Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-08 / 57. szám

\

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 8.

GORBACSOV-INTERJÚ AZ NDK TELEVÍZIÓJÁBAN

Az egyesülés igen, a Nato-tagság nem

A Szovjetunió teljesen kizártnak tartja, hogy az egységes Németország bármilyen formában is tagja legyen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének — jelentette ki az NDK televíziójának adott interjújában Mihail Gorbacsov.

A kedd este fő műsoridőben sugárzott interjúban, amelyet Hans Modrow NDK-kormányfő moszkvai tárgyalásai alkalmából készített a tv-tudósító az SZKP KB főtitkárával, a központi kérdés természetesen a német egyesítés volt. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió az egyesítést természetes folyamatnak tekinti. — A német megosztottságot a történelem hagyta ránk örökség gyanánt, és a történelem fogja megmutatni, hogyan oldható meg ez a kérdés — állapította meg a szovjet vezető.

Közölte, hogy az egyesítés folyamatában figyelembe kell venni a németek érdekeit. Moszkva készen is áll erre. Ugyanakkor a németeknek is tekintettel kell lenniük mindazon államok természetes érdekeire, amelyek határosak a két német állammal — hangoztatta Mihail Gorbacsov. Egyúttal óva intett a sorsdöntő kérdés hordere- jéhez nem illő, körültekintést nélkülöző, felelőtlen cselekedetektől, amelyek nem illenek a nagypolitika kelléktárába. Mint mondta, a

német egyesítés szakaszos, kiegyensúlyozott megközelítése valamennyi érintett fel érdekét szolgálná.

Az európai integrációs folyamat és a német kérdés közötti összhang szükségességére hívta fel a figyelmet a főtitkár, amikor célzott arra, hogy számos országban érezhető az aggodalom, például az európai határok jövőjével kapcsolatban. Ezzel összefüggésben elégedetten nyugtázta, hogy Helmut Kohl kancellár az utóbbi napokban módosította korábbi álláspontját. A bonni kormányfő nemzetközi felhördülést kiváltó múlt heti nyilatkozatáról úgy vélte, hogy „az alapvető kérdésekben tanúsított kétértelmű álláspont idegen a komoly politikától”.

A német—szovjet kapcsolatok jövőbeni1’1 alakulásáról szólva a szovjet államfő kijelentette: „nehéz elképzelni, hogy azok ne változzanak. A kilátások jók. Ez persze attól is függ, miként viszonyulunk egymáshoz. A jövőben bővülhet, sőt elmélyülhet az együttműködés, ám a bizalmatlanság is felütheti a fejét. Az a tény, hogy a Szovjetunió és a két német állam a bizalom útjára lépett és kapcsolataikat új szintre emelték, fontos vívmánya a két népnek és a két államnak. Moszkva mindent megtesz, hogy ez a jövőben is így maradjon.”

Kohl üzenete Gorbacsovnak

MOSZKVA

Helmut Kolil Mihail Gorbacsovnak szóló üzenetét adta át szerdán Anatoli) Adamisin szovjet külügyminiszter-helyettesnek Klaus Blech, az NSZK szovjetunióbeli nagykövete. A TASZSZ kétmondatos jelentése az üzenet tartalmáról semmit sem közölt.

Mindazonáltal biztosra vehető, hogy a nyugatnémet kancellár a német egység kérdésével összefüggő témákkal foglalkozott a szovjet vezetőhöz küldött üzenetében.

Kedden fejezte be rövid munkalátogatását a szovjet fővárosban Hans Modrow, az NDK miniszterelnöke. A vele folytatott tárgyalás előtt Gorbacsov újságíróknak arról beszélt, hogy a Szovjetunió álláspontjában nincs elvileg új elem az egyesítéssel összefüggésben. A megbeszélésen, majd az utána adott sajtónyilatkozatában Gorbacsov leszögezte, hogy a Szovjetunió számára elfogadhatatlan az egységes Németország NATO-tagsága.

Mongol ellenzéki vezetők éhségsztrájkja

ULÁNBÁTOR

Éhségsztrájkot kezdett szerdán Ulánbátorban a kormány épülete előtt a Mongol Demokratikus Szövetség Koordinációs Tanácsának tíz tagja. így akarják kifejezésre juttatni, hogy elégedetlenek azokkal a'válaszokkal, amelyeket a Nagy Népi Hurál Elnöksége és a Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) a fővárosban vasárnap tartott több ezres tüntetéseken elő- teijesztett követelésekre adott.

A Mongol Demokratikus Szövetség, a Demokratikus Szocializmus Mozgalom, az Új Haladó Szövetség és a Mongol Diákszövetség együtt követelte, hogy hívják össze az MNFP rendkívüli kongresszusát, azon újítsák meg a Központi Bizottságot, márciusban pedig hozzák létre az ideiglenes törvényhozást, amely elfogadja az ország új alkotmányát.

^emeieieieieieieemeieieieieiemeieieieieieiemeieleiemeieieiememt

Morvái Ferenc független IÉ képviselőjelölt |

I választási programja | ' * , ;

MÓR VAI FERENC, a 6-os számú országgyűlési választókörzet X X független képviselőjelöltje az alábbi helyeken és időpontokban tartja X ö választási körzetére vonatkozó részletes programismertetőjét:

199Q. március 9., március 10.,

16 óra: 18 óra:

március 11., 18 óra:

március 12., 18 óra: március 13., 18 óra: március 18., 18 óra: március 19., 18 óra: 20 óra: március 20., 18 óra: 20 óra: március 21., 18 óra: március 22., 18 óra: 20 óra:

IZSÁK, Művelődési Ház

KECEL, Nevelési Központ

(a.Petőfi yisszatér c. irodalmi műsor +

programbeszéd)

SOLTVADKERT, Sportcsarnok

fy Petőfi visszatér c. irodalmi műsor )+

programbeszéd)

AKASZTÓ, Művelődési'Ház KISKÖRÖS, Művelődési Központ jMREHECY, Művelődési Ház KASKANTYÚ, Művelődési Ház PÁHI, Művelődési Ház CSENGŐD, Művelődési Ház TA8DI, Művelődési Ház '

BÓCSA, Művelődési Ház SOLTSZENTIMRE, Művelődési Ház EÜLÖPSZÁLLÁS, Művelődési Ház

Kiskőrösön, március 15-én, 10 órakor koszorúzás, majd 15 órakor a MEGAMORV Petőfi Bizottság rendezésében, a Petöfi- sziilöház előtti téren a 65 tagú Halas Táncegyüttes mutatja be a Petőfi visszatér című produkciót. A műsor előtt Morvái Ferenc beszámol a'Petöfi-kutatás jelenlegi állásáról. (Rossz idő esetén a Müv. Központban.)

Mindenkit szeretettel vár morvái FERENC

X

X

■X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

TÁJÉKOZTATÓ A PÁRTOKNAK A SZOVJET CSAPATKIVONÁSRÓL

A kormány kerüli az ultimátumszerű követeléseket

Először a csapásmérő erőir mennek

Bizakodóan nyilatkozott Gen- nagyij Geraszimov szovjet külügyi szóviyő a szovjet csapatok magyarországi kivonásával kapcsolatban felmerült nézet- különbségek leküzdésének lehetőségéről.

Geraszimov szerdai moszkvai sajtóértekezletén közölte, hogy szómbaton munkalátogatásra Moszkvába érkezik Horn Gyula magyar külügyminiszter. Nem válaszolt viszont arra a kérdésre, hogy összefüggésben van-e a Horn-látogatás a csapatkivonásról folytatott magyarországi tárgyalások legutóbbi fordulójával.

Geraszimov ugyanakkor elmondta. hogy lehetőség van a csapatkivonás ütemezésére vonatkozó nézetkülönbségek áthidalására.

TILTAKOZNAK A MAGYAR DIÁKOK

Ülősztrájk

Marosvásárhelyen

BUKAREST

Marosvásárhelyen magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók szerdán délelőtt ülősztrájkot kezdtek. Több mint 350 diák azért tiltakozik, mert a marosvásárhelyi egyetemen a magyar nemzetiség nem kapja meg arányos képviseletét.

Az orvostudományi egyetemen és a gyógyszerészeket képző egyetemi intézetben a vezetésben, a kari. tanácsokban és az intézményi sze-. nátusban a diktatúra időszakában kialakított struktúrák működtek) A magyar nemzetiség ezekben a szervekben elnyomatása miatt nem kapott megfelelő képviseletet. Februárban kellett volna megtartani az újabb választásokat. A magyar nemzetiségű hallgatók kérték az arányos képviseleti normák alkalmazását, de ezt a román nemzetiség giek ellenzik. Emiatt, még mindig nem tarthatták meg az intézményi választásokat.

A problémák rendezésére kedden Bukarestben járt a marosvásárhelyiek 14 tagú küldöttsége. A magyar és román egyetemi hallgatókból, valamint oktatókból álló delegáció tárgyalt az oktatásügyi minisztériumban, de ennek eredménye nem elégitette ki a magyar nemzetiségű hallgatók várakozásait.

Az ülősztrájk idején a fiatalok elfoglalták a lépcsőket, valamint a folyosókat, hálózsákokkal és tankönyvekkel felszerelkezve. Szónokok ismertették a bukaresti tárgyalások eredménytelenségét.

Horvátországi Magyar Néppárt alakul

BELGRÁD

A Dráva-szögi Vörösmarton március 18-án megtartja alakuló közgyűlését a horvátországi Magyar Néppárt.

A kezdeményező bizottság programtervezetben hangoztatja, hogy az új párt a nemzetiségi és az emberi jogok, valamint a vallásszabadság és a környezet védelmét tartja elsőrendű feladatának. Síkraszáll Jugoszlávia egységéért (a tagköztársaságok nagyobb önállósága mellett), ragaszkodik az egyenrangú nyelv- használathoz, követeli, hogy a közéletben és a közigazgatásban fordítoszolgálat működjön, továbbá, hogy a magyar tannyelvű általános iskolákat a diákok számától függetlenül tartsák fenn, s ahol lehetséges és indokolt, hozzanak létre magyar nyelvű középiskolákat.

Feljelentik a miniszterelnököt?

Az MSZMP valószínűleg feljelenti Németh Miklós miniszterelnököt azért á közelmúltban tett kijelentéséért, miszerint az MSZMP egyes vezetői novemberben puccsra készültek volna — mondta Maróti Imre, az MSZMP KB-titkára, a párt választási gyűlésén, melyet szerdán Budapesten, a Puskin moziban tartottak meg. A KB-titkár szerint, mivel a mi? niszterelnök nem modott konkrétumokat, ezzel a kijelentésével a párt egészét, tagságát sértette meg. Véleménye szerint a Németh Miklós által idézett levél csak blöff volt. A párt levélben fordult Fodor Istvánhoz, az Országgyűlés ideiglenes elnökéhez, hogy az ügyben a parlament előtt szólítsa fel nyilatkozatra Németh Miklóst, s ha a miniszterelnök nem tud konkrétumokkal szolgálni, akkor az Országgyűlés előtt vonják felelősségre..

(Folytatás az 1. oldalról Bíró József, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének, első helyettese részletesebb adatokkal is szolgált a szovjet csapatkivpnások méreteinek érzékeltetésére. (A résztvevők egyébként azt is hallhatták a magas rangú katonai vezetőtől, hogy a kivonási tárgyalásokig a magyar fél nem rendelkezett pontos, hiteles adatokkal a Magyarországon állomásozó csapatok létszámáról, elhelyezkedéséről.) ^Cözölte, hogy jelenleg 49 ezer 700 katona tartózkodik Magyarországon, ennek egyharmada hivatásos, tiszt, illetve tiszthelyettes. A polgári alkalmazottakkal és a családtagokkal együtt azonban mintegy százezren vannak. A szovjet csapatok 27 146 különféle harcjárművel és gépjárművel rendelkeznek. Ebből 860 a harckocsik, mintegy 600 az önjáró tü- zérlövegek száma. 1500 gyalogsági páncélozott harcjármű van Magyarországon. A mintegy 560 ezer tonna különféle anyagból 230 ezer tonnát tesz ki a lőszer, 100 ezer tonnát pedig az üzemanyag. Mindezek az erők csaknem 60 helyőrségben, katonavárosban helyezkednek el, s hat repülőterük is van. Magyarország gyakorlatilag a déli hadseregcsoport utánpótlás-bázisává vált, s a korábbi stratégiai doktrínának megfelelően hazánkban halmozták fel egy feltételezett agresszióra válaszoló nagyméretű támadó hadművelethez szükséges harci anyagokat. így nem kis mennyiségben Magyarországon helyezték el azokat a stratégiai tartalékokat is, amelyek egy háborús konfliktus esetén a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok ellátását szolgálták volna. (Ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy a Csehszlovákiának szánt hadianyagokat esetleg elkülönítve kellene kezelni, ezzel is meggyorsítva a magyárországi kivonások ütemét. Ezt azonban a szakemberek kivihetetlennek tartották, hiszen a stratégiai tartalékban nem különítik el az egyes országoknak szánt mennyiséget.) E hatalmas mennyiségű hadianyag és harci technika elszállítása gyakorlatilag csak ~vafcúton lehetséges rendezett körülmények között, a polgári élet megzavará- *sa nélkül. Azonban ez sem ígérkezik

könnyű feladatnak, hiszen a kiürítéshez az eddigi számítások szerint 2029 katonai szerelvényre lesz szükség. 950 szerelvény szállítaná a harci technikát, 625 a különféle anyagokat. Ezen felül 117 személyszállító vonat kell a személyi állomány, illetve a családtagok elszállításához. Kell továbbá 300 konténerszállító vonat a családok ingóságainak hazajuttatásához. Külön gondot okoz, hogy a Záhony—-Gsap határátkelőnél gyakorlatilag minden szerelvényt át kell rakni. Az igen részletes katonai számítások szerint a csapi vasúti határátkelőhely naponta két csapatszállító vonatot, két anyagszállító vonatot, egy személyszállító vonatot és egy konténerszállító vonatot képes átereszteni.

A harci technikát szállító 950 vonat áteresztéséhez például 415 nap szükséges. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezzel párhuzamosan a csehszlovákiai kivonással kapcsolatos szállításokat is a csapi határátkelő bonyolítja le. Mindezek fényében Bíró József úgy vélte, hogy az 1991. június 30-ai határidő reális, bár ez is rendkívül feszített ütemű munkát követel mind a vasúttól, mind a Magyar Honvédségtől. Az ütemtervet egyébként magyar részről úgy állították össze, hogy a szállítások gyakorlatilag éjjel-nappal, az ünnepnapokon is folynának.

A kivonások ütemtervénél ügyeltek arra is, hogy elsőként a csapásmérő, támadó erők hagyják el Magyarországot. Ennek megfelelően a harcoló egységek, a támadó jellegű erők — a rakétacsapatok, a harckocsizok — 70 százaléka 1990 végéig hagyná el Magyar- országot. A magyar javaslatnak megfelelően 1991. február végéig a harcoló csapatoknak már 90 százalékát vonnák ki. Ezután június 30-áig,folytatódna a hátramaradt anyagok kiszállítása. Rakodásra, őrzésre-védelemre mindössze két lövészezred — mintegy 4-5 ezer katona — maradna Magyarországon.

Az elhangzottakkal kapcsolatban a pártok képviselői számos kérdést tettek fel, s bár a mostani találkozót tájékoztató jelleggel hívták össze, többen elmondták pártjuk álláspontját a csapat- kivonásról. Az MDF képviselői úgy

foglaltak állást, hogy meg kellene vizsgálni a szállítások esetleges alternatív módozatait, s még az idén be kellene fejezni a csapatkivonásokat. Ha ez mégsem kivitelezhető, akkor legalább koncentrálni kellene az országszerté szétszórtan elhelyezkedő egységeket, anyagokat. Minél több garanciális elemet kellene beépíteni arra vonatkozó« an is, hogy a szovjet fél valóban betartsa a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, Az SZDSZ képviselője úgy ■vélekedett, hogy a kormány késésbe került a kivonási tárgyalások ügyében, hiszen nyáron még „útszélinek” minő1 sítették a Fidesz vezetőjének indítványát a szovjet csapatok kivonására. Elhangzott az a vélekedés is, hogy a megállapodás aláírása az MSZP választási kampányát szolgálja. A magyar közvélemény számára nem megnyugtató a kivonások nyári határideje sem. Az MSZP képviselője válaszolva a pártját ért vádakra annak a véleményének adott hangot, hogy a csapatkivonás össznemzeti ügy, amelyet a szocialisták' nem használnak ki választási céljaikra. Álláspontja szerint egyébként volunta- rizmussal lenne egyenértékű, ha először az időpontról döntenének, s csak utána vizsgálnák meg, miként lehet azt egyáltalán végrehajtani. A Független KisJ gazdapárt képviselője közölte: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy még az idén megtörténjék a teljes kivonás. A kisgazdák ugyanis tartanak egy szovjetunióbeli visszarendeződés káros hatásaitól.

A Fidesz képviselője arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy ez a fórum nem alkalmas a pártok nézeteinek kifejtésére a kivonás ügyében. Erre külön mandátummal felruházott tanácskozást kell összehívni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője kifejtette, hpgy pártja mindennél előbbre helyezi a biztonságot, ennek szavatolása még az ütemezési problémákat is háttérbe szorítja. A párt hozzájárulna ahhoz, hogy megfigyelő státussal hárman képviseljék a 12-eket a tárgyalás sok zárószakaszán, ám a megfigyélők ’ nem asszisztálhatnak a szerződés megj kötéséhez. (MTI)

Több ezer képviselőjelölt

■ A választójogi törvény értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással döntenek.

A szavazás napját — e törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az ideiglenes köz- társasági elnök március 25-ére tűzte ki. A megszerezhető 386 országgyűlési képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik.

Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon. A háromféle jelölési mód egymásra épülő rendszert alkot.

A választójogi törvényben foglaltak szerint az országban 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg. Az egyéni választókerületekben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), valamely párt támogatásával vagy színeiben válhattak jelöltté. Az egyéni választókerületekben két vagy több párt közösen is állíthatott jelöltet. Az egyéni választókerületek számát a választópolgárok arányában határozták meg. A legtöbb egyéni választókerület Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nóg- rád megyében (4). Az eddigi információk szerint a 176 egyéni választókerületben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak, közülük több mint 200-an független jelöltként indulnak a választásokon, a pártok közül pedig négynek — a Független Kisgazdapártnak, a Magyar Demokrata Fórumnak, a Magyar Szocialista Pártnak és. a Szabad Demokraták Szövetségének —■ szinte mindenütt sikerült jelöltet állítania.

A választójogi törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-t csak a pártok szerezhetnek meg — területi listás választással. Az országban 20 területi választókerület van: Budapest és a 19 megye. A területi listaállítás egyik feltétele volt — s itt kapcsolódik össze az egyéni és a területi listás jelölési mód'—, hogy a pártok a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében legalább 2 egyéni választókerületben állítsanak jelöltet. A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíthatnak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. ,Á területi választókerü386 mandátum

leteket figyelembe véve egyébként a legtöbb man- ; dátumot Budapesten, illetve Pest megyében (14) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni. Természetesen két vagy több párt ez esetben is állíthatott közösen üstát, ezzel a lehetőséggel azonban egyetlen párt sem élt. A pártok jelöltjei indulhatnak egyéni választókerületben és"területi listán is. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek megválasztották, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell a nevét.

A legtöbb párt (14) Somogy megyében indul, . míg a legkevesebb (9) Budapest. Mind a 20 területi választókerületben állított listát a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a Hazafias Választási Koalíció, az MDF, az MSZP és az SZDSZ.

Március 25-én a választópolgárok az egyéni választókerületben — az értesítésben megjelölt szavazókörben — voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak.

Az egyik az egyéni választókerületükben megválasztható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egy konkrét személyre kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán.

A másik szavazócédulán az adott területi választókerületben — tehát Budapesten, vagy a megyé- .< ben - listát állított pártok neve és jelöltjei szerepelnek abban a sorrendben, ahogyan a területi választási bizottságnál kisoftolták. A szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz, a feltünte- > tett névsorral semmi dolga nincs. A pártokra leadott voksokat területi és országos szinten is összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: melyik párt hány mandátumhoz jutott.

A harmadik jelölési mód az országos lista állítása volt. Az országos lista állításának joga is szorosan kapcsolódott a területi listák állításához, ahogyan a területi listaállítás az egyéni jelöléshez. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Azóta már ismeretes, hogy ez 12 pártnak sikerült. Az országos listán 58 képviselői mandátumot lehet megszerezni. Ugyancsak a törvényben rögzített számítási rendszer alkalmazásával osztoznak majd i a pártok ezen az 58 mandátumoh. A választópolgárok semmiféle országos listára nem szavaznak közvetlenül. (MTI)

V ft; Él1 I Ü | I

Horn Gyula Moszkvába utazik