. Nem újdonság az ilyesmi, egészen hozzászoktunk már . .. Múlt év szeptemberétől megszűnt a kötelező orosztanitás az iskolákban. Helyébe a hasznosabbnak vélt nyugati nyelvek léptek. A „reform” azonban fölkészületlenül érte az iskolákat, óriási kavarodást, kapkodást és ijedelmet okozva. — Amint a lehetőség megszületett, a gyerekek, jobban mondva a szülők — néhány kivételtől eltekintve — mind a nyugati nyelveket választották —, mondja Farkasné Péter Ágnes, a megyei tanács közoktatási csoportvezetője. Az óriási igény viszont önmagában kevés. A feltételek, az alapok hiányoznak. Hogyan lehet például nyelvet tanítani könyvek nélkül? Sem a tanárok, sem a gyerekek nem tudnak miből készülni, s az sem könyvelhető el megoldásként, hogy néhány helyen átdolgozott, illetve tagozatos osztályok számára készült anyagot használnak. Ami végképp groteszk: nincs tudomásunk arról, hogy központilag kiadható tankönyv készülne(l) Ennyire ráérünk?! Az általános iskolákban ráadásul gondot okozott az a kérdés, melyik évfolyamon kezdődjön a nyelvoktatás. A közlemény a 4. és 5. osztályról beszél, de a hatodikos gyerekek és szüleik is ragaszkodnának a némethez vagy angolhoz. Tegyük hozzá: lehet, hogy jogosan. — Nem beszéltünk még a legfontosabbról: a személyi feltételekről. Hogy állnak az intézmények szaktanár dolgában? — Siralmasan. A német- és angoltanítás bevezetésének legelemibb problémája, hogy hiányoznak hozzá a pedagógusok. Hiába jelentkeznek az orosztanárok átképzésre, ezzel az ügy még nincs megoldva. Jóval több emberre, igazi szakemberekre lenne szükség, mégpedig azonnal. A nyuga- tinyelv-szakosok kevesen vannak, az orosztanárok pedig — ha az alapvizsga után két évvel sikeresen leteszik a középfokút is'—, évekig várhatnak majd arra, hogy bejussanak a túlzsúfolt egyetemekre, főiskolákra. Ha addig nem felejtenek el mindent, onnantól „már csak” két-három év, és meg is kezdhetik a munkát. — A németen és angolon kívül más nyelvet nem tanulhatnak majd az iskolások ? Ugye viccel? Egyelőre örülünk, hogy ezt a kettőt valahogyan elindítottuk. Arra nem is merünk gondolni, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik az általánosból a középiskolába kerülve, elölről kezdhetik majd a nyelvtanulást. Lehet, hogy jót akart a minisztérium, szükség is volt erre a változtatásra, de jobban előkészítve, átgondolva ... Szó esett már az orosztanárokról. Mégis: milyen nehézségekbe ütközik a kampányszerű átképzés? Az orosz szakosok, jogosan félve a szülői nyomástól és a munkanélküliségtől, azonnal és tömegesen jelentkeztek a tanfolyamokra — mondja Fodor Zsuzsanna, a megyei tanács igazgatási csoportvezetője. — Az iskolák lehetőségei viszont csak egy-egy, kivételes esetben két pedagógus felkészítését engedték. így négyszáz jelentkezőből százkilencvennyolcan maradtak. Az átképzésre jelentkezett pedagógusok nagy részét annak idején azzal utasítottuk el, hogy csak jövőre tudjuk fogadni őket. Februárban azonban megtudtuk: elfogyott az a pénz, amelyet a Művelődési Minisztérium és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a tanfolyamok lebonyolítására szánt. Az orosztanárok nagyobb részének ügye tehát függőben maradt, nem tudni, indulnak-e szeptemberben újabb kurzusok. Pénzt kell szerezni, mégpedig sürgősen, különben itt „palotaforradalom” lesz .. . Csak reménykedni tudunk, hogy a társadalmi változások a mi gondjainkat is megoldják majd . . . Fejes Mária SAJTÓ POSTA Köszönet a buszvezetőnek Mai életünk sajnálatos jellemzői közé tartozik a szüntelen rohanás, a türelmetlenség és közönyösség mások iránt. E lélektelen megnyilvánulások során mint sivatagban egy oázis, úgy hat az emberséges hozzáállás. Épp ilyenről értesültünk a minap, melynek részleteit szívesen közreadjuk, ahogyan elmondta a szegedi Horváth János: — Azon a szombat délelőtt az egyik rokonom tanyáján vendégeskedtünk. Amíg mi, felnőttek a szobában cseréltük az eszmét és kedélyesen iszogattunk, a gyerekek a szabadban játszottak. Eközben érte egyiküket a baleset: törött üveg vágta meg a lábát. Mély lehetett a seb, hiszen belőle a vér szinte ömlött. Mivel a környéken nincs orvos, azonnal döntöttünk, hogy a kis beteget a városi szakrendelőbe visszük elsősegélynyújtásra. Autóba is ültünk, és haladtunk már vagy 4-5 kilométert, amikor elromlott a kocsi. Szerencsére, az országúton történt mindez, igy azután elhatároztuk, hogy az arra elhaladó gépkocsit állítjuk meg. Ám a stopolásunk egyelőre nem járt eredménnyel, mert az egyik jármű suhant el mellettünk a másik után. És eközben a gyerek üvöltött a fájdalomtól. Már a sok vérvesztesége miatt is aggódtunk, amikor autóbusz közeledett felénk. Intettünk neki és megállt. Miután a sofőrnek elmondtuk a történteket, s ő megállapította, hogy ékszíjszakadás miatt robbant le a saját autónk, amit nem egyszerű megjavítani, felvette a buszra a beteg kisfiút. 10-12 kilométer megtétele után érkeztünk meg Szeged belterületére, ahol kiszállva, első dolgunk volt taxit hívni. Sikerült is, amivel egyenesen a kórházba hajtottunk. Bár az orvos kiderítette, hogy sok volt a vérveszteség, de az nem járt nagyobb veszéllyel. Végül is pár napig maradt benn fekvőbetegként a gyermek, majd hazajöhetett. Én úgy gondoltam: a baleset járhatott volna súlyosabb következménnyel is, ha a már említett autóbusz-vezető nem lett volna olyan önzetlenül és készségesen segítő, mint amilyen volt. A szegedi buszpályaudvaron érdeklődtem is felőle, ahol megtudtam: a kecskeméti Kunság Volán BZ 43-49 forgalmi rendszámú járatát stopoltuk le, amelyet azon a szombaton Gyúrás- Sándor vezetett. Humánus cselekedetét ezúton köszönöm meg! Öltöztetés hatszázért Köztudott, hogy az ember születése és a halála is pénzbe kerül. A kecskeméti Hollós József kórházban azonban furcsa meglepetés várja az elhalálozott személy családját-roko- nát, már az első lépésnél, a földszinten lévő kórboncnoki irodában. Igaz, nagyon udvariasan fogadják az embert az itt működő Kegyelet Temetkezési Gmk és a Keserű nevezetű fő- boncnokmester által irányított, elhunytat öltöztető társaság emberei. Viszont a kegyeletet erősen sértő fő- boncnokmester egyszerűen és röviden közli a hozzátartozókkal (tudomásom szerint már évek óta ez a gyakorlat), hogy 500-600 forint jár az elhunytat öltöztető személyeknek. Tudjuk, hogy nem gusztusos dolog egy halottat öltöztetni, de azt is sejtjük, hogy ez benne van a temetési költségekben, s valószínűleg ezért nem tud számlát vagy nyugtát adni a mester, aki ugyan megígéri, hogy a munka becsülettel el lesz végezve. A sok szerencsétlen hozzátartozó abban a hiszemben lévén, hogy ez hozzátartozik a temetési költségekhez, mint sok egyéb, szó nélkül fizet. Ha egy kicsit gondolkodna, bizonyára rájönne, hogy ez a hálapénznek egy változata, s ezért nincs nyugta vagy számla. De a hálapénzt nem szokták kérni, főleg előre. Póta Iván, Kecskemét, Molnár Erik u. 8. Az ügyfélnek vagy az ügyintézőnek van-e igaza? ÜZENJÜK Április 2-ai Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a kiskunfélegyházi Szabó Györgyné panaszát: a helyi földhivatalban enyhén szólva udvariatlanul viselkedett vele szemben Tóth Péterné csoportvezető. Olvasónk a tapasztaltakat megalázónak tekintette. E sorokra az alábbiakat válaszolta a kiskunfélegyházi földhivatal vezetője, Csányi György: Sajnos, a cikkíró panaszáról csak a megjelent írásból értesültünk, mivel ezzel sem engem, sem a feletteseimet nem kereste meg az elmúlt hónap során. A cikk állításait alaptalan rágalmazásnak minősítjük. Az eltelt idő miatt a tárgyilagos kivizsgálás nehéz, mivel az írás szerzője nem jelöli meg, hogy állításait ki tanúsíthatja, ezért csak a megbírált ügyintéző eddigi munkáját, róla kialakult személyes meggyőződésünket és a saját elmondását tudtuk figyelembe venni. Tóth Péterné 17 éve óta dolgozik a földhivatalban. Munkája elismeréseként 1986-ban felettesei a városi tanácsosi címet adományozták számára. Temetésen — kicsapó lángnyelvek? Én és két sorstársam azt a végtisztességet egy ideig aligha felejtjük el. És nem csak az elhunyt emléke miatt. E furcsa esetre március 28-án került sor a helyi temetőben. A gyászolók már mind a koporsó körül voltak, amikor a szertartás kezdetén jött a személyzet egyik tagja és rutinosan akarta meggyújtani a kandeláber tartalmát. Csakhogy az égő gyufát hiába dobta a tartályba, onnan nem törtek fel a lángok. Ekkor folyékony anyagot öntött rá, mire robbanásszerűen kicsaptak a lángnyelvek. A két mellettem állót kisebb égési sérülés érte, nekem pedig a kabátomat rongálta meg a láng. Természetesen megjelentem a temetkezési cégnél, s némi kártérítést kértem, de csak rideg elutasításban volt részem. Szerény jövedelmű ember vagyok, én nem tudom könnyen pótolni a megpörzsölődött kabátot. Jó lenne, ha ezt megértenék az illetékesek, s arról is gondoskodnának, hogy a jövőben egyetlen szertartáson se fordulhasson elő hasonló baleset! Özv. Joó Pálné Lajosmizse, Bene 582. A név szerint megtámadott kolléganő feljelentést tett a bíróságon Szabó Györgyné ellen, sajtó útján elkövetett rágalmazásért, emberi méltóságának és jó hírnevének durva megsértéséért. Amennyiben Szabó Györgyné ügyfélfogadási időben megkeres és tájékoztat az ügyéről, amelynek elintézése helyett szerinte megaláztuk, intézkednifogok a soron kívüli ügyintézésről. E sorokról tájékoztattuk előzetesen panaszos olvasónkat is, akitől az alábbi levelet kaptuk: „Én elismerem, hogy Tóth Péterné csoportvezető jó munkaerő, csak pont azon a napon, amikor beteg édesanyámmal bent voltam nála, akkor T óthné sem jó hangulatban volt, s úgy Tóthné, mint édesanyám, meg jómagam, idegesek voltunk, ezért történhetett meg a nézeteltérés. Idegileg megviselt ember vagyok, amit tudok orvosilag bizonyítani, s az eset óta még betegebb lettem. A történteket azonban szeretném lezárni úgy, hogy további kellemetlenségem ne legyen . . .” Járomi Mihálynak, Kecskemétre: Ön forgalmas útvonal mentén lakik, így hát igaza van abban, hogy az arrafelé elhaladó gépjárművek „jóvoltából” igencsak számottevő lehet a levegő kipufogógáz-tartalma. Ennek aránya óhatatlanul befolyásolja a növények fejlődését, életét. Szakemberektől tudjuk, hogy például a fafajok közül az egyik jól, a másik kevésbé tűri a gázzal vegyített levegőt. A tapasztalat szerint a gömb- és fehérakác, valamint a japánakác viseli el jelentősebb károsodás nélkül a környezete ilyetén szennyezését, ezért javasoljuk: a telke és a járda közötti területen akácfákat ültessen. Kocsisnénak, Bajára: Önhöz hasonlóan sok kerttulajdonos panaszolja, hogy a birtokán máris nagy mennyiségű a gyom. Ennek döntő oka: zömük nem fagyott el az igen enyhe télen. Vannak, akik szerint a tyúkhúr, az árvacsalán, a pásztortáska és ä többi gyomnövény ellen leghatásosabb irtószer a Hungazin. A hivatásos növényvédő erre azt mondja: óvatosan kell bánni e szerrel, hiszen nemcsak a gyomot pusztítja, hanem a paradicsomot, a babot és más kétszikű növényt is tönkreteheti. Az ismert Gramoxone sem kevésbé veszélyes, hiszen a permetlé mindenféle zöld növényi felületet leperzsel. Ezek után óhatatlan a kérdés: a kiskert gazdája miképpen vegye fel a küzdelmet a támadó gyomokkal szemben? A kertész válasza: legcélszerűbb használni Hová lett a szaktanácsadó? A helvéciai tanyavilágban lakók — Berente Istvánná, Katona Sándor és mások írták alá a szerkesztőségünkhöz érkezett levelet, amelyből a következőket tudjuk meg: A Kecskeméti Agroker Vállalat éveken át támogatta a mezőgazdasági kistermelőket azáltal, hogy növényvédelmi szolgálatot működtetett a Halasi úti szakboltja szomszédságában. Ott ügyeletes szakember adott készséggel tanácsokat a növényvédő szerek felhasználásával és hatásával kapcsolatosan hozzá fordulóknak, s kérésre a helyszínre ment, hogy megvizsgálja a talajt, meg a növényt. A gazdálkodók fontosnak, hasznosnak tartották ezt a segítségnyújtást, ami. úgy tűnik, az idén már nem létezik. Olvasóink nemegyszer keresték délelőtt és délután a szaktanácsadót, hiába. Pedig a tavaszi munkák javában folynak, s eközben sokféle probléma felmerül a kiskertekben és a földeken a növénytermesztéssel összefüggésben, de nincs, aki kellő felvilágosítást tudna adni. A kistermeléssel foglalkozók azt is kifogásolják, hogy idén nem folytatódik az ismeretterjesztő sorozat, melynek résztvevői tavaly is többször hallgatták fokozott érdeklődéssel Járfás Józsefné növényvédelmi mérnököt, aki prospektusok bemutatása és diafilmek vetítése révén tette érdekessé, szemléletessé mondandóját. Nos, ennyiben summázhatok a helvéciai gazdálkodó emberek észrevételei, amiket ezúton ajánlunk a szóban forgó vállalat, illetve az illetékes tanács ellátásfelügyeleti hatósága figyelmébe! az ősi gyomirtót, ami nem más, mint a rendszeres és alapos talajművelés. Aki az őszi talajforgatást elmulasztotta, helyesen teszi, ha a tavaszi munkát az ásással kezdi, a már kikelt növényt pedig gyakorta megkapálja. „Mi várható ez ügyben?” jeligére, Akasztóra: Az Országgyűlés tavaly módosította a büntető törvénykönyvet, amelynek paragrafusai sorában az egyik lényeges változás, hogy aki jogszerűen hagyta el az országot, ám a hazatérést megtagadja, már nem büntethető. Más szóval: az útlevél érvényességi idejéig bárki külföldön maradhat, sőt, tovább is. Itt jegyezzük meg: a külképviseleti szervek külföldön is meghosszabbítják az útlevél érvényességét. Mindezek előrebocsátásával megnyugtatjuk Önt: ismerősének semmi oka az aggodalomra, ha úgy döntött, hogy még néhány évig a hazáján kívül szeretne tartózkodni. „Sokgyermekes család” jeligére, Balota- szállásra: A személyi jövedelemadózásról szóló jogszabály szerint a növénytermesztéssel foglalkozó kistermelő 500 ezer forinton túli, de a 2 milliót meg nem haladó bevételéből csupán annak 30 százaléka vehető figyelembe jövedelemként. V. S.-nek, Kiskunmajsára: Új rendelkezés, hogy aki a nyugdíjkorhatáron túli, állandó és tartós gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolója, e tevékenységéért díjban részesíthető. E díj iránti kérelmet írásban kell benyújtani az ápolt személy lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bizottsága szociális feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez, melynek szakértőkből álló bizottsága hozza meg a döntést. A havonta kiutalandó tiszteletdíj legkisebb összege 2000, a legmagasabb összege pedig 4800 forint lehet. Végezetül annyit: az ápolási idő tartama az öregségi nyugdíj szempon- jából szolgálati időt jelent az ápolónak. Zs. L.-nek, Bácsalmásra: Ön panaszkodik, mert a hordóiban tárolt bor felületén úgynevezett virághártya képződött, s attól tart, hogy a bor később zavarossá, csökkent alkoholtartalmúvá, tehát rossz minőségűvé válik. Az esetről szakemberekkel beszéltünk, akik elmondották: általában a 11 Malligand-fokon aluli, tehát a „lágy” bort támadja meg ez a betegség, amelynek oka lehet: a tárolásra használt helyiségben tartósan meleg van, ahol parányi mikroorganizmusok szaporodnak el a levegőben, s azok érintkeznek a bor felületével és idézik elő a hártyásodást. Ez ellen hatékony védekezési mód a kénezés, amelyhez 100 literenként ajánlott felhasználni 15-20 grammnyi borként. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611
