Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. március 13. FALUSI TURIZMUS — A HOLT-TISZA MELLETT Vállalkozóként nehezebb kölcsönhöz jutni? A hazai bankszakemberek nyilatkozatait hallgatva az a meggyőződés alakulhat ki az emberben, hogy Magyarországon a vállalkozók megkapják a tevékenységükhöz szükséges anyagi segítséget. Legalábbis a nyilatkozók szerint se szeri, se száma a különböző című hitelforrásoknak, amelyek az igénylők rendelkezésére állnak. Aki ezt elhiszi, könnyen t Kiadó szoba: hirdeti a tábla a rendbehozott kis parasztházon. Előtérben a Vakulya házaspár. • A lakást szépen berendezték, fölszerelték mindennel, ami kényelmessé teheti. csalódhat. Rájöttek, hogy van igény Vakulya Jánosék Kecskeméten laknak, a Március 15. utca 1. szám alatti háromemeletes házban. Azaz közel a nagy forgalmú M5-öshöz, a benzinkúthoz, fákat, növényeket nélkülöző körülmények között. Legalább a pihenőidejüket szerették volna csendes, egészséges környezetben tölteni, ezért vettek vidéken —■ Tiszaalpáron, mert Vakulya János ott született — egy házat. Kicsi, öreg parasztházat, mert ilyenre futotta a pénzükből. Ki is dőlt az oldala, amint hozzányúltak, így a felújítás költsége jóval több lett, mint amennyire számítottak. Kénytelenek voltak hitelt kérni. Kaptak is, különösebb nehézség nélkül (pár évvel ezelőtt), úgymond magánemberként, a saját céljaikra (épületfelújítási kölckönt). Miután a falak újra álltak, megint elfogyott a pénzük, fel kellett függeszteniük az átalakítást. A családnak átmenetileg így is megfelelt volna, csakhogy váratlan dolog törtéót. A takarosra sikeredett kis parasztház — a falu végén, közel a Tisza holtágához — megtetszett az egyik alpári család nyugatnémet vendégeinek. Akiket helyszűke lévén egyébként sem tudtak elszállásolni otthonukban, ezért addig könyörögtek Vakulyáéknak, amíg a hirtelenjében összeszedett, kölcsönkért fekvő- és ülőalkalmatosságokkal fölszerelve a németek rendelkezésére bocsátották pár napra a lakást. Hasonlóan szorult helyzetben később mások is kérték tőlük a szemrevaló „kéglit'-, igy jöttek rá, hogy Alpáron is van igény fizetővcndég-szol- gálatra. Gondoltak egy nagyot és merészet: elhatározták, hogy az eredetileg maguknak szánt nyaralóra alapozva bekapcsolódnak, az idegenforgalmi szolgáltatásba. Ám attól kezdve, hogy „átalakultak” vállalkozókká, elkezdődött Canossa-járásuk. Többször is nekifutottak A családfő osztott, szorzott és rájött: ha a vendéglátás igényeinek megfelelően akarják kialakítani a házat, akkor sokkal többe kerül, mintha saját mauknak csinálnák. Kénytelenek újabb ölesönt kérni. Azt gondolta — utólag már látja, hogy naivan - -, mi sem könnyebb ennél. Hiszen azüngatla'n önmagában bőséges fedezetet nyújthat 100 ezer forint kölcsönhöz, a vállalkozást pedig egyébként is sokféle módon segítik a pénzintézetek. Ha korábban magánemberként kaptak a banktól hitelt, vállalkozóként még inkább számíthatnak rá. Hamar kiderült, mekkorát tévedtek. Nem kaptak hitelt. Volt, ahol azt mondták, arra a határidőre,, amire ők adják, az idegenforgalomba invesztált pénz úgysem térül meg. Másutt még csak nem is magyarázkodtak. Éppen azokban a napokban jelent meg a Petőfi Népében az egyik bank vezetőjének nyilatkozata arról, hogy szívesen támogatnák a falusi turizmus fellendítésére indított vállalkozásokat. Újsággal a kezükben, Vakulyáék újra nekivágtak ... Nos, az egyik helyen közölték: tényleg adnak vállalkozói hitelt, 300 ezer forintot. De százezret?! Nem! Hiába hivatkoztak arra, hogy már csak ennyi hiányzik, s a szükségtelen többlet nekik sokba kerülne (a 300 ezer után 90 ezer kamatot kellett volna fizetniök). Talán el sem hitték, hogy vállalkozni akarnak. Ahhoz nem vették a fáradságot, hogy utánanézzenek, de ahhoz sem, hogy legalább fellapozzák Vakulya János igazolványát. Amiből kiderülhetett volna, hogy beosztása révén akár a fizetése is fedezetet nyújthat a kölcsön törlesztésére. Végül az egyik pénzintézet vezetője csakugyan odafigyelt arra, amit Vakulyáék mondták. Megkapták a százezret, igaz, kemény feltételekkel: 30 százalékos kamatra, egy évre. De elmozdulhattak a holtpontról. A hírnevet meg kell alapozni Most az immár szépen .berendezett, jól fűtött kis házban beszélgetünk a házaspárral. — Akaratom ellenére bőséges alkalmam volt tapasztalatokat szerezni — mondja a félj —, azt láttam, hogy a nyilatkozatokkal ellentétben a bankok nem a vállalkozásokat támogatják. Minél előbb, minél nagyobb hasznot akarnak. Hogy ezzel tulajdonképpen a gazdaságnak ártanak? Kit érdekel? Sajnos, így gondolkodik a vállalkozók többsége is. A Magyar Falusi Vendégfogadók (Falusi-Zöld Turizmus) Szövetsége tagjaként, megbízás alapján felkerestem néhány fizetővendég-szobát. Bizony, sok helyen azt láttam, hogy azárés ami t azért nyújtanak, enyhén szólva nincs arányban egymással. Ezzel nemcsak a magyar idegen; forgalom hitelét rontják, hanem a saját üzletüket is, hiszen ilyen helyre a vendég nem megy vissza még egyszer. — Ha már belefogtunk, mi hosszú távon akaijuk csinálni — teszi hozzá a feleség. — Ezért fordítottunk' olyan nagy gondot a berendezésre. Túl azon, hogy szép, kényelmes is. Amint látja, van színes tévé — minden, itthon fogható műsor vételére alkalmas —, rádiómagnó, telefon. — A névjegykártyámmal a község vendéglőiben 10 százalékkal olcsóbban étkezhet a vendégünk — folytatja Vakulya János.—■ A jól felszerelt Mini ABC- ben kérésére barmit beszereznek és 24 órán belül házhoz szállítják: pacalt például, amit az udvaron, bográcsban megfőz; hét. A lakáshoz bérelt csónak is „tartozik”, horgászjegyről gondoskodunk, ha kérik. Főidényben 14 éven aluli gyerekeknek 50 százalékkal kevesebb dijat számolunk, idényen kívül semmit. Más egyéb kedvezményekkel és szolgáltatásokkal, bizonyos színvonal tartásával szeretnénk a hírnevünket megalapozni. Csak így bízhatunk benne, hogy hosz- szabb távon hasznot is hoz majd a vállalkozás. A feleségem másodállásban fogja csinálni. A bevétel 30 százaléka adómentes, 70 százalékát a fő jövedelméhez csapják, abból vonják a személyi jövedelem- adót. Mégis azt mondom, akiben van türelem, kitartás, annak előbb-utóbb bejönnek a számításai. Szerintem ebben a vállalkozásban Magyarországon sok még a tartalék. A Dunakanyarban, a Balatonnál akkora a zsúfoltság mindenütt, hogy elronthatja a nyaralás hangulatát. Igazából pihenni az ilyen csendes, romantikus, de civilizált helyen lehet, mint Tiszaalpár. Almási Márta AZ ÉRDEKLŐDÉS NEM CSÖKKEN, DE A SZÁLLÁSHELY KEVÉS Az idegenforgalomból is meg lehet(ne) élni Idegenforgalmi csúcsévnek jósolta Bács-Kiskunban 1989- et tavaly februárban Kovács Zoltán, a megyei idegenforgalmi hivatal, a Pusztatourist vezetője, és jóslata szerencsésen valóra vált. A Magyarország iránt feltámadt, világméretű érdeklődésből megyénknek is bőven jutott: huszonöt országból látogattak el kíváncsi turisták a Duna—Tisza közére. A legtöbben német nyelvterületről érkeztek, főleg az NSZK-ból. Még mindig őket vonzza legjobban a „tchikósch-gulasch” romantika, a kecskeméti Öregtemplom vagy a bajai Sugó- part. A Pusztatourist forgalma az előző évhez képest 1989- ben megkétszereződött. A hivatalvezető változatlan érdeklődésre számít idén is, hacsak belső politikai-gazdasági, nehezen tartott egyensúlyunk nem billen meg végzetesen, azonnal elriasztva a konvertibilis valutát hozó turistákat. Ma mindenesetre még nem ez a gond, inkább az, hogy a főszezonban hol helyezzék el a vendégeket. Igaz, több és jobb színvonalú kínálatra minden szálláshely-kategóriában elsősorban Budapesten és a gyógyüdülőhelyeken lenne szükség, de Bács-Kiskun megyére is ráférne a bővítés. Mindez lelkesítőén hangozhat azok számára, akik az idegenforgalmat szemelték ki vállalkozási terepnek. Sok az érdeklődő a Pusztátouristnál is, a magánvállalkozók főleg fogadókat, panziókat szeretnének nyitni, pon'tosan érzékelve: hol van a megye idegenforgalmának gyenge pontja. A hivatal elviekben támogatja ezeket a beruházásokat, a gyakorlatban azonban még nem volt példa a gyümölcsöző együttműködésre. Nem annyira pénz híján — mondja Kovács Zoltán —, inkább azért, mert még nem találtak olyan beruházást, ahol gyorsan megtérülne a befektetett pénz. A Pusz- tatourist egyelőre inkább kész programokra lenne vevő. Az idegenforgalmi hivatal sem vonhatja ki magát a gazdasági kényszerhelyzet hatása alól: minél gyorsabban, minél több pénzt szeretne a befektetésből viszontlátni. A szálloda-, fogadóépítés nem rossz befektetés, csak éppen lassú megtérülésű, és a gazdaságunkban eluralkodott rövid tavu szemlelet nem kedvez ennek. Mint ahogy semmilyen más beruházásnak sem, amely egy év múlva nem hoz hasznot, lépést tartva az infláció egyre gyorsuló ütemével. Az idegenforgalom fejlesztését nyilvánvalóan nem lyhet csak a magánvállalkozókra alapozni. De addig is, amíg a központi forrásokból bővebben csordogálhat majd a pénz, és a külföldi tőkét is sikerül nagyobb arányban az ágazatba csábítani, talán érdemes lenne kihasználni a magánemberek, gazdasági társaságok vállalkozó kedvét. Vállalkozni, sajnos, az idegenforgalomban is ugyanolyan nehéz, mint a gazdaság bármely más területén. Kevés a szabad tőke, a hitellehetőségek szűkösek, és a kölcsönt ugyanolyan magas kamatra adják, mint a gyorsabban megtérülő, nagyobb hasznot hozó vállalkozásokhoz. Bács-Kiskun megye tanyás térségei kiválóan alkalmasak lennének a falusi turizmus fejlesztésére, annál is inkább, mert megnőtt a nyugati turisták érdeklődése az „élő” tanyák iránt (ahol bent lakik a tulajdonos és családja). Úgy tűnik, a 300 ezer forint bevételig nyújtott adómentesség nem hat eléggé ösztönzően. Tulajdonképpen érthető: ahhoz, hogy bevétel legyen, a tanyát először megfelelő állapotba kell hozni. Az infrastruktúrát pedig végképp nem építhetik ki a tulajdonosok. Az idegenforgalom a szakemberek szerint a szerkezetátalakításban húzóágazat szerepet tölthetne be. S azon túl, hogy a turizmus is összekötő kapocs ahhoz a bizonyos Európához, még egy fontos szempontot érdemes mérlegelni. Az új — akár magán — szállodák, panziók, vendéglők munkahelyet is jelentenek. Nem oldják meg a Bács-Kiskunban is egyre növekvő munkanélküliség gondját, de néhány száz emberntíc — segély helyett — tisztes megélhetést nyújtanának ... M. Á. Továbbfejlődik a félegyházi nyomda Igazán elismerésre méltó eredményről adhat számot Bodor Béla, a Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepének vezetője a hét közepén megtartott munkásgyűlésen. 1989- ben ugyanis a mároknyi, mindösz- sze 68 főt számláló félegyházi üzem 87 milliós árbevétel mellett csaknem 15 millió forintos nyereséget könyvelhetett el. A kiemelkedő eredmény alapján átlagban negyvenszázalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A. kiskunfélegyházi telep két esztendővel ezelőtt jelentős változások színtere volt. A központi, kecskeméti üzemben megszűnt a magasnyomtatás és az onnan leszerelt berendezések közül jó pár termelékeny magasnyomású gépet és monószedőgépet kaptak. Ezzel egy időben megszabadultak néhány elavult berendezésüktől. Ugyanakkor bővítették az üzem addig igen szűkös területét. A beruházás nyomán többek között kulturált ügyfélfogadó—megrendelő irodát alakítottak ki. A korszerűsödő üzem a hagyományos irodai nyomtatványok mellett egyre több újság készítésére vállalkozott. Napjainkban már több mint 40-féle sajtóterméket állítanak elő. Ebből négy újság — közöttük a Félegyházi Hírek — kéthetenként jelenik meg. Bodor Béla telepvezetőtől megtudtuk azt is, hogy az utóbbi időkben a hazai vállalatok fizetőképes keresletének csökkenése és a számítógépes nyilvántartás elterjedése miatt egyre kevesebbet rendelnek a régi irodai nyomtatványokból. Az így kieső bevételek pótlására új termékek — épp a már említett számítógépes nyomtatványok — gyártásába szeretnének fogni. Ezért hozzáláttak egy 200 négyzet- méter alapterületű munkacsarnok építéséhez. A tevékenységre közös vállalatot akarnak alapítani egy tőkeerős NSZK-beli céggel, amelynek képviselőivel már több ígéretes tárgyalást folytattak. Bir- kás Béla vezérigazgató tájékoztatása szerint a nyugati cég egymillió márkával „szállna, be” az üzletbe. A valutáért korszerű berendezéseket vásárolnának a félegyháziak. Ugyancsak az üzem továbbfejlődését szolgálja az a két ofszetnyomógép is, amely a napokban érkezett Csehszlovákiából. Még ki sem csomagolták az új berendezéseket, máris jelentkezett olyan megrendelő, aki épp ilyen technológiával készülő nyomdai termékeket igényelt nagy mennyiségben. G. B. 9 Már tető alatt van az új, 200 négyzet- méteres alapterületű üzemcsarnok. • Napjainkban már több mint negyvenféle sajtóterméket készítenek a félegyházi nyomdában. KALOCSÁIM / | 1 KERESKEDELMI Rt\ a (jjdyno) vasboltjában (Szt. István kir. u. 33. Tel.: 152.) nagyszabású fal- j~\ és padlóburkoló- vásár 20—30%-os W M I árengedménnyel. Ne szalassza el a kedvező lehetőséget, most megveheti telepi áront VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Kedvezményes ünnepi húskészítményvásár! Március 5. és április 15. között 20%-kai olcsóbban vásárolhat: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és környékén ► a KONZUM, ► az UNIVER, ► az INTEGRÁL, ► és a KUNSÁGHÚS BOLTJAIBAN termékeiből Minden ötödik falat INGYEN lesz HÜSVÉTIG, ha tölünk vesz! IfiüL TlT P m |H iS b üü Építési-Szakipari Kivitelező j és Vállalkozási Kft. KÖZÜLETEK, VÁLLALATOK, MAGÁNÉPÍTTETÖK! Tervezést, kivitelezést vállalunk az alábbi építési-szakipari területeken: • épületek hő-, hang-, használati és üzemi víz elleni szigetelése, lapostetők csapadékvíz elleni szigetelése, felújítása; • égetett kerámia padló- és falburkolatok készítése lakó-; kommunális és ipari épületekben, normál és vegyszerálló kivitelben;.. • tartályok, beton és vasbeton műtárgyak korrózióvédelme, szigetelése, • speciális hézagmentes és vízzáró epoxigyanta bevonatok és padlóburkolatok készítése vegyszerálló és normál kivitelben, hazai és import alapanyagokból. Telephely; 7100 Szekszárd, Rákóczi utca 132. Levélcím: 7101 Szekszárd Pf. 2. Telefon; (74) 12-322/26 mellék. Telex: 14-207. 571
