Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

\ 1990. március 11. • PETŐFI NÉPE • 3 JOY PYSZKO ttBA! fZ-E A IÁRSUNK mif W/V munkahelyet, lenét, jó légkört. közötti,jó megjelenésű tapes jelentkezését L akik AKAR MUNKAI Mi biztosítunk: jó fizetést, szupe Ehhez várunk 20—30 él lányok és fiúk fém levélben,Jj VENDÉGLÁTÓI SZAKKEPESITESSEL valamint ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNNYAL 21785 Az MSZP választási nagygyűlése Sárbogárdon Választási nagygyűlést tartott szombaton a sárbogárdi művelődési házban a Magyar Szo­cialista Párt. Elsőként Fejér megye 6. választó- kerületének szocialista párti kepviselőjelöltje. Fodor Sándor agrármérnök, a Mczőszent- györgyi Alkotmány Termelőszövetkezet elnö­ke mutatkozott be, majd Pozsgay Imre mon­dott beszédet. A március 25-én sorra kerülő választásokról szólva hangsúlyozta: meg kell tenni az első kí­sérletet arra, hogy a nép által választott új, hi­teles parlament jöjjön létre, még akkor is, ha annak iránya, mozgástere—az országban levő válság miatt — talán nem lesz olyan tökéletes, mint amit a magyarság megérdemelne. A szo­cialista párt — mondta a továbbiakban — tu­domásul veszi a választások eredményeit, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy erős tör­vényhozás, hatalmában ellenőrzött, végrehaj­tásra képes kormányzat jöjjön létre. A Munkás­tanácsok Országos Szövetségének elnökségi nyilatkozata A Munkástanácsok Országos Szövetségének Elnöksége tájé­kozódott a kecskeméti Knorr —Bremse—SZIM és Tsa Kft. dolgozóinak súlyos helyzetéről. A kormány rubelexport-korlá­tozó intézkedése által okozott veszteséget a Szerszámgépipari Művek vezérkara az általa többségi tulajdonrésszel alapí­tott és nyereségesen termelő kecskeméti gyár munkavállalói­ra hárítja. A termelési költségek átfogó felülvizsgálata helyett a legkönnyebb módszerrel, 122 dolgozó azonnali elbocsátásá­val akar a SZIM többi cége szá­mára időt nyerni, és pénzforrá­sokat felszabadítani. A gyárat két hétre leállították, a dolgozó­kat évi rendes szabadságuk ki­vételére kötelezték. Az-elnökség elítéli e megol­dást, mert veszélyezteti a gyár­ban kialakult és hatékony szak­mai és termelési kultúrát, nem vezet valódi gazdasági kiúthoz, kilátástalan munkanélküliséget okoz és sérti a dolgozók napi érdekeit is. A SZIM vezérkara, mint a kezelésére bízott állami vagyonrésszel társult tulajdo­nostárs felelőtlenül és emberte­lenül hajszolja saját proíítszerző érdekeit. A munkavállalókkal intézkedéseiről előzetesen nem tárgyalt. A gyár szakszervezete törekvései ellenére nem tudta tagjai érdekeit megvédeni. Az Elnökség ezért támogatja azokat az öntudatos kecskeméti gyári dolgozókat, akik elhatá­rozták az összes dolgozót képvi­selő Munkástanács felállítását. TISZÁN INNEN, KECSKEMÉTEN BELÜL Ettől fára mászik az ember! Kopasz a divat sokfelé a megyében, ahol megfordulok. Mielőtt bárki összekötné ve­lem a bajuszt, sietek megelőzni — nem egyes emberek tar koponyájára célzok. Az út men­ti és az üdülőterületek évről évre riasztóbb kopársága miatt érzek felindultságot. EGÉSZSÉG- ÉS TERMÉSZETELLENES Azon, hogy a Soltvadkerten átvezető út mellett rápillantottam egy-két „leborotvált” tetejű fára, magában véve nem ütköztem meg. Tekinthettem a látványt véletlenszerű­nek. A legtöbb építkezés velejárója azonban — falun és városban egyaránt — ennél ag­gasztóbb. A Kecskemét-Lakitelek közti útszakasz nyárfáinak sorban — egymás után — való kivágása előtt senkinek nem jutott az eszé­be: a jobbakat, az erősebbeket nem ártana meghagyni. A szennyezett levegő tisztításá­ért, vagy legalább árnyékként, jó néhány megérdemelte volna a kíméletet. Nem így történt. A békéscsabai úton közlekedve, s a föltűnően kiritkított tőserdei útelágazáshoz érve, úgy érzem, mintha kiszántott gyümöl­csösben és nem a Kiskunságban, a Tiszához közel autóznék. Ennél az útelágazásnál — mint a szemet fájdító, fehér foltban — a vendéglőn és a vegyesbolton kívül nincs más figyelemre méltó látnivaló. — Fölösleges írni ezekről a dolgokról — figyelmeztet egyik barátom —, úgysem változtathatsz rajtuk. A kecskeméti Zimay László utca erős, egészséges fáit is kivágatta annak idején a tanács. Ti már csak a kész tényeket közölhettétek akkor is a lapban. Tűzoltás a ti munkátok, vagy inkább: üszők után fecskendőzés! Mint az idei tayaszra készített újabb „meglepetés”: A Nagykőrösi utcai fakivágás is mutatta. NYÁRON JÓ ÁRNYÉKOT ADTAK Rossz érzést kelt barátomban — s aligha­nem nem csak ő van ezzel így —, hogy meny­nyire világos, kopár lett a Nagykőrösi utca a Celtixfák csonkolása után. Nem olyan régen koronáik még épségben voltak, egy­másra hajoltak. Ma: legértékesebb részük­től megfosztva, mintegy félholtan sorakoz­nak a járda mentén. Hasonlóak a Budai utcai iskola előtti fákhoz. Azok is olyanok, mint a keszeg varjú, vagy a villanykaró. — Már levegőnk sem lesz ebben a füstös­poros városban! — háborgott egy néni a vágás láttán. — Nyáron milyen jó árnyékot adtak ezek a fák a tűző napsütés ellen az utcán fagylaltozóknak! — Elkerülhetetlen volt a csonkítás? — érdeklődőm dr. Mayor Antaltól, a városgaz­dasági vállalat főmérnökétől. — Igen, mert a 20—50 éves Celtixek haj­lottak voltak: (meghagyott törzsük ma is az. — K. A,) A visszavágás szerintem nem nagy mértékű. A munkát szakemberek végezték. — A kipufogó gázokkal szennyezett, egészségileg (biológiailag) egyre rosszabb helyzetbe jutó Kecskeméten a hajlott fák is jobbak a semminél vagy a sétapálca vastag­ságúaknái — próbálom védeni a lassanként védhetetlent: környezetünket. — A járóke­lőket — a város lakóit — ki kérdezte meg erről? Senki. Nélkülük döntöttek. Ám hallgassunk meg egy másik szakem­bert: Iványosi-Szabó Andrist, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettesét is: — Nekem is feltűnt, ami a Nagykőrösi utcában történt. A szakszerűséggel semmi hiba. Esztétikailag viszont nem vált előnyére az utcának a fák lekopaszítása. Mivel kelet —nyugati irányú, fekvésénél fogva még azt sem lehet mondani, hogy a házait kevés nap­fény érné a lombok miatt. A KOTVICS-ERDŐ IS SORRA KERÜLT A környezetrombolás következő — jelen­legi — színhelye a tőserdei üdülőterület. A Tisza partjához és az árpádszállási vasúti megállóhoz közel kezdett (s hovatovább be­fejeződő) pusztításról Komlós József szá­molt be elsőként lapunkban, erre válaszolt a megyei tanács elnöke szombati számunk­ban. . A Kotvics-erdő mentén évek, évtizedek óta ott élő negyven üdülőtulajdonos — mint megvert sereg — csak átkozódhat a történ­tek miatt. Az erdő csatatér benyomását kel­ti. — Nem jöttünk volna ide lakni — fogad bennünket Szabó János a Fácán utca 44. szám alatt —, ha nincs ez a szép erdő, a Kotvics. (Már csak volt — K. A.) Olyan jó levegő, olyan jó illat várta Kecskemétről jövet a látogatókat, amint erre elhaladtak! FEJSZE VAGY FŰRÉSZ: JAVASLAT ÚJ UTCANÉVRE! Ma: romhalmaz a Kotvics. Fáját eladta a tanács 360 000 forintért a Jánoshalmi Tsz­t A Lakitelcki Nagyközségi Tanács 360 ezer forintért eladta a fát Megélte? • Feküdj...:! (A tőserdei fotó­kat Walter Pé­ter készítette.) # A tönk szélén — nem csak a fejsze és a nagy­kalapács. Kör­nyezetünk is! ■ Közi Társulatnak. Tolnamőzsről való favá­gók most adják az utolsó (kegyelemdöfést a fatörzseknek a megmaradt erdőrészletben. Sír a fűrész. Hatalmas puffanással terül el egy-egy, 40-50 éves akác. — Amikor vihar volt — hallottam út köz­ben a Lakiteleki Nagyközségi Tanácsnál Tóth Ferencné vb-dtkártól —, egyszer egy fa rádőlt egy autóra. Ilyen alapon az országban bárhol kivág­hatnának akárhány fát, csak azért, mert „veszélyesek”. Az igaz, hogy a Kotvics- erdőben két éve 30 fát kidöntött a szélvész, viszont ezután is maradt benne annyi egész­séges, amennyivel az erdőt — részben — megőrizhették volna az üdülőtulajdonosok­nak és az ide látogatóknak. • „Nyitott égbolt” — a kecskeméti Nagykőrösi utcában. (Tóth Sándor felvétele) • Bögözi Sándor (guggol) úgy ítéli meg, hogy a fák több mint kétharma­dát fölösleges volt kivágni. Tőle balra az egyik, pórul járt üdülő tulajdonos: Szabó János. — Külön kellett volna választani a jó fá­kat a rossztól — jegyezi meg Szabó János. — így viszont elvették tőlem és az üdülőso­ron lakóktól mindazt, amiért éppen itt"épí- tettunk kis házakat: a jó levegőt, a csendet, az akác- és a bodza virág-illatot. Utcájuk' nevét is átkeresztelhetnék, akár holnaptól Fácánról Fejsze vagy Fűrész utca­NEM ELEG 1000 UDULO? Bögözi Sándor tolnamőzsi vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a fák 30 százalékát valóban szükséges volt kivágni, nagyobb részüket azonban meghagyhatták volna. — Panziókat, újabb üdülőket akarnak ide építeni? — hüledezik a letarolt terület fel- használására vonatkozó hü hallatán Szabó János. — Elég az üdülőkből! Van már belő­lük (tudniillik az épületekből) úgyis elég, 1000 darab! Mit akarnak? Még többet...? A természettel élni lehet, de visszaélni nem. Naponta hallgatva a budapesti lég­szennyeződésről kiadott rádióközleményt, arra gondoltam: lehet, hogy megyénk tele­pülésein és üdülőhelyein a zöldterület nagy­sága már az egészségügyi norma alá csök­kent? Kohl Antal Növénybiológiai szenzáció: már fakad a szőlő a Mecsekalján Növénybiológiái szenzációnak számít, hogy a nyárias meleg hatására megkez­dődött a szőlő rügyfakadása a Mecsekalján. A szőlészeti és borászati kutatóintézet fajtagyű jteményében csaknem félszáz fajtánál észlelték már a jelenséget, sőt egyes szőlőfajtáknál két centiméteres hajtásokat is felfedeztek. Ez a legkedvezőbb időjá­rás esetén is csak március végén vagy április elején szokott megtörténni. Az intézet igazgatója, Diófási Lajos tudományos kutató elmondta: 1949-től regisztrálják a szőlő különböző fejlődési szakaszainak időpontját, azóta ilyen korai rügyfakadásra nem volt példa. Mindez a rendkívül enyhe időjárás következ­ménye. Január közepe óta olyan a klíma a Mecsek vidékén^ mint a Földközi­tenger partján; ötven napja egyfolytában meleg van éjjel és nappal, a február havi középhőmérséklet, például a márciusival volt azonos. A vidéken teljes virágzásban vannak a mandulafák, s már virágzik a kajszi és a cseresznye is. A gazdák örömmel és egyben aggodalommal figyelik a természet­nek ezt a csodáját. Az enyhe tél, a meleg tavasz kedvez a növényzet fejlődésének, ám egy esetleges lehűlés súlyos kárt okozna a korán fakadt szőlőben és a virágzó gyümölcsösben. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat rjyyy Alföldi Főmérnöksége vállalja: • acélszerkezetek gyártását, szerelését; • gépek, berendezések telepítését; • tartályok, készülékek gyártását, szerelését; I üzemek felújítását, csővezetékek szerelését (minősített hegesztőink, csőszerelőink bel- és külföldi szerelési gyakorlattal rendelkeznek), VALAMINT A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT MINŐSÉG ELLENŐRZŐ LEÁNYVÁLLALATA vállal roncsolásmentes anyagvizsgálaton belül: • UH-falvastagságmérést; • UH-rétegességvizsgálatot; • diffúziós repedésvizsgálatot; • vákuumos tömörségi vizsgálatot; • hegesztett varratok röntgenvizsgálatát (cső, tartály, lemez stb.); • bemérési munkát, valamint a felsorolt vizsgálatok dokumentálását (D-terv készitése). CÍM: 6701 SZEGED, PF. SS3 TELEFON: 62/67-232; 62/22-088/344 MELLÉK TELEX: 82-717.. Levél Nagyenyedről Nagyenyed lakossága nevében köszönetemet kívánom nyilváníta­ni Kecel nagyközség lakosainak a decemberi forradalom után nyúj­tott baráti segítségért és szolidaritá­sukért. Örömmel vettük a két tele­pülés közti testvérkapcsolat felvéte­lére irányuló javaslatot, reméljük, hogy ez a kapcsolat is hozzájárul a Magyarország és Románia népei közötti barátság kiteljesítéséhez. Felelősségteljes közösségi munká­jukhoz további sok sikert kívá­nunk. Nichimis Mircea Nagyenyed város polgármestere Ezt a levelet Schindler János, Ke­cel tanácselnöke kapta. Az előzmé­nyekről érdeklődve megtudtuk tő­le, hogy a karácsonyi forradalom nyomán a nagyközség lakossága is kinyilvánította segítő szándékát. Ezt követően kiutazott egy küldött­ség Gyulafehérvárra, hogy milyen segítségre lenne szükség. A kérés alapján 500 ezer forint értékű gyógyszert és egyszer használatos injekcióstüt, 50 ezer forint értékben gyermektápszert, 100-100 ezer fo­rint értékben élelmiszert és ruhane­műt, valamint 2200 darab könyvet szállítottak Nagyenyedre. Emellett harmincezer forint értékben egyhá­zi könyveket is vittek Gyulafehér­632 A levélben írjátok le életrajzotokat és előző munkahelyeiteket. Leveleket március 31-ig a kiadóba „ EXLUZÍV DISZKÓ 90” jeligére. KBM-JOY NSZK—MAGYAR Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents