Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-02 / 52. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 2. Disznóság a disznó körül Ha azt mondom Önnek, Tisztelt Olvasó, hogy a sertéshús drága, csu­pán legyint egyet, mert ez már nem újság számára. Ha azonban azt állí­tom: lehetne legalább 50 forinttal olcsóbb, ez ugye meglepő? Pedig így igaz, azt az 50 forintot mi fogyasz­tók — mint mindent — fizetjük ki teljesen feleslegesen! Kezdjük az elején. A sertés felvá­sárlási ára 67,50 forint, ha nem mi­nősítéssel veszik át, mert akkor drá­gább — 75, 72, 69 forint —, igaz, abból mi úgysem látunk semmit, mert az külföldre, exportra megy. Maradjunk hát a 67,50forintos ser­tésárnál, amelyből a húsipar tőke­húst átlagosan kilónként 66 forintért állít elő. (Azért ennyiért, mert köz­tudott, hogy a sertésnek szőre, vére, bele, zsírja stb.-je van, s a csont nél­küli hús természetesen drágább, mint a csontos, s a zsír olcsóbb a húsnál.) Miért kerül tehát a tőkehús 50 forinttal többe, mint lehetne? Alapvető, hogy a sertésvágóhidak nem ott települtek, nem ott épültek, ahol a disznókat hizlalják. Ha még­is, a termelőüzemnek érdeke, hogy ne helyben, az esetlegesen ott tele­pült vágóhídra, hanem' távolabbra szállítsa el az állatokat, hiszen a szállítási költség ■— mert a közös gazdaságok ezt nagy előszeretettel vállalják — az ő bevételét növeli. Azzal nem törődik, hogy a sertéshús kilójára ilyen módon 2 forint „rakó­dik". A sertések szállítás előtti súlya után fizetnek, s a fuvarozót cseppet sem érdekli, hogy az úton az állatok súlya apad, s nem kevés elhullik. (Egyetlen vállalat esetében évente 4 millió forintot tett ki az úti elhullás költsége, amely egy kiló sértéshúsra vetítve 15 forintot tesz ki.) A sertés — feldolgozás után —: ismét útra kel, most már az üzletekbe, újabb 2 forinttal növelve az árát. • Akárhogy is számolunk, mindez csupán 19 forintot tesz ki, ami, ugye, nem kevés, de hol ván még az emlí­tett 50 forint? A húsipari vállalatok egy bizonyos sertésmennyiség feldol­gozására rendezkedtek be,- ehhez szükséges munkást foglalkoztatnak, ehhez működtetik a gépeiket, fo­gyasztják az energiát. Ha kevés a sertés — márpedig kevés — nem küldhetik el az emberekét, s az is mindegy, hogy a szalag minden má­sodik kampóján lóg egy-egy sertés, a bér-, az energiaköltség ugyanany- nyi. Ez ismét 3-4 forintos többlet- költséget jelent. Újabb árfelhajtó té­nyező — ez is a fogy osztó pénztárcá­jának apasztására megy — a sok közvetítő. Nem a termelő keres a disznó eladásán, hanem a bonyolító, aki 3 százalékot, azaz durván 2 fo­rintot kér a sertés eladásának kilójá­ért. S ezután jönnek a legális speku­lánsok. Akik versenyeznek az árban — többet ígérnek —, azok elsősor­ban exportra termelnek. Igen ám, de később „bevallják", hogy az export­szállításból növekedett termelési költségük — csupán az árra ígértek rá —, s magasabb állami szubvenci­ót, támogatást kérnek és kapnak! Ez átlagosan 17-18 forintot jelent. A kedvezőtlen adottságú közös gaz-, daságok, ha sertést hizlalnak, állami támogatásként a sertéshús kilójáért 12 százalékot kapnak. S most jön egy, logikátlannak látszó, bukfenc, ami jelentős bevételt szerez a terme­lőszövetkezetnek. A közös gazdaság a háztájiban vagy máshol meghizlalt sertést 75 forintért vásárolja meg, s a húsiparnak — mert minősített áru — átlagosan 73 forintért adja el. Mi ebben az üzlet? A 73 forint után ka­pott 12 százalékos állami támoga­tás, amely kilónként 8,70 forint. Az államnak vagy a költségvetésnek — tehát nekünk, fogyasztóknak — ilyen módon egy kiló sertéshús, ter­mészetesen termelői áron számolva 81,70 forintba kerül. Ez azután az igazi árfelhajtó hatás. Ezek után már csak összeadni kell. A két szállítás, áz apadás, az elhullás, a gyári üresjárat, a közvetí­tés, az állami támogatás összege már el is érte az 50 forintot, amelyből sem a termelő, sem a fogyasztó gya­korlatilag nem részesül, sőt, ő fizeti meg. Tavaly egy kiló tőkehús előállí­tási ára 51,50 forint volt, az idén mint említettük 67,50 forint. Ezt a 16 forintos emelkedést a termelők­nek szánták, hátha elégedettek lesz­nek, többet termelnek. Sajnos, a ga­bonaipar a táp árát 250 forinttal emelte, s a termelő ismét rosszabbul járt... A megoldás? Nem könnyű! Tulaj­donképpen mindent meg kellene vál­toztatni, elsősorban lar érdekviszo­nyokat, de amíg ez meg nem törté­nik, mindig disznóság lesz a disznó körül. Gémes Gábor MOLOTOV— RIBBENTROP PAKTUM Titkos záradék oroszul A Szovjetunióban első ízben közöltek fotókópiát az I939-es szovjet—német egyezmény tit­kos záradékának orosz nyelvű változatáról. Az 1939-ben aláírt Molotov—Ribbentrop paktum titkos kiegészítő jegyzőkönyve a Szovjetunió befolyási övezetébe utalta a három független balti köztársaságot és Lengyelország egy részét. A külügyminisztéri­um most beindított új kiadványa, a Vesztnyik hétfőn megjelent el­ső számában fényképet közölt a titkos záradék orosz nyelvű, gé­pelt másolatáról. A Szovjetunió mind ez idáig azt állította, hogy a szovjet levél­tárakban nincs nyoma a jegyző­könyvnek, és a mai napig ragasz­kodik ahhoz, hogy annak eredeti példánya nincs birtokában. A szovjet—osztrák közös vállal­kozásban készülő, havonta meg­jelenő Vesztnyik ugyanakkor nyilatkozatot közölt Molotov egyik munkatársától, s eszerint a jegyzőkönyv eredeti példányát Molotov egy másik munkatársá­nak adták át. Tavaly nyáron szovjet kiadvá­nyokban megjelent a nyugatné­met külügyminisztérium levéltá­rában őrzött német nyelvű máso­lat kópiája, és Mijiail Gorbacsov támogatásával bizottságot áhí­tottak fel a titkos jegyzőkönyv felkutatására. A jegyzőkönyvet 1939. au­gusztus 23-án, egy héttel a világ­háború kitörése előtt írta alá Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A dokumentum a szovjet befolyási övezet része­ként ismerte el Észtországot, Litvániái és Lettországot, vala­mint Kelet-LengyclorSzág egy ■ • részét Sztálin később e Megálla­podás alapján kebelezte be eze­ket a területeket. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától reggel 8 óráig tart, szombatop, vasárnap és ünnepnapokon a _I következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet‘helye felnőtteknek: Kecs­kemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecske­mét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambu­lancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit mun­kaszüneti napokon a kecskeméti kórház em­lített két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendélő (T.:'53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 33), Lajosmizse, Felső- lajos, Ladánybenc: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-234), Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Széchenyi krt. 46. T.: 42-152), Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebésze­ti pavilonjában látják el. (Pokomy u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi,1 bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonosto- ri, csátaljai, csávolyi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnád­udvari, sükösdi, szejjjmlei és vaskúti betege­ket. _ BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKŐRÖS: A Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyeletet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig tartanak a szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdi és kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő ÜÜ 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállást, pálmo- nostori,- petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és tele­fonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és szentkirályi betegeket látják el. (T.: * KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától Jrétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet 213-as mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve- vehető igénybe 9-tól 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsei tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta Semmelweis tér 1. T.: 33).. KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház­ban a központi ambulancián tartanak ügye­letet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszallá- si, harkakölönyi, zsanai, kunfehértói, kisz- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló; Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Bo- rota, Rém, Keleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8. T.: 31). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan mű- —I ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET. Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Ara­di I. (Baja, Martinovics u, 4/A. T.: 12-524), Nemesnadudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: ifi. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth u. 65/B), Felsoszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbo- kod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsbor­sód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Do­bos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk­szentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy- Zs. u. 17/A), Solt, Űjsolt, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Biro F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6.), Dunapataj, Ordas, Gé­derlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Ba­bos L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Re- pási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66, T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kecskemét,Tletényegy- háza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur ban u. 2. T.: 26-454), Kecskemét, Ballószög, Hel­vécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 23-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. .Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), La­josmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjú­ság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLÉT. Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5. T,: 74-263), Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Báldy Z. (Sza­badszállás, Bajcsy-Zs. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvad­kert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas ,u. 10. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfél­egyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 62-987), Kiskunfélegyhá­za, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T. : 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Beré­nyi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44- 111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Áipád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570), KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas, Pirtó: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehértó; dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: 'dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 10. T.: 94), Bácsalmás, Csikeria, Bácssző- lős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.': 410). GYÓGYSZERTÁRAK ^ A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer­ig ' , tárak tartanak ügyeletet: >L. Kecskemét: Szabadság tér 1.; 1 Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bács­almás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széche- nyi-lakótélep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kis­kunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság y. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15.; Solt: Bé­ke tér 6. .... GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Szakkör a Jókai utcai iskolában Jövőre negyedszázados fennál­lását ünnepelheti á kecskeméti Jó­kai utcai altalános iskola képző- művészeti szakköre. Vezetője, Sza­bó Zsuzsa művész tanár huszon­négy évvel ezelőtt frissdiplomás­ként látta úgy, hogy a varosban tanuló tehetséges gyermekekkel foglalkoznia kell... A gyerekek körében azonnal visszhangra talált kezdeményezé­se, jöttek ügyesek, közösségbe vá­gyók, készségesek és művészetet szeretők. Egy csoport általában ti­zenhat gyermekből állt — és áll most is. Kezdetben a régi úttörő­ház adott nekik otthont, majd az iskola egy-egy szabad termében dolgoztak. — Használhatjuk ezt a meghatá­rozást, hogy dolgoztak? -^ kérde­zem Szabó Zsuzsannától. — Igen, mi valóban dolgozunk, hiszen számos technikát próbá­lunk ki a heti két óra alatt, amíg együtt vagyunk. Mondhatom, hogy együtt, hiszen nem egykorú gyerekek jönnek a szakkörre, ha­nem 9—14 évesek. Sőt, van olyan, aki már középiskolásként visszajár hozzánk. — Hogyan érkezik egy-egy új szakköri tag? — Annyit mond nekem, hogy szeretne rajzolni — és én nyomban meghívom. Mert ha szereti ezt a foglalkozást, akkor köztünk a he­lye, igaz? — Hogyan kezdenek munkához? — Élménygyűjtéssel. Az iskolá­ban rajzot tanítok, és néhány osz­tályban földrajzot is. Ezért sokat járunk túrázni, gyalogtúrázni. Kezdetben néhány napos túrákat szerveztünk, most már csak egész naposat, negyven gyerek, néhány felnőtt, jómagam. Nagyszerű han­gulat jellemzi ezeket a túrákat. Ott gyűjtjük össze élményeinket. Ezeket megörökítjük ceruzaraj­zon. Azután öten-hatan „tovább­viszik” egy-egy technikával a raj­.2PÚ. ..........- „i — Milyen technikák jöhetnek szóba? f Például a linóhieíszés, a mo- notípia, a papírmetszés, a tempera és a batik — hogy a legtöbbet használtakat említsem. — A csomózott batik? I. -4 A csomózottat csak apró ajándékok készítésére használjuk. Mi viaszolt batikot készítünk, tex­tilre. — A huszonnégy esztendő alatt természetesen akadt kiemelkedő tehetségű gyermek, akit pályavá­lasztásában is irányított ez a szak­kör. A legnagyobb öröm számom­ra, hogy néhány hajdani tanítvá­nyom már kollégám lett...! Töb­ben választották a tanítóképző fő­iskolán fakultációnak a rajzot. Lettek közülük dekoratőrök — Nép Attila és Murancsik Sándor —, keramikus Hürkecz Gyöngyi, restaurátor Faragó Klári, rajzfil­mes Nyúl Zsuzsa. Tóth Tünde gra­fikus lett. Néhány évvel ezelőtt pe­dig az a rendkívüli öröm ért, hogy négy tanítványomat egyszerre vet­tek fel a szegedi művészeti középis­kolába. — A szakkörben tehát rajztaní­tás folyik? — A szakkörben nagyon hét­köznapi munka folyik. Egyértelmű céllal: az ide járó gyermek legyen művészetkedvelő és legyen biztos tárgyi alapja, ha tovább kíván lép­ni! — Most mire készültök? Minden pályázatra beadjuk munkáinkat, amire felhívást ka­punk. Most is készülünk ilyenre! — Ügy tudom, számos kiállítá­sod volt, és az elmúlt évben kitüntet­tek ... — Ha pontos számot nem is tu­dok mondani, de mintegy harminc kiállításom volt A miniszteri di­cséret, a Szocialista Kultúráért — kitüntetés után a SZOT művészeti díját kaptam meg tavaly, örültem neki! Annak még inkább, hogy Kecskeméten és a környéken vala­mennyi üzemben, gyárban bemu­tatkozhattam! — A szakkör tehát dolgozik to­vább? — Immár Baráti közösség a ne­ve. Jelölve ezzel, hogy a gyermek­mozgalom új, érdeklődési körök­nek megfelelően tagozódó cso­portja vagyunk. sei— Összeállította: Selmeci Katalin t Jobbra fönt: Prohászka Attila linót metsz. • Nagy figyel­met igényel a pon­tos festékezés. • Itt még egy sor viaszréteg kell! Szabó Zsuzsa irányítá­sával készül a ba- tikkép. • Lent: Kiss Szilvia elmélyül- ten dolgozik. • Temperakép készül. (Walter Péter felvételei) • Á munka lázában. Még nedvesek a padra kiterített linólenyomatok. • A mű és alkotója. Aczél Ivett saját kompozíciója előtt. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents