Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-22 / 68. szám
1990. március 22. • PETŐFI NÉPE • 5 den most látható műve felhasználja például azt az ezüst, arany kollázstechnikát, melyet a balatoni fényjelenségek festői leírására kísérletezett ki alkotójuk abban az időben, ahiikor modellje szinte kizárólag a Balaton, a víz, a hegyek, s a levegő volt. Ezekről a több évtizedes fénytanulmányokról árulkodnak gyönyörű, különleges térhatású, harmonikus, dekoratív táj-, utca- és városrészletei. Megszépített emlékek, dédelgetett álmok, nosztalgiák járják át a többi között a leheletköny- nyed sárgából, ezüstből építkező Szent László utca 4. vagy a stilizált figurákkal benépesített Ünnep a zárdakápolnában című képet. Ugyanezt a témát variálja a távoli múltba hasonló derűvel, nosztalgiával révedő Első tanítóm című, szürkével, ezüsttel komponált alkotása. Kifejezetten krúdys hangulatokat idéz A Szentháromság tér 1936- ban című festménye, melynek terében a fémesen csillogó, boltcégérekként beépített kis felületek különleges „fényforrásokként” működnek. Ugyanezzel a hatásmechanizmussal hasonló célt valósítanak meg az egészen sötét tónusú Vízünnep a Sugovicán című mű ragyogó lampionfüzért utánzó kis montázsfelületei. A kiállítás egyetlen puritán, minden csillogást nélkülöző lapja a művész édesapjának egész alakos portréja. A Kecskeméten bemutatkozó anyag egy részének ihletője a Biblia világa. Ezeken a különlegesen dekoratív, visszafogott színhasználatú alkotásokon az O- és Újszövetség szereplőivel találkozhatunk. Károlyi Júlia hanglemez, melyet talán az egész világon a legjobb felvételnek tekinthetünk a Négy évszakról. Most mégis az az érzésem, hogy a szólista virtuozitása, muzikalitása, a zenekar sodró lendületű játékával párosulva az élő előadásban megsokszorozott élményt jelentett, olyannyira, hogy a hallgatóság vastapsa még kikövetelte búcsúzóul Vivaldi G-moll concerto grosso-jának híres lassú tételét. Gál Zoltán lak tövében, de a kápolna körüli orgonabokrok mellett szamárkóró nélküli zöld fű terpeszkedett. Magas gyíksás. Tímár és a lány — mostani felesége — lehemperedtek a bokrok tövébe. A dombtetőről messze lehetett látni: körben kukoricatáblák, szántók, azokon túl pedig egészen új családi házak. Volt, amelyik előtt még az állvány is ott állt. Lefelé bámészkodtak a dombról, és néhány perc múlva izzadton szeretkeztek. Egymás teste felé kapkodtak, gondolkodás nélkül rángatták le egymásról a ruhát: inget, szoknyát. Erre gondolt Tímár, amikor váratlanul kurta kiabálás és ostorpattogás csattant az utca másik végében. Lovas kocsi fordult nyekeregve az utcába. Alig haladt néhány métert, a ló megállt. Hangosan fújtatott, remegtek a lábai. A kocsis a ló háta fölött csattogtatta az ostorát, rekedten, sziszegve káromkodott. Az ostor nem ért a lóhoz, csak fölötte rebbent, közvetlen a füle mellett. A ló nem mozdult. Csak állt, fújtatott, remegett. A kocsis leugrott a bakról, megigazította a hámot. Már nem káromkodottá Csak a ló fújtatását lehetett hallani. Tímár mögött megreccsent az erkélyajtó, a felesége kinyitotta. PRIVAT PROFIT Magáncég is alakíthat vegyes vállalatot külföldivel Napjainkig sem ismeri pontosan a szakmai közvélemény, hogy a külföldi céggel alakított vegyes vállalat milyen feltételekkel alakulhat meg, működhet. Többek kérésére szakértőnk tömören ismerteti a legfontosabb szabályokat. Célunk az, hogy a magánvállalkozók ezen ismeretek birtokában tudjanak tárgyalni a külföldi partnereikkel. Száz százalék is lehet A vegyes vállalatok alapítására és működésére vonatkozó főbb szabályokat a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény tartalmazza. Ezek szerint külföldiek Magyarországon gazdasági társaságot alapíthatnak, illetve gazdasági társaságban tagként részt vehetnek. Megengedett, hogy külföldi vállalat a gazdasági társaságban akár 100 százalékos részesedést szerezhessen, illetve egyszemélyes részvénytársaságot és korlátolt felelősségű társaságot alapíthasson. Külföldi személy abban az esetben lehet gazdasági társaság alapító tagja, ha a hazai jog szerint céggel rendelkezik, illetve a vállalati nyilvántartásba bevezették. Természetes (magán) személy Magyarországon gazdasági társaságot tehát nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt. Részvényt azonban külföldi magán- személy is vásárolhat a magyarországi részvénytársaságokban. Vegyes vállalat alapításához csak abban az esetben kell a pénzügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium együttes — a devizaengedélyt is magában foglaló — engedélye, ha a külföldi a társaságban többséget szerez. Vegyes vállalatot bármely gazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza. (A törvény értelmében magánvállalkozó is alapíthat külföldivel vegyes vállalatot. így ezek a kedvezmények a magánvállalkozó részvételével alakult vegyes vállalatra is vonatkoz-. nak.) Külföldi csak névre szóló részvényt szerezhet magyarországi részvénytársaságban. A részvények forgathatósága azonban nem korlátozott. Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a külföldi a tulajdonában lévő magyarországi részvényét külföldre kivigye, illetve kijuttassa vagy értékesítse (akár más külföldinek is). A részvényértékesítés esetében csak akkor van szükség a devizahatósági engedélyre (a vásárló részéről), ha ennek révén valamely külföldi egy magyarországi társaságban többséget szerezne. Teljes védelem és biztonság A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Az állam garanciát vállal arra, hogy a külföldi befektető tulajdonát érintő, esetleges — államosítási, kisajátítási stb. — intézkedésekből eredő kárt haladéktalanul megtéríti. A gazdasági társaság alapításához a külföldi vállalkozó apporttal is hozzájárulhat. Az apport értékelését a szerződő felek végezhetik el, és azt a társasági szerződésben rögzítik. A külföldi apportként behozott vagyoni eszközöket vám nem terheü. A külföldi befektető pénzbeli hozzájárulását a társaság, a befektetés pénznemében, saját számláján tarthatja, és azt a működéshez szükséges termelőeszközök, alkatrészek beszerzésére szabadon felhasználhatja. Az így beszerzett eszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Arra is lehetőség van, hogy a vegyes vállalat — devizahatósági engedély nélkül — más gazdasági társaság alapításában részt vegyen, társaságot alapítson, vagy működő társaságban részesedést szerezhesA külföldi vállalkozó magyarországi ingatlanok tulajdonjogát is megszerezheti, ha megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság viszont devizahatósági engedély nélkül is tulajdonosa lehet olyan épületnek, illetve ingatlannak, amely a társaság szerződésében meghatározott gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges. A vegyes vállalat — a magyarországi tevékenység végzéséhez szükséges. A vegyes vállalat — a magyarországi egyéb vállalkozásokhoz hasonlóan — a nyereség első hárommillió forintja után 35 százalék, a hárommillió forintot meghaladó nyereségrész után 40 százalék nyereségadót fizet. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság nyereségét más befizetési kötelezettség nem terheü. A társaság beruházásai után az előzetesen felszámított általános forgalmi adó 100 százaléka visszatartható. Ellentétben a magyar vállalkozókkal, nem kell a bérek után adót fizetnie, ha a külföldi fél részesedése az alaptőkében (törzstőkében) meghaladja a 20 százalékot vagy az ötmillió forintot. Adókedvezmények A vegyes vállalat jelentős mértékű adókedvezményben részesül. Húszszázalékos mértékű adókedvezmény illeti meg, ha az alaptőkében (törzstőkében) a külföldi fél részesedése eléri a 20 százalékot, vagy az 5 millió forintot. A termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított első öt évben 60 százalékos, a 6. évtől 40 százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg a vegyes vállalatot, ha a társaság árbevételének több mint a fele termékelőállításból vagy saját építésű szálloda üzemeltetéséből származik, vagy a törzstőke (alaptőke) összege meghaladja a 25 miUió forintot, és abban a külföldi fél részesedése eléri a 30 százalékot. A termék, illetve a szolgáltatás értékesítésének megkezdésétől számított 5 évben teljes (100 százalékos), a 6. évtől 60 százalékos adó- kedvezmény jár abban az esetben, ha az előző pontban leírtakon túl a vegyes vállalat a magyar gazdaság szempontjából különösen fontos tevékenységet folytat. További adókedvezmény jár a vegyes vállalatnak akkor, ha a külföldi tag (részvényes) az őt megillető osztalékot nem viszi haza, hanem azt az alaptőke (törzstőke) emelésére fordítja. A külföldi fél a társaság nyereségéből rá jutó részt a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalhatja. A Szanki Haladás jól zárta 1989-et Hiányzik a csapadék Február végén volt a közgyűlés a Szanki Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. Felosztották a föld nélküü vagyont — az összvagyon felét. Az összvagyon nyolcvan százalékát időarányosan, húsz százalékát bérarányosán, s ez év végén már osztalékot fizetnek mind az aktív, mind a nyugdíjas tagoknak. Az ipari és szolgáltató tevékenységet ezután kft. keretében végzik. Az elmúlt évet jó eredménnyel zárták, jövedelemnövekményük 25 százalékos volt. A szövetkezet kettőezer hektáron gazdálkodik — átlagosan 8,8 aranykoronás földeken. Az ezerkettöszáz hektáros szántó egyharmadát trágyázzák. A vegyes trágya alapja a saját tőzegbányából kerül ki, amit baromfi- és műtrágyával dúsítanak. Ötven hektáron termesztenek paradicsomot; a gépi munkákat (trágyázás, műtrágyázás, szántás, tárcsázás, kombináto- rozás, palántázás, permetezés) a nagyüzem végzi, a szedést, beszálütást pedig a tagok egyénileg. A tavasz eleji mezőgazdasági munkákat nehezíti az időjárás, ugyanis a magas hőmérséklethez nincs csapadék, s a szélviharok elhordják a homokot. • Csontos Jenő traktoros azonnal beszántja a kiszórt trágyát. 9 Fodor Antal ammoiuumnitrátot szór az őszi árpára. (Kép és szöveg: Méhest Éva) — Gyere be — mondta az asz- szony. A férfi nem válaszolt. Az asszony visszament a rekamiéjához. A ló összerogyott, alig pár méternyire a Tímárék erkélye alatti akácfától. Csak a hám tartotta. — Bélcsavarodása van, biztos — gondolta Tímár. Mögötte a szobában hirtelen ber- rent az ébresztőóra. Az asszony bőröndjében volt. Oda csomagolta be veszekedésük közben. Az óra csörgött, a kocsis megint hangosan káromkodott. Valamelyik erkély felöl élesen csattant néhány elektromos gitár. Valaki maximális hangerőre állította a rádióját. De lehet, hogy magnetofon volt. Tímár bement a lakásba, kinyitotta a bőröndöt, és lenyomta az óra kis fémpöckét. A csörgés megszakadt. A kocsis is elhallgatott. A zengő, csattogó gitárok is elhallgattak. Tímár leült az íróasztalához. Kattanás: kislámpafény. Papírok zizzenése, aztán írógépkopogás. Mögötte a félhomályos szobában hangos sóhajtozás, rekamiéreccse- nésrf4íCsukja be az erkélyajtót, ha csörömpöl azzal a vacakkal! — kívülről hallatszott, az utcáról. A szemközti házak valamelyik földszinti ablakából, Talán az üzletlakásból. Irógépkattogás tovább. — Azt mondták, csukd be az erkélyajtót. Ha velem nem törődsz, legalább törődj másokkal. Már nem figyelt a feleségére. Maga barom, ne zörögjön éjjel azzal a szarral! Ez már ordítás volt. A szomszédos ház erkélye felől csattant. — Talán a Volkswagen-tulajdonosok — gondolta Tímár. Kisasztalt tett az erkélyre, felkapta az írógépet, kivitte, ott kopogott tovább. A kocsis csendesen ült a járda szélén. Előtte a ló, keresztbe nyúlva az úttesten. Ablakok csikordultak, felesége becsapta az erkélyajtót. A kocsis lassan felemelte lehorgasztott fejét, ránézett, fel az erkélyre. — Maga szerencsétlen, azt mondtam, hagyja abba ezt a csörömpölést — vágott Tímár felé a szitok a szomszédos erkély felől. — Mások alszanak — csipogott egy nő a szemközti erkélyről. Tímár felállt, odalépett az erkélykorláthoz, és leszólt a kocsisnak: —- Magát nem zavarja, ha itt kopogok? — Gúnyolódni tetszik velem? — kérdezte a kocsis nagyon halkan. — Szó sincs róla — mondta Tímár. — De ha magát zavarja, abbahagyom. Tőlem azt csinál az úr, amit akar. Látja, mi van itten velem. — Segíthetek magának valamit ? — Ha csak le nem jön az úr virrasztóm, amíg elmegyek segítségért 4— mondta a kocsis, de ez úgy hangzott, mintha azt mondta volna, „eredj a francba". Tímár az- erkélyajtóhoz lépett, hogy bemenjen a lakásba. Megint ki volt zárva. Tímár mutatóujját begörbítve kocogott az üvegen. Recs- csent az ajtó, belülről elfordították a kilincset. Tímár lement az utcára, kezet fogott a kocsissal. Aztán egyedül maradt. A kocsis keményen lépett: nagyokat koppant cipősarka a járdán, ahogy az utca vége felé baktatott. Az ablakok becsukódtak, az akácfák rezdületlenül meredtek az utca fölé feszített lámpák fényében, az egyik erkély mögött surrogva-csattogva leszaladt egy redőny. Tímár egy akácfának támaszkodva bámulta az elnyújtózott, puffadt hasú lovat. A ló időnként fújtatott, miközben a hasa fel-le járt. Valahonnan távolról, a házak fölött, az utca fölött, az egymással szemben csillogó ereszcsatornák között villamoszörgés ereszkedett alá, mint egy szélfútta röpcédula, lassan lebegve, és leesett a ló mellé. Tímárral szemben. MINDENKI ERRŐL BESZÉL Menekülés a forinttól Éveken át Írtak róla, mára valóság lett: Magyrországon lényegében kettős valutarendszer működik. Amióta minden eredetigazolás nélkül, bárki berakhatja valutáját a bankba, ez lett a lakossági megtakarítások megőrzésének legnépszerűbb formája. Érzékelhetően csökkent az érdeklődés az ékszerek, festmények iránt, aki csak teheti — J ma jogilag mindenki teheti || valutában tartja a pénzét. A dollár, márka, schilling iránti kereslet minden korábbit felülmúl, a hivatalos és a feketeárfolyam közötti rés 35 —40 százalékos. A nyugati valuták feketepiaci kelendőségét jelzi, hogy az idegenforgalomból minden ellenkező célzatú intézkedés dacára folyamatosan csökken a hivatalos devizabevétel. így 1989 első 11 hónapjában 46 százalékkal nőtt a konvertibilis elszámolású országokból érkezők száma, a dollárban számított devizabevétel pedig csak 9 százalékkal. Az egy beutazóra jutó, hivatalos beváltásból származó devizabevétel az 1988-as 63,3 dollárról 47,1 dollárra csökkent. A lakosság tulajdonképpen racionáüsan viselkedik, hiszen a dollár feketepiaci árfolyama nagyjából az inflációt követve emelkedik. A forintot valutára cserélő állampolgár abban a nem is alaptalan hitben él, hogy pénzének, értékét meg tudja őrizni. A pénzügyi szakemberek most mégis vészharangokat kongatnak, és drasztikus korlátozásokat sürgetnek a kettős valutarendszer ellen. Vajon miért? Müyen veszélyei vannak ennek a látszólag kényelmes megtakarítási módszemek? Az egyik veszély, hogy a jelenség nem marad meg a megtakarítások szférájában, hanem átszivárog a kiskereskedelem, a szolgáltatás, az „ingyenes” egészségügy területére is. Márpedig, ha egyes termékeket, gyógyszereket, szolgáltatásokat csak keményvalutáért lehet megvenni, akkor a lakosság túlnyomó része, amely forintjövedelméből nemhogy dollárban megtakarítani, megélni is aüg tud, elviselhetetlen hátrányba kerül. A kettős valutarendszer az inflációt is növeli. A jó pénz kiszorítja a rossz pénzt — a Gresham-törvény logikája szerint mindenki menekülni akar a forinttól. Ennek az egyre gyorsuló folyamatnak a vége a forint ellehetetlenülése. A forint konvertibilissá tétele a magyar gazdaság talponmaradásának egyik feltétele. Márpedig ez csak akkor következhet be, ba a forint erős, mindenki által elfogadott, forgalomképes pénz. Ilyen értelemben a két egymáshoz látszólag nagyon hasonló pénzügyi aktus, nevezetesen, hogy a polgár a forintját a kapualjakban dollárra cseréfi, meg az a lehetőség, hogy hamarosan, ha akarja, forintját a bankban hivatalos árfolyamon dollárra válthatja, nos, ezek kizáiják egymást. Amíg menekülünk a forinttól, nyilvánvalóan a forint nem lehet konvertibiüs. P. É. t * t • A paradicsomföldön Kránicz Zoltán dolgozik.
