Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-11 / 60. szám
\ 1990. március 11. • PETŐFI NÉPE • 3 JOY PYSZKO ttBA! fZ-E A IÁRSUNK mif W/V munkahelyet, lenét, jó légkört. közötti,jó megjelenésű tapes jelentkezését L akik AKAR MUNKAI Mi biztosítunk: jó fizetést, szupe Ehhez várunk 20—30 él lányok és fiúk fém levélben,Jj VENDÉGLÁTÓI SZAKKEPESITESSEL valamint ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNNYAL 21785 Az MSZP választási nagygyűlése Sárbogárdon Választási nagygyűlést tartott szombaton a sárbogárdi művelődési házban a Magyar Szocialista Párt. Elsőként Fejér megye 6. választó- kerületének szocialista párti kepviselőjelöltje. Fodor Sándor agrármérnök, a Mczőszent- györgyi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke mutatkozott be, majd Pozsgay Imre mondott beszédet. A március 25-én sorra kerülő választásokról szólva hangsúlyozta: meg kell tenni az első kísérletet arra, hogy a nép által választott új, hiteles parlament jöjjön létre, még akkor is, ha annak iránya, mozgástere—az országban levő válság miatt — talán nem lesz olyan tökéletes, mint amit a magyarság megérdemelne. A szocialista párt — mondta a továbbiakban — tudomásul veszi a választások eredményeit, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy erős törvényhozás, hatalmában ellenőrzött, végrehajtásra képes kormányzat jöjjön létre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökségi nyilatkozata A Munkástanácsok Országos Szövetségének Elnöksége tájékozódott a kecskeméti Knorr —Bremse—SZIM és Tsa Kft. dolgozóinak súlyos helyzetéről. A kormány rubelexport-korlátozó intézkedése által okozott veszteséget a Szerszámgépipari Művek vezérkara az általa többségi tulajdonrésszel alapított és nyereségesen termelő kecskeméti gyár munkavállalóira hárítja. A termelési költségek átfogó felülvizsgálata helyett a legkönnyebb módszerrel, 122 dolgozó azonnali elbocsátásával akar a SZIM többi cége számára időt nyerni, és pénzforrásokat felszabadítani. A gyárat két hétre leállították, a dolgozókat évi rendes szabadságuk kivételére kötelezték. Az-elnökség elítéli e megoldást, mert veszélyezteti a gyárban kialakult és hatékony szakmai és termelési kultúrát, nem vezet valódi gazdasági kiúthoz, kilátástalan munkanélküliséget okoz és sérti a dolgozók napi érdekeit is. A SZIM vezérkara, mint a kezelésére bízott állami vagyonrésszel társult tulajdonostárs felelőtlenül és embertelenül hajszolja saját proíítszerző érdekeit. A munkavállalókkal intézkedéseiről előzetesen nem tárgyalt. A gyár szakszervezete törekvései ellenére nem tudta tagjai érdekeit megvédeni. Az Elnökség ezért támogatja azokat az öntudatos kecskeméti gyári dolgozókat, akik elhatározták az összes dolgozót képviselő Munkástanács felállítását. TISZÁN INNEN, KECSKEMÉTEN BELÜL Ettől fára mászik az ember! Kopasz a divat sokfelé a megyében, ahol megfordulok. Mielőtt bárki összekötné velem a bajuszt, sietek megelőzni — nem egyes emberek tar koponyájára célzok. Az út menti és az üdülőterületek évről évre riasztóbb kopársága miatt érzek felindultságot. EGÉSZSÉG- ÉS TERMÉSZETELLENES Azon, hogy a Soltvadkerten átvezető út mellett rápillantottam egy-két „leborotvált” tetejű fára, magában véve nem ütköztem meg. Tekinthettem a látványt véletlenszerűnek. A legtöbb építkezés velejárója azonban — falun és városban egyaránt — ennél aggasztóbb. A Kecskemét-Lakitelek közti útszakasz nyárfáinak sorban — egymás után — való kivágása előtt senkinek nem jutott az eszébe: a jobbakat, az erősebbeket nem ártana meghagyni. A szennyezett levegő tisztításáért, vagy legalább árnyékként, jó néhány megérdemelte volna a kíméletet. Nem így történt. A békéscsabai úton közlekedve, s a föltűnően kiritkított tőserdei útelágazáshoz érve, úgy érzem, mintha kiszántott gyümölcsösben és nem a Kiskunságban, a Tiszához közel autóznék. Ennél az útelágazásnál — mint a szemet fájdító, fehér foltban — a vendéglőn és a vegyesbolton kívül nincs más figyelemre méltó látnivaló. — Fölösleges írni ezekről a dolgokról — figyelmeztet egyik barátom —, úgysem változtathatsz rajtuk. A kecskeméti Zimay László utca erős, egészséges fáit is kivágatta annak idején a tanács. Ti már csak a kész tényeket közölhettétek akkor is a lapban. Tűzoltás a ti munkátok, vagy inkább: üszők után fecskendőzés! Mint az idei tayaszra készített újabb „meglepetés”: A Nagykőrösi utcai fakivágás is mutatta. NYÁRON JÓ ÁRNYÉKOT ADTAK Rossz érzést kelt barátomban — s alighanem nem csak ő van ezzel így —, hogy menynyire világos, kopár lett a Nagykőrösi utca a Celtixfák csonkolása után. Nem olyan régen koronáik még épségben voltak, egymásra hajoltak. Ma: legértékesebb részüktől megfosztva, mintegy félholtan sorakoznak a járda mentén. Hasonlóak a Budai utcai iskola előtti fákhoz. Azok is olyanok, mint a keszeg varjú, vagy a villanykaró. — Már levegőnk sem lesz ebben a füstösporos városban! — háborgott egy néni a vágás láttán. — Nyáron milyen jó árnyékot adtak ezek a fák a tűző napsütés ellen az utcán fagylaltozóknak! — Elkerülhetetlen volt a csonkítás? — érdeklődőm dr. Mayor Antaltól, a városgazdasági vállalat főmérnökétől. — Igen, mert a 20—50 éves Celtixek hajlottak voltak: (meghagyott törzsük ma is az. — K. A,) A visszavágás szerintem nem nagy mértékű. A munkát szakemberek végezték. — A kipufogó gázokkal szennyezett, egészségileg (biológiailag) egyre rosszabb helyzetbe jutó Kecskeméten a hajlott fák is jobbak a semminél vagy a sétapálca vastagságúaknái — próbálom védeni a lassanként védhetetlent: környezetünket. — A járókelőket — a város lakóit — ki kérdezte meg erről? Senki. Nélkülük döntöttek. Ám hallgassunk meg egy másik szakembert: Iványosi-Szabó Andrist, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettesét is: — Nekem is feltűnt, ami a Nagykőrösi utcában történt. A szakszerűséggel semmi hiba. Esztétikailag viszont nem vált előnyére az utcának a fák lekopaszítása. Mivel kelet —nyugati irányú, fekvésénél fogva még azt sem lehet mondani, hogy a házait kevés napfény érné a lombok miatt. A KOTVICS-ERDŐ IS SORRA KERÜLT A környezetrombolás következő — jelenlegi — színhelye a tőserdei üdülőterület. A Tisza partjához és az árpádszállási vasúti megállóhoz közel kezdett (s hovatovább befejeződő) pusztításról Komlós József számolt be elsőként lapunkban, erre válaszolt a megyei tanács elnöke szombati számunkban. . A Kotvics-erdő mentén évek, évtizedek óta ott élő negyven üdülőtulajdonos — mint megvert sereg — csak átkozódhat a történtek miatt. Az erdő csatatér benyomását kelti. — Nem jöttünk volna ide lakni — fogad bennünket Szabó János a Fácán utca 44. szám alatt —, ha nincs ez a szép erdő, a Kotvics. (Már csak volt — K. A.) Olyan jó levegő, olyan jó illat várta Kecskemétről jövet a látogatókat, amint erre elhaladtak! FEJSZE VAGY FŰRÉSZ: JAVASLAT ÚJ UTCANÉVRE! Ma: romhalmaz a Kotvics. Fáját eladta a tanács 360 000 forintért a Jánoshalmi Tszt A Lakitelcki Nagyközségi Tanács 360 ezer forintért eladta a fát Megélte? • Feküdj...:! (A tőserdei fotókat Walter Péter készítette.) # A tönk szélén — nem csak a fejsze és a nagykalapács. Környezetünk is! ■ Közi Társulatnak. Tolnamőzsről való favágók most adják az utolsó (kegyelemdöfést a fatörzseknek a megmaradt erdőrészletben. Sír a fűrész. Hatalmas puffanással terül el egy-egy, 40-50 éves akác. — Amikor vihar volt — hallottam út közben a Lakiteleki Nagyközségi Tanácsnál Tóth Ferencné vb-dtkártól —, egyszer egy fa rádőlt egy autóra. Ilyen alapon az országban bárhol kivághatnának akárhány fát, csak azért, mert „veszélyesek”. Az igaz, hogy a Kotvics- erdőben két éve 30 fát kidöntött a szélvész, viszont ezután is maradt benne annyi egészséges, amennyivel az erdőt — részben — megőrizhették volna az üdülőtulajdonosoknak és az ide látogatóknak. • „Nyitott égbolt” — a kecskeméti Nagykőrösi utcában. (Tóth Sándor felvétele) • Bögözi Sándor (guggol) úgy ítéli meg, hogy a fák több mint kétharmadát fölösleges volt kivágni. Tőle balra az egyik, pórul járt üdülő tulajdonos: Szabó János. — Külön kellett volna választani a jó fákat a rossztól — jegyezi meg Szabó János. — így viszont elvették tőlem és az üdülősoron lakóktól mindazt, amiért éppen itt"épí- tettunk kis házakat: a jó levegőt, a csendet, az akác- és a bodza virág-illatot. Utcájuk' nevét is átkeresztelhetnék, akár holnaptól Fácánról Fejsze vagy Fűrész utcaNEM ELEG 1000 UDULO? Bögözi Sándor tolnamőzsi vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a fák 30 százalékát valóban szükséges volt kivágni, nagyobb részüket azonban meghagyhatták volna. — Panziókat, újabb üdülőket akarnak ide építeni? — hüledezik a letarolt terület fel- használására vonatkozó hü hallatán Szabó János. — Elég az üdülőkből! Van már belőlük (tudniillik az épületekből) úgyis elég, 1000 darab! Mit akarnak? Még többet...? A természettel élni lehet, de visszaélni nem. Naponta hallgatva a budapesti légszennyeződésről kiadott rádióközleményt, arra gondoltam: lehet, hogy megyénk településein és üdülőhelyein a zöldterület nagysága már az egészségügyi norma alá csökkent? Kohl Antal Növénybiológiai szenzáció: már fakad a szőlő a Mecsekalján Növénybiológiái szenzációnak számít, hogy a nyárias meleg hatására megkezdődött a szőlő rügyfakadása a Mecsekalján. A szőlészeti és borászati kutatóintézet fajtagyű jteményében csaknem félszáz fajtánál észlelték már a jelenséget, sőt egyes szőlőfajtáknál két centiméteres hajtásokat is felfedeztek. Ez a legkedvezőbb időjárás esetén is csak március végén vagy április elején szokott megtörténni. Az intézet igazgatója, Diófási Lajos tudományos kutató elmondta: 1949-től regisztrálják a szőlő különböző fejlődési szakaszainak időpontját, azóta ilyen korai rügyfakadásra nem volt példa. Mindez a rendkívül enyhe időjárás következménye. Január közepe óta olyan a klíma a Mecsek vidékén^ mint a Földközitenger partján; ötven napja egyfolytában meleg van éjjel és nappal, a február havi középhőmérséklet, például a márciusival volt azonos. A vidéken teljes virágzásban vannak a mandulafák, s már virágzik a kajszi és a cseresznye is. A gazdák örömmel és egyben aggodalommal figyelik a természetnek ezt a csodáját. Az enyhe tél, a meleg tavasz kedvez a növényzet fejlődésének, ám egy esetleges lehűlés súlyos kárt okozna a korán fakadt szőlőben és a virágzó gyümölcsösben. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat rjyyy Alföldi Főmérnöksége vállalja: • acélszerkezetek gyártását, szerelését; • gépek, berendezések telepítését; • tartályok, készülékek gyártását, szerelését; I üzemek felújítását, csővezetékek szerelését (minősített hegesztőink, csőszerelőink bel- és külföldi szerelési gyakorlattal rendelkeznek), VALAMINT A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT MINŐSÉG ELLENŐRZŐ LEÁNYVÁLLALATA vállal roncsolásmentes anyagvizsgálaton belül: • UH-falvastagságmérést; • UH-rétegességvizsgálatot; • diffúziós repedésvizsgálatot; • vákuumos tömörségi vizsgálatot; • hegesztett varratok röntgenvizsgálatát (cső, tartály, lemez stb.); • bemérési munkát, valamint a felsorolt vizsgálatok dokumentálását (D-terv készitése). CÍM: 6701 SZEGED, PF. SS3 TELEFON: 62/67-232; 62/22-088/344 MELLÉK TELEX: 82-717.. Levél Nagyenyedről Nagyenyed lakossága nevében köszönetemet kívánom nyilvánítani Kecel nagyközség lakosainak a decemberi forradalom után nyújtott baráti segítségért és szolidaritásukért. Örömmel vettük a két település közti testvérkapcsolat felvételére irányuló javaslatot, reméljük, hogy ez a kapcsolat is hozzájárul a Magyarország és Románia népei közötti barátság kiteljesítéséhez. Felelősségteljes közösségi munkájukhoz további sok sikert kívánunk. Nichimis Mircea Nagyenyed város polgármestere Ezt a levelet Schindler János, Kecel tanácselnöke kapta. Az előzményekről érdeklődve megtudtuk tőle, hogy a karácsonyi forradalom nyomán a nagyközség lakossága is kinyilvánította segítő szándékát. Ezt követően kiutazott egy küldöttség Gyulafehérvárra, hogy milyen segítségre lenne szükség. A kérés alapján 500 ezer forint értékű gyógyszert és egyszer használatos injekcióstüt, 50 ezer forint értékben gyermektápszert, 100-100 ezer forint értékben élelmiszert és ruhaneműt, valamint 2200 darab könyvet szállítottak Nagyenyedre. Emellett harmincezer forint értékben egyházi könyveket is vittek Gyulafehér632 A levélben írjátok le életrajzotokat és előző munkahelyeiteket. Leveleket március 31-ig a kiadóba „ EXLUZÍV DISZKÓ 90” jeligére. KBM-JOY NSZK—MAGYAR Kft.