Petőfi Népe, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-17 / 89. szám

1990. április 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Új, nép(i)hadsereg 9 Nézzük csak! Mint a kólás üveg kupakját, le­csavarom az „óriás-szivar kalapját. Az ujjamra húzom az inditózsinór alumínium karikáját, az ég felé tartom a szerkezetet és visszaszámolok. ... 3 ... 2 ... 1, zéró — és gyermekeim nagy örö­mére, már suhan is az estében a színes jelzőrakéta. Olcsó, látványos játék. Tessék kipróbálni! Az ideiglenesen még itt tartózkodó szovjet ala­kulatok laktanyái körül — húsz-harminc kilomé­teres körzetben — ez a pillanatok alatt elparázsló „tűzi-játék” már száz forintért is beszerezhető. S mit meg nem tesz az ember a gyermekeiért? A nagy nyári kirándulások, turistautak idejére, egyes előrejelzések szerint leesik a rakéta ára öt­ven alá. Öt AKG géppisztolygolyó költségén be­szerezhető lesz. Érződik már a hazai nem hivatalos fegyver- és lőszerpiacon, hogy csomagol a Vörös Hadse­reg... , Igaz, a harci kellékek mellett, még „bóvli” is akad bőven. Abroszok, evőeszközök, ruhák, bú­torok s a tisztálkodás kellékei színesítik a kínála­tot. Soltvadkert főterén egy szovjet tiszt nemrég sertéshúst ajánlott. Éppen fele áron, mint azt a szomszédos húsboltban kilózták. Húsz félbevá­gott, konyhakész kolbásznak való virított a Zil platóján. Tíz karton kockacukor s tíz doboz egészségügyi papír társaságában. Bár igen sikeres lehet ma egy, a tömegbe kiál­tott „Ruszkik haza!” jelszó, sokan vannak ebben az országban, akik siratják a szerencsétlen, olcsón üzletelgető, egy liter rossz pálinkáért Szibériát kockáztató Grisákat, Ivánokat, Aljosákat... A laktanyák környékén sok háztartásban visz- szaszoknak majd a magyar brikettre, a hazai fűtő­olajra és a Százhalombattán készült benzinre. Boltjainkból tudhatják meg, mennyiért árulják ma Magyarországon a húst, a rizst, a cukrot és a VEF rádiót. (Persze az is igaz: hamarosan meg­emelkedik a „katonás övezetekben” levő, több tucatszor feltört tanyák, lekopasztott gyümölcsö­sök, szőlők ára.) A komolyabb kérdés mégis az: mi van s mi lesz azzal a — kiszivárogtatott adatok szerint — tizen­ötezer géppisztollyal s legalább ugyanennyi revol­verrel, ami a végre Moszkva felé tartó arzenálok­ból hiányzik? A tűzszerszámok feltehetően már magyar kézben, a demokratikus köztársaság vé­delmét szolgálják. Felfegyverzett nép, a megszál­lók sörért, borért, kolbászért cserélt hagyaté­kán ... ? Egy Kiskunhalas melletti tanya szérűjéről a napokban indult — valahová — „vissza” egy termetes tank. F. Feri bácsihoz a múlt év őszén kopogtattak be a katonák. „Hamarosan jön ide egy tank — mondották. — Vegye meg! Jó lesz valahol a gazdaságban.” A tanyagazda kiegészítők — eke, borona, per­metező stb. — nélkül nem látta értelmét az üzlet­nek (és hát nem is rejthető el a szénaboglya alá egy ilyen félelmetes monstrum), nem állt rá az alkura. De a katonák kérlelték, hogy csak néhány napra maradhasson a „csöves”. No jó, csak kicsiny időre! — állt rá F. Ferenc. De saját példáján is tapasztalnia kellett, hogy a „rövid idő” a Krasznaja Armija berkeiben igen viszonylagos fogalom. Hónapok múltak el, mi­korra végül nem birta tovább a várakozást. Je­lentkezett egy közeli laktanyában, hogy foglalják vissza a szérűjén parkírozó masinát; még ha nem is hiányzik a leltárból. Két hét múlva meg is jelentek a tanyaudvaron a katonák. Feldübörgött az unokák kedvence. Csakhogy—F. Ferenc így sejti — nem a laktanya felé indultak a páncélossal a fiúk, hanem a követ­kező tanyás vidék irányába ... Csökken a magyar honvédség létszáma, kevés forint jut a hazát védő fegyverekre. Jó lenne végre számba venni Magyarország új, nép(i)hadsere- gét... Farkas P. József VILÁ(. MÉRETŰ AKCIÓ LESZ Föld napja, 1990. április 22. Bizonyára nem járok messze az igazságtól, ha arra tippelek: a Föld Napja rendezvénysorozatról kevesen hallottak még eddig Magyarorszá­gon. Pedig az amerikai Denis Hayes által húsz éve kezdeményezett első akción több mint 25 millió honfitársa emelte fel szavát a természetért. Tiltakoztak az ipari szennyezés, az őserdők irtása, a veszélyes hulladé­kok, az olajkatasztrófák, az óceán szennyezése ellen, s figyelmeztették környezetüket a sivatagok terjeszkedése, az üvegházhatás, az ózonlyu­kak, a túlnépesedés, a savas esők visszafordíthatatlan következményeire. Az Égyesült Államokban történelmi eseményként értékelt 1970-es Föld Napja fontos változásokat hozott. Szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmében, majd új környezetvédő egyesületek is megalakul­tak országszerte. A Föld Napját 1990. április 22-én ismét megrendezik, ezúttal világmé­retekben. Egy „új” évtized első napja lesz várhatóan vasárnap. Az akció tudniillik a környezet évtizedeként indítja el a huszadik század utolsó évtizedét, melynek Denis Hayes által vallott célkitűzése: „váljon szív­ügyévé azoknak is a természet rendjébe illeszkedő emberi élet kialakítása, akik ezt eddig nem tartották fontosnak. Eközben kössenek egymással országhatárokat, kontinenseket, kultúrákat átívelő szövetséget és támo­gatásukkal adjanak alapot a környezetvédelmet szolgáló, de politikailag „rázós” döntések meghozatalához is.” Az eseménysorozat magyar szervezői nem terveznek központi progra­mokat, itthon a helyi kezdeményezéseken alapul majd az április 22-ei akció. Csak néhány példa ezek közül: kerékpáros felvonulás lesz a fővá­rosban, autómentes napot hirdettek Győrben, tudományos konferenciát szerveznek Pécsett, folytatódik az MDF országos faültetési akciója, nagyszabású természetvédelmi vetélkedőre kerül sor Kisújszálláson és az őserdők irtása ellen tiltakozó megmozdulás jelképeként fűrészporral teli koporsót nyújtanak át Budapesten a brazil nagykövetnek. Ä rádió Petőfi adója egész napos műsorban közvetít az eseményekről, a TV 2 körkapcsolásos élő adást tervez, a TV 1-ben pedig az Ablak, a Tv-magiszter, a Kilátó és A HÉT stábja követi az akciókat. Több kiad­vány, könyv, plakát jelenik meg ebből az alkalomból, a forgalmasabb helyeken könyvsátrakat állítanak és különféle propagandaanyagokat is árusitanak. Bács-Kiskunban mi várható április 22-én? — kérdeztük meg a helyi regionális szervezőstábot, a Kiskunsági Nemzeti Park kecskeméti központ­jában. — Munkánk jellegéből adódóan mi elsősorban természeti környeze­tünk bemutatására vállalkozunk — válaszolt Lendvai Mária, az igazga­tóság oktatási felügyelője. — Székházunkban „nyílt nap” lesz ezen a vasárnapon. Folyamatosan természetvédelmi filmeket, diafilmeket vetí­tünk és három előadást tartanak szakemberek; kilenc órakor a természet- védelemről, tizenegykor egészségünk és a környezet összefüggéseiről, délután 4-kor pedig a kiskertekben alkalmazható környezetkímélő mód­szerekről. A Mátyás király körúti iskola Hankovszky oktatóközpontjá­ban délelőtt 10-kor gyermekrajzokból, fotókból, plakátokból, fafaragá­sokból nyílik kiállítás, majd ezt követően általános iskolások vetélkedője szerepel a programban. A környezetvédelmet nem a „szobában” kell megtanulni, igy aztán három kirándulásra is hívják a vállalkozó kedvűeket a Nemzeti Park munkatársai április 22-én. A kecskeméti vasútállomáson gyülekezzenek azok, akik szívesen tennének egy sétát Tőserdőn, a Tisza ártéri erdejében. Találkozás reggel 7-kor, utazás vonattal, a visszaérkezést pedig a délutá­ni órákban tervezik. A második túra úticélja: Bugac. Indulás a Nemzeti Park székháza elől (Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. — Hunyadiváros), 9 órakor. Utazás autóbusszal (viteldíj nincs), a programban pedig az ősborókás megtekintése szerepel. A harmadik kirándulást elsősorban a gépkocsival rendelkező családoknak ajánlják. Találkozó a Homokbá­nyánál, az Autós csárda előtti parkírozóban 9 órakor. Innen a fülöpházi homokbuckákhoz mennek, majd mintegy öt kilométernyi séta után a gyerekeknek kínálnak különböző programokat. Mivel az április 22-ei Föld Napja a helyi kezdeményezésekre épül, várható, hogy több település is szervez még a megyében valamilyen akciót. Noszlopy Nagy Miklós A KISGAZDAPÁRT AKCIÓJA Hangya­szövetkezetek Szabolcsban A választások befejezése után a Han­gya-szövetkezetek újraalakítására fordít­ja a legnagyobb gondot a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete. Gombos József ügyvezető alelnök az MTI tudósítójának elmondta: a térség el­ső Hangya-szövetkezetét már megalakí­tották V'aján. Egyelőre három szakágat hoztak létre: gyümölcs- és zöldségter­mesztőt, valamint sertéstenyésztőt. A va­jai Hangyának S3 alapító tagja van, akik ötszáz-ötszáz forintos részjegyet váltot­tak. A szövetkezet mindenekelőtt az áru- értékesítésben segíti majd tagjait. A jövő szerdán Ör községben szervez alapító közgyűlést a kisgazdapárt, majd Szabolcs-Szatmár-Bcreg valamennyi te­lepülése sorra kerül. Minden községben és városban szeretnék ugyanis létrehozni a Hangyát, hogy minél hatékonyabban se­gíteni tudják a kistermelők munkáját. A szövetkezetek a tervek szerint elsősor­ban a fölvásárlást és az értékesítést vállal­ják, de később — a hagyományoknak megfelelően — élelmiszer-kiskereskede­lemmel is foglalkoznak majd. A régi, 194$ után megszűnt Hangya-szövetkezetek egykori vagyonát és még meglévő épülete­it szeretnék visszakapni a jelenlegi Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetke­zetektől, amelyek annak idején „bekebe­lezték” a Hangyákat. (MTI) KÍVÜL JÓ — ÉS BELÜL? — A SZINYEI MERSE PÁL UTCAI SZÜKSÉGLAKÁSOKAT IS RENDBE HOZZÁK Tanácsi lakóházak felújítása Kecskeméten • Ide még csak ezután jönnek a kő­művesek meg a festők. A járókelők is örömmel veszik észre, ha az utcán tatarozott, új­rafestett házat látnak. Ahol a megyében a legtöbb tanácsi bér­lakás van — Kecskeméten —, a városképet rontja vagy javítja ezeknek az épületeknek az álla­pota. Egy részük 30-40 éves, de van köztük — szép számban — ennél régebbi is, amelyek egyben a város múltbeli építészetének emlékei. Az idén a Kecskeméti Ingat­lankezelő és Távfűtő Vállalat 25 és fél millió forintot költ a már említett épületek közül jó né­hánynak a karbantartására; míg a felújításokra 37 millió 300 ez­ret. Mire futja ebből a pénzből? Ha az összes bérház rendbetéte­lére nem is, arra törekszenek, hogy ahol lehet, javítsanak az ingatlanok állagán. A Rákóczi út 10—12. számú, háromemeletes ház zöld-sárga fala és újrafestett erkélyei kívül befejezett munkáról tanúskod­nak. A bejáratnál vakolták a lépcsőházat is. Várja a festőket. Az építők jelenleg az udvar felől, a beállványozott emeleteken dolgoznak. Végéhez közeledik a 2-es számú ház felújítása a Rá­kóczi úton, ahol egyébként még további tatarozást és festést vé­geznek a 21-es, a 20—22—24-es, a 26—28-as, a 30—32—34-es szám alatt. A Lechner Ödön utcában az év első felében lesz készen a 6 millió forintba kerülő épület­felújítás. Hamarosan kezdik a Nagykőrösi utca 25-ös számú, 11 lakásos tanácsi bérház felújí­tási munkáit is, 4 millió 200 ezer forintért. A Nyíri út 21—29., a László Károly utca 18. szám Hajdú utca—Rákóczi út sarok. (Tóth Sándor felvételei) • Dolgoznak a Luther- udvarban is. alatt és a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban időszerű karbantartáshoz, máshol tető- és kéményjavítás­hoz fognak hozzá. Helyreállítják a Szinyei Merse Pál utcai (műkertvárosi) szük­séglakásokat is. Lakóinak mos­toha életkörülményeivel decem­ber végén lapunkban is foglal­koztunk. Február végén kezdték el a homlokzat felújítását, a tető­javítást, az ajtók és az ablakok kicserélését. Mint Márton Lajos, az IKTV igazgatója elmondta, itt a helyreállítással szeretnének még az első félévben végezni. A bérlők a felújítással járó át­meneti kényelmetlenséget általá­ban megértéssel fogadják, hiszen a külső épületmunka eredménye­ként a lakások belső állapota is javul. Védettebbek lesznek, első­sorban az időjárás változásaival szemben. A Rákóczi út 10. szá­mú bérházban, a II. emelet 12. számú lakásban, Andrássy Jó- zsefnénál például így szüntette meg a beázást a vállalat. Ám ad­dig a mennyezetről lefolyó víz ma is jól észrevehető nyomokat hagyott a bérlő egyik szekré­nyén. Szerette volna, ha az IKTV rendbe hozza az esőtől kifakult szekrényajtót. Erre mindeddig — sajnos — nem került sor. A beázott mennyezetet vi­szont megjavították, a szoba fa­lát az IKTV pénzbeni hozzájáru­lásával lefestették, így Andrássy- né legsúlyosabb gondján segített a vállalat. A bérlő reméli, hogy régi falikútját és WC-jét is kicse­rélik, amelyeket mostanában egyre sűrűbben kell pumpálnia, hogy ne duguljanak el... K—I RADIO JEGYZET MÁRAI-HÉT A magyar írók közül sokan szorultak az elmúlt fél évszá­zadban a határokon túlra, s most sorra-rendre be kellene mutatni őket idehaza. A nem­zet kincseit jelentő irodalmi al­kotások szinte ismeretlenek a közönség előtt. A legszégyen- teljesebb az elmaradás Márai Sándor irói életművének hazai megismertetésében. Márai, aki most lenne ki­lencven esztendős, még 1948- ban ment emigrációba, s az olaszországi Salernóban élt, visszavonulva az irodalmi élet­től. Tavaly önkezével vetett vé­get életének. A. posztumusz Kossuth-dij sem feledtetheti a hosszú kirekesztettséget, műve­inek itthoni hiányát. A rádió most szinte egy hé­ten át igyekezett valamit enyhí­teni ezen a mulasztáson. Figye­lemre méltó volt a Márai haza­tér című egyórás műsor, amely barátait, tisztelőit szólaltatta meg. Rendkívül szuggesztíven hatott a zeneszerető Márai ilyen tárgyú sorainak felidézé­se, muzsikával váltogatva, a múlt hét csütörtökjén Galamb György összeállításában. S re­mélhetőleg sokan felfigyeltek Török Tamás: Márai fantázia című rádióesszéjére — kiváló színészek tolmácsolták —, amely szombat este hangzott el a Kossuth rádióban. Mit is mondhatunk: várjuk a folytatást, s mielőbb a művek itthoni kiadását, hozzáférhető­vé tételét. TRIANON Sokáig tabu-téma volt Tria­non. Vagyis az első világhábo­rú győztes nagyhatalmai által hozott döntés, amely az Osz­trák—Magyar Monarchiát úgy darabolta részekre, hogy há­rommilliónál is több magyar ember maradt az egyharmadá- ra zsugorodott anyaország ha­tárain kívül. Miközben a gaz­daság természetes vérkeringése is megszakadt, nagy vesztesé­geket szenvedett. Nemrég érdekes könyv látott napvilágot. Trianon titkai cím­mel Raffay Ernő történész írta meg teljes nyíltsággal, a hozzá­férhető dokumentumok fel- használásával a Trianonban le­játszódott események hiteles történetét. (Versailles-ben, a Párizshoz közeli Nagy Trianon kastélyban 1920. június 4-én ír­ták alá a békeszerződést.) A Hajszálgyökerek című rádió­műsorban a szerzővel történt beszélgetés világította meg en­nek lényegét. Hiányt is pótolt ez, mivel a könyv hamar elfo­gyott, legtöbben nem ismerhe­tik. Amint a beszélgetés is alátá­masztotta, a nagyhatalmak „áldásával” létrejött helyzet a térségben állandó feszültséget, napjainkig ható nemzeti súrló­dásokat teremtett. Ezek enyhí­tése csak általános és mélyen- ható demokratizálódással, a határok átjárhatóvá tételével mehet végbe. Ettől ma még saj­nos messze vagyunk, de az eu­rópaiság gondolatának térhó­dításában bizakodhatunk. A Trianon okozta sokkhatás csak együttes erővel oldható fel, vagyis ha szabad emberek élnek mindenütt itt, Közép- Európában. F. Tóth Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents