Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
i 1980' FEB 11 POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 35. szám Ára: 5,30 Ft 1990. február 10., szombat 1 MA: HÁNYADSZORRA KISEBBÍTIK MEG A FALVAKAT? Mi lesz a megye vagyonával? Jogos volt a „békétlen bedolgozók” békétlensége (3. oldal) [Még mindig mossák a szennyest Imrehegyen Titkos telefon (5. oldal) Helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Szentszék között Németh Miklós és Agostino Casaroli sajtótájékoztatója Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Agostino Casaroli bíboros államtitkár pénteken az Országházban aláírta a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást. Az ünnepélyes aktus után a két államférfi rövid beszédet mondott. A magyar miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a mégál- lapodás új korszakot nyit hazánk és a Vatikán együttműködésében, új lehetőségeket teremt az állam és a magyar katolikus egyház közötti építő párbeszéd, a nemzetért viselt közös felelősségen alapuló együtt- munkálkodás terén. Őszinte tisztelettel szólt Casaroli bíboros történelmi távlatokra tekintő munkásságáról, személyes érdemeiről Magyarország és- az Apostoli Szentszék kápcsolatának fejlesztésében. Válaszában Casaroli bíboros a Szentszék szolgálatában eltöltött hosszú évei egyik legboldogabb pillanatában nevezte a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. A délelőtt folyamán Németh Miklós hivatalában fogadta Casaroli bíborost. A megbeszélésen megállapították: a nemzetközi helyzet megítélésének minden fontos kérdésében azonos vagy közeli a két állam álláspontja. A magyar miniszterelnök kiemelte: II. János Pál pápa legutóbbi újévi üzenetei —, 1989- ben a nemzeti kisebbségek és 1990- ben a környezetvédelem ügyében — teljes egyetértésünkkel találkoznak, majd arról szólt, hogy a magyar külpolitika prioritásai közé tartozik a határainkon túl élő magyar nemzeti kisebbségek ügye. Megköszönte a Szentszék eddigi megértését és segítő szándékát, s kérte, hogy a jövőben is viseljék szívükön a magyar katolikusok ügyét a környező országokban. Úgy vélte, hogy a romániai demokratikus átalakulás utat nyit az ottani szabad vallásgyakorlathoz is. Örömmel vennénk tudomásul — mondotta —, ha Gyulafehérvá- rott magyar érseket nevezhetnének ki. Szó esett arról az elképzelésről is, hogy a magyar egyetemeken teológiai karok indulnának. Ehhez a Szentszék segítségét kéri a kormány, s együttműködést javasol a Pápai Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia között. Egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni a konkrét pénzügyi, gazdasági együttműködés lehetőségeit; Magyarország élelmiszer- szállításokkal szívesen bekapcsolódna a Szentszék segélyprogramjaiba. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke ugyancsak hivatalában fogadta Casaroli bíborost. Németh Miklós és Agostino Casaroli a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítása alkalmából pénteken közös sajtótájékoztatót tartott az Országházban. Bevezető nyilatkozatában a magyar miniszterelnök méltatta az 1945-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításának jelentőségét. A kontaktusok rövid történetét áttekintve emlékeztetett arra, hogy Magyarország és a Vatikán között 1945-ig állt fenn diplomáciai kapcsolat, amely a szövetséges ellenőrző bizottság döntése miatt szűnt meg. Az elmúlt négy és fél évtizedben a magyar—vatikáni kapcsolatok nagy átalakuláson mentek át: a kezdeti szembenállást a hatvanas évek elején a párbeszéd fölújítása, lassú közeledés követte. Hosszas előkészítő tárgyalások eredményeképpen 1964- ben részleges megállapodást írt alá Magyarország a Szentszékkel. Bár e dokumentum a nézetkülönbségeket is tükrözte, megegyezéseket is tartalmazott olyan fontos kérdésekben, amelyek lehetővé tették a párbeszéd továbbfejlesztését, az együttműködést a kölcsönös érdekek figyelembevételével. Németh Miklós e kapcsolatépítésben nagyra értékelte Casaroli bíboros munkásságát. Agostino Casaroli teljes mértékben osztotta a miniszterelnöknek a magyar—vatikáni kapcsolatokról, azok jövőjéről kifejtett gondolatait. Az államtitkár hangoztatta, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a két állam baráti viszonyának megerősítését szolgálja, ami mindkét fél érdekének megfelel. A bíboros eloszlatta azokat a kételyeket, amelyek szerint a diplomáciai kapcsolatépítés esetleg az egyház autonómiájának csorbítását is magával hozná. Úgy vélekedett, ennek éppen az ellenkezője az igaz, a kapcsolatfelvétel védi, megerősíti az egyház önállóságát. Aligha van még egy társadalmi réteg Magyaror- szágon, amely olyan sokféle megítélésben részesült volna az utóbbi 45 évben, mint a kisiparosoké. Voltak ők osztály ellenségek, legfeljebb szövetkezetben folytathatták tevékenységüket. Nemcsak ők lettek így szegényebbek, hanem a lakosság is: hiányuk bizonyította, hogy mégiscsak szükség van a munkában érdekelt szolgáltatókra. S mert később megint lehetőségük nyílt rá, sokan kiváltották az iparenge? délyt; vállalkozásukat elöbb-utóbb megbénították I az adóval. Ez volt a tipikus kisiparossors a hatvanas években, s ennek (meg a korábbi államosításnak) mintegy reflexeként kialakult a tipikus kisiparosmagatartás: törekvés a minél gyorsabb meggazdagodásra. Igazolva a társadalmi előítéletet és az uralkodó politika demagóg értékelését, miszerint a vállalkozásokra mindig készek harácsolók lettek volna. Pedig amióta világ a világ, azt mindig is az emberi érdek, érdekeltség, a szerzésvágy vitte előre. Egyértelműen és nagyon rövid idő alatt bebizonyosodott ez (történelmünk során már ki tudja hányadszor), amint a vállalkozások szabad utat kaptak. Addig, amíg a szabályozókkal, elvonásokkal gúzsba kötött, agyonnyomorgatott hagyományos cégekhez képest [ kedvező körülmények között működhettek, mondhatni: virágoztak. Láthattuk ennek eredményét, s a különbséget: ez utóbbi, sajnos, jogosan teremtett társadalmi feszültséget. Ezt feloldandó, a gazdaság- politika az úgynevezett szektorsemlegesség megteremtése érdekében olyan szabályozórendszert hozott létre, amely legalább megközelítően egyforma [ esélyt ad a boldogulásra a hagyományos cégeknek, a kisvállalkozásoknak, illetve a kisiparosoknak. A baj csak az, hogy az esélyegyenlőség úgy jött létre: a viszonylagos szabadságot kicsit megnyirbálták, a gúzsbakötötteket kicsit feloldották. Az érdekeltek mondják: ami'ebből „kijött", az nem vállalkozásbarát politika. Állítólag megváltozott a kisvállalkozók hivatalos megítélése. A napi gyakorlatban azonban más a tapasztalat. Túl nagy a velük szemben támasztott, munkájukat akadályozó bürokratikus elvárás, túl nagy a vállalkozásuk létét veszélyeztető jövedelemelvonás. Pedig gazdasági életünkben súlya van a kisiparnak. Bruttó teljesítményértékét tekintve tavaly is ez volt a népgazdaság legdinamikusabban fejlődő szektora. Annak ellenére, hogy a teljesítményérték jelentős része alacsony összegű szolgáltatásokból, apró cikkek gyártásából származik. Az ország összes fogyasztási szolgáltatásának 70 százalékát a kisiparosok végzik. Az építőipari javításban, karbantartásban részarányuk meghatározó. A községek, települések zömében szinte kizárólag kisiparosok szolgáltatnak. Nagy közöttük a fluktuáció, ami jelzi, hogy működésük lehetőségeivel nincs minden rendben. Hasonló tendenciák tapasztalhatók Bács-Kiskun megyében is. Az elmúlt évben például 1632-en kaptak és 1140-en adtak vissza iparengedélyt. Legnagyobb csökkenés a képzettséghez kötött szakterületeken (kőműves, víz-, gáz-, villanyszerelő stb.) volt, a képzettséghez nem kötött szakterületeken viszont növekedett a vállalkozói kedv. A kisiparosok ma tartják X. országos küldöttgyűlésüket (kongresszusukat), amelyen megyénket húszán képviselik. Ha a közösen, másokkal egyetértésben meghatározott követeléseik megvalósulnának, megpezsdülne az egész magyar gazdaság. Miért tudják pontosan mégfogalmazni a legégetőbb gazdasági, társadalmi problémákat, hiányosságokat? Azért, mert mindezeket a saját bőrükön érzik. S valójában az egész társadalom haszna lenne, ha programjukat sikerülne megvalósítani. Almási Márta Közeledtek a nézetek Moszkvában pénteken délelőtt folytatódtak a szovjet— amerikai külügyminiszteri tárgyalások Eduard Seyardnadze és James Baker között. Bakert a nap folyamán fogadja Mihail Gorbacsov, majd az esti órákban a két nagyhatalom külügyminisztere közös sajtóértekezletet tartott. A tárgyalások újabb fordulójának kezdete előtt Eduard Se- vardnadze újságíróknak a következőket nyilatkozta: Úgy vélem, haladásról lehet beszélni a tárgyalásokon. A biztonságpolitikai kérdések közül több olyan témában, amelyben eltérés mutatkozik a Szovjetunió és az Egyesült Al(Folytatás 2. oldalon) KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG — JEGYZÉK A ROMÁN ÜGYVIVŐNEK Magy arország egy oldalúan felmondta a megállapodást A Külügyminisztérium közleményben tudatta az MTI-vel, hogy Havasi Béla illetékes miniszterhelyettes pénteken jegyzéket adott át a budapesti román ügyvivőnek, amelyben a Magyar Köztársaság 1990. február 10-ei hatállyal felmondja a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről 1979. július 13-án aláírt magyar—román államközi megállapodást. Erre a jogszerű lépésre az egyezmény megfelelő cikkelye adott lehetőséget. A közlemény indoklása szerint a felmondást a Magyarországon tarHAZÁNKBAN ELSŐKÉNT Alapítvány természetvédelemre A fejlett nyugati országokban, ahol a természetvédelemnek hagyományai vannak, gyakorlat, hogy a nemzeti parkok alapítványt hoznak létre. Néhol már odáig is eljutottak, hogy ebből vásárolnak természetvédelmi területet. Vajon Magyaropzágon is eljut erre a szintre, skésöbb talán ezen is túlléphet a konkrét cselekvésben most még oly ritkán megnyilvánuló mozgalom? Ennek lehetőségét teremtette meg a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága azzal, hogy hazánkban elsőként hozoU létre ilyen jellegű alapítványt — félmillió forintos induló tőkével. A természetvédelem jelentőségének propagálását, az ismeretterjesztést, a természetvédelmi munka összehangolását tűzték ki közvetlen célként. így az alapítvány vagyonának egy részét oktatásra, nevelésre, a természetvédelem népszerűsítésére, tudományos kutatásokra, természetkímélő gazdálkodási kísérletekre kívánják fordítani. Támogathatnak képző- és iparművészeket, Segíthetik a természetvédelmi témájú alkotások forgalmazását. Alapító tagok a Bács- Kiskun Megyei Tanács, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Pusztatourist, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságba Kiskőrösi Kossuth Tsz, az Izsáki Állami Gazdaság, az Agrobank Rt., a Kertészeti Egyetem Főiskolai Kara, a bócsai Hubertusz V adásztársaság, valamint az aggteleki, a bükki, a hortobágyi nemzeti park.és a pálmonóstori Keleti Fény Tsz. Tegnap délelőtt, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán tartott ütésükön kuratóriumot hoztak létre. Ez az öttagú testület képviseli az alapítványt, kezeli vagyonát, s teremti meg a közös célok eléréséhez szükséges feltételeket. Egyébként az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat: különböző tevékenységek vállalásával, vagy adománnyal, amit az Agrobank Rt. kecskeméti területi fiókjánál (Trom-. bita u. 2.), illetve csekken, a követke-. zó számlaszámon lehet befizetni: MNB 259-98535." Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, a kuratórium elnöke azt reméli, hogy mindaz, amit most létrehoztak, egy sorozat kezdete lesz: példájukat mások is követik. A.M. VITA A FÖLDTULAJDONRÓL A tagság a közös mellett szavazott Befagyasztják a földeladásokat az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben — függetlenül az Országgyűlés legutóbbi döntésétől —, mindaddig, amíg el nem dől, hogy a közösbe került területeket visszakaphatják-e az eredeti tulajdonosok. Erről határoztak tegnap Izsákon, a tsz rendkívüli közgyűlésén. Elfogadták az alapszabály módosítását is. Az ívet azonban, amit a kilépni szándékozók számára készítettek elő, délután kettőig még nem írta alá senki. A csendesen induló, azután annál viharosabbá váló közgyűlésen Szemők József elnök többször is elmondta: mindenki maga döntse el, kilép-e a té- eszből, vagy továbbra is marad. A vezetőség javasolta a földjáradék emelését, az ötezer forintnál alacsonyabb nyugdíjak kiegészítését és a szövetkezeti'vagyon nevesítését, azaz vagyonjegyek kibocsátását. A tagok ezekkel a javaslatokkal együtt elfogadták azt is, hogy joga van minden tagnak a háztáji föld maximumával egyforma földterületet saját tulajdonában tartani és azon gazdálkodni, valamint, hogy a tagsági viszony megszűnése esetén, a tsz köteles a behozott földdel azono§ minőségű területet visszaadni. Némi vita után a közgyűlés résztvevői megszavazták, hogy felszólalhatnak azok is, akik nem tagok az Izsáki Sárfehérben. Így kapott szót a Kisgazdapárt helyi képviselője, aki felszólalásával teljesen megosztotta a hallgatóságot. Az öt követőhozzászóló nyomban a közgyűlés tudomására hozta, hogy a fiatalabb tagok írásban rögzítették: nem fogadják el, hogy az érintettek feje fölött döntsenek a pártok a parasztok sorsáról, ők maguk akarnak szabadon dönteni. Egy másik felszólaló viszont úgy vélte — s erről akarta a tagságot meggyőzni —, hogy a magyar parasztság legnagyobb segítői éppen bizonyos pártok soraiban vannak. Igaz, mondta ugyanez a felszólaló, minden párt osztja ma a földet, csak arról nincs szó, hogy ki műveli meg? Akadt olyan tsz- tag is, aki kereken kijelentette: amíg a téesszel kell egyezkedni, hogy adja vagy nem adja, meg hogy hol, addig az ember nem is tekint úgy arra a földre, mint a sajátjára. A földtulajdonlás kérdése olyannyira felbolygatta a jóhírű izsáki tsz tagjait, hogy az MDF képviselőjének békességre és összefogásra szólító szavai egészen belevesztek a hangzavarba. ., A parázs hangulat ellenére a tagság egy tartózkodással elfogadta az alapszabály módosítását, amelyet majd a cégbíróságnak kell ellenőriznie, s ezt követően cégjegyzékbe veszi az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetet. A tagok tehát a szövetkezet mellett szavaztak. Az izsákiak közös gazdasága 49 millió forintos eredménnyel zárja a tavalyi évet, és azon kevés mezőgazdasági nagyüzem közé tartozik, amelynek nemhogy adóssága nincs, de még kihelyezhető forrásokkal is rendelkezik. Ezemégyszáz tagjuk között kilencszáz- hatvan a nyugdíjas. A téesz hétezer hektáros területének több mint negyven százaléka van tagi tulajdonban, de eddig még csak ketten jelentkeztek, hogy bevitt földjüket visszakérik. M. Á. tózkodó több ezer romániai menekült rendezetlen helyzete, illetve a közös megoldásra tett magyar kezdeményezések előli román elzárkózás tette szükségessé. A Magyar Köztársaság e lépése annak a törekvésének a megvalósítását, szolgálja, hogy az emberi jogokat, így az állampolgársághoz való jogot is a nemzetközi normákkal, valamint sokoldalú egyezményes • kötelezettségeivel összhangban kezelje. A magyar fél a jegyzékben azt is bejelentette, hogy kész a román (Folytatás a 2. oldalon) VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK Kecskemét: MSZMP „Baloldal nélkül nem lesz kibontakozás” — fejtette ki Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tegnap délután Kecskeméten, a párt megyei es városi koordinációs bizottságai által szervezett választási nagygyűlésen. A szónok Magyarország jelenlegi helyzetének pártja, általi értékelését ismertette hallgatóságával bevezetőjében. Eszerint belpolitikai helyzetünk rendkívül ellentmondásos, és ugyanez jellemzi gazdaságunkat. Jelen van a kibontakozás és a jövő ígérete, de jelen vannak káros, retrográd, nemegyszer ellenforradalmi elemek is. „A szocializmus vagy a korábbi modell kudarcát éljük?” — tette fel a kérdést Grósz Károly. A válaszban így fogalmazott: „A modell merítette ki lehetőségét. Most a bürokratikus szocializmusból egy jól működő szocializmusba szeretnénk eljutni”. A párt szerint a mostani választásokon sok múlik. Ugyanakkor a politikai erőviszonyok csak a 90-es évek közepére fognak kialakulni. Amikor már nem a pillanatnyi hangulat, hanem az igazi politikai erők alakítják a gazdasági és a társadalmi folyamatokat. Ezért Grósz Károly úgy vélte, hogy képviselőiknek — és főként a munkásosztályt képviselőknek — ott kell lenniük a következő országgyűlésben is. N. N. M. Kiskunhalas: MSZP Kiskunhalason meg kell nyitni az utat a magánberuházások előtt, megőrizve a város és környéke mezőgazda- sági jellegét — mondta Király György műszerész, üzemvezető, a Magyar Szocialista Párt kiskunhalasi képviselőjelöltje az Általános Művelődési Központ sportcsarnokában rendezett választási gyűlésen. Bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, hogy ki kell használni a város természeti adottságait az idegenforgalomban. Ennek érdekében pártja szorgalmazni fogja, hogy az E5- ös autópálya Kiskunfélegyháza—Halas—Tompa irányában haladjon, megadva ezzel az esélyt arra, hogy a város bekapcsolódhasson a világkiállítás programjába. A mintegy kétszáz főnyi hallgatósághoz ezután Tabajdi Csaba miniszterhelyettes szólt. Beszédében kitért a jelen politikai helyzet zavarosságára. Magyarországon nemcsak a forint romlik, hanem a szó is, mondta. Széles összefogást hirdetett, kulcsszavakként a kezdeményező társadalmat, az esélyegyenlőséget és a magyar, függetlenséget nevezte meg. A józan, nemzeti koalíció szükségességét hangsúlyozta, csakúgy, mint a szónoki emelvényen őt követő Nagy Attila színművész. Azzal, hogy pártonkívüliként a szocialistákat támogatja, azt igyekszik példázni, mondta, hogy gyűlölettel, indulatokkal nem lehet, nem szabad politizálni. H. T. V
