Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
4 •» PETŐFI NÉPE • 199«. március 10. REND LESZ A HELVÉCIÁI PETŐFI TÉESZBEN? Röplapok az elnök ellen ELŐRE SOSE SZÁMOLHATUNK Bizonytalan csirketartók • A kapcsolószekrényhez is érteni kell. Ha hiba van, magam javítom — mondja Szabó András. Matkópusztán nemrégiben röplapokat l ijesztettek valakik. No, nem a fennálló i bndszer, a köztársaság vagy a néhány < ve még uralkodó párt ellen lázítottak az i ;meretlen szerzők, hanem dr. Kovács . andor, a Helvéciái Petőfi Téesz elnöke < [len. Sok rosszat leírtak róla, főleg dur- i a modorát és helytelen vezetői döntéseit I ifbgásólták. A röplapok eljutottak az (Inökhöz is, aki feljelentést tett. Jártak is i íár rendőrök a téeszközpontban, igaz, i gy irodabetörés miatt, de ha már ott j oltak, mindjárt meg lehetett ejteni a fel- j ilentést is. Azt mondják, a rendőrök i yomban kérdezősködtek is, de nem az (rdekelte őket, igaz-e a sok felsorakozta- l í>tt vád, hanem hogy ki sorakoztatta fel í két ilyen akkurátusán. A kétféle változatban is terjesztett pa- 1 írokon egyébként a szerzők felszólítot- I ík minden tagot, hogy legyenek ott a ; árszámadó közgyűlésen, és őszintén i íondják el a véleményüket. Az újságíró 1 gyan nem téesztag, de ilyen invitálásnak i ehezen tud ellenállni. Megkülönböztetett tisztelettel Késve kezdődött a közgyűlés, de annál i nnepélyesebben. A külső szemlélőnek í gy tűnt, hirtelen visszacseppent a hetve- 1 és évekbe. Először is lejátszották a Him- i juszt, talán azért, hogy rádöbbenjünk: < gyek vagyunk mi, magyarok (röplapok- 1 :al és téeszközgyűlésen is). Aztán a mat- ] ói általános iskola tanulói adtak mű- : irt. Nem lehetetlen persze, hogy az üd- i özlő szöveget — „meleg szeretettel kö- í söntjük a téesz vezetőségét, és megkü- 1 jnböztetett tisztelettel dr. Kovács Sán- I or elnököt, Sanyi bácsit” — az okos 1 isdiákok Írták. Igazi, hetvenes évekbeli I íformszellemben. Előreszaladva kicsit: dr. Kovács Sán- ( őrt — a röplapok ellenére is — újra i íegválasztották elnöknek. De a vélemé- : yét nem mondta el senki, legalábbis dr. Lovácsról nem. Volt egy válságos félóra, z elnök ugyanis — miközben a jelölőbi- : pttság vezetője azt firtatta, akamak-e a «gok általános elnökhelyettest — egy- SKer csak felpattant és szót kért. Neki Bizony elege van, hogy a becsületébe gá- »ljanak, sértegessék, amikor éjjel- jappal a téesz javáért tevékenykedik! Lemond az elnökségről, nem jelölteti ma| A váratlannak tűnő) felszólalásra senki sem reagált. A jelölőbizottság vezetője Zavartalanul folytatta a jelöltek sorolását, egyre csak mondta a neveket. Kérőbb aztán, a szavazás előtti döntő pillanatban felemelkedett egy férfiú az első sorokban, és arra kérte az elnököt: vállalja mégis a megmérettetést, mert a tagság bizik benne. A váratlanul kirobbanó tpps után az elnök válaszolt: hát jó, ha a fogság kéri... De csak úgy vállalja — tette hozzá — ha szabad kezet kap, hogy rendet csináljon a téeszben. Mit értett ezen, nem részletezte, ám azt érzékeltette, hogy a röplapok szerzőire nem várnak könnyű idők. Aki megkönnyezte a Szózatot Megdöbbentő volt látni, hogy a téesz- tagok mennyire nem ismerik saját jogaikat. Jóformán erővel kellett őket meggyőzni, hogy dr. Kovács Sándor mellett más jelöltet is javasolhatnak (mellesleg nem a „dísztribünön” ülők igyekeztek őket meggyőzni). A jogtanácsos sem állt éppen a helyzet magaslatán. Majdnem félórába telt, mire tisztázta: kétharmados többség kell-e ahhoz, hogy az új jelöltet is felvegyék a listára? Golovics Ferenc neve végül is felkerült'idr. Kovács neve mellé. A téesztagok azt is alig akarták elhinni, hogy akkor is módosíthatják az alapszabályt, ha a vezetőség nem tesz erre előzetesen javaslatot. Maguktól is dönthetnek így. Az már csak apróság, hogy a jogtanácsos összekeverte a kötelező módosítást (amelyre az érvényben levő földtörvény és szövetkezeti törvény kötelezi a téeszeket) a tagsági kezdeményezéssel. A javaslat egyébként arra vonatkozott, hogy ne öt, csak egy évre vagy meghatározatlan időre válasszanak elnököt. De maradt minden a régiben, mert nem akadt senki, aki meggyőzően elmagyarázta volna, hogy ez miért jó a tagoknak. A szavazást meg kellett volna ismételni, mert egyik jelölt sem szerezte meg a kellő számú szavazatot. De addigra a tagok jó része hazament, igencsak foghíjasak voltak a sorok. Akik maradtak, élénken tiltakoztak az ismételt szavazás ellen. Ekkor Golovics Ferenc visszalépett, a kapott szavazatokat láthatóan megkönnyebbülve „átadta” dr. Kovács Sándornak. így megint ő lett a Petőfi Téesz elnöke, és hozzáláthat a rendcsináláshoz. Mindenesetre megígérte, hogy ezentúl kevesebbet beszél majd egyes szám első személyben, és többet használja a közismert „mi” szócskát. A közgyűlés végén könnyezett. De lehet, hogy csak teátrális fogás volt a feltűnő szemtörölge- tés, miközben a Szózat hangjai zúgtak a teremben. Ki volt hallgatag? Sok a sérelem a téesztagokban. Legalábbis azokban, akikkel sikerült beszélgetni. ' Az elnök vétkeiről hosszú listát soroltak, nyomozni kellene — mint a röplapok ügyében —, mennyi igaz, mennyi nem. Az emberek ezt mondják, aZ elnök azt. Az elnök szerint ebben a téeszben divat a vezetők rágalmazása. Most éppen ő van soron. A téesztagok meg azt mondják, ebben a téeszben divat a vezetők visszaélése. Most éppen dr. Kovács van soron. A matkóiak nem tartoznak az úgynevezett hallgatag többséghez. Öt éve, mióta dr. Kovács Sándor az elnök, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságtól a megyei pártbizottságon, a mezőgazdasági minisztériumon és a Minisztertanácson át Kádár Jánosig sokfelé próbálták hallatni a hangjukat. De a bejelentések mindig visszakerültek a megyébe, s vagy nem válaszoltak rájuk, vagy azt írták az illetékesek: a gyanú nem megalapozott. (Egyszer a NEB valóban visszaélésre bukkant, ám a vezetők még csak megrovást sem kaptak, az elkövető pedig időközben elhalálozott.) Ki is volt itt inkább hallgatag? Most* már nincs KNEB, és nincs nagyhatalmú megyei (egy)pártbizottság. Kihez forduljanak a matkóiak? A közgyűlésen megbuktathatták völna dr. Kovács Sándort. Igen, de ki vállalná akkor ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben az-^ugyancsak bizonytalan sors elé néző téesz vezetését? Az egyetlen ellenjelölt az első adandó alkalommal visszalépett. Az eredmény nem volt kétséges, az emberek inkább hallgattak. Ettől a téesztől függ a megélhetésük. Az elnök, a vezetők és a tagok mintha egymás foglyai lennének. Súlyos következmények nélkül még egyik sem szabadulhat a másiktól. A legnagyobb baj mégis az: ebben a mi kis bimbódzó demokráciánkban az elnöknek lehetősége van saját szája íze szerint rendet csinálni, a tagoknak ellenben nincs.‘S ha ez így van máshol is, „nagy múltú”, szétveréstől féltett termelőszövetkezeteinkben valójában még semmi sem változott. Legfeljebb az Intemacionálét váltotta fel radikálisan a Szózat. Magyar Ágnes Már kész volt a cikk, amikor megkaptuk az alábbi rendőrségi bejelentés másolatát: „Tisztelettel kérek segítséget Öntől a legsürgősebben. Kecskemét mellett Mat- kópusztán juhász vagyok. A Petőfi Téesz elnöke több alkalommal megfenyegetett, hogy lelő engem a puskájával. Ez év január 31-én délelőtt dr. Kovács Sándor, a téesz elnöke megvert, megfenyegetett, amikor a juhokat legeltettem. Azt a kijelentést tette, hogy ha a puska nála lett volna, akkor agyonlő. E kijelentését hallotta Gajdácsi János, a Petőfi Téesz mezőőre és Orbán László kecskeméti lakos. A rendőrség'segítségét kérem súlyos ügyemben. Munkám nem tudom rendesen végezni, mert dr. Kovács Sándor,, a Petőfi Téesz elnöke fegyverével rettegésben tart. Köszönettel és tisztelettel: Cseri István juhász Kecskemét-Matkó” Még egyikőjük hajában sem csillan ősz hajszál, nagyon fiatalok. És fiatal körülöttünk minden, a, ház, a csöppnyi kert. Tabdin Szabó Andráséknál járunk. A házigazda tessékel befelé, a felesége, Kati, kávét főz hirtelen. Mindketten pontosan — nagyon tudva saját dolgaikat — fogalmaznak arról, amiből élnek, a csirketartásról. — Februárban volt két éve, hogy nekifogtunk a pecsenyecsirkének — mondja Szabóné. — Mindkettőnknek volt munkahelyünk, aztán maradt a szőlőművelés. Abból azonban nemi nagyon sikerült a kölcsöneinket törleszteni. Akjcor beszélgettünk egy hartai ismerősünkkel, ő buzdított bennünket a csirkézésre. Nehezen, de összegyűjtöttük a pénzt az ól építéséhez is. — Nem is különálló az ól — szól közbe Szabó András — már akkor, ma úgy gondolom jó érzékkel, úgy építettünk, hogy az ötezer férőhelyes ól alatt ott a bármelyik pillanatban üzemelésbe fogható műhely. — Miért, abba akarják hagyni a baromfitartást? — Hát épp ez az'■— tárja szét karját a fiatalember. — Nem tudjuk, mit csináljunk. Ez a kilencedik turnusunk, eddig nem veszítettünk. A múltkor is, amiket leadtunk, mind első osztályúak voltak. Tehát nem véthetünk olyan sokat a tartással. Mégis egyre kevesebb pénzünk marad rajta! A bizonytalanságért meg ki meri vállalni a kockázatot? Előre sose tudni, egyáltalái)'marad-e valami pénz a leadás után. — Úgy mondták, — panaszol a feleség -S húsz forint is megmarad tisztán egy-egy állaton. Bezzeg most! Tudom, hogy aki három éve nekünk ezt mondta, már nem tart csirkét. — Számoljunk egy kicsit! — Ez elég nehéz lesz, de megpróbálhatjuk, — és máris sorolja az adatokat a gazda. — A leadott csirkék súlya általában 1,70—1,80 kilogramm. A naposcsirke ára most 13,80 volt, amíg felhizlaltuk, kellett egynek-egynek több mint négy kiló táp. És máris kavar a számokba az, hogy a takarmányt több helyről kapjuk, Dabasról, Sükösdről, Dunavarsány- ból. Egy turnushoz igyekszünk előre számolni, inkább maradjon valamennyi, mint közben kelljen újabbat venni. A tápváltásokat nagyon megérzik az állatok, meg mi is. Hiába magas az ára, főleg aratás előtt kevesebb benne a kukorica, több a más gabona. — Éppen most emlegetik, hogy márciusban újabb tápáremelés várható iP- szúrja közbe a fiatalasszony. — Pedig már így is kifizetünk átlagban 1500 forintot mázsájáért. — És ez csak a táp, meg a naposcsibe. Még jön rá fuvarköltség vagy három forint, a vitaminok, a gyógyszerek, amennyi kell. A Kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezettel vagyunk szerződéssel, ők most emelték az integrátori díjat 2,50-re. Fűteni is kell, bár az idén segített a természetfelelős. — Viszont amennyivel kevesebbet kellett fűteni, annyival drágább a tüzelő — teszi helyre a dolgokat ismét az asszony. A férj nem hagyja magát: ■ — De ezzel aztán spórolhatunk! Mármint az árával, hiszen vegyes tüzelésű a kazán. Minden hulladékfát igyekszünk megszerezni, még a szőlőnyesedéket is. Még nem számoltam a vízdíjat, pedig az is jóval több lett. — Végül is mennyi marad a csirkén tiszta haszon? — Ezek után gondolhatja, hogy nem sok. Talán csak az a jó, hogy egy összegben jutunk hozzá ahhoz, amit belefeccölünk. A kölcsönöket törleszteni kell. Az ismerőseink meg csodálkoznak, hogy nem tudunk venni egy személykocsit, de színes tévénk sincs. A szőlő még ott van, de arra is ki mer ma számolni! Ha véletlenül beüt a mennykő és egy turnuson veszteséget csinálunk — nem biztos, hogy a mi hibánkból —l, akkor igazán lesz okunk a félelemre. A család fenntartása kerül veszélybe! >t-# Igazából elment a kedvünk az egésztől —, szomorodik meg Szabóné — ezt az évet még muszáj lesz végigcsinálnunk. De a férjem már egyre többet emlegeti, hogy inkább elmegy a Morváihoz kazánkovácsnak. Meg azt, hogy fölrakja az egész fölszerelést a padlásra és a műhelyben nekifog, mit tudom éri, személykocsikat festeni. Abból viszont, nem lesz csirke! G. E. I i_______________________________ j ^ÉgEj] BZVj | . Gázkészülékjavító és Szolgáltató \ Leányvállalat l Kecskeméti Kirendeltségének ’márkaszerviz-szolgáltatása: j FÉG—Vestale, FÉG—Junkers, i FÉG—C gázkazánok, konvektorok, »vízmelegítők, valamint KF—125. f; bojlerek, tűzhelyet: I garanciális javítása, egyszeri vagy •Átalánydíjas karbantartása. Szerelői szolgáltatása: Lakó- és kommunális épületek gáz- és központi fűtésének tervezése, szerelése, hagyományos, ill. réz- vagy lágyacélcsöves technológiával gáz- és fűtési rendszerek beszabályozása. Kereskedelmi szolgáltatása: FÉG-gyártmányok árusítása, egyéb épületgépészeti szerelvények beszerzése. Kecskemét, Horváth Döme u. 2. Telefon: 76/29-264. 587 KECSKEMÉT MFQEL kft 6000 Kecskemét, Rákóczi út 26. Telefon: 00 36 76/29-163 Új lehetőség a vállalkozások részére Az ARTEL Kft. videostúdiója rövid határidőre elkészíti KÉPES REKLÁMFILMJÉT, amely a Kecskeméti Városi Televízióban kerül sugárzásra. 30 mp 60 mp 12 500,— Ft + áfa 5000,— Ft + áfa Időtartam: Elkészítési díj | egyszeri sugárzással 8000,— Ft + áfa | További sugárzási díj I alkalmanként 2500,— Ft + áfa h i Alkalom a bemutatkozásra, hirdethet a ívében. Érdeklődni lehet: ARTEL Kft. Kecskemét, Rákóczi út; 26. Tel.: 76/29-163. esz MIÉRT BOCSÁTOTTÁK EL KELEMEN JÓZSEF MÉRNÖKÖT? Félegyházi féligazságok, félelmek TV Jí eghatározott céllal utaztam 3 hete 1VX Kiskunfélegyházára. A távolsági autóbuszról leszállva azonban nagyméretű hirdetményen akadt meg a szemem. Az előző napi szolidaritási nagygyűlésre toborozta a kiskun város lakóit. Két egyetemi oktató közreműködését’ is jelezte. U talt arra, hogy az Április 4. Gépgyárban megtorlásként fegyelmit indítottak Kelemen József mérnök ellen, aki független jelöltként szeretné jelöltetni magát a közelgő választáson. A munkástanács megalakításának akadályoztatásával is vádolták a vegyipari gépgyár vezetőit az aláírók. Téma a hirdetőtábláról Elhatároztam, hogy ha késve is, de beszámolok a szabadtéri demonstrációról. Résztvevőket, érdeklődőket kerestem. A szakmaközi bizottság városi titkára tőlem hallott először a nagygyűlésről. Kérdezősködtem üzletekben, járókelőktől, nehezen találtam szemtanúkat. Annyit kiderítettem, hogy a fénymásolt falragaszokon jelzett pesti előadók nem érkeztek meg. Á résztvevők egy része kíváncsiságból állt meg, nagyon kevesen érezték szükségesnek, hogy jelenlétükkel is kinyilvánítsák egyetértésüket a plakát aláíróival. Tudom, hogy az igazság igazság marad, ha kevesen is ismerik föl, állnak ki mellette. Korábban sohasem találkoztam a munkÚstanács-szervezők vezetőjével, Kelemen József mérnökkel és az általuk elmarasztalt Szabó Lajos vezér- igazgatóval. I 1 ■ Az első, felszínes információk hatására kezdetben nagyon rokonszenvesnek éreztem a mérnök elszántságát, törekvéseit. Magam is túlzottnak tartom az úgynevezett-első számú gazdasági vezetők teljesítményükkel nem mindig arányos jövedelmet, utazgatásait. Ki ne tudná: honunkban általában felelőtlenül gazdálkodnak szellemi javainkkal, tudok előnytelenül értékesített vállalatokról. Még akkor is támogatni kell az ésszerűsítést, korszerűsítést követelőket, ha egyben-másban tévednek, ha netán személyes motívumok is táplálják indulataikat. Régóta reformpárti Minél több emberrel beszélgettem, annál rosszkedvűbb lettem. Kiderült: a középkorú, háromgyerekes műszaki szakember hosszú ideje perben áll a világgal. Az általam megkérdezettek túlnyomó többsége helyteleníti módszereit, stílusát, észrevételei csak féligazságok. Nyilvánvalóvá vált: ketté kell választani az úgynevezett Kelemen-ügyeket és a munkástanács ügyét. A személyes helyzetével, beosztásával, jövedelmével elégedetlen, korábbi munkahelyein is összeütközésbe sodródott műszaki szakember vezetői leváltása óta készít és küld gazdasági viszonyainkról jelzéseket, javaslatokat országos lapoknak, különböző fórmftoknak. Sajnálatos, hogy több címzett még érdemi válaszra sem méltatta. Tudtommal a Népszabadság sem közölte vitahozzászólásait, bár az egyik tekintélyes újságíró alaposabban is megismerkedett a kiskunfélegyházi mérnökkel, elgondQ- lásaival. Jószándékú, ám túlságosan általános megállapításainak elfogadtatására még nehány éve is Kádár Jánosra, a pártkongresszust határozatokra hivatkozott. Talán abban reménykedett, hogy az MSZMP vezetősége egységesen serkentené a reformokat? Csalt vagy csalhatott (volna)? Természetesen ellátogattam Kelemen Józsefhez is. Mind riadtabban hallgattam. Nem akartam hinni a fülemnek, megismételtem a kérdést. „Valóban azt állítja, hogy azért vásároltak x. nyugati cégtől és nem y-tól, mert ezért valakik pénzt kaptak?” Magnófelvételem tanúsága szerint háromszor is megvádolta a gyári vezetőket. „A nyugati tulajdonosok jutalékot adhatnak az üzletkötőknek, az üzlethozóknak. Jól jár, aki velük tárgyal, megtalálja számitása- it.” Nincs kizárva, hogy igaza van, az is elképzelhető, hogy az Április 4. Gépgyár vezetői közül is dugipénzhez jutott valaki. A mondataiban megbúvó gyanúját azonban szinte semmivel sem tudja igazolni. Tüzetesebb vizsgálódás feltehetően rámutathatna a kiskunfélegyházi gyár stratégiájának némely gyengeségeire, üzletpolitikájában is felfedhetne tévedéseket. Sporthasonlattal élve még a legjobb labdarúgócsapat legjobb formájában játszva sem használja ki valameny- nyi gólhelyzetét, rossz helyre adják néha-néha a klasszisok is a jabdát. A világért se állítom, hogy az Április 4. Gépgyár a világ élvonalában van, csupán azt, hogy a nagyon közepes színvonalú magyar gépiparban hosszú ideje az átlag fölött teljesít. Noha a rosszabbodó termelési feltételek a legtöbb nagyüzemnél érzékenyebben érintik, noha másutt ezerszámra küldik kényszerszabadságra a dolgozókat, noha sok száz milliós ráfizetésekkel terhelik a népgazdaságot, az Április 4. Gépgyárban egyelőre mindenkinek van munkája, a nagyüzemet sohasem kellett segélyezni. Példamutatóan foglalkoznak a nyugdíjasaikkal, bővül a nyugati piacuk. Nem maradhat állás nélkül „Félelem pélkül akarunk dolgozni”, hangoztatja egyik beadványában Kelemen József. Jogos a követelése. Ezt azonban elvárhatják a vezető gazdasági szakemberek' is. Nem kötelesek eltűrni a megalapozatlan, nénémnek mondom, hogy a ' menyem is értse rágalmakat. Majd a munkaügyi bíróság eldönti, hogy jogszerűen ,mondtak-e fel Kiskunfélegyházán Kelemen Józsefnek. Semmiképpen sem maradhat állás.nélkül a kétdiplomás mérnök, akinek mindenekelőtt önmagával kellene megbékülnie. Célszerű volna, ha másutt keresne álkalmazást, másutt bizonyítaná hozzáértését. Sajnálatra méltó, hogy így alakult a sorsa. Az a tény, hogy küzdelmeiben eléggé magara maradt, esetében nem feltétlenül az igazság érvényesítésének nehézségeire utal. , Fellépése mégsem mondható hatástalannak. Éles hangú, olykor bántóan általánosító falragaszai közvetve hozzájárultak a munkavállalók öntudatosodásához, arra késztetik a vállalat vezetőit, a szakszervezetet, a vállalati tanácsot és az értesüléseink szerint nagy nehezen megalakult munkástanácsot, hogy az eddiginél alaposabban tanácskozzanak fontos döntésekről a munkavállalókkal, tudatosabban avassák be a döntési folyamatokba a dolgozókat, értékelve ismertessék az egyes ügyekben adódó választási lehetőségeket, népszerűtlen intézkedésektől se riadjanak vissza a gyár jövője érdekében. Amennyiben mégis beigazolódnak Kelemen József elmarasztaló megállapításai, késedelem nélkül vonja le mindenki a következtetéseket. Heltai Nándor
