Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-06 / 55. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1990. március 6. I. SZÁZNYOLCVANMILLIÓS VESZTESÉG A BAJAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁTBAN Felgyülemlett hibák lavinája Mielőtt a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban Róka Istvánhoz bementem volna — érdeklődtem. Kívülállóktól, vállalati dolgozóktól tudakoltam, hogy a kombináthoz alig több mint egy éve került Róka István hogyan „vált be” mint termelésvezető. Meglepett, hogy mindenki féltő hangon szólt róla és senki sem hibáztatta amiatt, hogy szakadékba zuhant a vállalat. „Rendet akart és ésszerűsítést”; „nehéz helyzetben van, sok régi ember ragaszkodik az íróasztalához, egzisztenciájához, a magas fizetéshez, mindenáron, s a radikálisabb változásokat nem akarják”; „emberséges megoldásokra törekszik”; „igazságtalanul nyakába varrták a diófaügyet pedig egyedül ő volt az a vezetőségi ülésen — amelyen én is ott voltam —, aki tiltakozott a diófaültetvény eladási terve ellen, a vezetőség mégis elfogadta, aki a leghangosabban hangoztatta az értékesítést pénzszerzési okokból — az most persze lapít __”; „meghozatják vele a népszerűtlen döntéseket, azután me g cserbenhagyják...” Ilyen és ehhez hasonló véleményeket hallottam és ennek tudatában nyitottam be Róka Istvánhoz. — Köntörfalazás, szépítgetés nélkül beszélgessünk. Vágjunk a dolgok közepébe: igaz, hogy a Bajai Mezőgazdasági Kombinát 120 milliós veszteséggel zárta a múlt évet? — A hír igaz, nevezetesen, hogy veszteséggel zártunk, csakhogy 180 millió a mérleghiány! Ami az őszinteséget illeti: rendben van, de a személyeskedéstől a lehetőség határáig tartózkodom. Egy-két személyre helytelen lenne rásózni a hibákat, amelyek miatt ilyen helyzetbe került á vállalat. Itt vezetőség és vállalati tanács döntött, amit nem lehet teljesen mellékesnek felfogni. — Mint ahogyan az is bárgyúság lenne, ha valaki azt gondolná: a kombinát az 1989-es évben — vagyis egy esztendő alatt — „hozta össze” ezt a hatalmas veszteséget. Több, falán 10—20 év óta görgetett hólabda vált lavinává és most maga alá temette és megroppantotta a vállalatot. — Nincs mit tagadni, ez így van. Az első legnagyobb negatív hatás az lehetett, hogy az eltelt másfél évtizedben, rövid időszakonként, egymást váltották a. vezetők az, igazgatói székben. Új koncepció szerint indult el mindig a gazdálkodás, azután az igazgatóváltással abbamaradt, s megint iránymódosítás történt anélkül, hogy a korábbi utat végigjárták volna és megvalósultak volna a tervek. — Belátom, hogy 1983 előtt ezek a cikcakkok jellemezték a gazdaságot és a gazdálkodást. Viszont az utóbbi nyolc évben Simon Gyula volt a kombinát vezérigazgatója.- Viszont rászakadt minden korábbi koncepció következménye, amitől sem megszabadulni nem lehetett, sem figyelmen kívül hagyni. Például: Európa talán legnagyobb sertéstelepe már felépült a kombinátban. Ezt gazdaságosan szinte lehetetlen üzemeltetni, noha két rekonstrukció is megtörtént már ennek érdekében. Említhetem a több mint ezer hektáros szőlőültetvényt, amihek nagyobb részét ki kellett vágni, A gépparkra jobb rá sem gondolni, ahány, szinte annyi féle, mindig azt vették, amire éppen nagyobb volt az állami támogatás. __Persze... csakhogy nyolc év ala tt a gépeket ki lehetett volna cserélni és egységesítem, a sertésteleppel is kellett volna valamit kezdem, például csak hizlalni, a kocákat háztájiba kihelyezni, alkalmazva a Hartai Erdei Ferenc Tsz évek óta bevált módszerét... Szóval, nem vitatom a műit nehezékeinek súlyát, ugyanakkor beletörődő foltozga- tást érzékelek, mintsem határozott cselekvést. — Végül is a megállapítással nem tudok vitatkozni, mivel az el-i múlt nyolc évben sem vált világossá egy határozott irány, nem volt olyan markáns koncepció, amely megvalósításával a vállalat prosperálóbb pályára állhatott volna. Sajnos az új fejlesztések, beruházások hatékonysága sem volt megfelelő. Ennek oka az is, hogy valamennyi fejlesztés félbemaradt, nem lett komplett sem a vetőmagüzem, sem a szarvasmarhatelep, ahol egyébként hiányzik a takarmánytermelő háttér, az ehhez szükséges gépek és bizonyos berendezések. — Mikor bicsaklott meg igazán a kombinát? Szerintem 1986-ban történt az első jelentősebb megbicsaklás, majd 1987-ben megroggyanás következett. Ezt mutatja egyebek mellett az amortizáció késleltetése is. A vállalatnak megfelelő nyereséget, eredményt kellett kimutatni, mivel 1986-ban rekonstrukciók kezdődtek, ültetvénytelepítés indult, és ezekhez szükség volt pénzre, illetve hitelre. Fölpumpált nyereséget hoztak ki 1987-ben, ami a különböző adatok, számok és ezek összefüggéseinek vizsgálata tükrében vizsgálva a valóságban nem volt meg. Ugyanakkor az is kitűnik, hogy a termelőtevékenység értéke és eredménye 1987-től erőteljesen csökkent. — Érthetetlen vezetői koncepció a termelés visszafogása olyankor, amikor a fejlesztéshez éppenhogy még több pénzre van szükség, ami csak a termelésből realizálható. — Mivel ebben az időszakban nem dolgoztam a vállalatnál, így csak a tendenciákból következtetve mondhatok erre úgynevezett „indokokat”. Érzékelhető, hogy a kombinát a vetőmagtermelésben akart megkapaszKodni és így biztos termelési, pénzügyi talajt találni. Ez végül is igen jó elképzelés lett volna, ha sikerül. A vállalatnál kitűnő vetőmagüzem létesült és még egy napraforgómag-feldolgozó is. Ez utóbbiról kiderült, hogy az árkalkulálások miatt eleve veszteséges, és hasonló gond adódott a vetőmagüzemnél is, ugyanakkor egyikre sem lehet azt mondani, hogy komplett beruházás valósult meg. f A megbomló gazdasági, pénzügyi egyensúlyt, a vállalatvezetés termelés-visszafogással próbálta megállítani. A vetőmagüzem, a sertéstelep, a tápkeverő stb. kapacitásának felét sem használták ki. Ez szerintem hibás koncepció volt, amit még tetézett az is, hogy drasztikus takarékosságot vezettek be a szántóföldi növény- termelésben — műtrágya, vegyszer, alkatrészpótlás korlátozása, művelésiművelet-elhagyások s'tb. — amelyek eleve termeléscsökkenést okoztak. Tovább súlyosbította a helyzetet a kedvezőtlen időjárás, az aszály és a pénzügyi elvonás növekedése. Tehát a termelés minden területén mérséklődött a bevétel, és főként a nyereség jelentősen csökkent, a termelési eszközök, gépek elhasználódtak, pótlására nem volt pénz. — Vagyis alapjaiban rendült meg a gazdaság, s mintegy kártyavár összeomlik? Miközben a vízfej — a központban és a kerületekben lévő vezetői és adminisztratív apparátus — növekedett, s mintha a kialakult helyzet miatt nem is zavartatná magát. Talán csodára számítottak? Csabai István Folytatjuk Kit kedvtelése, kit a gazdasági helyzete- ösztönöz arra, hogy há^a körül, vagy a hétvégi telken megtermelje családja zöldségszükségletét. Jelentős azoknak a száma, akik fólia alatti termesztéssel próbálkoznak, abban a reményben, hogy így pár héttel korábban tudnak primőröket fogyasztani vagy értékesíteni. A kezdő kertészkedőknek jelent meg kitűnő kézikönyv a Kertészpraktikák sorozatban, dr. Dobos László, a kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar docensének munkájaként. E kötet a zöldségtermesztésben alkalmazott legegyszerűbb és legolcsóbb fóliás létesítmények elkészítési módját és a sajátos termesztéstechnológiai fogásokat mutatja be. Megismertet a váz nélküli fóliatakarás jellemzőivel, agrotechnikai követelményeivel, az egyes zöldségfajok váz nélküli fóliás termesztésével, a lyuggatottfólia-alagút készítésével és használatával, a műanyag fóliás tala jtakarás módjával és alkalmazásával. Az előszóban a szerző tájékoztat, hogy törekedett afra, „hogy a kezdő kertészkedő megtalálja az induláshoz szükséges legfontosabb ismereteket, sikerrel készítsen fóliás növény- és talajtakarást és eredményesen termeljen.” S mert kezdő kertészkedőknek készült a kötet, elmagyarázza a legelemibb ismereteket, praktikus fogásokat, többnyire rajzzal illusztrálva. A fóliaismérveken, az agrotechnikai alapokon túl sorra veszi a szerző a növényenkénti vetési, palántázási időpontokat, a javasolt fajtákat, az elemi növényápolási szabályokat is. Tizenhat évi kutatómunkáját összegezte a szerző 43 oldalon, olvasmányos, közérthető stílusban adja közre a tudomány új eredményeit; oktat, tanít egy kevesek által ismert termesztési lehetőségre. A Mezőgazdasági Kiadó Kertész-praktikák címmel indított sorozatának minden 'bizonnyal egyik legkeresettebb kötete lesz a fóliás termesztés. k. m. JÁRMŰALKATRÉSZEK nagy választékban kaphatók KECSKEMÉTEN a (cPgmo J JÁRMŰALKATRÉSZSZAKÜZLETBEN (Rákóczi u. 5. szám alatt. ]] ] ( Tel. 76/20-514) LADA, DACIA, POLSKI FIAT 126 személygépkocsikhoz, nagymotorkerékpárbkhoz, kerékpárokhoz alkatrészek, valamint kerékpár- és motorkerékpár-gumiáruk, autóápolási, felszerelési cikkek, gyertyák, izzók, csapágyak és bukósisakok, is megvásárolhatók. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! KERTÉSZ ijPRAjCnKAKT A MEZOGAZDASAGI KONYVHONAP ÚJDONSÁGAIBÓL Dr. Dobos László: A fóliás termesztés egyszerű módszerei Megérdemlik a nevüket Az olvasók hűséges munkatársaink is olykor a lapkészítésben. Segítségük nélkül tartalmában bizonyára szegényebb lenne az újság. Rokonszenves számunkra, a bizalom jeleként fogadjuk, valahányszor megosztják velünk jó és rossz hétköznapi tapasztalataikat. Korántsem véletlenszerű, hogy cikkeink nagy részében -j- mintegy láthatatlanul is — ott az olvasó keze. Az emberek munkája és küszködése, a megrázó élethelyzetek, a magány és a betegség, vagy az, hogy a korai, jó időben újra csonkítják, kopasszá teszik a fákat az utak mentén számos helyen a megyében, megjelennek a hozzánk küldött sorokban. Egy asszony lenyűgözően ír arról, hogy nem mindenért csak az állam okolható. Olvasta ugyanis azt a riportunkat, amely egy tanácsi bérlakás elhanyagolt állapotát mutatta be. A benne lakókat is elmarasztalja azért, mert tétlenül nézték: hámlik a vakolat a falról és lassanként leválik a rozoga ajtó az udvari villanyóraszekrényről. Ő lánykorában, holdvilágnál, édesanyjával a puszta kezével tapasztotta a vályogot tanyájuk falára, mivel nappal erre nem volt idejük. Napszámba jártak dolgozni. Festékre nem telt a pénzükből. A szomszéd tehenének a trágyáját áztatták bele a felhígított agyagba, ettől lett a fal szép, dohánybarna színű. S hogy tönkrement és leesett a villanyóraszekrény ajtaja . . . ? Pár szöggel és tíz dekagramm festékkel meghosszabbíthatták volna a lakók az élettartamát. Ennyit talán megérdemel egy tanácsi bérlakás is! ítéli el a tes- pedtséget, a nemtörődömséget B. T. Kissé hosszúnak tűnhet ez a szemelvény, mint amilyenhez manapság hozzászoktunk, a rövid ipfpmi^cjóJ? j p^pnébcn, ae így látszik igazán: milydű 'átík,1 hasznos ismeretből meríthetünk külső munkatársaink révén. Ám a levelek közt válogatva, a „hálóban” benne maradnak olyan jelzések is, amelyek ugyan rendkívül figyelemre méltóak, csak az a bökkenő velük, mint a kulcs nélküli páncél- szekrénnyel. A kulcs — azaz íróik neve és címe nélkül — hasznavehetetlenek, nem nyújtanak kellő eligazodást egy újságcikk megírásához. Akik könnyen elvezethetnének bennünket egy-egy húsba vágó téma feltárásához, további részleteket hozhatnának tudomásunkra, az együttműködés útját torlaszolják el a névtelenséggel. Szeretnénk lépteinket mi is felgyorsítani olyan közérdekű problémák megvizsgálásával, amelyek a szó legteljesebb értelmében a nyilvánosságra tartoznak. így jutottunk el nemrégiben Petőfiszállásra, ahol a vegyesbolt árukínálatával és vagyonvédelmi helyzetével foglalkoztunk egyik olvasónk észrevétele nyomán. így — külső munkatársi segítséggel — találtunk rá arra a két, szerencsétlen, elesett emberre is, akiknek a magány és a betegség keseríti meg az életét. Orvosi kezelésre, támogatásra várnak. Bízunk benne, hogy meg is kapják. A jó szomszédok nem hiába fogtak tollat az érdekükben. Ugyanígy megismerhetnénk közelrőí, mintegy szemtől szembe a Kiskunfélegyházi Április 4-e Gépipari Művekből érkezett levelekben jelzett visszatetsző dolgokat is, ha a sorok írói felfednék kilétüket, s találkozhatnánk velük. Ám ők a névtelenséget választották. így nem tudjuk, hogy a „NÉGYSZÁZ KISKUNFÉLEGYHÁZI MUNKÁS” aláírás mögött ki áll. Egy ember, vagy mind a négyszáz? Segítsenek könnyíteni a dolgunkon, hogy mi is segíthessünk, pontos és kielégítő információk birtokában! Miért írtuk le mindezt? A népre (és másokra) annyian és annyiszor hivatkoztak már, s teszik ezt mostanság is. Melyik párt nem hegedült olyan szépen és andalítóan az emberek fülébe, hogy a vonójára minél több kopogtatócédulát szerezzen? A politikai többszólamú- . sággal egyidőben azonban nő a társadalom igénye is ái tisztán- ÍÚtáárŰ, a hitelességre és a valóság politikai érdekektől mentes ábrázolására. Ezért is van nagy jelentősége egy független napilap munkájában a névnek. Y., Egy vagy Négyszáz dolgozó helyett szívesebben olvassuk Kiss István, Kovács János, Szabó Sándor és a többiek nevét. Külső munkatársainkét. Megérdemlik a nevüket. Kohl Antal ÚJJÁÉLED A KULTÚRA Az elpusztult Petőfi-fa helyébe új csemetét ültetünk Ha a faluba az országúton gyalogosan közeledünk a vadasi erdő irányából, mint annyi sokszor Petőfi is, terebélyes nyárfa-óriás köszönt, a Petőfi-fa. Lombkoronája uralja a nagyrétet, le egészen a folyó széléig. Hozzáértők szerint legalább kétszáz éve cibálja a dunai szél. Emléktáblája is van, derekán, ezzel a felirattal: „Petőfi-fa”. A neves dunavccsei helytörténész, Vasberényi Géza így vallott a Duna-széki Petőfi-falvak kedvelt emlékhelyéről 1973-ban, a megyei tanács Petőfi-emlékkönyvé- ben. A környékbeli falvak lakói szerették ezt a Nagy-rét szélén álló öreg nyárfát. Amikor az említett Vasberényi-dolgozat megjelent, már súlyos betegség kopaszí- totta a nyár lombjait. Az 1956-os árvíz utáni gátépítés során olyan sérülés érte a gyökereit, hogy hiába volt minden mentő igyekezet; sorsa bevégeztetett. 1981 májusában vágták ki a kiszáradt „öreget” a ráckevei vízügyi igazgatóság munkásai. A napokban viszont úgy döntött a Duna-melléken élő Petőfi-barátok Közössége, hogy március 14-én, ifjú platáncsemetét ültetnek majd a nyár helyébe. Felélesztve, megújítva így, a Petőfi-kultusz szép hagyományát. __„__ Ren dkívüli CIPŐVÁSÁR Baján! A Szakszervezeti Művelődési Házban (Baja, Deák Ferenc u. 5.) fszt. 1. sz. teremben 1990. március 12- és 13-án 9—18 óráig több ezer lábbeli (női félcipő, szandál, körömcipő, férficipő, gyermekcipő) nagy választékkal 30—40-50% -kai olcsóbban. VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A TOPÁNKA GMK!
