Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-06 / 55. szám

1990. március 6. • PETŐFI NÉPE • 5 AHOL AZ ELÍTÉLTEK DOLGOZNAK, ÉS NEM NYIRKOS CELLÁBAN ÜLNEK Rabok pusztája — Egész héten itt akar maradni? — kérdezik tőlem az állampusztai bőrtőn és fogház parancs­noki épülete előtt. Ott, ahol valaha parádés kocsi gurult a főbejárat elé, a valamikori földbirtokos rezidenciájához. Ugyanis, ha alaposan meg aka­rom ismerni az állampusztai célgazdaságot, a rabok életét, napi tevékenységét, bizony megle­het, még egy hét sem lenne elegendő. Arról nem beszélve, hogy a Hart a és Kunszentmiklós között elterülő állampusztai célgazdaság tizenkétezer hektárt ölel fel. Persze, a beszélgetésre van idő elég. És ha akarjuk, apropó is. Az idén százöt esztendős a Haifához közeli büntetésvégrehajtá­si intézmény. — Kérem, mutassa be a Petőfi Népe olvasói­nak az állampusztai célgazdaságot! — mondom — Sármány Iván alezredesnek, parancsnok­helyettesnek. — Két egységről beszélhetünk, a börtön és fogházról, valamint a célgazdaságról. Ez utób­bi lényegében egy állami gazdaságnak felel meg, ahol a fogvatartottak dolgoznak. Börtö­nünk itt és Solton van. Jelenleg összesen hétszázegy elitéit raboskodik Állampusztán. — Ez a raboskodás azonban lényegesen más, mint mondjuk évtizedekkel ezelőtt. Allampusz- tán nem ülnek nyirkos cellákban az idejutottak. — Gazdaságunkban a növénytermesztésen belül elsősorban gabonával, kukoricával, cu­korrépával és szójával foglalkozunk, valamint szőlővel és almával. Az állattenyésztés egyik jelentős ágazata a juhászat, bár az utóbbi idő­ben nem hoz nyereséget. Sertéseket, szarvas- marhákat is tartunk. — Még akkor is, ha nem jövedelmező? — Eddig azért nyereségesen gazdálkodtunk. Még tavaly is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fogvatartottaknak folyamatos munkát tudunk adni. — És fizetést is? Munkáért bér jár. — Természetesen munkadíjat kapnak az el­ítéltek. A végzettségtől, a munkakörtől függően hatszáz és nyolcezer forint között lehet keresni. Csúcsidőben a traktorosok vagy a gulyások juthatnak szép fizetéshez. A szabaduláskor megkapják ra esetleg éveken át összegyűlt fo­nótokat. Persze, keresetükből rendszeresen' fijs, v<|njuki$ rabtartási költséget és,egyé(b fiafotn&r,, ló is akad, hiszen sokan gyerektartásról, külön­féle tartozásokról kell hogy gondoskodjanak. És bizony nem mindenki mondhatja el, hogy jól keresne itt, benn, a börtönben. — Ha valaki mégis szorgalmas és félre tud rakni néhány ezer forintot, a rabság évei alatt módjában áll-e elkölteni? i.— Igen. Területünkön van egy vegyesbolt az áfész kezelésében. Ott vásárolhatnak az elítél­tek is. És küldhetnek haza, a családjuknak pénzt. Erre azonbap csak elvétve akad példa. Az pedig még ritkábban fordul elő, hogy esetleg a takarékszövetkezetbe kerüljön pénz. — Ha azt vesszük, áldhatják a rabok Wagner úr nevét, aki hajdanán földesúrként létrehozta az állampusztai rabgazdaságot. # Walter Péter fotója — Jó, jó, de nem örvendezik egy elítélt sem, hogy dolgozhat. De még mindig embersége­sebb, hogy munkával múlathatják a napot a hozzánk kerülők. Van tennivalónk a munkára szoktatást illetően. — Mégpedig? — fordulok Farkas István ne­velési szolgálattevőhöz. — Elsőként az okoz problémát, hogy a leg­több bűnöző főképp az ország ipari körzeteiből kerül ki. Ezeket az embereket igen nehéz foglal­koztatni a mezőgazdaságban, vagyis célgazda­ságunkban. Nem szokták ezt a fajta munkát, nem is akarnak dolgozni. Nekünk több szem­pontot kell figyelembe vennünk, amikor beosz­tunk valakit valamilyen munkakörbe. — Mire figyelnek? — A személyiségre, az egészségi állapotra, a végzettségre, az elítélt őrzési kategóriájára ... — Ne haragudjon, ez utóbbi mit jelent? ; •■^Miután nem azonos súlyú bűncselekmény miatt kerülnek hozzánk az elítéltek, így három őrzési kategória létezik. A viszonylag megbíz­hatók kerülnek az állattenyésztésbe, a műhe­lyekbe, a gépekre. Őket őrzés nélkül vagy laza őrizettel lehet foglalkoztatni. A kevésbé meg­bízhatók a második őrzési fokozatba tartoz­nak, őket fokozottabban kell figyelni. A har- ■toadik'a; legveszélyesebb kategória." Ebben az • esfetbén^ágoru őrizetre van szükség. Aki pedig nem ákár dolgozni', alkalmazzuk vele szemben a belső utasításban, szabályokban leírtakat. Fe­gyelmi vétség miatt fogdába is kerülhetnek a munkát megtagadók. — Elképzelem magam előtt, hogy kinn, a pusztán, a birkákat legeltető rab-juhász háta mögött ott áll egy fegyveres őr... — Neeem ... Ez azért nem így van. A foga- tosok, a juhászok vagy az éjjeli őrök esetében időszakos ellenőrzést szoktunk tartani. Az imént említettem, hogy köztük nincsenek veszé­lyes rabok. Persze, a notórius bűnözők esetében szükséges a fegyveres őrzés, úgy ahogy azt a kategória megkívánja. — Azért mégis csak számít a bizalom, a meg­bízhatóság. Vajon visszaélnek-e ezzel az elítéltek ? — Előfordul, hogy menet közben át kell so­rolni valakit másik kategóriába. És bizony van­nak, akik visszaélnek a bizalmunkkal. Nem ritka nálunk a szökés, mások meg nem jönnek vissza szabadságukról. — Szabadságukról? — Évente öt nap jár azoknak az elítélteknek, akik folyamatosan eltöltött munkaidőt tudnak „felmutatni”. — Ha jól tudom, az elítéltek tanulhatnak és templomba is járhatnak Állampusztán. — Ez már máshol is így van. Itt, nálunk sokféle szakmára, szaktudásra szükség van. Bi­zony, kihaló szakmákkal is lehet találkozni. Tanfolyamokat szoktunk szervezni, illetve le­hetőség van az általános iskola elvégzésére, per­sze akkor, ha belefér a büntetési időbe. Az az igazság, nincsenek könnyű helyzetben a Hartá- ról kijáró pedagógusok ... — Minden szakmára, tevékenységre találnak arra képes elítéltet? — Nem. Polgári alkalmazottaink is vannak, például villapyszerelő, kazánfűtő. Egyébként az országos parancsnokság rendszeresen szer­vez tanfolyamokat, ahol a szabás-varrás vagy a szakácstudomány rejtelmeibe avatják be a rabokat. □ □ □ fpi pPpil Í|P ." v Állampuszta olyan, mint egy minifalu. Van ott lakótelep, sorházakkal. Kinyitották a ká­polna ajtaját, vasárnaponként misére seregük a rabnép. Vegyesbolt, fodrászat, művelődési ház, óvoda, alsó tagozatos általános iskola. Gazda­ság, szántóföldekkel, megművelt területekkel, istállókkal, juhlegelőkkel. És persze drótkerí­téssel körülvett új és régi körletek. Gondosan őrzött rabokkal. Olyan ez, mint egy minifalu? Mégsem olyan. Mégiscsak börtön. Kinn, a pusztán. Ahol egy hét is kevés lenne az ottani élet megismerésére. Borzák Tibor Nem ott a találat, ahová lőttek! TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Ez év február 13-i számukban megjelentettek egy cikket „Hitelügyi dupla vagy semmi?” cím alatt. Az írója egy olvasójuk levele alapján kritikai lőfegyverével megcélozta rajtam keresztül az OTP-t — mint ahogy ez ma már olyannyira divatos. A találat azonban a Temaforg Vállalatnál jelentkezett, akiket valóban illetett a kritika és azonnali intézkedésükül korrigálták a panasz lénye­gét, aminek alapján Kovács Dezsőné kunszentmiklósi olvasójuknak nemcsak a dupla, hanem még a szimpla munkáltatói hitelügye is megszű­nik, sőt 2943 forint visszautalására is sor kerül túlfizetés címén. Eddig a jól végződő történet. Ebből szinte az látszik, hogy már elegen­dő az, ha egy apropó kapcsán az újságíró kritikai cikkével valakire rálő. Válogassa ki a tisztelt olvasótábor, hogy ebből kit mennyi illet. Azt úgy becsületes módon vegyék magukra és azonnal intézkedjenek, hogy a bekötött szemmel igazságot osztó újságíró megmozdulásának hatékony­sága lebilincselő és szenzációs legyen. Úgy érzem, most is így történt. Elnézést kérek a többségében kellő szakmai felkészültséggel rendelke­ző és korrekt újságíróktól. Ez ügy kapcsán én kimondottan Velkei Árpád levelezési rovatvezető Úrra gondolok, akinek az ügyben levő szakmai hozzáértése is, de módszere is igencsak megkérdőjelezhető. Szerintem még az új sajtótörvény sem ad arra módot, hogy az újságíró: — egy olvasó segítséget kérő levelére alapozva felszólító módban írjon az általa, de tévesen illetékesnek ítélt vezetőnek, (Dudás Ede OTP megyei igazgatójának), hogy „... vizsgáltassa ki a hiteltörlesztés átutalással kapcsolatos panaszt, s a megállapításáról, intézkedéséről közvetlenül tájékoztassa olvasónkat,, e válasza másolatával pedig szerkesztőségün­ket!” — Az ügyfélnek szóló levelem megküldött másodpéldányát átfogal­mazza — engedélyem nélkül —, úgy, mintha azt neki írtam volna, hogy aztán ezt mintegy szó szerinti idézetet (dőlt betűs szöveg) felhasználva cikkében, szenzációs hatásúnak vélt kommentárt fűzhessen hozzá, — szakmai berkekben nevetségessé tegye és megsértse véleményalko­tásával az újság presztízsét, — az alaptalanul célbavett pénzintézet ez ügyben szereplő képviselőjé­nek szakmai tekintélyét olyan kifejezésekkel sértegesse, hogy „kevésbé megnyugtató, elfogadható ez az igazgatóhelyettesi válasz” mármint az, amit az újságíró saját magának írt az ügyfélnek szóló levélre alapozva. Úgy ítélem meg, hogy ez a módszer kissé hasonüt a napjainkban zajló választási propaganda szélsőséges motívumaira. Tisztelettel: Dr. Szűcs Sándor az OTP megyei igazgatóhelyettese TISZTELT SZŰCS ÚR! Levele érdemi szakaszán túli részével egyértelműen bizonyítja: Ön megsértődött vezető, aki ennek jogán fel­hatalmazta magát sajátos tartalmú véleményezésre az irányítása alatt álló pénzin­tézetet érintő cikkemmel kapcsolatosan. A benne fog­lalt féligazságokat azonban nem hagyhatom szó nélkül, éppen a sajtótörvény által is megkövetelt hiteles tájékoz­tatás érdekében: Ha figyelmesebben elolvassa a tárgybani levele­met, akkor láthatta volna, hogy én nem „felszólítot­tam” — ahogyan megté­vesztően állítja s§-, hanem felkértem vizsgálatra és in­tézkedésre az OTP megyei vezetőjét, akinek fáradozá­sát előre is megköszöntem; — ön nyilvánvalóan vá­laszadásnak szánta az ügy­félnek szóló, de a lapunkhoz is eljuttatott levét másolatát, amelynek sorait szerkesztett formában, a lényeget nem érintő rövidítéssel adtam közre. Az ilyen feldolgozás napi gyakorlat a sajtónál, és semmiféle engedélyezéshez nem kötött; — ami pedig a történetet záró megjegyzésemet illeti, Ön vitatja az ahhoz való jo­gomat. Válaszul hadd idéz­zem az Alkotmány 61. pa­ragrafusa 1. bekezdését: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a sza­bad véleménynyilvánítás­ra ...” Gondolom, a „min­denki” közé az újságíró is besorolható. Egyébként ma is azt mondom: ha az OTP segítőbb e panasz ügyintézé­sében, olvasónknak a szer­kesztőség közbenjárását sem kellett volna kérnie. Velkei Árpád A NAGYBARACSKAI VEGYES- ÉS ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET • • közös célú hasznosításra • vagy megvételre felajánlja Csátaljai úti telepét, amely 1290 m2 bekerített, • 8107 m2 földterületből és 90 m2~es • ipari árammal ellátott épületből áll. • Felvilágosítást a kisszövetkezet főkönyvelőjétől lehet kérni. • Cím: Nagybaracska, Bajai u. 2. Telefon: Nagybaracska 13. _ 463 Kedvezményes ünnepi húskészítmény vásár! Március 5. és április 15. között 20%-kai olcsóbban vásárolhat: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és környékén ► a KONZUM, ► az UNIVER, ► az INTEGRAL, ► és a KUNSAGHÚS'BOLTJAIBAN ________________termékeiből Minden ötödik falat INGYEN lesz HÚS VÉTIG, ha tölünk vesz! 603 FILMJEGYZET Erotikus fantáziák Az új olasz film hangulatáról so­kat elárul az alapmű szerzőjének neve, a forgatókönyv ugyanis Ma­rio Soldati, a kortárs olasz elbeszé­lő irodalom és filmművészet közis­mert alakjának egyik kisregénye alapján született. (Két legismer­tebb munkája: a Mi az igazság a Motta ügyben és az Arad a gazság magyarul a Modern Könyvtár ko­rábban megjelent köteteiben ol­vasható.) Soldati több évtizede született művei, köztük az 1954-ben írt Le­velek Capriból ma is frissnek szá­mítanak. Sőt, mintha épp a jelen igényei szerint készítették volna őket, hiszen legtöbbjük a kaland­regény, a detektívtörténet, a science-fiction és az erotikus hul­lám múlhatatlanul divatos elemei­nek ötvözete. Az Erotikus fantázi­ák című film megőrizte a Soldati- cselekmény vázát, de igyekezett pontosan megidézni azt a korsza­kot is, amelyben a történet játszó­dik. A főszereplő amerikai házaspár: Fred és Jennifer 1947-ben visszatér Itáliába azzal a titkolt reménnyel, hogy újra átélhetik azt a különle­ges szenvedélyes szerelmet, ame­lyet a háború alatt a szövetségesek által megszállt déli országrészben éltek át (még nem házastársként) két elbűvölő olasz: Rosa és Ciro társaságában. Ösztönös felszaba- dultságuk a két amerikaiban is fel­oldott minden gátlást. A múltba azonban nem sikerülhet a visszatérés, a megszépítő em­lékezet kevés­nek bizonyult ahhoz, hogy új­ra éljék az egy­kori varázst. Áz Amerikából ér­kezett Fredet hiába fogadja nagy örömmel Rosa és Jenni­fer is hiába bérli ki ismét ugyan­azt a vülát, ahol annak idején any- nyi szenvedélyes órát töltött olasz barátjával. Az eredeti regényhez képest a film befejezése módosul: a házas­társak bevallják ugyan, hogy meg­csalták egymást, ám — Soldati fi­lozófiájához híven — a lelkiisme- ret-furdalás, az önemésztés gyor­san átadja helyét annak az újjáéle­dő, zabolátlan érzékiségnek, amit a házaspár évekkel ezelőtt külön- külön gyakorolt olasz partnere se­gítségével. Az Erotikus fantáziák rendező­je, Tinto Brass mértéktartással, íz­léssel, sok ötlettel és nagyon tehet­ségesen varázsolja a vászonra a de­rűs erotika levegőjét. A szigorúan csak tizennyolc éven felülieknek ajánlott különlegesen szép látvány- világú alkotás hatásmechanizmusa üdítően más, mint a mostmár a ha­zai mozikban is otthonos, nézöcsa- logatásra szánt szégyenlős pornó-, félpomó-imitációké. Károlyi Júlia # Március 6—17-éig bemutatkozik 0 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ - ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ a Kecskeméti Domusban a Budapesti Bútoripari Vállalat legújabb ELEMES BÚTORCSALÁDJA: a BORDEAUX, amely minden igénynek megfelelően variálható, később is továbbfejleszthető. Elegáns kárpitos garnitúrák' és olcsó ifjúsági többfunkciós bútorok. A bemutatott bútorokra előjegyzéseket rövid szállítási határidőre felveszünk. VÁRJUK ÖNT IS A DOMUSBAN! 544 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ■V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents