Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 199«. március 11.

A TÉESZNEK FENN KELL MARADNIA — VÉLI AZ ELNÖK

A földkérdés, mint valami hamu alatt parázsló tűz, hol itt, hol

ott kap erősebb lángra a megye különböző részein. A téesztagok panaszai általában azzal kezdődnek: a vezetőség kiárusítja a szövetkezetét, és többnyire annak sorolásába torkollnak, milyen gyanús ügyletei voltak az elnöknek az utóbbi egy-három-öt évben. Legutóbb Kúnpeszérről kaptunk ilyen híreket. Az invitálás alapján arra számítottunk, a fél falu ott tolong majd a beszélgetésen, de a hírhozón kívül nem fogadott bennünket más. A „tettestársak” — mondta Nagy Sándor, volt elnökhelyettes - -, félnek. Hogy mitől, nem derült ki pontosan. Talán azért voltak ilyen óvatosak, mert Kunpeszér apró község, kevés munkalehetőséggel, távol ^ munkaerő-felvevő piacoktól. Vagy azért, mert maguk sem tudják még eldönteni: kell-e nekik igazán a föld?

A községtől nem messze, a Du- navölgyi Főcsatorna partján jól láthatók az eladás nyomai. Kerítésoszlopok, építési anyagok, némelyik parcellán megkezdett építkezés és befejezett illemhelyek. A telkeket főleg budapestiek vásárolták meg. Itt valamikor lucernás volt, kissé távolabb, ahol új parcellákat jelölnek ki, csak homok'. Úgy is hívják, hogy homokdomb.

A csatorna partján vannak (illetve voltak) tagi tulajdonú földek is. Amelyeket, nem-biztos, hogy a tagok visszakértek volna,' de azt sérelmezik, hogy szó nélkül, a hátuk mögött adta el a Kunpeszéri Parasztbecsület Té- esz. Hogy se beleegyezést nem kért (később kiderült, nem egészen így van), se osztozkodni nem akart a vételáron. Ha a tag kap a hajdani földje helyett másikat, mi a biztosíték, hogy egyszer csak nem jelentkezik-e annak is az eredeti tulajdonosa? Nagy Sándor szerint az is igazságtalanság, ha a téesz 1 hold jó föld helyett ad másutt 5 hold rosszat. Sőt, az igazságtalanság ott kezdődik, hogy a tag kap a bevitt föld után aranykoronánként S kilogramm búzát, miközben a téesz ugyanazt a földet jó pénzért bérletbe adja. A földdel kapcsolatos ellentmondások közé tartozik, hogy miközben például a té- esztagnak — szülei révén — 10 hold földje van bent a közösben, ő hat holdat bérel a szövetkezettől, hogy meg tudjon élni.

Kunpeszéri földügyek

« Nagy Sándor volt elnökhelyettesi — Igazságtalanság, hogy a téesz a mi földünket jó pénzért bérletbe adja.

— A jelenlegi törvény értelmében jogunk van földet eladni — mondta Halász Antal elnök, amikor a csatornapartról visszatérve megkerestük. — A tavalyi közgyűlésen a tagok is megszavazták, hogy folytathatjuk a földterületek eladását. Senkinek sem volt ellenvetése.

— De tavaly év elején még nem láthatták előre, hogy a földkérdésben mennyire megváltoznak majd a hivatalos vélemények, módosítják a törvényt, és az egész kérdés a pártharcok kereszttüzébe kerül. Nem kellett volna újratárgyalni a döntést?

— Azóta se volt senki, aki a csatomaparti földjét .visszakérte volna. Nézze, mi csak egyet mérlegeltünk: azt, hogy ennek a té- esznek fenn kell maradnia. Az állattenyésztés fejlesztésében látjuk a jövőt, ahhoz, hogy ebben továbblépjünk, kellett egy baromfikeltető. Elmagyaráztuk a

# Halász Antal téeszelnök: — Mindegy, kié a föld, ha nem tud megélni belőle! (Gaál Béla felvéte- ,,Í|i.p,„.„ | ■'

tagoknak, hogy ennek a pénzügyi fedezetét adja a földeladás. Úgy tűnt, megértették. Az a terület a homokdombbal együtt egyébként sem alkalmas a művelésre.

— Nagyüzemi művelésre vagy egyáltalán semmilyenre sem alkalmas?

— Nagyüzemi művelésre nem. Tudja, én a vitát ott kezdeném, hogy nem az járt rosszul, akit elzavartak a földről, hanem az, aki ott maradt. Szidják a téeszel- nököket, de azt nem emlegeti senki, hogy ilyen jövedelmezőségi feltételek mellett alig lehet tisztes megélhetést nyújtani a mező- gazdaságban. Nem az az alapvető probléma, hogy ki művelje a földet, hanem az, hogy akárki műveli, alig tud megélni belőle. Nagyon sokan jöttek azzal, hogy kivinnék a földjüket, de továbbra is téesztagok szeretnének maradni. Világos, hat hold földből ma

• Kerítésoszlopok és illemhelyek a valamikori lucernás helyén.

nem lehet megélni, higgye el. Persze, aki kéri a földjét, az vihesse, egyetértek. De attól félek, amit 1945-ben megcsináltak „vörösben”, azt 1990-ben megismétlik „fehér színben”. A jól működő téeszeket is szétverik.-- Eddig mennyi földet adtak el?

— Négyezerötszáz hektárból harmincat. Nem föléltük, hanem a továbbélés érdekében adtuk el.

— Mégis, nem lett volna igazságosabb, ha más téeszekhez hasonlóan befagyasztják a földeladásokat mindaddig, amíg az új Országgyűlés nem dönt erről a kérdésről?

— A keltetőt valamiből meg kellett építeni. És mondom: a tagok is megszavazták.

A csatorna partján nyaralók épülnek majd. A keltetőt márciusban átadják. Aztán megkezdi munkáját az új Parlament, amely nem halogathatja tovább a földkérdés. rendezését. Régi és új igazságtalanságokra kell gyógyír. Vannak helyek, ahol nagyobb lánggal lobog a tűz, mint Kunpe- széren: tüntetéssel követelik a földeladás felfüggesztését, vagy egyszerűen elzavarják a vezetőséget. Nem egyszerűen csak a földről van itt szó, hanem „hagyományos” termelőszövetkezeteink működési zavarairól és az ágazat, kritikus helyzetéről is.

A Kunpeszéri Parasztbecsület Téesz Ifi milliós nyereséggel zárt az idén. Lehet, hogy egy év múlva mégsem marad belőle más, csak a keltető?

Magyar Ágnes

A KALOCSAI ÁLLAMI GAZDASÁG

I 1990. MÁRCIUS 24-ÉN (SZOMBAT) DE. 9 ÓRAKOR

A GAZDASÁG SZAKMÁRI (KISTÉNYI) KERÜLETÉBEN

Traktorok,

2 db csemegekukorica-kombájn, gabonakombájn D—5500 járvaszecskázó, munkagéprészek, tehergépkocsik,

2 db LADA NIVA személygépkocsi, motorkerékpárok,

különböző alkatrészek kerülnek értékesítésre.

A gépek csak részben üzemképesek daruzás a helyszínen térítés ellenében biztosítva.

GEPBORZET,

helyszíni gépeladást tart

ÉPÍTKEZŐK!

Ezreket takaríthat meg, ha

MŰVI ÁRON vásárol, ENGEDMÉNYES fuvardíjjal, HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL.

A Koszig Vállalat Bács megye területére vállalja a j

MÁTRA GÁZBETON

,házhoz szállítását, az építkezés területén lerakva.

Az 500 x 300 x 250 mm-es gázbeton falazóelem 1 m2 teherhordó falhoz 382,— Ft egységáron vásárolható meg áfa nélkül.

Egy átlagos lakáshoz szükséges falazóelem mintegy 69 000,— Ft-ba kerül

adómentesen. /

Árainkat 1990. április 1-jéig garantáljuk.

Megrendelhető: MÁTRA GÁZBETONGYÁR .3201 Gyöngyös Pf.: 155. Tel.: 37-13035. ^92

Fényképek

a tanítványoknak

Balázs Béláról

..................————

Ak

i az idei, ugyancsak komor filmszemlén — címe alapján — valamiféle üdítő művészettörténeti kikapcsolódásra, a költő, drámaíró és filmesztéta hangulatos szellemidézésére ült be Tényi István rendező másfél órás dokumentummunkájának vetítésére, annak gyorsan csalódnia kellett. A több mint negyedszázados — bécsi, berlini, moszkvai, — emigrációból 1946-ban hazatért, a demokratikus Magyarország kulturális életének megszervezésében részt venni kívánó Balázs Béla utolsó éveinek magán- és közéleti eseményei ugyanis hasonlóképpen lehangoló jelenségekről beszéltek.

Hogy mégis másként, már a legelső pillanattól kicsit; elfogultan hallgattuk végig a több évtizede.történteket, abban szerepe volt annak is, hogy ebben a — nem kis részben a kortárs filmművészet legjelesebbjei által előadott — történetben ugyanaz a magyar filmművészet, filmszakma Volt a bűnös, amely az áldozat. E másfél óra alatt a barátok, kollégák: Radványi Géza, Szőts István, Hegedűs Géza és a tanítványok: Kovács András, Bacsó Péter, Makk Károly is elmondják Balázshoz kötődő emlékeiket. A személyes sztorikban nem hallgatnak kisebb-nagyobb hűtlenségeikről, tévedéseikről, megtévesztettségeikről sem. Összességükben fontos adalékokkal szolgálnak arról, hogy a világhírű filmszakember — a többi között a Filmkultúra Kossuth-díjas szerzője, a Színház és.Filmmű- vészeti Főiskola tanára, a Filmtudományi Intézet alapítója — hogyan szigetelődik el végképp a gyanakvás, a kezdődő sztálinizmus szektás légkörében. Tényi Istvánt először arról kérdeztem, milyen előzmények után született a produkció?- Balázs Béla születésének százéves évfordulója alkalmából, épp öt esztendeje írt ki a Filmfőigazgatóság egy forgatókönyvpályázatot. Több is érkezett be, Sólyom András Balázs egy kínai meséjével, Soós Mária egy játékfilmes ötlettel, a kritikusként ismert Antal István pedig egy Balázs-árnyjáték feldolgozásával jelentkezett. A negyedik variáció ez a dokumeritumszinopszis volt, amely középpontjába Balázs Béla életének 1945—48 közötti, az itthoni megpróbáltatások éveit jelentő szakaszát állította.

— Gondolom, már a pályázat olvasása előtt egymásra találtak, e témával.

—"Ä Baíazs Béla-ugyhőz annak idején egy nagy tudású művészettörténész tanárnőnk révén jutottam el Balázs Béláról, mint egykori tanártársáról sokat mesélt nekünk. A többi* között azt is, hogy az emigrációból hazatérve óriási vasdobozokat, nagyon sok német, amerikai filmtekercset hozott magával, melyeket a főiskolán helyezett el. Halála után azonban leküldték valamennyit a kazánházba, s a fűtőt megbízták ezeknek az „imperialista termékeknek” a megsemmisítésével. A fűtő, (ki tudja, honnan került oda), azonban úgy döntött, nem hajtja végre ezt a feladatot. Gondosan beásta a szén alá a kópiákat, és mindig vigyázott arra, hogy elég nagy legyen rajta a kupac. így maradhatott meg — ma a Filmtudományi Intézet tulajdonát képező— magángyűjteménye. Legalábbis a legenda szerint, mert ezt a — számomra a kiindulást jelentő — történetet végül is nem erősítette meg senki.

— A film nemcsak Balázs Béla alakja miatt izgalmas, hanem azért is, mert megidézi a korabeli filmes közélet ismert, a filmtörténetben is nyomokat hagyó eseményeit.

— Igyekeztünk kifejezetten úgy feldolgozni az anyagot, hogy ne kizárólag Balázs Béláról szóljon, hanem — egy korkép keretében — információkkal is szolgáljon az újrainduló magyar filmgyártásról. Tudniillik e téves ideológiáknak akkor nem egyes emberek, közöttük Balázs, esték áldozatul, hanem a sematizmus miatt hosz- szú évekre értéktelenné vált egy nagyon jól induló nemzeti filmművészet is. Pedig a filmben is említett — Balázs ötleteit, szellemi sugalmazásait hasznosító — Valahol Európában, Talpalatnyi föld és Ének a búzamezőkről — olyan értékes alkotások voltak, amelyekkel azonnal az európai filmművészet élvonalához csatlakozhattunk volna. A vallomások hitelességét erősíti, hogy a tanítványok többen, többféle nézőpontból mondják el ugyanazokat a részleteket, jellemzik egymás viselkedését. Tévedéseik egy nemzedék tragédiájáról is vallanak. Mindössze egy-két kivétel akadt (a szereplők közül például Révész György), aki a körülmények ellenére is tisztán látta kortársai ártalmatlannak korántsem nevezhető csacskaságait, tévedéseit. Úgy gondolom, végül is meghatározó, milyen indíttatást kap az adott kultúrpolitikától egy egyetem, egy főiskola. Ezzel kapcsolatban néhány éve volt egy szörnyű élményem. Carlovy Vary filmfesztiválján felállt egy főiskolás szlovák kislány és kijelentette: a mi helyzetünk sokkal jobb, könnyebb, mert mi a marxizmus szellemében gondolkodunk és élünk, míg nektek, nyugati fiataloknak szörnyű nehéz eligazodni a filozófiák útvesztőiben.

— Bizonyára sokan akadnak a leendő nézők között olyanok, akiket a költő, a drámaíró, a misztériumjátékók, a többi között A kékszakállú herceg vára szerzője kedvéért ülnek be e mozira. Tevékenységének erről a területéről pedig alig esik szó.

— Összesen hét-nyolc órai interjúanyagot vettünk fel, amelynek idáig csak egy, a filmhez kötődő részét dolgoztuk fel. Hajó fogadtatásra talál ez az anyag, remélem, lehetőséget kapok arra, hogy a librettista, színpadi szerzőt is megidézzük,' ehhez segítségünkre lesznek az egykori színpadi előadások archív részletei is.

Károlyi Julia