Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-30 / 75. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1990. március 30. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Zsúfolt program a finisben (Folytatás az 1. oldalról) Veszélyben a vidéki tömegtájékoztatás Veszélybe került a vidéki tömegtájékoztatás! Megbízható értesüléseink szerint komoly, gyors, színfalak mögötti tárgyalások kezdődtek az MSZP által párttulajdonnak tekintett megyei lapok — és kiadók — eladásáról. Egyes hírek szerint az eladást már a választások második fordulója előtt lebonyolítanák — azt a látszatot keltve, mintha ez a szerkesztőségek kezdeményezésére történt volna — a lapok százszázalékos külföldi tulajdonba adásával. A naponta 1 millió 250 ezer példányban megjelenő megyei lapok a nemzeti tömegtájékoztatás semmivel sem pótolható, legfontosabb vidéki orgánumai. Elkótyavetyélésük megakadályozása nemzeti érdek. E lapok és a kiadók sorsáról kizárólag a szabadon választott parlament jogosult dönteni. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének álláspontja változatlan: a megyei lapok a jövőben nem kötődhetnek egyetlen politikai párthoz sem; a szerkesztőségeknek - önálló szellemi műhelyként — a hiteles tájékoztatást kell Szolgálniuk. A kiadók állami — vagy állam által felügyelt — vállalatként működjenek. Bencsik Gábor, Ballai József, a MUOSZ főtitkára a MUOSZ alelnöke Még egyszer a mozgóurnás szavazásról Az önkormányzati tulajdon kialakulásáig tartó átmeneti időszakban a bérlakások elidegenítésének szabályozását a Minisztertanács szerint nem szükséges módosítani. Ugyanakkor felhívja a tanácsok figyelmét arra, hogy az adott jogszabályi keretek között, a bürokráciát a lehető legkisebb szintre szorítva, folytassák az állami tulajdonú bérlakások ésszerű értékesítését. Az ingatlankezelési rendszer korszerűsítésére a Belügyminisztérium az érdekelt kormányzati szervekkel együttműködve részletes irányelveket dolgozott ki. Ezek szerint a jövőben a lakóépületek fenntartását nem kizárólagosan egy szervezeti forma — az' IKV - - keretében kell ellátni, hanem különböző érdekeltségű szervezetek végezhetik. A lényeg, hogy a leghatékonyabb megoldást találják meg az adott településen. A Minisztertanács egyetértett azzal, hogy a Belügyminisztérium az irányelveket bocsássa a tanácsok rendelkezésére, az új bérleti rendszerre való felkészülés elősegítése érdekében. A Minisztertanács áttekintette a hiteladóval összefüggő kérdéseket is. Mint is ismeretes, az Alkotmánybíróság a napokban megsemmisítette a hi- tcladóról szóló törvényt és a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet. A februárban és márciusban érvényben lévő törvény alapján az adó- kötelezetteknek csak kisebb hányada fizette be az adót, a nagy többség nem teljesítette esedékes adófizetési kötelezettségét. A jogszerűséghez ragaszkodva be kellene hajtani az elmaradt adót azoktól, akik február, március folyamán nem fizették be. A Minisztertanács azonban igazságtalannak tartana egy ilyen megoldást; ezért a kormány elnöke levélben fordult az Alkotmánybíróság elnökéhez s arra kérte, hogy a hiteladó-törvényt visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. Amennyiben az Alkotmánybíróság egyetért ezzel a kéréssel és ilyen értelmű döntést hoz, az adóhatóság nem hajtja be adóhátralékot. Azok pedig, akik már befizették a kamatadót, visszakapják pénzüket. A költségvetés bevételeiből ily módon kieső pénz pótlására a későbbiekben az új parlamentnek és az új kormánynak kell meghoznia az intézkedéseket. A kormány örömmel értesült arról, hogy 11. János Pál pápa Angelo Acerbi címzetes érsek személyében kinévezté a Szentszék budapesti képviselőjét. A kormány e döntést fontos lépésnek tartja a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról kötött megállapodás végrehajtásában, a magyar—vatikáni kapcsolatok építésében. A kormány a jé- lenlégi sajátos magyár viszonyokat figyelembe véve — a Szentszék megértését remélve — úgy látja célszerűnek, hogy a Magyar Köztársaság vatikáni nagykövetének kijelölésére már az új kormány tegyen majd javaslatot. A Minisztertanács csütörtöki ülésén véleménycserét folytatott a békés átmenet március 25-ével lezárult első szakaszáról és a választások néhány tapasztalatáról. A választások lebonyolítását és a szavazatok összeszámlálását illetően megállapította, hogy az alkotmány és a választójogi törvény szellemének és' előírásainak mind az előkészítés, mind a lebonyolítás megfelelt. A választások tisztaságához és eredményéhez semmi kétség ném férhet. A kormány megelégedéssel nyugtázta, hogy a nemzetközi megfigyelők és a világ közvéleménye osztja ezt az értékelést. Ebben igen nagy szerepe volt a választások előkészítésében és lebonyolításában részt vett államigazgatási, illetve tanácsi dolgozóknak, valamint a választási szervek munkájába bekapcsolódott embereknek. A Minisztertanács elismerését és köszönetét fejezi ki munkájukért. Egyúttal felkéri őket, hogy áldozatos munkájukkal segítsék a választások második fordulójának előkészítését és eredményes lebonyolítását. A kormány határozott véleménye, hogy a választások abszolút tisztaság^ és az eredmények megkérdőjelezhetetlensége nagyobb érték, mint a szava- zat-összeszámlálás, illetve a részeredmények nyilvánosságra hozatalának üteme. Ezért nem tekinthető érdemleges hibának, hogy a választások előzetes eredménye a törvényben megjelölt időpontnál később vált ismertté. Ugyancsak a békés átmenet egy szakaszának lezárásával összefüggésben állapította meg a kormány, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletére létrehozott felügyelőbizottság — az úgynevezett kuratórium, amelyet éppen a békés átmenet céljainak minél eredményesebb szolgálatára hívtak életre — az elmúlt időszakban megfelelt feladatának. A választások második fordulójával a békés átmenet egy újabb szakasza lezárul. Ezért a kormány úgy határozott, hogy a felügyelőbizottságot az új parlament alakuló ülésének időpontjával egyidejűleg megszünteti. A csütörtöki ülésen a Minisztertanács elnöke felkérte az igazságügy- minisztert, hogy a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel együttműködve a kormány következő ülésére terjesszen elő törvényjavaslatot a közkegyelem gyakorlására, a többpártrendszeren alapuló új Országgyűlés megalakulása alkalmából. A kormány áttekintette a foglalkoztatási szempontból kritikus helyzetben lévő körzetek többlettámogatásának ügyét. Az érintett körzetek közé tartozik Egercsehi és Recsk térsége, Bátony- terenye, Ózd és Pécs. A kormány úgy határozott, hogy a foglalkoztatási alapból többlettámogatást nyújt e térségek számára, többcélú felhasználással. A kormány elé került az anyagi gondokkal küszködő Országos Meteorológiai Szolgálat ügye is. Az a döntés született, hogy a szolgálatot a költségvetés mintegy 10 millió forinttal támogatja, továbbá, hogy a Baranyában és Bács- Kiskunban működő rakétás jégeső-elhárítást — a nagy költségek és az alacsony hatékonyság _miat| —^megszüntetik. ' * Emellett elkerülhetetlen a meteorológiai szolgálat szervezeti korszerűsítése és létszámcsökkentése. A korszerűsítés lényege, hogy az fizesse a költségeket, aki igénybe veszi a szolgáltatásokat. A kormány áttekintette a távközlés ezredfordulóig szóló fejlesztési tervét. A kormány egyetértett az eddig megtett lépésekkel, szervezeti változásokkal. Üdvözölte, hogy a postatörvény módosítása nyomán megszűnt az állami tulajdon kizárólagossága, s helyébe az állami tulajdon többségének követelménye lépett. A fejlesztési program egyébként mintegy 3 millió új telefon- állomás létesítését, illetve a hálózat teljes automatizálását irányozza elő. A kormány egyetértett azzal, hogy a költségvetési hozzájárulás e nagyszabású tervek beruházási szükségletének csupán 10 százaléka lehet. A kormány ülésén döntés született két, úgynevezett kisebbségpolitikai alapítvány létrehozásáról. Az egyik a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért, a másik pedig a Határon Túli Magyarságért elnevezést viseli majd. Az előbbi elnöki tisztét, társadalmi megbízatásként Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes látja el, az utóbbi elnökéül Csoóri Sándor költőt kérte fel a kormány. Mindkét alapítvány 20-20 millió forintos keretösszeggel kezdi meg munkáját. A kormány 5 millió fqrintot biztosít a Duna-táj Intézet létesítésére. Az intézet — Tabajdi Csaba irányításával — a közép-európai nemzeti és etnikai kisebbségek kutatásával foglalkozik. A kormány döntött arról is, hogy kétmillió forintot utal át a Magyarok Világszövetségének a magyarok III. világkongresszusának előkészítő munkálataira. A világeseményt, a tervek szerint,' 1992-ben'rendezik meg. A Minisztertanács határozatot hozott a kormányőrség tevékenységének átmeneti szabályozásáról. A testület működéséről és feladatairól eddig nem rendelkezett törvényi szabályozás. A most megszületett kormányhatározat szerint a kormányőrség feladata a magyar és a hazánkba látogató külföldi vezetők életének, testi épségének megóvása. A szabályozás értelmében a testület őrködik a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök, az államminiszter, a belügyminiszter, a külügyminiszter testi épségén. A kormányőrség feladata a Parlament, a kormány- épületek, a belügyi és a külügyi tárca épületeinek védelme. A szabályozás érdekessége, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök még magánprogramja esetében sem mondhat le személyének védelméről. Az ipari miniszter előterjesztésében a kormány áttekintette a recski ércva- gyon hasznosításának ügyét. Köztes megoldásként a ,Minisztertanács úgy döntött, hogy a bányászkodást tartó-' san szüneteltetik Recsken. Ezzel együtt felhatalmazta az illetékeseket, hogy folytassanak tárgyalásokat e jelentős nemzeti kincs esetleges hasznosításáról. A kormány döntött arról, hogy tárgyalásokat kezdeményez a mongol félnél a cagandavai volframérclelőhely ipari hasznosításáról 1982-ben megkötött megállapodás megszüntetésére. A Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a kormányt a Világbank átfogó szerkezetkiigazítási kölcsönéről. Közölte, hogy februárban sikeres tárgyalásokat folytattak a Világbank illetékeseivel egy 200-300 millió dolláros hitel folyósításáról. A pénzt a gazdasági reformok támogatására, vállalatok szerkezetátalakítására, illetve a~se©qi®- .lis védőháló erősítésére fordítanák: JA lárgyaMsol£,,aj^fisban folytatódnák, s várhatóan mar az új kormány köti meg a megállapodást. Amennyiben sikerül tető alá hozni az egyezséget a Világbankkal, akkor japán bankok készek hasonló összegű támogatást nyújtani Magyarországnak. A belügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács döntött arról, hogy április 1-jéig, illetve július 1-jéig két szakaszban létre kell hozni a repülőtéri biztonsági főigazgatóságot. Az új szervezet az Országos Rendőr-főkapitányság szerveként fog működni, s a nemzetközi előírásokkal összhangban egy és oszthatatlan felelősségű szervként a repülőtéri biztonság ügyének gazdája lesz. A kormány áttekintette-a jamburgi beruházás néhány időszerű kérdését. A Minisztertanács nem kívánja egyoldalúan felmondani a jamburgi kormányközi egyezményt, ezért úgy döntött, hogy április 1-jétől felfüggeszti a szerződéskötési tilalmat, és felhatalmazza a fővállalkozó Vegyépszert, hogy 1500 fős létszámmal június 30-ai befejezéssel szerződjön, illetve munkát vállaljon. Széchenyi István születésének közelgő 200. évfordulója kapcsán a kormány az ünnepségsorozatot előkészítő bizottság felállítását határozta el. Ezután Gruber Nándor, a munkásőrség vagyonának kezelésével megbízott kormánybiztos mondta el, hogy a kormány megvitatta a munkásőr- ingatlanok hasznosításáról szóló előterjesztést. Eszerint 110 jelentkezés érkezett a 32 ingatlanra kiírt pályázatra. A kormány azokat részesítette előnyben, amelyek az ingatlanok közcélú hasznosítására tettek javaslatot. A következő pályázat április 13-án jelenik meg; ekkor mintegy 24 ingatlant hirdetnek meg. Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese a Mindszenty József hercegprímás ügyében folyó perújitási nyomozás eddigi állásáról adott tájékoztatást. Elmondta: Paskai László bíboros levéllel fordult a miniszterelnökhöz, s arra kérte, hogy Mindszenty József születésnapján nyilvánosan hangozzék el összegzés a koncepciós per felülvizsgálatának állásáról. A legfőbb ügyész helyettese a kormányszóvivői tájékoztatót választotta e nyilvánosság fórumául. Nyíri Sándor a Mindszenty-per körülményeit felidézve hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű koncepciós pereket nem lehet önálló jogesetként megítélni, csak a magyar történélembe ágyazva szabad vizsgálni. Ez a szemlélet határozta meg'a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati tevékenységét is. Az igen kiterjedt kutatásokra alapozó vizsgálat feltárta a konstruált perek keletkezésének, előkészítésének, lefolytatásának ördögi mechanizmusát. A perek ideológiai alapjának előkészítését a vizsgálat Révai Józsefnek egy 1945-ben írott cikkében érte tetten. Révai az 1945-ös választások előtt a Szabad Népben feltette a kérdést; ki a reakciós? Válasza: reakciós az, aki antikommunista. A legfőbb ügyész helyettesének véleménye szerint innen datálódik a magyar politikatörténetben és a magyar jogalkalmazásban a koncepciós ítélkezés. Révai gondolata az idők folyamán úgy módosult, hogy aki nem kommunista, az mind reakciós, mind ellenség. A Mindszenty-per megértésének másik kulcsa a Magyar Kommunista Párt 1946-os nagy budapesti pártértekezleté- neV határozatában lelhető fel. Itt jelenik meg az a tétel, hogy „a gyülekező reakció egyik legveszedelmesebb góca a klerikális reakció, amely a katolikus egyház felső köreinek vezetésével szervezkedik”. A magyar jogalkalmazásban innen kezdve vezérmotívum lett a reakció „szervezkedése”. 1947-ben a Tájékoztató Iroda alakuló ülésén Révai József már felvetette a klerikális reakció felszámolását. 1948. május 12-én már Rákosi asztalán volt a budapesti államvé- ttehnf 'osztátjstó oldalas összefoglaló jctefitésf JyfiSszeqty Józsefről. A heb- íéej^'nm|pfe®48. decémber...26h-án lefogták. Mindezek alapján összeáll a kép: Rákosi a jog eszközeivel kívánta megtörni a magyar katolikus egyházat, illetve rajta keresztül valamennyi egyházat. A háború után az ország lakosságának mintegy 60 százaléka katolikus volt, így tehát a perrel — amelyet tudatosan szerveztek, szereplőit tudatosan választották ki —- csaknem 6 millió magyar ember lelkére mértek csapást. Kemény diktatórikus rendet vezettek be, amelyben puszta fikcióvá vált a véleménynyilvánítás, a vallásszabadság, a gondolatszabadság és egy sor más alapvető állampolgári jog. Az embernyomorító, koncepció- gyártó mechanizmus feltárásának, tudatosításának fontosságát abban ösz- szegezte a legfőbb ügyész helyettese, hogy a múlt tanulságainak számba vétele elősegítheti egy olyan jogállam megteremtését, amely jogi és szervezeti garanciák beépítésével gátat vet hasonló tragédiák megismétlődésének. A „törvény szolgájaként” dr. Nyíri Sándor hitet tett az önálló, a politikától, a kormányzati tevékenységtől független igazságszolgáltatás mellett. „Az igazságszolgáltatás — /ha szükséges — igenis kerüljön szembe a kormányzattal, a politikával, ez a garancia arra, hogy ilyen tragédiák sose ismétlődhessenek meg.” (MTI) A március 25-ei választásokról közölt tudósításunkban egyebek mellett beszámoltunk arról, hogy a kecskeméti Hollós József kórházban a betegek és az ügyeletes dolgozók közül többen nem tudták leadni szavazataikat a szükséges igazolás hiányában. A Kecskemét Megyei Városi Tanács szervezési és jogi osztályának vezetője, dr. Erdei Attila az esettel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást küldte lapunknak, megemlítve, hogy a kórházban valamennyi, eddigi választásnál hasonló gondok adódtak: A választójogi törvény a választójogosult állampolgároknak az állandó lakóhelyük szerinti száva- zókörben teszi lehetővé a szavazást. A nagyobb települések több szavazókörre oszlanak, így Kecskeméten 72 szavazókor található. A választójogi törvény alapján az itt működő szavazatszámláló bi- ■zb'tMgók fcizaí’ólágá szavazókor területén végezhetik munkájukat','s annak határát még kifejezett kérés esetén sem léphetik túl. Természetesen a választás napján nem mindenki tudja felkeresni az illetékes szayazókört. A törvény lehetővé teszi, hogy ők is szavazzasági, szórakoztató, idegenforgalmi-vendéglátó, valamint kereskedelmi célú objektumot hoznak létre, az angol European Development Coopération Plc. (EDC) társulásával, anyagi segítségével. Ezzel együtt jól megfér a közép-európai egyetem létrehozására tett javaslat, melynek- megvalósítására egyesület alakult a napokban, valamint a Vállalkozók Pártjának ötlete, melyről a párt elnöke, Kovács Géza elmondta a vállalkozói negyed létrehozásáról való elképzelései, melyet a tanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy mindhárom érdekelt szervezetnek el kell készítenie, s a városi tanács elé kell terjesztenie a hasznosítási javaslatát. A tanácshatározat szerint ugyanezek az elvek vonatkoznak a „Ferenc József’ laktanya jövőbeni használatára, melyre egyébként az Állami Biztosító nyújtotta be igényét azzal, nak, de ennek érdekében az állandó lakhelyük szerinti tanács vb- titkárától igazolást kell kérni. Ezért egyébként minden tanácson kötelesek ügyeletet tartani a szavazást megelőző napon, tehát szombaton is, 8—16 óráig. Az igazolás azt tanúsítja, hogy az illető szerepel a választói névjegyzékben, de onnan, kérésére, törölték. Ezt követően lesz arra joga, hogy a tartózkodási helye szerinti illetékes szavazókörben felkerüljön a névjegyzékre — legkésőbb a választás napján — és így szavazzon. Mindennek az a célja, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amikor valaki két helyen adja le a voksát. Az április 8-ai második forduló előtt már senki sem fog kapni kopogtatócédulát, hanem elegendő lesz a személyi igazolvány felmutatása is a szavazókörökben. Mivel fi.bb.en a fordulóban kizárólag az egyqpí jelöltekre lehet szavazni — kivétel a 2. sz. választókerület Kecskeméten, miután ott dr. Deb- reczeni József megszerezte a szükséges számú szavazatokat a mandátum elnyeréséhez —, most mindenki kizárólag a saját választókerületében teheti le a voksát. hogy ott pénzügyi főiskolát kíván létesíteni. A tanács felhatalmazta az elnököt, dr. Adorján Mihályt, a tárgyalások folytatására. A megyeszékhely tanácsa ezután egyhangúlag elfogadta a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyáregysége területén tárolt veszélyes hulladék elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatót, valamint az iskolai testnevelés és a Verseny- sport 1990. évi pénzügyi támogatására tett javaslatot. Ez utóbbi ösz- szege egyébként — a versenysportot illetően teljesítményarányos elosztási alapon — összesen valamivel több, mint 14 millió forint. Állást foglalt a város tanácsa plakátragasztási ügyben is. Eszerint a választási és egyéb plakátokat a lehető legrövidebb időn belül le kell szedniük a kiragasztóknak, a szervezési és jogi osztályt pedig felhatalmazta a tanács a plakátragasztási határozat előkészítésére. Rapi Miklós NEM LESZNEK CHARTER-JÁRATOK IZRAELBE Malév-sajtótájékoztató — A Malév a továbbiakban csak a menetrend szerinti tel-avivi járataira érvényes jeggyel rendelkező utasok, köztük a szovjet kivándorlók elszállítását vállalja—jelentette be Urbán Ferenc, a vállalat marketingfőosztályának vezetője a Malév csütörtöki sajtótájékoztatóján. A továbbiakban elmondta: az utóbbi héten, a terróristafenyegetés óta a Malév tulajdonképpen diszkriminálta az utasokat, mert a menetrend szerinti járatokra a szovjet zsidó kivándorlókat nem engedte felszállni, s ezzel szerződést szegett. Bár a fenyegetettség egyértelmű volt - tehát az intézkedés az utasok biztonsága érdekében született —, a légitársaságnak vállalnia kell a jeggyel rendelkező utasok nem szállításának jogi és anyagi következményeit. A Légi Közlekedési Hajózok Független Szakszervezetével egyetértésben a dolgozók szerdán megállapodtak abban, hogy a menetrend szerinti járatokon minden, érvényes jegygyei rendelkezőt —függetlenül attól, hogy kivándorló vagy sem — elszállítanak. Nem állítják vissza azonban a kivándorlókat fuvarozó charter-járatokat, ezek felmondása egyébként — lévén nem menetrend szerinti járatok —'a légitársaság joga. Ugyanakkor egyelőre biztosítják, hogy az Aeroflot és az El-Al bevonásával Budapest továbbra is tranzitállomás maradjon. Végső soron azonban a Malév azt szeretné elérni, hogy a kivándorlás fő útvonala elkerülje a magyar fővárost. Az Aeroflot irodáiban egyébként a tárgyalások befejeztéig a kivándorlóknak nem adnak el újabb jegyeket a Malév járataira. Jahoda Lajos vezérigazgató leváltásával kapcsolatban Urbán Ferenc elmondta: az sem a dolgozókkal, sem a cég vezetőivel nem volt egyeztetve. A bejelentés a vállálatnál általános megdöbbenést keltett; mind a dolgozók, mind a vezetők egyértelműén a vezérigazgató mellett foglaltak állást. A felmentés is azt igazolja, hogy a tel-avivi járat körül kialakult feszültség jóval túlnőtt a i Malév hatáskörén — politikai kérdéssé vált. Jahoda Lajos nemcsak a kormánnyal, de nemzetközi politikai érdekekkel is konfliktusba került, s — bár döntéséért vállalja a felelősséget — egyetértett menesztésével. A Malév élére hamarosan kormánybiztost neveznek ki, addig is a vezérigazgatói teendőket Odor Tamás, Jahoda eddigi helyettese látja el. Budapestről tavaly január óta hozzávetőlegesen 40 ezer utas indult, illetve utazott tovább Tel-Avivba, ebből 17 500-at a Malév, a többit az El-Al Izraeli Légitársaság szállította. A vállalat számításai szerint a kivándorlók tömeges szállítása 600 millió és 1 milliárd forint közötti bevételt hozhatott volna a cégnek .Ebből is látszik, hogy a charter-járatok felmondása nem gazdasági döntés volt, hanem mindenekelőtt az utasok biztonsága érdekében történt. Urbán Ferenc végezetül elmondta: sokak véleménye szerint a Ferihegyi repülőtér nem felel meg a világszerte elfogadott biztonsági követelményeknek, sőt a Malév arra sem készült fel, hogy külföldi és belföldi irodáit az esetleges terrorakciók ellen megvédje. A kormány ezért ígéretet tett arra, hogy a repülőtér biztonságának megőrzéséhez segítséget nyújt. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Havel távirata Gorbacsovnak A Szovjetunió és Litvánia képviselői semleges területen, akár Csehszlovákiában is tárgyalhatnának — ajánlotta fel Mihail Gorbacsovhoz csütörtökön küldött üzenetében Václav Havel csehszlovák-köztársasági elnök. Táviratában utalt arra, hogy nyugtalansággal figyeli a helyzet éleződését Litvániában. Az erőszak bármiféle formája, beleertve a puszta fenyegetést is, súlyosan árthat az Európa békés elrendeződésére tett igyekezeteknek — hangoztatta. Václav Havel annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nehéz helyzet egyetlen lehetséges megoldása a nyílt és igazságos politikai dialógus a Szovjetunió és Litvánia képviselői között. Csehszlovákia mint olyan ország, amely tevékenyen igyekszik bekapcsolódni azösszeurópai békefolyamatba, kész felajánlani szolgálatait és semleges területét ja dialógushoz — írta az elnök a Mihail Gorbacsovnak küldött táviratában. • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási ésUottó Igazgatóság közlése szerint a 13. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 1, 37, 43, 76, 89. A tárgy nyeremény-sorsoláson a 11. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI) Mi lesz a volt szovjet laktanyák sorsa? Vállalkozói ötletek a kecskeméti tanácsülésen IIPFolytatás a 1. oldalról)
