Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

I> 9 i 9 i 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 i 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9' 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 1990. március 12. • PETŐFI NÉPE • 3 KEPVISELOVALASZTAS 1990 Az Agrárszövetség társadalompolitikai programja Önkormányzatok. A magyar te­lepüléseknek ma sincs önkormány­zatuk. A felülről vezérelt hatalmi és adminisztratív központok helyett anyagi alapokkal is rendelkező he­lyi önkormányzatokra van szükség. A közszolgálati apparátusokat az önkormányzatok ellenőrizzék. Szociálpolitika. Abból a tényből, hogy az állam által vezérelt szociál­politikai mechanizmus csődbe ju­tott, sokan—még politikai erők is! — hibás következtetéseket vonnak le. Nevezetesen azt, hogy az állam­nak ki kell vonulnia a szociálpoliti­kából. Éppen ellenkezőleg: ha a költségvetési logikára épített rend­szer tönkrement, akkora szanálás is állami feladat. De egy másik kor­mányzatnak új rendszert kell kiépí­tenie. Olyat, amelyben — a jog- egyenlőség mérhetetlen igazságta­lansága helyett—azoknak adjak a támogatások jelentős részét, akik a legvédtelenebbek. Azok számára pedig, akik képesek lesznek megfi­zetni, egyéb önkéntes szociális szol­gáltatásokat kell működtetni. Oktatás, művelődés. A mai Ma­gyarország többet tudó, sokoldalú embereket kíván. Iskolarendsze­rünk infrastrukturális feltételei le­pusztultak, személyi bázisának mi­nősége is visszaesett a hosszú leér­tékeltség idején. Közoktatásunk a gyenge szürke átlag oktatására ké­pes, nem tudja felemelni a hátrá­nyos helyzetűt, de nem alkalmas a tehetség gondozására sem. A szak­munkásképzők túlzottan szako­sodtak, a megszerzett tudás nem konvertálható. Az oktatással kap­csolatos társadalmi szemlélet át­alakításához a szaktudás méltó megbecsülésén keresztül vezet az út. Teret kell nyitni az iskolarend­szer újjáépítését segítő minden kez­deményezésnek, a lehető legna­gyobb adó- és hitelkedvezménnyel. Foglalkoztatás, munkanélküli­ség. Egyes politikai erők részéről — sajnos—eléggé elterjedt az a hi­tegetés, hogy a vállalkozás szabad­sága automatikusan megoldja a munkanélküliség problémáját. Úgymond: az újraosztott földek, az ipari és szolgáltató kisüzemek majd felszívják a dolgos magyar munka­erőt. Ez felelőtlen népamítás! Az el­kerülhetetlen modernizáció és ész- szerűsítés következtében vétlen munkavállalók százezrei számára szűkülnek be a lehetőségek. Erre a helyzetre egy jogállam csak egyféle­képpen reagálhat: olyan támogatá­si formát működtet, amely figye­lembe veszi, hogy az érintettet hol, milyen életkorban, milyen háttérrel érte a baj. Alapvető, hogy a megél­hetés elemi feltételeit fedező segé­lyek állampolgári jogon járjanak. Idősek és fiatalok. Az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan romlott a nagy tömegű kisnyugdí­jasok és az önálló életet, pályát kez­dő fiatalok többségének anyagi helyzete. Emiatt nagyobb teher há­rult a középgenerációkra. A társa­dalom még nem mond le a családi támogatásról, de elemi követel­mény, hogy ennek hiányában se kelljen senkinek éheznie és nyomo­rognia. Az agrárszféra munkaszer­vezetei, a szövetkezetek az átlagos­nál humánusabb mentalitással for­dulnak környezetük idősei felé. E tekintetben lehetőségeik szerinti helytállást ígérnek a jövőre nézve is. De itt is létre kell jönnie annak az állampolgári jogon járó minimum­nak, aminek az automatikusan jut­tatott szociális pénzekkel együtt meg kell haladnia a létminimumot. Az egyházakhoz való viszony­ról. Az Agrárszövetség, tagjai közé lelkiismereti meggyőződésétől füg­getlenül mindenkit hiv és vár. Az általa képviselni kívánt vidéki tele­püléseken végzett egyházi szolgá­latot nagy jelentőségűnek tartja és úgy véli, hogy a mai felizzó légkör­ben a józan, reális programmal fel­lépő szervezeteknek a higgadtság­ra, megértésre ösztönző egyházak természetes szövetségesei. Környezetvédelem. Az emberi környezet háttérbe szorult az el­múlt évtizedekben hazánkban, a mezőgazdaságot is terhelik e tekin­tetben mulasztások. A társadalom környezetbarát erői számíthatnak az Agrárszövetségre. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Gondolatok a kisebbségi kérdés új megközelítéséhez A közép-európai demokratikus átalakulást követnie kell egy telje­sen új kisebbségjogi szemléletnek. Trianon és a párizsi béke szomorú tapasztalatainak hatására arra a megállapításra kell jutni, hogy az el­szakított magyarság és más kisebbsé­gek sorsán csak az összes vitatott eu­rópai határt és kisebbségi kérdést ren­dező, szellemében új helsinki konfe­rencia segíthet érdemben, minden ál­lam részvételével. Azitt születő méltá­nyos jogi garanciák, esetleg kölcsö­nösen elfogadható területi korrekci­ók vezethetnek el a feszültségtől és há­borús fenyegetésektől mentes, békés, szabad Európa létrejöttéhez. Azon­nal ki kell emelnünk: kizárólag békés tárgyalásokkal és nem háborúval! A jelenlegi európai határok, noha a győztes nagyhatalmak közremű­ködésével jöttek létre, kizárólag a sztálini birodalmi, hegemonisztikus, területi, nagyhatalmi terjeszkedést szolgálták. A mai európai határok ezen Európától idegen, nagyhatalmi szellemben jöttek létre. Nagyhatal­mi, erőszakos diktátum; egyik oldal­ról a nyugati liberalizmus, másikról a keleti típusú birodalmi gondolko­dás a legyőzött Európa feje felett az új, igazi európai törekvések, igazsá­gok, nemzetek, kisebbségek érdekei­nek figyelmen kívül hagyásával. A hidegháború alatt Éurópa a két nagyhatalom és kierőszakolt szö­vetségi rendszereinek, totális fegy­veres szembenállásának színtere lett. Európa egyik fele a világot meghódítani akaró bolsevizmus, a másik a liberális nyugati demokrá­cia hatása alá került. A két nagyha­talom sokszor pattanásig feszült ke­mény szembenállása mintegy .évti­zedekre beárnyékolta Európát, el­terelte a figyelmet, és nem engedte kibontakozni Európa saját, valós, messze a történelembe nyúló törek­véseit, megoldatlan problémáit. Az árnyékolás a nagy erők szem­benállása ellenére se sikerült. Sajnos, csak a problémák, feszültségek törtek fel imitt-amótt. (Lásd: Koszovó, a széthullás küszöbén álló Jugoszlávia, Ciprus, török—görög, bolgár—ro­man, szerb—román viszony, Besz- arábia, szovjet—román, romániai magyarlakta területek valamilyen formában a magyar coipushoz fog­nak tartozni, az ott élőknek pedig megadatik, hogy az anyaországhoz való tartozásjflgi, állampolgári, gaz­dasági, földrajzi kérdésein túl a való­di identitástudat és a lélek legmélyé­ről jövő nemzeti érzések örökre sza­badon szárnyalhassanak. Adja Isten, hogy így legyen! Dr. Molnár Sándor Kereszténydemokrata Néppárt Mit akar a Magyar Néppárt? A NÉP SORSÁT ISMERÓ KÉP­VISELŐKET! A Magyar Néppárt (a Nemzeti Parasztpárt és a Petőfi Párt utód­pártja) „BÁCS-KUNSÁGI” szer­vezete ismételten megköszöni a Választópolgároknak, hogy jelölt­jeit ajánlószelvényekkel támogat­ták. Kérjük, hogy az egyéni válasz­tókerületekben induló jelöltjeinket — a nevük melletti üres kockába berajzolt „ + ” jellel — szavazata­ikkal továbbra is támogassák. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pártlistára leadott voksokkal — a párt neve melletti üres kockába rajzolt „ + ” jellel — megerősíthetik jelöltjeink kép­viselői mandátumát, illetve még azokat is bejuttathatják a parla­mentbe, akiknek nem sikerült ösz- szegyüjteniük a szükséges számú ajánlószelvényt. A pártok Bács-Kiskun megyei területi üstáján a Magyar Néppárt száma az ötös. Aki az ötös számra szavaz, az a nép sorsát ismerő, a nép felemelkedése érdekében ön­zetlenül tenni kívánó képviselője­löltre szavaz. JELÖLTJEINK ES ÍGÉRETEIK A Magyar Néppárt képviselője­löltje Kecskemét 1. számú válasz­tókerületében Kovács Klára, 42 éves újságíró, az MTI munkatársa. Külterületen, tanyán él, két pálya­kezdő — 17 és 18 éves — lánygyer­mekével együtt. Bács-Kiskun megye 7. számú (kalocsai központú) választókerü­letében képviselőjelöltünk Szé­kelyhidy Géza, nyugdíjas agrár- közgazdász, a Politikai Foglyok Szövetségének tagja. Bács-Kiskun megye 8. számú (kiskunhalasi központú) választó- kerületében képviselőjelöltünk dr. Farkas László, 44 éves erdőmér­nök, környezetgazdálkodási me­nedzser. Bács-Kiskun megye 10. számú (bácsalmási központú) választóke­rületében jelöltünk dr. Szoboszlai Attila 37 éves közgazdász, jelenleg a Magyar Néppárt országos vá­lasztási irodájának vezetője. A Magyar Néppárt kéviselője- löltjei tisztában vannak azzal, hogy a nép többségének már elege van a hangoskodásból, a párthar- . cokból. A Magyar Néppárt képvi­selőjelöltjei bíznak a nép józan íté­lőképességében. Bíznak a nép szor­galmában, a földhöz, a mezőgaz­dasághoz ma is ezer szállal kötődő Bács-Kiskun megyei lakosság pa­raszti ősöktől öröklött teremtőké­pességében. A Magyar Néppárt képviselőjelöltjei azt ígérik, hogy elszántan és következetesen har­colni fognak olyan törvényekért, amelyek a vidéki lakosság felemel­kedését segítik. Harcolni fognak a társadalom igazságérzetét joggal sértő kiváltságok ellen. Harcolni fognak azért, hogy ebben az or­szágban csak becsületes munkával lehessen megélni és előbbre jutni. Harcolni fognak azért, hogy tisz­tességesen megélhessen viszont mindenki, aki tisztességesen dol­gozik. A Magyar Néppárt „BÁCS-KUNSÁGI” szervezete SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Nem tudunk ajándékot hozni belső forradalom és népirtás, orosz —lengyel, német—lengyel, német— német, német—francia, osztrák— olasz kapcsolatok, a végtelenségig megcsonkított Magyarország és a legtöbbet szenvedett magyar kisebb­ség kérdéseit, problémáit, a Szovjet­unió köztársaságait nem is elemezve.) Látható, hogy itt nemcsak Magyar- országról és szomszédairól van szó, hanem szinte egész Európáról. A ren­dezésnek egész Európát érintenie kell, ahogy az elején vázoltuk. A két nagyhatalom szembenállá­sának mérséklődésével elvileg lehető­ség nyílik a meg nem oldott, felhalmo­zott európai belső feszültségek egy­szerre vagy egymás utáni robbanás- szerű megjelenésére. Ennek okai le­hetnek a közép-kelet-európai régió meg nem oldott gazdasági és politikai problémái. Mi ettől óvjuk Éurópát, hazánkat és javaslatunkkal e dolgok elé kívánunk menni. A jelenlegi kö­zép-európai —most már balkáni, ro­mániai — demokratizálódással re­méljük, és úgy is néz ki, hogy közelebb kerülünk egymáshoz. De ezek meg- oldják-e majd a nemzeti kisebbségi kérdéseket örökre és megnyugtató­an, mindenki számára kielégítően? Mi is végcélként, lépésenként a nagy európai házat kívánjuk fel­építeni a határok gyakorlati eltűné­sevei, a demokráciák kiépítésével, és nem utolsósorban az európai gazdaság integrálásával, de úgy, hogy a hamu alatt lehetőleg egyet­len etnikai parázs se maradjop. Minden olyan politikai formációt támogatunk, amely elősegíti a fent vázoltakat, legyenek azok konföde­rációk vagy uniók, két vagy több nemzeti kisebbségi határkérdésben vagy más rendezőelvek által egy­mással érintett közép-európai, Du­na menti vagy akár az összes európai ország részvételével. Az egyesülése­ken belül a nemzettesttől távol eső, nagyobb kompakt etnikai területek, mint „autonóm” területek minden szempontból az anyaországhoz tar­tozzanak. (Ld. Székelyföld magyar autonóm terület. Az Erdély Uniolét- rejöttét támogatjuk.) Területi és ha­tárkérdések rendezési fő elve az etni­kum legyen! Reméljük: egyszer a A Petőfi Népe február 19-ei szá­mában tudósítás jelent meg a kis­kunhalasi ÁMK-ban tartott vá­lasztási gyűlésünkről. A cikkben többek között ez olvasható: „Az SZDSZ nem Jézuska Párt”. Az időközben sokak által félre­magyarázott mondatot a rosszin­dulat SZDSZ-ellenessé formálta, így kaphattak szárnyra olyan hí­resztelések, hogy a Szabad De­mokraták Szövetségének prog­ramja vallásellenes. Ellentétes lenne az SZDSZ szel­lemiségével és saját meggyőződé­semmel is, hogy sértsük vallásos emberek önérzetét. Éppen az SZDSZ és elődje, a Demokratikus Ellenzék az a párt, mely minden vallás szabadságáért sok év óta megkülönböztetett figyelemmel harcolt. Ez nem kinyilvánítás, tíz év tevékenységével bizonyíthatjuk. (Beszélő, Hírmondó) Ha valamelyik párt programja, akkor pontosan a miénk képes bi­zonyítani azt, hogy végre minden vallás szabadon működjön és tevé­kenységébe az állam többé ne szól­Markó László, a 7. számú választókerület független képviselőjelöltje Az emberi élet kiteljesedésének alapja csakis az anyagi jólét lehet, éppen ezért mindenekelőtt: — pártoktól független szabad gazdaság létrehozásán fáradozom, — melyben az anyagi, erkölcsi elismerés mércéje csakis a végzett hasznos munka lehet, — melyben a magántulajdon mint tulajdonforma a többi tulaj­donforma mellett törvényessé vá­lik, — melyben minden szinten hite­les, korábban nem kompromittá­lódott, szakmailag magasan kép­zett szakemberekre van szükség, — mely gazdaságra bürokrácia-' RENDSZERESEN ELLENŐRZIK TEVÉKENYSÉGEINKET Válasz az MDF Kecskeméti Szervezete nyílt levelére Kedves Főszerkesztő Úr! A Petőfi Népe március 2-án „Veszélyeshulladék- tárolás Kecskemét területén” címmel közölte a Demokrata Fórum városi szervezetének nyílt levelét. A levél rólunk szól, minket nem kérdeztek meg, és a levél valótlan dolgokat tartalmaz, vállalatunkra nézve sértő és hitelrontó. Kérem, szíveskedjék gondoskodni arról, hogy a cikkel kapcsolatban a véleményünk mielőbb megjelenjen. Tisztelettel: Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Vállalat Kecskemét, Szabó Ferenc ágazatvezető. „A Petőfi Népé 1990. márci­us 2-ai számában ,Veszélyes- hulladék-tárolás Kecskemét te­rületén’ címmel megjelentette a Demokrata Fórum Kecskemét Városi Szervezete elnökségének levelét, amelyet az Alsó-Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgató­jának, dr. Simádi Bélának írtak Szegedre. Ezzel kapcsolatban — a la­kosság hiteles tájékoztatása ér­dekében — az alábbiak közzé­tételét kérjük: A Filantróp Környezetvédel­mi és Fűtéstechnikai Vállalat hulladékgazdálkodással foglal­kozó szakvállalat, ezt a tevé­kenységet tíz éve eredményesen látja el, a hulladékok bevizsgá­lásához szükséges laboratóri­ummal és szakembergárdával rendelkezik, akik feladatuknak tekintik a környezet védelmét. Az üzembe olyan hulladék nem kerülhet be, amelynek labora­tóriumi vizsgálata nem történt meg. Csak olyan hulladékot fo­gadunk, melynek ártalmatlaní­tásához megfelelő technológiá­val rendelkezünk. Tájékoztatásul közöljük, hogy vállalatunk egységeiben a környezetvédelmi hatóságok — hivatalból — rendszeresen ellenőrzik tevékenységeinket, így a cikkben szereplő Mind­szenti úti telepen az Alsó-Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1989. júli­us 7-én és október 10-én tartott ellenőrzést. Az ellenőrzés tényét és megállapításait jegyző­könyvben rögzítette. A hiá­nyosságok kijavítására vállala­tunk figyelmét felhívta, mi a szükséges intézkedéseket meg­tettük, betartva az előírt határ­időket. Nem kívánunk a szakmai kérdésekbe belemélyedni, hi­szen ez a szakemberek dolga. Úgy gondoljuk azonban, hogy bármennyire is közelednek a választások, abban nem ártana közös nevezőre jutni, hogy a veszélyes hulladék akkor lesz veszélyes a környezetre és az emberre, ha annak ártalmatla­nítását nem végzik el. Nem az­zal kell tehát a pártoknak mondvacsinált népszerűséget szerezni, hogy a veszélyeshulla- dék-feldolgozókat, vagy azokat támadják, akik a veszélyes hul­ladék ártalmatlanításáról gon­doskodnak, hanem, ha segíteni akarnak, foglalkozzanak azok­kal a veszélyes hulladékokkal, amelyek ártalmatlanítása nem történik meg, amelyek kezelés nélkül és ellenőrizetlenül kerül­nek a természetbe, és ezáltal szennyezik a környezetet.” Megkezdődött a népszavazási bűncselekmény pere Debrecenben hasson bele. Óriási, talán a legfon­tosabb társadalomszervező erőnek tartjuk az egyházakat és felekeze­teket. Ezért támogatjuk és követel­jük elsőként az egyházi iskolák új­raindítását, a szabad hitoktatást, az egyházak jogaikba történő ma­radéktalan visszaállítását. Az említett gyűlésen a követke­zőket mondtam: Az SZDSZ a pár­tok többségéhez hasonlóan nem Jé­zuska Párt. Mi nem játsszuk el azt a szerepet, amit a kisgyermek kará­csony előtti kívánságlistája alkal­mából sok szülő eljátszik. Mi csak annyit ígérhetünk, amire reális fe­dezet van, de ezekért az SZDSZ kormányzati garanciát is vállal. Mi nem tudunk ajándékot hozni, az ér­telmes élet és a jólét lehetőségét sze­retnénk megteremteni. Nem szeretném, ha a félreértés révén olyan emberek távolodná­nak el az SZDSZ-től, akiknek az érdekeit éppen ez a párt képviseli a legkövetkezetesebben. Tóth Zoltán, az SZDSZ 8. sz. választási körzetének képviselőjelöltje A Debreceni Városi Bíróság vasár­nap megkezdte a november 26-ai nép­szavazással kapcsolatos büntetőügy tárgyalását. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mint már hírül adtuk, a népszavazás rendjét sértő bűntett elkö­vetése miatt emelt vádat Ujfalusi Fe­renc helybeli lakos, a debreceni, 95-ös számú választókerület szavazatszámlá­ló bizottságának volt elnöke és Nagy Zoltán, ugyancsak helybeli lakos, a szavazatszámláló bizottság volt tagja ellen. A vádiratban rögzített tényállás sze­rint a november 26-ai népszavazás után két nappal Nagy Zoltán, a debreceni 95-ös számú választókerület szavazat- számláló bizottságának egyik tagja be­jelentést tett, miszerint szavazási visz- szaélés történt. Az ezt követő ügyészsé­gi vizsgálat kiderítette: 128 szavazóla­pon az első kérdésre adott „nem” vá­lasz mellett egy idegen kéz az „igen”-t is beikszelte, ezért ezeken a lapokon a leadott szavazatok érvénytelenek vol­tak. További 12 szavazólapon mind a négy „igen” és „nem” mellett iksz volt, következésképpen ezek a szavazólapok mind a négy kérdésre vonatkozóan ér­vénytelennek minősültek. A Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézete által adott szakvéle­mény szerint a hamisítások döntő többsége azonos kéztől származott. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján emelt vádat az ügyészség Ujfa­lusi Ferenc ellen. Vádat emelt továbbá az ügyészség a feljelentő Nagy Zoltán ellen is, mivel, bár látta a csalás elköve­tését, aláírásával hi teles! tette, a válasz­tásijegyzőkönyvet, s csak két nap múl­va tett feljelentést. A Debreceni Városi Bíróság dr. Elek Margit által vezetett büntetőtanácsa az első tárgyalási napon a két vádlottat és a tanúkat — a szavazatszedő bizottság tagjait — hallgatta meg. A vádlottak úgy nyilatkoztak: nem érzik bűnösnek magukat. Ujfalusi Ferenc — aki a Füg­getlen Kisgazdapárt tagjaként vett részt a szavazatszámláló bizottság munkájában;— azt mondta, hogy sem­mit nem követett el; Nagy Zoltán úgy vélte, hogy saját jóindulatának lett az áldozata. Az ügyész, illetve az elsőren­dű vádlott védője arra kérte a bírósá­got: tegye lehetővé, hogy személyesen tehessenek fel kérdéseket az ügy írás- szakértőjének. A bíróság helyt adott a kérésnek. A tárgyalást április 11-én folytatják. (MTI) Használt autót RÉSZLETRE! mentes, alulról építkező, önszerve­ződő, szűkebb közösségekre épülő (családok), területi elrendezés el­vén alapuló, önigazgatási szerveze­teken keresztül építhetjük csak fel az államigazgatási szervezeteket. Stabil, megerősített gazdasá­gunk a jövőben alapjául szolgál leendő szociálpolitikánknak, kul­túr- és oktatáspolitikánknak, egészségügyünknek, valamint minden más, az embert kiszolgáló szolgáltatásnak. A programmal egyetértő válasz­tók szavazatait várom. Markó László független jelölt Az UNIVER ÁFÉSZ 57. sz. autóke­reskedése takarékszövetkezetekkel együttműködve folyamatosan érté­kesít használt • SZEMÉLYGÉPKOCSIKAT, • TEHERAUTÓT, • HASZONGÉPJÁRMÜVET, RÉSZLETRE IS Cím: 6000 Kecskemét, Mindszenti út 6. Telex: 26-711 Telefon: 76/20-719 20-933 Nyitva tartás: munkanapokon 14 8—16 óráig szombaton 8—11 óráig Üzletkötésre várjuk telepünkön! IBI 121217

Next

/
Thumbnails
Contents