Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-17 / 89. szám
1990. április 17. • PETŐFI NÉPE • 5 ÖT ÉV „MALENKI ROBOTBAN’ Négyen, akik visszajöttek I r Négy évtizeden keresztül hallgatni kellett . rész a magyarországi németség történetének legsötétebb szakaszáról. Akik megszenvedték a kényszer- munkát, a félelem görcse miatt nem beszéltek, a hatalom pedig nem merte, vagy tálán nem is akarta bevallani, hogy a sztálini önkény a népirtás bűnét követte el. Bács-Kiskunban 14 településen élnek nagyobb számban német nemzetiségiek, akik jórészt a török uralom után elnéptelenedett helységekbe települtek be a 18. században. (Olvasóinkat érdekelheti, hogy melyek ezek a német nemzetiség lakta települések. íme: Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Baja, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Felső- szentiván, Hajós, Harta, Katymár, Kunbaja, Nemesnádudvar, Vaskút.) A Magyarországi Németek Szövetsége nemrég tanácskozást rendezett az 1944/45-ös esztendők fordulóján a szovjet munkatáborokba hurcolt németség rehabilitálásáról és kártalanításáról, melyen megyénket mintegy negyven idős asszony és férfi képviselte. Négy nemesnádudvari deportálttal — Metzinger Mátyással és feleségével, Schumacher Terézzel, Mayer Józsefnével, akkor még Bischojf Borbálával, valamint Klemm Mátyással a Metzinger házaspár Petőfi utcai kis portáján beszélgettem. Ami a riport tartalmát illeti: szó szerinti hűséggel adom vissza ezeknek a sokat szenvedett embereknek az elbeszélését. De előrebocsátom: nem az a célom, hogy a lassan behegedt sebeket felszakítsam, hanem az, hogy az igazság feltárásával elősegítsem, hogy ilyen tragédiák soha többé ne történhessenek meg. 15 NAPI ÉLELEM — Azt mondták, hogy kétheti „malenki robot”-ra akarnak befogni bennünket egy közeli gazdaságban. Nem volt, aki a kukoricát letörje, még sokfelé száron találtatott. Nem tetszett a dolog, ötéves házas voltam, elbújtunk a Stefán Heit-féle tanyán. Különben mások is így cselekedtek. Egy irodista jött értünk puskával a nevét nem akarom kimondani —, meg három nemzetőr botokkal felfegyverkezve. Összeszedtek bennünket a községházára, majd lovas kocsikkal Halasra vittek kezdi a történetet a házigazda. — Engem nem kellett keresni — veti közbe Mayer Józsefné. Minden nap, minden éjjel megjelentek, a szüléimét kiverték az ágyból, fenyegetőztek, hogy őket viszik el. Három évvel fiatalabb öcsémet már szekérre rakták, nem mertem tovább bujkálni. Jelentkeztem a községházán, de onnan még hazamehettem, csak Újév éjszakáján jöttek értem. Mintha most is látnám: az orosz az asztalnál a karácsonyi diót eszegette, aztán megivott néhány pohár bort. A nemzetőrök sürgettek, hogy szedjem a cókmóko- mat, a katona azonban jólelkűen megengedte, hogy reggelig maradjak. A rendeletre, melyet a kisbíró kidobolt, már csak halványan emlékeznek vendéglátóim. Talán nem érdektelen, ha a már csak levéltárakban fellelhető dokumentumod teljes terjedelmében idézem: „PARANCS a német származású munkaképes személyeknek a közvetlen mögöttesterületen végzendő közmunkára való mozgósításáról. A hadrakelt hadsereg 1944. december 22-i, a közvetlen mögöttesterületen végzendő közmunkák megszervezéséről és elvégzéséről szóló 0060. számú parancsa értelmében elrendelem az összes német származású munkaképes személyek mozgósítását. 1. Minden német származású munkaképes személy mozgósítandó és jelentkezni tartozik: férfiak 17-től 45, nők 18-tól 30 éves korig. 2. A mozgósítottak gyülekezési helye Nemesnádudvar községben van. Az összes mozgósítottak 1944. december 26-án 12 órakor a gyülekezési helyen kötelesek megjelenni. 3. A mozgósítottak vigyenek magukkal: meleg felső ruhát, 2 pár hordható állapotban levő lábbelit, 3 rend fehérneműt, ágyneműt és takarót, evőedényt és 15 napi élelmet. Az egész össz-súlya ne haladja meg a 200 kg-ot fejenként. 4. A helyi polgári hatóságok kötelesek biztosítani azt, hogy minden egyes mozgósitandó személy a kitűzött időben pontosan megjelenjen a gyülekező helyen, 5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak — Hadbíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlásban részesülnek családtagjaik és bűntársaik.” IRÁNY A DONYEC-MEDENCE — A halasi állomáson marhavagonokba zártak bennünket. Elindultunk Szabadka felé — emlékezik Klemm Mátyás. Közben néhány vagonból megszöktek az emberek. Kifúrták a külső kallantyú felett a deszkát, így nyitották fel az ajtót. Mi is majdnem készen lettünk a réssel, amikor az őrök észrevették, hogy miben mesterkedünk. Nagyon dühösek voltak a létszámhiány miatt, minket bevágtak egy csupa vas falú kocsiba. A falunkbeli Kohler Péter meg egy császártöltési fiatalember azonban rosszabbul járt. Mindketten ki akartak nézni az ablakon. A katona restellt magyarázkodni, odaeresztett egy sorozatot. Ők voltak az elsők, a lelkünk mélyéig megrendített bennünket a tragédia. Később aztán megszoktuk a halált... A szökötteket különben könnyen pótolták. Az egyik állomáson az ott ácsorgó emberek közül válogattak be nőket és férfiakat. Pontosan emlékszem a dátumokra fűzi hozzá Metzinger Mátyásné. Január 9-én indultunk Halasról és 29-én érkeztünk meg a lágerba. Krivoj Rozsénak hívták, Harkovtól délkeletre fekszik, a Donyec-medencében. — Talán Krivoj Rogról van szó — vetem közbe az ismert ukrajnai nagyváros nevét. — Krivoj Rogtól jó néhány száz kilométerre keletre esik. Olyan kis bányásztelepülés, mely nincs rajta a nagy térképeken. A láger érkezésünkkor szörnyű állapotban volt. Az épületek megszenvedték a háborút. Szétlőtt falak, üresen tátongó ablakok ... Előbb priccseket kellett készíteni, de másfél évig a puszta deszkán háltunk. De egy kissé előreszaladtam az eseményekkel. A legelső teendőnk volt megszabadulni a tetvektől és poloskáktól. Ezektől a vagonban nagyon sokat szenvedtünk. Vizet nem találtunk, havat olvasztottunk és úgy forráztuk le a ruhánkat. Az élősködők azonban egész rabságunk alatt gyötörtek bennünket — sóhajt fel Mayerné. Gál Zoltán (Folytatás a holnapi számunkban) NOVEMBER 3. N. azt mondja: barátaival megszervezik házunk körül az állandó védelmet. Ilyen elgondolással keresett föl K. M. is. Köszönet érte. A szomszédaink is vigyáznak ránk. Újból beigazolódik: mily becsületes és bátor emberek. Ez már akkor kiderült, amikor Laci unokámat az a részeg vasgárdista orrba verte, a földre leteper- te. Utána eredtek, alaposan eltángálták. NOVEMBER 8. A telefonpatkány naponta többször is jelentkezik. Hol magyarul, hol románul fenyeget halállal. Gergely öcsém is fölhívta, mondván: közölje velem, hogy ha nem fogom be a pofámat, legyilkolnak valamennyiünket. Öcsi fiam naponta jelentkezik Veszprémből telefonon, de már a második mondatnál megszakítják a vonalat. Agnes lányom is megpróbált hívni. Ugyanúgy jártunk vele is. NOVEMBER 9. Hírek szerint Temesváron, Tőkés László ügyében, elkezdődik a „hosszú kések éjszakája”. (München.) Állítólag álarcos „hazafiak” törtek be a lakására. Késekkel támadtak rá, keresztet vágtak a homlokára. Azt mondják, ez volt a vasgárdisták büntetési módja az úgynevezett árulókkal szemben. Ez lenne tehát a népharag, amiről B. ezredes beszél. Ennek közeledtét jelzik nálunk is a szaporodó fenyegetések. Újabb virágcsokrok az udvarunkon, a kerítés tövében. A papíron csak ennyi olvasható: „Köszönjük.” Én is köszönöm, mondom magamban ismeretlen sorstársaimnak. Mióta az ablakainkat betörték, nappal sem húzzuk föl a redőnyöket. Sötét a ház, de még sötétebb az ártó szándék, mely körülvesz bennünket. Obszcén szavak a kerítésünkön s a ház falán. Krétával írták. Egyik így szól: „La bloc cu tine pulalaule”! Igényes, ám kissé eufemisztikus műfordításban ez így hangzana: „Blokkba veled, faszi- kám!" Évával együtt elismerően értékeljük a krétás szöveg névtelen szerzőjének rendkívüli tömörítő erejét. Hogy mily ragyogó elmeéllel egyesíti a sajátost az általánossal. A személynek szóló üzenetet az általános társadalompolitikai törekvésekkel. így többek közt azzal, hogy a betelepítés követelménye szerint városunk kétharmadát le fogják dózerolni az új tömbházak felépítése végett. Továbbá azt a jogos követelményt is megfogalmazza, miszerint a város régi lakóinak ugyanúgy blokkban a helyük, mint a frissen behozott katonatiszteknek. • Városunk kertes magánlakáSUTO ANDRAS: Naplójegyzetek sai magának az egyenjogúságnak az eszméiig s.éKíjk, ' ’ ................... N OVEMBER 13. Öcsém és családja. Aztán F. D.- ék látogatása. Röpiratom harmadik része is elhangzott a magyar rádióban. D. azt mondja: az elhangzott szöveg szellemében szólt híveihez is az istentiszteleten. Nincs és nem lehetséges már nemzetiségi gondoktól mentes igehirdetés sem. D. ezt nem most vallja csupán; börtönt is ült már a nézetei miatt. Segítőkészsége, szolidaritása jóleső vigasz e mai helyzetünkben. (. ..) NOVEMBER 15. Minden napra kijut valami a levelem keltette botrányból. Valaki megjelent Budapesten a magyar rádiónál, s interjú keretében beszámolt tényszerűleg arról, ami velünk történt az utóbbi hetekben. Ismeretlen jóakarónk B. ezredes nevét is megemlítette. Beszámolóját magunk nem hallhattuk. Mások mesélték el, ahogy éppen tudták. Sógorom is. Ót faggattam éppen: no, és mit mondott még? Hogy mondta volt? Amikor megcsörrent a telefon, B. ezredes jelentkezett. Első néhány mondata még emberinek nevezhető hangon indult, ám folytatólag egyetlen, félbeszakithatat- lan üvöltéssé vadult. Mi háborította föl? Hogy úgynevezett vitáinkról én a magyar rádiót tájékoztattam. (Holott ismeretlen jóakarónk tette.) Hogy ez ügyben az ö neve is elhangzott. Ót óhajtottuk tehát kompromittálni. Mindez pitiig aljasság, disznóság részemről stb. Nohát, eddig volt, ahogy volt, békés vita, eszmecsere, ám ezután másként lesz. Mások fognak majd velem tárgyalni — más eszközökkel. Mik lehetnek azok? Csizma, szorítóvas? Tény, hogy ő velem többé nem tárgyal, ezt én nem érdemiem meg. Mármint, hogy ő emberileg elfogadható módon fogalmazta meg rendszerint a kifogásait. Ez így is volt. Kész! Lecsapta a kagylót. NOVEMBER 18. Rádióhír: a Magyar Néppárt „a jogi nehézségeket is vállalva", engem köztársaságielnök-jelöltjeként tisztelt meg a bizalmával. Ezt majd megköszönöm, hozzátéve, hogy efféle tisztségre még álmomban sem gondoltam. Nálamnál alkalmatlanabb személyt lámpással sem találhatnának. Nyilván összetévesztenek — netán — az írásaimmal. Azok hordozhatnak valamelyes köz- ügyiséget, az író viszont, a porhüvely üljön csak meg a helyén — a sutban. No, persze, bárki megjegyezheti, hogy kisebbségi dolgainkban épp eleget forgolódtam. Ez igaz. De nem jókedvemből tettem. Velem együtt melyik írótársamnak hiányzott gondjai közül a szélmalomharc magyar iskolákért, nyelvünk nyilvános használatáért, kollektív jogokért stb. Erre a kudarcra regényeim, drámáim mentek rá. Megannyi élő áldozat egy máglyán, amelynek füstjére az Isten oda se pillantott. Tán megharagudott rám, amiért egyben-másban Káin pártjára álltam. NOVEMBER 20. Választ kellene küldenem a Magyar Néppártnak, de hogyan? . I i omán posta mindenre jó például a lehallgatásban —, csak arra nem, hogy levelet hozzon és vigyen külföldre. A magyar nagykövet üzenetére sem válaszolhatok. A mienkkel együtt az ő telefonjuk sem mfiködik. Mondják: ezekben A KECSKEMÉTI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT küldöttgyűlése PÁLYÁZATOT HIRDET nyugdíjazás miatt megüresedő igazgatói munkakör betöltésére Az Igazgatót a küldöttgyűlés 5 évre választja meg, a küldöttgyűlés döntése alapján a megbízás meghosszabbítható. A munkakör 1990. július 1-jén betölthető. A vállalat B kategóriájú, 750 embert foglalkoztat, évi termelési értéke 450 M Ft. A vállalat tevékenységi köre: SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR, ÉDESIPAR, ÉLELMISZER-KISKERESKEDELEM A vállalat székhelye: 6000 Kecskemét, Szolnoki út 23—25. szám. A munkakörre azok a büntetlen előéletű, magyar állampolgárok pályázhatnak, akik egyetemi vagy szakirányú főiskolai végzettséggel, legalább 6 éves vezetői gyakorlattal (előnyt jelent, ha a pályázó többévi sütőipari vagy egyéb élelmiszer-ipari gyakorlatot szerzett vezetői beosztásban) rendelkeznek. Az igazgató feladata: A vállalatgazdálkodás hatékonyságának fenntartása, fejlesztése, a piaci igényekhez alkalmazkodó tevékenységének bővítése, a vállalat irányítási, szervezeti és érdekeltségi rendszerének célirányos fejlesztése. BÉREZÉS: Megállapodás szerint (alapbér 4-prémium). A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó ► szakmai életútját is bemutató részletes önéletrajzát, ► eddigi és jelenlegi munkahelyeinek és beosztásainak megnevezését, ► legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratainak hiteles másolatát, ► fizetési igényét, ► valamint a megvalósítani kívánt (elképzeléseit) koncepcióját tartalmazó leírást. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad: dr. Goldeáné, a személyzeti osztály vezetője a 76/28-388 telefonon, a 11-es melléken. Itt kapható meg: ► a vállalat működésének lényeges adatait tartalmazó ismertető, ► a megválasztandó igazgatóval szembeni követelményrendszer részletes kiírása. A pályázatot a személyzeti osztály vezetőjéhez kell benyújtani, a megjelenést követő 30 napon belül, beérkezési határidő: május 15. Cím: 6000 Kecskemét, Szolnoki út 23—25. szám. Pf. 128 A borítékra írják rá: PÁLYÁZAT. Az elbírálás határideje: 1990. május 31. A pályázatokat a vállalat bizalmasan kezeli. 232959 a statáriális napokban a fővárost civil ember nemigen bírja megközelíteni. Az állomást, az utcákat kutyás rendőrök lepték el. Szigorú igazoltatás a követségek közelében. Egyik-másik barátunk még ilyen körülmények között is megpróbál újsághoz, folyóirathoz jutni a magyar követségen. Aztán, ha nem kapják el, közvetlen a kijáratnál, a nyomába erednek, lefülelik a vonaton, s viszik a rendőrségre motozás, kihallgatás végett. NOVEMBER 22. Telnek-múlnak, fokozódó nyugtalanságban, a napok. A lakásunkat három rendőr őrzi. Kettő jobbról, a harmadik balról. Vigyáznak ránk reggeltől estig, estétől reggelig. Látogatóink némelyike, ahogy őket meglátja, rémülten iszkol odébb, be sem mer csengetni. A bátrabbak bejönnek és káromkodnak: „Hát ez mi az isten" A rendőrök bizonyára maguk is káromkodnak, hogy miattunk folyvást egy helyben kell topogniuk. Ha eltávolodnak a ház sarkától — ahol az út kissé jobbra hajlik —, nem vehetik szemügyre a kapun belépőket. Ha közelebb jönnek, dühös pillantásainknak teszik ki magukat, mert időnként fölhúzzuk a redőnyöket, kihajolunk az ablakon szertenézelődni. ® 03 ® 03 ® Cd I CQ ® 03 ® 03 ® 03 cq QQ CQ CQ CQ CQ CQ QQ QQ QQ QQ QQ CQ QQ QQ QQ CQ CQ QQ LQ QQ QQ CQ QQ CQ CQ QQ CQ CQ QQ QQ QQ CQ CQ CQ CQ CQ LŰ CQ QQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ tű CQ CQ CQ QQ QQ QQ QQ CQ 03 CQ u CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ QQ CQ CQ CQ 01 nrri;iTifpi~r'i-iia :i i;ria iTTT:.T,ii t rmn^rin | ...és ha a könyvesboltra § szavazna? A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bajai könyvesboltjába (Baja, Tóth Kálmán tér 1.) boltvezetőt és -helyettest keres azonnali belépéssel AZ ÜZLET FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRE: könyvek (szak- és szépirodalom, ifjúsági könyvek, stb.), hanglemezek és műsoros kazetták forgalmazása, döntően passage-on keresztül, de külső terjesztők segítségével is történhet. VEZETŐK FŐBB FELADATAI: — A vállalat által a bolt számára előírt eredménykövetelmény teljesítése, ill. túlteljesítése. —- Az értékesítési munka szervezése, irányítása, új piaci lehetőségek felkutatása, a bolti profil korszerűsítése. — Az értékesítéshez szükséges árualap biztosítása, döntően a vállalat nagykereskedelmi szervezetén keresztül. — Baja és környéke tankönyvellátásának biztosítása. — A bolt működéséhez szükséges személyi állomány kialakítása, munkájuk közvetlen irányítása, ellenőrzése. — A vállalat ügyviteli utasítása alapján a bolt adminisztrációs tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése. — A rájuk bízott anyagi javak védelme (leltárfelelősség). FELTÉTELEK: — humán vagy kereskedelmi felsőfokú végzettség — vagy kereskedelmi, illetve közgazdasági érettségi + boltvezetői vagy kereskedelmi gyakorlat — vagy nem szakirányú érettségi + boltvezetői vagy 5 éves kereskedelmi gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A pályázatát írásban kérjük, szakmai önéletrajzzal és bérigény megjelölésével: MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT 6701 Szeged, Postafiók 156 168377 03 QQ QQ QQ ffi CQ CQ QQ CQ QQ CQ CQ CQ 03 CQ CQ CQ CQ CQ QQ CQ QQ u QQ CQ CQ CQ CQ QQ L J L.J QQ CQ CQ CQ QQ QQ QQ QQ QQ CQ CQ CQ CQ QQ CQ CQ QQ QQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ o CQ CQ u CQ CQ CQ CQ CQ CQ CQ cg