Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-06 / 55. szám
1990. március 6. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT (a volt Demokrata Néppárt, Barankovics-féle párt) ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT! „Lendülj kereszt az Egekbe, szavazz a Tizenegyesbe!” Pártunk Bács-Kiskun megyében kivívta a pártlista állítás jogát. Március 25-én a szavazófülkében minden keresztény ránk szavazhat. Pártunk a 11-es helyen szerepel a fjártok között. Egyéni jelöltként: a 3-as számú körzetben: Kovács Zoltán, az 5-ös számú körzetben: Udvardi Illés, a 7-es számú körzetben: Besesek Béla: a 6-os számú körzetben: Rácz Sándor független jelölt, pártunk támogatásával. Keresztény úton a modern Európához! Független, semleges, demokratikus, keresztény, nemzeti jogállamot akarunk a Szentistváni örökség újkori letéteményeseiként. Pártunk az egyetlen, amelynek ideológiai alapja a keresztény kinyilatkoztatás. Tiszta múltja és jelene, valamint programja biztonságot ad a magyarság elkövetkező- ezer évében. Emberközpontú társadalomban a személyiség kiteljesedését, keresztény erkölcsi törvényre és a természetjogra, valamint a kialakult európai keresztény állameszmeiségre felépülő demokratikus jogállamot akarunk ezen a földön! Szerte az országban virágzó helyi önkormányzatok legyenek! Parlamentáris demokráciát, a jog érvényesítését (kamatadó,) alapvetően a magántulajdonon alapuló, szociális érdekektől korlátozott piacgazdaságot, egyéni földtulajdont (az elvettek visszaadását, az 1945-ös földosztásnák megfelelő állapotot)! — A keresztény kultúra oktatását, erkölcsi nevelést, kiművelt emberfőket, nemzeti tudatformálást, szociális biztonságot, értékálló nyugdíjakat, tiszta levegőt és vizet, nyílt közéletet, erős közbiztonságot és helytálló nemzeti honvédséget akarunk! Vállalkozást serkentő, szociális biztonságot adó ár-, bér-, és fulajdonreformot akarunk. Hatékony rövidtávú válságkezelés után következetes kereszténydemokrata gazdaságpolitikával kapcsolódunk az európai házhoz, gazdasági értelemben is. A nemzetpusztító egészségügyi ellátást felváltó új egészségügy vérkeringése a biztosítási rendszer lesz. Ez megteremti a háziorvosi, magánorvosi, illetve a jól felszerelt kórházak rendszerét. A mi pártunk, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik egyháznak sem pártja! Ezért fúdjuk integrálni a keresztény egyháza)c mindazbn tagjait, akik a keresztényi hitből és erkölcsből erőt merítve, felelősséget éreznek és politikai ambícióval bízva munkálkodnak szerencsétlen sorsú HAZÁNK feltámadásáért. A politikai életet hassa át a keresztényi szolidaritás és a közjóért való elkötelezettségünk. Jöjjetek hozzánk, keresztények! Gyülekezzünk a Haza megmentésére! A keresztény nemzeti erők összefogásával: „Hiszünk egy Istenben, hiszünk egy Hazában, hiszünk egy isteni örök igazságban, hiszünk Magyarország feltámadásában! Amen!” Dr. Molnár Sándor Kereszténydemokrata Néppárt A Magyar Demokrata Fórum oktatáspolitikai programja Az oktatásügy stratégiai ágazat, nemzeti sorskérdés. Gyökeres átalakítása nélkül nem lehetséges ezeréves európaiságunk visszahódítása, gazdaságunk megújítása. Korunk gazdasági csúcsteljesítményei kivétel nélkül a magas színvonalú oktatásra épülték. A kormányzat a legolcsóbb'és legnagyobb hatásfokkal megtérülő beruházásnak tekintse a közoktatást. Programunk alapelve az oktatás szabadsága, autonómiája, demokráciája és sokszínűsége, elvetve a centralizált és egyesített oktatási elvet, módszert és minden túlszabályozást. Az iskola demokratikus döntési mechanizmusai révén garantálja a diákok egyéni, csoport- és kollektív jogainak érvényesülését és elismeri a szülők illetékességét gyermekük tanításának és nevelésének valamennyi kérdésében. A közoktatás tartalma A világnézeti nevelés igazodjék a szülő és az iskolafenntartó igényeihez. Lehetővé kell tenni — alternatív tárgyként — a hit- és erkölcstan oktatását, illetve olyan tantárgy kialakítását, amely pótolhatja a hittan művelődéstörténeti és erkölcsi tartalmait. Az értelmi nevelés legfontosabb feladata a nem manipulált történelmi és nemzeti tudat, a tárgyilagos társadalomkép, az ideológiai befolyástól mentes természettudományos világkép és a demokratikus állampolgári tudat kialakítása. Ennek érdekében: — ki kell alakítani a tantárgyak egymásra épülő rendszerét; — a tananyagba be kell építeni az ökológiai szemléletet; — eredményessé kell tenni az idegen nyelvek oktatását. Az erkölcsi nevelés az egyetemes és etikai értékekre építve jusson el a felelősségtudat, az értelmes fegyelem, a tolerancia kialakításáig, az önnevelés igényéig. Az etikai értékekhez kötendő az egyéni és'közösségi viselkedés, a nyelv- használat kultúrája, az illem kérdése. Az oktatásügy finanszírozása Az oktatásügy anyagi ellátása állami feladat. Az iskolák iskolatípusként és tanulólétszámuk arányában kapják meg ezt az összeget közvetlenül a Művelődési Minisztériumtól. A középiskolában — ahol az iskola magasabb képzést nyújt — javasolható a racionális mértékű tandíj bevezetése, figyelembe véve a tanulmányi eredményt. A felsőoktatásban —1 a fejlett országok példája alapján — a tanulmányokat lehetővé tevő államkölcsön bevezetése lenne célszerű. Az iskolaalapítás szabadsága, autonómiája és irányítása * Lehetővé kell tenni, hogy az állam mellett az egyházak, a testületek, az alapítványok lés magánszemélyek is iskolafenntartók legyenek. Az iskola autonómiáján az önállóság teljes körét értjük, vagyis gazdasági, iskolaszervezeti, tantervi és tankönyvi szabadságot. Mindenfajta körzetesítéssel szakítani kell. Az autonóm iskolák hatáskörébe tartozzék az osztálylétszám, az órák időtartama, a kötelező óraszám meghatározása, a fakultatív tárgyak kiválasztása. Az iskola legfőbb döntéshozó szerepe a tantestület, a szülők és az iskolafenntartó képviselőivel együtt. Meghatározott időre megválasztja az intézmény vezetőjét, áki munkáltatói jogkörrel rendelkezik, és élkészíti az iskola szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét. Az iskolában egyesületek, szakszervezetek, munkaközösségek, diákegyesületek stb. szervezhetők, de politikai mozgalmak nem. Az oktatásügy irányítása a minisztérium feladata:; a) törvényességi felügyeletet gyakorol az iskolák felett; b) országos szakfelügyelői hálózat megszervezése és irányítása; c) az állami vizsgarendszer kiépítése; d) az egyes iskolatípusok kerettan- terveinek elkészítése; e) tankönyvek biztosítása; f) célszerű lenne az „iskolaszék” visz- szaállítása. Óvodai nevelés Meg kell szüntetni az erőltetett didaktikai szemléletet, amely megfosztotta a gyerekeket a mozgás, a játék, a dal, a vers, a spontaneitás örömétől. Meg kell határozni az egyes csoportokba elhelyezhető gyermek-létszám maximumát. Az iskolaérettséget az illetékes óvónő és szükség esetén a pszichológus döntse el. Meg kell szüntetni az óvónőképző szakközépiskolákat. Az iskolaszék hatásköre az óvodákra is kiterjeszthető. Az általános és középfokú oktatás A jelenlegi 8 + 4-es rendszer nem felel meg a fiatalok élettani, lélektani fejlődésének, sem a tananyag ideális, felépítésének, sem a különböző képességű diákok megfelelő képzésének. a) Az általános iskola 7. és 8. osztálya fokozatosan megszüntetendő. — Az alsó négy osztály tantervének középpontjába az írás, olvasás, helyesírás, a kommunikációs és számolási készség álljon. Az alsó tagozat kezdje meg az idegen nyelv tanítását. — A felsőbb tagozatba ne léphessen az a diák, aki a fentebb megfogalmazott követelményeknek nem képes megfelelni. A felső tagozat' alapozza meg a közismereti tárgyakat, tovább fejleszti a kommunikációs készséget, folytatja az idegen nyelv tanítását. Erre épül a hatosztályos gimnázium, valamint a hat, illetve négyéves szakképzés. — Az általános iskola alsó tagozatára épül a nyolcosztályos gimnázium. Mindkét gimnáziumba belép a második idegen nyelv, i b) A középfokú képzés alapvető típusa a gimnázium, mert elkerüli a korai specializálódást, s leginkább ez alkalmas sokoldalúan művelt, tanulékony, rugalmasan alkalmazkodni képes ember nevelésére. c) Az esti és levelező oktatás színvonala azonos legyen a nappaliéval, de a fiatal korosztályok számára megszüntetendő. d) Szakképzés A szakképzés jelenlegi szakosodási rendszere egy túlhaladott gazdasági szerkezetet tükröz. A közoktatás nem vállalhatja azt, hogy azonnal a termelésbe vonható, kész munkaerőt képezzen. Az állami szakiskolák olyan alapszakmákra orientáló szaktudást taníthatnak, amely kiegészítő munkahelyi képzéssel többféle munkaterület speciális feladatainak ellátására képesít. Az üzemeket érdekeltté kell tenni abban, hogy részt vállaljanak a szakképzésben. A jelenlegi szakközépiskola helyébe négy-hatéves képzési idejű technikumokat kell létrehozni. Hosszú távon kívánatos lesz az iskolaköteles kor felemelése 16, illetve 18 évre. Ezt azonban meg kell előznie a tudás visszanyert presztízsének, a teljesítmény alapján szelektáló iskolarendszer kiépülésének. A felsőoktatás feladata a szakember- képzés, az értelmiségnevelés és a tudományos munka. A nemzetgazdaság teherbírása szerint növelni kell a felsőoktatásban tanuló fiatalok arányát, az egyetemek és főiskolák befogadóképességét. A főhatósági jogkört minden felsőoktatási intézménynél a Művelődési Minisztérium lássa el. Tovább kell csökkenteni az esti és levelező képzésben részt vevők számát. Az egyetemi-főiskolai oktatók jövedelmét olyan szintre kell emelni, hogy az a legjobb szakembereket vonzza a pályára. Ezzel párhuzamosan emelni kell a velük szemben támasztott követelményeket. Meg kell szüntetni a felvételi keretszámokat, a felvételi vizsgák jelenlegi rendszerét, és a hallgatók tanulmányi eredménytől független támogatását. A szelekció a felsőoktatáson belül történjék. A tandíj, vizsgadíj bevezetése esetén a jó eredményt elérő diákokat tandíjmentesség, tandíjkedvezmény, ösztöndíjak, alapítványok támogassák. Ahol a szakirányú képzés megengedi, be kell vezetni a többlépcsős képzési rendszert. Meg kell szüntetni az elaprózott és szétszórt, kislétszámú felsőoktatási intézményeket. Az új közoktatási törvényt kell alkalmazni minden iskolatípus számára, de addig is biztosítani kell az átmenetet a gyors és gyökeres változásokhoz. . Magyar Demokrata Fórum Kecskemét Városi Szervezete A SZOCIÁLDEMOKRATA PART kecskeméti szervezete tiltakozik a kormány ÚJABB ADÓTERVEI (ADÓTERHEI) ELLEN!!! Jön a negyedik adófajta — Tisztelt kecskeméti honfitársaink! Önök bizonyára sokszor gondoltak arra, hogy ezt az életszínvonal-romlást már nem lehet fokozni. Például a boltok csillagászatot idéző árcédulái láttán, hónap végén a számlák befizetésekor, vagy amikor venni kellett yalami ruhát az éppen csak cseperedő gyereknek! Vagy ha végső elkeseredésükben valamelyik, műholdas adásra váltottak a kábeltévén, és az ott látott fogyasztói reklámok még csak tovább fokozták dühüket. És akkor azt mondhatták: nem, ez így nem megy tovább! Sajnos, rosszul gondolták! A kormány tartogat még egy pár meglepetést, számunkra: kis- és középemberek számára. Új találmánya, az ún. helyi adó. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, valamint a vállalkozói jövedelemadó (ez a három így együtt egyetlen nyugati demokráciában sem fordulhat elő, mert halmozott kizsákmányolást eredményez!) mellé egy negyediket is fizethetünk: a helyi adót. A helyi adókat a függetlenné váló helyi tanácsi szervek tartására kívánja a helyi adó?! a kormány fordítani. Magyarán: az állami bevételekből egyre inkább nem kivűn juttatni a településeknek, ehelyett szabad kezet ad: a három adón túl még húzzanak ki annyi pénzt az állampolgárok zsebéből településfejlesztésre, amennyit éppen tudnak — vagy nem szégyellnek! Mondván: a helyi célokat és érdekeket ismerve, gazdálkodjon a tanács, ahogy tud, vagy ahogy mer! Az így is tetemes adóterheken felül, melyek természetesen állam-papát illetik, fizessenek a polgárok saját céljaikra. Mert a többi adó nem az ő javaikra fordíttatik,. ugyebár. Olyan ez, mint mikor a kártyában a bank fogja a pénzt és feláll az asztaltól, mondván: — Ti azért csak játsszatok tovább! — És a bevétellel elballag. Most, télidőben, még úgyis a déligyümölcsök szezonja van. Mielőtt jönne a nyár, és végleg alma-szezon köszöntene ránk, ideje lesz, hogy megmutassuk a citrom-díjas kormánynak, hogy milyen is egy füge. Vagyis magyarán egy fityisz. Komlós József Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezete Markó László vUlamos üzemmérnök, ruhaipari üzemmérnök, a Kalocsai Népművészeti Szövetkezet műszaki vezetője a 7. számú választókerület független képviselőjelöltje. Az emberi élet kiteljesedésének alapja csakis az anyagi jólét lehet, éppen ezért mindenekelőtt: v — pártokról független szabad gazdaság létrehozásán fáradozom, — melyben az anyagi, erkölcsi elismerés mércéje csakis a végzett hasznos munka lehet, — melyben a magántulajdon mint tulajdonforma a többi tulajdonforma mellett törvényessé válik, — melyben minden szinten hiteles, korábban nem kompromittálódott, szakmailag magasan képzett szakemberekre van szükség, — mely gazdaságra börokráciamentes, alulról építkező, önszerveződő, szűkebb közösségekre épülő (családok), területi elrendezés elvén alapuló, önigazgatási szervezeteken keresztül építhetjük csak fel az államigazgatási szervezeteket. Stabil, megerősített gazdaságunk a jövőben alapjául szolgál leendő szociálpolitikánknak* kultúr- és oktatáspolitikánknak, egészségügyünknek, valamint minden más, az embert kiszolgáló szolgáltatásnak. A programmal egyetértő választók szavazatait várom. Markó László független jelölt A Szabadság Párt köszöneté és felhívása A magam és a Szabadság Párt Bács- Kiskun megyei többi jelöltje nevében köszönetét mondok minden honfitársamnak, aki megtisztelt minket ajánlószelvényévek Sajnos, Bács-Kiskun megyében egyikőnknek sem sikerült ösz- szegyűjteni a jelöltállításhoz szükséges 750 db érvényes ajánlási szelvényt. A nevünkre érkezett és az aktivistáink által összegyűjtött ajánlási szelvényeket visszaszármaztatjuk ajánlóinknak.'Azokat az ajánlási szelvényekét, melyeket — anyagi okok miatt — nem tudunk visszaadni, március 23-án bizottság előtt megsemmisítjük. Ezúton hívom fel Bács-Kiskun megyei tagjainkat és a pártunkkal szimpatizáló honfitársaimat, hogy támogassák szavazatukkal a testvérpártok közül az egyéni szavazólapokon a 3. sz. vk.-ban Kovács Zoltán, az 5. sz. vk.- ban Udvardi Illés és a 8. sz. vk.-ban Besesek Béla kereszténydemokrata néppárti jelölteket; a többi választókerületben a független kisgazdapárti jelölteket, a megyei listán pedig a 11. sorban szereplő Kereszténydemokrata Néppártot. Tagfelvételünk folyamatos, várjuk jelentkezésüket. I Tisztelettel: Dr. Balázs Vilmos az SZP Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke A kormányfő -— és a politikai blöff Ha volt puccskísérlet, régen rossz. Ha mégsem volt — annál is rosszabb. Bármit is mondjon a kormányfő, csakis e két következtetés vonható le a választási kampány legújabb botrányából. Ami furcsá; bár az ügy nagy vihart kavar, magáról az ügyről szinte nincs is információ. . „Az MSZMP volt vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordítására, mint a fegyveres hatalomát-. vételt. Ehhez megnyerték a nagyvállalatok vezetőit. Zavart kívánnak kelteni az anyag-, a víz-, az energiaellátásban, és ezzel a nagyüzemi munkásság elégedetlenségét váltják ki. Ezt követően a kormány vezetőit letartóztatják. Csehszlovák és román katonai segítségre számítanak ... A következő hét végén módot találtam arra, hogy felkeressem a levél íróját. Kérem, a hír igaznak bizonyult!” — Ezt mondotta volt rögtönzött -parlamenti fölszólalásábarí* egyébiránt pedig meglehetősen zavartan — Németh Miklós. Sokan vélik úgy: meggondolatlan cselekedet volt ez a kormányfőtől. A lemondott belügyminiszter, dr. Horváth István szombati nyilatkozata után az is nyilvánvaló: a Németh által kirobbantott politikai botrány csak amolyan cirkuszi petárda. Pukkan, ráadásul pedig nemritkán azt sebzi meg, aki durrantott vele — lehet, hogy most is ez történik? Kétséget kizáró (?) bizonyíték (??) az a levél, amelyet a miniszterelnök a zakója belső zsebéből vont elő — ám amelyről az elhárítást is felügyelő volt miniszternek még csak tudomása sem volt. Igen ám, de a levél — illetve amit eddig tudunk belőle — gyakorlatilag semmilyen konkrét információt nem tartalmaz — azon kívül, hogy rossz hírbe keveri az MSZP elődpártját. Mindamellett a „nagyüzemi munkásság” kifejezés talán árulkodhatna — a levélíróról. Tudniillik ebben az egészben — még az is meglehet — talán csak maga a levél az igaz: valaki levelet írt a kormányfőnek. Kérem szépen: ez olyan ország, ahol naponta egy szerkesztőnek is száz- és ezerszámra küldenek leveleket, nemhogy egy miniszterelnöknek! Feltételezhető, hogy Németh Miklós tízezres levelezést bonyolít le —. miért csak ezt az egyet olvasta föl? Miért vállalta azt a felelősséget, ami egy ilyesféle levél nyilvánosság elé tárása után nehezedik pluszsúlyként a vállára? Talán azt hitte, hogy még meg is tapsolják? Ehelyett az ország kérdésektől hangos. Mely megye volt MSZMP-vezetőiről van szó {ha szó van)? Mit jelent a fegyveres hatalomátvétel? Katonaságot? Rendőrséget? Munkásőrséget? Miféle nagyvállalatok vezetőit nyerték meg? És így tovább — ám a kérdéseknek a volt belügyminiszter nyilatkozata után egyszerűen nincs értelme. („Adatellenőrzés után kiderült, jogi erejű bizonyítékok nem támasztják alá az információt” — mondotta dr. Horváth István. Ez magyarul körülbelül annyit tesz: semmi nem igaz abból, amit a levélíró állított.) A politikai pártok — amelyek egyébként a választási harcban igen komolyan meg akarják verni a Németh- kormányt és az MSZP-t, sőt, a hatalomátvétel után vélhetően a fegyveres erőket is maguk mellé állítják — természetesen fölhorkantak a kormányfő bejelentésén. Érdekes, hogy a maguk részéről nem kételkednek a puccskísérlet hírében, ellenben Németh Miklóst azért tartják felelősnek, mert nem fordult rögvest a nyilvánossághoz. (Amiben igazuk is van: igenis az egész országra tartozik, ha bárki puccsot akar benne végrehajtani, elvégre az országot akarja eltiedelni az összeesküvő). Egyes megfigyelők Raffay Ernő MDF-színek- ben megválasztott képviselő beszédét is különösnek találják, mondván: ha az MDF-nek tudomása volt bizonyos kaszópusztai vadászat közben szövögetett hatalomátvételi tervekről, miért nem fedte föl ezeket akkor? A — bizonyítékok híján, mondjuk így: megrágalmazott — MSZMP politikai nyugalommal és türelemmel viseli sorsát. A megújult párt ugyanakkor leszögezte: kész vállalni bármiféle vizsgálat ódiumát, miközben a puccskísérlet bejelentését a szervezet lejáratásának, olcsó választási nagyjelenetnek nevezte. Mindenesetre Thürmer Gyula higgadtabbnak tűnt, mint Németh Miklós — mert veszítenivalója is kevesebb. Talán nem is különös, hogy voltaképpen ez az egész história — ha igaz a hír a puccskísérletről, ha nem — egyedül Németh Miklósnak árthat — és bizonyára árt is. Azt a kormányfőnek tudnia kell, hogy ma már nem lehet — végképp nem a választási kampány finisében —- levelet lobogtatva blöffölni. Az „á” után ki kell mondani az egész ábécét, máskülönben mindörökre oda a politikusi és politikai hitel. Mindebből világosan kitetszik: az ellenzék -'-tehát az MSZP-n kívül az összes politikai erő — csak nyert Németh Miklós parlamenti felszólalásával. A miniszterelnök a jelek szerint belefáradt a hosszú menetelésbe, és úgy járt, mint az a sofőr, aki baj nélkül levezetett tízezer kilométert és az utolsó — előre jelzett — kanyarban belevezette kocsiját egy fába, A rejtély mindeközben egyre titokzatosabb (november 2-án az új MSZMP még nagyon meg sem alakult), s bár a miniszterelnök megígérte, hogy legalább a megyét megnevezi, ahol az állítólagos puccsot szervezték volna, nemigen leszünk véle előrébb. Tudniillik önmagában a tervezgetés, a szándék — konkrét előkészületek nélkül — csupán az, ami: terv és szándék. De semmiképp sem bűncselekmény, ha tényleg nem volt több. Különösen nem egy olyan országban, ahol a tíz és fél millió állampolgár már nagyon várja azt a nappt, amikor — előre szervezetten §1 végrehajthatja a hatalomátvételt. Mert ne feledjük: március 25-én a szabad választásokon ez fog megtörténni. Ballai József
