Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 5. ÉLETSORSOK — HOLNAP LESZ A HALÁL Tragikus karrier Kiskunfélegyházáról Az ötvenes-hatvanas években dr. Szabó Kálmán nyugalmazott múzeumigazga­tó lelke legmélyére horgonyzott á bánat. Hiába kérdeztem: mi komorítja még a derű óráit is, mi bántja. Titkolnia kellett a családi tragédiát. Csak befelé sírhatptt. Már a kiskunfélegyházi temetőben porladt a néprajztudós, amikor megtudtam, hogy öccse szörnyű halála hervasztotta le arcáról mindörökre a mosolyt. 1948 nyarán végezték ki Szabó Koméit, a Nitrokémiai Vállalat vezérigazgató­ját. Szabó Mihály félegyházi polgár tu­dós fia remélte-e, hogy valaha is eltaka­rítják testvére emlékerői a rászórt rá­galmakat? 1989. szeptember 14-én mondták ki hivatalosan: bűntelenül adták hóhér kezére az 57 éves Szabó Koméit. A lő­porgyártást korszerűsítő szabadalmat márkorábban külföldre távozott veze­tőtársa juttatta illetéktelen kezekbe. „Házasságközvetítés” a kommiinben A budai kanyargós Mártonhegyi ut­cában, özvegyéhez baktatva, hiába próbáltam elképzelni az első kiagyalt per áldozatának arcvonásait. Megkértem a számításaim szerint élete tizedik évtizedét pergető, megle­pően friss gondolkodású nyugdíjast, hogy mutasson néhány képet volt férjé­ről, pontosabban írhatok róla, ha tu­dom, hogy külsőre milyenné formálta az élet. Egyetlen fotót tett elém az asztalra, sajnálkozva, Szabó Kornélné. — Kettő maradt nálam. A többit elvitte a háború, meg a három gyerek. Egyet a róla domborművet készítő szobrásznak kölcsönöztem. Örömömre felesége, született Kaán Margit olyan szemléletesen idézte föl együtt töltött, nem egészen három évti­zedüket, hogy elbeszélése nyomán ma­gam előtt látom azt a csendes, zárkó­zott, ám céltudatos fiatalembert, aki 1919 tavaszán tisztelettel kopogott a tekintélyes Kaán Károly erdómemök, Alföld-fásító, tudományos egyesületi elnök Szilágyi Dezső fasori lakásán. — A kommünnek köszönhetjük há­zasságunkat. Attól félt apám, hogy ide­geneket telepítenek lakásunkba, ezért ajánlotta föl egyik szobánkat, díjmen­tesen, ifjú kollégájának,' Szabó Bene­dek erdőmémöknek. Megkedveltük a fiatalembert. Szívesen teljesítették ké­rését. Megengedték: a kiskun szülővá­rosából mosonmagyaróvári munkahe­lyére utazó Kornél testvérével egy éj­szakára megoszthatja szobáját. Akkor csak futólag láttam. Nemsokára egy csokor szegfüvei köszönte meg édes­anyámnak a kvártélyt. Vegyészdiploma Svájcból ' — Sejtette-e, hogy a második látoga­tás igazi indoka az egyik, éppen húsz­éves házikisasszony volt? — Megérzi az ember az ilyesmit. — Mit csinált akkoriban? — Magyar—francia szakos tanár­nak készültem. Az egyetemen még a régi gárda vonzotta a fiatalokat. Riedl Frigyes, Négyessy László, Szinnyei Jó­zsef. Különösen Beöthy László előadá­saira tódultak a fiatalok. — Természettudós édesapja mit szólt lánya humán érdeklődéséhez?-— Maga is kedvelte az irodalmat, a művészeteket. Örült pályaválasztásom­nak, mint ahogyan azt is természetes­nek tekintette, hogy igent mondtam a dunántúli munkahelyéről minden va­sárnap hozzánk vonatozó Kornélnak. — Jövendőbelije hogyan került Mo­sonmagyaróvárra ? — Egészen fiatalon kitűnt a reáltár­gyakban az ismert félegyházi ügyvéd Kornél fia. Kalmáménak, hajói emlék­szem, egy jómódú polgárasszonynak az alapítványával tanulhatott Zürichben. Az első világháború előtt tért vissza vegyészdiplomával. Előbb egy Bécsúj­hely melletti lőporgyárban helyezke­dett el, majd Óváron lett vezetőféle. Oda vitt engemet is, ott éltünk 1926-ig. A nyilasok leváltották — Nem hiányzott a pest-budai forga­tag, a színház? — Eléggé messze volt a várostól a gyári tisztviselőtelep. Társasági életnek nevezett üres fecsegésekre, buta plety­kálkodásokra sohasem volt időm. Egyetlen barátnőm volt: az evangéli­kus pap orvos felesége. Különben lekö­tött a,3 gyerek. — így élt a fűzfői igazgató felesébe is? — Hamarosan jött a negyedik gye­rek. Uram szenvedélyesen kertészke­dett, szép gyümölcsösünk volt, főként almákkal foglalatoskodott. Még a szü­lői házból hozta magával természetsze­retetét. — Hogyan vészelték át a háborút? — Nehezen. 1944 nyarán bombázták a gyártelepet is. Férjem mind gyanúsab- bá vált, noha egyetlen kormánypárti vá­lasztási beszéden kivül sohasem politi­zált. Igaz, már 1943-ban tudta, hogy a németek elvesztették a háborút. Vájná Gábor, a későbbi nyilas belügyminiszter volt a hadiüzem biztonsági tisztje, de nem ő, hanem néhány barátnak vélt munkatársa helyeztette, a nyilas hata­lomátvétel után, átmenetileg házi őrizet­be; Az ostromot már a fővárosban szen­vedtük végig. Heltai Nándor (Folytatjuk) NYOMDAALAPITO KNEREK A gyomai csoda Gyomét a századfordulótól kezdve a Kner család tette közis­mertté, századunk első évtizedeiben pedig híre határainkon túl is egyre nőtt. A poros alföldi kisvárosban — amelynek sem középis­kolája, sem könyvkereskedése nem volt — százharminc éve, 1860. február 5-én született Kner Izidor, régi felvidéki könyvkö­tők, i.knyihárok” ivadékaként. Innen származik neve is. A fiatal­ságában sokat próbált, vállalkozó szellemű, koldusszegény könyvkötősegéd 1882-ben alapított nyomdát szülővárosában, amely fennállása folyamán új korszakot nyitott a magyar könyv- • nyomtatás, tipográfia és könyvművészet történetében. A tehetsé­ges, kitartó munkabírású, nagy fantáziájú Kner Izidor 1935-ben bekövetkezett haláláig, állandó önképzéssel, a művészi könyvter­melés és könyv- nyomtatás úttörő ■ mesterévé fejlődött. Amikor kis nyomdáját úgyszól­ván a semmiből megalapította, az ország nyomdai ál­lapota siralmas volt. csupán néhány fő­városi és egy-két igényes vidéki nyomda működött. I Új beruházásokra neki se telt, de meg­bízható szakmai igényessége, ötletes­sége, páratlan szor­galma átsegítette a - nehézségeken. Ele­inte egyedül dolgo­zott, később maga nevelte ki munka­társait. Első gyors­sajtóján díszes, nagyméretű betű- mintalapot jelente­tett meg. Könyvei rendezett tipográfi­ájukkal, szép, tiszta, éles nyomásukkal már a kor legjobb színvo-J nalát tükrözik. Az üzem létalapját mindvégig a nagyszámú köz- igazgatási formanyomtatványok, 1890-től kezdve pedig a báli meghívók kiadása képezte. A báli meghívók is tükrözik igényes­ségét, melyek tervezésére — korát messze megelőzve — művésze­ket kért fel, amikor az alkalmazott grafikának még híre sem volt. A díszítésekre. Geiger Richárd, Góró Lajos, Földes Imre, Saray 'Ákos, Major Henrik munkáit használta fel (Röpke Lapok).,Meg­hívóival nemzetközi sikert is elkönyvelhetett magának. Az 1914- es lipcsei könyvművészeti kiállítás nagy aranyérmét nyerte el.- Irodalmi vállalkozásait a századforduló táján kezdte meg, de ezirányú munkásságát 1907-től legidősebb fiára, művészi törek­vései továbbfolytatójára és kiteljesítőjére, a modem magyar könyvművészet megteremtőjére, Imrére bízta. , Száz éve, 1890. február 4-én született, s 1944-ben, élete derekán a fasiszta terror áldozatává lett az európai hírű könyvművész, Kner Imre. A mesterség alapjait Gyomán sajátította el, majd 1904-től, Lipcsében, az európai könyvkészítés évszázados felleg­várában tanult tovább. Ekkor kötött életre szóló barátságot a szakma későbbi vezetőivel.s 1916-ban vette át a, könyvkiadás vezetését atyjától. Mesterségének nemcsak művésze, de tudós kutatója is volt, aki egész életén át a tipográfia és a könyvművé­szet hagyományának és újításának titkait fürkészté, írásaiban és a gyakorlatban egyaránt. A Kner-műhely a felszabadulás előtti évtizedekben a könyvkészítés iskolája lett. Ezt a szerepét máig megőrizte. Kner Imre munkásságának első felében a hagyományokat kutatta fel, és Kozma Lajos építőművésszel, az alkalmazott grafi­ka úttörőjével népies átírású barokk szellemben újította fel (Há- 1 ..........— • Kner Imre és Kner Izidor • A régi gyo­mai nyomda rom Csepke,könyv, Kner.Klasszikusok, Monumenta Literarum). Fametszetes illusztrációkkal, a régi magyar nyomdák díszítő­anyagának újjáélesztésével igen sajátos, szép kiadványokat készí­tettek, melyek nemcsak e hazában, hanem azon túl is megbecsü­lést hoztak a magyar könyvművészetnek. Kner Imre a fontolva haladás híve volt: „Azt akatjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának, és segítsék meghódítani a jövőt.” Törekvéseit modem üzemben, modern eszközökkel valósította meg, erre nevelte munkatársait is, akik a szakma tudorai lettek, és ily szellemben vezetik ma is a nevét hordozó nyomdát, amely ma elsősorban, a Kner által feltárt és modernizált hagyományt szolgálja. Kner Imre élete utolsó évtizedeiben az „új tárgyilagosság” képviselője lett a magyar tipográfiában, a kor ízlésváltozását követve. Itt is a saját útját járta, mert eljutott a XVIII. század végének, a XIX. század elejének klasszicista betűtípusaihoz, ame­lyeket határozottan a magyar ízléshez illőnek érzett. Kiadványait klasszicista betűk, szigorúan tárgyilagos, mértékletes térelosztás, a szöveg világos tagolása, a kompozíció síkszerűsége jellemzik. Azt vallotta, hogy az anyag, a technika és az adott nyomtatvány hármas egysége határozza meg a tipográfiai formát, amelyet a hagyomány tiszteletével egyeztetett. Élete utolsó éveiben a fasiszta terror fokozódása elleni tiltako­zásként a nemzeti hagyományhoz menekült Misztótfalusi Kis Miklós Mentségének és Kölcsey Nemzeti hagyományok című művének kiadásával. E tette is példa és útmutatás a jelennek, ■ Brestyánszky Ilona SAJTÓPOSTA A HATÖSÁGI VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTOTTA: Csak lelkiismeretes munkával érhet el jövedelmet a sertéshizlaló Január 8-án írtuk meg, ugyanezen hasábokon, a kunbajai Nagy Féjőné Szalai Mária rossz tapasztalatait a sertéshizlalással kapcsolato­san. Olvasónk, egyebek között, elmondotta, hogy tavaly vállalta és ; ■ végezte e kistermelői munkát, ám a remélt haszna minimálisra zsugoro­dott, hiszen a vele szerződéses kapcsolatban álló tsz-től az időközben megemelt áron vette a táptakarmányt, ám a leadott disznókért nem a piaci kereslet-kinálat szerinti összeget: számolt részére az átvevő. ' A „Nem érdemes sertést hizlalni C ” című cikkünk nyomán tüzetes helyszíni vizsgálatot folytatott a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, melynek megállapításáról ezeket közölte Baki Ferenc osztályvezető: — A panaszos tavaly májusban a Madarasi Béke Termelőszövetkezet­iéi kötött sertés.hizlcdási szerződést, amelynek értelmében 100 darab, úgynevezett választási malacot kapott, összesen több mint 200 ezer forint értékben. A közös gazdaság a takarmányozáshoz 400 mázsa tápot is szállított a helyszínre, mégpedig nagykereskedelmi áron. Azaz, a bolti összegnél mázsánként 50 forinttal olcsóbban. Itt jegyzem meg — a termelői állítással ellentétben hogy csupán 50 mázsányi tápért számolt plusz 6 forintot mázsánként a szövetkezet, mely ezen fuvarozást ingyene­sen végezte. A méghizlalt sertések átadása — a szerződésnek megfelelően — szep- tember 19-én kezdődött meg, s november végén fejeződött be. Ez a kissé hosszúra nyúlt időtartam azzal magyarázható, hogy az állomány nem fejlődött egyenletesen, s volt elhullás is. Szakembereink az ellenőrzésük során kigyűjtötték azon adatokat, melyekből kiderült: a kunbajai állat­tartó által leadott disznók átlagsúlya 107,6 kg volt, s 1 kiló súlygyarapo­dáshoz 5,12 kg abrakot használt fel, ami magas ráfordításnak minősül. Ha a termelő legalább 4,5 kiló tápból állít elő 1 kilónyi súlynövekedést, akkor a számítások szerint legalább 48 ezer forint jövedelem üti a markát a szerződés teljesítése után, figyelemmel arra. hogy az átvétel kilónként 47 forintos árát 2 forinttal - ez a Bácshús biztosította exportfelár —, megemelte a termelőszövetkezet. Közbevetőleg említem meg, hogy egy. másik környékbeli vállalkozó, hasonló szerződési feltételek mellett dolgozva, 1 kilónyi súlygyarapodást 4,09 kg táp etetése révén ért el Következésképpen, csaknem 600forint dardbonkénti kaszna származott, a megközelítőleg 200 átadott hízott sertés után. Summa summárum: a nevezett madarasi állattartó alacsony jövedel­mének nem a szerződésbeli hiányosságok, vagy az elszámolásbeli pontat­lanságok voltak az okai, hanem az, hogy a gondozása alatt nem kellőkép­pen fejlődött, hízott az állomány, melynek leadása is túlságosan elhúzó­dott. A következtetés kézenfekvő: csak megfelelően végzett, lelkiismere­tes munkával érhet el jövedelmet a sertéshizlaló. VISSZHANG „Egyesek kérelem nélkül kaptak 10-12 ezer forint segélyt...” Az utóbbi időben két alkalommal is foglalkoztunk a bácsborsódi szociális segélyezés furcsaságaival. Először Breznyik Jánosné számolt be arról, hogy bár négy kiskorú gyermeket nevel nehéz anyagi körül­mények között, ám hiába kért pénzbeli támogatást az illetékesektől. Másodszor a községi elöljáróság képviselői közölték velünk, hogy ők sem tudtak a sokgyermekesek segélyezéséről, amit a Bácsbokodi Nagyközségi Tanács intézett, ahová társközségként tartozott Bács- borsód, ahol idén január óta működik az önálló tanács. Ez ügyben ismét levelet hozott a posta Borsódról. Feladója, a Perczel Mór u. 7/3. szám alatt lakó Benkovics István, többi között ezt írta: „Nekem három kisgyermekem van, az eltartásuk sokba kerül, kértem tehát segélyt. Még tavaly novemberben. Bár jártak a lakáso­mon a bácsbokodi tanácstól, akik megállapították a kérésem jogossá­gát, ám a 2000 forintot végül is nem karácsony előtt kaptuk meg mint mások, hanem idén januárban. Ez a késlekedés is bosszantó, de az még inkább, hogy hallottam: egyesek kérelem nélkül is kaptak 10-12 ezer forint segélyt. Ekkor megint csak panaszt tettem, mire kiuta|tak nevemre még 6000 forin­tot. Szerintem mifelénk baj van a segélyek igazságos elosztásával, s akik ezért felelősek, talán kiérdemelnének egy alapos vizsgálatot...” Intézkedett a MÁV Két héttel ezelőtt e hasábokon adtunk helyet a kecskeméti L.-né közérdekű sé­relmének: szűkebb lakóhelyük, a Nagy- enyed utca végén lévő konténer teli van rakva a közeli vasútról származó külön­féle vasdarabokkal, s emiatt már csak a tartály mellé kerülhet a lakossági szemét. A gond, hogy sem ennek elszállítását nem vállalják a köztisztaságiak, sem a konténer kiürítését. A cikkünkben foglaltakra a követke­zők szerint reagált a MÁV Kecskeméti Vontatási Főnökség vezető mérnöke, Sarkadi Nagy Sándor: Az említett másfél köbméteres térfo­gatú konténer vasúti tulajdont képez, s két okból helyeztük el a Nagyenyed utca végén. Részint azért, mert az oda-vissza szállítására ott van megfelelő nagyságú terület, másfelől amiatt, hogy á szomszé­dos munkahelyeinkről egyszerű legyen odahordani a csomagolásból származó, illetve a kommunális hulladékot. Igaz a lakossági bejelentés, hogy a helyszínen nagy mennyiségű szemét gyűlt össze, amelynek elfuvarozására hosszú ideig nem került sor. A sajtóbeli közlést követően intézked­tünk a konténerben és mellette lévő hul­ladék haladéktalan elszállításáról, s e munkát — költségünkre — nyomban i elvégezte a Városgazdasági Vállalat. • Hogy a jövőben ne következzék be hasonló kellemetlenség, úgy határoz­tunk: a konténert áttelepítjük a saját munkaterületünkre, ami meg is történt. ÜZENJÜK „Előre is köszönöm a választ” jel­igébe, Kunbajára: A határozatlan idő­re szóló munkaviszonyt felmondással mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató bármikor megszüntethe­ti. Utóbbi esetben, persze, kivételt je­lent a táppénzes állomány, a terhes­ség és szülési szabadság, a sorkatonai szolgálat stb. ideje. Fontos tudni: ha az alkalmazó szerv mond fel, a mun­kavégzés alóli kötelező felmentés 15— 30 nap közötti időtartamát a kollek­tív szerződés állapítja meg. Kérelmé­re a dolgozó felmenthető a munka alól a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára. Végezetül a konkrét kérdésére reagálunk: anjeny- nyiben a munkaviszonya megszűné­sét követően nem tud elhelyezkedni lakóhelyén, igényjogosult a munka­nélküli-segélyre, amelyről első fokon az úgynevezett munkaerő-közvetítő szerv, vagyis a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda y*- te­rületileg illetékes — bácsalmási ki- rendeltsége határoz. „Várjunk-e vagy sem?” jeligére, Soltra: Élettársi viszonyban gyerme­keket világra hozni ma különösen ‘ nagy felelősség, hiszen az édesanyá­Elnézést kér a Démász Január 22-én megjelent Sajtópos­ta rovatunkban szóvá tettük — Dó­ra László panasza alapján■—, hogy a kiskunhalasi Tinódi utcában nem éppen veszélytelen sötétedés után járni-kelni, ugyanis a területen nincs közvilágítás. Bár a szerelők megkezdték az ezzel kapcsolatos munkát, de hamar félbe is hagyták, így aztán jogosan sürgetik a kör­nyékbeliek e patópáli módszer meg­változtatását. I Sorainkra az alábbiakat vála­szolta a Délmagyarországi Aram- szólgáltató Vállalat kiskunhalasi ki- rendeltségének vezetője, Rácz Fodor Mihály: Mindenekelőtt elnézést kérek fo­gyasztóinktól a többször ismétlődő közvilágítási zavar miatt. Ennek oka az volt, hogy a támponti transzformátorállomáson elhasz­nálódott a vezérlőberendezés, vala­mint a vezetékköteg. Szükségessé vált tehát a cseréjük, amelyet elvé­geztünk, még az újságcikk megjele­nése előtti napokban, amióta már nincs baj az utcai lámpák működé­sével. Megemlítem még, hogy e külvá­rosi területen csupán a Tisza Fü- szért telephelyéig van kiépítve a közvilágítás hálózata, pedig az utca további része is lakott. Mi arrafelé is készséggel felszereljük a lámpá­kat, ha a kivitelezési munkát meg- , rendeli nálunk a helyi tanács. Viszontagságos utazás Néhány héttel ezelőtt, az egyik vasárnapon, 11 éves kisgyerme­kemmel együtt utaztam autóbusz- szal Kiskunfélegyházáról Kiskun- majsára. Délután 4 óra 40 perckor érkeztünk meg. Szándékunk szerint egy csatlakozó távolsági járattal mentünk volna tovább haza, vagyis Kiskunhalasra, de a dolgok más­képpen alakultak. Állítólag az a bizonyos másik busz a kiindulási idő előtti percben tovarobogott, s mi a helyszínen ma­radtunk. Körülbelül négy óráig kel­lett várakoznunk (fagyoskodnunk), míg azután este 9 órakor felülhet­tük ä 'Halasra tartó vonatra. Az esetet annak reményében te­szem szóvá, hogy a jövőben hason­ló nem fordul elő! Donői Tibor Kiskunhalas A történteket, felkérésünkre, ki­vizsgálta a Kunság Volán, mely a kö­vetkezőkről informálta lapunkat: Munkaszüneti napon—tehát va­sárnap í|j| 16 óra 40 perces érkezési idővel nem közlekedik, autóbusz Kiskunfélegyházáról Kiskunmajsá- ra a menetrend szerint. Következés­képpen csatlakozó járat sincs a Kis­kunhalast is érintő más buszjárat­hoz. Az előírások értelmében Félegy­házáról 15 óra 40, illetve 16 óra 57 perckor kell érkeznie busznak, va­sárnap, Kiskunmajsára. Feltételez­hető, hogy ez utóbbi járat közleke­dett az említett időpontban szabály­talanul, vagyis a menetrendi időnél korábban. Az ezzel kapcsolatos okokat a vállalat tovább vizsgálja. Egyébként hétfőtől kezdve és szombattal bezáróan a jelzett idő­pontban el lehet jutni csatlakozó já­rat segítségével Kiskunmajsáról Kiskunhalasra, munkaszüneti na­pon azonban nem indokolt az ilyen közlekedési rend fenntartása. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 nak számolnia kell azzal: ha bármi­lyen okból megszakad kapcsolata az apával, vajon annak jövedelmi hely­zete lehetővé teszi-e a gyermektartás- díj folyamatos fizetését. Az ilyesféle aggodalom már csak azért is helyén­való, mert az elkövetkező hónapok­ban várható a munkanélküliség ará­nyának növekedése. „Velünk mi lesz?” jeligére, Kalocsá­ra: Önt, aki három kiskorú gyerme­kével együtt lakik állami bérlemény­ben, nem érinti a február elsejével hatályba lépett lakbéremelés, ugyanis a jövedelmétől függetlenül részesül pénzbeli támogatásban, melynek mértéke azonos a tényleges emelés összegével. Ezzel kapcsolatban ibind- össze annyi a teendője, hogy a lakbér­értesítéssel egyidejűleg kézhez vett igénylőlapot (űrlapot) kitöltve eljut­tatja a lakóhelye szerint illetékes ta­nács szociálpolitikai hatóságához, ahol döntenek a támogatás folyósítá­sáról. Zádoriéknak és a szomszédoknak: Panaszukat 1 tolmácsoltuk a növény­védelmi szakembereknek, akik el­mondották, hogy tavaly nyáron a fi- toftórás betegség pusztította a burgo­nya lombozatát sok helyütt, s ez ok­ból száradt le túl hamar a növény levélzete. Akik ekkor nem sietve szedték fel a gumót, abba bemosód­hatott a kórokozó a csapadék segítsé­gével. A következmény pedig főleg mostanában, a tároláskor látható, ugyanis a krumplihéj foltossá válik, az alatta levő rész pedig sötétbarna színű lesz, vagyis rothadásra emlé­keztet.

Next

/
Thumbnails
Contents