Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-17 / 89. szám

1990. április 17. • PETŐFI NÉPE • 5 ÖT ÉV „MALENKI ROBOTBAN’ Négyen, akik visszajöttek I r Négy évtizeden keresztül hallgatni kellett . rész a magyarországi németség történetének legsötétebb szakaszáról. Akik megszenvedték a kényszer- munkát, a félelem görcse miatt nem beszéltek, a hatalom pedig nem merte, vagy tálán nem is akarta bevallani, hogy a sztálini önkény a népirtás bűnét követte el. Bács-Kiskunban 14 településen élnek nagyobb számban német nemzetiségiek, akik jórészt a török uralom után elnéptelenedett helységekbe települtek be a 18. században. (Olvasóinkat érdekelheti, hogy melyek ezek a német nem­zetiség lakta települések. íme: Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Baja, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Felső- szentiván, Hajós, Harta, Katymár, Kunbaja, Nemesnád­udvar, Vaskút.) A Magyarországi Németek Szövetsége nemrég tanács­kozást rendezett az 1944/45-ös esztendők fordulóján a szovjet munkatáborokba hurcolt németség rehabilitálásá­ról és kártalanításáról, melyen megyénket mintegy negy­ven idős asszony és férfi képviselte. Négy nemesnádudvari deportálttal — Metzinger Mátyással és feleségével, Schu­macher Terézzel, Mayer Józsefnével, akkor még Bischojf Borbálával, valamint Klemm Mátyással a Metzinger házas­pár Petőfi utcai kis portáján beszélgettem. Ami a riport tartalmát illeti: szó szerinti hűséggel adom vissza ezeknek a sokat szenvedett embereknek az elbeszélé­sét. De előrebocsátom: nem az a célom, hogy a lassan behegedt sebeket felszakítsam, hanem az, hogy az igazság feltárásával elősegítsem, hogy ilyen tragédiák soha többé ne történhessenek meg. 15 NAPI ÉLELEM — Azt mondták, hogy kétheti „malenki robot”-ra akar­nak befogni bennünket egy közeli gazdaságban. Nem volt, aki a kukoricát letörje, még sokfelé száron találtatott. Nem tetszett a dolog, ötéves házas voltam, elbújtunk a Stefán Heit-féle tanyán. Különben mások is így cselekedtek. Egy irodista jött értünk puskával a nevét nem akarom ki­mondani —, meg három nemzetőr botokkal felfegyverkez­ve. Összeszedtek bennünket a községházára, majd lovas kocsikkal Halasra vittek kezdi a történetet a házigazda. — Engem nem kellett keresni — veti közbe Mayer Jó­zsefné. Minden nap, minden éjjel megjelentek, a szüléimét kiverték az ágyból, fenyegetőztek, hogy őket viszik el. Három évvel fiatalabb öcsémet már szekérre rakták, nem mertem tovább bujkálni. Jelentkeztem a községházán, de onnan még hazamehettem, csak Újév éjszakáján jöttek értem. Mintha most is látnám: az orosz az asztalnál a karácsonyi diót eszegette, aztán megivott néhány pohár bort. A nemzetőrök sürgettek, hogy szedjem a cókmóko- mat, a katona azonban jólelkűen megengedte, hogy regge­lig maradjak. A rendeletre, melyet a kisbíró kidobolt, már csak halvá­nyan emlékeznek vendéglátóim. Talán nem érdektelen, ha a már csak levéltárakban fellelhető dokumentumod teljes terjedelmében idézem: „PARANCS a német származású munkaképes személyeknek a közvet­len mögöttesterületen végzendő közmunkára való mozgó­sításáról. A hadrakelt hadsereg 1944. december 22-i, a közvetlen mögöttesterületen végzendő közmunkák megszervezéséről és elvégzéséről szóló 0060. számú parancsa értelmében elrendelem az összes német származású munkaképes sze­mélyek mozgósítását. 1. Minden német származású munkaképes személy moz­gósítandó és jelentkezni tartozik: férfiak 17-től 45, nők 18-tól 30 éves korig. 2. A mozgósítottak gyülekezési helye Nemesnádudvar községben van. Az összes mozgósítottak 1944. december 26-án 12 óra­kor a gyülekezési helyen kötelesek megjelenni. 3. A mozgósítottak vigyenek magukkal: meleg felső ru­hát, 2 pár hordható állapotban levő lábbelit, 3 rend fehér­neműt, ágyneműt és takarót, evőedényt és 15 napi élelmet. Az egész össz-súlya ne haladja meg a 200 kg-ot fejenként. 4. A helyi polgári hatóságok kötelesek biztosítani azt, hogy minden egyes mozgósitandó személy a kitűzött idő­ben pontosan megjelenjen a gyülekező helyen, 5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak — Had­bíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlás­ban részesülnek családtagjaik és bűntársaik.” IRÁNY A DONYEC-MEDENCE — A halasi állomáson marhavagonokba zártak bennün­ket. Elindultunk Szabadka felé — emlékezik Klemm Má­tyás. Közben néhány vagonból megszöktek az emberek. Kifúrták a külső kallantyú felett a deszkát, így nyitották fel az ajtót. Mi is majdnem készen lettünk a réssel, amikor az őrök észrevették, hogy miben mesterkedünk. Nagyon dühösek voltak a létszámhiány miatt, minket bevágtak egy csupa vas falú kocsiba. A falunkbeli Kohler Péter meg egy császártöltési fiatalember azonban rosszabbul járt. Mind­ketten ki akartak nézni az ablakon. A katona restellt ma­gyarázkodni, odaeresztett egy sorozatot. Ők voltak az el­sők, a lelkünk mélyéig megrendített bennünket a tragédia. Később aztán megszoktuk a halált... A szökötteket kü­lönben könnyen pótolták. Az egyik állomáson az ott ácsor­gó emberek közül válogattak be nőket és férfiakat. Pontosan emlékszem a dátumokra fűzi hozzá Metzinger Mátyásné. Január 9-én indultunk Halasról és 29-én érkeztünk meg a lágerba. Krivoj Rozsénak hívták, Harkovtól délkeletre fekszik, a Donyec-medencében. — Talán Krivoj Rogról van szó — vetem közbe az ismert ukrajnai nagyváros nevét. — Krivoj Rogtól jó néhány száz kilométerre keletre esik. Olyan kis bányásztelepülés, mely nincs rajta a nagy térké­peken. A láger érkezésünkkor szörnyű állapotban volt. Az épületek megszenvedték a háborút. Szétlőtt falak, üresen tátongó ablakok ... Előbb priccseket kellett készíteni, de másfél évig a puszta deszkán háltunk. De egy kissé előre­szaladtam az eseményekkel. A legelső teendőnk volt meg­szabadulni a tetvektől és poloskáktól. Ezektől a vagonban nagyon sokat szenvedtünk. Vizet nem találtunk, havat olvasztottunk és úgy forráztuk le a ruhánkat. Az élőskö­dők azonban egész rabságunk alatt gyötörtek bennünket — sóhajt fel Mayerné. Gál Zoltán (Folytatás a holnapi számunkban) NOVEMBER 3. N. azt mondja: baráta­ival megszervezik házunk körül az állandó védel­met. Ilyen elgondolással keresett föl K. M. is. Köszönet érte. A szom­szédaink is vigyáznak ránk. Újból beigazolódik: mily becsületes és bátor emberek. Ez már akkor kiderült, amikor Laci unokámat az a részeg vasgár­dista orrba verte, a földre leteper- te. Utána eredtek, alaposan eltán­gálták. NOVEMBER 8. A telefonpatkány naponta több­ször is jelentkezik. Hol magyarul, hol románul fenyeget halállal. Ger­gely öcsém is fölhívta, mondván: közölje velem, hogy ha nem fogom be a pofámat, legyilkolnak vala­mennyiünket. Öcsi fiam naponta jelentkezik Veszprémből telefonon, de már a második mondatnál megszakítják a vonalat. Agnes lányom is meg­próbált hívni. Ugyanúgy jártunk vele is. NOVEMBER 9. Hírek szerint Temesváron, Tő­kés László ügyében, elkezdődik a „hosszú kések éjszakája”. (Mün­chen.) Állítólag álarcos „hazafiak” törtek be a lakására. Késekkel támadtak rá, keresztet vágtak a homlokára. Azt mondják, ez volt a vasgárdisták büntetési módja az úgynevezett árulókkal szemben. Ez lenne tehát a népharag, amiről B. ezredes beszél. Ennek közeledtét jelzik nálunk is a szaporodó fenye­getések. Újabb virágcsokrok az udvarun­kon, a kerítés tövében. A papíron csak ennyi olvasható: „Köszön­jük.” Én is köszönöm, mondom magamban ismeretlen sorstársaim­nak. Mióta az ablakainkat betörték, nappal sem húzzuk föl a redőnyö­ket. Sötét a ház, de még sötétebb az ártó szándék, mely körülvesz ben­nünket. Obszcén szavak a keríté­sünkön s a ház falán. Krétával ír­ták. Egyik így szól: „La bloc cu tine pulalaule”! Igényes, ám kissé eufe­misztikus műfordításban ez így hangzana: „Blokkba veled, faszi- kám!" Évával együtt elismerően ér­tékeljük a krétás szöveg névtelen szerzőjének rendkívüli tömörítő erejét. Hogy mily ragyogó elmeéllel egyesíti a sajátost az általánossal. A személynek szóló üzenetet az ál­talános társadalompolitikai törek­vésekkel. így többek közt azzal, hogy a betelepítés követelménye szerint városunk kétharmadát le fogják dózerolni az új tömbházak felépítése végett. Továbbá azt a jo­gos követelményt is megfogalmaz­za, miszerint a város régi lakóinak ugyanúgy blokkban a helyük, mint a frissen behozott katonatisztek­nek. • Városunk kertes magánlaká­SUTO ANDRAS: Naplójegyzetek sai magának az egyenjogúságnak az eszméiig s.éKíjk, ' ’ ................... N OVEMBER 13. Öcsém és családja. Aztán F. D.- ék látogatása. Röpiratom harmadik része is elhangzott a magyar rádió­ban. D. azt mondja: az elhangzott szöveg szellemében szólt híveihez is az istentiszteleten. Nincs és nem le­hetséges már nemzetiségi gondoktól mentes igehirdetés sem. D. ezt nem most vallja csupán; börtönt is ült már a nézetei miatt. Segítőkészsé­ge, szolidaritása jóleső vigasz e mai helyzetünkben. (. ..) NOVEMBER 15. Minden napra kijut valami a levelem keltette botrányból. Valaki megjelent Budapesten a magyar rádiónál, s interjú keretében beszá­molt tényszerűleg arról, ami velünk történt az utóbbi hetekben. Isme­retlen jóakarónk B. ezredes nevét is megemlítette. Beszámolóját ma­gunk nem hallhattuk. Mások me­sélték el, ahogy éppen tudták. Só­gorom is. Ót faggattam éppen: no, és mit mondott még? Hogy mondta volt? Amikor megcsörrent a tele­fon, B. ezredes jelentkezett. Első néhány mondata még emberinek nevezhető hangon indult, ám foly­tatólag egyetlen, félbeszakithatat- lan üvöltéssé vadult. Mi háborítot­ta föl? Hogy úgynevezett vitáinkról én a magyar rádiót tájékoztattam. (Holott ismeretlen jóakarónk tet­te.) Hogy ez ügyben az ö neve is elhangzott. Ót óhajtottuk tehát kompromittálni. Mindez pitiig al­jasság, disznóság részemről stb. Nohát, eddig volt, ahogy volt, bé­kés vita, eszmecsere, ám ezután másként lesz. Mások fognak majd velem tárgyalni — más eszközök­kel. Mik lehetnek azok? Csizma, szorítóvas? Tény, hogy ő velem többé nem tárgyal, ezt én nem érdemiem meg. Mármint, hogy ő emberileg elfogadható módon fo­galmazta meg rendszerint a kifo­gásait. Ez így is volt. Kész! Le­csapta a kagylót. NOVEMBER 18. Rádióhír: a Magyar Néppárt „a jogi nehézségeket is vállalva", en­gem köztársaságielnök-jelöltjeként tisztelt meg a bizalmával. Ezt majd megköszönöm, hozzátéve, hogy ef­féle tisztségre még álmomban sem gondoltam. Nálamnál alkalmatla­nabb személyt lámpással sem talál­hatnának. Nyilván összetévesztenek — netán — az írásaimmal. Azok hordozhatnak valamelyes köz- ügyiséget, az író viszont, a porhü­vely üljön csak meg a helyén — a sutban. No, persze, bárki megje­gyezheti, hogy kisebbségi dolgaink­ban épp eleget forgolódtam. Ez igaz. De nem jókedvemből tettem. Velem együtt melyik írótársamnak hiányzott gondjai közül a szélma­lomharc magyar iskolákért, nyel­vünk nyilvános használatáért, kol­lektív jogokért stb. Erre a kudarcra regényeim, drámáim mentek rá. Megannyi élő áldozat egy máglyán, amelynek füstjére az Isten oda se pillantott. Tán megharagudott rám, amiért egyben-másban Káin pártjá­ra álltam. NOVEMBER 20. Választ kellene küldenem a Ma­gyar Néppártnak, de hogyan? . I i omán posta mindenre jó például a lehallgatásban —, csak arra nem, hogy levelet hozzon és vigyen külföldre. A magyar nagy­követ üzenetére sem válaszolhatok. A mienkkel együtt az ő telefonjuk sem mfiködik. Mondják: ezekben A KECSKEMÉTI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT küldöttgyűlése PÁLYÁZATOT HIRDET nyugdíjazás miatt megüresedő igazgatói munkakör betöltésére Az Igazgatót a küldöttgyűlés 5 évre választja meg, a küldöttgyűlés döntése alapján a megbízás meghosszabbítható. A munkakör 1990. július 1-jén betölthető. A vállalat B kategóriájú, 750 embert foglalkoztat, évi termelési értéke 450 M Ft. A vállalat tevékenységi köre: SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR, ÉDESIPAR, ÉLELMISZER-KISKERESKEDELEM A vállalat székhelye: 6000 Kecskemét, Szolnoki út 23—25. szám. A munkakörre azok a büntetlen előéletű, magyar állam­polgárok pályázhatnak, akik egyetemi vagy szakirányú főiskolai végzettséggel, legalább 6 éves vezetői gyakor­lattal (előnyt jelent, ha a pályázó többévi sütőipari vagy egyéb élelmiszer-ipari gyakorlatot szerzett vezetői be­osztásban) rendelkeznek. Az igazgató feladata: A vállalatgazdálkodás hatékonyságának fenntartása, fejlesztése, a piaci igényekhez alkalmazkodó tevé­kenységének bővítése, a vállalat irányítási, szervezeti és érdekelt­ségi rendszerének célirányos fejlesztése. BÉREZÉS: Megállapodás szerint (alapbér 4-prémium). A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó ► szakmai életútját is bemutató részletes önéletrajzát, ► eddigi és jelenlegi munkahelyeinek és beosztásainak megnevezését, ► legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratainak hiteles másolatát, ► fizetési igényét, ► valamint a megvalósítani kívánt (elképzeléseit) kon­cepcióját tartalmazó leírást. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad: dr. Goldeáné, a személyzeti osztály vezetője a 76/28-388 telefonon, a 11-es melléken. Itt kapható meg: ► a vállalat működésének lényeges adatait tartalmazó ismertető, ► a megválasztandó igazgatóval szembeni követelményrendszer részletes kiírása. A pályázatot a személyzeti osztály vezetőjéhez kell benyújtani, a megjelenést követő 30 napon belül, beérkezési határidő: május 15. Cím: 6000 Kecskemét, Szolnoki út 23—25. szám. Pf. 128 A borítékra írják rá: PÁLYÁZAT. Az elbírálás határideje: 1990. május 31. A pályázatokat a vállalat bizalmasan kezeli. 232959 a statáriális napokban a fővárost civil ember nemigen bírja megköze­líteni. Az állomást, az utcákat ku­tyás rendőrök lepték el. Szigorú igazoltatás a követségek közelé­ben. Egyik-másik barátunk még ilyen körülmények között is meg­próbál újsághoz, folyóirathoz jutni a magyar követségen. Aztán, ha nem kapják el, közvetlen a kijárat­nál, a nyomába erednek, lefülelik a vonaton, s viszik a rendőrségre motozás, kihallgatás végett. NOVEMBER 22. Telnek-múlnak, fokozódó nyug­talanságban, a napok. A lakásun­kat három rendőr őrzi. Kettő jobb­ról, a harmadik balról. Vigyáznak ránk reggeltől estig, estétől regge­lig. Látogatóink némelyike, ahogy őket meglátja, rémülten iszkol odébb, be sem mer csengetni. A bát­rabbak bejönnek és káromkodnak: „Hát ez mi az isten" A rendőrök bizonyára maguk is káromkodnak, hogy miattunk folyvást egy helyben kell topogniuk. Ha eltávolodnak a ház sarkától — ahol az út kissé jobbra hajlik —, nem vehetik szem­ügyre a kapun belépőket. Ha köze­lebb jönnek, dühös pillantásainknak teszik ki magukat, mert időnként fölhúzzuk a redőnyöket, kihajolunk az ablakon szertenézelődni. ® 03 ® 03 ® Cd I CQ ® 03 ® 03 ® 03 cq QQ CQ CQ CQ CQ CQ QQ QQ QQ QQ QQ CQ QQ QQ QQ CQ CQ QQ LQ QQ QQ CQ QQ CQ CQ QQ CQ CQ QQ QQ QQ CQ CQ CQ CQ CQ LŰ CQ QQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ tű CQ CQ CQ QQ QQ QQ QQ CQ 03 CQ u CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ QQ CQ CQ CQ 01 nrri;iTifpi~r'i-iia :i i;ria iTTT:.T,ii t rmn^rin | ...és ha a könyvesboltra § szavazna? A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bajai könyvesboltjába (Baja, Tóth Kálmán tér 1.) boltvezetőt és -helyettest keres azonnali belépéssel AZ ÜZLET FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: könyvek (szak- és szépirodalom, ifjúsági könyvek, stb.), hangle­mezek és műsoros kazetták forgalmazása, döntően passage-on keresztül, de külső terjesztők segítségével is történhet. VEZETŐK FŐBB FELADATAI: — A vállalat által a bolt számára előírt eredménykövetelmény teljesítése, ill. túlteljesítése. —- Az értékesítési munka szervezése, irányítása, új piaci lehetősé­gek felkutatása, a bolti profil korszerűsítése. — Az értékesítéshez szükséges árualap biztosítása, döntően a vállalat nagykereskedelmi szervezetén keresztül. — Baja és környéke tankönyvellátásának biztosítása. — A bolt működéséhez szükséges személyi állomány kialakítása, munkájuk közvetlen irányítása, ellenőrzése. — A vállalat ügyviteli utasítása alapján a bolt adminisztrációs tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése. — A rájuk bízott anyagi javak védelme (leltárfelelősség). FELTÉTELEK: — humán vagy kereskedelmi felsőfokú végzettség — vagy kereskedelmi, illetve közgazdasági érettségi + boltveze­tői vagy kereskedelmi gyakorlat — vagy nem szakirányú érettségi + boltvezetői vagy 5 éves kereskedelmi gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A pályázatát írásban kérjük, szakmai önéletrajzzal és bérigény megjelölésével: MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT 6701 Szeged, Postafiók 156 168377 03 QQ QQ QQ ffi CQ CQ QQ CQ QQ CQ CQ CQ 03 CQ CQ CQ CQ CQ QQ CQ QQ u QQ CQ CQ CQ CQ QQ L J L.J QQ CQ CQ CQ QQ QQ QQ QQ QQ CQ CQ CQ CQ QQ CQ CQ QQ QQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ o CQ CQ u CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ cg

Next

/
Thumbnails
Contents