Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

1990. március 10. • PETŐFI NÉPE • 3 ••• • ' . . • / BEVÉTELÜK KÉTHARMADÁT VESZÍTETTÉK ÉL A RUBELELSZÁMOLÁSÚ EXPORT LEÁLLÍTÁSA MIATT Száz dolgozót küldenek el a Temaforg kunszentmiklósi gyárából # Inkább a varrógépek mellé kellenek ügyes kezű asszonyok. Száz dolgozójától — a teljes lét­szám 25 százalékától — kíván meg­válni az idén a Temaforg Vállalat kunszentmiklósi gyára. Annak is­meretében, hogy pár évvel ezelőtt ugyanebből az üzemből kétszáz em­bert bocsátottak el, a kérdést úgy is föl lehet tenni: már megint miért van szükség létszámleépítésre? Megelőzték a japánokat Az előző ilyen nagyszabású akcióju­kat 1986-ban hajtottak végre; termelési szerkezetváltás, technikai korszerűsítés miatt kényszerültek erre. Akkor megle­hetősen nagy visszhangot váltott ki az eset, mivel előzőleg nemigen volt hason­lóra példa. Átkozták is, dicsérték is a gyárat érte. Akiket személy szerint érin­tett a változás, azok úgy érezték, az ő bőrükre döntöttek a vezetők, szakem­berek viszont követendőnek minősítet­ték lépésüket, hiszen gazdasági érdek­ből tették meg. Tény, hogy akkor még (egyéb rendelkezés híján) a munkáltató volt kénytelen gondoskodni elbocsátott dolgozói újraelhelyezéséről, legalább' három munkalehetőséget kínálva fel mindenkinek. Szörnyű nagy terhet je­lentett számukra ez a kötelezettség: mi­vel nem voltak meg hozzá az eszközeik, csak kínkeservesen tudták teljesíteni. Munkáltatót, munkavállalót egyaránt megviselt az akkori „válás”. Azóta bebizonyosodott, hogy a kun­szentmiklósi gyárban helyesen döntöt­tek: a nagy horderejű változások meg­hozták az eredményt. 1985-ben hatsza- zan dolgoztak az üzemben, 300 millió forint volt az árbevételük, 40 millió a nyereségük. 1989-ben 400 dolgozó 1,5 milliárd forintos árbevételt és 140 millió forintos nyereséget ért el. Ez idő alatt 1500 tonnáról 6000-re futott fel termé­keik mennyisége. Egyre igényesebb munkákat vállaltak, megsokszorozták gyártmányaik számát. Egyebek között az út-, vasút-, sportpályaépítésben, fo­lyamszabályozásban, építőiparban, használatos textiliákat készítenek, olyant is például (parkosításhoz),' amelybe fűmagot vetnek. Szóval, a Te­maforg Vállalat kunszentmiklósi gyára európai színvonalú, korszérű üzemmé nőtte ki magát. Sikereik egyik csúcs­pontját jelentette, amikor a japánok elől elnyertek egy pályázatot — szovjet megrendelésre. Egy tollvonás és... Gazdasági kondíciójukat megőrzen­dő, nagyon vigyáztak arra is, hogy ne legyen házon belüli munkanélküliség. A termelés folyamatos korszerűsítése (saját készítésű, gépeik is vannak), a munkaszervezés javítása, a teljesítmé­nyek növelése következeiében időről időre szükségessé válik a gyárban vala­melyes létszámleépítés. Azt például már tavaly tudták, hogy az idén nyugdíjba vonuló 14 dolgozójuk helyébe nem vesznek fel senkit. Velük együtt a tervek szerint mintegy harminccal csökkent volna a létszám, az év első egy-két hó­napjában. Februárban a kereskedelmi miniszter felfüggesztette a rubelelszá­molású exportot. Ez nem egyszerűen csak keresztülhúzta a kunszentmiklósi- ak terveit, nem egyszerűen csak derékba törte a gyár dinamikus fejlődését, ha­nem —úgyszólván: egyszerűen?—har­madára vetette vissza a termelését. László Tibor igazgató a következőket mondta erről: —Az a japánok elől megnyert szovjet megrendelés — államköri szerződés alapján —öt évre.szólt. 1990 lett volna az utolsó esztendeje. Nyereséges tevé­kenység-volt, termelésünk kétharmadát tette ki. Emellett jóval kisebb mennyisé­gű termék szállítására bartell megálla­podásunk is van a.szovjetekkel, arra március végéig megkaptuk, s bízunk benne, hogy a következő negyedévre is megkapjuk a kiviteli engedélyt. A ter­melési kapacitásunk nagyobb részét le­kötő megrendeléstől azonban végérvé­nyesen elestünk. Nem tudok egyetérteni azzal az érveléssel, hogy a rubelaktívum miatt-volt szükség erre a drasztikus in­tézkedésre! A nyereséges tevékenység a népgazdaságnak is hasznos!. — Mennyivel esik vissza a gyár bevé­tele a szovjet export elmaradása miatt? —Másfél milliárd forintról 300 milli­óra csökken, a nyereségünk pedig, örü­lünk, ha eléri a 30 milliót ebben az év­ben. Új piacokat kell szereznünk, vala­mennyit már sikerült, több nyugati megrendelésre van küátásunk. Jövőre 500 millió forint értékűre szeretnénk fel­futtatni termelésünket. Azaz, kezdhet­jük elölről! Ezért kell elbocsátanunk száz dolgozót. A három műszakról ket­tőre tértünk át. Most még csaknem teljes-létszámmal dolgoznak, az üzemekben mégis alig látni embert. Itt azonban ez a természe­tes. Óriási (30-40 miihó forint értékű) gépeket, gépsorokat általában ketten kezelnek; ezt jelenti a korszerű technika. Inkább csak a konfekcionáláshoz — háló-, szűrő-, légzsák stb. varrásá­hoz van szükség ügyes kezű asszonyok­ra. A leépítendő dolgozók hatvan száza­léka férfi. De legalább nem idegesek már — Gondolom, rossz a hangulat a gyár­ban? — Jó hangulat nincs, nem is lesz — mondta az igazgató —, de legalább már valamelyest megnyugodtak az emberek. Addig voltak idegesek, am íg nem tudták;' kinek kéll mennie. Ezért nem halogattuk' a döntést, s amint az megvolt, azonnal közöltük áz érintettekkel. Holott csak május 15-étől kapják kézhez felmondá­sukat Közöttük jó szakmunkások, olya­nok is, akik a gyár által szervezett oktatá-. son szereztek szakmunkásképzettséget.-— Most már nem a munkáltató fel­adata elhelyezni a leépített dolgozókat,, de talán figyelemmel kísérik, hol tudnak elhelyezkedni... — Sőt, annak ellenére, hogy nem fel­adatunk, földerítettünk jó néhány mun­kahelyet, s fölajánlottuk dolgozóink­nak. Legnagyobb csodálkozásunkra több helyen még csak nem is érdeklőd­tek. Sokan azt mondják, állattenyész­tésbe kezdenek, voltak, akik hitelt kér­tek és kaptak vállalkozáshoz. De hogy a többieknek mi a szándékuk, nem tud­juk. — Ez a gyár volt a legtöbb dolgozót foglalkoztató munkahely a városban? — Még most is az. Háromszázan ma­radtunk, de ennél sokkal többen később sem leszünk. Jó esetben is csak évek múlva sikerülhet a termelésünket felfut­tatni a tavalyi szintre. Almási Márta VÁLASZ CIKKÜNKRE Ki szakította félbe Ballószögön a falugyűlést? Meglepetéssel olvastam a Petőfi Népe ez év február 21-ei számában a ballószögi falugyűlésről szóló tudósítást. Mivel az említett cikkben a falugyűlés „befejezetlenségéért” a ta­nács vezetőit is elmarasztalják, engedjék meg, hogy a „másik fél” is közreadja a véleményét. A falugyűlésen részt vett lakosság, az MDF, az SZDSZ jelenlévő, nem ballószögi résztvevői tanúsíthatják, hogy senkitől a szólás jogát nem vontam meg. Mindenki elmondhatta véleményét, spontán gondolatait, még az előre „felkészült” felszólalók is. Miután az egyik hozzászóló helyi lakos harmadszor bo­nyolódott bele végnélküli fejtegetésébe, a falugyűlés résztve­vőinek nagyobb része felállt, s elhagyta a termet (ez 21 óra után történt). Sem pártos, sem pártonkívüli jelenlévő nem szólt, hogy neki még van valami fontos mondanivalója. Bennem is sok a kérdőjel és egyetértek a cikkíró gondola­tával: „miért a meg nem értés, az igazi párbeszéd hiánya, a csendes fojtogatás egy ilyen kis faluban, ahol mindenki isme­rőse mindenkinek ...?” Mi késztetett egy kisebb csoportot arra, hogy ellenségeskedést kezdeményezzen, hiszen még az elmúlt év feléig vállvetve'együtt dolgoztunk. A sikerek, a kudarcok is közösek voltak! Talán a hatalomvágy, az esetle­ges — általam ismertetett — egyéni sérelem felnagyítása? Vagy feltámad az 50-es évek politikai felfogása, hogy aki nem az „én pártom” tagja, azt el kell taposni, akár becsület­tel végzi munkáját, akár nem? Bízom benne, hogy előbb vagy utóbb megismerhetem az igazi indítékot. Ami a pártok sértődöttségét illeti, én is úgy gondolom, hogy velük együtt egész a „nagy család”, de ez nemcsak a kimondott szóban kell, hogy megnyilvánuljon, hanem a cse­lekvésben is. Mindenki részéről! A felszólaló „helyre tételét" illetően szomorú, hogy a de­mokráciát zászlóra tűzök nem érezték meg az egyszerű sza­vakban kifejezett aggodalmat egy közösség életéért. Sajná­lom, hogy a pártok elnökei vagy tagjai nem tisztelnek meg. gondjaikkal, problémáikkal, hisz eddig úgy éreztem, min­denkire türelemmel tudtam időt szakítani akár a munkahe­lyemen, akár a lakásomon kerestek meg. A lakásépítés szoci­ális támogatásával kapcsolatban közlöm, hogy a helyi tanács rendeleté szabályozza ezt a lehetőséget, melynek alapján évente 2-3 arra érdemes, rászoruló, 3 vagy több gyermekes belterületen építkező család kapott családonként 120-170 ezer forintot (ebből 75 százalékot a megyei tanács adott). Ez a tanácsrendelet a február 21-én tartott tanácsülésen módo­sításra került: ezentúl a külterületen építkezők is megkaphat­ják a támogatást. ' A végrehajtó bizottság e rendeletet módosító szándékát jól tudta Pintér Istvánné, s a támogatását felvállaló dr. Zsadá- nyi Nagy Árpád, az MSZDP helyi elnöke (aki a község orvosa is), hisz a falugyűlést megelőző vb-ülésen (ahol a helyi pártok vezetői is részt vettek tanácskozási joggal) ebben egyértelmű álláspont alakult ki. Igaz, a doktor úr nehezen nyugodott bele, hogy a tanács­rendeletet miért nem változtatja meg a vb — támogatott javára? — s hogy a támogatásban részesültek neve nem hangzott el, jogos bírálat, mentséget nem keresek. A tanács — és ezen belül annak vezetői — munkáját hiszem, hogy nem azzal lehet lemérni, hogy fillérre emlékez- nek-e a közel 21 millió forintos költségvetés felhasználására, hanem a mindennapi feladatok végrehajtásával, a község fejlődésével! Az Idősek Napközi Otthona létesítése nem egy­személyes vállalkozás, „látványos részmegoldás” eredmé­nye. Még 1985-ben, a teho szervezésekor fogadta el az érin­tett lakosság döntő többsége a központi iskola bővítését (melyet 1988-ban befejeztünk, közel 24 millió forint költség­gel) és az Idősek Napközi Otthona kialakítását. Á falugyűlés után került átadásra az Idősek Napközi Otthona, így a gondozottak számáról még nem tudhattam tájékoztatót adni, úgyszintén a térítési dijakról sem, hiszen az a gondozottak anyagi helyzetétől függ. Az intézménynek kinevezett vezetője nincs, azt sem én, sem a munkatársaim . nem mondtuk, hogy őt a megyei tanács jelölte vagy jelöli ki. A házi szociális gondozás keretében az ellátandó feladatokat nem a vb titkára állapítja meg, hanem minden érintett személy gondozási lapjára a körzeti orvos jegyzi fel, hogy milyen feladat ellátását javasolja. A körzeti orvosnak nem lehetőséget ■biztosítunk, hanem az ő döntésének függvényében veszünk bárkit házi gondozásba, s ez, úgy érzem, lényeges különbség! Emlékezni viszont „nemcsak” a tanácselnöknek illik!! Ügy a házi gondozással, mint az Idősek Napközi Otthoná­nak működtetésével azokról az idős, munkában, családneve­lésben megfáradt lakosainkról szeretnénk gondoskodni, akik munkája eredményeként ezt a kis falut az otthonunknak érez­hetjük, hisz nem mehet minden idős szociális otthonba! Áz óvodás gyermek elhelyezését előtérbe helyezni az idő­sekkel szemben nem szerencsés álláspont, ezeket párhuza­mosan kell megoldani. Az 1979-ben megépített kétcsoportos óvodában minden jogos igényt kielégítettünk. Ez évben sike­rült megfelelő összeget tartalékolni arra, hogy ha a jelentke­zők száma indokolja, a tanács még egy óvodás csoportot indítson. Valóban mindannyiunknak tanulni kell még a demokráci­át, melyhez hozzátartozik, hogy a pártonkívüliek nevében valóban pártonkívüli emeljen szót. Á falu, a lakosság gond­jait, problémáinkat nem a sajtó hasábjain, hanem helyben kell megoldanunk közösen, nagyobb toleranciával! Máté I. ászióné tanácselnök OLVASÓI LEVEL NYOMÁN A BETÉTKAMATOKRÓL Vigyázat, az OTP lépésre készül! A pénzintézetnek kötelező, de egyedi esetekben mérlegelhet is A február 22-ei Petőfi Népében az alábbi szövegű hirdetés jelent meg: „Azok a kedves ügyfelek, akik az 1989. évi 2. sz. betéttörvény feltételeiről ez év végéig nem nyilatkoznak, betétjüket 1991-ben — a lekötési időtől füg­getlenül — látra szóló betétként lesz módunk kamatoztatni.” Ezzel kapcsolatban ragadott tollat dr. Ma­gyar Károly, 75. életévét betöltött nyugalma­zott lajosmizsei körzeti főorvos, ahogy levelét aláíija: kisbetétes és kisnyugdíjas. Mint közli velünk, azonnal felkereste a hirdetést feladó OTP illetékes igazgatóját, levelet írt a köz­pontnak és további lépéseket is tervez. Mert nem engedhető meg, hogy azon sze­rencsétlen kispénzű ügyfelek betétkamatát fe­lére csökkentsék, akik nem viszik be az OTP- be betétkönyvüket ebben az évben, hogy ab­ba beragaszthassák az új „törvény” rövidített szövegét. Hiszen így rosszul járnának azok az öreg kispénzűek, akik nem figyelik a Petőfi Népe hirdetéseit, s betéteik kamata 19 száza­lékról 8 százalékra csökkenne. A levélben foglaltakról megkérdeztük a hirdetést feladó OTP megyei igazgatásának osztályvezetőjét, Kiss Györgyöt. — Az Elnöki Tanács 1989. évi 2. számú törvényerejű rendelete, közkeletű nevén a be­téttörvény, szabályozza a takarékbetétekkel kapcsolatos kérdéseket — mondja Kiss György. — Ebben van egy olyan paragrafus, amely szerint a pénzintézet (tehát valamennyi takarékbetétet gyűjtő intézmény, s nem csak az OTP) nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítá­sára, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. Az'eddigi szerződésekben ez nincs kikötve, s így ezt kell átvezetni. — Miért okoz ez gondot, hiszen így is köve­tik a betéti kamatok az inflációt? — Amíg a kamatok emelkednek, addig nincs is kifogás az egyoldalú módosítás miatt. Természetesen minden ügyfélnek joga lenne ragaszkodni a régi, kisebb kamathoz, de nyil­vánvaló, hogy ilyen igény hozzánk nem érke­zett. A nettó kamatok — egyéves lekötés ese­tén — most február 1-jétől emelkedtek 19 százalékra, a korábbi 13,5 százalékról. Bekö­vetkezhet viszont az a helyzet — amelyet én, mint állampolgár személy szerint nagyon vá­rok —, hogy megáll az infláció, a gazdaság és a pénz stabilizálódik, s a betéti kamatok mér­tékét a piac keresleti—kínálati viszonyai sza­bályozzák. S ez lehet kisebb is a mai kama­toknál. A betéttörvény ennek a változtatásá­ra ad lehetőséget. — Ez sem csak az OTP-re vonatkozik? — Ä rendelet valamennyi pénzintézetre ér­vényes, persze legnagyobb mértékben az OTP-re, a takarékszövetkezetekre és a posta­betétekre, hisz 1988. december 31-ét megelő­zően itt gyűjtöttek lakossági betétet. Az OTP időben fel akarta hívni üzletfeleinek figyelmét erre a változásra, azért is adtuk fel a hirdetést. S megjelentetjük később is. — Tehát mi a teendője annak, aki olvasta a felhívást?- Vigye be a takarékkönyvét abba az OTP-fiókba, ahol azt vezetik, és ott bera­gasztják neki a kis tájékoztatót, amely az új rendelet legfontosabb pontjait tartalmazza. — És valóban hátrány éri azokat, akik vala­mi miatt mégsem szereznek tudomást a készülő változtatásról, s akkor a korábban lekötött betét kamata valóban a felénél is kevesebbre csökken? — A takarékpénztár eleget tett a kötele­zettségének, meghirdette és hirdeti újságban, kifüggesztette a helyi OTP-fiókokban. De pe- sze így is megtörténhet az, hogy néhányan nem tudnak róla. A törvényerejű rendelet minden pénzintézetre vonatkozik, azt köteles végrehajtani. De az OTP nem akaija elveszí­teni ügyfeleit, éppen ezért egyedi esetekben várhatóan lesz mérlegelési lehetősége. Váczi Tamás JOY A” A IVSZKÓ BA! AKASSZ-E A MUNKA HSUNK NI? Mi biztosítunk: eJfuzív munkahelyet, jó fizetést, szupin zenét, jó légkört. Ehhez várunk 20—30 é’jközötti.jó megjelenésű lányok és fiúk fénfljépes jelentkezését levélben, akik 21785 VENDÉGLÁTÓI SZAKKEPESITESSEL, valamint ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNNYAL rendelkeznek. A levélben írjátok le életrajzotokat és előző munkahelyeiteket. Leveleket március 31-ig a kiadóba „ EXLUZÍV DISZKÓ 90" jeligére.------ KBM-JOY NSZK-MAGYAR Kft. ----------*l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents