Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 31. „A NATO teljes védelmét akarjuk Németország területére” Thatcher és Kohl közös sajtóértekezlete Londonban Éhségsztrájkot folytató sugárkárosultak Mintegy százhúszat! éhségsztrájkot folytatnak az ukrajnai Harkovban a csernobili atomerőmű-baleset következményeinek elhárításában részt vett s azóta megbetegedett emberek közül. A szovjet szakszervezetek központi lapja, a Trud, pénteken beszámolt arról, hogy a város több kórházában kezelt csernobili betegek nem hajlandók magukhoz venni mindaddig ételt, amíg garanciákat nem kapnak arra vonatkozóan: teljesítik a jobb orvosi ellátásra és különböző kedvezmények megadására vonatkozó követeléseiket. Ezeket még tavaly juttatták el a népi küldöttek első kongresszusára. Az éhségsztrájkotokhoz kész csatlakozni a harkovi terület Izjum városának 280 csernobili egészségkárosultja is, ha három napon belül nem teljesülnek a követelések. Éhségsztrájkot kezdenek azok a harkovi betegek, akik férőhelyhiány miatt eddig még nem jutottak be a sugárbetegek kezelésére kialakított szakkórházba. Korábban már Szverdlovszkban és Kijevben is tartottak éhségsztrájkot a csernobili betegek. A Trud felveti: előre kellene hozni a csernobili károsultak számára kedvezményeket biztosító rendelet április végére tervezett vitáját a legfelsőbb tanácsban. Feszült helyzet az azeri—örmény határon LONDON Tárgyalásaik befejeztével tartott kö-' zös londoni sajtóértekezletükön Margaret Thatcher brit kormányfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár egyaránt a német egyesítés egyes kulcskérdéseiben létrejött egyetértésüket hangsúlyozták, és mindketten elhárították a találkozójuk előtt szellőztetett éles nézeteltéréseikre vonatkozó kérdéseket. . „Egyek vagyunk a lengyel határ, a Németországban állomásozó brit hadsereg és a nukleáris fegyverek kérdésében” — hangoztatta Thatcher asszony. Elismerte azonban, hogy „még vannak megoldásra váró problémák Kelet- Németország tekintetében”. A brit kormányfő hangsúlyozta: egyetértettek abban, hogy a két német állam egyesüljön, és hogy az egyesített Németország a NATO szerves része legyen. A német egyesítést és Európa egységesülését szervesen összefüggő folyamatként ábrázoló Kohl kancellárral szemben Thatcher asszony a szuverén nemzeteknek a közös európai értékeken alapuló „együttműködésére” helyezte a hangsúlyt. Elvetette a közös piaci országok politikai integrációjának meggyorsítását szorgalmazó törekvéseket. Nyomatékosan elutasította az Európai Parlament és más európai intézmények hatáskörének bármiféle növelését. Megismételte, hogy „Nagy-Britannia csatlakozni fog az európai valutaárfolyamszabályozó mechanizmushoz, mihelyt előfeltételei teljesülnek”. „Mi német európaiak és európai németek vagyunk” — így határozta meg alapállását Kohl kancellár. Hangoztatta, hogy egy új német szuperállammal kapcsolatos félelmek eloszlatásának legjobb módja, ha az egyesített Németországot „a lehető leggyorsabban beágyazzák az egyesített Európába”. Kohl kijelentette, hogy „a NATO teljes védelmét akarjuk Németország területére” a két német állam egyesítését követően. Közvetve megkérdőjelezte Thatcher asszonynak a nukleáris fegyverekre vonatkozó egyetértésükről tett megjegyzést. Egy kérdésre adott válaszában a nyugatnémet kormányfő azt sugalmazta, hogy a Közép-Kelet- Európában végbement nagy horderejű változások fényében a NATO-politika felülvizsgálatra szorul a rövid hatótávú nukleáris rakétafegyverek tekintetében. „Úgy gondolom, hogy a világ megváltozott. Ezt ésszerűen meg kell vitatnunk a NATO keretei között és le kell vonnunk az ebből adódó következtetéseket. Ha az ember e fegyverek hatósugarára gondol, akkor tudja, hogy ezekkel olyan városok érhetők el, mint például Prága, Budapest, avagy a keletnémetországi Rostock, ahol nemrégiben százezer ember előtt beszéltem” — mondotta Kohl kancellár. Egy, Litvániáról feltett kérdésre válaszolva Thatcher asszony mindkettőjük nevében hangsúlyozta: „Egyetértettünk abban, hogy abszolút létfontosságú a válság megoldása az érdekeltek párbeszéde útján. A Szovjetunióban oly sokat értek el Gorbacsov vezetésével, hogy úgy hisszük: ez a probléma is megoldható.” Az azerbajdzsán—örmény határ fokozott védelmét és az Azerbajdzsánnal határos örmény területeken a rendkívüli állapot bevezetését követeli azerbajdzsán népképviselők egy csoportja Mihail Gor- bacsovhoz intézett levelében. A dokumentumot Azerbajdzsán moszkvai képviseletének helyettes vezetője pénteken ismertette a sajtóval. Zaur Rusztam-Zade sajtóértekezletén elmondta, hogy kiéleződött a helyzet a két köztársaság határán. Azerbajdzsán belügyi forrásokra hivatkozva közölte, hogy a köztársaság Kazah járásában 19 örmény fegyverest letartóztattak a belügyi csapatok. A szovjet belügyminisztérium közlése szerint csütörtökön az örmény—azerbajdzsán határon 17 fegyverest tartóztattak le. Anatolij Kapiljev vezérőrnagy Baku újonnan kinevezett katonai parancsnoka, pénteken közölte: a belügyi csapatok 1400 katonája tartózkodik a Nahicseváni Autonóm Köztársaság Örményországgal határos területén, s csütörtökön újabb háromszáz katonából álló erősítést küldtek a körzetbe. Fegyveres harcokról nem érkezett jelentés. A ba- kui városparancsnok közleménye szerint az azerbajdzsán fővárosban a helyzet normalizálódásának jelei mutatkoznak. A legfelsőbb szervek a sör áráról, de nem a függetlenségről dönthetnek Moszkva véleménye a litván helyzetről „Egy köztársaság legfelsőbb tanácsa határozhat, mondjuk, a sör árának emeléséről, de csak népszavazáson lehet dönteni arról, hogy kilépjenek-e, vagy sem egy olyan országból, amelyhez évszázados kapcsolatok fűzik őket, s amelytől történelmükben csak néhány évtizedig voltak függetlenek, most pedig ismét ugyanazon ország részét képezik” — ezt állította egy magas rangú szovjet diplomata. Jurij Resetov, a szovjet külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese pénteken, sajtóértekezleten mondotta a fentieket. A fő téma Litvánia volt. Megkérdezték Resetovot: jogszerűnek minősíthető-e, hogy katonai helikopterről szórták le Vilniusban azokat a röplapokat, amelyek az elszakadás elleni tüntetésre mozgósították a litván főváros lakosait? — Először azt kell bebizonyítani, hogy a kérdéses hehkopter a hadsereg tulajdonát képezi — kezdte válaszát Resetov. Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő ehhez hozzátette, hogy az ő információi szerint nem is a hadsereg, hanem a DOSZAAF helikopteréről van szó. (A DOSZAAF olyan önkéntes szervezet, amely funkcióját tekintve hasonló az egykori magyar MHSZ-hez, de hivatalosan semmilyen szervezeti kapcsolata nincs sem a Japán tovább szélesíti kapcsolatait hazánkkal A japán kormány üdvözli és korszakos jelentőségűnek tartja a magyarországi szabad választásokat; ezek abban az or- szágbanjuttatták kifejezésre a nép döntését és akaratát, amely idáig is kezdemé- nyezően lépett fel, és vezető szerepet játszott a kelet-európai országok demokratizálódási és reformmozgalmaiban — nyilatkozta, az MTI tokiói tudósítójának kérdésére válaszolva, Vatanabe Taizo, a külügyminisztérium szóvivője. A japán kormány meg kívánja erősíteni: folytatni fogta a Magyarország irányában már eddig is megnyilvánuló pozitív politikáját — mondta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy a távol-keleti ország hivatalos szervei továbbra is rendkívül nagyra értékelik a Magyar- országon végbemenő reformokat. Ennek megnyilvánulási formája volt a Kaifu Tosiki miniszterelnök látogatása alkalmával bejelentett széles körű segítség is, mutatott rá a nemzetközi sajtó előtt a szóvivő, azt is egyértelművé téve, hogy a tokiói kormány a jövőben is arra törekszik, hogy erősítse kapcsolatait a magyar nép szabad akaratából és választásának eredményeként megalakuló új kormánnyal. . hadsereggel, sem a honvédelmi minisztériummal.) Szóba került vilniusi pártintézmények katonai erővel történt elfoglalása is. Gremitszkih erről azt mondta, hogy az SZKP platformján álló litván KP ajánlatot tett a független KP vezetőinek: osszák el igazságosan a volt egységes párt vagyonát. — Ilyen tárgyalásokra nem került sor lg- mondta a külügyi szóvivő —, viszont a függetlenek és a Sajudis hozzákezdtek az épületek elfoglalásához. A Moszkva-barát KP meg akarta védeni a pártvagyont, s „az, hogy ezt miként tesszük, a mi dolgunk” — hangoztatta Gremitszkih. Megerősítette, hogy Litvániát el kell hagynia minden külföldi tudósítónak. A TASZSZ pénteken bejelentette,^ hogy Vilniusban a belügyminisztérium, az Állam- biztonsági Bizottság, a honvédelmi minisztérium és az SZKP platformján álló KP közös sajtóközpontot hozott létre, hogy „a litvániai helyzetről objektív tájékoztatást adjanak a sajtó munkatársainak”. Mivel a szovjet sajtót e kérdésben nem a teljes objektivitás jellemzi, az utazási tilalom után a telefon, telefax és telex maradt az egyetlen mód arra, hogy a függetlenség híveinek hangja is eljusson külföldre. lljabb magyarellenes cikkek Romániában újabb magyarellenes, rágalmazó cikkek jelentek meg a sajtóban, s hasonló kijelentések hangzottak el a televízióban. Pénteken ezekkel kapcsolatban több tiltakozást tettek közzé. Sepsiszentgyörgyön az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács megyei szerve felhívást tett közzé: — Kovászna megye lakói, függetlenül politikai nézeteiktől, etnikai vagy vallási hovatartozásuktól, a román és a nemzetközi közvéleményhez fordulva fejezik ki tiltakozásukat a magyarság elleni kampány miatt. A rágalmakra válaszolva nyomatékkai hangsúlyozzák, hogy a magyarság Románia területét sérthetetlennek tekinti. „Tiltakozunk minden olyan uszító próbálkozás ellen, amely a román nép és a nemzeti kisebbségek közötti gyűlölködést szítja. Tiltakozunk a tömegtájékoztatási eszközök egyes állításai ellen, amelyek a helyzetet elferdítve, meghamisítva mutatják be, azzal a céllal, hogy nézeteltérést és ellenkezést teremtsenek, bizonyos politikai csoportosulások érdekeinek szolgálatában” — áll a nyilatkozatban. Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács megyei szerve kinyilvánítja, hogy a romániai kisebbségek által kért jogok semmiben sem sértik a román nép érdekeit. Bukarestben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos elnöksége közleményben szögezte le, hogy a szövetség folytatja építő szellemű párbeszédét a politikai, társadalmi és művelődési szervezetekkel — köztük a Vatra Roma- neasca szövetséggel is—a törekvések és célok jobb megértése és az álláspontok közelítése érdekében. A szövetség úgy ítéli meg, hogy Marosvásárhelyen a szélsőséges nacionalista elemek fellépésével olyan helyzet alakült ki, amely arra kötelezi az egész romániai magyarságot, hogy továbbra is tanúsítson méltóságtudatot és felelősségérzetet, ne engedjen semmiféle provokációnak és ne fogadjon el félrevezető információkat. Zökkenőmentes a szovjet csapatok kivonása A szovjet csapatok hazaszállításáról adott tájékoztatást a sajtónak: Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese és Sáfár Bálint ezredes, a Magyar Honvédség közlekedési szolgálatának főnöke pénteken, a MÁV vezérigazgatóságán. Mészáros András elmondta: a csapatok szállítását — mindennapi tevékenysége mellett - a Magyar Államvasutak végzi. Az eddigi két- három hét tapasztalatait összegezve közölte: a szállítás ütemterv szerint, fennakadások nélkül halad. A szükséges vasúti kapacitás rendelkezésre áll, így a csapatszállítás a MÁV egyéb tevékenységeit semmilyen formában nem zavarja. A magyar vonalhálózaton egyébként naponta körülbelül kétezer vonat közlekedik, s ennek mindössze másfél százaléka vesz részt a kivonási munkálatokban. Az ország különböző pontjairól induló szerelvények a záhonyi átrakóállomásra érkeznek, ahol mihden feltétele megvan a vonatok zavartalan továbbításának. A folyamatosság biztosításához azonban, különösen májustól, a szovjet oldalon növelni kell az átvétel ütemét. Csapnál a vonatokat szovjet katonai személyzet elkülönített átrakóhelyen fogadja. A MÁV a forgalom gyorsítása végett javaslatot tett a szovjet határőrizeti szerveknek, hogy a szerelvények biztonsági és vámellenőrzését már a berakodásnál végezzék el. A csapatkivonási csúcsforgalom várhatóan a nyári hónapokban kezdődik, ugyanis ekkor kerül sor a tisztek és családtagjaik — 80-120 ezer emberről van szó — hazaszallítására. Ehhez az előzetes tervek szerint a Budapest és Moszkva között közlekedő két, menetrend szerinti vonat kocsiszámának növelése, valamint havonta két- három különvonat szükséges. A MÁV — igény szerint — akár naponta képes Csap határállomásig közlekedő személyvonatokat forgalomba állítani. Ezzel havonta mintegy 15 ’ezer személy szállítása biztosítható. A hadianyagokat és a katonai ingóságokat ä MÁV konténerekben szállítja el, ezekből is van elegendő. A lőszert és a robbanóanyagokat természetesen megkülönböztetett figyelemmel szállítják, lehetőség szerint ezek a szerelvények a fővárost és a sűrűn lakott területeket elkerülik. Sáfár Bálint ezredes tájékoztatása szerint: eddig 31 katonavonat hagyta el az országot, ennek fele csapatokat, a többi anyagokat szállított. Arról, hogy a csapatkivonást esetleg korábban fejeznék be, a honvédség képviselője elmondta: a határidő előbbrehozása politikai kérdés és a két kormány megállapodásától függ. Mészáros András ehhez hozzátette: a magyar vasúti kapacitás „elbírna” rövidebb határidőt is, ez azonban a szovjet fogadókészségtől is függ. , A MÁV vezérigazgató-helyettese kérdésre válaszolva elmondta: a szovjet hadsereg a szállításokért ugyanolyan tarifa alapján fizet, mint a Magyar Honvédség. Ez a katonai díjszabás egyébként alig tér el a polgári szállításban alkalmazottól. Mészáros András azt is megjegyezte: a szovjetek nemcsak a mai helyzetben, hanem már 1957 óta korrekten fizetnek a vasútnak. (MTI) Átadták a megbízólevelet dr. Debreczeni Józsefnek (Folytatás az 1. oldalról) Gratulált a képviselőnek dr. Adorján Mihály polgármester és Gaborják József mégyei tanácselnök is. „Miközben pártjaikat képviselik, ne feledjék aízokat a körülményeket, amelyek között választóik és önök is élnek” — mondotta Gaborják József, fél mondattal bírálva a választási törvényt is. Bács- Kiskun megyének ugyanis 17 (egyéni és megyei listán választott) képviselője lesz. Százhúsz szavazaton múlott, hogy a Fidesz is szerezzen egy mandátumot itt, és mivel ez nem sikerült, a szavazatok az országos listára kerülnek. A megbizólevél átadása után néhány kérdésre választ kértünk az új képviselőtől. — Mi fog változni az életében? — A tanév végéig még tanítok a Katona József Gimnáziumban — osztályfőnök vagyok a IV. D-ben, és másik két osztályban is varinak történelem- és magyaróráim —, utána azonban teljes egészében a képviselői munkának szentelhetem magam. — Esetleg lakást is bérel Pesten? — Nem, azt hiszem, maradok annál a szokásomnál, hogy naponta hazajárok. Még így is olcsóbb, mint a* szálloda. — Kínáltak már pozíciót az új kormányban? — Nem, de nem is fogadnám el. Kecskemétet szeretném képviselni. — Mi a véleménye a választások utáni kommentárokról? — Vajda Mihály filozófus azon nézetével, mely szerint a fejlettebb Dunántúl az SZDSZ-re voksolt, a fejletlenebb keleti területek az MDF-re, vitába szállók: a Dunántúl éppúgy nem címkézhető Pannóniának, amint az ország más része Barbaricumnak. Az MDF eddigi sikerét én abban látom, hogy a szavazók a megfontoltabb, nyu- godtabb erőt választották a hangosabb, erőszakosabb másik párt helyett. — Mit gondol: lesz nagykoalíció vagy nem lesz?- Személyes meggyőződésem, hogy nem lesz. Az eddigiek ugyanis azt bizonyitották, hogy alt SZDSZ nem konstruktív, nem képes a kompromisszumokra, kisebbségben maradva inkább vétózik — a kormányzati munkában mindez lehetetlenné teszi a szükséges együttműködést. De ettől függetlenül remélem, hogy sikerül olyan koalíciót megalakítanunk, amelyben a többséggel rendelkezhetünk. Ha feltétlenül szükséges lesz, inkább a Fidesszel kötünk szövetséget, mint az SZDSZ-szel, legalábbis ma így néz ki a helyzet. Az új képviselő a mandátumátadási ceremóniára felesége társaságában érkezett — mintegy ezzel is értésre adva: családja segítségét a továbbiakban is éppúgy igényli, mint eddig. — Úgy számítok, hogy hetente 2-3 napot tölt majd Pesten a férjem. Alighanem több munkája lesz, viszont nem kell majd esténként pluszban dolgozatokat javítania — így Zsuzsa asszony, aki mellesleg 9 hónapos fiával otthon van. — Gondolja, hogy ezután is mindennap haza tud jönni a férje a parlamenti munka után? — Bízom benne, hogy mihamarabb megépül végig az M5-ös, és akkor még könnyebb lesz a közlekedés ... — Hogy telt a hét? — Még mindig érkeznek a táviratok, a gratulációk. Állandóan csörög a telefon. Én is csak annyit mondhatok: nagyon köszönjük mindenkinek! B. J. Aláírták az Európai Közösség „magyar kölcsönét” (Folytatás az 1. oldalról) belül jut el a Magyar Nemzeti Bankhoz, és így biztosítja a közvetlen nemzetközi pénzügyi hátteret a kormányváltáshoz. Az Európai Közösség bizottságának részéről Henning Christophersen alelnök, a pénzügyek felelőse és Karel van Miért, a bizottság tagja, a kölcsönt közvetlenül megszervező szolgálat felelőse, míg magyar részről Békési László pénzügyminiszter, és dr. Bartha Ferenc, a Nemzeti Bank elnöke írta alá az Európai Közösség történetében is példátlan kölcsönműve- letet rögzítő okmányokat a brüsz- szeli Berlaymont-palotában, a bizottság székhelyén. Az aláírást megelőzően Chris- tophersen rövid beszédében kiemelte, hogy a közösség története során először nyújt ilyen kölcsönt egy nem tagállamnak, célja hozzájárulni a magyar gazdaság struktúrájának átalakításához, a reformfolyamathoz. Karel van Miért — aki albizottság belga tagja — kiemelte azt, hogy a kölcsönművelet- ben Belgium jelentős szerepet játszott, a belga pénzügyminiszter volt a tizenkettek között a hivatalos kezdeményező. Békési László köszönetét mondott a kölcsönért, amellyel a közösség bátorítja és elősegíti a gazdasági reformokat, az átalakulást. Számunkra különösen fontos ez az aktus, hiszen az ország a társadalmi-gazdasági átalakulás döntő szakaszába jutott. Ma már világosan látható, hogy ez az átalakulás tovább fog gyorsulni, s ahhoz, hogy változatlanul konszolidált és eredményes legyen, a közösség most igen nagy segítséget nyújtott. Dr. Bartha Ferenc röviden vázolta országunk gazdasági helyzetét, biztosította partnereinket arról, hogy Magyarország a jövőben is teljesíti nemzetközi fizetési kötelezettségéit. Meghívjuk a halételek kedvelőit 1990. április 6—7—8-án az Árpád sörözőbe, ahol TISZAI HALNAPOKAT rendezünk \ ' ■ " • Többféle halétel között válogathat! Minden érdeklődőt szeretettel varunk! Asztalfoglalás az üzletvezetőnél! Telefon: 21 -893 Hírős Kft.
