Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 10. „NYITOTT ÉGBOLT” VSZ—NATO konferencia Ottawában Tőkés László Rákosszentmihályon A négy nagyhatalom 1955-ös genfi csúcstalálkozóján Dwight Ei­senhower amerikai elnök felvetet­te: egyezzen meg a Kelet és a Nyu­gat egymás kölcsönös légi fényké­pezésében, hogy elkerüljek a kato­nai meglepetéseket. Az ajánlatot Nyikita Hruscsov, akkori szovjet vezető elutasította, mondván, hogy „merész kísérlet ez a Szovjet­unió elleni kémkedésre”. 35 évvel később, hétfőtől a kanadai fővá­rosban nemzetközi tanácskozás ül össze, s jó remény van arra,' hogy kidolgozzák az egyezményt a köl­csönös légi felderítésről, majd egy újabb, ezúttal budapesti tanácsko­záson idén alá is írják azt. A „Nyitott égbolt” megállapo­dás gondolatára George Bush amerikai elnök tért vissza tavaly májusban, majd a tervet elfogadta a NATO, s a kezdeményezés nyílt ajtókra talált a Szovjetuniónál, a VSZ országainál is. Olyannyira, hogy a közelmúltban már „próba­menetet” is rendeztek: a kanadái légierő egyik gépe sikeres felderítő utat tett Magyarország területe, magyar és szovjet katonai támasz­pontok felett. Hétfőn Ottawában külügymi­niszterek vezetik a küldöttségeket, s ez túlmutat a szakkérdés jelentő­ségén: a NATO és a VSZ-országok külügyminiszterei először talál­koznak az elmúlt hónapok drámai kelet-európai változásai után, a VSZ átalakulása közepette, ami­kor a kelet-európai országok több­ségéből új kollégájukkal ismerked­hetnek meg. James Baker az ame­rikai és Eduard Sevardnadze, a szovjet diplomácia vezetője beható moszkvai tárgyalásait folytatja. Az első két nap miniszteri beszé­dei után szakértői szinten folytató­dik a konferencia, amelynek a köl­csönös jószándék ellenére sok bo­nyolult kérdést kell megoldania. A NATO álláspontja szerint a „Nyitott égbolt” rendszer a kis or­szágok egyfajta egyenjogúsítását jelenti: területek arányában vala­mennyien bekapcsolódhatnak a másik ellenőrzésébe. A VSZ-országok közül eddig a Szovjetunió álláspontja ismert: egységes gépparkot, közös sze­mélyzetet és a szerzett adatok teljes megosztását javasolja a két szövet­ség számára. Moszkva másrészt a nyugati elgondolásokon is túlmegy az ellenőrzésben: kiterjesztené azt a résztvevő országok külföldi tá­maszpontjaira is. Ezt a bíATO el­lenzi, mondván, hogy ez újabb or­Csapatkivonás Csehszlovákiából Jelentős erőket május 31-éig A Szovjetunió hajlandónak mu­tatkozik arra, hogy ez év május 31- éig Csehszlovákiában állomásozó csapatainak jelentős részét kivonja, s ehhez akár egy-két héten belül hozzáfogjon. Ezt moszkvai cseh­szlovák források közölték az MTI tudósítójával az e témában megtar­tott szovjet—csehszlovák konzultá­ciók után. A csehszlovákiai szovjet csapat- kivonásról kezdett eszmecserék második fordulóját a felek közös megegyezéssel ním fejezték be, ha­nem szakértőt munkacsoportokban — Moszkvában és Prágában - folytatják. Továbbra sem sikerült érvényt szerezni annak a csehszlo­vák követelésnek, hogy még idén év végéig vonják ki az összes szovjet katonát Csehszlovákiából. A szov­jet fél szociális problémák — a tisz­tek letelepítéséből, elhelyezéséből adódó nehézségek — miatt szeretné kitolni a kivonás határidejét. A felek elvi megállapodásra ju­tottak arról, hogy az első lépcsőben a fegyveres egységeket vonják ki —jelentős részüket már május 31- éig —, s ezután kerülne sor a kisegí­tő alakulatok hazatelepítésére. A szovjet fél haderői kivonását még a végleges kivonási megállapodás előtt, akár egy-két héten belül meg­kezdené. A két tárgyalóküldöttség úgy foglalt állást, hogy amint szakértői szinten megegyezésre jutnak, hala­déktalanul folytatják a héten kez­dődött második tárgyalási fordu­lót. Németország a tét (Moszkvában tárgyal a Kohl—Genscher páros) BONN Már-már közhely leírni: drámaian felgyorsultak a változások az ND li­bán, az NDK körül. Havonta negyven­ötvenezer keletnémet menekült, vagy ahogy itt mondják, áttelepülő érkezik Németország másik felébe. A keletné­met társadalom válsága mellett azonban az ország gazdasága is felbomlóban van, s ez immár teljességgel elfogadhatatlan az NSZK számára. Azonnal tenni kell valamit. így látjd ezt Kohl kancellár, s ezért külügyminisztere, Genscher társa­ságában szombaton sürgősen Moszkvá­ba utazik, hogy tisztázza az ottani veze­téssel: Az NSZK kész közreműködni Németország és Közép-Európa stabili­zálásában úgy, hogy számot vetnek a németek t önrendelkezésre és egységre . való jogával, egyidejűleg pedig termé­szetesen a szomszédok megalapozott ér­dekeivel is. Az NDK aggasztó belső fo­lyamatainak feltartóztatására, az NDK újjáépítése céljából a kancellár gazdasá­gi terveket, elképzeléseket szándékozik ismertetni. A józan előrelátás jegyében azonban a legérzékenyebb területre ki­váltképp nagy figyelmet óhajt fordítani: először nyílik alkalma megvitatni a szovjet vezetővel a német, egyesülési fo­lyamat haladása kapcsán a szövetségi rendszerek továbbfejlesztésének, az el­jövendő európai biztonságpolitikai kere­tek kialakításának kérdését. ' Ebből a szemszögből Bonnban úgy látják, hogy a két nyugatnémet állam­férfi a lehető legkedvezőbb időpontban ülhet tárgyalóasztalhoz Gorbacsovval és Sevardnadze külügyminiszterrel: az ál- lamfő-pártvezetö politikailag megizmo­sodva került ki a központi bizottság he­ves vitáiból, és — úgy fest — ez rögvest ki is hatott Sevardnadze plénum utáni Németország-politikai megnyilatkozá­sainak megváltozott hangvételére. A KB-ülésen Sevardnadze még „re- vansista kísértetek Európa-járás"-áról tett említést. Igaz, hamar reagált erre ellenlábasa és vitatársa, Ligacsov, aki óva intett az NDK „bekebelezésétől”. Azóta azonban — s ezt Bonnban feltéte­lezhetően némi megnyugvással nyugtáz­ták — a. szovjet külügyminiszter Baker szágok bevonását tenné szükséges­sé, így bonyolítaná a helyzetet — ezért a kiterjesztést csak Európa egész területére javasolják, későb­bi időpontban. A Nyugat a közös ellenőrzés gondolatát bonyolultsá­ga miatt elveti, de javasolja, hogy kisebb országok egymással társul­va kapcsolódjanak be a bizalom- erősítő repülések rendszerébe. Ottawában derűlátással tekinte­nek a hónap végéig tartó tanácsko­zás elé. Mint a küldöttségek körei­ben rámutatnak: a fegyvertelen fel­derítő gépek — rövid előzetes jel­zés után való — repülései szak­szempontból hasznosan kiegészít­hetik a műholdas felderítést, amelyre, mint tudjuk, csak a nagy­hatalmaknak vannak műszaki és anyagi forrásai. A repülések a jö­vőben különböző fegyverzetkorlá­tozási megállapodások ellenőrzé­sében is szerepet kaphatnak. A legfőbb hasznot mindenesetre a politikában várják a jövendő „budapesti szerződéstől”: olyan helyzetben, amikor a NATO és a VSZ katonai gépei szinte állandó­an úton lesznek kameráikkal az egykori ellenfelek területe felett, végképp nehéz lesz az „ellenség­kép”, a fenyegetettség érzésének fenntartása. Japán hitel hazánkban Trom András, az MTI tiuiósitája jelenti: '• ' TOKIÓ A japán export-import bank 5 milliárd jen . (kb. 34 millió dollár) bankközi hitelt nyújt a Magyar Nemzeti Banknak. Az erről szóló megállapodást aláírták — jelentette pénte­ken a Kyodo. A hitel annak a 400 millió dolláros kereske­delembiztosítási keretösszegnek a része, ame­lyet Kaifu Tosiki miniszterelnök jelentett be. VIGYÁZAT, TV-VESZÉLY! A Videoton minőségellenőrzési főosztálya közli, hogy a gyárban készült TS 6355 típusú 029 001—052 999 és a 016 904—016 906 so­rozatszámú tévékészülékek néhány darabjá­nál a szállítás és tartósabb üzemelés után érin­tésvédelmi szempontból balesetveszélyes hiba fordulhat elő. Ezért arra kéri az említett ké­szülékek tulajdonosait, hogy televíziójukat haladéktalanul áramtalanítsák, és a hibát je­lezzék a legközelebbi Videoton-szerviznek, A TS 6355 típusú televíziókból egyébként decemberben és januárban összesen négyez­ret gyártott a Videoton. Valamennyi kikerült már a gyári raktárakból, valószínűleg gazdá­ra is talált. A munkát a Videoton-szervizek szakemberei végzik el ingyen, a készüléktu­lajdonos lakásán, pár perc alatt. Nyomaté­kosan kérik azonban, hogy addig, amíg a szerelő nem vizsgálja át, áramtalanítsák a készüléket. A rákosszentmihályi református gyülekezet, az ot­tani parókia tevékenységével ismerkedett pénteken délelőtt Tőkés László. A jószolgálati úton hazánkban tartózkodó temesvári lelkész — aki a romániai Nem­zeti Megmentési Front Tanácsának tagja — istentisz­teletet tartott, majd Pánczél Tivadar lelkész tájékoz­tatta az erdélyi menekülteknek nyújtott támogatásról. A Budapesti úti misszióközpont fogadta be elsőként a Romániából érkezőket, később azonban — az el­múlt év augusztusától — csupán a menekültek lelki gondozását végezték‘’itt, rendszeres istentiszteletet tartva. (Mint ismeretes, az Erdélyi Menekültszolgálat a XV. kerületi Alagi tér 13. száqn alatti épületben folytatta munkáját.) Könnyebb a magyarok munkavállalása az NSZK-ban Jelentősen könnyítették az NSZK- ban a magyarok munkavállalását. Er­ről írtak alá megállapodást az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az NSZK Szövetségi Munka- és Szoci­álisügyi Minisztériumának képviselői — mondta el Marton Tamás, az ÁBMH nemzetközi főosztályának ve­zetője az MTI munkatársának: A korábbi évenkénti 2500-ról 3500- ra emelték azok keretszámát, akik a magyar és az NSZK-beli cégek közötti szerződéssel az NSZK-ban vállalhat­nak munkát. A magyar vállalatok nem vendégmunkásokat küldenek német partnereikhez, hanem konkrét munkák kivitelezését vállalják el, például külön­féle építési és szerelési feladatokat -r meghatározott vállalkozási összegért. Ebből a díjból fizetik az adókat, a dol­gozóknak forintban a munkabért, s márkában bizonyos ellátmányt. Ezen­kívül ajánlatuknál minél nagyobb nye­reségre is törekedniük kell. Mivel való­színűleg igen sok vállalat jelentkezik majd ilyen munkákra, a 3500 fős kere­tet olyan üzleteknél használhatják fel, amelyeknél a legkedvezőbb a devizaki­termelési mutató. Az érdekelt vállala­tok, a Magyar Gazdasági Kamarához tartozó Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége koordinálásával dol­gozták ki — illetve a még hiányzó szak­területeken hamarosan elkészítik — azt a feltételrendszert, amelynek alapján minősíthetők a jelentkező cégek pályá­zatai. Az NSZK azzal is könnyíti a magya­rok munkavállalását, hogy a 3500-as keretszámot éves átlagként értelmezik. Tehát ha néhány hónapig ennél keve­sebben dolgoznak ilyen szerződéssel NSZK-beli munkákon, a következő hónapokban annyival magasabb lehet a kiküldhető 'munkavállalók száma. Egyébként az ilyen vállalkozási szerző­déssel végzett komplex munkáknál a nyugatnémet hatóságok könnyebben megadják.a munkavállalási engedélyt; nem veszik olyan szigorúan, hogy az adott településen, hasonló szakmában, van-e német állampolgárságú munka- nélküli. Az NSZK úgy is segíteni kíván a magyar foglalkoztatási gondokon, hogy az említett 3500 fős kereten túl 1992 végéig az építőiparban hasonló szisztéma szerint további 1200 dolgo­zót fogadnak évente. Mindezen felül 500 egyéni munkavállalónak is adnak munkavállalási engedélyt. Az ÁBMH elsősorban a kritikus helyzetű településeken hirdeti majd meg ezeket a lehetőségeket, ezzel a munka nélkül maradt, jól képzett szakembereknek kívánnak segíteni. Az NSZK szakminisztériuma hama­rosan átadja a részletes szakmai igény­listát, de annyit már most is elárultak, hogy leginkább szállodai, vendéglátó­ipari, valamint bizonyos gépgyártó munkaterületeken fogadnak egyéni magyar munkavállalókat. A magyarországi munkaerő-piaci szolgáltatások színvonalának javításá­hoz azzal kívánnak hozzájárulni a nyu­gatnémetek, hogy a magyar munkaerő­szolgálati irodák 25 dolgozóját három­hetes továbbképzésen fogadják. Fel­ajánlották továbbá, hogy 36 magyar szakoktatónak — hegesztő, forgácsoló és elektronikai szakmákban — hathe­tes továbbképzésre adnak lehetőséget. Támogatják a nyíregyházi és az ózdi átképzési központok munkáját is, még­pedig szakemberekkel és különféle esz­közökkel. Útlevél és vízum nélkül Jugoszlá viába Montenegrói népviseletbe öltözött táncosok, mimóza­csokrokat osztogatva, színpompás felvonulást tartottak pén­teken Budapesten a belvárosban, köszöntve Jugoszlávia e déli részének hagyományos februári seregszemléjét. A látványos bemutatót megelőző sajtótájékoztatón a Ju­goszláv Idegenforgalmi Szövetség elnöke bejelentette: márci­us lsétől — a jugoszláv kormány döntése alapján — minden külföldi útlevél és vizűm nélkül utazhat be Jugoszláviába, egyedül személyazonossági okmányát kell felmutatnia, (Ma­gyar állampolgárok az itthoni rendeletek értelmében csak útlevéllel távozhatnak az országból, személyi igazolványai­kat nem vihetik magukkal.) A jugoszlávok azzal indokolták a nemzetközi gyakorlatban is példa nélküli döntést, hogy ily módon kívánnak felkészülni 1992-re, az egyesült Európára. A tájékoztatón arról is szó volt, hogy a jugoszlávok az idén tízmillió turistát várnak, jóval többet, mint tavaly, s a várhatóan fokozott érdeklődést a konvertibilis dinár beveze­tése segíti. Közölték továbbá, hogy a külföldi turisták, így a magyarok is a határállomásokon 5 százalék árkedvez­ményt nyújtó benzintalonokat vásárolhatnak ezentúl. A jugoszláv idegenforgalmi szakemberek szorgalmazzák a két országot összekötő vasúti és közúti hálózat közös korszerűsítését, továbbá a Budapest—Bécs világkiállításba való jugoszláv bekapcsolódást. (MTI) Vizsgálják a biztonsági szolgálat munkáját Ülést tartott pénteken a belső biztonsági szolgálat munkáját vizsgaló parlamenti bizottság. A testület ed­digi tevékenysége során — az alkotmány 21. paragra­fusa (3) bekezdésének értelmében — iratokat vizsgált, illetve meghallgatta már Diczig István vezérőrnagyot, a belügyminisztériumi vizsgálat vezetőjét, Kámán Jó­zsef katonai főügyészt, Ilcsik Sándor miniszterhelyet­test, Horváth Józsefet, a belső biztonsági szolgálat fel­mentett főcsoportfőnökét, Pallagi Ferenc volt minisz­terhelyettest es Sarlós Zoltán főhadnagyot. A bizott­ság meghívására — jogi képviselőinek társaságában — meghallgatásra megjelent Végvári József, a Belügy­minisztérium nyugalmazott őrnagya is. A bizottság pénteki ülésén úgy foglalt állást: szüksé­gesnek tartja a nyilvánosság előtt is leszögezni, hogy semmiféle előítélet nem befolyásolja tevékenységét a meghívottak meghallgatásakor. Munkáját — a parla­menti felhatalmazás és az alkotmány rendelkezései sze­rint—elfogulatlanul végzi, és minden külső befolyástól mentesen kívánja továbbra is folytatni. Szándéka az, hogy az Országgyűlés februári ülésszakán a vizsgálat eredményéről jelentést tehessen a Parlamentnek. A vizsgálóbizottság visszautasítja a Fidesz egyik választmányi tagjának azon nyilatkozatát, amely sze­rint bármiféle „gyanúval” illették volna Végvári Jó­zsefet, ez ugyanis nem felel meg a valóságnak. A bi­zottság egyben kijelenti: Lovas Zbltán újságírót nem hívta meghallgatasra, ennek megfelelően nem is mi­nősíthette semmilyen formában. (MTI) X amerikai kollégájával tárgyalva békítő- leg és valószínűleg a moszkvai szovjet —amerikai megbeszélések katonapoliti­kai eredményeit is mérligelve figyelemre méltatta a Bonnból érkező favasiatok némely elemét. Itt már vitathatatlanul Kohl kancel­lárnak a német—német közeledés elő­mozdítására irányuló államszövetségi tervéről, még inkább azonban a Gen- scher-tervről van szó, mely utóbbi szor­galmazza: a NATO keretei között meg­valósítandó német egység esetén a mai NDK területén nem állomásozhatnának NATO-csapatok. Ejavaslatnak,persze, az is célja, hogy lehetőleg végleg leve­gyék a napirendről az NSZK kormánya és szövetségesei számára teljességgel el­fogadhatatlan német semlegesítés cím­szavát. Genscher Potsdamban pedig most azt is javasolta: a két német állam adjon közös határszavatosságot minden szomszédjának, hogy eloszlassák a né­met újraegyesüléstől való félelmeket. Sevardnadze „revansizmus-nyilatkoza- ta" megütközést keltett a Kancellári Hi­vatalban, és Horst Teltschik, a bonni kormányfő különleges külpolitikai ta­nácsadója éppen ezzel hozta összefüg­gésbe, hogy már e hét végére időzítették Kohl és Genscher moszkvai útját. Egy külpolitikai szakértő péntek reg­geli rádiónyilatkozatában emlékezte­tett: véleménye szerint Bonnban koráb­ban nem egészen pontosan mérték fel a szovjet fenntartásokat egynémely újrae- gyesitési kérdésben. Moszkvában sok mindenről fognak tárgyalni, s minden bizonnyal szerencsés csillagzat alatt: nemcsak a szovjet veze­tő reménytkeltö belpolitikai kibontako­zásának láttán, hanem azért is, mert jók az esélyei annak, hogy-még idén meg­tartsák a helsinki folyamatban részt ve­vő államok újabb csúcsértekezletét. S ez a németek számára egyáltalán nem kö- l zömbös, hiszen a tanácskozáson kijelöl- ; hetik az új európai rend kereteit. Egy nyugatnémet tömeglap azonban Kohl moszkvai látogatása előtt úgy értesült: a kancellár a gazdaságilag megroggyant Szovjetunió talpraállltásában is kész közreműködni. Flesch István Közeledtek a nézetek (Folytatás az 1. oldalról) lamok álláspontja között, a néze­tek világos és lényeges közeledése volt megfigyelhető Eduard Sevard­nadze szovjet és James Baker ame­rikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásain. A péntek esti tárgyalási forduló középpontjában változatlanul a biztonságpolitikai kérdések álltak. A miniszterek megegyeztek abban, hogy a hadászati támadó fegyve­rek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés sikeres előkészítése érdekében rövid időn . bélül meg kell oldani a még tisztázásra váró kérdéseket. Azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov terjesztett elő az ameri­kai miniszternek, jó alapnak tart­ják ahhoz, hogy egyeztessék állás­pontjaikat és kölcsönösen elfogad­ható megoldást találjanak. A megbeszélésen érintették a lé­gi, valamint a tengeri indítású ma­nőverező robotrepülőgépek prob­lémáját, a vegyi fegyverek ti­lalmának, a nukleáris fegyvekísér- letek beszüntetésének, továbbá az európai haderő- és fegyverzetcsök­ken tesnek a témakörét. A miniszterek szerint a moszk­vai tárgyalások összességükben eredményesek voltak. A még meg­oldatlan kérdésekre az Egyesült Államokban sorra kerülő csúcsta­lálkozóig megtartandó tárgyaláso­kon keresnek választ. Az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai végeztével villámlátogatást tesz Bulgáriában és Romániában. Mint Bukarestben a Nemzeti Megmentési Front sajtó- és tájékoztatási osztályának főnö­ke közölte, Baker Moszkvából ha­zafelé áll meg vasárnap reggel né­hány órára Bukarestben. A forra­dalom óta Baker a legmagasabb rangú amerikai személyiség, aki Romániába látogat. Washington az elmúlt napokban élesen bírálta a román vezetést, amelyet az ellenzék megfélemlítésével vádol. Magyarország egyoldalúan felmondta a megállapodást Olasz pénzintézet kelet-európai beruházásokra Az olasz kormány 500 milliárd líra (400 millió dollár) alaptőkével pénzintézetet állít fel a kis- és középvállalatok magyarországi és lengyelországi beruházásainak, vegyes vállalkozásainak megkönnyítésére és ösztön­zésére. Az erre vonatkozó törvényerejű ren­deletet pénteken fogadta el a minisztertanács Renato Ruggiero külkereskedelmi miniszter előterjesztésere. A részvénytársasági formában működő pénzintézet (Simest) 51 százalékban állami forrásból, 49 százalékban vállalatok és ke­reskedelmi bankok, vállalati társulások hoz­zájárulásaiból kapja alaptőkéjét. Ez utóbbi­ak is állami részesedésű bankok, vállalatok lesznek. A pénzintézet tőkéjét a Mediocredi- to kereskedelmi bank kezeli majd. Ennek máris jelentős érdekeltségei vannak magyar és lengyel bankokkal közös ügyletek révén. A Simest az első évben 98 milliárd alaptő­kével indul, és csak három év alatt éri el fokozatos tőkeemelésekkel az 500 milliárdot, ami egyelőre a felső határ a pénteki kor­mányrendelet alapján. A 98'milliárdból 50 az állami költségvetésből származik, 30 a Medi- ocredito banktól, 18 pedig egyéb betársuló bankoktól, vállalatoktól. . (Folytatás az 1. oldalról) féllel haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az állampolgárságot érintő kérdések mielőbbi rendezéséről. Mindezekkel összefüggésben a Bel­ügyminisztérium is közleményt adott ki. Eszerint: a kettős állampolgárságról kötött egyezményben annak idején a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy csak abban az esetben adják meg az állampolgárságot a másik szer­ződő fél állampolgárának, ha ez a sze­mély okirattal bizonyítja, hogy másik állampolgársága megszűnt. Az egyez­mény felmondásával megnyílik a lehe­tőség arra, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok magyar állam- polgárságot szerezzenek, román állam- polgárságuk megmaradása mellett. A Romániában élő magyarok érde­ke azt kívánja, hogy szülőföldjükön gyakorolhassák az egyént és a kisébb- ségeket megillető emberi jogaikat. Vár­ható, hogy a Romániából érkezett, je­lenleg Magyarországon élő sok ezer menekült mihamarabb visszatér szülő­földjére. Ugyanakkor a magyar kor- . mány nem zárkózik el attól,. hogy a Belügyminisztérium útján az ideiglenes köztársasági elnöknél kezdeményezze: azok a magyar nemzetiségű menekül­tek, akik Magyarországon élnek, s beil­leszkedtek a társadalomba, kérelmükre (az érvényes jogszabályok alapján) ma­gyar állampolgárságot kapjanak. Ennek megfelelően e személyeknek a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmükkel a lakóhelyük szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz kell for­dulniuk. A kérelemhez alapvető szemé­lyi okmányaikat kell csatolniuk és az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvényben előírt adatokat igazolniuk. E törvény alapján az honosítható, aki a kérelmet megelőző három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon lakott. Akinek felmenője magyar ál­lampolgár volt és a kérelem előterjesz­tésekor Magyarországon él, felmentést kaphat a három évi várakozási idő alól. Lakóhelyére tekintet nélkül hono­sítható az, akinek házastársa vagy gyermeke magyar állampolgársággal rendelkezik. (A részletes felvilágosítást az anyakönyvi hivatalok adják meg.) A közlemény végül leszögezi: a Bel­ügyminisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket arra, hogy a kérelmeket — várhatóan nagy számuk ellenére is — gyorsan, a szokásoknál rövidebb idő alattjntézzék él. Emlékezetes, hogy a Parlament leg­utóbbi ülésszakán Kovács László külü­gyi államtitkár bejelentette: február 1- jén a Külügyminisztérium jegyzékben javasolta a román félnek, hogy módo­sítsák a kettős állampolgárság lehető­ségét kizáró kéfoldalú megállapodást. A Külügyminisztérium az elmúlt évben többször is tett kísérlefet a megállapo­dás módosítására, ám ez elől a román fél kitért. Az újabb jegyzékre azért volt szükség, mert február 11-én lejár a megállapodás második ötéves perió-* dúsra is, és amennyiben nem tesznek javaslatot ennek felmondására, akkor a szerződés újabb 5 évre érvénybe lép. A február 1-jei jegyzékben a magyar fél közölte: ha a román fél február 8-áig nem ad választ, vagy elzárkózik, akkor Magyarország egyoldalúan felmondja a megállapodást. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents