Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-02 / 52. szám
1990. március 2. • PETŐFI NÉPE • 3 V eszélyeshulladék-tárolás Kecskemét területén A Magyar Demokrata Fórum Kecskeméti Városi Szervezete levelet küldött dr. Simádi Bélának, az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatójának Szegedre. A levélben egy súlyos környezeti veszélyre hívják fel az illetékes figyelmét, s kérik annak maradéktalan kivizsgálását. Az MDF kérésére a levelet az alábbiakban közöljük: Tisztelt Igazgató Úr! 1990. február 26-án, városunk egy polgára (neve és címe irodánkban megtalálható), súlyos környezetkárosítás gyanújával kereste meg az MDF kecskeméti szervezetét. Kötelességünknek érezzük, hogy információnkat Önökhöz továbbítsuk. A bejelentés lényege a következő: 1. A Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Vállalat kecskeméti, Mindszenti úti telepén legalább 600 hordó veszélyes hulladékot gyűjtöttek össze az elmúlt 2-3 évben. A tárolás feltételei nem biztosítottak. A hordókat a talajra helyezve (és nem betonozott tárolótérben) tárolják. Fennáll tehát a felszínközeli talajréteg elszennyeződésének veszélye, hiszen az évek óta tárolt hordók korróziója előrehaladott, így tartalmuk könnyen a felszínre kerülhet. 2. A hordókat 150-200 kilométer sugarú körrel körülrajzolható térségből gyűjtötték össze. Tartalmuk, állítólag, olajos iszap, amelynek megsemmisítését a Filantróp vállalat a közelmúltban kezdte meg, szintén itt ezen a belterületi telephelyen. A hordók tartalmát 2 x 3 x 50 méteres, műanyag fóliával bélelt árkokba ürítik, s olajfaló baktériumokkal kívánják feldolgoztatni. A technológia eredményességét nincs okunk kétségbe vonni (ha a hordók tartalma valóban és maradéktalanul csak olajos iszap). A közismerten sérülékeny műanyag fólia védőréteg azonban nem elégséges, és ismét csak a talaj elszennyeződésének veszélyét rejti. 3. Ugyanezen a telephelyen több ezer köbméter szippantott fekáliát tárolnak, egy természetes felszíni mélyedésben, így a nagy mennyiségű trágyalé — folyamatosan a talajba, majd a talajvízbe szivárog, elszennyezve azt (nitrát, kóli stb.), — életteret ad a legyek és a rágcsálók tömeges elszaporodásának. A fekália ilyen tárolása annál is inkább érthetetlen számunkra, mert ugyanez a vállalat mintaszerűen kialakított és állítólag folyamatosan üzemelő nyárfás szikkasztó, ártalmatlanító telepet tart fenn Törökfáiban, az 54-es számú főút mellett. 4. A bejelentő szerint a Mindszenti úti telep veszélyességét folyamatos madárelhullás jelzi. Mindezek alapján, a környezetkárosítás fokozott veszélyére tekintettel, kérjük tisztelt igazgató urat, hogy haladéktalanul vizsgáltassa meg az ügyet, és részünkre adjon'tájékoztatást a következőkről: — Mit tartalmaznak az említett hordók (valóban és kizárólag iszapos olajat tárolnák-e itt vagy más típusú vegyi hulladékokat is)? — Megfelelőnek tartja-e a tárolás helyét (belterület!) és módját (szabad talajfelszín)? — Ugyanezt kérdezzük a megsemmisítésre vonatkozóan: hogyan lehetséges ilyen telep engedélyezése a város belterületén, mégha az ipari övezetben fekszik is? — Mi indokolja a nyílt, teljesen rendezetlen fekáliató létét a központi telephelyen? — Végül: véleményünk szerint a Mindszenti úti telep veszélyes hulladékok tárolására és megsemmisítésére történő használata még akkor is sérelmes városunk lakói számára, ha az engedélyezett tevékenység. Ezért kezdeményezzük az—esetlegesen kiadott — engedély felülvizsgálatát. Tisztelettel: a Magyar Demokrata Fórum Kecskeméti Városi Szervezete Elnöksége Felvételünk a helyszínen készült. TANÁCSÜLÉS KISKUNMAJSÁN A KÖLTSÉGVETÉSRŐL Bizottság vizsgálja majd az intézmények gazdálkodását Nemsokára egy éve lesz, hogy Kiskunmajsát várossá nyilvánították. A tavalyi városavató ünnepség szónokai sem titkolták, hogy a rang nem annyira jogokat ád, mint nehéz kötelezettségeket ró inkább a városatyák nyakába. Úgy vélem azonban, annyira egyikük sem volt borúlátó, hogy megjósolhatta volna a majsaiaknak, milyen szigorú pénzügyi korlátok közé szorítja majd őket az 1990-es esztendő, hogy a kilencvenes évek várható gondjairól ne is beszéljünk. A szerdai tanácsülésen pedig ilyenféle korlátokkal találta szembe magát a testület. A durván kétszázmilliós bevétel nagy részét elnyeli az intézményhálózat, mondhatni észrevétlenül, hiszen a legszükségesebb szemléltető, és egyéb eszközökre, a várható energiaár-emelkedésekre vagy egyszerűen a vagyonbiztosításra már nem tellett. Fejlesztési célokra — amelyek egyáltalán nem minősíthetők hivalkodónak, inkább a megkezdett feladatok kötelességszerű folytatásának — a bevétel ötödrésze jut. A fejlesztési előirányzatok mellett azonban — mint út-, csatornahálózat bővítése, különböző hiteltörlesztések — érdemes válogatni még azon feladatok listájáról, amelyekre már a tervezés során nem jutott pénz. Ilyen a gyámügyi és szociális segélykeret emelése, a szociális étkeztetés kiteijesztése legalább még tíz jogosultra. Vagy például a zeneiskola és a könyvtár kérelmének teljesítése, hogy a hangszereket, illetve a könyveket pótolhassák. De segélykéréssel fordult a 2. sz. iskola is a testülethez, hogy a megkezdett felújítás várható áremelkedésének fedezetét biztosítsa számukra. Bár, némi átcsoportosítások révén, a tanácsülés ezeknek az igényeknek kiszorította a szükséges összeget, alighanem ez a lista is indokolta a végrehajtó bizottságnak azt a javaslatát, hogy a tanács alakítson egy bizottságot az intézmények gazdálkodásának . felülvizsgálatára. A vizsgálat eredményéről, a javaslatokkal együtt, a második negyedévi tanácsülésen fog számot adni. Vélhetően nagy pénzekhez így sem jut majd a tanács, de a cél nem is ez, inkább az intézmények működési feltételeinek egységesebb színvonalú megteremtése. Az előteijesztett költségvetést, a módosításokkal, végül egyhangúan elfogadta a testület. Ugyanakkor elvetett egy húszmilliós' kedvezményes hitel felvételére szóló javaslatot, amellyel egy városközpontban álló üres telek beépítését oldotta volna meg. A továbbiakban a tanács módosította a szervezeti és működési szabályzatról szóló tanácsrendeletet. Döntött a városkörzeti tanácskozás időpontjáról. A tanácsülés bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget. Hajós Terézia Hol tartanak a világkiállítás előkészületei? Somogyi László beszámoltatása A parlamenti üléssel párhuzamosan újabb bizottság, a Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeit ellenőrző testület kezdte meg vizsgálódását csütörtökön, Zsigmond Attila vezetésével. A testület elsőként Somogyi László volt kormánybiztost hallgatta meg, előre összeállított témakörök, kérdéssor alapján. A kérdések egy része a világkiállítást előkészítő bizottság munkájával, munkamódszerével foglalkozott. Egyebek között arról faggatták a volt kormánybiztost: milyen volt a munkakapcsolat közte és munkatársai között, kik vettek részt a külföldi tárgyalásokon. Különösen sokáig foglalkozott a kérdezőbizottság Eber György magyar származású kanadai építész Személyével, aki vélhetően igen nagy értékű megbízást kapott. Somogyi László kijelentette, hogy Éber György elismert építészeti szakember, aki a montreali világkiállítás egyik fő tervezője volt. Megállapodást kötöttek vele, hogy a nemzetközileg érvényes tarifák szerint — teljesítménynaponként 700 kanadai dohárért — igénybe veszik szakértelmét. Éber György már konzultációkat, előadásokat tartott, s hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon a világkiállítás koncepciója. Arra a kérdésre: igaz-e, hogy a számla végső ösz- szege 80 ezer dollár volt, Somogyi László nem tudott pontos választ adni, HOL MÓDOSÍTJÁK A NÉVJEGYZÉKET? Szavazás — kopogtatócédula nélkül Nem vették fel a választói névjegyzékbe sem most, sem a novemberi népszavazás alkalmával — panaszolta szerkesztőségünkben Mező István kecskeméti olvasónk. December 2-án, majd január 29-én levélben tájékoztatta erről az Országos Választási Bizottságot. Ők a mai napig nem reagáltak erre, igaz a kecskeméti tanácson viszont pótolták az ÁNH mulasztását. — A népesség-nyilvántartás által készített névjegyzékben valóban nem szerepelt Mező úr, jóllehet 1981 óta változatlan a lakóhelye — válaszolta kérdésünkre dr. Erdei Attila, a kecskeméti tanács osztályvezetője. — Amint azt, a Petőfi Népe február 8-ai számában, a megyei tanács képviselője már elmondta ilyen esetekben az állampolgároknak a helyi tanácsok vb-titkárait (a megyeszékhelyen a népesség-nyilvántartó csoportot) kell felkeresniük. Pótlólag kopogtatócédulát állítanak ki számukra, egyidejűleg módosítják a választói névjegyzéket. — Mi történik akkor, ha valaki március 25-éig nem fordul a tanácshoz? Nem vehet részt a választáson? — De igen, hiszen a. névjegyzék módosítása, a szavazás napján is lehetséges, a személyi igazolvány alapján. A kopogtatócédula ugyanis nem előfeltétele annak, hogy valaki leadhassa a szavazatát. — Kecskeméten eddig hányán keresték fel önöket a névjegyzék kiegészítése miatt? — Mintegy százan. — noszlopy — Használt autót RÉSZLETRE! Az UNiyER ÁFÉSZ 57. sz. autókereskedése takarékszövetkezetekkel együttműködve folyamatosan értékesít használt • SZEMÉLYGÉPKOCSIKAT • TEHERAUTÓT • HASZONGÉPJÁRMÜVET, RÉSZLETRE IS Cím: 6000 Kecskemét, Mindszenti út 6. Telex: 26-711 Telefon: 76/20-719 20-933 Nyitva tartás: munkanapokon Vz 8—16 óráig szombaton 8—11 óráig Üzletkötésre várjuk telepünkön! SZŐRLABDA, TARSOLY, KALAP... Nemezesek a Szórakaténuszban Általában csak kivételes esetekben, kiállítótermekben — dekoratív szőnyegként, falra akasztva —találkozhatunk a nemezzel. Pedig a nevezetes anyag sok mindenre használható. Helye lehetne például takaróként, függönyként is, a napi építészet által ihletett épületek, közösségi házak belső tereiben. Valószínűleg azért sem gondolnak felhasználására, mert a hagyományőrzés e térületét — már alapszinten is — manapság csak igen kevesen ismerik. E mesterséget művészi szinten űző, Kecskeméten élő, Vidák István és Nagy Mária iparművészeknek köszönhető a nemezelés hazai, és határainkon túli népszerűsítése, s az is, hogy évek óta szervezett formában ismerkedhetnek meg az érdeklődők e szakma fogásaival. A kecskeméti Szórakaténusz Játékház a többi között arról is ismert, hogy a legkisebbektől a felnőttekig, sokan itt sajátították el ezt az ősi technikát. A tágas földszinti teremben ezen a héten azok a tanítók, népművelők, főiskolások, belsőépítészek tanulják a nemezelést, akik a jövőben saját óráikon, szakköreiken adják tovább, saját tanítványaiknak, az itt megismert eljárásokat, illetve saját tevékenységükben kívánják ezeket hasznosítani. A legelső ilyen tanfolyamot 1983-ban szervezték, azóta az itt megfordult nemezelők országos, sőt nemzetközi mozgalmat indítottak. (Az idei találkozót—a kecskeméti hagyományok szellemében — Svédországban szervezik.) Á tanfolyam szakmai programjai ezúttal is érdekesek: a résztvevők a legegyszerűbb tárgyak: a szőrlabda és a tarsoly után megismerkednek a kalap és a kesztyű, majd a még nagyobb és bonyolultabb darabok készítésének technikájával is. A nemezbarátok a program részeként egy közös — anyagismereteiket gyarapító — kirándulást is tesznek a Dugár-tanyán, ahol a gyapjú különféle fajtáit tanulmányozzák. Az egyhetes, vasárnap estig tartó, programsorozat részeként a témához kötődő -— bárki számára látogatható — előadás-sorozatot is szerveztek. Ma este 8 órától Ádám Zoltán beszél a szatmári ványölásról, majd Kova- cev Olga az albán kalaposok, Bartha Júlia pedig a török nemezkészítők munkájától. Szombaton este 9 órától Bóka Gábor és a Lopótök színtársulat vendégjátékára várják a nézőket. Vasárnapig látható, a játékmúzeum egyik termében, az a kizárólag nemez „bútorzatú" türkmén szoba, mely az anyag tradicionális (a Szórakaténusz) egy nemzetközi rendezvényén készült) felhasználását reprezentálja. K.J. GAZDÁSÁGI FOGÓCSKA csak azt közölte, hogy például a bécsi tervezők hivatalos tarifája 1100 nyugatnémet márkának felel meg naponta. Megkérdezték a kormánybiztost arról is: véleménye szerint az előkészületekre fordított költségek arányban vannak-e az elért eredménnyel. Somogyi László úgy vélte, igencsak szerény összegből kellett gazdálkodni, ám az eredmény messze többet ér ennél. A várható bevételekről csak bizonytalanul tudott nyilatkozni Somogyi László, ugyanis — mint mondotta — a jegyek árában eddig még nem tudtak megegyezni. A világkiállítások történetében 15 dollár volt eddig a legolcsóbb jegy ára, ám hazai viszonyok között ez túlságosan magasnak bizonyul, bár megjegyezte: ez a jegy Bécsbe és Budapestre egyaránt érvényes. Ha végül is ezt az árat sikerül az osztrákokkal elfogadtatni — 20 millió látogatóval számolva — 300 millió dolláros bevétel várható a jegyek árából. A vizsgálóbizottság elnöke megkérdezte azt is: mi az igazság arról, hogy már előre kiszivárogtatták az elfogadott helyszín nevét, s így ott megindulhatott a telekspekuláció: Somogyi László határozottan leszögezte: bizonyítani is tudja, hogy ő zároltatta a fővárosi, illetve a XI. kerületi tanácsnál a szóba került térségben az ingatlanforgalmazást. Energiaszolgáltatók mint végrehajtók Bizonyára sokakban megrökönyödést keltett, lapunk február 20- ai számában, a Halasi Ikarusz fenyegetett helyzetéről szóló híradásunk. A gyár igazgatójával készült interjúból megtudhattuk, hogy rendezetlen áramszámlájuk következtében a termelés leállításának veszélye fenyegeti az üzem 400 dolgozóját, jóllehet egyébként lenne munkájuk. Az áramszolgáltató ugyanis kilátásba helyezte az áram kikapcsolását, amennyiben adott határidővel az Ikarusz nem rendezi adósságátA hír a maga helyi gazdasági tényszerűségén túlmutat. Felmerülhet a kérdés: nem kapnak-e, ily módon, a kelleténél nagyobb szerepet la gazdaság irányításában az energiaszolgáltató vállalatok. Ezzel kapcsolatban kerestem meg Rácz Fo- Idór Mihályt, a Démász Kiskunhalasi Kirendeltségének vezetőjét. — Meglepett, hogy az újság hasábjairól köszönt vissza a vállalat- ital kapcsolatos megállapodásunk — mondta. -— Mi nem adtuk volna ki ezeket a gondokat, az ügyfél érdekében bizalmasan kezeljük. A dologgal kapcsolatban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy mi is kényszerpályán mozgunk, a fogyasztást ugyanis az erőművek részére nekünk is téríteni kell. Amennyiben nem tudunk naponta fizetni, büntetőkamattal sújtanak bennünket, vagy ami még rosszabb, a végső stádiumban bekövetkezhet a közszolgáltatás kikapcsolása is. — Ebben a vállalatoknak szóló ultimátumban van valamiféle fokozatosság? — Természetesen nem úgy kezdődik, hogy leáll a termelés. Az első ütemben az irodaházat kapcsoljuk ki, meghagyva a telefon, telefax üzemeltetésének lehetőségét, a második ütemben az energia felét kapcsoljuk le, amely a termelés csökkentésével jár, s csak azt követi a teljes kikapcsolás, a vagyonvédelem érdekében meghagyott minimális energia kivételével. — Nem csúszik igy túlzottan nagy hatalom az energiaszolgáltatók kezébe? — Sokszor úgy érzem, a felszámolóbizottság szerepét vettük át ahelyett, hogy a veszteséges vállalatot a bankok számolnák fel. Úgy tűnik, mi lettünk a végrehajtók. Bár a helyzet veszélyessége főleg abban rejlik, hogy ilyen módon nem biztos, hogy azok a cégek szűnnek meg, amelyek erre rászolgáltak. Van most, például, egy hasonló ügyünk egy mezőgazdasági üzemmel. Ok kimondottan nyereséggel zárnának, de mert a felvásárlójuk nem fizet, ők sem tudják az energia- szolgáltatókkal szemben fennálló adósságukat rendezni. Úgy rémlik tehát, egy gazdasági fogócska részesei lettünk, amelyben az ipiapa- csot a szolgáltatók játsszák. H. T.
